Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)
1954-03-17 / 21. szám
2 s/ínin \ó«.nín 1934 március 17. Erősítve kapcsolataikat a dolgozókkal harcoljanak pártszervezeteink feladataink megvalósításáért — A rétsági járási pártértekezlet — Pártunk Központi Vezetőségének határozata értelmében újjá kell választani a pártválasztmányokat és a pártbizottságokat is. E nagyjelentőségű határozat egyre inkább közeledik a megvalósulás felé. Most választják a pártválasztmány azon tagjait. akik az elkövetkezendő két évben ápolják és nevelik a párttagságot. irányítják területükön a munkákat. feladatainknak megfelelően, pártunk és kormányunk programmjának szellemében. A rétsági járás kommunistáinak 104 küldötte március 14-én tartotta pártértekezletét, ahol Lakatos elvtárs, a járási párt- bizottság titkára beszámolt a választmány kétéves munkájáról. Lakatos elvtárs bevezetőjében beszélt arról, hogy: „A'agy felelősség húrul a pártértekezlet minden részvevőjére most, amikor megválasztjuk a választmányt és a pártértekezlet küldötteinek bírálata és javaslata alapján megjavítjuk a járás pártszervezeteinek eddigi munkáját. E pártértekezletnek meg kell jelölnie a választmány feladatát a párt erősítésében, a dolgozók ügyeivel való foglalkozásban, Harcolnia keit a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítéséért, hogy biztosan tudjon harcolni az új választmány a párt, a dolgozó nép ügyéért, a szocializmus győzelméért." Az elmúlt két év eredménye azt mutatja, hogy a rétsági járás pártválasztmánya jól dolgozott. Harcolt a járásban a pártszervezetek erősítéséért, a termelőmunka fokozásáért, a tervek teljesítéséért. Munkatervek alapján megszabta a járási pártbizottság és a párt alapszervezetek feladatát, ellenőrizte a határozatok végrehajtását. A választmány beszámolója részleteiben ismertette eddigi munkáját és világosan mutatott rá az elkövetett hiányosságokra, hogy abból a megválasztott új választmány tanuljon és ezeket a tapasztalatokat eredményesen tudja alkalmazni munkájában az elkövetkezendő két évben. A választmány beszámolója mondhatnánk elsőnek foglalkozott a párttagok nevelésével, tanulásával, mint a szervezeti élet egyik legfontosabb kérdésével. Helyesen állapították meg. hogy egy-egy feladat idejében való, vagy minőségi elvégzéséhez legfontosabb követelmény kommunistáink elméleti képzettsége. A rétsági járás pártszervezeteiből az elmúlt két év alatt a járás kommunistái közül 103 elvtársat küldöttek 5 hónapos. 3 hónapos, illetve 1 hónapos pártiskolákra. Ezeknek az elvtársaknak egyrésze a függetlenített pártapparátusban, nagyobb része pedig a párt alapszervezeteiben, termelőmunkában, a többi része pedig állami és tömegszervezetekben dolgozik. A pártválasztmány munkája eredményének lehet megemlíteni azt is, hogy a járás területén javulás állt be a pártszervezetek munkájában, szervezeti életében. Rendszeresebben megtartották a vezetőségi üléseket, taggyűléseket és pártnapokat. Megszervezték az 1052—53-as évi oktatást, amelynek eredményeképpen a tagság 60 százalékát bevonták az oktatásba. Nem kis része volt ebben az alapszervezetek vezetőségeinek sem. A régi vezetőségeit ló munkájának egyik legjobb bizonyítéka az. hogy a legutóbb lezajlott vezetőségválasztás során a titkároknak 64 százalékát, a régi vezetőségi tagoknak pedig 55 százalékát a tagság újraválasztotta. Az. alapszervezetek az utóbbi időkben — különösen a Központi Vezetőség júniusi határozata óta — rendszeresen foglalkoznak a vezetőségi üléseken és taggyűléseken a termelés kérdéseivel. a dolgozókat érintő problémákkal, a párt belső erősítőiével. Pártunk eddigi fejlődésében döntő jelentőségű volt a Központi Vezetőség júniusi határozata. A határozat bátran és élesen felvetette a párt gazdaság- politikájában elkövetett hibák mellett a párt belső életében a pártszervezetek vezető és irányító munkájában meglévő hibákat is. E határozatban feltárt hibák vonatkoznak a rétsági járás pártszervezeteire is Ezekért a hibákért, valamint kijavításukért a pártválasztmány is felelős. A határozat előtt a választmány munkájában nem érvényesült a kollektív munka, de nem tisztázódott kellően a határozat után sem. Legtöbb esetben a választmány helyett a járási pártbizottság és azon belül néhány elvtárs — fö-, leg a titkár és a szervezőtitkár kezében volt a vezetés. A kollektív vezetés helyett a személyi vezetés érvényesült, sok esetben a titkár véleménye alapján születtek meg a határozatok is. A járási pártbizottság titkára és osztályvezetői nem kérték ki a választmány tagjainak és a munkatársaknak véleményét, a pártmunka nagyobb részét maguk akarták elvégezni. Így a választmány tagjai, különösen a nem függetlenített tagok, ke- vésbbé voltak a munkába bevonva. Hiba volt az is, hogy .a választmánvi tagok nem -segítették a helyi pártszervezetek munkáját. Itt kell megemlítenünk azt, hogy a választmánynak nemcsak az a feladata, hogy beszámoltassa a járási pártbizottságot a határozatok végrehajtásáról, vagy jóváhagyja a munkatervet, időközönként megvitasson egy- egy fontos kérdést, mint ahogy ezt idáig tette, hanem azonkívül a választmány minden egyes tagia vegyen részt azok végrehajtási munkálataiban és javaslataikkal segítsék a járás alapszervezeteinek munkáját. A választmány eddigi munkájában hiba volt a bírálattal, különösen a titkár és az osztálvvezetők munkáját nem igen bírálták. A választmány beszámolójában a feladatok meghatározásánál Lakatos elvtárs a következőket mondotta: ,.A jelenlegi lemaradások 'arra figyelmeztetnék bennünket' hogy politika, gazdasági kérdésekben nap mint nap kell foglalkozni a dolgozókkal, ismertetni kell a feladatokat a rendeletek és határozatok végrehajtásában, hogv teljesítsék állampolgári köte’ezettségüket. Csak ezen keresztül biztosíthatjuk jobb életünket és élvezhetek a kedvezményeket.” A közeli feladatok közül, mint legfontosabbat jelölte meg a mezőgazdacág- ban a tavaszi munkák mielőbbi megkezdését. Meg kell teremteni az előfeltételeket ahhoz, hogy dolgozóink kenyérellátása bőségesen biztosítva legyen. A beszámoló után egymást követték a hozzászólások. Tizennyolc hozzászóló mondott bírálatot és tett javaslatot a választmány mnnkáiára. Elsőnek Sztra- gya elvtárs, a keszegi nárttitkár szólalt fel. „Nálunk Keszegen úgy áll a helyzet, hogy a dolgozók vannak a tanácsért, nem a tanács a dolgozókért. Ebben hibás maga a járási pártbizottság is, mert nem vizsgálta ki, hogy miért rossz a kapcsolat a párt és a tanács között. Községünkben mintegy hatvan darab Szabad Nógrád. ezenkívül még sok más újság jár, de eddig még nem foglalkozott egvszer 'em dolgozó parasztjainkkal a megyei sajtó. Jó lenne, ha többet foglalkoznának a keszegi dolgozókkal. mert ott is vannak olyanok, ak'k megérdemlik, hogy népszerűsítsék, mint például Kosztonyik István, Domián Imre és Barna Sándor elvtársak, akik 1954. évre sertés- és tojásbeadásukat már teljesítették. Rusznyicki elvtárs, a tobná- csi gépállomás munkájáról számolt be. Elmondotta, hogy 25.000 forintot osztottak ki a gépállomás dolgozói között. Az idei gépjavításokat is befelezték ha táridőre, de előbb is befejezték volna, ha biztosítják a javításhoz szükséges anyagot. Seres András elvtárs. a járási pártbizottság agit-prop. osztályvezetője foglalkozott a párt és a tömegek közötti kancsó’at fontosságával, majd “értékelte a népnevelők munkáját és elmondotta, hogy Ronihány, Nógrád és Nagyoroszi községben a népnevelők megismertetik a határozatokat a dolgozó parasztsággal. tzeken a helyeken maguk a párttagok is járnak az oktatásra, tanulnak ezen keresztül munkájukat nagyobb eredménnyel tudják elvégezni. Agitátorainknál még fennáll az a hiba, hogy nem élesen, nem támadó jelleggel agitálnak, melynek hiánya sokszor érezhető. Legrosszabbul áll ez a kérdés Borsosberényben, ahol két hónapon keresztül nem tudták ösz- szefogni az aktívákat. Ilyen esetben az aktívák neveléséről sem lehet szó. Mint Seres elvtárs mondotta, az új választmány feladata lesz, hogy az ilyen kérdésekben megoldást találjon. Többek között Palkovics- né elvtársnö is felszólalt és elmondotta, hogy őnáluk már a magvak tiszták, a burgonya ki van válogatva, teljes egészében felkészültek a tavaszi munkára. Amint az első lehetőség adódik, máris megkezdik a szántást, vetést. A pártértekezlet előtt ígéretet tett arra, hogy a járandóságokat, a három darab sertést 17-én beadják. Valamennyi hozzászóló a választmány és a párt- szervezetek eddigi munkájáról beszélt. Hiba volt az, hogy a hiányosságok feltárása után nem mondták el konkrétan azokat a lehetőségeket és feladatokat, amelyekkel azokat fel is tudjuk számolni. Ezután került sor a pártválasztmány tagjainak és a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztására. ★ E pártértekezlet értékelésénél elmondhatjuk, hogy az előkészítő, szervezési munkák jók voltak. Jó volt a beszámoló is. Sok területen érintette a pártszervezetek, a választmány munkáját és helyesen értékelte. Nyíltan vetette fel az eredményeket és a hibákat. A jó előkészítő, munka, a kritikus beszámoló és a tagságnak a pártéleíte! érzett felelőssége volt az alapja a nagyszámú, tartalmas hozzászólásoknak. Megállapíthatjuk azt. hogy a hozzászólásokban keveset foglalkoztak — és ez a beszámolónak is egyik hibája — a ve- zetőségválasztássa! és a pártdemokrácia betartásával. A hozzászólások közül kevesen foglalkoztak még a tavaszi munkára való felkészüléssel és annak mielőbbi megkezdésével. Ez a hiba onnan származik, hogy az alapszervezetek vezetőségei nem foglalkoznak vele jelentőségéhez képest. Egyetlen szó sem esett a hozzászólások alkalmával a dolgozók kulturális és szociális területen való ellátásáról és ezzel kapcsolatos feladatokról. Valamennyi hozzászólás bírált ugyan, de mindez mellett nem voltak elég önkritikusok. Nem volt olyan hozzászóló, aki saját hibáját tárta volna föl és annak kijavításához segítséget kérne, vagy megígérte volna annak kiküszöbölését. A pártértekezlet munkájának egyik igen komoly fogyatékossága, hogy a Központi Vezetőségnek a párt népnevelőmunkájáról szóló határozatáról és az azzal kapcsolatos járási feladatokról egyáltalán nem esett szó. Hiba volt még a határozati javaslat összeállításában és annak megvitatásában is. Maga a határozati javaslatnak egyes pontjai azzal foglalkoznak, azt javasolják, amiről már párthatározat és törvény van. Az értekezleten részvevő küldöttek nem tudtak közelebb kerülni az ilyen általánosan megfogalmazott javaslathoz és nem bírták azt megviiatni. Az új választmány és a megválasztandó új pártbizottság feladata lesz a jövőben, hogy az eddigiektől többet legyenek vidéken. ismerjék meg a dolgozók eredményeit, problémáit és irányító, politikai munkájukat szorosan kapcsolják össze az élettel, mert csak ígv ismerhetik meg a legfontosabb feladatokat,, amelynek érdekében munkába tudják állítani a pártaktívákat és népnevelőket. A PÁRT SAJTÓ TERJESZTÉSÉRŐL Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozata a párt népnevelő munkájáról megállapítja, hogy „...egész pártmunkánk legfontosabb feladata a párt és a tömegek kapcsolatának megerősítése érdekében a politikai tömeg- munka kiszélesítése és magasabb színvonalra emelése“. A tömegek meggyőzése a pórt politikájának helyességéről, feltétele célkitűzéseink végrehajtásának. A nevelő, meggyőző munkánknak különös nagy jelentősége van most, mikor pártszervezeteinknek mind az iparban, mind a mezőgazdaságban nagy nemzeti ügyünk, az új szakasz feladatának megvalósítására kell mozgósítaniok minden becsületes dolgozót. A tömegek között végzett politikai munka, agitáció egyik leghatékonyabb eszköze, a legerősebb fegyver, amely pártszervezeteink rendelkezésére áll, hogy nap mint nap helyesen magyarázzák a dolgozóknak pártunk politikáját: a sajtó. A párt sajtója nemcsak tájékoztat, hanem nevel, a nagy feladatok megoldására szervez, bővíti a dolgozók látókörét. Ahhoz azonban, hogy a sajtó betölthesse a kollektív agitátor szerepét, nemcsak arra van szükség, hogy emeljük a sajtó színvonalát, bővítsük mondanivalóját. Ez nem elég! A lapot el kell juttatni a dolgozók széles tömegeihez. A pártszervezeteknek gondoskodniok kell arról, hogy a dolgozók ezrei rendszeresen olvassák pártunk lapjait. Hogy a dolgozók szeretik azt a sajtót, amely eljuttatja hozzájuk a párt szavát, mi sem igazolja jobban, minthogy megnőtt az érdeklődés a pártsajtó iránt, megyénk területén is növekedett olvasótábora, ezzel együtt levelezőinek száma is. Lenin elvtárs azt tanítja, hogy a párt sajtója akkor lesz eleven és élő, ha öt hivatásos irodalmár munkatárs mellett 500 és 5000 nemhivatásos munkatársa lesz a lapnak. Csak a megyei laphoz beérkező levelek között igen sok olyan van, amit egyszerű dolgozó parasztok, ipari munkások írnak arról, hogyan segíti a pártsajtó munkájukat. A sajtóhoz érkező levelek viszont a kezdeményezések elterjesztéséhez, a hiányosságok feltárásához nyújtanak segítséget. A pártsajtó iránt való érdeklődés, valamint olvasótáborának növekedése elsősorban azokon a területeken tapasztalható, ahol párszervezeteink megértették, hogy a sajtó terjesztése, eljuttatása minden dolgozóhoz, a pártszervezet munkájának fontos része. A balassagyarmati és pásztói járási pártbizottságok felismerték a sajtó szerepét a politikai tömegmunka színvonalának emelésében. Ezért rendszeresen ellenőrzik az alapszervezetek sajtóterjesztési munkáját. Ezentúl a pásztói járásban népnevelőértekezleteken — időnként külön napirendi pontként — tárgyalják meg a sajtóterjesztést. Ezekben a járásokban a pártszervezetek jelentős része is felismerte, hogy a sajtó segít az előttük álló feladatok megoldásában. E két járásban a pártszervezetek többségében elérték, hogy a népnevelők nagyobb része a sajtóterjesztést megtisztelő feladatnak, a népnevelőmunka szerves részének tekintik. Drégelypalánk, Galgaguta, Hugvag, Cserháthaláp, Palotás, Erdőskürt és még több más községi pártszervezet népnevelői rendszeresen foglalkoznak sajtó terjesztésével. A legutóbbi hónapban például Drégelypalánkon 15 százalékkal emelkedett a pártsajtó olvasóinak száma. Annak ellenére, hogy pártmunkánk középpontjába a tömegek között végzendő politi kai munka került, hogy megnőtt az agitáció és vele együtt a sajtó szerepe, jelentősége, nem egy pártszervezet, vagy funkcionárius nem nagy gondot fordit a sajtó olvasására, terjesztésére Számos párt- vezetőségi tag, gazdasági és tömegszervezeti funkcionárius maga sem olvassa rendszere sen a párt sajtóját. Ezek a/ elvtársak még nem értették meg; anélkül, hogy nap mint nap tájékozódjanak a párt politikájáról, annak megvalósuló* sáról, nem képesek a párt- szervezet, a hivatal a gazdaság életét helyesen irányítani. Több pártszervezetnél, mint például: Nagylócon, Diósjenőn. Nógrádsápon, Bocsárlapujtón. Karancskesziben a sajtótér jesz. téssel való foglalkozást tized- rangú kérdésként kezelik. Az e téren mutatkozó hanyagsághoz jórészDen hozzájárulnak az illetékes pártbizottságok is. Különösen kevés gondot fordítanak a pártsajtó terjesztésére a salgótarjáni városi pártbizottság területén. Sok párt- szervezetben nem tették még mindig a népnevelők állandó feladatává a sajtó terjesztésével való foglalkozást. Nem magyarázzák meg a népnevelőknek a sajtóolvasás jelentőségét. azt hogy megtisztelő feladat annak a sajtónak a terjesztése, amelyen keresztül a párt szava jut el a dolgozókhoz. Annak a pártnak a szava, amely a dolgozók boldogabb életéért küzd. Ezért ezekben a pártszervezetekben a népnevelők lekicsinylő feladatnak tekintik a sajtó terjesztésével való foglalkozást Pártszervezeteinknek az a feladatuk, hogy véget vessenek ennek az állapotnak. Meggyőző munkával nyerjenek meg minden népnevelőt a pártsaj- tó állandó olvasójának és rendszeres terjesztőjének. A járási, városi pártbizottságoknak. pártszervezeteinknek meg kell érteniük, hogy pártsajtónk — a Szabad Nép, a Tartós béke, a Szabad Föld és a megyei lap — olyan eszköz a kezükben, amely célkitűzéseik megvalósításához nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak. Pártszervezeteink e sajtó terjesztőinek adják meg a lehető legnagyobb politikai segítséget, magyarázzák meg, minden népnevelőnek, párttagnak, hogy a pártmunka egyik igen fontos része a pártsajtó terjesztésével való foglalkozás. Dózsa Lajos, a megyei pártbizottság agit- prop. osztályának pol. munkatársa Egy pártnap és annak tanulságai ö RHALOM község tanácsházán a napokban mintegy 110 dolgozó jött össze pártnap- ra. Valamennyien azért jöttek, hogy megismerjék a legközelebbi feladatokat és ők maguk is elmondhassák azokat a hibákat, nehézségeket, amelyek munkájukban akadályt jelentenek. Az előadó a nemzetközi helyzet ismertetésével kezdte, majd a feladatokról beszélt. A dolgozó parasztok nagy figyelmet szenteltek az egyórás előadásnak. A beszámolót négy hozzászólás követte. A hallgatóknak ezek közül is legjobban tetszett Járja János bácsi hozzászólása, aki röviden azt mondotta: „Nem akarunk mi elvtársak háborút, mi békét akarunk. — Egye meg a fene azt, aki háborút akar.“- Az előadó miután válaszolt a kérdésekre, megkérte a dolgozókat, ha valamilyen hibát észleltek, azt tárják fel, mert csak így képes tudomást szerezni a járási pártbizottság a hibákról és így tud ezen segíteni. A felhívás után közel 2 óra hosszáig sorolták sérelmeiket, nehézségeiket a dolgozó parasztok. Elmondották: tudatában vannak ágnak, hogy ezek a hiányosságok nem a kormány, hanem az egyes területeken dolgozó szervek hanyag munkájából adódnak. A hibák feltárásánál elsőnek Csernik Ferenc elvtárs mondotta el, hogy Balassagyarmaton a kocsikerék agyába puskát akart venni, amire a válasz az volt, hogy csak tengely- lyel együtt kapható. Ugyanakkor egy másik dolgozó paraszt egy kocsitengelyt akart vásárolni és azt a választ kapta: „ja kérem, kocsitengelyt csak párjával együtt adhatunk el”. Ugyanakkor ennek a dolgozó parasztnak a fia — aki egyenruhát viselt — az apja után 10 percre bement 1 darab tengelyt vásárolni és annak adtak. Ka- nyó János felszólalásában elmondotta, ő a répavágóhoz akart venni 1 darab késnek való anyagot, amelyre azt a választ kapta, hogy „csak úgy kaphatja meg az anyagot, ha azt az egész szálat — amiből 4 darab kés lesz — elviszi, vagy ha nem, akkor keressen magának társat a vételre.” Varsi János pedig arról beszélt, hogy bár egy kapa 20 forintba kerül, mégis esetleg egy évig tart, a villa meg összehajlik a trágya alatt. A borona, amely valami újfajta — a keretjét illetőleg szabálytalan és nem fiksz. úgy működik, hogy az első fogai bebuknak, a hátsók meg a levegőt boronálják. Pedig 520 forintba kerül. „Vájjon, ha mi ilyen selejtes gabonát adnánk be, mit szólnának az illetékesek.“ A vaskereskedés alkalmazottainak hibájáról beszélt Járja Ignác is, aki munkájával, beadásával mindig élenjár. Elfoglaltsága miatt megkérte feleségét, hogy vegyen az ekéjére ekevasat. Az asszony a következő választ kapta: „Néni kérem, abból a fajtából nincs, de van egy kissé nagyobb, vigye el, jó lesz az is, majd a kovács ráigazítja.“ És így „rásózták“ a parasztasz- szonyra a traktor-ekevasat. Csordás ISTVÁN a beadással kapcsolatban ért sérelméről beszélt. Tehenét még 1953 február 1-én beadta, az 1.20-as prémiumot még most sem kapta meg kilogrammonként. Megjegyezte Csordás elvtárs: „Ha én tartoznék, akkor már rég behajtotta volna rajtam a járási tanács pénzügyi osztálya”. Rajta kívül még 6 dolgozó paraszt kifogásolta az ilyen bürokratikus intézkedést. A beadással kapcsolatban Nagy Ferenc elmondotta: „Én pedig 30 kg dohányt adtam be a dohánybeváltónak, amiről meg van a nyugtám is, de az illetékesek nem akarnak tudni sem a dohányért kijáró pénzről, sem a beadott dohányról.“ Legtöbbet foglalkoztak dolgozó parasztjaink az üzemek mezőgazdasági termelvénvei- vel. Itt említették meg a Salgótarjáni Acélárugyár munkáját is. Elmondották, hogy a gyár vezetősége és maguk a dolgozók nagy gondot fordítsanak a munkájukban a minőségre. Az általuk gyártott mezőgazdasági szerszámok vagy egyéb munkaeszközök minősége és állóképessége iránt érdeklődjenek maguktól a dolgozó parasztoktól, iparkodjanak jóminőségű felszerelést biztosítani a parasztságnak, mert ők is csak akkor tudják biztosítani az ország valamennyi dolgozójának kenyérrel és hússal való bőséges ellátását. Ezen a pártnapon őrhalom dolgozó parasztjai célul tűzték ki, hogy feltárnak minden olyan hibát, mely akadálya további munkájuknak. Meg kell említenünk ebben a népnevelők jó munkáját, akik minden tudásukkal iparkodnak előkészíteni a pártnapot. Az eredmény nem is maradt el: a járási pártbizottság két napon belül intézkedett egy egész sor kérdésben, amely a dolgozó parasztság tetszését, bizalmát növelte a párt iránt, F J-*BBÖL a pártnapból valamennyi helyi tanács és helyi pártszervezet sokat tanulhat, ők legtöbbször tudnak a községünkben felmerült hibákról és hiányosságokról, de odáig nem jutottunk, hogy azokat orvosolják is. A jövőben a helyi szervek is tartsák elsőrendű kötelességüknek, hogy a hibák feltárása után a hatáskörükbe tartozókat azonnal orvosolják, azokat pedig, amelyek elintézésére magasabb szervek hivatottak, jelentsék azt oda, ahol leghamarább orvoslásra talál. Helyesbítés Lapunk január 30-f számában .,A fa usi áruellátás megjavításáért- címmel eqv cikk Jelent meg. melvnek szövegében hiba csúszot*. A helyes mondat a kivetkezőképpen hangzik: ..Meq kell. hogy Javítsa munkáját a Vegyinagykereskedelmi Vállalat
