Szabad Nógrád. 1954. május (10. évfolyam. 34-42. szám)
1954-05-12 / 37. szám
2 s/\n\i> \or.ran 1954 május 12. PÁRT ÉS PÁRTÉPITFS ft Levelek a pártoktatásról A szervezésben is legfőbb a tartalom A Szabad Nógrád május 5-i számában megragadta figyelmemet Gecse János elvtárs cikke, amely „Néhány tanulság munkánkról, az oktatási év befejezése előtt” címmel jelent meg. Az oktatásban fennálló problémák több propagandistái foglalkoztatnak. Az 1953— 1954-es pártoktatás sokoldalú követelményeket állít mind a propagandisták, mind a hallgatók elé. Tudtuk, hogy a Központi Vezetőség június 27—28-i határozata és a kormányprogramul könnyíteni fogja az oktatási év sikeres beindulását és befejezését. Azonban a részünkről könnyelműen elkövetett gyors szervezés, a hiányos irányítás, ellenőrzés, rányomta a bélyegét az egész oktatási évre. Én mint propagandista a szé- csényi II. Rákóczi Ferenc tsz- ben a politikai iskola második évfolyamának oktatását vezetem 10 hallgatóval. Az előkészítés hiánya itt is megmutatkozott mindjárt az év elején. A hallgatókkal való elbeszélgetés felületes volt. A pártszervezetek vezetői sem foglalkoztak eléggé a hallgatók beszervezésével. A járási pártbizottság oktatási tér vében nem mérte fel az erői egy-egy szervezetnél. A hallgatók kezdetben megjelentek az oktatáson, később már csak 80—90, márciusban pedig 60—70 százaléka. Ennek okait, hogy megismerjem, felkerestem a hallgatókat s elbeszélgettem velük. Ok az elfoglaltságukra hivatkoztak. Az a törekvésem, hogy az oktatási folytassuk — minden törekvésem ellenére — nem sikerült, így a „Szocializmus építéseinek kérdései hazánkban” című anyag tanulása félbeszakadt. Elgondolkodtam, kerestem a hibák gyökereit. A hallgatók kezdetben elég aktívak voltak, egy-kettő kivételével hozzászóltak az anyaghoz, többen közülük igen helyesen. Például Gal- csik Gyula elvtárs, az igazságos és igazságtalan háborúkról szóló anyagnál helyesen magyarázta meg az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság ellen indított intervenció igazságtalanságát. „A szocializmus építéseinek kérdései a Szovjetunióban” című anyag nagy érdeklődést keltett a hallgatók körében. Ocsovai Antal és Dancsok József elvtársak is örömmel tanultak. Am, nem ment így mindig. A hallgatók aktivitása csökkent és megjelenésük is hullámzószerű volt. Ezek ű'Z események és a hallgatók kijelentései azt igazolják, hogy a hibát elsősorban az oktatásra való szervezésnél kell keresnünk. Ezzel kapcsolatban helyesnek tartom azt a határozatot. amely kimondja, hogy a hallgatók kiválogatása, a jövőben az alapszervezetek feladata lesz. A jövőévi pártoktatás el6 készítésével, már most foglalkozni kell pártszervezeteinknek. Az eddigi hibákból okulva, még felelősségteljesebb munkát kel! végezniük a szervezés terén. Tudatosítani kell a párttagokkal, hogy továbbképzésünkért kötelezettséget vállaltunk, amikor a pártnak tagia lettünk. A szervezeti szabályzat minden tagra egyöntetűen mondja ki, hogy „szakadatlanul fejlessze politikai és szakmai tudását, emelje műveltségét, sajátítsa el a marxizmus-leninizmus tanításait”. Ezek betartása nélkül nem lehet senki jó párttag és nem végezhet teljesértékü munkát. A hallgatók kiválasztása mellett igen fontos jelentősége van a propagandisták kiválasztásának is. Szükséges, hogy őket is képzettségük arányában állítsák az oktatás egyik, vagy másik területére. Szükséges továbbá, hogy a megyei és a járási pártbizottság egyre többet ellenőrizzék a propagandistákat és adjanak segítséget munkájukhoz. Hiányolom, hogy a megyei pártbizottság részéről én is csak egy ellenőrzést kaptam. Juhász elvtárs személyében, de ő sem várta meg a szeminárium megkezdését, így segítséget nem is adhatot. A pártoktatás menetét mérlegelve, azt tapasztaltam, hogy a pártvezetőség újraválasztása óta lazult az oktatás fegyelme és a lemorzsolódás jelei is ez időtől mutatkoznak. Ez adódik abból is, hogy csoportunk párt- szervezetén belül nincs meg az egyetértés. A vezetőség régebbi tagjai nem segítették és nem segítik eléggé az új vezetőséget. A másik pedig, a kommunista példamutatás hiánya, most a párttitkár elvtársnő is gyakran elmarad az oktatásról. A lemorzsolódás okait abban is látom, hogy a hallgatók — de legtöbb helyen a vezetők is — elnézik egymás hibáit és meghátrálnak akkor, ha valakinek eg v-egy helytelen álláspontját k°'' megvilágítani. IVe feledtük el. hogy az oktatás pártéletünk egyik legfontosabb kérdése, mely minden pártszervezettől. propagandistától és hallgatótól aktív munkát követel. BódI Jánosné, országpvűlési képviselő Szécsény. tr ir ★ Kálión az egész pártvezetőség ugye az összefoglaló sikere árásunk területén nagy erőfeszítéseket tesznek pártszervezeteink azért, hogy az 1953—54-es oktatási évet eredményesen be tudják fejezni. A tavaszi mezőgazdasági munkák vitele mellett nagy munkát jelent ez pártszervezeteink részére. A tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése arra kötelezték alapszervezeteinket, a politikai iskola propagandistáit, hogy minden erejükkel harcoljanak a politikai iskolák lemorzsolódásának megakadályozásáért, az összefoglalók sikeréért. Propagandistáink mind jobban átérzik, hogy egész évi oktatómunkájuk csak akkor lesz eredményes, ha a politikai iskola hallgatói megértik az összefoglalók jelentőségét, megértik, hogy egész évi tanulásuk eredményéről kell majd számot tenni ezeken az összefoglalókon. Kálló község alapszervezetének vezetősége átérezte a kommunista nevelés jelentőségét és idejekorán gondoskodott arról, hogy az esetleges lemorzsolódásokat megakadályozza. Az összefoglalókra úgy készülnek, hogy a vezetőségi ülésen elhatározták: a politikai iskola hallgatóival elsősorban a pártvezetőség tagjainak kell foglalkoznia. Felelőssé tettek minden vezetőségi tagot azért, hogy beosztás szerint foglalkozzanak a politikai iskolák hallgatóival. A hallgatókkal való ilyen irányú foglalkozás növeli a pártoktatás jer lentöségét és mindez lehetővé tette, hogy a hallgatók lelkesen vállalták: az évvégi összefoglalókig a nagy munkák idején sem fogják elhanyagolni a tanulást. A hallgatók ígéretüknek eleget Is tettek Például a politikai iskola II. évfolyamnál az oktatási év elején csak mintegy 12 fő járt szervezett oktatásra és a pártoktatás jelentőségének megismerése 20 főre emelte a hallgatók számát. Nagy az érdeklődés a politikai iskola hallgatói között a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdései iránt. " A hallgatók komoly figyelmességgel hallgatják a propagandista — Almási elvtárs — előadását. Ehhez hozzájárul az is, hogy az utóbbi időben lelkiismeretesen felkészül az előadásra és a helyi viszonyoknak megfelelően megmutatta a gazdaság- politikánkban elkövetett hibák hogyan mutatkoznak meg községükben. Jól elemezte a középparasztsággal való nem kellő foglalkozás hiányát. Jól mutatta meg, hogy a középparasztsággal való nem kellő foglalkozás hogyan hatott a munkásparaszt szövetség gyengülésére. Beszélt előadásában, hogy az új szakasz milyen feladatok elé állítja a párt tagjait, de az egész dolgozó magyar népet. Almási elvtárs az előadása után vitát nyit és kéri a hallgatókat, hogy az esetleg meg nem értett kérdéseket bocsássák vitára. A hallgatók sok értékes kérdést tesznek fel a vezetőnek. Az alapos vitáknak meg is van az eredménye. Ezt mutatja az, hogy a hallgatók aktívan hozzászólnak a kérdésekhez és különösen jól látják a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának feladatait a terméshozam növelésében, a minőségi versenymozgalom kiszélesítésében, jól látják, hogy a párt- és kormány intézkedései által nyújtott kedvezmények csak úgy válhatnak valóra, ha a dolgozó parasztság is ehhez tettekkel hozzájárul. Elmondják maguk a hallgatók, hogy még náluk is sok a tennivaló, különösen az állampolgári kötelességek teljesítésében. Éppen ezért a politikai iskolák hallgatói szívesen vállalnak népnevelő munkát, hogy fel tudják használni tudásukat arra, hogy saját példamutatásukkal meg tudják értetni a dolgozó parasztokkal a párt szavát. Kálló községben a politikai iskola II. évfolyam hallgatói már előre elhatározták, hogy a jövő pártoktatási évben tovább akarnak tanulni. Például Molnár János elmondotta, hogy a pártoktatásban résztvenni megtiszteltetést jelent és jó munkával ki is kell azt érdemelni. HORVATH PAL n násztői járási pnrtbho'tsőg agit.-prop. titkára A jó előadás A zagyvapálfalvi bálnyaíe'e' pen több oktatási formán ismerkednek meg az elvtársak a marxizmus-leninizmus tanításával. A vezetőség az oktatási év megindulása óta lelkiismeretesen végzi munkáját, amelynek eredményeként nem történt lemorzsolódás. sőt egy-egy anyag elvi és gyakorlati megtárgyalása fokozatosan javult. Az elért eredmények nem kis mértékben köszönhetők a pártvezetőség és a párttagság között lévő eleven elvtársi kapcsolatnak. A párttitkár elvtársnő minden esetben ellenőrzi a szemináriumot s így mondhatnánk, minden egyes hallgató felkészültségéi ismeri. A propogandisták Trajbiár. Molnár és a többi elvtársak minden esetben készítenek vitavázlatot, melyet eredményesen alkalmaznak. Az általuk feltett kérdések mindig érthetőek, törekednek az egyszerűségre az idegen szavakat is megmagyarázzák. így a hallgatók szívesen eljárnak az oktatásra és elmondják, hogy mennyire szeretik, ha például Molnár elvtárs beszél az oktatási anyagról, mert az oly világos s minden szava érthető. A pártvezetőség nem feledkezik meg a DISZ-szervezetről sem. A DISZ politikai körök vezetésére egy fejlett propagandistát biztosított. E propagandista felkészültsége és a DlSZ-veze- tőség felvilágosító munkájának eredményeképnen az oktatásokon 15—20 DISZ-tag rendszeresen megjelenik. A pártszervezet látja fontosságát az oktatásnak s nem feledkezik meg a felelösségrew- násról sem, ha az éppen úgy adódik. Igv volt ez Zosa propagandista elvtársnönél is, aki különböző okokra hivatkozva két esetben nem jelent mpg a szemináriumon. A felelősségrevo- nás eredményes volt — azóta ö is jobban dolgozik. Az oktatásban elért eredmények nagy része tehát a pártvezetőség jó munkája nyomán jött létre. Kovács Mihály salgótarjáni Járási pártbizottság ágit, prop. osztályának munkatársa. Emlékest Salgótarjánban, a város megvédésének 35. évfordulója tiszteletére Az 1919-es Tanácsköztársaság hősi harcait elevenítették föl Salgótarján dolgozói pénteken este a pártoktatás házában megtartott emlékesten. A díszelnökségben és az első sorokban ültek a Magyar Tanácsköztársaság utolsó szénmedencéjének védelmezői, az 1919-es vörös katonák. A zsúfolásig megtöltött teremben Galajda János, a városi tanács elnökének megnyitó szavai után Nádasdi András, a megyei pártbizottság agit.-prop. titkára ünnepi beszédében emlékeztette a dolgozókat. Salgótarján forradalmi hagyományaira. Elmondotta, hogy 1919-ben az ünnepi felvonulások és a tömeggyűlések százaival fejezték ki örömüket a megye, s köztük Salgótarján dolgozói, hogy megalakult a Tanácsköztársaság. Már az első napokban létrehozták a munkás- és paraszttanácsokat. A nép vette kezébe az urak vagyonát, a bányákat, gyárakat, földbirtokokat. A bányászok fizetését 50 százalékkal emelték, s ezt követte mindjárt a gyári munkások bérrendezése is. A 6—8 szobás úri lakásokat munkáscsaládoknak utalták ki és rendszeresítették a proletárgyermekek részére az ingyenes kultúr- és filmelőadásokat. A nemzetközi reakció és a belső ellenség nem nézte tétlenül ezeket az eredményeket. Megindult a külső és belső támadás. A szociáldemokrata vezetők árra biztatták a munkásokat „ne dolgozzatok, ez olyan rendszer, hogy úgyis fizetnek ...“ A bányákban sok helyen csak 4—5 órát dolgoztak. Előfordult, hogy a szociáldemokrata vezetők és a régi reakciós felügyeleti személyzet maguk vettek kártyát a bányászoknak, hogy „ne unatkozzanak“. Az intervenciós cseh bur- zsoá csapatok már Salgótarjánt, Balassagyarmatot, sőt Kisterenyét fenyegették és a Salgótarján védelmét irányító áruló katonai parancsnok már a város feladásáról tárgyalt. Ilyen körülmények között érkezett Salgótarjánba Rákosi Mátyás 1919 május 2-án. Már az első órában erélyesen lépett fel a városparancsnokkal szemben és kijelentette, hogy a munkástömegekre támaszkodva meg lehet és meg is kell védeni Salgótarjánt. A bányaiskolában még aznap éjjel beszélt a munkásküldöttekkel és szavaira szétfosz- lott a reakció által szőtt ellenséges hangulat. A munkások egyhangúan a város védelme mellett foglaltak állást. Százával jelentkeztek a bányászok a vörös hadseregbe. Az elsők között fogott fegyvert a Gyutyános-akna 260 bányásza. Az acélgyárba 600 munkás jelentkezett már az első napokon. Egy hét múlva Henneque francia tábornok a következő jelentést küldte Párizsba: „Jelentem, hogy Eavre őrnagy előretörését valamilyen „titkos erő“ megállásra késztette“. Rákosi Mátyás által vezetett munkássereg volt ez a „titkos erő“, amely Salgótarjántól 5— 6 kilométerre megállította, majd fejvesztett futásra kényszerítette a cseh intervenciós csapatokat. A hős munkáscsapatok megverték az ellenséget, s megmentették a salgótarjáni szénmedencét. — A forradalmi harcokban gazdag múlt arra kötelez bennünket, Salgótarján dolgozóit, hogy kormányunk nagyszerű programmjának végrehajtásában is megálljuk helyünket — fejezte be megemlékezési beszédét Nádasdi András. Az emlékest részvevői lelkesen ünnepelték a 35 évvel ezelőtti dicsőséges múlt megszemélyesítőit, a jelenlévő vörös katonákat. Az emlékest a „Tanácsköztársaság“ című filmbemutatásával ért véget. A munkaverseny helyzete és feladatok ’ a szénbányászatban A Szakszervezetek Nógrád- megyei Tanácsának elnöksége május 4-én tárgyalta meg a kongreszusi verseny helyzetét a szénbányászat területén. Az elnökség a vizsgálatok során megállapította, hogy a kongresszusi verseny megindulása alkalmával jó eredmények jellemezték a bányászszakszervezet versenyszervező munkáját. A szénmedence dolgozóinak 75—80 százalékát beszervezték a kongresszusi versenybe s a lendületes munka és a jó verseny következtében a szénbányászati tröszt maradéktalanul teljesítette az első negyedévi tervet. Ennek ellenére igen sok hiba mutatkozik még a bányászatban a versenyszervező és irányító munka terén. A bányászszakszervezet a kongresszusi verseny szervezésénél nem tudta megszüntetni a versenyszervezésnek azt a hibás módszerét, hogy ne- csak az üzemi bizottság elnöke, vagy termelési felelőse szervezze a versenyt, hanem a bizalmiakat is vonják be. Ezen a területen ugyan vannak kezdeti eredmények a tiribesi, mizserfai és mátranováki vállalatoknál. de a versenyszervezés kollektív módszerét nem tudták az összes vállalatoknál bevezetni. Másik igen komoly hiba. hogy nem a minisztertanács és a SZOT közös határozatának szellemében szervezték a versenyt. vagyis nem az üzem sajátosságainak megfelelően. Még igen gyakori, hogy sablonosán, csak a mennyiségi tervek teljesítésére irányul a versenyszervezés. Megfeledkeztek olyan fontos területről, mint a fenntartás. feltárás, minőség és az önköltség csökkentése. Ennek következtében igen komoly hibák adódtak, mert éppen a fenntartási és a feltárási tervek elhanyagolása miatt többi között Kányás és Kiste- renye sem tudta teljesíteni a mennyiségi tervet. Hiába az is, hogy a verseny- szervezésnál a szakszervezet funkcionáriusoknak nem kielégítő a kapcsolatuk a gazdasági vezetőkkel. Anélkül szervezték a versenyt, hogy előzőleg megbeszélték volna a gazdasági vezetőséggel: milyen irányban történjen a versenyszervezés. A verseny nyilvántartása és nyilvánosságra hozatala területén is igen sok a javítanivaló. Számszerűleg ugyan kitudják mutatni, hogy hány dolgozó tett kötelezettség vállalást, de arra már nem fordítanak gondot, hogy hónap közben, amikor már egy-egy csapat teljesítette vállalását, újból beszervezzék a versenybe. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ha hónap elején a dolgozók 80 százaléka tett vállalást, ebből 20-ig a versenyzők egyharmada teljesíti vállalását, s már újabb vállalás nem történik, 25-én ugyanúgy a dolgozók 80 százalékát jelentik versenyzőnek. A nyilvánosság területén viszont az a hiba, hogy az értékelés nem a vállalások, hanem a terv tejesítése alapján történik, így a dolgozók nem ismerik a kötelezettségvállalásuk teljesítésének igazi mértékét. A SZOT elnöksége a meglévő hibák kijavítására három pontban szabta meg a bányászszakszervezet feladatát: 1. a munkaverseny szervezése területén szerezzenek érvényt a minisztertanács és a SZOT közös határozatának; a verseny az üzemek sajátosságainak megfelelően szervezzék. 2. A munkaverseny nyilvántartása és nyilvánosságra hozatalánál mutatkozó hibák mielőbbi felszámolása és a rendelkezésre álló versenynyilvánossági módszerek alkalmazása. 3. A párt, DISZ, szakszervezet és gazdasági vezetők közötti kapcsolat megjavítása. Felhívás a Salgótarjáni Erőmű és a Nógrádi Szénszállító cs Szolgáltató Vállalat ni Kedves Elvtársakl A Rónai Szénbányák dolgozói harcos múltjuk jeléül egyre keményebben állnak helyt a munka frontján. 1945-től bebizonyították több és jobb termelésükkel, hogy követik pártunk útmutatásait. Megértették az MDP Központi Vezetőség multév júniusi határozatát, amely kimondta, hogy a népjólét emelkedésünk alapfeltétele a mindenkori tervteljesítés, így indultunk munkának, melynek nyomán ezév első negyedévi tervünket 105 százalékra teljesítettük. A párt, a szakszervezet és a vállalatvezetőség közös jó munkájukkal ugyan úgy kint az első negyedévben a második negyedévi terv teljesítésének előfeltételeit is megteremtették. A munka utáni lelkesedés sem csökkent dolgozóinknál, mégis vállalatunk az áprilisi tervét csak 93.2 százalékra tudta teljesíteni. Mindez a lemaradás abból adódott, hogy a Salgótarjáni Erőmű nem fogadta a szenünket, továbbá a Szénszállitó és Szolgáltató Vállalat nem gondoskodott a szén elszállításának lehetőségéről. Elvtársak! Napjainkban ünnepeltük Salgótarján megvédésének 35. évfordulóját. Ezen évforduló alkalmával a négynaoos emlékműszakon dolgozóink még keményebben fogták a munka szerszámait, adtak egyre több szenet terven felül. Ezt a lendületet dolgozóink tovább tartják. Több és jobb munkával terv- túlteljesítéssel készülünk pártunk 111 kongresszusára. Hogy tervteljesítésünk sikeres legyen ennek érdekében kérjük a Salgótarjáni Erőmű műszaki és fizikai dolgozóit, hogy segítsenek azzal, hogy a javításban lévő gépegységüket a szocialista munkaversenyen keresztül minél előbb javítsák ki, hogy a szerződésben vállalt napi szénfogyaszA Salgótarjáni Erőmű dolgozói tervük szerint megkezdték a hatos kazán nagyjavítását. A karbantartók és javítóbrigádok megbeszélésükön elhatározták, hogy a párt III. kongresszusának tiszteletére három nappal a tervben előírt fásukat rendszeresen fogadhassák. Ismételten kérjük a Salgótarjáni Erőmű és Szénszállító és Szolgáltató Vállalat fizikai és műszaki dolgozóit, hogy segítsenek bennünket azzal, hogy vállalatunk dolgozói pártunk 111. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásukat necsak teljesítsék, hanem túl is teljesítsék. Ezzel tudjuk előbbre vinni a népjólét emelkedésének ránkváró szakaszát. Előre a tervek túlteljesítésével a szocializmus győzelméért. zán javítását. Az így megtakarított idő alatt mintegy 30.000- kilowattóra áramot termelnek terven felül. Ezzel az árammennyiséggel 2,830 000 kilowattórára emelkedik az erőműben ebben az évben terven felül fejlesztett elektromosmennyisége. Bükkhegyi János Janók Gyula Balázs István igazgató ÜB-elnök pártvezetőségi tag Somosköi László sztahanovista vájár, Gaál Emil sztahanovista vájár, Sótér Sándor sztahanovista vájár, Nyitrai József, Somoskői I. Árpád. Sótér János ifj. A Salgófajáni Erőmű karbantartói három nappal előbb fejezik be a hatos kazán nagyjavítását határidő előf* befelezik a kaenergia
