Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)
1954-05-01 / 34. szám
Éljen hazánk szocialista építésének vezetőercje, a népj«»lét megteremtésének élharcosa, a magyar munkásosztály! Az állampolgári fegyelam betartásával, gyors, hatásos intézkedésekkel erősítsék tanácsaink tömegkapcsolataikat A megyei tanács április 29-én csütörtökön ülést tartott, ahol a tanácsok és a tömegek kapcsolatáról szóló napirend előadója Cser Gyula elvtárs, a megyei tanács titkára többek között ezeket mondotta: Jelenleg a tanács előtt álló nagy kiadatok sikeres megoldásának az a kulcsa, hogy tovább erősítsék és mélyítsék kapcsolataikat a tömegekkel, következetesen megjavítsák a szervezeti tömegmunkát. Tanácsaink munkájában mindinkább érvényre kell jutnia a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezésének, ellenőrzésének, bírálatának. Működésük alapjának kell tekinteni. hogy a tömegekkel együtt szoros kapcsolatban ' fejtsék ki tevékenységüket. A megválasztott több, mint 5 ezer tanácstag többsége, mintegy 60 százaléka kiveszi részét a munkából. A tanácstagok mellett széles aktivahálózat segíti a helyi feladatok megoldását. A -tanácsok munkáját azonban rontja, hogv a tanácstagok mintegy 40 százaléka nem fejt ki tevékenységet. A megyei végrehajtó bizottság sem adott segítséget a tanácsok munkájához. Ugyanakkor, amíg a salgótarjáni járásban és városban 42 tanácstag van, a rétsági járásban mindössze három. így ebben a járásban a határozatok ismertetése nem jut megfelelően el a dolgozók széles tömegeihez. Bár a tanácsülések egyre inkább betöltik feladataikat, mindtöbb tanácstag vesz azon részt, színvonaluk még sem kielégítő. Ezév első negyedében 894 közérdekű javaslattal segítették a tanácsok munkáját, azonban a tanácstagok javaslataira nincs meg az azonnali intézkedés. A karancssági végrehajtó bizottság rierri vette"figyelembe* a tanácstagoknak azt az észrevételét, hogy a tavaszbúza, tavaszárpa vetőmag és a műtrágya- szükséglet biztosítására idejében tegyen intézkedést. Nagy elvtárs ludányhalászi tanácstag több esetben fordult a megyei végrehajtó bizottsághoz panaszával, intézkedés mégsem történt. Juhász elvtárs Csecséről szintén több javaslatot tett, amely a mai napig figyelmen kívül maradt. A tanácstagok által előterjesztett javaslat és kérelmek végrehajtására nagyobb gondot kell fordítani, hogy az növelje munkakedvüket, résztvegy.enek az állami feladatok végrehajtásában. Az állandó bizottságok a tanács cs a tömegek közötti kapcsolat szélesítésének legalkalmasabb formái. A megvei tanács állandó bizottságai különösen a begyüjA megyei tanács ülése tés és a mezőgazdasági, számos helyes javaslattal, észrevétellel segítik az állandó bizotság munkáját. Az egyik legjelentősebb — a mezőgazdasági — állandó bizottság munkájában még mindig sok a fogyatékosság. A községi állandó bizottságok többsége is állandóan, rendszeresen működik. Nádúifaluban a begyűjtési és mezőgazdasági állandó bizottságok sikeres felvilágosítómunkát végeznek. Cser- háfhaláp községben javaslatot terjesztettek a végrehajtó bizottság elé a helybeli iskola kibővítésére és az építkezéshez szükséges társadalmi munka megszervezésére. Az állandó bizottságok munkáját ma egyre növekvő aktívahálózat támogatja. Azonban még mindig előfordul, hogy a hivatali apparátus dolgozói elveszik az állandó bizottságok önállóságát. A bahssagyarmati járásban az állandó bizottsági üléseket — helytelenül — az illetékes szakosztály vezetője hívja össze. Nem egyszer operatív feladatok végrehajtására veszik igénybe az állandóbizottsági tagokat. Egvházasdengelegen például az adóívek kézbesítésével bízták meg őket, nem pedig politikai munkával. Az ilyen eljárások sok tanácstagot, állandóbizottsági tagot elidegenitenek a ráháruló feladatok végrehajtásától. A tanácstagoknak évente kétszer beszámolót kell tartaniok. Az elmúlt évben mintegy 35.000 dolgozó vett részt ilyen beszámolókon. ahol 8.000 közérdekű javaslatot tettek. Makai elvtárs Diósjenő községben rendszeresen tartja a kapcsolatot választóival, azok különböző problé- máikal keresik fel őt, amit Mak- kai elvtárs igyekszik megnyugtatóan elintézni. E téren még hiba., hogy a tanácstagok beszámolóikat mindig más-más helyeken tartják, nem képesek alaposan megismerni egy-egy községet. A tanácstagi fogadóórák is nagyjelentöségűek a kapcsolatok erősítése szempontjából. A járási tanácsok azonban ezt még nem ismerték fel eléggé. A pásztói járásban ez év első negyedében egyáltalán nem tartottak fogadóórát, a szécsényi járásban pedig a beütemezett 36-ból mindössze 14-et tartottak meg. A dolgozók megkedvelték a tanácstagi fogadóórákat. A megyei tanácstagok által tartott fogadóórákon például 210 dolgozó tett észrevételt, javaslatot, azonban súlyos hiba, hogy elintézésük vontatott, a dolgozók nem kapnak értesítést az intézkedésekről. A fogadóórák eredményességét gátolja az is, hogy a tanácstagok mindig más-más községben tartják. A dolgozók bejelentésének elintézése, panaszaik orvoslása, a tanácsok tömegkapcsolatának nélkülözhetetlen része. Az utóbbi időben megnövekedett a megyei tanácsra érkező panaszos levelek száma, azonban főleg a mezőgazdasági, valamint a városi és községgazdálkodási osztály vontatottan intézi a panaszos leveleket. Még rosszabb a helyzet ezen a téren a járási tanácsoknál. A salgótarjáni járási tanács igen kevés panaszos levelet kap, a járásból a dolgozók inkább a megyei tanácshoz fordulnak. Ez mutatja, hogy rendkívül laza a kapcsolat a járási tanács és a járási dolgozók között. Helyi tanácsaink a dolgozók bizalmát csak úgy tudják biztosítani, ha ügyeikben gyorran, hatásosan intézkednek és ezzel növelik a tanács munkájának megbecsülését is. Erősítik a dolgozókkal való kapcsolatot a nemrég megalakult termelési bizottságok is. Azonban lerontja munkájukat, hogy a tanácsok nem egy helyen közvetlenül beleavatkoznak, operatív feladatok elvégzésével bízzák meg a tanácstól független, a dolgozó parasztok által közvetlenül választott bizottságot. * A beszámoló felett elhangzóit vitára lapunk legközelebbi számában térünk vissza. Már most meg kell azonban jegyeznünk, hogy a beszámoló a tanács és a dolgozók, különösen a dolgozó parasztság közötti kapcsolatok erősítésének olyan fontos részére nem mutatott rá' elég következetesen, mint az állami, népi fegyelem megerősítése. Megyénkben a begyűjtés, az adófizetés teljesítésében meglévő hátralék igen súlyos. Ez fakad nagyrészt abból, hogy helyi tanácsaink nem szereznek érvényt a nép állama törvényeinek. Ha pedig a tanács nem a nép állama érdekeinek megfelelően jár el, ha nem a beadásban és adófizetésben élenjáró dolgozó parasztokra támaszkodik, akkor nem fogja tudni erősíteni tömegkapcsolatait. Ebből következik, hogy