Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-28 / 33. szám
1934 április 28. SZABAD IN'OGRAD 3 EMELJÜK A BÁNYAÜZEMEK VEZETÉSÉNEK A nógrádmegyei pártbizottság kezdeményezésére pénteken délután nagyaktíva-értekezletet tartottak a bányavállalatok igazgatói, főmérnökei, párttitkárai, szakszervezeti elnökei és a legjobb sztahanovisták részvételével. Az értekezlet célja az volt, hogy közösen megbeszéljék, mit tegyenek az áprilisi súlyos lemaradás behozásáért. Az értekezleten résztvett Bese Vilmos elvtárs a nehézipari minisztérium szénbányászati igazgatóságának vezetője is. Pintér László elvtárs, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője az értekezleten beszámolt arról, hogy az áprilisi tartozás már több mint 20.000 tonna szenet tesz ki. Ez annak a következménye, hogy az elmúlt negyedévben a műszakiak a mindenáron való tervteljesítésre törekedtek. Az első negyedév termelési tervét túl is szárnyalták a bányaüzemek, azonban a beruházási és feltárási terveket — amellyel a második negyedévi tervteljesítést kellett volna biztosítani — még 90 százalékra sem teljesítették. így áprilisban már nem jutott elegendő és jól előkészített munkahely a csapatoknak s a bányákban nem tudták SZÍNVONALAT növelni a széntermelö műszakok számát. Ezenkívül sok olyan hiányosságról megemlékezett még Pintér elvtárs, amely a műszaki vezetők kapkodását és az események után kullogását jellemezte. A lemaradás behozásának legelső feladataként azt állította a műszakiak elé, hogy a vezetés színvonalának termelésével, a tervszerű előkészítő vetéssel biztosítsák a termelékenység növelésének műszaki feltételeit. Az értekezleten 25-en szólaltak fel. A hozzászóló műszaki vezetők. párttitkárok és a szakszervezeti funkcionáriusok elmondották, hogy üzemüknél, vállalatuknál milyen hiányosságok gátolják a terv teljesítését. A hibáktól, a mulasztásoktól a minisztérium sem mentes. Ezt állapította meg hozzászólásában Simon Abel a salgótarjáni járási pártbizottság ipari osztályának vezetője is. A minisztérium megpihent a babérjain és csak most ébredt arra, hogy a bányászatban jelentkező lemaradás komoly veszéllyel fenyeget. Sok jogos bírálat hangzott el a tröszt munkájáról is. Kuthi Károly elvtárs a Nagybátonyi Szénbányák igazgatója a bányák vezetőinek sérelmét ismertette. A tröszt osztályvezetői sok esetben elveszik a vállalatok igazgatóinak önállóságát, amikor olyan belső ügyekben hoznak döntéseket, mint valamelyik bányász fegyelmi ügye. A nagyaktíva értekezlet részvevői a nógrádi szénmedence bányászai nevében szóltak, amikor célul tűzték ki: behozzuk a lemaradást. Meghatározták a legsürgősebb tennivalókat is. Bese Vilmos elvtárs foglalta össze az elhangzott értékes javaslatokat. Mint mondotta a vezetés színvonalának emelése érdekében meg kell valósítani az egységes irányítást, hogy a műszakiak, a pártszervezetekkel, szakszervezetekkel közösen mozgósítsák a dolgozókat az adósság törlesztésére és biztosítsák ennek műszaki feltételeit. Az el- lanyhulásnak véget vetve szigorúan meg kell követelni a tervteljesítést, de ugyanakkor a jó műszaki feltételek megteremtésével kell szorosabbra fűzni a vezetők és a dolgozók közötti kapcsolatot. Bese Vilmos elvtárs végül bejelentette, hogy a minisztérium több dolgozójából komplexbrigád alakul, amely valamennyi nógrádi bánya munkáját tüzetesen megvizsgálva segítséget nyújt a lemaradás behozásához. Gyomirtással a magasabb gabonatermésért ■ mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló pártós kormányhatározat előírja, hogy a laza talajon a rozsvetés kivételével szükség esetén el kell végezni az őszi gabonafélék tavaszi fogasolását. A fogasolás az őszi kalászosok kapálása. A vetések fogasolásának célja a növények életenergiájának fokozása, a morzsalékos talajszerkezet megtartása, a gyomirtás és a növények bok- rosodásának előmozdítása. A fogasolás segítségével a növények közötti földet mes- porhanyítjuk, az őszi és téli csapadéktól összetömődött talajban a növények gyökérzetéhez levegőt juttatunk és ezzel a növények fejlődéséhez kedvező körülményeket teremtünk. A fogasolás indítja meg tavasszal a hasznos talajbak- tériumok fokozottabb működését, aminek eredményeképpen nagyobb mennyiségű nitrogénnel gazdagítjuk a talajt. Könnyű fogast használjunk és a talaj kötöttsége, tömő- döttsége és a növény fejlődési állapota szerint terheljük meg. Ezt az előzetes helyszíni próba alapján kell eldönteni. A fogas súlya alkalmazkodjék a talajhoz és a növény sűrűségéhez, valamint fejlődési állapotához. A talajhoz jól idomuló, többtagú és élesfogú fogasboronát járassunk. Ott. ahol küllőskapa, vagy hengerborona áll rendelkezésre, az őszi gabonavetések ápolására elsősorban ezeket használjuk. Erőser cserepesedett talajt, valamint sáros, nedves talajt fogasolni nem szabad. Leghelyesebb azokat a kalászosokat, amelynek talaja erősen rögös, hantos fogasolás előtt hengerezni, ezzel egyenletes, sima talajt biztosítunk. A fogas is jó munkát végez. A rögös, hantos talajon a fogas jó munkát nem végez, mivel az ilyen talajon a fogas erősen táncol (ugrál). A fogasolásnak az elkövetkezendő napokban van itt az ideje (elsősorban az őszi búzának (mivel kalászosaink már megerősödtek annyira, hogy a fogas kárt nem tesz benne, de a fagy veszélye is elmúlt. Ha tavaszi kalászosaink annyira megerősödtek, hogy a fogasolással már kárt nem teszünk benne, egész bátran fogasoljuk meg, mert a tavasziak fogasolásával ugyanazokat az eredményeket érjük el, mint az őszi kalászosok fogasolásánál. H a a fogasolás után kalászosaink tovább gyomo- sodnak, akkor minden körülmények között el kell végezni a kézi gyomtalanítást, különösen fontos az ilyen területeken a kézi gyomirtás, elsősorban az acatolás. Kultúrnövényeink legveszedelmesebb ellenségei a gyomok. Területe táplálóanyagot, nedvességet vonnak el kalászosaink elől, gyor- sabb növekedésükkel elnyomják kalászosainkat, fejlődésükben akadályozzák és végeredményben rontják kalászosaink, elsősoiban a kenyérgabona terméshozamát. A gyom tehát nagy kárt okoz magának a termelőnek, de népgazdasá- ságunknak is. M egyénkben a legveszedelmesebb gabonagyomok az acat, vadrepce, repcsényre- tek, daravirág stb. A kézi gyomirtásnál különösen nagy gondot fordítsunk az acatolás- ra, mert például ha az acatot korán irtjuk, akkor utána egy acat helyett kettő-három fog a földben maradt gyökérrészen fejlődni. Az acatot leghelyesebb akkor irtani, ha az acat levélrózsája már kinyílott, de még szárba nem szökött és ha ilyenkor megfelelő mélyen bökjük el (föld alatt 4—5 centiméterre), nem kell félni, hogy területünk újra acatos lesz. A vadrepce és repcsényretek különösen a tavaszi gabonák között szaporodik gyorsan. Mindkét növény elnyomja a tavaszi kalászosokat. Ha idejében nem gondoskodunk gyom- lálásukról, jelentősen csökkenti a termést. A vadrepcét és repcsényretket még a gabona szárbaindulása előtt ki kell gyomlálni a vetések közül, mert ha késünk, kárt teszünk a gabonában is. Hollósi József főagronómua A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága, márciusban Bécsben tanácskozott. A záróülésen elfogadták az egész világ dolgozóihoz május elseje alkalmából intézendő felhívást. Az SZVSZ üdvözli a világ dolgozóit s felszólítja őket a szakszervezeti és demokratikus szabadság jogok fokozottabb védelmére, amelyek kivívása elengedhetetlen ahhoz, hogy sikereket érjenek el abban a harcban, amelyet a kenyérért, munkáért és jobb életért vívnak. A felhívás figyelmezteti a világ dolgozóit, hogy a HL Szakszervezeti Világkongresszus határozatai értelmében, 1954 május elsején, széleskörű nemzetközi mozgalom indul, a szakszervezeti és demokratikus szabadságjogok védelmében, illetve azok kivívásáért. Rámutatott arra is, hogy a háborús veszély, korántsem hárult el, s a háborút szítók élén álló, amerikai imperialisták továbbra is agresszív terveket szövögetnek. Minden ország dolgozóját, férfit és nőt egyaránt — különösen az európai országok dolgozóit — felszólítja az SZVSZ, hogy terjesszék ki és erősítsék meg az akcióegységet a győzelem zálogát, fogjanak Össze «. háborús egyezmények ratifikálása elleni harcban, akadályozzák meg a bonni és a párizsi szerződések alkalmazását. „Harcoljatok a nemzetközi szakszervezeti egység helyreállításáért, leplezzétek le mindazokat, akik ellenzik egység- teketl" — hangzik a felhívás, majd élteti az egész világ dolgozóinak összefogását, a békét és 1954 május elsejét, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának egységét, testvériségének, harcának napját. Levél az áramtakarékosságról Jő minőségben akarjuk elvégezni a növényápolást _ Levél az erdőkürti gépállomásról — A BALESETMENTES SZÉ NTERMELÉSÉRT Cserfési Miklós, a Ménkesi Szénbánya Vállalat főmérnöke hosszú időn keresztül tanulmányozta a bányász munkavédelem problémáit. Tapasztalatai szerint a legtöbb baleset eddig a gondatlanságból keletkezett. Bár számos helyes intézkedés utasítja a dolgozókat a baleset- mentes termelésre, de sokan nem tartják be ezeket a szabályokat és igen súlyos hiba, hogy egyesek csak felületesen vagy -egyáltalán nem ismerik ezeket a szabályokat. A balesetek a legnagyobb mértékben az emberben tesznek kárt. Ez viszont kihat a termelésre és az önköltség ala- kuláisára is. A ménkesi bányában tavaly minden ezer műszakból 103 műszak esett ki a balesetek miatt. Ez a szám idén 97-re csökkent, de Cserjési Miklós ezt is sokalja. Azt akarja, hogy a bányászok és családjuk fizikailag és anyagilag se károsuljanak, viszont az életszínvonaluk emeléséhez szolgáló termelés is zavartalanabb legyen. Kezdeményezésére a ménkesi bányászok levélben értesítették a Nógrádi Szénbányászati Trösztöt, hogy a dolgozók életének és egészségének védelme, valamint a .termelés önköltségének csökkentése érdekében a pálrtkongresz- szus tiszteletére mozgalmat indítanak a ,,Balesetmentes szén- termelésért". „Annak érdekében — írják a levélben — hogy ezt a célt elérjük, a „Balesetmentes szén- termelésért" mozgalmat indítunk. Vállaljuk: 1. Az elmúlt évhez viszonyítva idén 15 százalékkal csökkentjük a balesetek miatt kieső műszakok számát. 2. Hetenként négy napon át minden harmadban balesetelhárítási oktatást tartunk. 3. Hogy az egyéni felelősséget megerősítsük, minden aknászt munkavédelmi könyvecskével látjuk el, amelyben feljegyzik és a csapatvezetővel aláíratják a kiadott intézkedéseket. 4. A balesetelhárításban legjobb eredményt elérő aknászt és csapatvezetőt neauedévenként megjutalmazzuk. 5. A versenynyilvánosság érdekében üzemenként versenytáblát rendszeresítünk. amelyen hetenként feltüntetjük a mozgalom eredményeit. Reméljük, hogy a ,.Baleset- mentes széntermelésért" mozgalom visszhangra talál minden üzemnél és rövid idő múltán értesíthetjük en'imást a munkavédelem terén elért jó Eredményekről." A Salgótarjáni Acélárugyárban naponta 40—50 kilowatt villamosenergia megtakarítást érünk el. Az áramtakarékosság terén különösen jó munkát végeznek a villamosközpont fiataljai, akik mindennapi ellenőrzésük során az üzemekben igen sok égő villanylámpát oltanak le, vagy állítanak le egy- egy fölöslegesen üzemeltetett motort, gépet. E tevékenységben jó munkát fejt ki Hango- nyi Zoltán DISZ-alapszervezeti titkár, Telek Gyula a DISZ- bizottság tagja, valamint Har- most Valentin. A villamosközpont fiataljain kívül a főműhely ifjúmunkásai is nagymértékben kiveszik részüket az áramtakarékosságból. Bodon Béla elvtárs, a DISZ alapszervezet titkára igen ötletes módszert alkalmaz: Az esztergapadon, vagy a különböző munkahelyeken, irodákban, ahol feleslegesen fogyasztják az áramot, egy figyelmeztető cédulát helyez el, amelyen pontosan meghatározza, hogy A Bányagépgyár dolgozói is bekapcsolódtak a fémgyűjtésbe. A vállalat dolgozói hulladékvasból 110 tonna koválcsvasat, öt tonna öntvénytöredéket és 50 kg színesfémet gyűjtöttek össze 9115 forint értékben. Vasgvüjtésben ió munkát végeztek a műszakiak és a fizikai dolgozók. Az MNDSZ-szervezet tagsága, s az adminisztratív dolgozók közösen elhatározták, hogy április 22-én műszak befejezésekor fémgyüjtési napot rendeznek és ők is elősegítik a fémgyűjtés sikeres megvalósítá sát. A Bányagépgyár sportbrigádja tagjai nemcsak a zöldaz illető mennyi energiát pocsékolt el, s milyen rossz hatással van ez a termelésre. Módszere jól bevált, eddig még mindenki reagált reá. Ezzel elértük azt, hogy önkénytelenül mindenki igyekszik betartani az áramtakarékosságot a főműhelynél. Az áramtakarékosság terén jó eredményeket érnek el a hideghengerműben is, ahol a pártalapszervezet titkára, Hegyes Ferenc elvtárs nagy segítséget nyújt a DISZ-fiatatoknak a mozgalom célkitűzésének a megvalósításához. A gazdasági szerszámüzemrész fiataljai már túlzott mértékben „takarékoskodnak“ az energiával. Fél kettőkor már nemigen dolgoznak. Tehát a meglévő • és rendelkezésükre álló villamosenergiát nem használják ki. Ezt a hibát népnevelőink segítségével akarjuk megjavítani. mezőn mutatnak példát, hanem a többi dolgozókat is mozgósították a fémgyűjtésre. Eredményeink mellett azonban hiányosság is tapasztalható. A DISZ-vezetöség — amelynek elsőrendű kötelessége lenne — nem aktivizáilia a tagságot e feladatok megoldására. Maguk a vezetőségi tagok sem vesznek részt e nemes mozgalomban. Rácz Ottó DISZ-titkár Pató Pál módjára csak arra hivatkozik, hogv van még idő. Helves lenne, ha Rácz elvtárs saját maga mutatna példát s ezáltal magával ragadná a tagságot a fémgyüjtési feladatok elvégzésére. A minisztertanács határozata értelmében a mezőgazdasági gépállomások felelősek a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok termésátlagainak állandó emeléséért. Ennek figyelembevételével mi, az erdőkürti gépállomás dolgozói igyekeztünk kijavítani a munka- és erőgépeket. Szorgalmasan készülünk a tavaszi kampányra, a tavaszi növényápolásra. A gépállomásnak három darab egyetemes kulti- vátora van. amelyből csak egy volt használatban, mert a másik kettő a mosonmagyaróvári gépgyártól leszállítva az első na- on a hegesztéseknél széjjel üllőit. Ezt már kijavítottuk. A tsz-ekben az agronómusok a szerződéskötés idején megbeszélték, hogy hol van olyan terület, ahol gépi növényápolási munkálatokat lehet végezni, s e területekre szerződést kötöttünk., C épállomásunknak terv szerint 530 kh gépi kapálást kellene végeznie, figyelembevéve azonban a nagy területekkel rendelkező tsz-ek tagságának kicsiny létszámát, munkaerőhiányát. 930 kh-ra kötöttünk szerződést. A leszerződött területek időben való elvégzése érdekében a megyei igazgatóságra két darab Zetor-traktort Ígért. Két darab G—35-ös és egy darab Cor- mich 20-as erőgépet szerelünk át gumikerékre, amihez biztosítva vannak a gumik és abroncsok. Szükség esetén még a három vontató közül két darabbal szintén végzünk növényápolási munkát, (kapálást, fogasolást, hengerezést). így teljes egészében biztosítani tudjuk a tsz-ek- nél leszerződött területek időben való megmunkálását. A mennyiségi növényápolási munka mellett igen nagy súlyt fektetünk a minőségre is. A növényápolást a legképzettebb traktorosok fogják végezni, akikkel a kihelyezett agronómusok nap mint nap megbeszélést tartanak és jó tanácsokkal látják el azokat. A munkák megkezdése előtt felvilágosítják őket a munkagép helyes kezeléséről, a helyes sortávolság beállításáról, valamint a kapálás mélységéről, hogy igyekeznek a tsz-ek termésátlagát emelni és megszerettetni a gépi munkát. Külön megbeszéléseket tartunk a főgépésszel is. A munka elvégzését és irányítását pedig a kihelyezett ag- ronómusokra bízzuk. A vetési munkákat megelőzően a tsz vezetőivel és a kihelyezett agronómusokkal együttesen megbeszéltük, hogy valamennyi tsz- ben a kukoricát egyenlően vessék 70 centiméteres sortávolságra. Gondoskodtunk a forgó biztosításáról is. Az egyházasden- gelegi tsz-nél pl. úgy biztosítottuk, hogy a kapálás befejezése után lesz elvetve a csalamádé és az addig tervezett _ csalamádé helyébe kukoricát ültetnek. Ebben az esetben egy táblába kerül a kukorica és burgonya,' egyenlő sortávolságra, így nem lesz akadálya a gépi művelésnek. A palotási Május 1 tsz-nél 50 kh kukoricát vetünk négyzetesen, amelyet keresztbe, hosszában géppel kapálunk. Általában a tsz-ek kétszeri gépi kapálásra kötöttek szerződést. Munkánkat tehát úgy kellett megszervezni, hogy ha a G—35-ös traktorokkal végezzük is a kapálást, a növények fejlődését ne akadályozzuk. Úgyanis a G-35-ös traktor jóval alacsonyabb a Zetornál, így csak alacsonyabb növények művelésére alkalmas. Kihelyezett agronómusaink minden héten bejönnek a gépállomásra. ahol értékeljük az elmúlt heti munkákat és ugyanakkor megbeszéljük a következő heti feladatokat. Az agronómusok menetiránytervet készítenek, s így könnyebb az ellenőrzés is. A feladatok között szerepel, hogy az agronómusok a kapásnövények vetésénél ott legyenek, ezzel biztosítsák a megszabott sortávolság betartását. Igen jól végzik munkájukat Jambrich Béla és Szekszárdi Ferenc kihelyezett agronómusok, akik igen A pártkongresszus tiszteletére tett mezőgazdasági vállalások csak akkor eredményesek, ha az egyes községek dolgozó parasztsága maga értékeli, felméri a végzett munkát. Sajnos azonban a községi tanácsok nagyrésze nem törődik ezzel és nem is igyekszik felkelteni a dolgozó parasztság érdeklődését a versenyben elért eredmények iránt, s így gyakran azt tapasztalhatjuk, hogy a lendülettel induló verseny elakad. A tavaszi vetés befejezése most új lehetőségeket ad a tanácsainknak ahhoz, hogy felélénkítsék az új termésért folyó harcot! Pár nap múlva megalakulnak falvainkban a szemlebizottságok, hogy felmérjék: van-e hasznosítatlan, megműveletlen terület a határban. Tanácsaink szorgalmazzák a szántás-vetés mielőbbi befejezését, nehogy szégyenkezniük kelljen a dűlőket végigjárkáló szemlebizottság előtt. Erre annál is inkább okuk lehet, mert sok község elhatározta, hogy a határszemlére meghívja a szomszédos falvak termelési bizottságának tagjait is, mert hiszen ez kitűnő alkalom a falvak közti párosverseny értékelésére. A határszemlék megszervezése komoly feladatot ró a termelőbizottságokra. Erős élettől, aktivitástól duzzadó szervezetté kell éleszteni ezeket a bizottságokat, s itt a legfontosabb teendő rádöbbenteni a bizottság tagjait a vállalt sok segítséget adtak eddig is m területeken lévő tsz-eknek. Gépállomásunk máris végzett növényápolást. A vanyarci Béke tsz-nél 60 kh hengerezést, valamint az őszi kalászosokat kapcsolt fogassal fogasolta és 70 kh műtrágyázást végzett. Példát mutat a növényápolásban Kapuszta Mihály traktoros, aki 12 óra alatt 60 kh hengerezést és fogasolást végzett. A gépállomás minden dolgozója azon igyekszik, hogy a minisztertanácsi határozatban lefektetett kötelezettségeinek maradéktalanul elegei tegyen. Egyöntetűen arra törekszünk, hogy a termelőszövetkezetek termésátlagait és ezzel a tsz-tagok életszínvonalának emelését elősegítsük. Ezt az eddigi munkák is bizonyítják, mert a gépállomás által végzett munkák ellen minőségi kifogás ez évben még nem esett. De elismerést már több traktoros kapott jó munkájáért, például Balogh János és Vígh József, akik Szirák községben végeztek jó munkát. Sárkány Gyula föagronómus erdőkürti gépállomás munka fontosságára, a határszemléhez fűződő népgazdasági érdekekre. Néhány községben csak papíron működnek a termelési bizottságok. Olykor az elnök sem tudja, hogy megválasztották. Persze az ilyen községben nincs biztosíték arra sem, hogy a határszemlét pontosan hajtják majd .végié. E falvak tanácsai saját magukat fosztják meg egy igen értékes mozgékony nagyhelyi szakismerettel rendelkező segítőtárstól. A határszemlék csakis ott zajlanak majd le sikerrel, ahol a termelési bizottságok és a helyi tanácsok együttműködve irányítják ezt a komoly munkát. A határszemle másik fontos befolyásolója a gyorsaság és tervszerűség. Szeretnénk, ha máris megyénk minden dűlőjét, minden talpalatnyi zugát bejárnák a szemlebizottságok.; Nincs értelme a hetekig húzódó kényelmes munkának. Az idő sürget. A késlekedő tavasz miatt mi magunk is megkéstünk kissé. Azokkal a gazdálkodókkal szemben, akik hanyagul, nemtörődöm módon megművelet- lenül hagyják földjeiket, különböző eljárást alkalmazhat a községi tanács a szemlebizotp ságok javaslata alapján. Bízunk abban, hogy a lelki' ismeretes határszemlék sokkal inkább a versenyt lendítik majd előre, mintsem a hanyagok hibáját tárják fel. Pravotinszki Lajos agropropagandista Csernák Viktor nagyüzemi DISZ-titkár. Fémgyűjtés a Bányagépgyárban (Tudósítónktól.) Készüljünk fel a határszemlékre
