Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-17 / 21. szám

1954 március 17. SZABAD >04. HÍD A vöröskeresztes aktívák munkában A Nógrádi Szénszállító és Szolgáltató Vállalat {izéméiben az elmúlt években indokolatlanul sok baleset fordult elő. A szak- szervezet vezetői nem fordítottak kellő gondot a balesetvédelemre és felvilágosító munkájuk sem járt kellő eredménnyel. A válla­lat valamennyi üzemében már korábban megalakultak a vörös­kereszt helyi csoportjai, amelynek aktívái túlnyomórészt az üzem dolgozói közül kerültek ki és a balesetelhárítás élére álltak. A vö­röskeresztes aktívák javaslatára a nagybátonyi szerelőműhelyben az autogénhegesztést különvá lasztották a lakatosműhelytől, ahol számos fizikai munkavállaló dolgozik. A kisterenyei szénosz­tályozó töróművet védőburkolat­tal látták el és a szénosztályozó padlózatát megjavították. Ezek­nek és még számos más javas­latok előterjesztésének és meg­valósításának eredménye, hogy míg 1952-ben a vállalat üzemei­nél baleset miatt havi átlagban 42 fő esett ki a termelésből, ad­dig 1953^ban ez az átlag 26-ra és 1954-ben — január, február hónapot számítva — havi 19 főre csökkent. Az eddigi eredményekkel a vö­röskeresztes aktívák nem eléged­nek meg. Az aktívák javaslatára a nagybátonyi szénosztályozón március 8-án reggel már meg­kezdték- egy 350 köbméteres ven­tilátor beszerelési munkálatait, amely az osztályozó levegőjének megjavítására és a porelszívásra lesz hivatva. A vöröskeresztes aktívák azt is célul tűzték ma­guk elé, hogy üzemük dolgozóit rövid időn belül bevonják a vér­adó szolgálatba és a balesetek számát a minimumra csökkentik 13-án este a szokásos taka­rítási munkát végeztem két lá­nyommal együtt, közben a rá­diót is hallgattam. Egyszerre csak meghallottam, hogy a mi­nisztertanács határozata értel­mében a hús- és zsiradék árát leszállították. Egy pillanatra szinte meg­álltam és nem is akartam hinni, aztán arra gondoltam, hogy milyen örömet is szer­zett ez a kis rövid hír. Hiszen két lányom van és sok esetben két kilogramm zsír is elfogy hetente. Gyorsan számolni kezdtünk, hogy mit is jelent nálunk a családban az, hogy a zsír ára 5 forinttal olcsóbb lett. Aztán arra gondoltam, hogy most már nem kell annyira takarékoskodnunk a zsírral, de nem kell már mindig zsiroske- nyeret vinni az üzembe sem, mert hiszen a szalámiféle áruk is olcsóbbak lettek. Nekem ez nagy segítséget je­lent, már 14 év óta magam dol­gozom és én tartom el két lá­nyomat is. Bár az egyik már dolgozik, de hát mégis csak nekem kell gondoskodni róla, várja még az anyai segítséget. A másik lányom meg iskolába jár, növendéklány és úgy eszi a zsíroskenyeret, hogy azt öröm nézni. Bent az üzemünkben is min­denki örül az árleszállításnak, hiszen mindenki látja és érzi partunk szerető gondoskodá­sát és minden becsületes dol­gozó örül pártunk sikerének. Én magam csak azt tudom ígérni, hogy ezt a szeretett gondoskodást úgy fogom meg­hálálni, hogy még többet ter­melek és ígérem, hogy az ed­digi 104—110 százalék helyett pártunk III. kongresszusára 120 százalékot fogok elérni. Elmondotta: Toldi Sámuelné a Salgótarjáni Üveggyár kötözőnője Négy csoport is szerepet tanul, amióta új DISZ-vezetőséget választottak Z> ár na község évek hosszú so­" rán úgy szerepelt a közvé­lemény előtt, mintha nem is lé­tezne. A távolállók úgy képzelték el. mint egy néhány házból átló pusztát, amely az ősközösség kő­korszakában áll fejlődés szem­pontjából. Ezek a szemlélők nem sokban csalatkoztak, mert Bárna községről valóban el lehetett mondani, hogy egyike volt a leg- elmaradottabbaknak. Az ifjúság ki volt zárva minden szórakozási lehetőségből, egyedül az ivás volt