Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-17 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt SZOBÁD MDP NOGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1954 ÁPRILIS 17. Szilárd munkaszervezeteket a termelőszövetkezetekben! A termelőszövetkezeti mozgalom az elmúlt évek során mély gyökeret vert megyénk dolgozó parasztjai között. A szö­vetkezetek bebizonyították életképességüket és vitathatatlanul megmutatták, hogy a termelőszövetkezeti út a dolgozó paraszt­ság további fejemelkedésének, jóléte megteremtésének pártunk és kormányunk által mutatott egyedüli helyes útja. A termelő- szövetkezetek, felhasználva a társasgazdálkodásban rejlő erőt, meghatványozva voltak képesek a csoportba belépett dolgozó parasztok munkaszeretetét, tudását, akaratát érvényesíteni. A közös munkában és a közös harcban összeforrott termelőszövet­kezeti parasztság az elmúlt év őszén, amikor harcba indult az ellenség ellen, hogy megvédje szövetkezeteit, még egységesebb, még összekovácsoltabb lett. A termelőszövetkezetek életképességének, a termelékenység magasabb fokának, vagyis a szövetkezetben a jobb élet megte­remtésének egyik tényezője, hogy magasabb fokon képesek megszervezni munkájukat. A közös gazdaságban sokkal több lehetősége van az egészséges versengés kialakulásának, a veze­tők és a tagság kölcsönös tapasztalatai kicserélésének. Ter­melőszövetkezeteink bár éltek ezzel a lehetőséggel, de nem eleget, Munkaszervezetük és munkaszervezésük még mindig alacsony­fokú, amely legközvetlenebbül abban jut kifejezésre, hogy ter­mésátlagaik nem érik el a lehetőség által biztosított eredménye­ket. Még nem látják eléggé világosan minden termelőszövetke­zetben a vezetők és a tagok, hogy a jól megszervezett munka magasabb terméshozamban jut kifejezésre. A termelőszövetkezetek vagyona az utóbbi időben alaposan megnövekedett. A berceli Vörös Csillag tsz például kétszer annyi sertést tart, mint két évvel ezelőtt. A nagykeresztúri Petőfi tsz lóállománya másfélszeresére, juh. és baromfiállo­mánya két és félszeresére emelkedett két év alatt. A termelő- szövetkezetek az idén kétszer annyi őszigabona vetést fejtrá­gyázlak, mint az elmúlt esztendőben. Számos termelőszövet­kezet túlteljesítette a tavaszi gabonákból vetéstervét és általá­ban termelőszövetkezeteink időben, jól megművelt földbe vetet­ték a tavaszi kalászosokat. Mindezek azt mutatják, hogy a ter­melőszövetkezetekben is megnőtt a termelési kedv. A párt poli­tikája, a kormány programmja méginkább kézzelfoghatóbbá tette számunkra, hogy az állam támogatása mellett elsősorban a szövetkezet vezetőinek és tagjainak munkájától függ, hogy már az idén. mind természetben, mind pénzben több jusson égy munkaegységre, mint tavaly és a termelőszövetkezeti pa­rasztság életszínvonala, már ebben az. évben a jól gazdálkodó középparasztok életszinvonalávai egy szintre emelkedjék. A megnövekedett vagyon kezelése, a növények és állatok gondosabb, korszerűbb nevelése azonban több munkát igényel, tehát magasabbíokú munkaszervezést. Minden termelőszövetke­zetnek, a szövetkezet minden egyes tagjának egyéni érdeke is, hogy a kukoricát az idén háromszor-négyszer kapálják meg, hogy az állatállományt a korszerű zootechnikai követelmények­nek megfelelően neveljék. A palotási Május 1 tsz-ben az elmúlt évek során már szépen kialakult a brigádok és munkacsapatok szervezete. Az idén már kikarózták a cukorrépa vetésterületét, felosztották a területet egyénekre. A brigádszervezetek kialaku­lásánál sok szövetkezetben még baj van. Nem egy helyen az egvenlősdit helyezik előtérbe, „bandában“ dolgoznak. Nyilván­való, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben nem növekszik az egyes tagok felelősségérzete, végzett munkájáért. Mások pedig — jogosan — becsapva érzik magukat. A brigádok megszervezése, a munkacsapatok kialakítása, a földterület kiosztása elsősorban jelenti azt, hogy kibontakozhat az egyes csoporttagok aktivitása és a helyesebb munkamódszer­rel dolgozók példát mutathatnak a csoport többi tagjainak is. Ugyanakkor ez megfelel a dolgozó parasztság igazságérzetének is, mert, aki jobban végzi munkáját, aki többet termel, az ennek megfelelően magasabb részesedést kap a közös vagyonból. A helyes munkaszervezés a jobbminőségű munka előfeltételeit is megteremti, mert csak ilyenkor áll módjában a termelőszövet­kezet vezetőségének megdicsérni azokat, akik gondosan végzik a rájukbízott feladatot és felelősségre vonni a hanyagokat. Az elmúlt évben a pilinyi termelőszövetkezetben kimérték ugyan a kukoricavetés területét. Egyes tagok jó munkát végeztek, ott termett is kukorica. Mások viszont elhanyagolták a növény- ápolást és ott csak csalamádé lett. Persze itt aztán hiba volt, hogy elmaradt a vezetőség részéről a felelősségrevonás. A helyes munkaszervezés kialakítása, nem utolsó sorban lehetőséget nyújt arra is, hogy a termelőszövetkezet vezetősége a brigádok, munkacsapatok vezetésével jólképzett szakembere­ket, középparasztokat, a növénytermesztésben és az állattenyész­tésben gazdag tapasztalattal bíró csoporttagokat bízzon meg. A kimért földterület pedig arra ösztönzi a szövetkezet tagját, hogy családját is bevonja annak művelésébe, ápolásába, mert tudja, hogy ez az ő egyéni érdeke is. A tsz-ek megszilárdításának nagy hajtóereje, ha növelik a tagok anyagi érdekeltségét. Ezért a helyes munkaszervezés meg­kívánja, hogy pontosan és maradéktalanul vezessék az egyes szövetkezeti tagok munkaegységeinek számát. A szövetkezet vezetősége a prémiumrendszer megvalósításával is érdekelté tudja tenni a tagságot a minél nagyobb terméshozam elérésében. A mezőgazdaságban közeleg a növényápolás ideje és ez még csak inkább sürgeti, hogy a termelőszövetkezetekben alakítsák ki és szilárdítsák meg a brigádokat, munkacsapatokat. A vezető szervek éppen ezért fordítsanak kellő figyelmet a termelőszövet­kezetek munkaszervezésének problémáira. Elsősorban a gyen­gébb szövetkezeteknek nyújtsanak fokozottabb támogatást. A járási tanácsok és a járási pártbizottságok munkáját, többek között az is méri, milyenek a területükön lévő tsz-ek. A helyes munkaszervezet kialakítása a tsz-ekben, egyben harc a fegyelem megszilárdításáért, a szervezett, magas szín­vonalon dolgozó nagyüzemi gazdálkodás kialakításáért. A tsz-ek vezetői e feladatok végrehajtásában mindig találkoznak a szö­vetkezet becsületes, harcos tagjainak helyeslésével és támoga­tásával. Velük együtt, az ő támogatásukkal teremtsenek rendet szövetkezetük munkaszervezetében! Tudományos diákköri konferencia Csütörtökön megkezdődött az Eötvös Loránd Tudományegye­tem Lenin Intézete tudományos diákköreinek a Magyar Dolgo­zók Pártja III. kongresszusa tiszteletére rendezett háromna­pos konferenciája. A megnyitó­beszédet Kassai Géza elvtárs, az intézet igazgatója