Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-17 / 21. szám

SZABAD ADGR7in 1954 március ff. Hogyan törzskönyvezik a lovakat fc’ártunk és kormányunk hatá­rozatot hozott az állattenyész­tés minőségi és mennyiségi fej­lesztésére. Ez a határozat ki- terjecf a lótenyésztés minőségi és mennyiségi fejlesztésére is. Ennek érdekében pártunk és kormányunk jelentős támoga­tást, illetve, kedvezményt nvujt a lótenyésztők részére. Például: takarmánybázis kiszélesítése, csrkólegelök létesítése, minőségi kancák vásárlása, adókedvez­mény stb. A dörzskönyves kanca után, ha csikója születik, két évig íiem kell adót fizetni. Mindezen intézkedések lótenyésztésünk minőségi és mennyiségi fejlesz­tését segítik elő. A kormányprogramm célkitű­zéseit csak úgy érhetjük el, ha minden áflami gazdaság, ter­melőszövetkezet és egyénileg dolgozó lótenyésztő kötelessé­gének tartja, hogy kancáját a március I-töl meginduló fedez­tetés! állomásokon befedezteti. A fennálló rendelet értelmé­ben a tenyészkancának munka- képességi vizsgálatot kell ten­nie mielőtt törzskönyvbe ke­rülne. A törzskönyvezés feltételei a következők: 1. Törzskönyvezhető minden olyan kanca, amelynek fajtiszta vérben való tenyésztése igazolt és előzőleg már törzskönyvi elő­jegyzésbe vették, valamint két darab élő csikóval igazolja te­nyésztésre való alkalmasságát. 2. Az előirt rnunkaképességi vizsgálat feltételeit időn • belül .teljesíti. A munkakénességi vizsgálat feltételei a követke­zők: a) Téherhúzás 5 km távolsá­gon: 450 kg testsúlyon aluli kancák részére 15 mázsa terhe­lés, 450 kg testsúlyon felüli kancák részére 16.5 mázsa ter­helés, a jármod: lépés, alapidő 50 perc. b) ügetés 15 km távolság: 450 kg testsúlyon aluli kancák részére terhelés 650 kg, 450 kg testsúlyon felüli kancák részére 750 kg terhelés, jármod: ügetés, alapidő 55 perc. Mindkét esetben szekér elé fogva párban kell teljesíteni a követelményeket a kancáknak. c) Indítás háromszor, 25—25 m távolságon: 450 kg testsúlyon aluli kancák részére 70— 100— 130 kg vonóerővel, ennél na­gyobb testsúlyú kancák részére 80—120—160 kg vonóerővel, 200 kg súlyú fatalpú szán előtt, lépésben, vízszintes földúton, egvben kell végeznie a kancá­nak. Ehhez járul még a kanca kondíció-vizsgálata, melyet az állatorvos végez el. Á rnunkaképességi vizsgálat elvégzése után kerül sor a kan­ca külső pontozásos bírálatára A bírálat során elért 71—80 pontig járási, 81—90 pontig megyei, 9.1—100 pontig állami törzskönyvbe kerülhet a kanca, ha az előírt rnunkaképességi vizsgálat feltételeit, időn belül teljesítette. A rnunkaképességi vizsgálat valamint a pontozá­sos bírálat elvégzését a Gvön- gyösi Méntelep szakemberei végzik. Amennyiben valamelyik ál­lami gazdaság, termelőszövetke­zet, vagv egyénileg dolgozó pa­raszt kancáját törzskönyvez­tetni kívánja, úgy ezt a Gyön­gyösi Méntelep vezetőségétől kérje írásban. Egy községben legalább 10—15 egyéni gazdá­nak kell összefogni és a községi tanácson keresztül a Gyöngyösi ,Méntelep vezetőségéhez keil el­juttatni a törzskönyvezési kérel­müket. A törzskönyvezés a lótenyész­tés minőségi fejlesztésének alapfeltétele, amelv a képességi vizsgálaton keresztül alapot ad lótenyésztésünknek. Petrezsely József megyei’ föállattenyésztő. „Cikkek nyomán" a vj||any .. Szerkesztőségünkhöz Nagyba* tonyból Kerítés Ferenc Kossuth Lajos-utcai dolgozó a következő tartalmú levelet küldte: „Örömmel értesítem a Szabad Nógrád szerkesztőségét, hogy 1954 március 11 -én Nagyba* tony, Kossuth Lajos-utca min­den dolgozójának lakásába be­kapcsolták a villanyt. A villany- szerelők igen nehéz munkát vé geztek. mert az eső mindig esett, nagy volt a sár. Ezt a sze­.4 közelmúltban tör­tént, hogy a tavaszi nap sugarai áttörték á szürkés gomolygó felhőket. Mindenki egyformán örvende­zett a tavasz bekö­szöntésének. fiz öröm azonban ürömmel ve­gyült. Az emberek ar­cáról láthatatlan ke- . lek letörölték a mo­solyt. Már csak a nap derűs fénye látszott Salgótarján főutcáján, a járókelők pedig mér­gelődtek. Talán meg­ijedtek a tavasz kö­szöntésétől? Kern. De arra nem készüllek fel, hogy az első nap­sugár után következő napokon féllábszárig érő pocsolyában kell közlekedniük. Miért következet be az ilyen kellemetlen meglepe­tés? Egyszerű a ma­gyarázat. A csapadé­kos tél következtében jít város főutcáját vas­tag jégpáncél bontot­ta, a háztetőkön pe­piig közel félméteres \ó „diszelgeit". Ezek elszállításáról senki- sem gondoskodott. Az éltető ■napsugár hatá­sára azonban egy-két ..pap alatt megváltozott a város arculata. A jégpáncél szétmállado­zott. a háztető „dí­szei" cseppfolyóssá páltak. és vígan csö­pögtek a járókelők nyakába. Az ilyen árvizes na­pon K. K. is nehéz sóhajokkal tekint ge- tett a városi tanács épülete felé, nem mint­ha ott szeretne dolgoz­ni, hanem arra gon­dolt: ki a bűnös azért, hogy neki a járdán bo­kán felül érő szeny- nyes, hideg vízben kell gázolnia. Közben relést az ÁVESZ igazgatósága a múlt év novemberében könnyebb munkával, kevesebb idő alatt a’ végezhette volna, amikor nem volt csapadékos az idő. Köszönettel fordulunk a Sza­bad Nógrád szerkesztőségéhez, amiért kérelmünket ily gyorsan elintézte. A Kossuth Lajos-utca dolgozói ezért jobb munkávil válaszolnak, eredményeik foto zásával készülnek pártunk »II. kongresszusára. Tavaszi kellemetlenségek Salgótarjánban az OF ÖTÉRT felé lép­kedett, ahol újabb meglepetésben része­sült. A háztetőkről te- csöpögö víz a hideg zuhanyt helyettesí­tette. A gépkocsivezetők sem maradtak ki a „játékból". Versenyt rendezlek, melyikük tudja néhány pillanat alatt a gyalogjárókat legjobban felbosszan­tani, ruhájuk színeit megváltoztatni. Sok­szor azonban csalód­tak, mert a hideg víz­ben gázoló emberek, amint meglátták a fe­léjük közeledő ször­nyet (gépkocsi alak­jában), futásnak ered­tek, s mindenki a leg­közelebbi udvar sar­kában keresett mene­déket. A hóolvadás már befejeződött, nyomai azonban még mindig látszanak. A köztisz­tasági vállalat dol­gozói befejezettnek te­kintik munkájukat, hi­szen a sárnak 50 százalékát már a gyalogjárda közvet­len közelében kupa­cokba gyűjtötték. De a járdákat még a mai nap is vastag sár bo­rítja. Különösen a mellékutcák • nem vetették le piszkos ru­hájukat. A város külső részéről pedig egészen megfeledkeztek. A Csizmadia Sándor-ut- ca is sártengerhez ha­sonlít. A gépkocsik tengelyig süllyednek a sárba. ma:d hosszas erőlködés után telje­sen elakadnak. Többen azt gondol­nák, hogy a Csizma­dia Sándor-utcában később köszöntött be a tavasz. Kern Hosz- szú története van en­nek — mondják a for- gácsi bányászok — Förster Kálmán pol­gármester „ár" a HO-ns években az át­építés számlázott ősz- szegét vidámabb he­lyeken költötte el. Pénz hiányában így egy­szerűen minden elő­készítés nélkül a sárba dobálták az idomialan köveket, amelyek kö­zül az egyik jobbra, a másik pedig halra fordult. Még a legjobb időben is fennáll a bokaficamodős ve­szélye. Gépkocsin sem irigyelni való rajta vé­gig menni. Kerékpár­ra! pedig éppenséggel kockázatos... Kern Is lehetne csodálkozni, ha a forgácsi emberek egyszerre valameny- nyien bűvésznek ne­veznék magukat. A kőről köre való ugrá­lás különösen az utóbbi időkben vált di­vattá. Igaz, hogy az ősszel a gyalogjárdát leszórták szép piros salakkal, de a tét fo­lyamán vízvezetéket fektettek le és a sárga agyagos földet az útra szórták. Az útburko­latot pedig egyszerűen Óvjuk gyermekeinket a közlekedési balesettől Pártunk és kormányunk külö­nös gondot fordít a gyermekek egészséges fejlődésének biztosí­tására. Már nem lehet hazánk­ban oly községet találni, ahoi napköziotthon, vagy bölcsőde ne állna dolgozóink rendelkezésére, hogy a munkában lévők gyerme­keiket megfelelő felügyelet alá ne tudják helyezni. Nem elegen­dő azonban pártunk és kormá­nyunk gondoskodása a gyerme­kek fejlődéséről, ehhez szüksé­ges az is, hogy a gyermekvédel­met mindert szülő kötelességének tartsa. Ezen a téren még sok hiányosság van. Az elmúlt évben több olyan baleset történt megyénk terüle­tén, amikor gyermek sérült meg, vagy. életét, vesztette el. Ez mind nem fordult volna elő, ha a szü­lök a gyermekeikre jobban vi­gyáznak. Sok esetben a gyerme­kek lovaskocsira kapaszkodnak, úgy mint Kormosivi József Pa­tak községben. A mozgásban lévő lovaskocsira felkapaszko­dott s nem vette figyelembe az utána jövő jármüvet, majd a kocsit elengedve, az úttest kö­zepére ugrott és az utána jövő jármű a gyermeket elütötte. Ta­pasztalható az is, hogy a gyer­mekek meggondolatlanul a jár­művek előtt szaladgálnak, mint a nagyoroszi Gál Gábor 9 éves kisfiú, a feléje közeledő jármű előtt merészségből át akart sza­ladni az úttesten. A jármű el­ütötte és súlyos sérülést szenve­dett. A megjelent új közlekedésren­dészeti szabályzat is nagy mér­tékben elősegíti a gyermekbal­esetek csökkentését. A szabály­zat tartalmazza, hogy 6 éven aluli gyermek felügyelet nélkül kö-zúton nem tartózkodhat. En­nek betartása szükségessé 'teszi, hogy a szülők a gyerrhékéikre nagyobb gondot fordítsanak, ne engedjék meg. hogy az úttesten — ahol a járművek közlekednek — játszanak, vagy a járművek­re felkapaszkodjanak, mert az ilyen magatartásokból rendsze­rint baleset következik be. A bal­esetek csökkentése megköveteli, hogy a szülők oktassák, nevel­jék gyermekeiket, hogy mikép­pen viselkedjenek a kozűíakón. elfelejtetlek visszarak­ni. Mit szólnak mind­ehhez a Köztisztasági Vállalat és. a városi tanács vezetői'?' Sem­mit. Ok nem szoktak arra járni. Igaz, ez­előtt négy hónappá) a tanácselnök az asz- szonyok kérésére meg­látogatta a telep mel­lett lévő Miko-völgyet. Az asszonyok már ak­kor figyelmeztették a tanácsot a tűrhetetlen állapotra, a rossz út­ra. A kérés, a kiszál­lás hiábavaló volt. ígéret ugyan hangzott el, de a panasz or­voslása elmaradt. Es hogyan vélekednek most a tanács egyes beosztottai? Miért ígértek olyat, amit nem valósítanak meg? Esztergomi elvtárs gondolkozás nélkül azt feleli: „Nincs arra költség, honnan te­remtsenek az- út építé­sére pénzösszeget?" Dgy látszik, egyesek csak ígéretet tesznek, a valóraváltásról mér nem gondoskodnak. Esztergomi elvtárs is villanyt és utat ígért az asszonyküldöttség­nek, ezzel azonban még nem oldódott meg a közlekedés. Az ígé­reten még nem jár- hatnak-kelhetnek uz. emberek. De annál in­kább a térdigérö sár ban gázolnak a for­gácsi bányászok, a Salgótarjáni Tűzhely­gyár, Üveggyár mun­kásai és mindazok a dolgozók, akik a vá­rosba járnak be mun­kahelyükre. Ezek az emberek sóhajtoznak, panaszkodnak, közben megemlékeznek a ta­nács és a Köztiszta­sági Vállalat vezetői­ről ÍS... Salgótarjáni Bányász : Szeged 2:1 Szegeden játszotta második mérkő­zését • a salgótarjáni csapat, -ahol kitűnő játékkal megérdemelten har­colta ki a 'Érvőzeimet, s hozta el a 2 baj hoki pontot. Az első félidőben ‘ kiegyensúlyozott volt a játék, míg a II. félidőben a Salgótarjáni Bányász irányította a Játékot. A szegedi esaoat a IT. fél­időben elkészült az ereiével. A salgó­tarjániak gólját Csuberda és Opova lőtték. Jók voltak: Para. Jedlicska. Szoika, Csuberda. Vasas és Bablena. Salgótarjáni Bányász II.—Szeged II. 4:1. A Salgótarjáni Bányász tartalékai kitűnő, játékkal igen szép győzelmet arattak Szegeden. 1954. évi MHK feladataink Vannak emberek, akik. félnek az újtól. Mielőtt meggondolnák az új helyességét azzal a felkiáltás­sal elvetik azt. hogy „ami eddig jó volt. jó lesz ezután is". Mikor néhány evvel ezelőtt a raagjar sportéletben bevonult az MHK — mint mozgalom — a dol­gozók. s ami még nagyobb baj volt — a sportolók közűit is erős ellenvetésre talált. Sokan kifogá­solták az elnevezést, mondván, hogy az ilyen harcra kész dolgok a régi levente időket juttatják C szülik be Főleg a kezdő vagy az gyoldalú sportolóknak ellenszen­ves volt azért, mert sokoldalú fel­építésénél fogva az MHK-ban olyan követelmények is voltak, melyek­hez az illető dolgozó vagy sportoló nem értett és hogy ebbeli járatlan­ságát palástolja, ágálni kezdett az egész MHK-mozgalom ellen. „Minden kezdet nehéz", mond­ja a magyar közmondás. Az MHK- val is így volt. Szervezése és le­vezetése egész embereket kívánt. Le kellett győzni az ellenpropa- gandát, a sportféltékenységet. Ne­héz munka volt. De a nehézségek csak arra valók, hogy legyőzzük őket -és a fölöttük aratott győze­lem, megedzi az embert. Azóta már az MHK-sportmoz- galom túlélte a kezdeti nehézsé­get és alapja lett egész testne­velési rendszerünknek. Ez alatt az idő alatt beblzonyült a minden- oldalúság helyessége. Láttunk pél­dákat, amelyek mind azt bizonyí­tották, hogy a sokoldalúan kép­zett sportolók nagyobb eredmé­nyek elérésére képesek. A Ma­gyarországon járt szovjet atlé­ták. tornászok, birkózók, mind azt bizonyították, hogy kiváló eredményeiket a kiegészítő sportágak, a mindenoldalú kép­zésnek köszönhetik. Edzőink — kevés kivételtől el­tekintve — szintén idegenkedve fogadták eleinte az MHK-próbáz- tatásokat. Különösen, amikor meg­tudtak, hogy a próbáztatásoknái segíteniük kell. Ez a magatartá­suk szinte természetes követel ménye volt az egyoldalú képzett­ségnek, mert edzőink szegyeitek sportolóink előtt járatlanságukat más sportagakban. Az mar csak másodrendű kérdés volt, hogy nem is tudták azt, hogy a min­denoldalú képzés javítja a spor­tolók eredményeit. Azonban be- bizonyúlt, hogy az ilyen felfogá­sú edzők lemaradtak, sportolóink eredménye pedig az ő elmaradá­sukkal párhuzamosan csökkent. Ugyanakkor azok az edzők, akik idejében felismerték az MHK utol­érhetetlen előnyét, és alkalmazá­sának fontosságát., jelentősen megjavították saját sportolóik eredményességét ts. Mikor az MHK-mozgaimat fel váltotta az MHK testnevelési rend­szer, edzőink java már tudatában volt annak, hogy milyen előny az, ha sportágának edzéseit az Aluli­ra építi fel. Még akadtak maradiak is akik szégyelték bevallani járat­lanságukat és struccpolitikát űz­ve kifogást kerestek, hogy ered­ménytelenségüket valamivel ma­gyarázhassák. Ám a sportolók is gondolkodó emberek. Rájöttek, észrevették edzőjük gyengeségét, járatlanságát és bizony nem volt ritkaság, hogy a sportoló figyel­meztette az edzőt — akitől tulaj­donképpen neki kellett volna ta­nulnia. Az Ilyen edzők lassan mé­gis eltűnnek a magyar sportélet­ből. de megmaradtak a felvilágo­sultak, akik idejében észrevették az újban a jót. Ma már szinte elképzelhetetlen az olyan edző, aki ne lenne tisztá­ban az MHK minden előnyével. Azok a világraszóló magyar sport- sikerek, amelyekkel spoi-tolólnk a legtávolabbi világrészekben is megismertették hazánkat: nem a véletlen eredményei. „Magyaror­szágon megváltozott a világ" — szokták mondani sportolóink, kül­földön. S ez valóban így Is van. Megváltoztak edzőink, megváltoz­tak sportolóink. Ennek köszön­hető. s nem a véletlennek, hogy eredményeink jobbak, nagyob­bak lettek. Helytelen lenne azonban, ha ügy gondolnánk, hogy a helsinki olimpián, a különböző világbajnok­ságon és világversenyeken elért eredmények után nyugodtan pi­l/aef*1* 1 KÉSZÉTEL henhetünk a babérjainkon. Ezek az eredmények számunkra nem­csak dicsőséget jelentenek, hanem köteleznek is bennünket, o'yan to­vábbi feladatokra, amelyeket Is­mét meg kell oldanunk, !e kell győznünk. Győzelmeinkről pedig számot kell adnunk pártunknak, kormányunknak és népünknek, akik minden lehetőséget biztosí­tanak a győzelemhez Ha már1 bebizonyított tény az, hogy az MHK testnevelési rend­szeren keresztül állandóan fokozni tudjuk eredményeinket akkor fel is kell készülnünk arra, hogy ezekkel a feladatokkal megbir­kózzunk. Nézzük már most, mit tehetünk és mit kell tennünk. Azt tudjuk, hogy a sportmunka gazdája a szakszervezet, tehát felelős is ér­te. Szakszervezeti üzemi bizottsá­gainknak fontos feladatuk, hogy az 1934-es évben az üzemi dol­gozóink MHK-ba bevonása és a sportkör munkája az MHK-ra le­gyen alapozva. A sporlmozgalmi munkát szakmailag irányító többi vezetőit, szakosztályvezetőket, ed­zőket az MHK-val kapcsolatos fo­kozottabb feladatokra. Ezzel ter­mészetesen még nem tettek meg mindent, hiszen ellenőrizni és irá­nyítani kell a feladatok végrehaj­tását. Első feladat az, hogy a sportkör elnöke és az MHK-felelős értekez­letet hívjon össze. Ott beszéljék meg az egészéves tervet, osszák ki a részfeladatokat és pontosan határozzák meg, hogy melyik kö­vetelménynek. mikor kell ele­get tenni. Helytelen az az elkép­zelés ami a múltban nem egyszer előfordult, hogy a hét egyik nap­ján 4—5 próbát letesznek és' a többi próbákkal várnak ..majd a nyáron, ha lesz véletlenül egy kis fölösleges Idő". Az ilyen elképze­lés csak az edző és a sportvezető szakértelmének fogyatékosságát bizonyítaná, mivel az MHK nem külön sport, nem külön feladat, hanem sportmunkánk alapja és annak szerves része. Úgy kel! be­építeni az évi sportmunkába, hogy már az alapozó edzésekbe is ik tatunk egyes részadatokat. Nem fordulhat elő az sem. hogy az ed­ző kijelentse; „ma nem lesz ed­zés, ma MHK zni fogunk “ Sportvezetőink és edzőink fog­lalkozzanak behatóan az idei sportfeladatokkal. Nézzék . meg, hogy hol és mivel tudják elősegí­teni az MHK-n keresztül a sport­kör fejlesztési tervének teljesíté­sét is. A siker így nem fog elma­radni. Az MHK-értekezleten elhangzot­takról jegyzőkönyvet is kell ké­szíteni és azt megküldeni a terü­leti sportelnökségnek. A szakszer­vezet üzemi bizottságának a sport­kör elnöksége — rendszeres el­lenőrzés után — havonta jelentse, hogy a feladatokból mit és ho­gyan hajtottak végre. A mi sportköri MHK-terveink szerint ebben az évben is új és ismétlő próbázókat kell felkészí­tenünk és lepróbáztatnunk. Ez a szám nem nagy. Ha a fentieket megszívleljük, könnyen teljesíthet­jük MHK-tervünket és ezzel meg­teremthetjük az alapját a to vábbi minőségi fejlődésünknek is. _______ Mo torverseny A magyar-szovjet barátsági hónap keretében a Magyar Szovjet Társa- sál? az összes tömegszervezetekkel karöltve március 21-én. vasárnap dél­előtt 9 órai kezdettel háztömb körüli motorversenyt rendez. Indulási hely: a szovjet hősök emlékműve. Útvonal: Rákóczi-út, Sztálln-út Acélgyári kultúrotthon, vissza: Sal- góí-út, Vöröshadsereg-út. a volt Polk féle vendéglőnél a patakon keresztül Felszabadulási-út vissza a kiindulási helyhez. A versenyre minden motorral ren­delkező személv benevezhet a MSZHSZ megyei bizottságán Salgó- tarián. Rákóczi-út 22. sz. alatt. A verseny a 125 köbcentis motoroknál három kör, 250 köbcentis motoroknál hat kör. Díiak kiosztása a szovjet emlékműnél közvetlen a verseny után. Benevezési határidő: március 20. szombat déli 12 óráig. A versenvdí- iak megtekinthetők a sportszerérté- kesítő boltban. Salgótarjáni Vasas - Sajúszentpéteri Bányász 4:6 ti: 1) Vasárnap megindult az NB II,-ben is a küzdelem az idö4. évi batnok- sagefi. A Salgotanam vasas első eiieniele a Saioszemheteri Banvasz együttes volt Salgótarjánban. aiiol kitűnő pályán, mintegy lüúü néző előtt ió játékkal szerezte meg a győzelmet a iiazai csapat, Szép tava- szias déiutan kissé szorongva készü­lődte* a mérkőzésre a Vasas uj já­tékosai, akik azuían nagyban segítet­ték elő a győzelmet. Kezdés után mindjárt a Vasas fiúk veszik át a játék irányítását és bizony Komán, a Bányászok kapuvédőiének minden tudását igénybe kell vennie, hogy a tar jani csatárok lövéseit hárítani tudja. Bodon hatalmas lövését, maid Alföldi 'bombáját bravúros vetődés­sel hárítja. A nagy tarjáni nvorná» lassan góllá érik. Bodon hatalmas lövését Román csak szögletre tudja ütni, melyből azután Radies a Vasas balszélsoie lőtt gólt. 1:0. A félidő végefelé égv támadásnál megzavaro- clik a hazai védelem és ez elég volt a vendégeknek, s máris egyenlíte­nek. 1:1. A második félidőben a hazai csa­pat még nagyobb akarással küzd. Egy kapuélőtti támadásnál, a saió- szentPéteriek kapuvédőie megsérült, úgvhoev el kellett hagynia á' pályát. Jó lefutás után Radicsot íellökik a 16-oson belül, a megítélt 11 -est Nagy értékesíti. 2:1. A hazaiak fölénye to­vább tart. Alföldi kap egv ió labdát a Bányász kapujától mintegv 20 m-re. Lekezeli, maid hatalmas lövé­sét csak beljebb tudja segíteni a hálóba a saiószentpéteri kapuvédö. 3:1.' Újabb rohamok után Radjcs megy él a védők mellett és máris 4:1 az erednlériv. A mérkőzés utolsó nerceiben Válóéi könnyelműen elen­gedi a saiószenípéieri iobbszélsőt, aki a kifutó- Czuder fölött a - hajolja emeli a labdát. 4:2. Kár volt ezért a gólért. A hátralévő időben is a hazai csapat van fölénvben. Jó mérkőzést hozott a két csanat találkozója. A hazai csapat technika - sabb és eredményesebb játékot, míg a vendégek lelkes és kemény játékot produkáltak. A mérkőzést főleg a két csatársor közötti különbség 'döntötte a hazaiak javára. \ Vasas csatárok tói játszottak és. dicséretükre válik, horrv a jó és igen keménv Bányász védelemnek 4 gólt tudtak lőni. Lokomotív 3:0 re$0e/az éhgyomorra 'úpohár' keserűvé Nagybátonyban kissé szorongva várták a BánvaVz csapat első mérkő- zését, hiszen az előkészületi mérkő­zések alatt nem volt meggyőző -a csatársor játéka. Azonban ezen a mérkőzésen, mint ahogy azt a szür­külök is láthatták, igen ió és^ igén eredményes Játékkal lepte meg ni ellenfelét a nagvbátonvi ötösfogat. A játék képe alapján a gól a rá nv nem fejezte ki hűen a két csapat közötti különbséget. Még több gólt is lőhe­tett volna a hazai együttes, histért a játékidő rtagvobbik részében ők irá­nyították a játékot, s gólhelyzetük is volt bőven. Góllövök: Vigh, Csicsely és Rigó (ll-esből). kisterenyei Barnás; - Gödöllői Dózsa 2:1 Ki sí erényén igen here« harcot ví­vott a két újonc NB Il-es csapat. A heves harcban végül is a kisterenvei csatárok tudták jobban kihasználni a helyzeteiket. Igen ió játszott a Bányász védelme, mely iól rombolta a vendégek támadásait és dobta tá­madásba a hazai csatárokat. A: kiá- terenyei közönség jó. izgalmas és igen változatos mérkőzést látott a két csapat találkozásán, melvnek vé­gén. boldogan a két bajnoki pont birtokában hagytak el a ‘•-norttélé­nél. Góllövők: Horváth és Nagymaj- don. A megye! labdarúgóbajnokság eredményei St. Üveggyár—St. Dózsa 61. Jó játékka! biztosan győzték az üveggyár! fiúk. Tűzhelygyár—St. Vasas II. 2:1. Nehéz küzdelemben győzött a tűz­helygyár. Baglvasi Bányász—Kisterembe H. 3:2. Nem volt meggyőző a baglvasi csa­pat játéka. St. Vörösmeteor—Bgy. Lokomotív 4:1. Igen eredménvesen játszott a Vő- rösmeteor csatársora. Jobbágyi Vasas—Pásztó 1:1, Megosztozkodott a két csapat a bajnoki pontokon. Bgv. Építők—Zd. Bányász 4;3. Many harc jellemezte a mérkőzést. Forgács} Bányász—St. Épí ők 4:1. Jó eredményes Játékkal lepték meg ellenfeleiket a forgácsi fiúk. Zn. Építők—Mátranováki Bányász 2:0. Két ió felkészült csapat találkozá­sát mutatta a mérkőzés. Használt fényképező­gépet, fotócikket vásárol az OFOTÉRT BOLT Salgótarján, Rákóczi út 108. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom