Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-03 / 17. szám

W64 mircltts 3. SZABAD nSgrXd 3 Ahol szén helyett palát termelnek Levél két dolgozó paraszthoz, de mások is érthetnek belőle Látogatás egy osztályozón és egy bányában Dolgozóink az utóbbi időben egyre inkább beszélgetnek arról, hogy az ország gazdáivá vál­tunk, termékeink nagy részét ma­gunk használjuk fel, rajtunk is múlik, hogy milyen közszükség­leti cikkek kerülnek forgalomba, milyen ruhát, cipőt vásárolha­tunk. Ez vonatkozik a fűtőanyag­ra is. Bányászainkon múlik, hogy milyen szénnel tüzelünk. Eddig már sok panasz hangzott el a szén minőségére. Nemcsak a gyárak, üzemek vezetői bosz- szarikodnak a magas palatarta­lom miatt/ A háziasszonyok is igen sokat mérgelődnek ezért. A Nógrádi Szénszállító és Szolgáltató Vállalathoz a közel­múltban levél érkezett Apaj- pusztáról, a kiskunsági állami gazdaságból. Panaszukat a kö^ vetkezőképpen írták le: ..Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a várva-várt szén helyett 20 százalékban meddőt és követ kaptunk, amely nem lobbant lángra, hanem még a Tüker alá­gyújtóst is eloltotta”. A levelet az állami gazdaság személyzeti vezetője, Szeiler Fe­renc volt bányász-frontmester irta alá. E levél tartalmára gondoltam, amikor megérkeztem a vízvá­lasztói szénosztályozóra, ahová a salgórónai és a margittárói bányászok termékeit szállítják osztályozásra. Mindenütt szén­nel megrakott csillék, amelyek osztályozás után a Salgótarjáni Acélárugyárba, az Erőműbe, a Salgótarjáni Üveggyárba és a családi otthonok tűzhelyeibe ke­rülnek. A szinültig telt csilléket nézegetve, megállapítható, hogy nem alaptalanul hangott el a sok panasz. A barna szén között szürkés anyagok, meddő és pala... Az osztályo­zón 8 dolgozó válogatja a szén közül a palát. Földi Andrásné, Romaszta Hóna, Lábadi Ferenc- né, Földi Ilona, Bánházi Jakab- né, Kmétty Mária, Balázs Dezső és Mikulik Gusztáv. Szorgalma­san dolgoznak azon, hogy a szén közül kiválasszák a palát, és ez­által is megjavítsák a szén mi­nőségét Földi Andrásné, alacsony, fe­kete fejkendős, idősebb asszony válaszol kérdésünkre, hogy mi­lyen a szén minősége. Sok pala érkezik-e az üzemekből? Válasza csak ennyi volt: „A szén között annyi a pala, hogy többször nem is győzzük a válogatást. Le keli állítani a gépeket, a szalagokat, nogy a sok palát ki tudjuk szed­ni. Különösen a margittárói szén minősége kifogásolható”. A töb­bieknek a véleménye is hasonló. Naponta 40—50 csille követ is kiszednek a szénből: 23-án 58, 24-én 44, 25-én pedig 57 csille pala volt a szén között. At osztályozó mellett két idő­sebb ember, Soós József és Krompaszki András a MEO be­osztottai ellenőrzik a szén minő­ségét. A tele csillékből külön rakják a szenet, külön a követ, a palát. Krompaszki András elé­gedetlenül mondja: „A margit­tárói üzemvezetőségnek napon­ta jelentjük, hogy milyen magas a szén palatartalma. Kértük, hogy tegyenek intézkedést a tisztább termelés érdekében. Ké­résünket figyelmen kívül hagy­ják. Pedig nem megengedhető, Fogy egyes hanyag bányászok felelőtlenül palásán termeinek. Elfeledkeznek arról, hogy az or­szágnak csak jóminőségű szén­re van szüksége. A köves, palás szén csak a gépek időelötti meg­hibásodását idézi elő. De a pa­lás szénnek a családiházakban sem örülnek az asszonyok. 23-án is a 620 sz. csilléből 172 kg palát szedrünk ki. Ez* is jelentettük az üzemveze­tőségnek, de intézkedés nem tör­tént.” A margittárói üzemvezetőség valóban keveset foglalkozik a szén minőségének megjavításá­val. Súlyosan visszaélnek fele­lősségükkel, amikor elnézik, hogy az üzemből rossz minősé­gű termékek kerüljenek forga­lomba. A margittárói üzemveze­tőség figyelme még arra sem terjed ki, hogy milyen mérték­űén emelkedik a szén palatar- iqlma. Kovács Jenő és Makkó János üzemvezető helyettesek nem tudják, hogy a kitermelt szénnek mennyi a palatartalma. Mint mondották — rendszeresen beszélnek a dolgozóknak a tisz­tántermelésről. De, amint az ké­rőbb kiderült, csak általánosságban beszélnek. így szavuk eredménytelenül hangzik el. A gyárak, kohók és s családi tűzhelyek továbbra is a rosszminőségű szenet kapják. Persze az üzem irodáinak már tudnak biztosítani jóminőségű szenet, van is nagy meleg... Az üzemvezetőség a minőség megjavítását úgy tudná, elősegí­teni, ha a MEO által kapott ada­tokat figyelembe vennék, és el­sősorban azokat a csapatvezető- ke' keresnék fel. akik a tisztán- termelés terén súlyos hibákat követnek el. Azokat, akik még -na is képesek, hogy 16—20 kg-os köveket a szén közé rak­nak. Vagy annyi meddőt raknak a szén közé, mint 25-én Pres- tyánszki János csapata a 264-es számú csillébe rakott. A váloga­tók 151 kg palát szedtek ki a szén közül. A szakszervezet sem foglal­kozott hatásosán a minőség megjavításával. Az üzem 2Ö csapata közül mindössze 6 csa­pat tett logadalmat a palaszá­zalék csökkentésére. A többi 14 csapat tagjai még csak nem is gondoltak arra, hogy a tisztán- termelésre fogadalmat tegyenek. Pedig van ezen a téren mit tennjök. Az ellenőrzés során pél­dául 5-én, 137 kg, 9-én 128, 20-ár pedig 70 kg palát válogattak ki Oravecz István Vince csapata által termelt szénből. Átlagosan 19 mázsa szénből 1 mázsa kő, vagy pala. Vállalást még sem tett a csapatvezető a minőség meg­javítására. De így van ezzel a többi csapatvezető is. Pedig a tervek teljesítése mellett legfon­tosabb feladat a minőség meg­javítása. a palatartalom csök­kentése a tisztántermelés. Műszaki vezetőinknek, közép- kádereinknek, csapatvezetőink­nek elsőrendű kötelességük á termékek minőségének javítása. Ne feledjék el, hogy ennek meg­valósítása során a többi ipari termékek minősége is megj ívül. Ezzel egyidőben könnyebbé vá­lik a gyárak, kohók dolgozóinak munkája, mert a jóminöségű szénnel táplált kazánokkal keve­sebb a baj, a gépek meghibáso­dása csökken, s a termelés egyre iobban emelkedik. Fodor Ernő A több gabonáért, húsért, zsírért... A munkásosztály segítsége a falunak Hazánk ipari ország lett. Erre joggal büszke a Magyar Dolgozók Pártjának minden tagja, munkásosztályunk, egész dolgozó népünk. Iparunk fejlődése mögött, azonban komolyan lemaradt mezőgazdaságunk fejlődése. A mezőgazdaság lemara­dása, népünk jóléte emelkedésének fékjévé vált. Ezért most az a feladat, hogy iparosításunk hatalmas eredményeire, viszonylag fejlett nehéziparunkra támaszkodva, fokozott "erővel lássunk hozzá mindenekelőtt mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolá­sához, a mezőgazdasági termelés hozamának emeléséhez. Ez a legközelebbi 2—3 esztendőre a szocializmus építésének kulcs­kérdése Magyarországon. Ez további fejlődésünk döntő lánc­szeme. (A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953. októberi 31-i határozatából.) . Szerződés a kisterenyei gépállomással és állami gazdasággal Megyénk ipari üzemeinek dol­gozói a Központi Vezetőség ha­tározatának szellemében mun­kához láttak, hogy segítséget adjanak a mezőgazdaság fellen­dítéséhez, a mezőgazdasági ter­mékek hozamának növeléséhez. Vasipari dolgozók, jó szakmun­kások egész serege sietett a gépállomásokra, az ipari üze­mek, legjobb dolgozójukat küld­ték a mezőgazdasági gépek ja­vításához, hogy a tavaszi me­zőgazdasági munkák időben megkezdődhessenek és lerakják az alapját a bő termésnek. A Zagyvapálfalvi Bányagép­gyár február 18-án szocialista szerződést kötött, a kisterenyei gépállomással és a kisterenyei állami gazdasággal. A Bánya­gépgyár dolgozói szerződésileg arra tettek fogadalmat, .hogy a gépállomás részére még február hónapban befejezik a traktorok generáljavítását, mivel a trak­torokkal mindaddig nem lehet kimenni a terepre, amíg éltaré­jokkal nincsenek ellátva, 4 db. éltaréj elkészítését március 10-re vállalták, ezenkívül a gépállo­más szakemberhiányának pót­lására egy lakatos, egy kovács és egy esztergályos szakmun­kást helyeztek át véglegesen a gépállomás létszámába. A kisterenyei állami gazdaság és a bányagépgyár között létre­jött szocialista szerződésben a bányagépgyár dolgozói arra tet­tek fogadalmat, hogy az L-35-ös Hofherr láncának és járószerke­zetének a gyár főmérnöke által történő megvizsgálása után a gépet javítás alá veszik. A kért esztergályosmunkákat, amelyek az aratógépnél felmerülnek, a kölcsönös megbeszélés alapján határidőre elkészítik. Ezenkívül az állami gazdaság vezetősége a főjavításra szoruló szerszá­mok kijavítását kérte, amelyeket a bányagépgyár dolgozói szintén készséggel vállaltak. A bányagépgyár dolgozói a baglyasaljai termelőszövetkezet fölött is patronálást vállaltak. Megfogadták, hogy a szövetke zeti tagok politikai neveléséhez előadót biztosítanak, a szövet­kezetnek 1 db darálógépet adnak át, segítik a tavaszi munkák be­indulását és közreműködnek a termelőszövetkezet gyümölcsösé­nek rendbehozatalánál. Szakemberek, alkatrész és egyéb segítség. A Salgótarjáni Vasötvözet és Tűzhelygyár dolgozói a karancs- keszi gépállomás gépjavítási munkálatainál segédkeznek. A gépjavítás munkálataihoz a töb­bi között 13 db öntöttvas fogas­kereket, 6 kg hegesztőpálcát, 60 db. vetőgépsúlyt. 3 komplett csapágyat, 12 db acél csapágy­perselyt edzve és csiszolva, ezenkívül nagymennyiségű csa­vart és egyéb anyagot biztosítot­tak. A gépállomásra helyezték Letovai József és Langa István szakmunkásokat, akiknek segít­ségével már ezidáig 14 db erő­gépet, 13 db vetőgépet, 19 db ekét. 11 db tárcsát, 2 db arató­gépet és 15 db cséplőgépet hoz­tak rendbe. A gépállomáson je­lenleg már csak a cséplőgépek javítási munkálatai folynak. A Tűzhelygyár dolgozói a ka­sén gépállomásának téli gépjaví­tás munkálatait is segítik. Ide is nagymennyiségű anyagot biz­tosítottak és jelenleg munkr alatt áll 10 db elsö-tengelyper- seh', 10 db szívó-szelepház, 10 db dugattyúpersely, 14 db ven­tilátor-tengely, 6 db első-járó- keréktengely, görgő-csapágyház és egyebek. Az üzem a gépállomás meg­segítésére Kalocsai Kálmán vil­lamoshegesztőt, Simó József esztergályost, Borsovicz József és Katona Rezső szerelő lakato­sokat küldte ki. Az alattyáni gépállomás a szolnokmegyei ■gépállomások között jelenleg a 11. helyet foglalja el s a tűz- "helygyári dolgozók most arra törekszenek, hogy az alkatrészek elkészítésével és az általuk kül­dött jó szakmunkások segítségé­---------— _.................................. uvii ju oz-immuimuciuft ve i a gépállomást a gépjavítások terén az élvonalba segítsék, A mi országunkban minden ’'üzért történik — és a jövőben még inkább azért jog tör­ténni —, hogy dolgozó népünk jobban, vidámab­ban, kultúráltabban éljen. Kormányunk célja a lakosság életszínvonalának állandó emelése. Ez lehetetlen, a paraszti termelés növelése nélkül hiszen dolgozó parasztságunk teremti meg a la­kosság életszínvonalának legfontosabb előfelté­telét: az élelmiszerek bőségét. Tehát további jó­létünk kérdése kezükben van. Nézzük csak meg például, mit tesz annak érdekében Berta Mihályné, hogy olcsóbb liszt, zsír és hús kerüljön valamennyi dolgozó asztalára. Az új begyűjtési rendeletben kormányunk az egyénileg gazdálkodó termelőknél a termény- beadási kötelezettséget 10—15, a sertésbeadási kötelezettséget 20—30, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 40. teibeadási kötelezettséget pe­dig 15—20 százalékra csökkentette. Berta Mihályné mindezt szemfényvesztésnek tekinti és arra hivatkozik, hogy 1953-ban kevesebb volt a beadási kötelezettsége. Persze mindez csak ki­fogás, mert nézzük csak meg a vágómarhát. 1953- ban júniustól decemberig, tehát egy félév­ben a beadási kötelezettsége 17 kg-ot tett ki. 1954- ben 35 kg-ot kell beadnia. Hogy sok? Nem siránkozni, hanem az elmúlt évben is becsüle­tesen kellett volna teljesíteni a beadási kötele­zettséget, mert a multévi hátralék 14 kg-ot tesz ki. Mások meg a kedvezmény láttán úgy számit- gatnak, hogy ne siessük el a dolgot, ráérünk még a beadás teljesítésével, mert mit lehet tudni, hátha főn egy újabb kedvezmény, vagy pedig el­engedik az egészet, ahogy azt tavaly is tették. A Tari Istvánok ne ringassák tévhitben magukat. Budán is csak egyszer volt kutyavásár. Nem en­gedik el mégegyszer a hátralékokat sem. Ipari munkásságunk egyre több segítséget ad dolgozó parasztságunknak. Több és jobb trak­tor, mezőgazdasági kisgép kerül falcainkba. A parasztságnak ezzel szemben az élelmiszerek bő­ségét keli biztosítani. így lesz tartós a munkás­paraszt szövetség, népi demokráciánk alapja. Vájjon erősödik-e ez a szövetség Tari István, ha az elmúlt évi 14 kg sertésbeadási hátralékhoz hozzájön az idei 29 kg is. Pártunk és kormányunk már cselekedett, most a dolgozó parasztokon a sor. Méltó módon kell választ adni ezekre a nagyszerű intézkedésekre. De lehet-e jobb válasz, a beadási kötelezettség teljesítésénél? Ne• feledkezzünk meg arról sem, hogy az új begyűjtési rendelet törvényerejű, a törvényeknél pedig a nép akarata érvényesül, hiszen az országgyűlésben népünk legjobbjai ül­nek. A törvénysértésért mindig büntetés járt. Hát éppen a nép törvényeinek nem szereznénk ér­vényt? urcsa emberek ezek a Berta Mihálynék és Tari Istvánok, akik sajnos még elég szép­számban élnek Pásztón. Látókörük csak saját ki­csinyes, önző világukra terjed ki. Megpróbálják kijátszani az államot is. Nagyon nagy fába vág­ták azonban a fejszéjüket. Megyénk dolgozói egyértelműen, helyesléssel, lelkesedéssel fogad­ták kormányunk intézkedését. Megnőtt' a mun­kakedv, a jövőnkbe vetett hit, a saját erőnk iránti bizalom és ez a hatalmas erő érvényt sze­rez a nép akaratának is. HONFI GIZELLA j\ jő termés histftsítéka a vetőmag gantlas előkészítése A bő termés biztosításának alapvető feltétele a vetés, amelynek szakszerű, gondos el­végzése, már majdnem gazdag aratást jelent. Államunk különös fontosságot tulajdonít a nemesített vető­magvak használatának. Az évenkénti megújuló nemesített velőmagcsere alkalmával vállal­ja a nemesítés, tisztítás és szál­lítás költségeit, ezzel is meg­könnyítve » dolgozó parasztság helyzetét. Az idei tavasz folyamán a ne­mesített vetőmagcsere megszer­vezése mellett — a kemény tél következtében kipusztult őszi- búza-állomány pótlására — megfelelő mértékű tavaszbúza vetőmagakcióban is részesíti mezőgazdaságunkat állarfiunk. Ezen akció keretében jóminősé- gü, államilag ellenőrzött tiszta­ságú és csíraképességű tavasz­búza vetőmag kerül kiosztásra, csere útján. A nemesített és tulajdonságai­ban bizonyos meghatározott irányban kitenyésztett fajták termelésének nagy jelentősége van. Nern mindegy az, hogy régi gazdasági fajtát vetünk-e vagy nemesített fajtát. Kedvezőtlen körülmények között, míg a ne­mesített fajta megállja helyét, a közönséges már kevésbbé. Ugyanis, ha közönséges gazda­sági fajtát termelünk, amely nincs nemesítve, az örökléstani tekintetben igen változó- fajta elemek keveréke, amelyek egye­denként eltérően fejthetik ki élet­működésüket, amely jelentkezik a termelés nagyságában, érési időben és betegségekkel szem­beni ellenállóságban. Saját ma­gunknak, s népgazdaságunknak érdeke tehát, hogy minél na­gyobb területen vessünk nemesí­tett vetőmagvakat. Ha csak a bővebb termést vesszük is figye­lembe, egy mázsa többlet esetén árpánál egymillió mázsával ter­melünk többet. A vetőmag fajtáján kívül a mag egyéb tulajdonságaitól is függ, hogv a kikelő növény, ho­gyan fejlődik s milyen termést hoz. Fontos követelmény a faj­taazonosság, az egészségi álla­pot, csírázóképesség, stb. A csí­rázókép sság a vetőmag fontos tulajdonsága, mert csak olyan magból fejlődhet erőteljes nö­vény, amelynek jó a csírázó­képessége. A jó csírázási erély a növény egyenletes kelését és fejlődését segíti elő. Egyike a legfontosabb követel­ményeknek a megfelelő tisztaság. A jó vetőmagtól megkívánjuk, hogy minél kevesebb idegen anyagot — törött szemet, léha magot, gyom és kultúrmagot — tartalmazzon. Minden vetőma­got, tehát vetés előtt megfelelően elő kell készíteni, gépi tisztítás útján belőle eltávolítani a port, földet, polyvát, aszott vagy ki­csírázott szemeket, idegen kul- túrmagvakat, s főleg a vetőmag veszedelmes ellenségét, a gyom­magvakat. A földet, törmeléket, polyvát, aszott magva' és egyéb anya­gokat azért kell a vetőmagvak­ból eltávolítani, mert ezek a szükséges vetőmagmennyiséget feleslegesen szaporítják, s így a vetés költségeit növelik, más­részt megnehezítik a vetőmag egyenletes elosztását, a vetőgép hibátlan működését. A gyom- magvak eltávolítása azért fon­tos, mert azok gyorsan kikelve elfoglalják a vetésterületet, el szívják a nedvességet, s táp­anyagot a kultúrnövények elől. "Országosan felbecsülhetetlen kárt okoznak a szántóföldi gyom­növények. A tisztítás menete három moz­zanatból áll: 1. Szelelés; amellyel a köny­nyűsúlyú idegen anyagokat (polyvát; szárrészt, léha magot) lávolítjuk el. 2. Az osztályozás osztályozó rostával történik. Az osztályozó rosta nagysága szerint választja ki a piagot. Az osztályozó rostá­ban a vetőmag tisztítását az egymás fölött elhelyezett rosta­sziták végzik. 3. Triőrözés, amely a tisztí­tandó magból a gömbölyű vagy törött gyommagvakat távolítja el, ma már elengedhetetlen. A letisztított vetőmagvakból ajánlatos vetés előtt mintát ven­ni s azt vizsgálatra a Nógrád- megyei Állami Vetőmagfelügye- 'őségre beküldeni, annak meg állapítására, hogy milyen hasz­nálati értéket képviselnek vető­magjaink. Ezen vizsgálatokat az említett hivatal ingyenesen végzi. Simon Sándor Állami Vetőmagíelügyelőség Mennyivel jövedelmez többet a szerződéses biborhere ? A földművelésügyi miniszté­rium a közelmúltban megjelent rendeletében egyes 1954. évi ter­mésű szerződéses termelvények termelési árát jelentősen fel­emelte. Különösen a takarmány- növények, de a mustár, szója­bab ára is jelentős mértékben nőtt. Megyénk egyik igen fontos ta­karmánynövénye a bíborhere. A szerződéses alapon magnak ter­Nem egy olyan község van megyénkben, ahol a kh-kénti ter­més több év átlagában a négy. 1,5, sőt az 5 mázsát is eléri. Ilyen termés 1952-ben Egyhá- zasdengelegen, Herencsényben ás Varsányban nem volt ritka. Nézzük csak, mit jelent a fel­emelt ár a termelők részére: 3 mázsás kh-kénti termés ese­tén: Az egyéni termelők a régi ár szerint 1071 Ft-ot, az új ár sze­rint 1575 Ft-ot kapnak. A különbség 504 Ft. A termelőszövetkezetnek, mi- f vei nékik a többtermelési pré-1 mium kétszeresen jár, a régi ári melt bíborbere-terület, több mint 1500 kh. Ezenfelül jelentős a nem szerződéses, magnak, vagy zöldtakarmánynak vetett bíbor­here is. Az új rendelet a bíbor­here árát 340 forintról 500 fo­rintra emelte. Ha a kh-kénti át­lagtermés a 250 kg-ot meg­haladja, a szerződéses termelő több termelési, jutalmat kap. Ez a többtermelési jutalom: szerint 1124 Ft, az új ár szerint 1650 Ft a jövedelmük. A külön­bözet 528 Ft-ot tesz ki. 5 mázsás holdankenti termés esetén: Az egyéni termelők a régi ár szerint: 2550 Ft-ot, az új ár szerint 3750 Ft-ot kapnak. 1200 Ft a különbség. A termelőszövetkezeteknek, a kétszeres többtermelési jutal­mat figyelembevéve, a régi ár szerint 3400 Ft, az új ár sze­rint pedig 5000 Ft a jövedelmük. A különbözet 1600 forintot tesz ki. paraszt az elmúlt évben 2 kh. bíborherére kötött termelési szer zödást. Termése 857 kg volt, amiért 3,997.80 Ft-ot kapott. Ez évben hasonló termésért 6070 Ft-ot kap. A palotási Május 1. tsz 20 kh-ról az elmúlt évben 82.67 mázsa termést takarított be, ami 28.107 Ft-ot jövedelmezett Ez évben ugyanazért a termé­sért 74.005 Ft-ot kap a szövet­kezet. Több olyan termelő van a rpe- gyében. aki szerződésen kívüli bíborherét vetett vagy éppen pergésbö! származó területe van. Ezek a termelők a szerző­déses 500 Ft-os ár helyett, csak a szabadforgalmi 300 Ft-os árát kapják és többtermelési jutalom­ban sem részesülnek. Azonban lehetőség van arra, hogy a ter­melők utólag, úgynevezett mag- fogásos szerződést kössenek. Ez esetben a szerződéses árat és a többtermelési jutalmat is meg­kapják az átadott termésükért. A magfogásos szerződésre je­lentkezni lehet a községi terme­lési felelősnél vagy pedig a Jakns Pál vanyam dolgozói Magtermeltető Vállalatnál. 25! kg. kh. átlagtermés esetén a 250 kh. felüü 100 kg-ként 130.— Ft 311 kg. kh. átlagtermés esetén a 250 kh. felüli 100 kg-kéní 300.— Ft 401 kg. kh. átlagtermés esetén a 250 kh. felöli 100 kg-ként 5(H).— Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom