Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-17 / 30. szám
2 SZ4RA» IN’ttGR Xn 1G54 április 17. Megjelent a „Társadalmi Szemle" új száma A „Társadalmi Szemle“ most megjelent márciusi számában a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából Réti László elvtárs írt cikket. „Az első magyar proletárdiktatúra" címmel. „Lenin és a Magyar Tanácsköztársaság“ című cikkében Nemes Dezső elvtárs összegezi Leninnek a Magyar Tanácsköztársaságra vonatkozó megjegyzéseit és útmutatásait. Fehér Lajos elvtárs tanulmánya pártunk parasztpoiiti- kájának központi kérdésével foglalkozik: a középparaszttal való szövetség legfontosabb elméleti és időszerű gyakorlati problémáit elemzi. Bíró József elvtárs cikke a pártmunka megjavításának %gyik alapvető feltételét, a párthatározatok végrehajtása ellenőrzésének elvi és módszerbeli kérdéseit tárgyalja. „A vezetés módszereinek sajátosságai az államapa- rátusban“ című cikkben Ilárs István elvtárs főként az egyszemélyi felelős vezetésnek, a kollektív vezetés érvényesülésének és a bürokrácia elleni harcnak az állami szervekben és különösen a tanácsokban felmerülő problémáival foglalkozik. Erdey-Grúz Tibor elvtárs cikke a Központi Vezetőségnek a közoktatásról hozott határozata alapján tárgyalja a közoktatás helyzetét és feladatait. A „Szemle“-rovatban Vass Istvánná elvtársnő az MNDSZ előtt álló új feladatokkal foglalkozik. Romját Irén elvtársnő az olasz és a francia népnek az „európa védelmi közösség“ ellen vívott harcát elemzi.A „Folyóiratszemle“-rovat első cikke összefoglalja a „Kommunyiszt“ 1954. évi 1, 2. és 3. számainak a pártról és a pártmunkáról szóló cikkeit. Sattler Tamás elvtárs műszaki folyóiratainak a szovjet tapasztalatok ismertetése és feldolgozása terén kifejtett munkásságát elemzi és bírálja. „Könyvismertetések“-rovat- ban Rákos Ferenc elvtárs „Állam és Alkotmány a Magyar Tanácsköztársaságban“ című munkáját Beér János elvtárs, Kuczka Péter elvtársnak az 1919-es Tanácsköztársaságról szóló költeményeit pedig Rényi Péter elvtárs értékeli. MA' PART ES PARTEPITÉS A pártnyilvántartásról, a pártokmányok kszelésérőJ A pártnyilvántartás és az ezzel kapcsolatos pártokmányok éber, gondos és helyes kezelése pártépítési munkánk fontos része. Csak ennek megvalósításával vagyunk képesek helyesen irányítani egy-egy terület, vagy alapszervezet pártépítő munkáját, eredményesebbé tenni a káderek és a párttagok helyes kiválasztását, elosztását. A pártokmányok helyes kezelése és ez okmányok továbbítása a párt szervezeti egységének erősödését segíti, s alapszervezeteink, pártbizottságaink a párttagság mozgását helyesen képesek irányítani. Sztálin elvtárs rámutatott. hogy a mi pártunk egy hadsereg, a hadsereg pedig s7“rv“zeH eavsé". amelynek számát és mozgását szervezetten működésbe lehet hozni. A mi pártunk szervezettségére, egységére különösen szükség van. Pártunk a jelen viszonyok között az ellenséges elemektől és ideológiáktól nem elszigetelten dolgozik. A kapitalista környezet, országunkon belül az utolsó kizsákmányoló osztály, a kulákság léte élesen előtérbe állítia a pártokmányok kezelésének, továbbításának pártszerű módszereit. Az ellenség a jelen időszakban minden módon igyekszik bejutni pártunkba, hogy a párton belülről törhessen eredményeinkre. Az ellenség nem egy esetben hozzájuthat a párttagsági könyvhöz. Az olyan nlaoszervezetek. amelvek gondatlanul kezelik, elkésve továbbítják a pártokmánvokat, elősegítik azt, hogy az ellenség behatolhasson a pártba. Sokesetben nem gondolnak arra elvtársaink, hogy a pártokmá- nvok alapos megvizsgálása, időbeni továbbítása egy-egy ellenséges elem leleplezéséhez segíthet hozzá. A Központi Vezetőség határozata, amely , a párttagság átjelentkezését. a pártokmányok kezelését és továbbítását szabályozza ázt a célt szolgálja, hogy őrizzük pártunk egységét meggátoljuk a pártba nem való elemek kísérleteit, s nem utolsósorban elősegíti pártáníté- sünk ezen Igen fontos részének végrehajtását. E határozatok végrehajtásában értünk el komoly eredmé- 1 nyéket. Mindenekélőtt meggyorsult egy-egy eltávozó párttag okmányának továbbítása. Több alapszervezetben igen helyesen a havi taggyűléseken beszámol a vezetőség a párt- szervezet erejének ! alakulásáról, ezen belül az átjelentkezések fontosságáról. Az ilyen helyeken a párttagság ellenőrizheti a vezetőséget, a tagság tisztán láthatja, hogyan erősödik alapsze'-ezetük új tagokkal, tagjelöltekkel, figyelemmel kísérheti a tagdíjfizetés állását. Az ilyen alapszervezetekben a párttag saját magát is ellenőrizheti, hogy az e téren reáháruló feladatokat végrehajtotti-e. Az ilyen alapszervezeteknél, komolvan meg is bírálják a vezetőséget. Egyházasdengelegen például a vezetősé^választó taggyűlés komolyan bírálta meg a vezetőséget, mert az nlapszerve- zet nem erősödött új tagjelöltekkel. Mindezek mellett egy sor komoly hiányosság gátolja az átjelentkezések maradéktalan végrehajtását. Az egyik ilyen súlyos hiba, hogy az alaoszer- vezeteknél nem tanulmányozzák kellő figyelemmel az átjelentkezésről szóló határozatot. Ez nyilván ai egész pártmunkára visszahat. Ebből ered a párttagok egy részénél, hogy nem tudja, mi a teendője és minden bejelentés nélkül eltávozik az alapszervezetből. Ez aztán mind a pártszervezet, mind a párttag számára többletmunkát, elkerülhető levelezést, időkiesést jelent. A párttagok okmányai kezelésében meglévő hanyagság komoly zavarokat idéz elő a felső pártszervek munkájában. A balassagyarmati járásban az érsekvadkerti gépállomás pártszervezetétől eltávozott F. J. elvtárs, az ipoly- szögi alapszervezethez. Ipoly- szögről már március 5-én jelezték. hogy az elvtárs megérkezett, Érsekvadkertről azonban csak március 13-án ment a bejelentés a járási pártbizottságra. Az érsekvad- kerti gépállomás pártszervezetében — és még számos pártszervezetben — nem értették meg világosan: csakis az időben történő átjelentkezések biztosítják, hogy helyes képet tudjunk alkotni egy- eey alapszervezet ereiéről, a párttagság helyzetéről, a beállott változásokról. Egészen máskép foglalkoznak a párttagokkal a magyar- nándori állami gazdaság és Mohara község alapszervezeteinél. A magyarnándori állami ^gazdaságból február 18-án eltávozott M. J. elvtárs. Még aznap jelentkezett Mo- horán, az okmányokat pedig azonnal továbbították a járási pártbizottsághoz. Ezeknél az alapszervezeteknél elbeszélgetnek a párttagokkal és azok az átjelentkezésnél a határozatok értelmében járnak el. Ez nemcsak a határozat adminisztratív részének végrehajtása, hanem gondoskodás minden egyes párttagról is. Lenin elvtárs azt tanítja, hogy a pártnyilvántartás a szervezet tükre, tükörképe egy-egy alapszervezet belső munkájának. A nyilvántartás ad lehetőséget arra, hogy a kommunistákat megismerjük, helyesen osszuk el őket a munka egy-egy területén. Az instruktor elvtársak, akik még nem rég mentek ki területre és segítséget adtak a pártéoítés, az állami és gazdasági feladatok végrehajtásában, sokat tehetnek ezen a téren. A pártnyilvántartás, a pártokmánvok helyes kezelése, vezetése terén nyújtott segítség és jelentősége megértetése területén végzett munkájuk előbbreviszi a többi feladatok megoldását is. Elsősorban ők legyenek tudatosítói annak, hogy minden karton' mögött egy-egy élő ember áll. Most, az új szakaszban a mezőgazdaság fejlesztésének nagy, nemzeti ügye megkívánja, hogy számos kommunista kádert csoportosítsunk a faluba. Nyilvánvaló, hogy ahol a nyilvántartás és az okmányok kezelése rendben volt, ott a pártbizottság kádermunkája — elsősorban a szakkáde’-ek elosztása — helyesen történt. Jelen helyzetünk is csak aláhúzza; hogy a pártnyilvántar- tás és az átjelentkezés nem öncélú adminisztratív munka, hanem elsősorban politikai munka. Olvan politikai munka, amely védi a pártot, amely tükre a párt erejének, amely megmutatja a kommunisták elosztásának helyességét feladataink végrehajtásának egyes területén. Brechó Gyula megyei nyilvántartásvezető A PARTELET HÍREI Süsün Sándor instruktor első lépése Pártunk Központi Vezetőségének határozata alapján a vidéki pártszervek és a szocialista szektorok belső életének megjavítása érdekében instruktorokat állítottak egy- egy körzet pártszervezeteinek támogatására és ellenőrzésére. Susán Sándor elvtárs Nemti körzetében instruktormunkájának megkezdésekor első lépésként a községekben összehívta a párt- és tömegszervezetek, a tanácsok vezetőit, meghallgatta a problémákat, elmondotta a feladatokat. Felmérte azt az erőt, amellyel a jövőben dolgoznia kell. A továbbiakban az a célja, hogy az alapszervezetek vezetőivel együtt megerősítsék, s ahol nincs, minél előbb meg- valósitsák a pártcsoportbizal- miak és népnevelők széles hálózatát. AZ EGYHÁZASGERGEI PÁRTOKTATÁSRÓL Nagy érdeklődéssel indult meg az elsőéves politikai iskola bányászaink körében Egyházasgergén. Minden előadást élénk vita követett, amelyen valamennyi hallgató mindig rendszeresen megjelent. Ez az aktivitás azonban az utolsó hónapban nagyon alábbhagyott. Például április 12-én a fél 7 órára tervezett szemináriumot még fél 8-kor sem kezdték meg. A propagandistán kívül még ekkor is csak két hallgató volt jelen. Minek tudható be ez a lemaradás? Először is mint Godó Lajos propagandista mondotta: „Én követtem el a hibát, mert nem jelentem meg több esetben és a hallgatók elvesztették bizalmukat. Ez leginkább abból adódott, hogy az illetékes szervek nem biztosítottak gépkocsit, hogy megjelenhessek, mivel én Baglyasalján lakok, pedig megígérték. Másodszor, kevés az ellenőrzés a járás és a bányász pártbizottságok részéről. Hiba van bányászainknál is, akik egyre felelőtlenebbül kezelik saját elméleti képzettségük növelését. E hibák fölszámolásához szükséges, hogy a pártbizottságok fokozottabban ellenőrizzék a bányászoktatást, tegyék lehetővé a propagandisták megjelenését, ha az vidéki. A hallgatók megjelenését pedig a népnevelők jó munkáján és a propagandisták előadói felkészültségén keresztül biztosítsák. Ai új pártvjietőségek eredményes munkáját bizonyítja A salgótarjáni járásban a pártvezetőségek újjáválasztása óta komoly eredményeket értek el a pártépítésben. Az alapszervezetek 24 tagot és tagjelöltet vettek fel, ezek közül 4 szocialista szektorban, 2 pedig egyéni parasztságokban dolgozik. Jelentős ez az eredmény azért is, mert ez év január hónapjában mindössze csak négy tagot és tagjelöltet vettek fel a járás területén. HOMOKJÁTÉK IU00Három és félezer csibe kelt Magyarnándorban A magyarnándori állami gazdaság 1487 darab tojó állománnyal rendelkezik. A napi tojástermelés 665 darab. 13.163 darab tojást adtak át a keltetőállomásoknak. Az állami gazdaság eddig 3.427 darab csibét keltetett. A napi 17 darab csibe-, elhullást sikerült egy-három darabra csökkenteniök. A csibék szépen fejlődnek 1109 darabot adtak már el belőlük, 3 forintos árban. „KI A HIBÁS?" Az Állami Faluszínház előadása Mizserfán Pártunk és kormányunk egyre fokozottabb mértékben gondoskodik a dolgozók szórakoztatásáról és neveléséről. Lehetővé tette, hogy a legtávolabb eső faluba is eljusson a szocialista-realista kultúra. Ezt a feladatot Jórészt az Állami Faluszínház művészei látják el. Nehéz, áldozatos, de annál szebb feladatra vállalkoztak ezek a művészek. A szocialista kultúra felvirágoztatásáért. a dolgozók szórakoztatásáért és neveléséért fáradságot nem ismerve teljesítik a rájuk háruló kötelezettséget. Munkájuk közben szoros kapcsolatot teremtenek a közönséggel, amely egyik elő- relendítője munkájuknak. ★ Megyénk területén is sorra látogatják a községeket, városokat az Állami Faluszínház tagjai. Előadásaikkal sok örömet szereznek és emellett nevelik megyénk dolgozóit. A művészek sok tapasztalatot gyűjtöttek: hol, melyik területen, mennyire támogatják az ő munkájukat. Ők is jobban szeretnek olyeyi helyeken előadást tartani, ahol a vezetőktől segítséget kapnak, azért hogy a helyi dolgozók gyönyörködhessenek művészetükben. Sajnos, rossz tapasztalatuk is van ezen a téren. Diós- jenőn Kisterenyén hiányzott a segítségnyújtás. Balassagyarmaton sem értékelték megfelelően a művészek áldozatos munkáját. A kultúrotthonigazgató még arra sem volt képes. hogy a közönséget az előadásról értesítse, mint ez április 11-én is előfordult. A megye székhelyén. Salgótarjánban is mulasztásokat követnek el. Mint mondották — a megyei tanács nem ad kellő segítséget. De előfordult az is, hogy a városi pártbizottság kérésére újra lejátszották az ..Üzenet az élőknek“ című színdarabot. Közben történt valami, amely elkeseredést váltott ki a művészekből. Az előadás előtt három nappal a városi pártbizottság le akarta mondani az előadást. Ilyen körülmények után nem csoda, ha az 500 személyt befogadó helyiségben mindössze 250-en jelentek meg. ★ A TOSSZ tapasztalatok mellett azonban jóval is találkoztak és úgy nyilatkoznak: legnagyobb kedvvel — nem mintha a többi helyeket lenéznék — a mizserfai bányászok előtt tartanak előadást. Nemcsak megyénk területén, de az egész országban ritkán találkoznak olyan kultúrát szerető emberekkel mint Mi- zserfa bányatelepen. Értékelik művészetüket és ha kell. áldozatot is hoznak érte. A színészek nem felejtik el soha. hogy az Állami Faluszínhá? első megjelenése alkalmával a kultúrház előtti díszkapu alatt a kocsi magassága miatt nem tudtak keresztülhaladni. Az akadályt látva, a bányászok cselekedtek: szétszedték a díszkaput. De az előadás előkészítésében is lelkesen kiveszik a részüket. Török Károly elvtárs, a területi pártszervezet titkára példát mutat, hogy a művészek nyugodtan végezhessék el feladataikat. Télen a kultúrház előtt még a havat is ellapátolták, hogy a színház kocsija az udvaron parkírozhasson. Ezért még az élő diófa ágát is levágták. De sok ilyen aprónak látszó akadályt megszüntettek a kultúrára szomjazó mizserfai bányatelep dolgozói. Az aktívák öntevékenyen dolgoznak. így nem nehéz megszervezni az előadást. Poprádi Gyula, a vállalat tervosztály vezetője is örömmel tesz eleget kultúrfelelősi kötelezettségének. A mizserfai bányatelep dolgozói a kultúráért való áldozatkészségüket már a múlt évben is bebizonyították. Társadalmi munkával kibővítették és az igényeknek megfelelően berendezték kultúrházukat.. A munka ezzel nem állott meg. Jelenleg a szabadtéri színpad előkészítésén dolgoznak. Alig tavaszodon ki. de már tervezgettek és a munka annyira előrehaladott, hogy fehér, faragott kőkockák sorakoznak a szabadtéri színpad helyén. Az Állami Faluszínház tag- iait régi ismerősként üdvözlik a mizserfai ak és a művészek megjelenése után egyre nagyobb csoportokban tömörülnek a kultúrházban. Elhozzák családtagjaikat, s néhány perc múlva minden széket elfoglalnak. ★ így töítént ez április tizenharmadikán is, amikor az Állami Faluszínház Ikarusz- kocsija a mizserfai kultúrház elé gördült, akkor már a színpadot, az öltözőt megfelelően előkészítették. A művészek nyugodtan készülődhettek az előadásra, a közönség pedig nem kis izgalommal várta a ..Ki a hibás?“ háromfelvoná- sos vígjáték bemutatását. Nem sokáig kellett várni. A közönség érdeklődéssel nézte Bán Katalint, aki Golubkova szerepét játszotta. Érdeklődésük csak tovább növekedett, amikor a Pobjeda cipőgyár igazgatója, a tröszt vezérigazgatója és két szakértő megjelentek a színpadon. Felelősségre vonták Golubkovát. az áruház vezetőjét a leszállított áruk ellenértéke kifizetésének elmulasztásáért. A nézők nagy figyelemmel kísérték azt a jelenetet, amikor Szidorov, a tröszt igazgatója azt a kérdést tette fel: ki a hibás azért, hogy a Pobjeda-cipőket a szovjet dolgozók nem vásárolják? Golubkova elvtársnő adott választ erre a kérdésre: ,,a gyár régitípusú cipőket készít, a dolgozók igényei fejlődtek és a régi cipők nem kellenek senkinek.“ A kerületi pártbizottság titkárának határozottsága, előrelátása, következetessége szintén megnyerte a közönség tetszését. Javaslataival minden esetben a hibák kijavítását segítette elő. A művészek lelkesen, ötletesen látták el feladatukat. Ezért csak dicséretet érdemelnek. Szórakoztatták és nevelték alakításukkal a közönséget. Többen ezt kifejezésre is juttatták. Tudásuk gazdagodott, sokat tanultak a vígjátékból. Nádasdi István, a Mizserfai Szénbányák Vállalat bérfelelőse negyedmagával vett részt az előadáson: feleségével, anyósával és 9 éves István nevű kisfiával. Valameny- nyien élvezettel nézték végig az előadást. ,.Az előző előadások is tetszettek — mondotta Nádasdi István, a ,.Ki a hibás?“ című előadásnak is nagy nevelőhatása volt. A dolgozók jóminőségű termékekkel való ellátása a mizserfai bányászokra is vonatkozik.“ De tanulhatnak abból is. amikor a párttitkár Szidorovnak ezt mondotta: A papír mögött nem látja az élő, eleven embert, akinek a sorsáról döntenek. Ehhez hasonló a megyénkben is előfordul. A párttitkár határozottsága, e'őrelátása szintén nevelőhatású. Minden párttitkárnak és vezetőségi tagnak van mit tanulnia ebből. „Eddig az Állami Faluszínház művészei — mondotta Nádasdi elvtárs — telepünkön a „Vándordiák“, „Liliomfi“. „Üzenet az élőknek“, ..Amerika hangja“ és most utoljára a ,.Ki a hibás?“ színdarabot mutatták be. Valamennyi megnyerte a tetszésünket, de a legtöbbet az „Üzenet az élőknek“ című előadásból tanultam, amely hűen visz- szatükrözte a kommunisták elnyomatás elleni harcát, nekünk pedig segítséget nyújtott ahhoz, hogy miképpen viselkedjünk és ha kell, áldozatot is hozzunk az elvért.“ ★ Az Állami Faluszínház tagjai iránt érzett szeretetü- ket a mizserfai kultúrát kedvelő közönség az előadás után ú’ból kifejezésre juttatta. Poprádi Gvula kultúrfelelős a bányászok nevében szép kis emléktárgyat, bányászszobrot nyújtott át a következő szavakkal: „Köszönetemet fejezem ki az Állami Faluszínház tagjainak a lelkesen végzett munkájukért. Dolgozóink megelégedetten távoztak az e'őadásról, mert a színészek tőlük telhetőén a legtöbbet nyújtották. Örömmel ajándékozom meg az együttest és a jövőben, ha az emléktárgyra néznek, gondoljanak ránk.“ , A művészek nevében Nógrádi Pál, az Állami Faluszínház szervezőtitkára válaszolt, majd Gál Lajos mondot köszönetét a támogatásért: „Művészeink arra törekszenek, hogy munkájukkal elősegítsék a dolgozók harcát, a mizserfai bányászoknak pedig külön ió munkát kívánunk a terv túlteljesítéséért folytatott küzdelemhez.“ A színház szerenlésének előkészítése, a zsúfolt nézőtér és a kedves ajándék bizonyította: mennyire közel kerültek a műveszek a mizserfai bányászokhoz, akik melegen érdeklődnek a kultúra iránt, kik nemcsak öt ben mutatnak példát — megyénk dolgozóinak — hanem a nóprádi szénmedencében a termelés frontján is az elsők között harcolnak. Fodor Ernő