tartotta meg. Ezután Nagy Emil, Földi Pál és Dtídás István, a filozófiai diákkör tágjai tartottak előadást. Ezzel a konferencia első napja véget ért. í Kötélpálya készül a tiribesi bányaüzemtől a nagybátonyi szénosz- ttályozóig, amely meggyorsítja a szén szállítását. Képünkön a tiri- jbesi kötéiypálya feladóállomásának építését láthatjuk. Az állomás még ebben az évben megkezdi munkáját. A PÁRTKONGRESSZUSRA KÉSZÜL MEGYÉNK Következetesebb harcot az első negyedévi adósságok törlesztéséért Megyénk területén több vál­lalat az első negyedévben nem teljesítette termelési tervét. Adósságukkal nehezítették a kormányprogramnak azt a cél­kitűzését, amely a dolgozók életszínvonalának fokozását határozza meg. A tartozások törlesztése érdekében a válla­latok dolgozói mozgalmat indí­tottak. Fogadalmat tettek, hogy pártunk III. kongresszu­sáig tartozásukat törlesztik. a salgótarjáni acél­árugyár vállalatvezetősége a párt- és szakszervezettel egyetértésben az első negyed­évi lemaradások pótlására áp­rilis 9-én felhívással fordult a dolgozókhoz. Gyárrészlegen­ként megállapították az áruk mennyiségét, melyet napon­ként elő kell állítani az április havi és a május 24-ig eső ter­vük teljesítése mellett. A ver­seny győztesének célprémiu­mot tűztek ki. A dolgozók a felhívást elfogadták és április Zabari jelentés Minden munkát idejében, határidőre végeznek el a zaba­ri állami gazdaságban. így 120 kh tavaszi kalászost. 85 kh pil­langóst, 15 kh takarmányrépát és a korai takarmánykeveré­keket már elvetették. Figyelemmel kísérik az őszi vetések fejlődését is. 360 kh őszi vetésen a felfagyás ellen hengerezést végeztek, továbbá erre a területre kh-kónt 30 kg ammóniát és 45 kg pétisó műtrágyát szórtak ki. A gyen­gébben fejlett részeken még a fogasolás előtt újabb 20 kg pétisót szórnak ki. A nagyobb takarmánytermelés elérése ér­dekében az évelő pillangósnö­vényeket fogasolják. A pillan­gósok 80 százalékán már elvé­gezték a fogasolást. Fogasolás­sal megőrzik a talajba beszi­várgott téli nedvességet és azt a növényzetnek a nyári, szára­zabb időre tartalékolják. Április 10-ig 86.3 százalékra teljesítette tavaszi tervét a moharai gépállomás A mohorai gépállomás tava­szi terve 1156 normálhold. Eb­ből teljesített 993 normálhol­dat. Két traktorosbrigád túl­teljesítette tavaszi tervét, Ba- ráth István brigádja 115.8, Kiss Józsefé pedig 107.9 szá­zalékra. Baráth István brigád ja 91, míg Kiss József brigád­ja 96 százalékos üzemanyag­fogyasztással dolgozott. 9-én elindult a harc a lemara­dás behozásáért. Az április havi és a május 24-ig eső terv, s a lemaradás teljesítésében a gyárrészlegek a következő eredményeket ér­ték el: 1. gazdasági üzem 93,9% 2. hideghengermű 93.5% 3. huzalmű 90,2% 4. öntödék 88 % A Salgótarjáni Acélárugyár április 13-ig 90,6 százalékos eredményt ért el. a nógrádi szénmeden­ce BÄNYÄSZAI is tervük túl­teljesítését fogadták meg a III. pártkongresszus tiszteletére. Az első negyedévben több vál­lalat adósságot szerzett, így Zagyva 4831, Kisterenye 1829. Kányás 8336, Nagybátony 7087 tonna szénnel termeltek keve­sebbet az év első három hó­napjában. Az adósságból ez- idáig még egy vállalat sem törlesztett, sőt a nógrádi szén­medencében 10.913 tonna szén­nel termeltek kevesebbet áp­rilis 15-ig a tervnél. Minden vállalat a máso­dik negyedév eddigi szaka­szában adósságot szerzett. Április 15-ig Róna 463, Zagy­va 1726, Mátranovák 1942, Mi- zserfa 406, Kisterenye 1208, Ménkes 982, Kányás 3383. Tiri- bes 428, Nagybátony 759 ton­nával termelt kevesebbet. Az adott szó valóraváltása, a tartozás törlesztése egyre inkább azt követeli a nógrádi bányászoktól, hogy kemé­nyebb harcot folytassanak. Talán eddig sohasem volt olyan nagy szükség a párt, szakszervezet és műszaki ve­zetők együttműködésére, mint most van. Irányítsák, vezes­sék a bányászokat kötelessé­gük teljesítéséért folytatott harcban. Törekedjenek arra, hogy pártunk III. kongresszu­sáig vállalt kötelezettségük nek eleget tehessenek. TAVASZI VETÉSEK ÁLLÁSA ÁPRILIS 15-1G I Tavaszárpa: Balassagyarmati járás Salgótarjáni járás Rétsági járás Pásztói járás Szécsényi járás A megyei tanács jelenti: Burgonya: 116,6% Rétsági járás 57 % 110,5% Balassagvarmati járás 50,2% 97,3% Szécsényi járás 36 5% 96 % Pásztói járás 27,6% 87,1% Salgótarjáni járás 22.5% Kukorica vetéstervét a megye csupán 5.5 százalékra telje­sítette. Etes jobb a Kisterenyével folyó begyűjtési pórosversenyben (Tudósítónktól.) Etes község dolgozó paraszt­jai elhatározták, hogy párof- versenyre hívják Kisterenyét. Kisterenye község elfogadta a kihívást és megindult a nemes versengés a negyedévi be­gyűjtési terv teljesítéséért. Az etesi községi tanács, a pártszervezet és az állandó bi­zottság gondosan megszervez­ték a versenyt és értékelik az eredményeket. Tojásból 292.2, baromfiból 198,3, sertésből 146.9, tejből ped'g 82 százaiéi­ra teljesítette negyedévi ter­vét a község. Rozgonyi Imre 7 kh dolgozó paraszt a pártkon­gresszus tiszteletére vállalta, hogy évi tojás- és baromfi- beadási kötelezettségének még az első félévben eleget tesz Gondos János 6 kh dolgozó pa­raszt vállalásának már eleget tett. Tojásból 120, baromf-bol pedig 50 százalékra teljes'tette évi tervét. Pál Tamás 10 kh dolgozó paraszt évi baromfi- és tojás­beadását augusztus 30-ig tel­jesíti. Eddig tojásból 200, ba­romfiból pedig 197 százalékra teljesítette vállalását. Pál Jó- zsefné volt tanácstag még most is hátralékban van az el­múlt évről. 72 kg sertéssel, 32 kg baromfival, 32 kg tojással, 96 kg vágómarhával és 452 liter tejjel tartozik az állam­nak. , Kisterenye erősen lemaradt a versenyben. Még nem é té­kelték a negyedévi tervteliesi- tést, a verseny csak papíron maradt. A március 28-i értéke­lés szerint tojásból 69 barom­fiból 62, sertésből 32, tejből 42 és vágómarhából 120 százalék? ra teljesítette tervét a község Újabb fogadalmak a Bányagépgyárban (Tudósítónktól) A Zagyvapálfalvi Bányagép­gyár dolgozói márciusban 112.8 százalékos teljesítményt értek el. A dolgozók tervteljesítésé­hez nagy segítséget nyújtottak a műszaki vezetők, akik foga­dalmat tettek a 100 százalékon alul teljesítők patronálására. Vállalásukat teljesítették. Ja­nuárban még 32 fő nem érte el a 100 százalékos teljesítményt. Februárban már 17-re, már­ciusban pedig 12-re csökkent ezeknek a száma. Adorján Henrik főmérnök vállalását teljesítve a kétgépes- rendszer bevezet oz bizto­sította e műszak altételeket. Ezzel elősegítette Szabó Pi­roska 258.1 és Barna Józsefné esztergályos 180.1 százalékos tervteljesítését. Dolgozóink az első negyed­évben elért eredményeket a második negyedévben még to­vább akarják fokozni. Ezt fe­jezték ki vállalásuk megtételé­nél is Dolgozóink túlnyomó­része teljesítményének a növe­lésére, a selejtcsökkentésre tett fogadalmat. így Lórik Bertalan, Mocsári Árpád DlSZ-fiatalok vállalták, hogy a márcisui 120 százalékos átlagteljesítményü­ket 150 százalékra fokozzák. A termelés növelése érdeké- ben a vállalatvezetőség meg­fogadta, hogy öt darab régití­pusú szíjmeghajtásos eszterga- padot motoros meghajtásra ala­kítja át. Az eredmények és az intéz­kedések mellett azonban figyel­met kell fordítanunk a munka- ' fegyelemre is. A termelést to- ' vább növelhetnénk, ha minden 1 dolgozó becsületesen kihasz­nálná a munkaidő minden per­cét, nem úgy, mint Antal János, aki munkahelyét hosszabb ideig is elhagyja. Hozzá hasonló több van a bányagépgyárban, akik akadályozzák az eredményeink növeléséért folyó küzdelmet és , a kongresszusi versenvzászló. elnyeréséért folyó harcot. A minisztertanács határozata a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodásának megszilárdításáról A minisztertanács nagyjelen­tőségű határozatban szabá­lyozta a termelőszövetkeze­tek pénzgazdálkodását, amely­nek megvalósítása a termelő- szövetkezetek megerősödését, a tagok jövedelmének foko­zását eredményezi majd. A szövetkezeti gazdálkodás irányítása szempontjából jelen­tős az a rendelkezés, hogy a termelőszövetkezetek bevételi és kiadási költségvetését — az eddigi naptári év helyett — a zárszámadási időszakkal egyezően november 1-től a kö­vetkező év október 31-ig ter­jedő időszakra készítik el. így a termelőszövetkezetek veze­tőségének és tagságának mód­jában lesz a költségvetés meg­valósítását ellenőrizni és a ta­pasztalatokat következő gazdasági év előkészítésénél hasznosítani. A termelőszövetkezetek ön­állóságának fokozottabb biz­tosítása érdekében a határo­zat kimondja, hogy a tsz-ek el­sősorban saját eszközeikkel, sa­ját bevételeikből gazdálkod­janak. Ebből teljesítsék az ál­lam iránti kötelezettségeiket, s ebből biztosítsák a tagok ré­szesedését is. A határozat sza­bályozza a hitelellátás feltéte­leit is. A szabályozásnak az a célja, hogy a saját lehetősé­gek teljes felhasználása után, az arra rászoruló termelőszö­vetkezeteket az állam rövidle­járatú tertnelési hitelekkel, közép- és hosszúlejáratú beru­házási hitelekkel segítse. Hitelt indokolt esetben csak olyan termelőszövetkezet kaphat, amely bankszámlával rendel­kezik és bevételeit a bank­számlán tartja. A termelőszövetkezeteknek az a kötelességük, hogy fenn­álló kötelezettségeiket időben, haladéktalanul kiegyenlítsék. Abban az esetben, ha valame­lyik termelőszövetkezet köte­lezettségeinek nem tenne ele­get, kizárólag bírói úton lehet vele szemben eljárni. A hatá­rozat intézkedik arról is, hogy a termelőszövetkezeteknek a közgyűlés által arra felhatal­mazott vezetőin kívül meg­rendeléseket senki nt eszközöl­hessen. A rendelkezés megszegőivel szemben csalás címén eljárást kell indítani. Intézkedik a határozat arról is, hogy a termékeiket érté­kesítő termelőszövetkezetek követeléseikhez gyorsan, bü­rokráciamentesen jussanak hozzá. A tsz-ek követelését jog­talanul visszatartó vállalai ok­kal szemben büntetéspénzt le­het felszámítani, súlyosabb esetekben pedig a termelőszö­vetkezetek követeléseit nem teljesítők ellen, bűnvádi eljá­rást kell indítani. A határozat összes egyéb intézkedései is nagy segítsé­get jelentenek a termelőszö­vetkezetek számára, elősegí­tik a termelőszövetkezeti gazdálkodás megerősödését, a közös vagyon, a tagság jöve­delmének gyarapodását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom