Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)
1954-03-17 / 21. szám
1954 március 17. SZABAD >04. HÍD A vöröskeresztes aktívák munkában A Nógrádi Szénszállító és Szolgáltató Vállalat {izéméiben az elmúlt években indokolatlanul sok baleset fordult elő. A szak- szervezet vezetői nem fordítottak kellő gondot a balesetvédelemre és felvilágosító munkájuk sem járt kellő eredménnyel. A vállalat valamennyi üzemében már korábban megalakultak a vöröskereszt helyi csoportjai, amelynek aktívái túlnyomórészt az üzem dolgozói közül kerültek ki és a balesetelhárítás élére álltak. A vöröskeresztes aktívák javaslatára a nagybátonyi szerelőműhelyben az autogénhegesztést különvá lasztották a lakatosműhelytől, ahol számos fizikai munkavállaló dolgozik. A kisterenyei szénosztályozó töróművet védőburkolattal látták el és a szénosztályozó padlózatát megjavították. Ezeknek és még számos más javaslatok előterjesztésének és megvalósításának eredménye, hogy míg 1952-ben a vállalat üzemeinél baleset miatt havi átlagban 42 fő esett ki a termelésből, addig 1953^ban ez az átlag 26-ra és 1954-ben — január, február hónapot számítva — havi 19 főre csökkent. Az eddigi eredményekkel a vöröskeresztes aktívák nem elégednek meg. Az aktívák javaslatára a nagybátonyi szénosztályozón március 8-án reggel már megkezdték- egy 350 köbméteres ventilátor beszerelési munkálatait, amely az osztályozó levegőjének megjavítására és a porelszívásra lesz hivatva. A vöröskeresztes aktívák azt is célul tűzték maguk elé, hogy üzemük dolgozóit rövid időn belül bevonják a véradó szolgálatba és a balesetek számát a minimumra csökkentik 13-án este a szokásos takarítási munkát végeztem két lányommal együtt, közben a rádiót is hallgattam. Egyszerre csak meghallottam, hogy a minisztertanács határozata értelmében a hús- és zsiradék árát leszállították. Egy pillanatra szinte megálltam és nem is akartam hinni, aztán arra gondoltam, hogy milyen örömet is szerzett ez a kis rövid hír. Hiszen két lányom van és sok esetben két kilogramm zsír is elfogy hetente. Gyorsan számolni kezdtünk, hogy mit is jelent nálunk a családban az, hogy a zsír ára 5 forinttal olcsóbb lett. Aztán arra gondoltam, hogy most már nem kell annyira takarékoskodnunk a zsírral, de nem kell már mindig zsiroske- nyeret vinni az üzembe sem, mert hiszen a szalámiféle áruk is olcsóbbak lettek. Nekem ez nagy segítséget jelent, már 14 év óta magam dolgozom és én tartom el két lányomat is. Bár az egyik már dolgozik, de hát mégis csak nekem kell gondoskodni róla, várja még az anyai segítséget. A másik lányom meg iskolába jár, növendéklány és úgy eszi a zsíroskenyeret, hogy azt öröm nézni. Bent az üzemünkben is mindenki örül az árleszállításnak, hiszen mindenki látja és érzi partunk szerető gondoskodását és minden becsületes dolgozó örül pártunk sikerének. Én magam csak azt tudom ígérni, hogy ezt a szeretett gondoskodást úgy fogom meghálálni, hogy még többet termelek és ígérem, hogy az eddigi 104—110 százalék helyett pártunk III. kongresszusára 120 százalékot fogok elérni. Elmondotta: Toldi Sámuelné a Salgótarjáni Üveggyár kötözőnője Négy csoport is szerepet tanul, amióta új DISZ-vezetőséget választottak Z> ár na község évek hosszú so" rán úgy szerepelt a közvélemény előtt, mintha nem is létezne. A távolállók úgy képzelték el. mint egy néhány házból átló pusztát, amely az ősközösség kőkorszakában áll fejlődés szempontjából. Ezek a szemlélők nem sokban csalatkoztak, mert Bárna községről valóban el lehetett mondani, hogy egyike volt a leg- elmaradottabbaknak. Az ifjúság ki volt zárva minden szórakozási lehetőségből, egyedül az ivás volt az. amely némileg könnyítette a vasárnapi órák unalmát. Az ifjúság nagyobb százaléka állandó, tiszteletbeli tagja volt a kocsmának és szorgalmasan látogatta is azt, mert nem volt olyan hely, ahová szórakozni el tudtak volna menni. Gyakoriak voltak a veszekedések, s előfordultak olyan esetek is, amikor súlyos sebeket okoztak egymásnak. Ez a felszabadulás után is fennállott, még, mert az ifjúság nem tudta megfosztani magát ettől a régi „hagyománytól". Szocializmust építő társadalmunk nevelő hatása folyamán azonban kezd megszűnni ez az úgynevezett „hagyomány”. Ennek a megszüntetéséhez nagyban hozzájárultak az állam által nyújtott kulturális fejlődést szolgáló eszközök. Ugyanis két évvel ezelőtt keskenyjilm-mozil kapott Bárna község, amit az ifjúság szorgalmasan látogat. Ez nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy megszűnt az ifjúság körében az állandó részegeskedés. A DISZ-szervezet sem tudta megnevelni mindjárt a fiatalokat, mert nem lehetett találni egy olyan fiatalt, aki kész lett volna tiszta szívvel harcolni az ifjúságért. Egyedül Orovecz b József érdemel dicséretet ezen a téren, aki korosabb lévén ugyan, de próbálta az ifjúságot a rendes mederbe terelni, de egyedül neki sem sikerült. Pár hónappal ezelőtt ezt az áldatlan állapotot sikerült megszüntetni, mert megalakult a margittárói üzemi DlSZ-szeroe- zet, ahol a vezetőségbe nagyobb részben bárnai fiatotok h>r»f*ek A vezetőségválasztás után meg volt még ugyan a kezdeti nehézség, de lassan már ezeket sikerül kiküszöbölni. A DISZ-fia- tatok jó munkáját dicséri, hogy teljes lendülettel megindult a kultúrmunka, esténként folynak a szereppróbák, de most meg otyun sok a jelentkező, hogy nem találnak a próbázók megfelelő helyet a próbázáshoz. Négy csoport is tanul szerepet és csak egy kultúrtermünk van, amelyet a Mokép bérel, így azt sem veheti a kul- túrcsóport igénybe. Ez sok esetben elkeseredést okoz a fiataloknak, akik télen is kénytelenek voltak teljesen fűtetlen teremben próbálni. A kultúrmunka területén szintén Oravecz b József jár az élen, aki nagy lelkesedéssel végzi a szereptanítást, hogy kiragadja az ifjúságot a tespedésböl és a kulturális élet szép útjára vigye. Remélem, hogy Oravecz elvtárs is és az ifjúság is megtartja ezt a lendületet is együttesen tovább dolgoznak azért, hogy a dolgozókat tanítsák, neveljék, szórakoztassák. iíj. Surányi János Bárna PÁRTHÍREK A Salgótarjáni Acélárugyárban március 17-én, az üveggyárban 18-án d. u fél 3-kor „Az üzemek vezetésének új módszere“ címmel előadás lesz a mű. szaki vezetők, üzemvezetők, párt vezetőségi tagok, pártaktivák és propagandisták részére. Salgótarjánban a pártoktatók házában március 18-án este 6 órakor ,A szovjet hadsereg, hazánk felszabadítója“ címmel les* előadás az SZKP történet I—ll- lll évfolyamának propagandistái és hallgatói részére. Március 18-án este 7 órakor Szécsényben és Pásztón. 17-én 5 órakor pedig Rétságon lesz előadás „A mezőgazdaság fejlesztése és a munkás-paraszt szövetség erősítésének időszerű kérdései“ címmel a pártvezetőségi tagok. a tanácsok dolgozóinak, párta kováknak, pronaoendi száknak és a pártoktatásban részvevő elvtársaknak. Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása a gépállomások élenjáró dolgozóinak tanácskozásán — A gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozását azért hívtuk össze most, közvetlenül a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy így húzzuk alá a gépállomások munká- . jának fontosságát és mégegyELVTÁRSI BESZÉLGETÉS S zorospatak 1954 mát. ciusi A nagybátonyi szénbányák szorospataki üzemében az ötéves terv eddigi időszakában a munkahőstettek sokasága született meg. Ezekben a napokban is a kongresszusi verseny láza fűti a föld belsejében és a külszínen dolgozó munkásokat. Március első hetében minden nap jóval 100 százalékon felül teljesítették a tervet, lázas munka folyik a széntároló környékén, a külszíni csatlósok körében. Az üzemi pártiroda helyiségében azonban Batki Pál, az újonnan megválasztott párttitkát- mégis rosszallóan csóválja a fejét. Az előtte fekvő kimutatás szerint, március 8-án visz1 — 'Éri ■ ■ . éh elismerem, Éogy a mait hónapban 6 alkatommal mulasztottam, de most 6-tól maród-állományban vagyok Megégettem a kezemet, aztán., belement valami sár és elferiö: zott — mondja izgalomtól pi rosra gyűlt arccal. — Az orvosi igazolványt leadta róla? Papi Lukács hol a bekötőzötl kezére, hol meg a cipője orrára nézett. — Igen. Leadtam... 6-án.. Még akkor leadtam ... — Hogy lehet, hogy mégis hiányzót Írtak magának? — Ezt én sem tudom megérteni — mondja zavartan, azután az ép kezével a zsebében kotorász és a párttitkár elé teszi az Ott egy szaesett az üzem termelése, orvosi igazolásokat. mindössze 82.9 százalékos eredményt értek el. Egy jó darabig még ott töpreng egy papírszeleten feltüntetett igazolatlan müszakrnulasz- tók adatai felett, aztán nvugodt, meggondolt léptekkel indul ki » pártirodából. Később Penderik Pálné a félig kinyitott ajtóból szól be: — Otthon találtamI Azt mondta, hogy azonnal jön. Rövid idő múlva kopogtak az ajtón. Jól megtermett, feketehajú, barnaarcú. munkaruhás férfi lépett be, fehér fáslival bekötözött kezét félig a zubonyá- ba dugva. Batki Pál párttitkár éppen telefonon beszélt, de jobbjával az egyik szék felé intett, hogv a belépőt hellyel megkínálja. A fiatalember leült s várakozó tekintete izgatottságot árult el. — Hát, hogy is hívják az elv- társat? — töri meg a várakozás hangulatát a párttitkár. miközben szemben a bekötözött kezű fiatalemberrel az asztal mel'é ül. — Papi Lukács — volt a kurta válasz. — Nézze Papi elvtárs — tolja félre maga elől az igazolai lan mu'asztók névsorát — én azért hívtam ide. mert szükségesnek tartom beszélni magával egy-két dologról. Maga. Papi elvtárs hanyagolja a munkát. Az elmúlt hónapban egymás után 6 napot hiányzott és most március 3-tól már szintén 6 na— De hát miért nem adta le az írást az irodában? No. legyen szíves, maradion itt egy pilta- itatig. Mindjárt megnézzük, mi történt. A hirtelen csendben Papi Lukács. a sorozatos igazolatlan mulasztással vádolt külszíni csatlós mélyen elgondolkozva nézett maga elé. Az irodai személyzet közül egyszerre négyen is felütötték * fejüket, amikor a párttitkár Papi Lukács nevét kiejtette. — Egy iszákos embert — hangzik egyfelől. — Igen, megégette a kezét, mert be volt rúgva és nekiesett a kályhának. A napokban is eladta a dunnahuzatot, meg a lepedőket, hogy legyen miből innia — Szóval a betegállománya tisztázva van — mondja a párt- irodára visszatérő Batki Pál elvtárs. — Maga 6-tól valóban elfogadott beteg. De hogyan és mikor történt ez az égési eset? — Még 2-án történt... Egész egyszerűen kiesett a kályhacsö. — Ejnye, ejnye — csóvá'ta a fejét Batki elvtárs... de ezt az ügvet nem firtatta tovább. — S mivel magyarázza a mult- hónapi 6 igazolatlan mulaszr tását? — Ott más hiba volt — bátorodik neki Papi Lukács. — El akartam menni Komlóra, de a feleségem nem egyezett bele. A feleségem itt dolgozik a legényszállón és azt mondta, pon keresztül nem tud senki hogy neki ió helye van, mert maga-elől. Ezek a mulasztások olyan a munkaköre, hogy met- súlyosan veszélyeztetik az üzem lette a gyermekekre is tud vt- tervteljesitését. gyázni. Én viszont 3 évvet ezelőtt Komlóról ■ jöttem ide. jobban kerestem. — Most mennyit keres műszakon? — Mint a többi külszíni csatlósok: 34 forint 64 fillért. — No, most figyeljen ide Papi elvtárs — hajlik közelebb a párttitkár. — Maga a múlt hónap közepétől mostanáig 9 műszakot hiányzott igazolatlanul. A 9 műszak — mondja rövid várakozás után — több mint 300 jönni veszteséget jelent a családjának. Ezt megérzi maga is és a két gyermeke is. En megmondhatom magának, ha tol dolgozik, itt is megkeresi azt, amit Komlón .. Mondja csak, a felesége mennyit keres? — 600 forint körül. — Magának mennyi volt a decemberi keresete? — Akkor közel 700 forint prémiumot kaptam s ezzel együtt azt hiszem 1600 forintot kerestem. — Es januárban? Mert ágy tudom, akkor sem hiányzott. — Akkor 1200 forintot kaptam. — De februárban már. a mulasztások után, biztosan kevesebb pénzt tudott hazavinni? — Igen, akkor csak 250 forint előleget kaptam. — Látja ... látja... Micsoda különbség. De ha még hozzászámolja, hogy ezt a munkaruhát és bakancsot — mutat a fiatalember öltözékére — meg kell fizetnie, azután a széniárandó- ság megvonása, a prémium és hűségjutalom. Tudja, hogy ez közel 2000 forint veszteséget <e- tent. Emellett azt is látnia kell, hogy az igazolatlanul mulasztott napokat levonják a fizetett szabadságából. Hát mondja, kell ez maganak?... A mi pártunk és kormányunk eltörölte a pénzbüntetést, de most' láthatja, hogy az igazolatlan. mulasztó saiát magát bünteti meg. Papi Lukács arcán a bántal- mak ezer felei látszanak. Elfordítja a fejét, mereven néz ki az ablakon és halkan csak ennyit mond: — Tudom... Tudom, hogy rosszul tettem. — No és hogy akar változtatni ezen? — Tessék elhinni, őszinte bántalma'm vannak ... ígérem hogy a jövőben másképpen fo gok gondolkodni. De engem az is bánt, hogy már 3 éve itt lakom és még mindig nem kaptam lakást. — Nézze, Papi elvtárs, most elkészüli egy 50 lakásos épület, de tele van vízzel, s ez egészségi szempontból káros lenne * lakókra. A vállalat nem vette át ezt az épületet. Ezért nem tudtak, adni most magának sem és másoknak sem lakást. — Vannak olyanok, akik későbben jöttek, mint én, -mégis kaptak már lakást. — Kik voltak azok? — Egyet-kettőt tudnék felsorolni. — Kérdezek én magától valamit: mondja, mit lenne, ha maga lenne a vállalat igazgatója. Olyannak adna-e maga Lakást, aki rendszeresen eljár munkába, aki elősegíti a terv teljesítését, akire lehet építeni, vagy olyannak, aki elhanyagolja a munkát és nem segíti elő tőle telhetőén a vállalat ügyét? — Megértem. Természetesen én is olyanoknak adnám a lakást, aki azt legjobban megérdemlik. — No látja ... tehát maga is ezen a véleményen van. Az igazolatlan távolmaradók nagyon sok gondót okoznak az üzemnek. Felborítják a rendet, gátolják tervteljesítést. Tudhatja a maga esetéből, hogy amikor nem jött be a külszínszállításhoz, arra munkahelyre máshonnan kellett elvenni embert. — így van... En megértem ... De ígérem, hogy a jövőben ez nem fog megtörténni. — S most elővette a bekötözött kezét is, zavarában a kék sapkát forgatta a kezei között, — Elismerem, hogy hibát követtem el. — Jól van Papi elvtárs. En számon tartom a fogadalmát Arra kérem, hogy a jövőben maga is tartsa számon, hogy van itt egy pártiroda és ha valamilyen sérelme van, jöjjön br bátran. QATKI PÄL párttitkár és ** Papi Lukács külszíni csatlós már egymás kezét fog ták, amikor a párttitkár gvors felgyógyulást kívánt és azt mondta: „Szeretném, ha minél előbb be tudná bizonyítani adott szavának hitelességét és azok közé tartozónak mondhatnám. akik élenjárnak a terme lésben, a fegyelemben, saiát maguk és társaik megbecsülésében.' OROSZ BÉLA szer felhívjuk figyelmüket ennek a feladatnak fontosságára, mely előttük áll — mondotta Rákosi Mátyás elvtárs. — Pártunk és kormányunk határozata a mezőgazdaság fejlesztésére a legközelebbi esztendőkben népgazdaságunk kulcs kérdése, egész további fejlődésünk egyik legfontosabb feladata, hogy a mezőgazdaság_ hozamának emelésével is növeljük népünk anyagi jólétét. — A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban nagy feladat hárul a gépállomásokra. Jelentékeny részben az ő jó munkáiktól függ terveink megvalósulásának sikere. A gépállomá sok munkájának jelentőségét emeli az a körülmény, hogy a késői tavasz miatt rövid időre torlódnak össze a tavaszi mező- gazdasági munkák és elvégzé sükben sokkal nagyobb szerep vár a gépállomásokra, mint megelőző esztendőkben. A decemberben elhatározott mező gazdasági fejlesztés végrehajtása valójában most a tavaszi munkákkal veszi kezdetét, s a gépállomások eredményes munkájától függ, hogy a végrehajtás jól kezdődjék. Pártunk és kormányunk határozatainak megfelelően a gépállomások az idén hétszerannyi munkát fognak végezni az egyénileg dolgozó parasztok számára, mint tavaly. Ebből viszont az következik. hogy sok tíz- és százezer egyénileg dolgozó paraszt az idén veszi először igénybe gépállomások segítségé*, s nem szabad megtörténnie, hogy a paraszti tömegek rossz tapaszta latokat szerezzenek, hogy csa lódjanak: ellenkezőleg, minden! meg kell tenni arra, hogy jó munkával meggyőzzük őket arról, hogy érdemes és hasznos igénybevenni a gépállomások munkáját. Ez a körülmény is arra kötelez, hogy gépállomásaink minden dolgozój'a feszítse meg erejét és biztosítsa, hogy a vá rakozásoknak a gépállomás meg is tud felelni. — A jobb munka előfeltételei ezen a tavaszon kedvezőbbek, mint bármikor ezelőtt, hála gépállomások erősödésének és az ipari üzemek patronázsának, a munkás-paraszt szövetség ez eleven, lelkes megnyilatkozásé nak. Így minden lehetőség meg van arra, hogy a gépállomások a rájuk váró fokozott követel ményeknek meg tudjanak fe lelni. — Szeretném ezzel kapcsolat ban aláhúzni a gépállomások munkájának politikai jelentősé gét: ha a gépállomások jól vég zik munkájukat és megnyerik a dolgozó parasztság bizalmát akkor ezzel fontos politikai mun kát is végeznek. Hozzászoktat ják a falu népét, a dolgozó pa rasztokat, a termelőszövetkeze tek tagjait, ho™ necsak akkor vegyék igénybe a gépállomáso kát, amikor közvetlen gazdasági segítségre van szükségük, ha nem tekintsék politikai és kul turális központjuknak, ahová mindenkor bizalommal és bát ran fordulhatnak tanácsért és útmutatásért. A gépállomás le gyen népszerű, a falu dolgozó népe tekintse legjobb segítőjé nek és barátjának. Az ilyen gép állomások egyben a legjobb tá mogatói lesznek a szocialista éoítésnek a falun, mert jó mun kájuk eredményeképen megerő södnek a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasz tok Is közelebb kerülnek, szóró sabban tömörülnek a népi demokrácia állama köré, mely számukra ilyen hasznos segítsé get biztosít. — A gépállomás minden dolgo zója legven tudatában annak, hogy a legiobb politikai munka a mezőgazdasági munkák jó elvégzése. és megfordítva: a rossz, hanyag, pontatlan munka nagy politikai károkat okoz, visszaveti egész fejlődésünket a falun. Mindnyájan tudjuk, hogy növekszik a jól dolgozó, (ól fejlődő gépállomások száma. De a múlt évben, amikor a termelőszövetkezetek megerősfté- séért folyt a harc. sokszor halfőttük azt a panaszt, hogy mennyi gazdasági és politikai kár származott egyes gépállomások rossz munkájából. Erről itt eddig kevés szó esett. Pedig tavaly hányszor mondották el, hogy a szövetkezet várta a szerződésben meghatározott időre a szántótraktorokat, a növény- ápoláshoz szükséges gépeket vagy a cséplőgépet. S ezek a gépek vagy egyáltalán nem érkeztek meg, vagy i—2 órai munka után meghibásodtak és néha napokig tartott, a<níg újból rendbehozták őket. Ez a termelőszövetkezeteknek nemcsak anyagi kárt jelentett, de elkeserítette, elkedvetlenítette a tagságot és zéles támadási felületet nyújtott a kulákoknak, a termelőszövetkezetek minden ellenségének. Ismétlem: a jólvégzett gazdasági munka egyben a legjobb politikai munka. — Az idén külön feladatot jelent a gépállomások számára a gyenge termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok segítése. A termelőszövetkezetek zöme azzal, hogy kiléptek belőle az elégedetlen tagok — megerősödött. De van egy sor termelőszövetkezet, amely a kilépés miatt meggyengült. Ezeknek a szövetkezeteknek fokozott segítségre van szükségük, mert gyakran nagy a földterületük, kevés hozzá a munkáéi éjük és emiatt különösen a növényápolásnál a gépállomások fokozott segítségére szorulnak. Gépállomási igazgatóink, pártszervezeteink. ezért szenteljenek külön figyelmet annak az 1—2, vagy 3 meggyengült termelőszövetkezetnek, mely hozzájuk tartozik. — Pártunk, megfelelően annak a fokozott jelentőségnek, melyet mezőgazdaságunk fejlesztésével kapcsolatban a gépállomások nyertek, megerősíti a gépállomások pártszervezeteit. Ezért minden gépállomás párt- szervezetének titkárát függetlenítettük abból a meggondolásból kiindulva hogv így iobban fog menni a munka, mint amikor a gépállomásokon politikai helyettesei« dolgoztak. Ugyanakkor a gépállomások jó munkájáért felelőssé tettük járási pártbizottságainkat is1 és határozatba vettük, hogy a járási pártbizottságok egyik titkára felelős a gépállomások munkájáért. Külön fel kell hívni járási és gépállomási pártszervezeteinket, hogy ők is legyenek tudatában azon feladatok fontosságának, mely a tavaszi munka megindulásával, de különösen a legközelebbi hetekben a gépállomásokra vár és mozgósítsák minden erejüket e feladatok jó megoldására. Mozgósítsák ne csak saiát pártszervezetüket. de a DISZ lelkes if- jalt is. akiknek jó munkájáról nem egv felszólaló már a tanácskozás folvamán elismerően emlékezett meg. Mozgósítsák a Mezőgazdasági Dolgozók Szak- szervezetét, a Magvar Nők Demokratikus Szövetségét, a tanácsok mezőgazdasági osztályait a termelőb'zottságokat. Párt- szervezeteink segítsenek biztosítani, hogv meglegyen a gépállomásokon a sikeres munka minden technikai előfeltétele: a gépek jó előkészítése és karbantartása. a szükséges üzemanyag, a pótalkatrész. De nem kevésbbé fontos hogy a gépállomás minden dolgozója legven tudatában munkája jelentőségének, vegyen részt a munkaversenyben, dolgozzon lelkesen, fegyelmezetten, pontosan és érezze, hogy rajta van nemcsak a falu. de az egész. dolgozó nép szeme. Ennek viszont az az előfeltétele, hogy a gépállomások pártszervezeteánek kommunistái, népnevelői, titkárai világosan lássák feladatuk fontosságát és különösen azt tartsák szem előtt, hogy most, a tavaszi munkák beindításánál a legközelebbi hetekben milyen ielentös a gépállomások jó munkája. Sok elvtársunk ezt még nem ismerje fel és ezért innen szólunk hozzájuk, hogy mozgósítsák a gépállomások dolgozóit, gondoskodjanak róla, hogy a. gépállomások olvan ió munkát végezzenek mely növeli az egész mezőgazdaság hozamát, erősíti a termelőszövetkezeteket és megkedveltet! az egyénileg dolgozó parasztsággal a gépállomásokat: a falu szocialista építésének e fontos szerveit.