a tanács és a dolgozók közötti kapcsolat erősítéséhez nemcsak a beszámolóban elmondottak tartoznak, hanem a nép állama törvényeinek végrehajtása is, mert ez a törvény a dolgozó parasztság legszemélyesebb érdeke! „NYERTEM...” ,lfég január első napjaiban 1 M történt. Vállalatunkat felkereste az Országos Takarék- pénztár takarékossági szervezője, Gordos elvtárs. Röviden ismertette a takarékbetétgyüjtés egyéni és népgazdasági jelentőségét. — ,4 megtakarított pénzt — mondotta — azért jó takarékban gyűjteni, mert az ott biztos helyen van, s nem is költjük el olyan könnyen, mintha a zsebünkben volna. A takarékpénztárban titkosan kezelik, kamatot kapunk rá, vagy szerencsés esetben még nyerhetünk is. A betétből bármikor kiteket venni, ha az embernek a pénzre szüksége van. Ezekutón én is elhatároztam, hogy a takarékos egyének soraiba lépek. A takarékbetétem egy százassal kezdődőit, amit a ta- rékossági felelősünknek adtam, hogy helyezze el takarékbetétbe. Felelősünk a százast boldogan fogadta, s elment, mert örült, hogy egy ügyféllel szaporodott a takarékoskodók létszáma. Bennem meg kergetődztek a gondolatok, s minduntalan az jutott eszembe: „Ao ez az év is jól kezdődik, mert az első lépésem is kiadás volt. — Vájjon hogy kapom vissza a pénzemet?" A felelősünk meg, mint jó takarékossági felelős, minden bérfizetés alkalmával jelentkezett a százasért. Szégyen ide, szégyen oda kibúvót nem találtam, így hát előző ígéretemhez híven minden alkalommal oda is adtam neki az összeget. Szaporodott a betétem. Április 10-én nyeremény betétkönyv sorsolás történt. Figyeltem a Szabad Nógrádoi, mert tudtam, hogy a nyeremény- listát közölni fogják. No. nicsak, az én könyvem száma is szerepelt a nyertesek között, méghozzá 200 ■ százalékkal. A takarékpénztár dolgozói vidáman, kedvesen fogadtak, s elbeszélgettek velem. Ok is ugyan- ügy örültek nyereményemnek, mint én magam, s mivel a nyert összeget is takarékban hagytam, örömmel írták azt be takarékkönyvembe. Elhatároztam magam — Is ezt mindenkinek ajánlom, hogy ha csak egy-két hétre is, minden megtakarított pénzét velem együtt tegye betétbe, mert meggyőződtem arról, hogy nemcsak tombolán, és totón lehet nyerni, hanem takarékbetéíkönyvön is. Király Tivadar a Salgótarjáni Szeszforgalmi Vállalat dolgozója. Képek a tolmácsi gépállomásról A tolmács! gépállomás borsosbercnyi üzemegységében esős időben Dózsa József, Hocklács Fái és Csósza József a gépeit karbantartását végzik, bogy jó időben akadálymentesen tudjanak dolgozni. A gépállomás műszaki dolgozói átalakítják a vetőgépet talaj- vezérléses, négyzetesvetéses gépre, amellyel kukoricát fogna’ vetni. Ezzel a módszerrel meggyorsítják a kukorica elvetésénél. az idejét. Díszoklevéllel tüntették ki Féja István körzeti szerelőt j> munkájáért. Kongresszusi felajánlása: üzemeltetés alatt adódc hibákat a legrövidebb időn belül kiküszöböli. Vállalását ezidáig tejesitette. Képünkön Kliber János, a gépállomás igazgatója átadja a díszoklevelet. Kádermimka tanácsainknál A I Alii és a kormány határozata óba még nagyobb mértékben megnőtt a tanácsok jelentősége, mind tömegszervezeti, mind államhatalmi tevékenységét illetően. A párt és kormány határozata azt tűzte célul, hogy növelni kell dolgozó népünk életszínvonalát, kulturális igényeinek kielégítését, amiből következik, hogy az ipar mellett nagyobb mértékben segíteni kell e mezőgazdaság fejlesztését, hogv ezzel több húst, zsírt, zöldségfélét, gyümölcsöt stb. adhassunk a dolgozók asztalára. Ezen célkitűzések megvalósítása nagy mértékben attól függ, hogy a falun hogyan tudjuk javítani a munkáit, tehát azon a területen, ahol tanácsaink nagyobb mértékben végzik tevékenységüket. Tanácsi szerveink csak akkor lesznek életképesek, akkor tudnak helyesen dolgozni, ha munkájukat az eddiginél magasabb színvonalra emelik. A megnövekedett feladatok végrehajtása elsősorban attól függ, hogy milyen erős. magabiztos, a sokrétű munka minden területén tapasztalt, politikai és szakismeretekkel rendelkező káderek állanak rendelkezésre. Elmondhatjuk, ezek a káderek megvannak. A Központi Vezetőség júniusi és decemberi határozata óta tanácsaink is fokozatosan erősödnek. A tanácsapparátusban lévő káderek munkájukban megerősödnek. Emellett különböző területről új, friss kádereket hoztak, akik új vérkeringést vittek a munkába és ezek a káderek már most a megváltozott új helyzetnek megfelelően végzik feladatukat. Ez az eredmény azonban még közel sem jelenti, hogy a tanácsi munka területén megyénkben minden rendben volna. Gyenge a káderekkel való foglalkozás, a káderek nevelése. Ami a legnagyobb hiba: sok tanácsi funkcionárius úgy gondolja, hogy a káderek felfrissítésével meg van oldva a kádermunka. A kádermunkát elvégzettnek soha nem lehet tekinteni, állandó odaadó tevékenységet kér, mert a ma még jó káder a jövőben — mert nem foglalkozunk vele — visszaeshet. Vagy fordítva: aki ma még gyengén dolgozik, a jövőben kiváló munkát tud végezni, mert foglalkozunk vele, oktatjuk, neveltük őt. Tehát a tanácsappa- rátusmál, amikor nagv célkitűzések megva'ósitásáíért indulunk harcba, állandóan, soha meg r.em szűnően azon kell törekedni, hogy mind a régi kádereket, mind az újakat neveljük, fejlesszük, képessé tegyük őket a munka jó végrehajtására. Sztálin elvtárs azt tanítja: a káderek igazi megedzése csak eleven munka eredménye lehet, az iskolán kívül, a nehézségekkel való harcban, a nehézségek leküzdésében, mert igazi káderek csak a nehézségek elleni harcban kovácsolódnak ki. A szécsényi járás a feladatok általános intézésében kevés jó eredményt tud felmutani. Legalább is a hibák mellett a jó eredmények eltörpülnek. A szé- csénvi járási tanács ezeknek a hibáknak a kijavítására számtalan erőfeszítést tett. Azonban, ami a leglényegesebb lett volna: a kádermunka megjavítása, a káderekkel való foglalkozás — elmaradt. Ha pillanatnyi eredményeket tudtak is elérni, nem volt megalapozott, mert nem határozott kiállású a munkájuk uláln teljes mértékben megbecsült emberekre volt építve. A szécsényi járási tanács VB-elnö- ke. Sirkó elvíárs a körülötte lévő dolgozókkal — akikkel lényegében meg kell oldania a munkát — legkevésbbé foglalkozik. Nem ismeri beosztottiait úgy, ahogy egv vezetőnek ismernie kellene. Ezért munkáját a sikertelenség sokasága kíséri. Veze'ési munkamódszere nagyrészét kirendelésekben. az emberek utasításában merül ki, ami kihat a többi vezetőkre is, sőt még inkább fokozódik. Földi elvtársat, & tanácstitkárt a dolgozók szinte félve fogadják, ha megjelenik valamelyik osztályon. A vezetőknek a beosztottjaikkal való ilyen helytelen kapcsolatának következménye aztán, hogy az egyébként jó káderek is nem azon gondolkoznak, hogy javítsák munkájukat, hanem igyekeznek a tanácstól elmenni. Hasonló eset található a balassagyarmati járásban is, amit mutat, hogy legutóbb az öthónapos iskolára mindössze két elvtársat tudtak küldeni. Ez bizonyítja, hogy a tanácsapparátus vezetőinek nincs meg az ismerete a káderek között, mert nem foglalkoznak velük. JARASASKK munkája nagy mértékben kihat a községi tanácsok munkájára is. Vájjon az olyan járási dolgozó, aki maga sem érzi a vele való helyes foglalkozást, nem tudja, mit jelent meleg szívvel bánni emberekkel, tudhatnak-e megfelelő segítséget adni? Nem! Ez nagy mértékben rányomja bélyegét arra, hogy községi tanácsainknak a dolgozók széles tömegeivel nincs meg a megfelelő kapcsolatuk. A kádermunka nemcsak az eddig elmondott hibákban jelentkezik, hanem a hibák feletti elnézésben is: „Én nem bántalak téged, te ne bánts engem ...” A kádermunka ilyen formája aztán maga után vonja, hogy csökken az éberség, teret adunk az ellenségnek, mert elsiklunk a hibák felett és egyszer és mindenkorra tönkretesszük a kádert. Ilyen nemtörődömségből adódik, hogy a káderek beállításánál nem vizsgáljuk meg alaposan, hogy vájjon rátermett-e arra a káder, hogy megíelel-e minden tekintetben, nem fektetünk kellő sú'yí az információra, elsiklunk esetleges hibái felett. A rétsági járása tanács vezetői tudták, hogy Nőtincs községben a községi tanácselnök igen sok hibával rendelkezik, rossz a dolgozókhoz v-'ó viszonya, de kellő foglalkozással lehelne rajta segíteni. Ahelyett azonban, hogy a járáisi tanács elnöke ezzel a községi tanácselnökkel megfelelően foglalkozott volna, a személyzeti csoport figyelmeztetése ellenére magára hagyta és a javulás helyeit tovább romlik a helyzet. Az igaz, hogy egyes hibákért felelős maga a hibát elkövető is. Hiszen a munka iránti felelősségérzet, funkciójának jelentősége nem hatott rá teljes komolysággal. Ez jellembeli hiba. Azonban ezeknek a leküzdése a vezetők feladata is. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtása nagy mértékben függ attól, hogy tanácsainknál hogyan fejlődik, javul a kádermunka. Hogyan javítjuk a káderek összetételét, munkájukat, emeljük politikai és szakmai képzettségük színvonalát. Szakadatlan arra kell törekedni, hogy jó kádermunkával, a káderek helyes elosztásával Javítsuk a tanácsok munkálj át. Nem szabad azonban ennek a káderek egészségiden fluktuációjára vezetnie. Minden vezető személy szerint felelős legyen t hatáskörébe tartozó káderek kiválasztásáért, elosztásáért és nevetéséért. Ma még az tapasztalható, hogy a tanácsi iskola anyagát, különösen a községekben igen hiányosan tanulják meg, elmaradoznak ez oktatásról. Pedig nyilvánvaló: emelni kell a káderek elméleti, eszmei, politikai színvonalát, hogv szilárdabban tudjanak harcolni, jobban tudjanak foglalkozni a dolgozók széles tömegeivel. Törekednünk keli arra, hogy a mi kádereink az általános és szakmai műveltséget elsajátítsák, mert csak ilyen tekintetben válhatnak területük igazi munkásaivá. a központi műm júniusi, októberi és decemberi határozatai. a legnagyszerűbb pro- grammot állította a dolgozó nép elé, nem utolsósorban a tanácsok elé. Pártunk III. kongresz- szusa most ezt a feladatot részletében is meghetározza a tanácsok szálmára. Már most készüljünk fel, mert ezeknek a feladatoknak a megvalósítása a káderektől függ. Szabó János. a megyei tanács személyzeti osztályának vezetője.
