Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-06 / 18. szám

1 SZABADAOGRXd 1954 március •. „Legfontosabb feladatunk a verseny sikerének biztosítása“ A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának tisz teleiére sztahanovistáink ezrei és dolgozóink tízezrei tettek jel- ajánlást, hogy ezzel is bebizo­nyítsák a párthoz való hűségü­ket, ragaszkodásukat. A mi üzemünkben is minden dolgozó tett felajánlást, hogy pártunk történetének jelentőség teljes eseményét méltóképpen megünnepeljék. A kongresszusi munkaverseny szorosan kapcso­lódik a Központi Vezetőség ha tározatának, a kormány pro- grarnmjának végrehajtásához. A verseny segíti a Gazda-mozga­lom kiszélesítését is. Itt van például az áramellátás, amely­ben igen komoly nehézségek mutatkoznak. A munkaverseny­ben harcot indítottunk az üres­járatok megszüntetésére, amely igen komoly eredményt jelent, mert a megtakarított áramrnenu- nyiséget más munkadarabok megmunkálására lehet felhasz­nálni. A mi üzemünk élén már az új pártvezetőség dolgozik, irányít, amelynek eredménye már kibon­takozóban van. Állandóan szem­mel kíséri a munkaverseny állá­sát s ha valahol elmaradás ta­pasztalható, felülvizsgálja annak okát. A Salgótarjáni Acélárugyár sodronyüzemének pártvezetősége továbbra is elsőrendű fel­adatának látja a kongresszusi munkaversenu folyamatosságá­nak biztosításában a verseny- szellem szélesítésével és az ered­mények értékelésével. El kell érnünk, hogy a versenyben min­den dolgozó túlteljesítse válla­lását. Ez a legnagyobb biztosí­téka lesz annak, hogy pártunk és kormányunk programmját dolgozóink megvalósítják, mely életszínvonalunk emelésének egyik legfontosabb előfeltétele. E harcban nagy feladat vár az üzem kommunistáira, ügy dolgozzanak, hogy munkájuk, eredményeik példaképül álljanak a pártonkívüli dolgozók előtt és magatartásukkal, nevelömunká, val őket is hasonló munkára bírják. Segítsék a párlvezetöségj kezdeményezéseit, legyenek ébej rek, vigyázzanak az üzem mun} kamenetére és bírálaton kereszt tül számoljanak fel minden aka­dályt, mely a tervteljesítést aka­dályozná. Ha ezek szellemében cselekszünk és dolgozunk, mun­kánk eredményeképpen dolgozó népünk gazdagabb és erősebb lesz. Sinkovics Béla sodronyüzem A PARTMUNKA TAPASZTALATAI A kisterenyei bányászpártszervezetek a pártcsoportok megerősítéséért A kor m án yp rogra mm végre- hajtásáért minden tudá­sunkkal és minden erőnkkel harcolnunk kelt. Ebben a harc­ban szÜK-ség van minden üzem­ben, faluban olyan vezérkarral, amely a nehézségektől nem riad vissza és katonáit bátran moz­gósítani tudja a feladatok meg­oldására!. Az ilyen vezérkar a pártszervezetek vezetőségei, amelyeknek isrr.emiőii kelt azo­kat a körülményeket, amelyek megnehezítik, vagy könnyebbé teszik munkájukat. Tudniok ke'!, hogy mikor milyen intézkedések­re van szükség az eredményes munka folyamatosságának biz­tosítására. Különösen fontos ez a bányákban, ahol az ország szívdobogásának, érverésének szabályos ütemén dolgoznak. Ezeken a fontos helyeken ez- idálg harmad-, illetve műszak- pártszervezetek, pártvezetőségek voltak, amelyek nem tudták az üzeni többi műszakjainak pro­blémáit, elaprózódott a vezetés, a kommunisták ereje. Nem fog­lalkoztak rendszeresen az akti­vistákkal, népnevelőkkel, amely a tervteljesítésére, a verseny ki- szélesítésére legtöbb helyen rá­nyomta a bélyegét. Többek között a kisterenyei szénbányád vállalat alapszerve­zeteiben is megtalálhattuk ugyanezen hiányosságok leg­többjét. Általában a műszak pártszervezet idejében a pári- csoportbizalmiak munkája, te­vékenysége nem tudott kibonta­kozni. Valósággal elmosódott az igazi szerepük. Egyedüli múmiájukat a pártbélyegek ki­adásában, a tagdíj beszedésében látták. A pártcsaportbiza'miak mun- kajáért felelős a pártalap- szervezet vezetősége is. Felelősek azért, mer* időközönként a bi­zalmi értekezletet megtartották ugyan, de a kiadott feladatod végrehajtását már tiem ellen­őrizték. Mint Király elvtárs mondotta: ..Maga a pártbizott­ság is keveset foglalkozott a cso- poribizalmiak munkájával. Ebből adódott az, hogy a pártpolitikai munka nem volt kielégítő,, vala­mennyi alapszervezetben". A be­számoltatás, felelősségrevonás hiánya nemtörődömséget, ha­nyagságot váltott ki az aktívák­ból, bizalmiakból, mely igen ká­ros a pártszervezet életére. Ve­szélyeztette a kommunista pél­damutatást, a párt és a tömeg közötti jó kapcsolatot, különö­sen ha egyes bizalmiak, aktívák visszaélnek az ellenőrzés hiá­nyával. Ezek a. hibák legjobban ta­pasztalhatók voltak a tordasi bányaüzemnél. Itt a műszak pártvezetőség nem tudta kellő­képpen összefogni a tagságot, mert négy aiknája volt, amely megnehezítette a munkát. Nem ismerték minden esetben azokat a problémákat, amelyekkel ma­guk a dolgozók, vagy az aknák vezetőségei küzdötted. Pedig a hibák kijavításához elsősorban azok feltárása szükséges. Mivel ez nem történt meg, azok to- j vábbra is megmaradtak, ame­lyek a tervtetjesítés zawarialan- jsága eié kisebb-nagyobb akadá- j iyokat gördítetted ! A bányaüzemek párfcszerve- I zetei, kommunistái érez­ték munkájuknak ezt a fogyaté­kosságát. A vezetőségvá'aszíás lehetőséget nyújtott számukra, hogy jobb megoldást találjanak. Ennek értelmében a most lezaj­lott vezetőségválasztások aikai- ' mával minden bányavállalatnál, így a kisterenyei szénbányák vállalat páríalapszervezeleiben is akna-pártvezeíőséget válasz­tottak. Ez a tény megnöveli a pártcsoportok és a bizalmiak szerepét. Most már minden ere­jükkel meg kell oidaniok azt a feladatot, hogy a műszakok kommunistáit neveljék a kommu­nista példamutatásra, a tervtel­jesítésére és állandóan foglal­kozzanak a párttag'és pár- tonkivüli dolgozók problémái­val, teremtsék meg a kapcsola­tot a műszak vezetőivel, fedjék fel a hiányosságokat és harcol­janak azok mielőbbi kijavításá­ért. Sok a pártcsoportok és bi­zalmiak tennivalója azon a té­ren is, hogy műszakjukban a pártodiatás menetét biztosítsák és a népneveiőmunkát magasra szítsák a feladatok megoldása érdekében. Ezek nem könnyű feladatok és megkövetelik a pártcscportblzatmiadtól tudásuk legjavát. Olyan elvtársikat kö­vetel ez a funkció, mint Joó Gyula, Bozó Pál. Borzák Ist­ván, Szomszéd Mihály, Citár József. Keszthelyi Károly és Ko. tiesz Károly elvtársak, akik a termelés terén és a partmunká­ban is megállják a helyűdet. Ezek az elvtársak tudnak is és mernek is szólni' dolgozó társa­iknak hibái' ról. ök tátjád, hogy