az. amely némileg könnyítette a vasárnapi órák unalmát. Az ifjúság nagyobb százaléka állandó, tiszteletbeli tagja volt a kocsmának és szorgalmasan láto­gatta is azt, mert nem volt olyan hely, ahová szórakozni el tudtak volna menni. Gyakoriak voltak a veszekedések, s előfordultak olyan esetek is, amikor súlyos se­beket okoztak egymásnak. Ez a felszabadulás után is fennállott, még, mert az ifjúság nem tudta megfosztani magát ettől a régi „hagyománytól". Szocializmust építő társadal­munk nevelő hatása folyamán azonban kezd megszűnni ez az úgynevezett „hagyomány”. En­nek a megszüntetéséhez nagyban hozzájárultak az állam által nyújtott kulturális fejlődést szol­gáló eszközök. Ugyanis két év­vel ezelőtt keskenyjilm-mozil ka­pott Bárna község, amit az ifjú­ság szorgalmasan látogat. Ez nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy megszűnt az ifjúság köré­ben az állandó részegeskedés. A DISZ-szervezet sem tudta megnevelni mindjárt a fiatalokat, mert nem lehetett találni egy olyan fiatalt, aki kész lett volna tiszta szívvel harcolni az ifjú­ságért. Egyedül Orovecz b Jó­zsef érdemel dicséretet ezen a téren, aki korosabb lévén ugyan, de próbálta az ifjúságot a ren­des mederbe terelni, de egyedül neki sem sikerült. Pár hónappal ezelőtt ezt az áldatlan állapotot sikerült meg­szüntetni, mert megalakult a margittárói üzemi DlSZ-szeroe- zet, ahol a vezetőségbe nagyobb részben bárnai fiatotok h>r»f*ek A vezetőségválasztás után meg volt még ugyan a kezdeti ne­hézség, de lassan már ezeket si­kerül kiküszöbölni. A DISZ-fia- tatok jó munkáját dicséri, hogy teljes lendülettel megindult a kultúrmunka, esténként folynak a szereppróbák, de most meg otyun sok a jelentkező, hogy nem talál­nak a próbázók megfelelő helyet a próbázáshoz. Négy csoport is tanul szerepet és csak egy kultúr­termünk van, amelyet a Mokép bérel, így azt sem veheti a kul- túrcsóport igénybe. Ez sok eset­ben elkeseredést okoz a fiatalok­nak, akik télen is kénytelenek voltak teljesen fűtetlen teremben próbálni. A kultúrmunka terüle­tén szintén Oravecz b József jár az élen, aki nagy lelkesedéssel végzi a szereptanítást, hogy kira­gadja az ifjúságot a tespedésböl és a kulturális élet szép útjára vigye. Remélem, hogy Oravecz elv­társ is és az ifjúság is megtart­ja ezt a lendületet is együttesen tovább dolgoznak azért, hogy a dolgozókat tanítsák, neveljék, szórakoztassák. iíj. Surányi János Bárna PÁRTHÍREK A Salgótarjáni Acélárugyár­ban március 17-én, az üveggyár­ban 18-án d. u fél 3-kor „Az üzemek vezetésének új módsze­re“ címmel előadás lesz a mű. szaki vezetők, üzemvezetők, párt vezetőségi tagok, pártaktivák és propagandisták részére. Salgótarjánban a pártoktatók házában március 18-án este 6 órakor ,A szovjet hadsereg, ha­zánk felszabadítója“ címmel les* előadás az SZKP történet I—ll- lll évfolyamának propagandis­tái és hallgatói részére. Március 18-án este 7 órakor Szécsényben és Pásztón. 17-én 5 órakor pedig Rétságon lesz elő­adás „A mezőgazdaság fejlesz­tése és a munkás-paraszt szövet­ség erősítésének időszerű kérdé­sei“ címmel a pártvezetőségi ta­gok. a tanácsok dolgozóinak, párta kováknak, pronaoendi szák­nak és a pártoktatásban rész­vevő elvtársaknak. Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása a gépállomások élenjáró dolgozóinak tanácskozásán — A gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácsko­zását azért hívtuk össze most, közvetlenül a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy így húz­zuk alá a gépállomások munká- . jának fontosságát és mégegy­ELVTÁRSI BESZÉLGETÉS S zorospatak 1954 mát. ciusi A nagybátonyi szénbányák szorospataki üzemében az öt­éves terv eddigi időszakában a munkahőstettek sokasága szüle­tett meg. Ezekben a napokban is a kongresszusi verseny láza fűti a föld belsejében és a kül­színen dolgozó munkásokat. Március első hetében minden nap jóval 100 százalékon felül teljesítették a tervet, lázas mun­ka folyik a széntároló környé­kén, a külszíni csatlósok köré­ben. Az üzemi pártiroda helyi­ségében azonban Batki Pál, az újonnan megválasztott párttit­kát- mégis rosszallóan csóválja a fejét. Az előtte fekvő kimuta­tás szerint, március 8-án visz­1 — 'Éri ■ ■ . éh elismerem, Éogy a mait hónapban 6 alkatommal mulasztottam, de most 6-tól maród-állományban vagyok Megégettem a kezemet, aztán., belement valami sár és elferiö: zott — mondja izgalomtól pi rosra gyűlt arccal. — Az orvosi igazolványt le­adta róla? Papi Lukács hol a bekötőzötl kezére, hol meg a cipője orrára nézett. — Igen. Leadtam... 6-án.. Még akkor leadtam ... — Hogy lehet, hogy mégis hiányzót Írtak magának? — Ezt én sem tudom megér­teni — mondja zavartan, azután az ép kezével a zsebében koto­rász és a párttitkár elé teszi az Ott egy szaesett az üzem termelése, orvosi igazolásokat. mindössze 82.9 százalékos ered­ményt értek el. Egy jó darabig még ott töp­reng egy papírszeleten feltünte­tett igazolatlan müszakrnulasz- tók adatai felett, aztán nvugodt, meggondolt léptekkel indul ki » pártirodából. Később Penderik Pálné a fé­lig kinyitott ajtóból szól be: — Otthon találtamI Azt mond­ta, hogy azonnal jön. Rövid idő múlva kopogtak az ajtón. Jól megtermett, fekete­hajú, barnaarcú. munkaruhás férfi lépett be, fehér fáslival be­kötözött kezét félig a zubonyá- ba dugva. Batki Pál párttitkár éppen te­lefonon beszélt, de jobbjával az egyik szék felé intett, hogv a belépőt hellyel megkínálja. A fiatalember leült s várakozó te­kintete izgatottságot árult el. — Hát, hogy is hívják az elv- társat? — töri meg a várakozás hangulatát a párttitkár. miköz­ben szemben a bekötözött kezű fiatalemberrel az asztal mel'é ül. — Papi Lukács — volt a kur­ta válasz. — Nézze Papi elvtárs — tol­ja félre maga elől az igazolai lan mu'asztók névsorát — én azért hívtam ide. mert szüksé­gesnek tartom beszélni magával egy-két dologról. Maga. Papi elvtárs hanyagolja a munkát. Az elmúlt hónapban egymás után 6 napot hiányzott és most március 3-tól már szintén 6 na­— De hát miért nem adta le az írást az irodában? No. legyen szíves, maradion itt egy pilta- itatig. Mindjárt megnézzük, mi történt. A hirtelen csendben Papi Lu­kács. a sorozatos igazolatlan mulasztással vádolt külszíni csatlós mélyen elgondolkozva nézett maga elé. Az irodai személyzet közül egyszerre négyen is felütötték * fejüket, amikor a párttitkár Papi Lukács nevét kiejtette. — Egy iszákos embert — hangzik egyfelől. — Igen, megégette a kezét, mert be volt rúgva és nekiesett a kályhának. A napokban is el­adta a dunnahuzatot, meg a le­pedőket, hogy legyen miből innia — Szóval a betegállománya tisztázva van — mondja a párt- irodára visszatérő Batki Pál elvtárs. — Maga 6-tól valóban elfogadott beteg. De hogyan és mikor történt ez az égési eset? — Még 2-án történt... Egész egyszerűen kiesett a kályhacsö. — Ejnye, ejnye — csóvá'ta a fejét Batki elvtárs... de ezt az ügvet nem firtatta tovább. — S mivel magyarázza a mult- hónapi 6 igazolatlan mulaszr tását? — Ott más hiba volt — bá­torodik neki Papi Lukács. — El akartam menni Komlóra, de a feleségem nem egyezett bele. A feleségem itt dolgozik a le­gényszállón és azt mondta, pon keresztül nem tud senki hogy neki ió helye van, mert maga-elől. Ezek a mulasztások olyan a munkaköre, hogy met- súlyosan veszélyeztetik az üzem lette a gyermekekre is tud vt- tervteljesitését. gyázni. Én viszont 3 évvet ez­előtt Komlóról ■ jöttem ide. jobban kerestem. — Most mennyit keres műszakon? — Mint a többi külszíni csat­lósok: 34 forint 64 fillért. — No, most figyeljen ide Papi elvtárs — hajlik közelebb a párt­titkár. — Maga a múlt hónap közepétől mostanáig 9 műszakot hiányzott igazolatlanul. A 9 műszak — mondja rövid vára­kozás után — több mint 300 jö­nni veszteséget jelent a család­jának. Ezt megérzi maga is és a két gyermeke is. En meg­mondhatom magának, ha tol dolgozik, itt is megkeresi azt, amit Komlón .. Mondja csak, a felesége mennyit keres? — 600 forint körül. — Magának mennyi volt a decemberi keresete? — Akkor közel 700 forint pré­miumot kaptam s ezzel együtt azt hiszem 1600 forintot keres­tem. — Es januárban? Mert ágy tudom, akkor sem hiányzott. — Akkor 1200 forintot kap­tam. — De februárban már. a mu­lasztások után, biztosan keve­sebb pénzt tudott hazavinni? — Igen, akkor csak 250 forint előleget kaptam. — Látja ... látja... Micsoda különbség. De ha még hozzá­számolja, hogy ezt a munkaru­hát és bakancsot — mutat a fia­talember öltözékére — meg kell fizetnie, azután a széniárandó- ság megvonása, a prémium és hűségjutalom. Tudja, hogy ez közel 2000 forint veszteséget <e- tent. Emellett azt is látnia kell, hogy az igazolatlanul mulasztott napokat levonják a fizetett sza­badságából. Hát mondja, kell ez maganak?... A mi pártunk és kormányunk eltörölte a pénz­büntetést, de most' láthatja, hogy az igazolatlan. mulasztó saiát magát bünteti meg. Papi Lukács arcán a bántal- mak ezer felei látszanak. Elfor­dítja a fejét, mereven néz ki az ablakon és halkan csak ennyit mond: — Tudom... Tudom, hogy rosszul tettem. — No és hogy akar változtat­ni ezen? — Tessék elhinni, őszinte bántalma'm vannak ... ígérem hogy a jövőben másképpen fo gok gondolkodni. De engem az is bánt, hogy már 3 éve itt la­kom és még mindig nem kap­tam lakást. — Nézze, Papi elvtárs, most elkészüli egy 50 lakásos épület, de tele van vízzel, s ez egész­ségi szempontból káros lenne * lakókra. A vállalat nem vette át ezt az épületet. Ezért nem tud­tak, adni most magának sem és másoknak sem lakást. — Vannak olyanok, akik ké­sőbben jöttek, mint én, -mégis kaptak már lakást. — Kik voltak azok? — Egyet-kettőt tudnék felso­rolni. — Kérdezek én magától vala­mit: mondja, mit lenne, ha ma­ga lenne a vállalat igazgatója. Olyannak adna-e maga Lakást, aki rendszeresen eljár munká­ba, aki elősegíti a terv teljesíté­sét, akire lehet építeni, vagy olyannak, aki elhanyagolja a munkát és nem segíti elő tőle telhetőén a vállalat ügyét? — Megértem. Természetesen én is olyanoknak adnám a la­kást, aki azt legjobban megér­demlik. — No látja ... tehát maga is ezen a véleményen van. Az iga­zolatlan távolmaradók nagyon sok gondót okoznak az üzemnek. Felborítják a rendet, gátolják tervteljesítést. Tudhatja a maga esetéből, hogy amikor nem jött be a külszínszállításhoz, arra munkahelyre máshonnan kellett elvenni embert. — így van... En megér­tem ... De ígérem, hogy a jövő­ben ez nem fog megtörténni. — S most elővette a bekötözött kezét is, zavarában a kék sapkát forgatta a kezei között, — Elismerem, hogy hibát kö­vettem el. — Jól van Papi elvtárs. En számon tartom a fogadalmát Arra kérem, hogy a jövőben maga is tartsa számon, hogy van itt egy pártiroda és ha va­lamilyen sérelme van, jöjjön br bátran. QATKI PÄL párttitkár és ** Papi Lukács külszíni csatlós már egymás kezét fog ták, amikor a párttitkár gvors felgyógyulást kívánt és azt mondta: „Szeretném, ha minél előbb be tudná bizonyítani adott szavának hitelességét és azok közé tartozónak mondhat­nám. akik élenjárnak a terme lésben, a fegyelemben, saiát maguk és társaik megbecsülé­sében.' OROSZ BÉLA szer felhívjuk figyelmüket ennek a feladatnak fontosságára, mely előttük áll — mondotta Rákosi Mátyás elvtárs. — Pártunk és kormányunk határozata a mezőgazdaság fej­lesztésére a legközelebbi eszten­dőkben népgazdaságunk kulcs kérdése, egész további fejlődé­sünk egyik legfontosabb felada­ta, hogy a mezőgazdaság_ hoza­mának emelésével is növeljük népünk anyagi jólétét. — A mezőgazdaság fejleszté­sével kapcsolatban nagy feladat hárul a gépállomásokra. Jelen­tékeny részben az ő jó munká­iktól függ terveink megvaló­sulásának sikere. A gépállomá sok munkájának jelentőségét emeli az a körülmény, hogy a késői tavasz miatt rövid időre torlódnak össze a tavaszi mező- gazdasági munkák és elvégzé sükben sokkal nagyobb szerep vár a gépállomásokra, mint megelőző esztendőkben. A de­cemberben elhatározott mező gazdasági fejlesztés végrehaj­tása valójában most a tavaszi munkákkal veszi kezdetét, s a gépállomások eredményes mun­kájától függ, hogy a végrehaj­tás jól kezdődjék. Pártunk és kormányunk határozatainak megfelelően a gépállomások az idén hétszerannyi munkát fog­nak végezni az egyénileg dol­gozó parasztok számára, mint tavaly. Ebből viszont az követ­kezik. hogy sok tíz- és százezer egyénileg dolgozó paraszt az idén veszi először igénybe gépállomások segítségé*, s nem szabad megtörténnie, hogy a pa­raszti tömegek rossz tapaszta latokat szerezzenek, hogy csa lódjanak: ellenkezőleg, minden! meg kell tenni arra, hogy jó mun­kával meggyőzzük őket arról, hogy érdemes és hasznos igény­bevenni a gépállomások mun­káját. Ez a körülmény is arra kötelez, hogy gépállomásaink minden dolgozój'a feszítse meg erejét és biztosítsa, hogy a vá rakozásoknak a gépállomás meg is tud felelni. — A jobb munka előfeltételei ezen a tavaszon kedvezőbbek, mint bármikor ezelőtt, hála gépállomások erősödésének és az ipari üzemek patronázsának, a munkás-paraszt szövetség ez eleven, lelkes megnyilatkozásé nak. Így minden lehetőség meg van arra, hogy a gépállomások a rájuk váró fokozott követel ményeknek meg tudjanak fe lelni. — Szeretném ezzel kapcsolat ban aláhúzni a gépállomások munkájának politikai jelentősé gét: ha a gépállomások jól vég zik munkájukat és megnyerik a dolgozó parasztság bizalmát akkor ezzel fontos politikai mun kát is végeznek. Hozzászoktat ják a falu népét, a dolgozó pa rasztokat, a termelőszövetkeze tek tagjait, ho™ necsak akkor vegyék igénybe a gépállomáso kát, amikor közvetlen gazdasági segítségre van szükségük, ha nem tekintsék politikai és kul turális központjuknak, ahová mindenkor bizalommal és bát ran fordulhatnak tanácsért és útmutatásért. A gépállomás le gyen népszerű, a falu dolgozó népe tekintse legjobb segítőjé nek és barátjának. Az ilyen gép állomások egyben a legjobb tá mogatói lesznek a szocialista éoítésnek a falun, mert jó mun kájuk eredményeképen megerő södnek a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasz tok Is közelebb kerülnek, szóró sabban tömörülnek a népi de­mokrácia állama köré, mely számukra ilyen hasznos segítsé get biztosít. — A gépállomás minden dolgo zója legven tudatában annak, hogy a legiobb politikai munka a mezőgazdasági munkák jó el­végzése. és megfordítva: a rossz, hanyag, pontatlan munka nagy politikai károkat okoz, visszaveti egész fejlődésünket a falun. Mindnyájan tudjuk, hogy növekszik a jól dolgozó, (ól fejlődő gépállomások száma. De a múlt évben, amikor a ter­melőszövetkezetek megerősfté- séért folyt a harc. sokszor hal­főttük azt a panaszt, hogy mennyi gazdasági és politikai kár származott egyes gépállo­mások rossz munkájából. Erről itt eddig kevés szó esett. Pedig tavaly hányszor mondották el, hogy a szövetkezet várta a szer­ződésben meghatározott időre a szántótraktorokat, a növény- ápoláshoz szükséges gépeket vagy a cséplőgépet. S ezek a gé­pek vagy egyáltalán nem érkez­tek meg, vagy i—2 órai munka után meghibásodtak és néha na­pokig tartott, a<níg újból rend­behozták őket. Ez a termelőszö­vetkezeteknek nemcsak anyagi kárt jelentett, de elkeserítette, elkedvetlenítette a tagságot és zéles támadási felületet nyúj­tott a kulákoknak, a termelő­szövetkezetek minden ellenségé­nek. Ismétlem: a jólvégzett gaz­dasági munka egyben a legjobb politikai munka. — Az idén külön feladatot je­lent a gépállomások számára a gyenge termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok se­gítése. A termelőszövetkezetek zöme azzal, hogy kiléptek be­lőle az elégedetlen tagok — megerősödött. De van egy sor termelőszövetkezet, amely a ki­lépés miatt meggyengült. Ezek­nek a szövetkezeteknek fokozott segítségre van szükségük, mert gyakran nagy a földterületük, kevés hozzá a munkáéi éjük és emiatt különösen a növényápo­lásnál a gépállomások fokozott segítségére szorulnak. Gépállo­mási igazgatóink, pártszerveze­teink. ezért szenteljenek külön figyelmet annak az 1—2, vagy 3 meggyengült termelőszövet­kezetnek, mely hozzájuk tarto­zik. — Pártunk, megfelelően an­nak a fokozott jelentőségnek, melyet mezőgazdaságunk fej­lesztésével kapcsolatban a gép­állomások nyertek, megerősíti a gépállomások pártszervezeteit. Ezért minden gépállomás párt- szervezetének titkárát függetle­nítettük abból a meggondolás­ból kiindulva hogv így iobban fog menni a munka, mint ami­kor a gépállomásokon politikai helyettesei« dolgoztak. Ugyan­akkor a gépállomások jó mun­kájáért felelőssé tettük járási pártbizottságainkat is1 és hatá­rozatba vettük, hogy a járási pártbizottságok egyik titkára felelős a gépállomások munká­jáért. Külön fel kell hívni já­rási és gépállomási pártszerve­zeteinket, hogy ők is legyenek tudatában azon feladatok fon­tosságának, mely a tavaszi munka megindulásával, de kü­lönösen a legközelebbi hetekben a gépállomásokra vár és mozgó­sítsák minden erejüket e felada­tok jó megoldására. Mozgósít­sák ne csak saiát pártszerveze­tüket. de a DISZ lelkes if- jalt is. akiknek jó munkájáról nem egv felszólaló már a ta­nácskozás folvamán elismerően emlékezett meg. Mozgósítsák a Mezőgazdasági Dolgozók Szak- szervezetét, a Magvar Nők De­mokratikus Szövetségét, a taná­csok mezőgazdasági osztályait a termelőb'zottságokat. Párt- szervezeteink segítsenek bizto­sítani, hogv meglegyen a gépál­lomásokon a sikeres munka min­den technikai előfeltétele: a gé­pek jó előkészítése és karban­tartása. a szükséges üzemanyag, a pótalkatrész. De nem kevésbbé fontos hogy a gépállomás min­den dolgozója legven tudatában munkája jelentőségének, vegyen részt a munkaversenyben, dol­gozzon lelkesen, fegyelmezetten, pontosan és érezze, hogy rajta van nemcsak a falu. de az egész. dolgozó nép szeme. Ennek vi­szont az az előfeltétele, hogy a gépállomások pártszervezeteánek kommunistái, népnevelői, titká­rai világosan lássák feladatuk fontosságát és különösen azt tartsák szem előtt, hogy most, a tavaszi munkák beindításánál a legközelebbi hetekben milyen ielentös a gépállomások jó mun­kája. Sok elvtársunk ezt még nem ismerje fel és ezért innen szólunk hozzájuk, hogy mozgó­sítsák a gépállomások dolgozóit, gondoskodjanak róla, hogy a. gépállomások olvan ió munkát végezzenek mely növeli az egész mezőgazdaság hozamát, erősíti a termelőszövetkezete­ket és megkedveltet! az egyé­nileg dolgozó parasztsággal a gépállomásokat: a falu szocia­lista építésének e fontos szer­veit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom