Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)
1954-03-20 / 22. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGRÖD MDP NOGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM. ARA: 50 FILLER Pártunk módosított szervezeti szabályzatának tervezete Megyénk párttagsága befejezte az alapszervezetek vezetőségének újjáválasztását, megkezdődtek a pártértekezletek és közel néhány hét múlva összeül a párt legfelsőbb szerve: a kongresszus. Már a taggyűléseken, amelyeken a tagság titkosan megválasztotta az alapszervezet vezetőségét, többezer lelkes munkafelajánlás született, kifejezést adva ezzel a pártunk iránti szeretetnek, magával ragadva a pártonkívüliek nagy részét is. .. Mindez annak az egyetértésnek bizonyítéka, hogy készek vagyunk harcolni a Központi Vezetőség júniusi történelmi jelentőségű határozatáért, a kormány új programm- jának megvalósításáért, amelyek mindnyájunk számára az eddiginél jobb életet, az életszínvonal gyors emelkedését vannak hívatva szolgálni. Éppen ezért már a pártvezetőségeket újjáválasztó taggyűléseket nagy figyelemmel kísérték a pártonkívüliek is, tudva azt, hogy a párt erejétől és eredményeitől függ mindnyájunk vágyainak, igényeinek teljesítése. A pártot az új szakaszban még sokkal szorosabb kapocs fűzi az egész dolgozó néphez, sokkal szilárdabb a párt és a dolgozó nép egysége, mint korábban. Ezt kívánja kifejezni az MDP módosított szervezeti szabályzatának tervezete is, amelyet a Központi Vezetőség megvitatás és hozzászólás céljából a párttagság elé terjesztett. Mi a szervezeti szabályzat? A szervezeti szabályzat a párt szervezeti felépítésének elveit és belső életének szabályait tartalmazza. A szervezeti szabályzat a párt törvénye, szervezeti fegyver, amely a párt programmjának, taktikájának, fő irányvonalának megvalósításában valamennyi pártszervezet és valamennyi kommunista cselekvésének egységét biztosítja. A módosított szervezeti szabályzat tervezete többségében azonos ugyan a jelenlegi szervezeti szabályzattal, azonban anélkül, hogy érintené magát a szervezeti szabályzat fő alapelveit, tükrözni kívánja a párt eredményeit, fejlődését, erősödését és további nagyszerű céljait. Ezért minden párttag és tagjelölt kötelessége, hogy a sajtóban teljes terjedelmében megjelent módosított tervezetet gondosan tanulmányozza, hozzászólásával és helyes javaslatával hozzájáruljon annak megvitatásához. Az MDP módosított szervezeti szabályzata tervezetének első fejezete megállapítja: „A Magyar Dolgozik Pártja a munkásosztály, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a magyar nép leghaladottabb erőit, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és értelmiség legjobbjait, A párt önkéntes harci szövetség, tevékenységét Marx —Engels—Lenin—Sztálin tanítása vezérli.” Az új tervezetben a társadalmi életünkben bekövetkezett változás jut kifejezésre, a dolgozó nép szervezeti egységének megszilárdításában, a dolgozók erkölcsi és politikai egységének megteremtésében elért eredmény. Ez a fejezet rámutat a párt eddigi harcai során elért eredményeire és meghatározza a párt előtt álló legfőbb feladatokat. Ebben a meghatározásban kifejezésre jut az is, hogy a magyar nép, különösen a KV júniusi határozata után ma egységesebb mint bármikor történelme folyamán. Kifejezésre jut, hogy még közelebb került egymáshoz a népi demokrácia alapját alkotó két nagy dolgozó osztály: a munkás- osztály és a dolgozó parasztság. Ugyanakkor megnövekedett az értelmiség szerepe és jelentősége is. A tervezet második fejezete a párttag kötelességei között első helyen említi, hogy: „őrködjék a párt ideológiai tisztasága és szervezeti egysége fölött, védje a pártot minden ellenséggel szemben, fegyelmezetten hajtsa végre a pártszervek és pártszervezetek határozatait, harcoljon azok megvalósításáért”. Nem egy példa bizonyítja, hogy párttagságunk nem tanulmányozza gondosan a * szervezeti szabályzatot, ezért nem elég éber az ellenséggel szemben. Példa van rá, hogy a taggyűlés ébertelensége következtében az ellenség igyekszik beosonni a párt soraiba. A módosított tervezet második ponjából kimaradt, hogy a párttag köteles elfogadni 3 párt programmnyilatkozatát, ezzel szemben rendkívül fontos követelményként a párt határozatainak végrehajtását állítja a párttagok elé. E pontban foglalt új javaslat elsősorban a mindennapi feladatok végrehajtását tartja szem előtt. Ez természetes követelmény, hiszen például a Központi Vezetőség határozata után a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat időbeni és eredményes végrehajtása elképzelhetetlen elsősorban a párt tagságának e határozatért való mindennapi harca, példamutatása nélkül. A párttagok és tagjelöltek felvétele fejezeténél a tervezet mind a tagok, mind a tagjelöltek ajánló' számára egyéves párttagságot ír elő a jelenlegi szervezeti szabályzattal ellentétben, amely a tagokat ajánlók számára kétéves, ' a tagjelölteket ajánlók számára egyéves párttagságot mond ki. E fejezet nyolcadik pontjában a tervezet az alapszervezeteket arra kötelezi, hogy minden tagjelölt ügye felett egyévi tagjelöltség letelte után döntsenek. E fejezet fontosságát éppen a közelmúltban lefolyt, egy évnél hosz- szabb idejű tagjelöltek ügyének rendezése igazolja. Kitűnt, hogy szervezeteink elhanyagolták a tagjelöltekkel való foglalkozást, a tagjelöltek párttaggá való nevelését. Ezeknek az elvtársaknak a többsége a megengedettnél hosszabb ideig, nem egy közülük az egyesülés óta volt tagjelölt. Ezért a tagjelöltek nevelése szempontjából igen nagyjelentőségű a módosított szervezeti szabályzat tervezetének az a meghatározása, amely kötelezővé teszi a pártszervezetek részére, hogy minden tagjelölt ügyében a tagjelöltségi idő lejárta, de legalább egy éven belül döntsenek. Igen fontos a tervezet 9. pontja, amely a tervezet tanulmányozása, a vita során a párttagság többségének egyetértését fogja kiváltani: „Azt a párttagot, aki nem teljesíti, vagy elhanyagolja a párt iránti kötelességét pártbüntetésként egyévi határidőre tagjelöltté lehet visszaminősíteni”. A jelenleg érvényben lévő szervezeti szabályzat ezt nem engedi meg. Ebből következik az, hogy párt- szervezeteink általában nem, vagy csak elvétve éltek a visszaminősítés lehetőségével, minj a párttagság egyik súlyos, de nevelő- eszközével. Sok példa bizonyíthatná viszont azt, hogy ehelyett nem tartották be a pártbüntetések fokozatait még annál a párttagnál sem, akit nevelni lehetett volna, mint legnagyobb büntetést, a kizárást alkalmazták. A tervezet ugyanakkor előírja azt, hogy ha visszaminősített tagokat ismét párttagnak vesszük fel, akkor régi párttagsági idejét kell elismerni. A már eddig elért nagy eredményeinkhez is nagyban hozzájárult a párttagság ésezzet együtt a széles dolgozó tömegek egyre jobban kibontakozó bírálata. Ezen a téren még sok a kívánnivaló. További nagy feladataink megoldásában még inkább szükség van a bírálat bátrabb kibontakozására. A tervezetnek is fontos megállapítása: „A párttag fejlessze a bírálatot, ne titkolja el és személyre való tekintet nélkül tárja fel a párt előtt a munkában észlelt hibákat, rendellenességeket, ne legyen közömbös a hibákkal szemben, küzdjön megszüntetésükért". A bírálatot még igen gyakran elfojtják, nem egy esetben igyekeznek meg is torolni. „A bírálat elfojtása — állapítja meg a tervezet — összeférhetetlen a párthoz való tartozással”. Ez egyben biztosíték kell hogy legyen a bátor véleménynyilvánításra is. Nagyók a párttag kötelességei, de nagyok és sérthetetlenek a jogai is! Ezért a szervezeti szabályzat tervezetének több pontja is Szolgálja, hogy a jövőben fokozottabban őrködhessünk a párttagok jogainak sérthetetlenségén. A jelenleg érvényben lévő szervezeti szabályzat legfontosabb megállapításait nem érinti a tervezet, így többek között változtatás nélkül veszi át, hogy a Magyar Dolgozók Pártja csak akkor teljesítheti feladatát, ha a párt maga a fegyelmezettség és szervezettség megtestesülése. Hangsúlyozza, hogy a pártban vasfegyelem van, amelynek minden egyes párttag és pártszervezet köteles magát alávetni. Ez is aláhúzza azt, hogy a pártdemokrácia kiszélesítése, a párttagság jogai fokozottabb érvényesítése semmiképpen sem ellentétes a szigorú pártfegyelemmel. Ellenkezőleg: a szélesebb pártdemokráciának együtt kell járnia a szilárdabb fegyelemmel is, hiszen a pártfegyelem tudatos fegyelem, a párttagság öntudatán alapuló fegyelem. A Magyar Dolgozók Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezete fontos pártdokumentum, amely tükrözni kívánja a párt eredményeit, fejlődését, erősödését és nagy célkitűzését. Tanulmányozza azt megyénk minden párttagja és tagjelöltje segítve széleskörű vitájával, hozzászólásával a pártot, a párt legfelsőbb szervét — a kongresz- szust — a párt alkotmányának, módosított szervezeti szabályzatának megteremtésében. Kelemen Jenő 1954 MÁRCIUS 20. Vérből János brigádjával március első dekádjában 169 százalékos teljesítményt ért el. A kongresszusi zászlókért, a felajánlások teljesítéséért A rónai bányászok az élen A nógrádi szénmedence vállalatai március 17-ig esedékes bavi tervüket a következőképen teljesítették: Róna 103.4 százalék Mizserfa 101.6 99 Mátranovák 98.6 99 Kisterenye 98.5 99 Tiribes 97.4 99 Kányás 97.1 99 Nagybátony 96.2 99 Ménkes 95.2 99 Zagyva 91.6 99 A Nógrádi Szénbányászati Tröszt havi tervét nem teljesítve 17-ig már 2.511 tonna szénnel adós. A bányagépgyáriak teljesítik fogadalmukat —javítani kell még a versenynyilvánosságát (Tudósítónktól). A Zagyvapálfalvi Bányagép- gyár dolgozói pártunk III. kongresszusa tiszteletére tett vállalásuk teljesítésében már eredményekről számolhatnak be. Sulyok János 14 tagú lakatosbrigádjának tagjai vállalásukat 217.6 százalékra teljesítették. Zavilla István 10.000 kaparóláncszem csapszeg helyett 15.000 darabot készített el. A kötelezettség teljesítése után dolgozóink újabb szocialista kötelezettségeket vállaltak. Vashegyi Jenő 10 tagú lakatosbrigádja 15 darab STR hajtómű elkészítését a megállapított 2160 óra helyett 1800 óra alatt készíti el, valamint 40 darab függesztékszárat 20 százalékkal a kijelölt határidő előtt a rónai kötélpálya rendelkezésére bocsátja. A munkaversenyhez kapcsolódtak a kovácsüzem dolgozói is. Kincses József kovács brigádja megfogadta, hogy 1000 folyóméter kaparóláncot március 31-re elkészít, ezenkívül gépeiket a következő műszak dolgozóinak tisztán és üzemképes állapotban adják át. A görgőszereidében Józsa István diszpécser a 100 százalékon aluli dolgozók patronálását vállalta. Bevezeti a szovjet szervezési és adagolási rendszert, amely nagymértékben elősegíti a selejt csökkentését. Női dolgozóink közül Károlyi Mária és Szabó Piroska a kétgépes rendszer bevezetését fogadták meg. amelynek folyamán három dolgozót máshol lehet beállítani a termelés szolgálatába. Az eredmények mellett, van még javítanivaló az üzemben. A szakszervezet kevés gondot fordít a terv és a vállalások teljesítésében élenharcoló dolgozók népszerűsítésére. A vállalatnál hiányos a dekoráció, az üzemekben még mindig a régi feliratok „díszelegnek”. A szak- szervezet vezetősége vonja felelősségre a dekorációsfelelőst s többet foglalkozzon a dolgozók népszerűsítésével. A cserhátsurányi Szabadság tsz felkészült a tavaszi munkára A termelőszövetkezet igen telkesen készül a tavaszi munkára. A szervestrágya kihordását február 20-án befejezték. A tavaszi vetőmagvaknál elvégezték a próbacsíráztatást, valamint azok tisztítását. A mezőgazdasági felszerelésüket március 3-ra kijavították. A fejtrágyázást 35 kh-on végzik el, kh-nként 45 kg péti sót szórnak fogasolás előtt. Már ez erőgépet is megkapta a tsz. hogy a munkát gyorsan és időben ti tud iák végezni. A tavaszi vct'-sekrél alkalmazni fogják a fejlett módszereket: műtrágyázást, keresztsoros vetést, valamint négyzetes és a sűrűsorú vetést. A tsz-ekben kísérleti parcellákat létesítenek, A tsz-beliek nemcsak a növénytermesztés vonalán akarnak eredményeket elérni, hanem az állattenyésztésben is. Az állat- gondozó Baráth István lett. Az 1.5 literes fejési átlagot 5.5 literre emelte és felajánlotta azt. hogy március végére a fejési átlagot 6.5 literre emeli. Ennek tudható be, hogy a tsz januárban 250, februárban 400 százalékra teljesítette a tejbeadást. Baráth elvtárs úgy érte el ezt az eredményt, hogy pontosan betartotta az etetés-itatás, fejés idejét. A tagság által megválasztott új vezetőség a tagokkal összefogva harcol az eredmények fejlesztéséért. Jelszavuk: „Termés- eredményeinket két mázsával növeljük a gabonaneműeknélt”. VESZELKA ANDRÁS agronómus A kongresszusi verseny hőse: Buda Antal drótkötő mm&BSSZUSl EMLÉKLAP 4*tu' ' <?<r. iv&Sääi XklJr' ♦ '"•* / A sztahanovistákat, a munka élharcosait dolgozó népünk különös megtiszteltetésben részesíti. Egyszerűségükkel, de kimeríthetetlen szaktudásukkal a győzelmek sorozatát elérve, egyre jobban kiérdemlik munkatársaik elimerését. Ilyen a Salgótarjáni Acélárugyárban Buda Antal kétszeres sztahanovista drótkötő, aki már a munkaérdemrend bronz fokozatát is elnyerte. Munkatársai úgy ismerik, mint, akit követniük kell, ha elő akarják segíteni az életszínvonal további emelését. Buda elvtárs a múlt évben kiváló eredményt ért el, átlagosan 240 százalékot teljesített. Az 1954-es termelési év első hónapjának tervét pedig 246 százalékra teljesítette. Február elején pártunk III. kongresszusa tiszteletére vállalta, hogy 1957 április 4-i tervét fejezi be. Szervezett és lendületes munkával azonban február végére már az 1957 április 24-i tervét is befejezte. Ekkor újabb kötelezettséget vállalt, hogy április 18-ig az 1957 július 20-i tervét teljesíti. Kiváló eredményét úgy érte el Buda Antal sztahanovista drótkötő, hogy minden műszakkezdés előtt a napi termeléshez szükséges anyagot előkészíti, így a munkát zökkenő- mentesen végezheti, a műszak 480 percét pedig teljes egészében a termelés fokozására fordíthatja. Megvizsgálja, milyen méretű drótkötések kerülnek sorra és ahhoz előkészíti a címkéket. Munkaközben a bekötött karikákat, mindjárt kocsira rakja, amellyel a szállítók munkáját is megkönnyíti. Módszerét már több dolgozónak átadta, köztük Koczka Mihály és Szabados József drótkötőnek. A munkamódszer átvétele után Koczka Mihály drótkötő is már 200 százalékra teljesíti tervét.
