Szabad Nógrád. 1954. április (10. évfolyam. 26-33. szám)
1954-04-07 / 27. szám
6 SZAKAD MOCRÍÍD 1954 április 7. Javítsuk meg burgonyatermelésünket Növénytermelésünkben a burgonyánál érjük el a legalacsonyabb termésátlagokat, pedig g burgonya a kenyér mellett egyik legfontosabb tömegélelmezési cikkünk. Mindent meg kell tennünk, hogy a termésátlagot lényegesen megjavítsuk. Az alacsony termésnek több oka van: a leromlott vetőgumó, a burgonya hiányos kelése, rossz talajelőkészítés, helytelen nö- vényápelás, tárolás stb. Burgonyatermelésünk megjavítása érdekében kormányzatunk már az idén is több, mint 45 vagon jóminőségű vetőburgonyát bocsátott csere útján termelőszövetkezeteink és egyéni dolgozó parasztjaink részére. Kétségtelen, hogy a a minőségi vetőburgonya igénybevételével megjavítjuk burgonyafajtáink minőségét, de ha továbbra is az eddigi helytelen módon termeljük, 2—3 év múlva ugyancsak leromlik a legjobb minőségű burgonyánk is. Ezért szakítanunk kell az eddigi termelési módokkal. Burgonyateremlésünk, minőségének és mennyiségének megjavítása érdekében szükséges, hogy minden termelő, burgonya vetésterületének legalább 25—30 százalékán nyári ültetésű burgonyát termeljen, «mit a következő évben vetés céljára használjanak fel. Nagy- mennyiségű nyári ültetésű burgonyát termelnek a Szovjetunióban és már hazánkban, sőt megyénkben is szép eredményeket értünk el. Például a pilinyi Dózsa tsz nyári ültetésű burgonyája alól kataszteri holdanként 70 mázsát takarított be. a palotási Május 1 tsz pedig 65 mázsát. A nyári ültetésű burgonyánál nem is a termésátlag a döntő, hanem az, hogy jóminőségű és egészséges burgonyát kapjunk, aminek eredménye a következő évben több termésben mutatkozik meg. A burgonya leromlásának döntő okát Liszenko, szovjet akadémikus állapította meg, amelyet déli betegségnek nevezett. A déli betegség nem más, mint nagy nyári hőségben az erősen felmelegedő falaojban, a magas hőmérséklet hatására a fiatal gumókon fejlődő rügyek elöregednek. A gumók így évről évre silányabb hajtást hoznak, kevesebbet teremnek, végül teljesen leromlanak, ami a cérna- esirásodásban jut kifejezésre. Mszenkó akadémikus megállapította, ha a burgonyát június második, vagy július első felében ültetjük, fejlődési idejének eltolódásával megváltozik a burgonya lombozata, gumókötése A kedvező körülmények között — hűvösebb időben — nemcsak a betegségek százalékos aránya változik meg, hanem több lesz a gumótermés is. A vetőburgonya termesztési helyének változtatása az egész termés minőségére és meny- nyiségére kedvező hatással van, ha a vetőgumó jó helyről származik. Ezért pillanatnyi megoldásnak helyes, ha más községből, illetve járásból biztosítják az idén a vetőburgonya mennyiségét a termelők. Például a szécsényi járás, a rétságiból, a balassagyarmati járás pedig a salgótarjáni vagy a pásztói járásból biztosítsa csere formájában a vetőburgonyát. A burgonyát lehetőleg ősszel trágyázott, őszi mélyszántásba vessük, mert a burgonya csak tápanyagban gazdag talajon ad nagy termést. Az elmúlt évben a romhányi Uj Élet termelőszövetkezet trágyázott őszi mélyszántásba tette a burgonyáját. A terméseredmény kataszteri holdanként 120 mázsa volt. Tavasszal a talajlazítást kultivátorral végezzük, általában olyan észközzel, amely a talajt nem forgatja, csak fellazítja, így a téli nedvesség nem párolog el. A lazítást olyan mélyen végezzük, amilyen mélyen ültetjük burgonyánkat. Ha az őszi mélyszántást nem végeztük el valamilyen oknál fogva, akkor a szántást, lehetőleg kormánv- lemez nélküli ekével végezzük. A burgonya nemcsak a szervestrágyát, hanem a műtrágyát is nagyon meghálálja. Szárazságra hajló éghajlatunk alatt indokolt a burgonya fészkenként műtrágyázása. A fészekbe szórt műtrágyát a burgonya gyökérzete jobban megtalálja. így könnyebben is értékesíti, mintha azt a talaj felszínére szórnánk. Fészekműtrágyázásnál 70 centiméter sor- és 35 centiméter tőtávolság, fészkenként egy csapott kávéskanál, tehát körülbelül 0,5 dkg műtrágya szükséges 24.000 tő burgonyának 120— 125 kg műtrágyára van szüksége. A műtrágya keverésének arányát a talaj tápanyagkészletétől tesszük függővé. Ha nem fészekt-rágyázást alkalmazunk, helyes, ha a vetéselőtti talajmunkával legalább 80—100 kg szuper, 50—60 kg káli, 30—40 kg nitrogén műtrágyát munkálunk a talajba. Természetesen, hogy ez a talaj tápanyagától függően váltósuk. Ültetés céljára csak egészséges. jó csiraképességű, legalább tyúktojás nagyságú ve- tógumót használjunk. A kellőképpen előkészített talajban a burgonyát csak akkor ültessük, ha a talaj nem tapad és legalább a 7—8 fok meleget elérte. A burgonyaültetést legkésőbb április 25-ig be kell fejezni. Ültetésnél biztosítsunk kataszteri holdanként 24.000 tövet, ami megfelel 70x35 cm-es kötésnek. Ellenkező esetpen burgonyaterületünk nincs kihasználva. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink lehetőleg géppel vessék a burgonyát, de ültethető fészekvájó, luggaló gép után is. Ez a talajban tetszés szerinti távolságoan és mélységben négy narazdát húz. A sorok, valamint a fészek helyét a kívánt mélységben és távolságban jelöli ki. Fészekvájógép hiányában kijelölhető a sortávolság eketestre szerelt olyan barázda- húzóval, melyre töltögető ekék vannak felszerelve. Egy ekegerendelyen vízszintesen fekvő vasrúdon 3—4 kisebb töltögető eke járatható, sőt egy kis ügyességgel a fészektávolságot is meg lehet jelölni. Ilyen barázdahúzónál a szélső sor távolságának kijelölésére a vízszintes vasra külön sorjelzőt kell beiktatni, hogy a sortávolság pontos és egyenletes legyen. A sor- és tőtávolság szükség esetén kijelölhető vetőgép, sőt kézi gereblye, keresztbe és hosszába járatásával, hogy a sor- és a tőtávolság is megállapítható legyen. Hibája azonban az, hogy a fészket kézikanával kell kivágni, tehát sok és nehéz kézi munkát igényel. A burgonyát 10—12 centiméter mélyen vessük A burgonya betakarítása kézikapával, töltögető ekével, de a sorok irányában sréhen járatott, nehezebb simítóval is elvégezhető. Ültetés és betaka- ras után a táblát szükség szerint hengerrel vagy könnyű fogassal járassuk meg. Ilollósi József, főagronómus. A fagykárt szenvedett szőlők helyes metszése Afegyénkben a korán és hirtelen beköszöntött erős tél következtében szőlőink kis része takaratlanul maradt. Legtöbb a pásztói járásban, kevesebb a balassagyarmati járásban és egy-két helyen a szécsényi járásban. Szerencsére a vastag hótakaró az elfagyás veszélyét sok helyen csökkentette, de a takarás és a hó- takaró fölött kint maradt venyigéken és főleg a rügyekben a rendkívül erős és hosszantartó fagyok sok kárt tettek. Egyes helyeken a befedett szőlővenyigéken lévő rügyekben is károk mutatkoznak. Ez pedig a terméseredmény csökkenésében fog megmutatkozni, ha nem segítünk rajta észszerűen és sürgősen. Ty lőször a téli fagykár mér- tékét kell megállapítani, vagyis vizsgálja meg mindenki a kint maradt venyigéken lévő rügyeket úgy, hogy a rügyeket hosszanti irányban kettévágjuk. Az egészséges rügy belseje zöld, az elpusztultaké barnás, vagy fekete, Külön vizsgáljunk meg minden fajtát és külön a takarás alatt és külön a takarás felett áttelelt rügyeket. Ha nincs komolyabb fagykár és a takarás alatt a metszéshez elegendő ép rügy van, akkor a szokásos módon kell a metszést elvégezni. De ha kevés az ép rügy, akkor úgy kell metszeni, hogy termés- kiesés lehetőleg ne legyen. Ilyenkor kell a felmagasodott, vagy száraz részekkel bíró tőkéket megújítani. Ha a taka- "ás feletti rügyek túlnyomó '•észe elpusztult, akkor a későbbi munkatorlódás elkerülése végett ajánlatos elömetszést végezni még nyitás előtt, úgy, hogy a takarás felett az ösz- szes venyigéket egy szintben lemetsszük. így gyorsabban elvégezhető a rügyfakadás utáni metszés, TI a a betakart rügyek egy- része is elpusztult a ta- karatlan rügyekkel egyetemben, akkor hosszabb termőcsapokat az ilyen tőkéken hiába hagyunk. Ilyenkor az egyedüli helyes metszés, hogy a rügyekben esett kár mértéke szerint hagyunk meg nagyobb számban termőcsapokat. Például tegyük fel, hogy a betakart rügyek 50 százaléka — tehát a fele — elpusztult. A jó telelés mellett a szokásos metszési mód szerint a tőkéken 5—6 kétrügyes rövid csapot, vagyis összesen 1—1 tőkén 10—12 rügyet hagytunk meg, akkor ez évbén legalább a kétszeresét, tehát 10—12 kétrügyes rövid csapot ajánlatos meghagyni. Ha a rügyekben olyan nagy a pusztulás, hogy a takarás alatt is alig maradt ép rügy, akkor meg lehet várni a fakadási s eszerint végezzük a metszést. Ha a- takaratlan és betakart vesszőkön a rügyek 40—60 százaléka elpusztult és minden rendszeresség nélkül vannak itt is, ott is ép rügyek, akkor ajánlatos rövid és hosszú termőcsapokon kívül még szál- vesszőt is hagyni, hogy termés- kiesésünk ne legyen. Ha a szőlőkben, illetve a tőkén az összes rügyek elfagytak, az idén csak a rejtett rügyekből előtört fürtöt hozó hajtásokból számíthatunk termésre. Az ilyen tőkéknél az elhalt részeket tőből, vagy cserrel, vagy a többéves résszel együtt el kell távolítani jóval a fakadás előtt, hogy a rejtett rügyekből idejében új termőhajtásokat nevel hessünk. így az erő a rejtett rügyekre összpontosul, amelyek előbb és erősebben fakadnak, mintha az elhalt részek a nedvkeringés megindulása után is rajta vannak. Különösen a pásztói járásban lévő fajták olyanok, hogy nagyrészük a rejtett rügyekből, tőkefejből fakadó hajtásokon is hoznak fürtöt, tehát érdemes mielőbb ezen metszést elvégezni. Egyik legfontosabb agrotechnikai munkálat a gondos metszésen kívül a fagykárt szén vedett szőlők műtrágyázása. Ezt április, május hónapban végezzük fejtrágyázásszerűen. Ilyen esetekben kh-ként legalább 100—120 kg pétisót ajánlatos adni. ]\J agy fontossággal bír még a zöldhajtásválogatás is, amit a kis fürtöcskék megjele nése után végezzünk csak el. Válogatáskor valamennyi olyan hajtást, amelyre a jövőévi metszésnél nincs szükségünk és nincs rajta fürt, tőből eltávolítunk. Végül ne feledkezzünk meg ez évben a fokozott, gondos trlajmunkák végrehajtásáról és a peronoszpóra, lisztharmat, szőlőmoly stb. elleni permetezések és porzások idejében való elvégzéséről sem. Az első permetezést félszázalékos bordói lével kell végezni akkor, ami kor a hajtások a kisarasz hosz- szúságot elérik. Soltz Gábor megyei kertészeti és szőlészeti agronómus MÍGJÍG YZÉSEK Árdrágítók Családi ház lesz a nyereményből A nógrádi dolgozók mintegy 70 százaléka már visszakapta tervkölcsönjegyzése összegét. A gyors kifizetés nyomán csütörtök reggeltől péntek délig már mintegy 2000 nyertes, összesen 220.000 forint nyereményt vett fel az OTP salgótarjáni fiókjától. A szerencsés nyertesek között van többek között Tóth Imre, a Salgótarjáni Acélárugyár pácoló üzemének sztahanovista csoportvezetője is, akinek most egyszerre három kötvényét húzták ki, kettőt törlesztéssel, egyet pedig 10.000 forint nyereménnyel. Tóth elvtárs a nyereményt mindjárt takarékba tette, mert úgy gondolja, hogy egy kis kiegészítéssel és az államtól kapott kölcsönnel családi házat fog építeni. Nyeremény betétkönyvek sorsolása A nyereménybetétkönyvek országos sorsolása április 10-én, szombaton délután 4 órakor Salgótarjánban a megyei tanács kultúrtermében lesz. A sorsolás alkalmával kultúrműsort tartanak, amelyen Helle Gabriella, az Opera- ház örökös tagja, Farkas Erzsébet, Halász Tivadar fővárosi művészek lépnek fel. Szabad belépés! A minisztertanács határozata értelmében a salgótarjáni járáshoz tartozó Pogony község neve megváltozott. tJj neve: Szilaspogony. A kereskedelem legfontosabb feladata kell legyen, hogy jól felszerelt, tiszta üzletekkel, udvarias és becsületes bolti dolgozókkal álljon a fogyasztók rendelkezésére. Dolgozó népünk azt várja a kereskedelmi dolgozóktól, hogy olyan kiszolgálásban részesítse őket, ami megfelel a szocialista kereskedelem követelményének. Kereskedelmi dolgozóink viszont elvárják, hogy vásárló közönségünk is lássa meg a bolti dolgozókban a becsületes embert és adják meg a kereskedelem dolgozóinak is a kellő tiszteletet, ne szidják őket, hanem észrevételeikkel, bírálataikkal segítsék elő a kereskedelmi dolgozók jobb munkáját és segítsék a kereskedőket ahhoz, hogy a szocialista kereskedelem követelményeinek megfelelően tudják kiszolgálni a vásárolni vágyó közönséget. Számtalan eset bizonyítja, hogy a kereskedelmi vállalatok dolgozói megnyerik udvariasságukkal, gyors és gondos kiszolgálásukkal a vásárlókat. Ilyen jó munkát végez például a Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat 6. sz. vegyesboltja, ahol Lantos Gáspár elvtárs boltvezető az üzletet mindig tisztán tartja, biztosítja a jó áruellátást, előzékeny, udvarias magatartású. Lantos elvtárs azonban ügyel arra is, hogy minden áru a megfelelő áron kerüljön a vevőközönség elé. Nem fordult elő még soha az, hogy árdrágítást követett volna el, vagy becsapta volna a hozzájáró vevőket. Sajnos, vannak azonban olyan kereskedőink is, akik vásárlóink igényeit semmibevéve, a saját hasznukat nézik és igyekszenek dolgozó népünket megkárosítani. Ilyen többek között a drégely- palánki földművesszövetkezet italbolt vezetője is, ahol a 11.10 forintos asztali bort még 1953 őszétől 12 forintos árban hozták forgalomba Az eltelt időszak alatt tehát dolgozóinkat 491.40 forinttal károsította meg, ami súlyosan vét szocialista kereskedelmünk rendelkezései ellen. Czuth István ügyvezető súlyos mulasztást követett itt el, s emiatt a kereskedelmi felügyelőség 50 forint pénzbírsággal sújtotta. Nagybátonyban Mátyási Károly tanuló, aki a földműves- szövetkezet vegyesboltjában dolgozik a kenyeret mérés nélkül árusította. Hajas Árpád boltvezető jóváhagyásával. Hajas Árpádot ezen helytelen kijelenté- , séért és a dolgozók megkárosításáért 200 forint pénzbírsággal sújtotta a kereskedelmi felügyelőség. A Zagyvapálfalvi Üveggyár 2. sz. italboltjában, a honti föld- müvesszövetkezet italboltjában pedig olyan eset fordult elő, hogy a pálinkát keverték és azt a megengedett árnál drágábban árusították. Az előbbi vezetőt 300 forintra büntették, az utóbbit pedig — mint súlyos árdrágítás elkövetőjét — a balassagyarmati államügyészségnek adta át a kereskedelmi felügyelőség. Súlyos hibát követett el a vizslási földművesszövetkezet italbolt vezetője is, mert a 15.50 forintos bort 16 forintos áron árusította. Kereskedelmi dolgozóink előtt példaképül kell hogy álljanak azok, akik lelkiismeretes munkájukkal rászolgálnak dolgozó népünk bizalmára és megérdemlik. hogy dolgozóink szeressék, megbecsüljék őket. A dolgozók, vásárlók pedig legyenek éberek és ha valahol visszaélést tapasztalnak, jelentsék az illetékes szerveknek. Vízvári László, kereskedelmi felügyelő KÖNYVISMERTETŐ: Lev Tolsztoj: Feltámadás A fiatal Nyehljudov herceg nagynénje birtokán megismerkedik a 16 éves Katyusa Masz- lovával — akt félig nevelt leányként, félig szobalányként él a kastélyban — és elcsábítja. Amikor ennek következményei mutatkoznak, a fiatal leányt elkergetik a háztól. A gyermek megszületik és hamarosan meg is hal. Katyusa hosszabb hányattatás után egy nyilvános házba kerül. Lopás és gyilkosság vádjával letartóztatják és a tárgyaláson az esküdtként jelenlévő Nvehliu- dov felismeri a leányt. Hirtelen felébred lelkiismerete és önmagát vádol ja azért, hogy a leány idáig süllyedt. Az esküdtek bűnösnek mondják ki a leányt, de nyilvánvaló, hogy a bíró hiányosan magyarázta el nekik teendőiket, és noha a bíróság jól látja, hogy ez az oka az esküdtek helytelen eljárásának, szibériai száműzetésre és kényszermunkára ítélik az ártatlan Maszlovát. Nyehljudov ügyvédet fogad, hogy a fellebbviteli bíróságon bebizonyítsa Maszlova ártatlanságát. Felkeresi a leányt, és noha egészen más Katyusát talált, mint aki emlékeiben élt. Elhatározta, hogy jóváteszi bűnét, sőt odáig is elmegy, hogy feleségül akarja venni. Maszlova visszautasítja ajánlatát, de elfogadja segítségét. Nyehljudov bejár a börtönbe és feltárulnak előtte a börtön szörnyűségei, a rabok borzalmas élete és az egész börtönrendszer igazságtalansága. A felsőbíróság jóváhagyja az ítéletet, Nyehljudov kegyelmi kérvényt nyújt be, és más elítéltek ügyében is eljár. Maszlovát Szibériába száműzik kényszermunkára, Nyehljudov elkíséri a fegyenccsapa- tot. Maszlova megismerkedik a politikai száműzöttekkel és elfogadja Szimonszonnak, az egyik politikai száműzöttnek házassági ajánlatát. Közben megérkezik a kegyelmi határozat, amely a kényszermunkát „nem távoli helyre való száműzetésre“ változtatja. Ez a regény meséje, és mindez csak alkalmat ad a nagy írónak, hogy bemutassa a cári rendszer rothadtságát, a parasztok szörnyű helyzetét, a bírák és egyéb hivatalnokok korruptságát, az egyház népbutító szemfényvesztését. Tolsztoj kidomborítja az állami intézmények osztályjellegét a kapitalista társadalomban. Leleplezi, milyen közönyösen nézik a bírák a vádlottakat, milyen bűnös hanyagsággal kezelik a tárgyalt ügyeket, csak személyes ügyeikkel törődnek és ártatlanokat ítélnek kényszermunkára. Bemutatja az ügyészek karrierhajhászását; előmenetelük a marasztaló ítéletek számától függ. Nyehljudov tapasztalatai következtében arra a meggyőződésre jut, hogy nem az a fiú bűnös, aki éhségében ellopott egy három rubel értékű futószőnyeget, hanem a társadalom, amely idáig juttatta: a gyárosok, akik az ő munkáját lopják el azzal, hogy visszatartják a bérét, meg a földbirtokosok, akik régen elvették tőle a földet. Következésképpen nem úgy kell segíteni a dolgon, hogy lecsukják a fiút, hanem meg kell változtatni a társadalmi körülményeket. A börtönök nem javítják meg a bebörtönzötteket, hanem még mélyebbre taszítják őket. „Miért és mi jogon bör- tönöznek be, kínoznak, száműznek, botoznak és gyilkolnak az emberek más embereket, amikor ők maguk szakasztott ugyanolyanok, mint azok, akiket gyötörnek és gyilkolnak?“ Tolsztoj nyíltan kimondja, hogy a bíróság tevékenységének igazi célja nem az igazságszolgáltatás, hanem a „rendi Érdekek védelme és fenntartása.“ Amikor Nyehljudov arról hall, hogy a szökött fegyencek [ a tájgában emberhúst esznek,' ráeszmél, hogy „az emberevés nem a tajgában kezdődik, hanem a minisztériumokban, az ügyosztályokban és bizottságokban.“ És ezt az „emberevő“-rend- Szert az egyház támogatja. Krisztus nevében megszenteli a börtönökben uralkodó erőszakot és kínzást. A papok becsapják a népet, önzetlenséget hirdetnek másoknak, és tőkét gyűjtenek maguknak. Mesterien leplezi le az egyház hazug és képmutató mivoltát a regény első részének 39. és 49. fejezete, a mise leírása. Nem csoda, hogy a cári cenzúra ezt a két fejezetet törölte. Nyehljudovot, a gazdag föld- birtokost Tolsztoj először mint romlatlan fiatalembert ábrázolja, akit szociális problémák foglalkoztatnak. A nagyvilági élet, a katonai társaság azonban megrontja. Ekkor csábítja el Katyusát, de a bírósági tárgyaláson felébred benne régi törekvése a jó felé, és amint megismeri az eléje táruló szörnyűségeket és erőszakot, elindul a „lelki megtisztulás“ útján. Kiosztja földjeit a parasztok között, nem akar munka- nélküli jövedelemből élni — de mindezt azért teszi, hogy „isten országa“ megvalósuljon a földön. Tolsztoj kritikai realista író. Tisztán látja és páratlan művészi eszközeivel leleplezi a feudális-kapitalista világ szörnyű rothadtságát — de itt megáll. Nem látja a kivezető utat, illetve hamisan látja, mert tisztánlátásának útját állják osztálykorlátai. Úgy véli megváltani a világot, hogy minden emberben egyenként fel akarja kelteni az erkölcsösséget, az ember erkölcsi tökéletesedését prédikálja: „A gonosznak nem erőszakkal kell ellenállni, hanem úgy kell menekülni tőle, hogy az embernek be kell ismernie isten előtt a bűnösségét és meg kell javulnia.“ Hibás célzata ellenére ez a regény mind társadalmi, mind művészi szempontból igen értékes, kimagasló mű. Leleplezi a századvégi cári Oroszországban uralkodó társadalmi állapotokat, megrázó erővel ábrázolja a nép nyomorúságát, kíméletlen kritikát mond a feudális-kapitalista államról, az uralkodó osztályokról és az egyházról. Ezért aktuális ma is ez a nagyszerű művészi alkotás. A fordítás Szöllősy Klára művészi munkája: kitűnően tolmácsolja a nagy iró remekművének mondanivalóit, levegőjét. Keresünk megvételre I egy jókarban lévő | SZEMÉ1YGÍPKOCSITI Cím a kiadóban | ■BBBmaraHnoBBBnDSí