az agitáció egyik legjobb for­mája, a példamutatás és ők mind pártcsoportbizalmiak, ezt a formát választották. Jól dolgo­zik még Dudád Lajos pártcso- portbizalmi, akit a pócsházi bá­nyaüzemben Baranyi Rudolf he­lyett választottak meg. A kisterenyei szénbányák váL falat pártbizottsága és az alapszervezetek vezetőségei azon dolgoznak, hogy az elkö­vetkezendő idődben a pártcso­portok munkája megjavuljon Necsak a pártbélyegek kiosztá­sában, azok ellenértékének be­szedésében lássád a munkáju­kat, hanem tartsák szemelőtt az előttünk álló legfontosabb fel­adatokat és annak szellemében dolgozzanak. Különösen az alapiszervezetek vezetőségeire vár felelősségteljes munka. A p á rt cs opor í bi z a! m i a.k mun dá j á - nak megjavítása érdekében el­határozták, hogy részükre rend­szeresen értekezleteket tartanak, ahol beszámoltatják őket a ki­adott pártmunka elvégzéséről, elmondják majd többek között a termeléssel kapcsolatos ész­revételeiket, javaslataikat és azokat a módszereket, amelyek­kel munkájukat eredményessé teszik. Az ilyen értekezlet nem csak a pártmunka elvégzéséért való felelősségérzetet növeli, ha­nem lehetővé teszi, hogy a be­vált jó módszerekkel valamennyi üzemben megjavítsák a politikai és gazdasági munkát. A pártbizottság is látja a cso- portbizalmi elvtársak munkájá­nak jelentőségét és elhatározta, hogy az alapszervezetek vezető­ségén kívül többet ellenőriz és javaslatával segíti munkájukat. Mint Király elvtárs mondotta: „Különös gondot kel! fordítani a pártbizaimiak oktatására, mert csak ezze] tudjuk biztosí­tani a pártcsoportok jó munká­ját. Nem szabad, hogy előfor­duljanak olyan esetek, mint Rá- Kos Gergely elvtársnál, aki a tordasi bányaüzemben pártcso- portbizalmi. Többször elmaradt az oktatásról. Egy-egy vezető­ségi tag. vagy pártmunkás, csak annyit követelhet a párt­tagjaitól, amennyit ő maga is teljesít. Azt azonban jogosan megkövetelheti.” A pártpolitikai munka vite.e- ben, a párt és tömegek közötti törhetetlen kapcsolat megvalósításában, a tervteljesí­tés terén nagy szerepe van a pártcsoportbizalmiak munkája nak. Gk közvetlen kapcsolat­ban vannak a dolgozókkal és jó agy rossz munkájuk valóban hozzájárul a feladatok teljesí­téséhez. Ezt a kisterenyei párt- szervezet vezetősége, pártbizott­sága felismerte. Szükséges, hogy a pártcsoportbizalmiak igazi szerepét megyénk vala­mennyi alapszervezetében meg ismerjék és az ilyen módszerek alkalmazásával javítsák meg az alapszervezeíek pártéletét. A tavaszi felkészülés fontos része a kisgépek kijavítása Beköszön'ött az enyhe tavaszi időjárás, amelynek hatására a hótakaró gyors o'vadásnak in­dult. A salgótarjáni járásban már alig látni hófoltokat. A ta­laj legfelső része felengedett s így a talaj az olvadó hóléből egy bizonyos mennyiséget magá­ba szívhatott. A dolgozó parasztok erőmmé' figyelik a föld első szívdobogá­sát 5 türelmetlenül várják a kitavaszodást. Szántani, vetni, borcnálni szeretnének már. Tudják, hogy az idei tavaszra különös gonddal kel', fel'készül- niök, mert azt várja tőlük az ország, hogy már" az idén a mezőgazdasági programm vég­rehajtásának első évében minél több gabonát, burgonyát és cukorrépát termeljenek. A jó termés záloga a kiváló minő­ségű. idejekorán végzett, gon­dosan megszervezett tavaszi munka. A tavaszi munkára való felkészülés együk legalapvetőbb követelménye a mezőgazdasági kisgépek időbeni, jóminőségben való kijavítása, az esetleges hiányok pótlásai. A párt és a kormány különös gondot fordít arra, hogy miár ez évben is kielégítse a dolgozó parasztság mezőgazdasági kis­gép szükségletét. A mezőgazda- sági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat elő­írja. hogy „az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok meg­segítésére a kohó- és gépipari miniszter gondoskodjék 1954-ben 12.500 fogatoseke, 1600 fogatos- vetőgép. 9000 lókapa. 12.000 bo­rona, 14.000 háti permetező- és egyéb mezőgazdasági kisgép legyártásáról”, A párt és a kormány eddig még mindig beváltotta a szavát és be fogja váltani most is. A fentebb említett kisgépekből részesül megyénk dolgozó pa­rasztsága is. Az eke, borona, vetőgép szükséglet pár hét le­forgás* alatt ki lesz elégítve. Most már csak az kell, ho<rv dol­gozó parasztjaik figyeljék e szállítmányok megérkezését és. jelentsék be igényűiket a helyi föl dművesszövetkezeteknél. Dolgozó kis- és kőzéipparaszt- jalnk a mezőgazdasági pro- grammból merítették lelkesedé­süket a tavaszra való felkészü­léshez. Százak, ezrek láttak hozzá a szerszámok kijaví.ásá- hoz. élesítették az ekevasat, ki­javították a vetőgépet, boronát hengert lckapát, megvarrták vagy újjal cserélték fel a már megviselt lószerszámokat. Ka- rancskesziben Vizsláson, de a megye legtöbb községében már munkára készen várják a ki­tavaszodást a dolgozó parasz­tok. A Meteorológiai Intézet jelen­tése szerint február utolsó, vala­mint március első napjaiban be­következett enyhülés még ko­rántsem jelenti a tavasz véde­kezhetnek erős éjszakai fagyok, ami zavarja a tavaszi munkála­tokat. Éppen ezért a mezőgaz­daságnak erre fel kell készülnie és látnunk kell azt, hogy a tava­szi évszakban a szokásosnál jó­val rövidebb idő áll rendelke­zésre. Már maga ez a tény is arra inti megyénk dolgozó paraszt­jait, hogy igyekezzenek kijaví­tani a mezőgazdasági kisgépe­ket. Nincs m*re várni s most minden percet, órát a tavaszra való felkészülésre kell fordítani! Még mindig akadnak olyan köz­ségek, ahol még hibák vannak a kisgépek kijavítása terén. Pél­dául Vizsláson nagy gondot okoz a kovácshiány. A dolgozó parasztoknak a több kilométerre fekvő Zagyvapálfalva községbe kel! elvinni kisgépeiket javítás­ra. így nem csoda, ha a vető­magtisztító gép kijavítása is nagy problémát okoz. A kisgépek kijavítása nem­csak a dolgozó parasztoktól kö­vetel nagy erőfeszítést, gondos, körültekintő munkát, hanem a tanácsoktól is. Segíteniök kell megoldani a dolgozó parasztok gépjavításban felmerülő problé­máit és a mezőgazdasági állandó bizottság tagjainak segítségével ellenőrizniők kell a felkészülést. Éberen kell figyelni, ellenőrizni a kulákok felkészülését is. Ne­hogy azok majd megpróbálja­nak szabotázscselekményeket végrehajtani a tavaszi munkák rovására. A termelési bizottsá­gok is segítsék a tavaszra való felkészülés nagy munkáját. Mu­tassanak személyes példát a kisgépek kijavításában, ellen­őrizzék egymás munkáját és bátor bírálattal serkentsék a le­maradókat. A falusi pártszerve­zetek lelkesítő szóval segítsék a falu tavaszra való felkészülését. Törekedjenek arra, hogy a dol­gozó parasztság körében végzett politikai felvilágosító munka döntően a tavaszra való fel­készülés legfontosabb feladatai­ra irányuljon. A balassagyarmati járás pártszervezeteinek harca a pártoktatás sikeres befejezéséért a tavaszi és nyári idényben PártUilk Központi Vezetősége júniusi határozatában megálla­pítja, hogy a „gazdaságpoliti­kánkban elkövetett hibák egyik főoka: pártunk ideológiai mun­kájának elmaradottsága, az al­kotó elméleti munka elhanya­golása“. A járási pártbizottság figyelembe vette a Központi Vezetőség határozatának fi­gyelmeztetését és már a szer­vezés során sikerült elérni, hogy párttagságunk 60 százaléka je­lentkezett pártoktatásra. A pártoktatás területén értünk el eredményeket (aktivitás, vita­készség, színvonal terén), ami megmutatkozott a kommunis­ták helytállásában, a termelés­ben és az élet különböző terü­letein. Pártoktatásunkban az ered­mények ellenére, mégis van­nak olyan hiányosságok, ame­lyeknek megoldása halasztha­tatlan. így például, az utóbbi időben egyes helyeken (még a gépállomásokon és állami gazda­ságokban is) kezdenek lemor­zsolódni a szemináriumi han­gátok. A pártbizottság ülésén megtárgyalta a pártoktatás te­rén tapasztalható lazaságokat és megvizsgálta a 13 százalékos lemorzsolódásnak mi az oka és mit kell tenni a hiányosságok kijavítására. A JB munkájában ott kö­vette el a legnagyobb hibát, hogy ellenőrzésével nem adott olyan segítséget az alapszerve­zeteknek, mint azt az alap­szervezetek joggal elvárták vol­na. Jogosan bírálták a gépállo­mások pártszervezetei a tag­gyűlésen a JB-ot azért, hogy az idei oktatási évben csak 1—2 esetben volt a pártbizottság ré­széről ellenőrzés. Igaza volt Kosik elvtársnak, a nrohorai gépállomás párttitkárának és a berceli gépállomás párttitkárá­nak, amikor a tavaljri oktatási év példáját hozták fel, „alig volt olyan pártoktatás, amelyen a pártbizottság küldötte nem vett volna részt“ és ez tetszett is a hallgatóknak, meg a pro­pagandistáknak is segítséget je­lentett. A lemorzsolódás másik oka, hogy nem adtunk a propagan­distáknak elég segítséget az anyag feldolgozásához — noha ezen az utóbbi időben már ja­vítottunk — és így a gyenge színvonalú előadás, no meg a Párttörténet tanulásának ne­hézségei egyes hallgatókat visszatartottak az oktatástól. De még súlyosabb hiba az, hogy a propagandisták egy része nem járt el a propagandista szemi­náriumra és így nem tudta olyan jól előadni, illetve vissza­kérdezni az anyagot, mint aho­gy? n azt több helyen joggal el­várták volna a hallgatók. Ezek a hiányosságok (és még több kisebb-nagyobb hiányosság is) különösen veszélyes lehet a já­rás területén, most. a tavaszi munkák beindulása idején, amikor főleg falusi dolgozóink hivatkoznak a sürgős szántás­vetési, ültetési munkákra. Már most hivatkoznak egyes helye­ken (Mohora, Cserhátsurány, Magyarnándor, Szügy) arra, hogy „a hosszú tél miatt, ha megindulnak a munkák, nem tudják vinni az oktatási mun­kát — be kellene fejezni“. Ezeknek az elvtársaknak és a kételkedőknek idézhetjük az elmúlt két év tapasztalatát, amikor párttagságunk bebizo­nyította, hogy akar tanulni és r~ oktatási eret sikeresen akar­jak befejezni. Párttagságunk nagy része tisztán látja, hogy az új szakaszban nagyobb tu­dásra és az * eddiginél maga­sabb színvonalú agitációra van szükség, amit csak politikailag fejlett párttagokkal és a mellé­jük beosztott harcos, párton- kívüli dolgozókkal lehet meg­valósítani. Megnehezíti a fel­adatok megoldását, de szívós felvilágosító munkával, a veze­tőség egészére támaszkodva, a munkát megosztva, ezt is meg lehet oldani. KtilÖnÖS jelentősége van most a pártoktatás megjavítá­sának, amikor a pártoktatás­ban, a politikai iskolákon a mezőgazdaság fejlesztését fog­ják megtárgyalni a hallgatók. Vagyis most jutunk el oda, hogy a gyakorlati munka köze­pette kell rrm jd a határozat vég­rehajtásáért harcolni. Ugyanis ezeken a szemináriumokon kell majd megtárgyalni az olyan fontos kérdéseket, mint a ga­bonaprobléma, az állattenyész­tés fontossága, vagy éppen ezt, hogy mit kell tenni a talaj ter­mőhozamának emelése, és a termelés fokozása érdekében. De meg kell vitatni és felele­tet kell adni olyan kérdésekre is, mint amit az őrhalmi és becskei dolgozó parasztok fel­vetnek: „miért éppen csak most került sor arra, hogy egész dol­gozó népünk ügye lett a mező- gazdaság fejlesztése“. Persze sok olyan kérdés kerül tisztá­zásra a szemináriumokon, ami még jelenleg párttagságunk egyrészénél sincs tisztázva és így nincs tisztázva a tömegek­nél sem. Ezeknek az anyagoknak tisz­tázása és alapos megértése egyaránt vonatkozik falusi és üzemi szervezeteinkre. Le kell küzdeni pártszervezeteinknek azt a téves nézetét, ami a balassagyarmati II. körzetnél (nyomdánál) tapasztalható, ahol a hallgatók egy részének az a véleménye, hogy „miránk ez nem vonatkozik, minket a me­zőgazdasági problémák nem ér­cekéinek, mi városi dolgozók vagyunk”. Ezeknek az elvtár­saknak javasoljuk, hogy alapo­sabban tanulmányozzák a Köz­ponti Vezetőség júniusi határo­zatát, amely világosan meg­mondja, „egész dolgozó népünk érdeke, de mindenekelőtt a munkásosztály érdeke, hogy a mezőgazdaság terén lévő nehéz helyzetet megszüntessük“. Az oktatási munka sikeres stabilizálása és befejezése terén fokozott feladat hárul szocialis­ta szektoraink pártvezetőségei­re. Ugyanis vannak olyan ter- melőcsoportjuink és állami gazdaságaink, ahol az utóbbi időben (berceli Vörös Csillag tsz, magyarnándori állami gazdaság, herencsényi Zója tsz) nem foglalkoztak megfelelően a pártoktatássrl, pedig falusi dol­gozóink ezen a.téren is példát várnak tőlük. Pártszervezeteinknek tehát az el­következendő hetekben különös gondot kell fordítandók a párt­oktatás terén előforduló hiá­nyosságok kiküszöbölésére. Kö­vessék a dejtári és érsekvad­kerti pártvezetőségek példáját, ahol pártvezetőségi ülésen fog­lalkoztak az oktatásról távol­maradó elvtárs kkal és megér­tették velük a pártoktatáson való részvétel fontosságát. Ugyanakkor a pártcsoportbizal- miakat felelőssé teszik azért, hogy a hozzájuk beosztott párt­tagokat aktivizálják a pártok­tatáson való részvételre. Igen helyes, ha a távolmaradóknak felidézzük a vezetőségválasztó taggyűlések határozatát. amely kimondta ..minden igyekeze­tünkkel azon leszünk, hogy a pártoktatás lemorzsolódás nél­küli befejezését a tavaszi mun­kák idején biztosítsuk“. Példa­képül kell, hogy álljon párt- szervezeteink előtt a csitári pártszervezet, ahol a párttagok a taggyűlésen tanulási ver­senyre hívták ki egymást. A balassagyarmati baromfifelvá­sároló vállalat pártvezetősége tanulócsoportokba osztotta a különböző fokokon tanuló elv­társakat, azzal a jelszóval: „mutassuk meg szemináriu­munkon, hogy a baromfixelvá- sárló vállalat dolgozói a ta­nulásban is elhagyják a többi vállalatok dolgozóit. PbíSZÍ lehetne tovább sorolni azokat a módszereket, amelyek­kel meg lehet javítani a párt­oktatási munkát. De nem fel­tétlenül szükséges, mert hiszen pártszervezeteink már jói is­merik ezeket a gyakorlatból. Arról van tehát szó, hogy elő­szedjük a pártmunka gyakor­lati módszereit és azt alkal­mazzuk. A járási pártbizottságnak is fokozott harcot kell folytatnia a hibák kijavításáért és ebben a munkában segíteni kell az alapszervezeteket. Igen jól be­vált az elmúlt héten az, hogy egy-egy területen összevont titkári értekezlet keretén belül — az új vezetőségek munkájá­nak ellenőrzése és segítése so­rán — egyik fő kérdésként megtárgyaltuk, hogy az elkö­vetkezendő 4-—5 héten, hogyan harcoljanak a pártoktatás sike­res továbbviteléért. De mindez kevés volna, ha a járási párt­bizottság nem ellenőrizné (az aktívák fokozott bevonásával) a szemináriumokat és nem se­gítené a propagandistákat a felkészülésükben, főleg azokon a területeken, ahol a legna­gyobb nehézségekkel küzde­nek új vezetőségeink (Becske, Ma eyarn *rrdor. Nógrér'm a rcai). Különös súlyt kell helyezni munkánkban a szocialista szek­torokra, de különösen a gép­állomásokra, ahonnét a tavaszi munkák során kimennek a dol­gozók a területre. Segíteni kell abban, hogy vagy a brigád- szállásokon oktassanak a leg­jobb propagandisták vagy úgy szervezzék meg a munkát, hogy egy párttag és egy DISZ-tag legyen kint az erőgépeken, hogy a munka se álljon meg és a pártoktatás is menjen. Ter­melőcsoportjainkhoz be kell osztani a gépállomások párt­titkárait és gazdasági funkcio­náriusait ellenőrzésre és segí­tésre, mert hiszen az ő oktatási napjuk szombaton van. Állami gazdaságaink, gépállomásaink és üzemeink igazgatói és gazdasági funkcionáriusai érez- zenek különös felelősséget ebben a nagy munkaidőben a pártoktatásért, mert hiszen a jól képzett elvtársak sok segít­séget nyújtanak a munka min­den területén. Ezek a hiányosságok és fel­adatok vonatkoznak DlSZ-szer- vezeieink oktatására is. Tehát pártszervezeteinknek és DISZ- szervezeteink vezetőségeinek az a felad tűk, hogy következte­téseiket vonják le a saját terü­letük oktatási munkájáról és ók is indítsanak harcot az ok­tatás sikeres befejezéséért. Pártszervezeteink vezetőségei ebben a munkában is fokozot­tan segítsék a DlSZ-szerveze- teket és rövid időn belül tár­gyalják meg pártvezetőségi ülésen a pártoktatás és a DISZ- oktatás problémáit. Bibink propagandistáinkban, pártszervezeteink megerősö­dött vezetőségeiben és párttag­ságunkban, hogy úgy, mint a már elmúlt két évben, ebben az évben is eredménnyel és sike­resen fejezzük be a pártokta­tást. Barta Róbert, a balassagyarmati járási partbizottság titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom