Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-06 / 18. szám

1854 március 0. SZARAI» AŐtillÁD 3 A NAGYBATONYI TERMELÉSI BIZOTTSÁG ISMERKEDIK A FALU ÉLETÉVEL Nagybáíony, Alkotmány-út 10. A csinos, fehér, sárgacsíkos kő­házban lakik Sulyok gy. János. A kapu félig betéve. Az udva­ron öt szép malac túr a friss sárban, majd ezt megunva, rö­fögve tovább állnak. A kút kö­rül tyúkok kapirgálnak. A szom­széd házról galambok repülnek áz eperfa száraz ágaira. Hátul­ról, a kazlak mögül jön elő Su­lyok gy. János. Éppen az álla­tokkal foglalatoskodott. Már 1836tél jühten ésiitíssfil foijítííkejík. Most is 15 birkája és 6 bárá­nya van. Szeret velük bíbelődni. Aztán Kisspá! m. István is itt lakik, nem messze, ő is foglal­kozik juhokkal. Egymást tanít- gatják. De Sulyok gazda szép számmal tart más állatot is: 9 sertése, 2 lova, 2 tehene és 1 üszője van még. A nvolc és fél kh. föld mellett néki van a községben a legtöbb állata, s meg kell jegyezni, szép állatok. Amikor február 17-én a gazda- gyűlésen arról volt szó, hogy megalakul a termelési bizottság, mint jó gazdát, őt is beválasz­tották. Február 25-én aztán meg­tartották az első összejövetelü­ket. Elosztották, ki hová kerül. Öt szakcsoport alakult: talaj- erővédelem, főnövények, gyü­mölcs- és szőlő, ipari növények és állattenyésztési szakcsoport. Sulyok gy. János az állat­tenyésztőkhöz került, mint csoportvezető é ügy határoztak, hogy két­hetenként üléseznek, ahol meg­tárgyalják a községben felme­rülő legfontosabb problémákat. — Mert hát a termelési bi­zottság feladata, hogy segítse a községben a kormányprogramra megvalósítását. Segítsék a falu dolgozó népét, hogy az eddigi­nél nagyobb terméseredményt érjenek el. Ezért kerültek a leg­tapasztaltabb gazdák a bizott­ságba — mondja. — Hogy a termelési bizottság valóban ellássa a feladatát, meg kell ismerniük, milyen problé­mákkal küzd a község lakos­sága. Mert problémák vannak Nagybátonyban is. A 250—300 darab sertés, 70 darab heverő marha. 120 darab tehén ma már kevés a községnek — ahogy' ezt Sulyok gy. János mondja. De látja már .a hibák okát is. Most, hogy ilyen esős, sáros idő járja, több idő jut a beszélge­tésre. Esténki nt. amikor kint hideg eső pacskolja az ablako­kat, Sulyok gy'. Jánost is gyakrabban keresik fel, Kisspál m. István és öccse, Sulyok gy. Sándor. Sulyok gy. Sándor szintén az állattenyész­tőknél van. Más csoportba osz­tották ugyan, de ő ide kérte ma­gát, megvallva, hogy nagyobb kedve van az állatokkal foglal­kozni. Ezeken a februári és márciusi estéken sók minden fel­vetődött, mert hát régi gazdák ők, ismerik a falut. Sulyok gy. Jánosnak sok állattartó gazda elmondta már gondját, baját. Azt is, hogy nem valami nagy kedvük van bajlódni az állatok­kal. Hogy miért? Kevés a legelő a községben. Ez valóban így van. Ezen pedig segíteni kell. így gondolkodott Sulyok gy. János és arra az elhatározásra jutott, hogy az erdőgazdaság­nak vannak olyan erdei, amiben nem tennének kárt a legelésző állatok. Bérelni kell legelőt az erdőgazdaságtól. De a meglévő legelőkkel sincs minden rend­ben. Nincs víz az állatoknak. Pedig a sok tejhez nagy meny- nyiségű vízre van szükségük a teheneknek. A községben nincs sertés­pásztor sem. Pedig a gazdák célj?, hogy minél több anyakocát tartsanak, mert ősszel és tavasszal szép jövedelemhez jut a malacok ré­vén a gazdaember. A sertések azonban már októbertől bent­vannak. — Akadt volna már pásztor — kezdi' Sulyok gy. János —, de nem volt megelégedve a 495 forintos hivatalos bérrel. Az el­múlt esztendőben a pásztor 20 forintot szedett egy-egy állat után, ami bizony drága, mert ha valaki már öt sertést kihajt, az mindjárt 100 forintba kerül. Úgy gondolom, a gazdáknak meg kellene itt egyezniük, hogy mit tudnak biztosítani a pásztornak. Sulyok gy. Jánosék még nem beszélhetnek eredményekről, hi­szen nem régen alakult a terme­lési bizottság. Látva a hibákat, megvan bennük az akarat, hogy segítsenek a falu népének a problémák megoldásában. — A legközelebbi összejöve­telen — mondja Sulyok gy. János — az állattenyésztési cso­port ezekről a kérdésekről tár­gyal, mert ezek megoldása a legfontosabb, hogy a község állattenyésztése fejlődésnek in­dulhasson. Mert érdemes állato­kat tartani, felemelték például a gyapjú árát is. Persze, több szern többet lát, az összejött gazdák is elmondják majd, hogy akarnak segíteni ezeken a bajo­kon, mert hát van megoldás, csak meg kell találnunk a he­lyes módot. Igen. Van megoldás. Csak meg kell találni a helyes módot. S a község állattartó gazdái ezt várják Sulyok gy. János csoportjától. S ha továbbra is így szívükön viselik a község sorsát, az eredmény nem is marad el. H. G. KÖSZÖNTJÜK ASSZONYAINKAT Dolgozó parasztasszonyok halója Megyénk dolgozó asszony a i- is készülnek a nemzetközi nő­napra, március 8-ra. Számtalan felajánlások születtek a nem­zetközi nőnap megünneplésé­re. Rútság községben Jobbágyi János né f olaján’ott a, hogy be­adását határidő előtt fogja teljesítep’ A tolmácsi szende­helyi ét felsőpetényi háziasz- szonyok pedig az MNDSZ fel­hívására versenyre hívták ki egymást, hogy kinek lesz ha­rn arébb zöldféléje. Szép vállalá­sok születtek még az érsek­vadkerti Tartós Béke tsz-ben is, ahol csatlakoztak a múlt- évben Dejiáról elindult 200 jrnunkaegység mozgalomhoz. A berkenyéi Petőfi tsz-ben Fehérvári Andrásné megfogad­ta, hogy a 200 munkaegysé­gen túl még újabb 200 mun­kaegységet szerez. Szerető gondoskodás Nagy lelkesedéssel készülnek az acélárugyár, MNDSZ asz- szonyok, hogy méltóképpen ünnepelhessék március 8-át a nemzetközi nőnapot. Garamvölgyi Lajosné elv­társnő az MNDSZ-alapszerve- zetének vezeiője kezdeménye­zésére .az Acélárugyár asszo­nyai is elhatározták, hogy két árva gyermeknek lakást bizto-, sítanak. Vállalásukat tett kö­vette, ezáltal lehetővé tették, 1 hogy két árva gyermek fedél ■ alá jusson, ezzel biztosították a továbbtanulásukat is. Az acélárugyári asszonyok szerető anyai gondoskodássá! í óvják a két árvát és biztosít­ják részükre a nyugdt életet. Tömpe Károlyné a pásztói Szabadság-tsz baromfi gondozója. Jó és gondos munkájával elősegíti a tsz baromfiállományának növelését. Örömmel szaladnak köréje a baromfit és kapkodják fel a nekik szórt kukoricát. Szép Ilona, a Salgótarjáni Üveggyár egyik csomagoló ja. Jó munkával készül ő is a nemzetközi nőnapra. Január havi átlag­teljesítménye 130 százalék. A munkájával és munkafegyelmével példát mutat többi dolgozótársainak. ÜNNEPSÉGEK A NŐNAP ALKALMÁBÓL A szerződéskötés néhány problémája Annak ellenére, hogy me­gyénk országos viszonylatban a mezőgazdasági és a kertészeti növények szerződéskötésében első helyen áll — még mindig nem kielégítő, miután két leg­fontosabb ipari növényünk, a cukorrépa és dohány szerződés- kötésben lemaradtunk. Bár termelőszövetkezeteink általá­ban eleget tettek a szerződés- kötési kötelességüknek, a le­maradás a dolgozó parasztja­inknál nagyobb méretű, akik húzódnak e két fontos ipari nö­vény szerződéskötésétől, pedig a cukorrépáért és a dohányért kormányzatunk jó árat és messzemenő kedvezményeket nyújt. Dolgozó parasztjaink egy- része nem látja világosan a szerződéskötések jelentőségét. Nem kötnek szerződést, mert az nem kötelező. Másodszor nem jó a kiadott szárított ré- pafezelet. Harmadszor: nem küldi a cukorgyár a melaszt és a répaszeletet. A szerződéskötés tényleg nem kötelező, mert az szigo­rúan az önkéntesség elve sze­rint köthető. De mikor kor­mányzatunk annyi kedvez­ménnyel siet. a dolgozó parasz­tok felé, akkor az már köteles­ség, illetve hazafias köteles­ség. Ki termeljen cukorrépát? Természetesen az. akinek föld van a kezében. A bányász, az üzemi munkás nem tudja meg­termelni. Hogy nézne ki, pél­dául ha a ruhagyári dolgozóink azt mondanák, hogy ők pedig már csakis kabátot fognak készíteni, nadrágot pedig nem. Ugyanaz a helyzet áll fenn a szerződéskötéseknél, mint az említett példában. Rossz a kiadott répaszelet. A cukorgyár által kiadott répa­szeletet az állami vegyvizsgáló állomás megvizsgálta és azt tel­jes értékűnek találta. A fekete- színűsége onnan ered, hogy a hosszantartó hideg miatt sok­kal több szenet tüzeltünk el és azért a cukorgyárak nem szén­nel, hanem olajtüzeléssel (pa­kura) előállított gőzzel szárítot­ták és a füstje megfogta. A tö­kéletes kimosás után ez a szín teljesen eltűnt és végeredmény­ben az állatoknak nem a ta­karmány színe, hanem az íze és a táplálóértéke a fontos. A késedelmes szállítás oka a vasúti forgalomban beállott korlátozás volt. Azzal minden­ki egyetért, hogy a lakosság részéi® szállítandó élelmisze­rek. a szén, az érc szállítása fontossági sorrendben előbbre kerültek. Ezen hiányosságokat gondos előrelátással, jobb szer­vezéssel azonban még a nagy hideg és a hófúvások előtti idő­ben, a cukorgyáraknak ki lehe­tett volna küszöbölni. A kormányprogramm fo­kozottabb gondoskodást ír elő a dolgozó parasztság felé. amely garancia arra, hogy az említett rendellenességek a jövőben nem fordulnak elő, A multévi' elmaradt járan­dóságok kiszállítása az elmúlt héten megkezdődött és rövide­sen be is fog fejeződni. Dolgo­zó parasztságunk pedig az em­lített segélynyújtások után, minél hamarább tegyen ele­get hazafias kötelességének. In­dítsák meg az elmaradt szerző­dések megkötését. Gömöri Henrik megyei agronómus A követendő példa A kormányprogrammban lefektetett nagyobb termés eléréséhez szükséges szer­vestrágya kezeléséért és fel- használásáért folyó harc megyénk területén is meg­indult. Jóleső érzés látni, hogy a. diósjenöi Tolbuchin tsz-ben, Ipolytarnocán Gál Béla és Telek Antal a litkei, az ér­sekvadkerti és a tolmácsi dolgozó parasztok egyrésze a kihordott istállótrágyát a tábla szelén szarvasokba rakják, amiáltal megőrzik a trágyában az ültetendő nö­vények részére a legfonto­sabb tápanyagokat. Sajnos, az említett helyes eljárás a legtöbb tsz-ben és községekben még nincs be­vezetve. Például az érsek­vadkerti Dimitrov, a koty- házi Vörös Csillag, a ka- rancssági Alkotmány és a nagykereszturi Petőfi tsz- ben azt tartják, hogy a szarvasokbarakással kétszer dolgoznak. Ezért ők inkább kupacokba hordják. Ez így van a legtöbb dolgozó pa­rasztnál is. Ök azonban nem számítanak azzal, hogy ezzel az eljárással igen nagy a tápanyagveszteség, amiál­tal sokszorosan nagyobb a kár, mintha szarvasokba rakták volna és teljesértékű trágyát hordtak volna föld­jeikre. Vannak azonban, akik a kupacokbahordást összeté­vesztik a hóra való felül- trágyázással. A két művelet között nagy a különbség. Ugyanis a szarvasokban ke­zelt trágyával, talajunkat huzamosabb ideig látjuk el tápanyaggal, viszont a kon- poszttal vagy régi, már majd földdé vált trágyával végzett felültrágyázással szükségmegoldást hajtunk végre. Hiszen mindannyian tud­juk, hogy az elmúlt csapa­déknélküli ősz, a késői veté­sek miatt a kenyérgabona- vetések országszerte fejlet­lenek, nincsenek megerősöd­ve, megbokrosodva, éppen ezért fejtrágyázással elő kell segíteni azok megerősödését- Műtrágyagyáraink azonban még nem bírnak annyi mű­trágyát előállítani, hogy az ország összes növényeihez szükséges fejtrágyamennyi- séget biztosítanák. Mindenesetre azokat a dolgozókat, akik a saját ma­guk hasznára a trágya he­lyes kezelését és felhaszná­lását a fenti módon végzik, dicséret illeti és példaképül állanak a többi dolgozó pa­rasztok és tsz-ek előtt. A jó munka jutalma A karancskeszi állami gazda­ság traktoros-brigádja határidőn belül elvégezte a gépjavítást. Egy Fordson-traktort, 2 míitrá- gyaszórót és 6 lógereblyét ja­vítottak ki február 4-ére terven felül. A gazdaság a február 17- ér treg‘.*"‘«U szeiale alkalmá­val a harmadik helyezést érte el. Szerafin József gépcsoport­vezető jó munkájáért díszokle­vél mellett még pénzjutalomban is részesült. A javító-brigád többi tagja ‘prémiumot kapott. Szölló's Sándor SZB-elnök. Március 8-án lesz a nem­zetközi nőnap. Ebből az alka­lomból a megyei MNDSZ-ve- zetőség. de városaink és köz- , Rége ink. .MNDSZ asszonyai is felkészültek, hogy méltóképpen ünnepeljenek. Salgótarján városban példá­ul a pártoktatók házában köz­ponti előadóval előadást tarta­nak, majd utána kultúrműsor­ral szórakoztatják az ott meg­jelent dolgozókat. Több helyen vasárnap ünnepük a nemzet­közi nőnapot. A nemzetközi! nőnap alkalmából a jól dolgo- > zó asszonyokat, lányokat, ju­talmazásban részesítik. Többek között jutalmazás lesz az üveggyárban és Bagjasalján is. Női dolgozóink az üzemek­ben, a háztartásban már számtalan esetben bebizonyí­tották. megáldják a helyüket* a béke védelmében. Asszo­nyaink a nemzetközi nőnap alkalmával szeretettel várnak minden becsületes dolgozót, hogy együtt ünnepeljen a fel­szabadult nőkkel, az anyákkal a békeharcosokkal. A termelésben kiváló dolgozó nőket jutalmaznak meg A Salgótarjáni Üveggyár női dolgozói már az elmúlt időkben is kiváló teljesítményeket ér­tek el a termelés frontján. Munkájuk által szép csiszolt és festett, ízléses poharak és kely- hek kerültek a dolgozók asztalára. Az árúk csomagolásában, sőt az üvegek készítésében is példamutató munkát végeztek. A kiváló tel­jesítményért az elmúlt évek során 8 dolgozó nő a sztahanovista címet, 8 pedig az élmun­kás jelvényt érdemelte ki. A munkalendület még csak fokozódott, ami­kor értesültek a női dolgozók pártunk III. kongresszusáról és a nemzetközi nőnapról. Több mint 360 női dolgozó tett fogadalmat a termelés növelésére, a tervek túlteljesítésére. A vállalások teljesítéséért már az év első hó­napjában megindult a küzdelem. Sokan értek el olyan eredményt — mint Fodor Mária kö­tözőnő, aki azelőtt 123 százalékra teljesítette a tervét és arra tett fogadalmat, hogy teljesít­ményét 3 százalékkal növeli. Eleget tett köte­lezettségének, mert január hónapban 137 szá­zalékos eredményt ért el. A nemzetközi nőnap alkalmával a Salgó­tarjáni Üveggyár női dolgozói közül többet jutalomban részesítenek, mert elősegítették a termelés növelését és a dolgozók üvegárúval való ellátását. így a feldolgozó üzemből Szabó Erzsébet részesül jutalomban, aki február hó­nap harmadik dekádéiban 152 százalékos eredményt ért el. A szállítás dolgozói közül Vas Éva is jutalmazásban részesül, aki 157 százalékos eredményével igazolta, hogy mél­tóképpen készül a nemzetközi nőnapra. Ezen­kívül jutalmazásban részesül még Debreceni Istvánná, aki a „Nők Lapja“ terjesztése terén ért el kiváló eredményt. MEGVÁLTOZOTT A SORSOM Szerkesztőségünk levelet I kapott özvegy Kukorica Már- ; tonné rétsági asszonytól, aki £ arra kéri szerkesztőségünket, • hogy mutassuk be lapunkban ! életét és tájékoztassuk asz- ; szonytársait arról, mit is ho- 5 zott nekik a felszabadulás és • a törvényesen biztosított egtjen­• jogúságuk. Levelét a következőképen 5 fogalmazta meg: ,,.4z én szüleim szegény • napszámosemberek voltak. Ha- j tan voltuk testvérek. Nagyon 5 sokat éheztünk, mert még a • máiéból sem jutott elegendő 5 Bár én voltam a legkisebb. : mégis már nyolcéves korom- í ban el kellett menni dajkának, • úri gyerek mellé, hogy enni­• valót és hónaponként három ! pengőt kapjak. 19 éves koromban férjhez ; mentem. gondoltam. hogy • könnyebb lesz a sorom. A fér- ; jem napszámosember volt. En LEVEL RETSAGROL ­aztán továbbra is cselédesked tem. Mosni, vasalni és takarí­tani jártam az urakhoz. így próbáltam a megélhetésünkön könnyíteni. Házasságunkból öt gyermek született és bizony nehéz volt a sorsunk. A Horthy-rendszer és az urak nem sókat törődtek ve­lünk. de nemcsak mivelünk. anyákkal nem törődtek, ha­nem a gyermekeinkkel sem. Nem ismertük akkor még az ingyenes babakelengyét, amit ma már minden szülőanya megkap. A férjemmel eleinte megér­tésben, jól éltünk, azonban az első világháború utáni rossz években férjem elkeseredése nőtt és az ivásnak adta ma­gát. Bár már a gyermekeim nagyok voltak, de nekem még mindig másoknak kellett dol­goznom, hogy a családot fenn tudi :i tartani. Ebben az időben a férjem már egyálta- : Ián nem törődött, velünk. Na- • gyón el voltam keseredve. ; mert úgy éreztem, hogy csak ; az a „bűnöm", hogy asszony ! vagyok és azzal a férfi úgy £ tehet, ahogy az neki tetszik. £ Hiszen ebben az időben a nők £ csak fele értéket képviseltek, • mint a férfiak. A felszabadu- j lás után azonban a sorsom 5 megváltozott. Jelenleg a Iá- £ nyomnál élek, aki már férjnél í van és a férje nagyon megbe- £ csüli őt. Ma már nincs meg • az a különbség, ami a múlt- £ ban volt a nő és férfi között. J E kis rövid példa sok mindent í bizonyít, nem is tudom leírni • azt a hálát, amellyel tartozunk S mi, magyar asszonyok a fel- £ szabadító, dicsőséges Szoviet £ Hadseregnek, amely szabadsá-• gunkon kívül az egyenjogúsá- ; got és a jobb életet is elhozta • számunkra.” «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom