Szabad Nógrád. 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-03 / 17. szám

2 SZABAD xSr.RSfl Í964 március S. A PÁRTMUNKA TAPASZTALATA! * Á megye» párfválasztnnány kibővített ülése A megyei pártválasztmány február 25-őn ki­bővített ülést tartott Salgótarjánban. A párt- választmányi ülésen két napirendi pont megtár­gyalására került sor. A két napirenden belül a pártválasztmányt az előterjesztett beszámolók alapján megvitatta a mezőgazdaság és az ipar előtt álló legfontosabb feladatokat megyénk­ben. k pastlíizfltlsáplí és párisimeietek feladatai a sarsmfévő roszőgazdasági munkákkal kapcsolatban Az első napirendi pont elő­adója Bernáth Rezső elvtárs, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának vezetője volt. Bevezetőjében többek kö­zött rámutatott, hogy A munkásosztály és a dol­gozó parasztság helyesei a Központi Vezetőség hatá­rozatait, a kormány pro- grammját, mert megvalósí­tásaiban felemelkedésének, életszínvonala növekedé­sének zálogát látja. Hangsúlyozta, hogy az állam teljesíti adott szavát, vállalt kö­telezettségét a dolgozó paraszt­sággal szemben. Ugyanakkor azonban nem erősödik megfe­lelően az állampolgári fegye­lem. a dolgozó parasztság je­lentős részére nem teljesítette maradéktalanul az állam iránti kötelezettségét. A munkás-pa­raszt szövetségnek, a város és a falu közötti gazdasági kap­csolatnak két oldala van: az egyik oldala ipari termékekkel, gépekkel, mezőgazdasági fel­szerelésekkel ellátni a falut, a másik pedig: élelmiszercikkek­kel ellátni a várost, az ipari dolgozókat A meggyőző, felvilágosító­munka és az állampolgári fegyelem gyengesége líö- vetk ezrében lemaradás van begyűjtés és adófizetés te­rén. A gazdasági kapcsolatnak pe­dig a város és a falu között kölcsönösnek kell lennie. A dol­gozó parasztságnak összefüg­gésében kell megmagyaráznunk, hogy lássa világosan: ha nem teljesíti kötelezettségét, ez vég- sösoron őrá, magára kedvezőt­lenebbül hat vissza. Bernáth eivtárs rámutatott, hogy egyesek nem szívesen be­szélnek az állampolgári köte­lezettség teljesítéséről. Az el­lenség pedig igyekszik azt hí- resztelni, hogy a hátralékokat újra el fogják engedni. Le kell szögezni, hogy ez nem fog megismétlődni, hogy az állampolgári kötelezett­ség teljesítése feltétele a határozatok megvalósításá­nak. Beszélt arról, hogy a begyűj­tés lemaradásának alapvető oka. hogy a pártbizottságok és a pártszervezetek az utóbbi időben nem foglal­koztak behatóan a begyűjtés és adófizetés munkájával. Hiány­zott a mezőgazdaság fejlesz­tése. az életszínvonal emelke­dése, valamint a beadási köte­lezettségek és az adófizetés tel­jesítése közötti összefüggés ala­pos megmagyarázása. Hiányos­ság, hogy nem folyik kielégí­tően a beadással járó kedvez­mények és hátrányok ismerte­tése. A lemaradás másik oka, hogy a vezetőségválasztások­kal kapcsolatos előkészítő mun­kát nem sikerült összekötni a soronlévő feladatokra való mozgósítással. Nem szabják meg a beszámolók sem a párt­vezetőségek számára az e téren előttük átló feladatokat. Igen sok helyen, csak a távolabbi feladatokra gondolnak, sokat terveznek, ami persze helyes, de ugyanakkor nem beszélnek, vagy csak keveset az adó­fizetésről, a beadási kötelezett­ség teljesítéséről. Ahhoz, hogy a lemaradást behozzuk, tovább kell javítani a pártszervezetek munkáit, a dolgozó tömegek­kel. A jfi tömegfcapcsolatot a* is méri, hogy a kötelezettsé­gének hogyan tesz eleget a dolgozó parasztság. A lemaradáshoz hozzájárult az a rideg bánásmód is, amelyek nem egy helyen tanácsaink ta­núsítanak a dolgozó parasz­tokkal. Az állandó bizottságok és tanácstagok legyenek ott, amikor a dolgozó paraszttal megbeszélik kötelezettségeit és tanácsaikkal is segítsék őket. Tanácsaink nem magyarázták meg eléggé, hogy a szarvas- marha- és sertésbeadásnál a mostani kivetések az egész naptári évre szólnak, emiatt sokan nem tudták érzékelni a kedvezményt, amit az. állam e téren biztosított. Feladatunk, hogy pótoljuk a mulasztást, fel kell keresni újra- és újra a dolgozó parasztokat, el kell ér­ni, hogy minél többen vállal­ják a beadási kötelezettség ha­táridő előtti teljesítését. Bernáth elvtárs a továbbiak­ban a növénytermelési szerző­déskötés kérdéseivel foglalko­zott. Rámutatott, hogy a szerződéskötéssel fontos nyersanyagokat kell biztosí­tani az iparnak, ezen a té­ren mégis lemaradás mutat­kozik, különösen a cukor, répánál. A lemaradás okait elemezve, egyik hibának jelölte meg, hogy úgy gondoltuk: a nagyarányú kedvezmények és prémiumok, egymagukban is megoldják a feladatot. A másik, hogy sok helyen eltúlozzák a tavalyi hi­bákat. A harmadik hiányosság, hogy pártszervezeteink nem is­mertették széleskörben a szállí­tási szerződéssel járó kedvez­ményeket. Pedig a cukorrépá­nál például 1 kh.-ra való szer­ződés, közel 1000 forinttal ma­gasabb jövedelmet biztosít, mint az elmúlt esztendőben. A tavaszi munkákra való fel­készüléssel kapcsolatban, Ber­náth elvtárs kitért arra, hogy most ennek különös jelentősége van, nem csupán gazdasági, hanem elsőrendű politikai kér­dés, mert ettől függ a Központi Vezetőség hat ár ozat ágak és a kormány programmjának meg­valósítása. Pártszervezeteink szánjanak síkra a jó agrotech­nika elterjesztéséért, A munkák első helyén áll a kenyérgabona biztosítása, amely egész pártunk és egész népünk feladata. Az őszi vetések tervének telje­sítésében . a termelőszövetkeze­teknél van lemaradás. Ezt pó­tolni kell, hogy teljesíteni tud­ják az állam iránti kötelezett­ségüket, biztosíthatják a cso­porttagok kenyérgabonaszük­ségletét. A továbbiakban arról beszélt, hogy felül kell vizsgálni, mi­lyen károkat szenvedtek az őszi vetések és azokat pótolni. Pártszervezeteink és tanácsaink fordítsanak nagyobb gondot ar­ra, hogy a vetőmagvak időben a rendeltetési helyükre kerülje­nek, hogy tisztított, csávázott vetőmag kerüljön a földbe. ‘ Hangsúlyozta a fel ül trágyá­zást és a fejtrágyázás szükségességét. Ehhez nagy szükség van a helyi lehető­ségek minél nagyobb ki­használására. Felhívta a figyelmet, az őszi vetések kipálásának, az olvadó hóból keletkező felső vizek ve­szélyére, ezért nagy gondot kell fordítani az árkok, átereszek rendbehozására. Ezután a termelöszövetke í- tek tervkészítéséről beszélt, majd rátért a téli gépjavítás kérdésére. Itt különösen az üzemből eltávozott szakemberek megbecsülésére, megfelelő élet- körülmények biztosítására hív­ta fel a figyelmet. Befejezésül beszélt arról, hogy még na­gyobb mértékben szélesítsék ki a mezőgazdaság területén a kongresszusi versenyt, minél többen szánjanak síkra a t3va szí munkák sikeres, jó elvégzé séért ál első negyedév tervteljesííésének tapasztalatai, a pártszervezetek feladatai A pártválasztmány? ülés második napirendi pontjának előadója Pintér László elvtárs, a megyei pártbizottság ipari- és közlekedési osztályának vezető­je volt. Pintér elvtárs a Bevezetőben rámutatott, hogy a Központi Vezetőség határozatán ala­puló kormányprogramm, vala­mint a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló határozat elenged­hetetlen feltétele, hogy me­gyénk ipari üzemei, mind mennyiségileg, mind minőségi­leg teljesítsék terveiket. E ha­tározatok végrehajtása azt kö­veteli, hogy az egyenletes tervteljesítés mellett, a minőség javítá­sával, a takarékosság fo­kozottabb megvalósításá­val növelni tudjuk dolgo­zóink életszínvonalát. Az első negyedév tapasztala­tai súlyos lemaradásról tanús­kodnak. Megyénk ipara január havi termelési tervét csak 95.7 százalékra teljesítette. Legna­gyobb a lemaradás a szénbá­nyászatban, a Salgótarjáni Üveggyárban, az építőipar te­rületén. Súlyosbítja ezt a hely­zetet, hogy a szénbányászat a jobb minőségű szén, az Acél­árugyár közszükségleti cikkek, mezőgazdasági cikkek és al­katrészek termelésével van a legjobban lemaradva. A feb­ruári javulás az előző lemara­dás behozásához korántsem ki­elégítő. Pintér elvt'árs a szénbányá­szati terv lemaradásával kap­csolatos hibák okainál elsőkén! jelölte meg: a politikai felvilágosító­munka nem volt kielégítő és különösen elmaradt e műnk a verseny megszerve­zése a szállítómunkások között. Ez oda vezetett, hogy a kiter­melt szén elszállítása akadálya lett a szénbányászat tervtelje­sítésének. A másik ilyen ok a gazdasági irányító és szervezői mákká gyengesége, az önálló­ság, az egyszemélyi felelősség hiánya. Vállalataink nem dolgoz­nak az elkészített intézkedési terv alapján. A Szénbányásza­ti Tröszt vezetői nem segítik eléggé a bányavállalatok mun­káját, nem ismerik eléggé a vállalatok és üzemek problé­máit. Á vállalatok, üzemek, mű­szaki vezetői nem bízzák meg a középkádereket egy-egy fon­tosabb feladat végrehajtásával, apróbb kérdésekkel is a felsőbb szervekhez fordulnak. A le­maradás harmadik oka: a gé­pesítés elhanyagolásában és a bányaiparosok szakmai képzé­sének elmaradásában keresen­dő. Bányaüzemeinknél a gya­kori motorégések, a terv­szerű megelőző karbantar­tás hiányát mutatják. Különösen súlyos ez a helyzet a szénosztályozókon. A tröszt vezetői azonban ezidáig csak Nagybáíonyban indítottak szak­tanfolyamot az iparosok képzé­sének érdekében. A továbbiakban az energia- ellátás kérdéséről beszélt Pin­tér elvtárs. Itt megemlítette, hogy a szén rossz minősége komoly mértékben befolyásolja az energiatermelést. Az ener­giaellátással kapcsolatosan rá­mutatott, hogy főleg nagy mennyiségű áramot fogyasztó üzemeknél szükség van oizo- nyos műszakátcsoportosítások- ra, csökkenteni kell az energia­felhasználás csúcsidejét. Növel­ni kell az éjszakai termelést és mint például, az Acélárugyár­ban a dolgozók napi pihenőnap­ját vasárnapról hétköznapra kell áttenni. Ezek biztosítása érdekében a pártnak, tömeg­szervezeteknek, felvilágosító­munkát kell végezni. A máso­dik feladat, a Pártszervezeteik Ismerjék meg, hogy vállalataik mennyi áramot kapnak, harcoljanak az energia­gazdálkodási fegyelem be­tartásáért, foglalkozzanak többet az üzemekben lévő energetikusokká!, akik nagyban előbbrevihetik az üzem tervtel jesítéisét az energia helyes elosztásával. Fontos feladat a széleskörű áramtakarékossági mozgalom megszervezése, ösztönözni kell a dolgozókat, a műszaki vezető­ket ar áramtakarékossággal kapcsolatos újítások bevezető sere. Feladatul szabta meg an­nak a mozgalomnak kiszélesí­tését, amely az Acélárugyárból indult el: az adminisztratív dolgozók úgy kezdik meg a munkájukat, hogy a késő dél­utáni órákban már ne használ­janak villanyt. Hangsúlyozta továbbá, a Salgótarjáni Erőmű feladatát a gépek karbantar­tása, a fegyelem megszilárdítá­sa terén. Pintér elvtárs a szénbányá­szat legfontosabb feladatául a lemaradás behozását, a terven felül vállalt szén mennyiségét határozza meg. 1 A bányászpártszervezetek újonnan megválasztott ve­zetőségei jeldntsék a leg­fontosabb feladatuknak az üzem tervtel jesítését. Meg kell javítani a szén mi­nőséget. A rossz minőség lé­nyegében a mennyiség csök­kenéséhez vezetett A kongresszusi versenyben harcot kell indítani a mi­nőség megjavításáért is, mert ezzel még az energia­takarékosságot is elősegít­hetjük. Az elmúlt évben 62.000 ton­nát tett ki a kitermelt kő meny- nyisége. A beszámoló foglalkozott az­zal, hogy a szénbányászatban növelni kell az egy főre eső termelést, ami az utóbbi időben csökkenő irányzatot mutatott. Nagy gondot kell fordítani a feltárási és fenntartási munkák- elvégzésére. Sok vezető még külön választja a tervteljesítést a bánya biztonságától a bal­eset- és egészségvédelmi intéz­kedések betartását. Ezután kitért arra, hogy a kongresszusi verseny szervezé­sénél nagy gondot kell fordí­tani a szállítómunkások bevo­nására. A szállításnál dolgozók alakítsanak brigádot és a brigádok élére jó szervező és irányító képességű kom­munisták kerülje:>ek. Az osztályozóknál és vontaíő- gépeknél biztosítani kelt a meg­előző karbantartást. A gépkeze­lők vállaljanak védnökséget gé peik üzemképességéért, élettar­tamuk hosszabbításáért. Az egyesülés mozgalomhoz szénmedencénkben eddig 807 dolgozó csatlakozott. Pártszer­vezeteinknek tovább kell fej­leszteni ezt a mozgalmat, kös­sék össze a kongresszusi ver­sennyel, ugyanakkor állandóan javítsák a verseny nyilvános­ságát. A műszakiakat is moz­gósítani kell, hogy biztosíisáe a mozgalom sikerének műszaki feltételeit. Pintér elvtárs a beszámoló­ban rámutatott, arra a súlyos hibára, hogy az iparban az egy főre eső termelés elmaradt a bérkifizetés mögött. Ez magá­val hozta, hogy több helyen túllépték a bér­alapot, mint a szénbányá­szatban, az Acélárugyárban és az Üveggyárban. Vannak üzemeink ahol nem tartják be a létszámtervet. Élesen bírálta azt az állapotot, amikor egyes üzemekben mű­szaki beosztásba helyeznek olyan embereket, akiknek ahhoz nincs meg a képzettségük, csak azért, hogy magasabb fi­zetésben részesüljenek. Végezetül Pintér elvtárs hangsúlyozta, A versenyszervező munká­ban jobban keil támaszkod­ni a dolgozók kezdeménye­zésére, a vensenyt az egyes üzemiek sajátos nehézségé­nek legyőzésére kell irányí­tani. A munkaverseny, különösen a kongresszusi munkaverseny a nehézségek leküzdésének verse­nye is. A pártszervezetek, tö­megszervezetek és műszaki ve­zetők közös erőfeszítéssel küzd­jenek a kongresszusi verseny sikeréért, pártunk Központi Ve­zetőségének zászlajáért ★ A két napirendi pont beszá­molójához számosán hozzászól­tak, észrevételeikkel, javasla­taikkal bővítették azokat. A ki­bővített megyei pártválaszt­mány a beszámolók és a vita alapján a feladatok végrehaj­tása érdekében megfelelő hatá­rozatokat hozott HOGYAN KÉSZÜLNEK A PÁRTÉRTEKEZLETRE MÁTRANOVÁK A mátranováki szénbányáknál február 26-án volt az utolsó ve- zetöségválasztó taggyűlés én megkezdték a pártértekezletre való felkészülést. A vállalat pártbizottsága'nagy gondot for­dít erre és minden igyekezettel azon dolgozik, hogy a pártérte­kezlet minél magasabb színvo­nalú legyen, a dolgozók által vállalt kötelezettségek minél előbb megvalósuljanak. A pártbizottság nem késik a küldöttek felkészítésével. Már­cius 14-én lesz a pártértekezlet, de az utolsó vezetőség választó taggyűlést követő napon már személyes beszélgeté­sünk alapján megkezdték a küldöttek feladatainak ismer­tetését. Megmagyarázták, hogy a kül­döttek feladata lesz a pártérte­kezleten elmondani a dolgozók véleményét, bírálni és javasla­tokkal segíteni az új pártvá­lasztmány munkáját, nem utolsó sorban megválasztani azt. Hogy ezeknek a feladatoknak küldötteink minél jobban eleget tudjanak tenni, Mátranovákon azt tervezik, hogy a határozati javaslatot le­sokszorosítják és azt minden küldötthöz eljuttatják. Elhatározták továbbá, hogy üzemenként összehívják meg­beszélésre a küldötteket, ahol megbeszélik a feladatokat és el­mondják tapasztalataikat. A pártbizottság szívén viseli a küldöttekkel való foglalkozást, ugyanakkor gondot fordít a terv­teljesítésre is. A pártértekezlet­re való felkészülést összekap­csolják a termeléssel s ennek eredményeképpen már több küldött teljesítette a III; pártkongresszus tisz­teletére tett vállalását. Nyerges János elvtárs, a Gáti- bánya kétszeres sztahanovista dolgozója az egyesülés mozga­lom egyik elindítója, a III. párt- kongresszus tiszteletére vállalta, hogy terven felül 60 csille szenei termel. Vállalását 18-án telje­sítette és jelenleg mintegy 145 csille szenet adott terven felül Ugyanígy készülnek a többi kül­döttek is. Nagybalog István jel- vényes sztahanovista, Gáti­bányaüzem dolgozója a párt- kongresszus tiszteletére vállalt 60 csille szén helyett már 135-öt teljesített. Kotroczó b. Agosíoa és csapata a kongresszus tiszte­letére terven felül 500 csille szén kitermelését vállalták és válla­lásuknak félét már teljesítették. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy a küldöttek a munkahelye­ken foglalkoznak a dolgo­zókkal, problémáikkal • tervteljesítést akadályozó hiányosságokkal, valamint a pártélet fogyatékosságaival Ez azt a célt szolgálja, hogy azokat a hibákat, hiányosságo­kat, amelyeket még idáig aa alapszervezetek, vagy a bánya­üzemek vezetői nem javítottak ki, a pártértekezlet előtt mind világossá váljanak és ott meg­szabják a feladatokat is. Gubán Balázs elvtárs, a vá^ lalat termelési csoportvezetője, a pártértekezlet küldötte, állan­dóan foglalkozik a párttagokkal, a pártonkívüliekkel, kikéri véle­ményüket és elmondja nekik, hogy mit jelent az alapszervezeti vezetőségek és a párt maga­sabb szerveinek megválasztása; Elmondja továbbá, hogy hogyan kell segíteni ezek munkáját, hogy minél eredményesebben dolgozhassanak, irányíthassa­nak. Mátranovákon a pártbizottság tagjai, akik bányaüzemenként termelőmunkát végeznek, szin­tén belekapcsolódnak, sőt irá­nyítják a pártértekezletre való felkészülés munkáját. Az ilyen előkészítő munkának az eredmé­nye nem is maradhat el. A kül­döttek kellően felkészülnek a pártértekezletre és ugyanakkor elősegítik a tervteljesítést is. SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR Tóth János t5. elvtársat az Acélárugyár GSZ „B” üzemének kormánylemezcsiszolóját a ve­zető s égválasztó taggyűlésen megválasztották az acélárugyári pártértekezletre küldöttnek. Tóth elvtárs, mint mondotta, még nem volt ilyen értekezleten és nagy örömmel fogadta a tag­ság bizalmát. Megígérte, hogy részvétele a pártértekezleten eredményes lesz, az ott szerzett tapasztalatokkal munkáját ered­ményesebbé teszi és dolgozó­társait is segíti. Mint ismeretes, az Acélárugyár GSZ üzemében dolgozóink hatalmas harcot vív­nak a mezőgazdaságunk fejlesz­téséről szóló határozat végrehaj­tásáért, a mezőgazdasági mun­kaeszközök, kéziszerszámok gyártásáért. Tóth elvtárs ebben a harcban is helytállt, amelyet az is bizonyít, hogy jelenleg Í954 augusztus 23-i tervén dol­gozik. Amikor a tagság küldött­ként megválasztotta, éppen ezt a ló munkáját vették alapul, ame­lyet a tervek teljesítésében és a pártmunka területén kifejt. Hiá­nyolja azonban Tóth elvtárs azt, hogy sem a pártbizottság, sem az alapszerv vezetősége ez­idáig nem foglalkozott a küldöt­tekkel. Mindössze csak annyit tettek, hogy kiosztották a kérdő­íveket és kitöltés után újra be­szedték. 3P Az Acélárugyár pártbizottsá­ga már dolgozott ki terveket an­nak érdekében, hogy a pártérte­kezlet színvonalát minél maga­sabbra emelje. Elhatározták a többi között, hogy a közeljövő­ben küldöttértekezleteket tarta­nak és az előre elkészített hatá­rozati javaslatot lesokszorosit- va, a küldötteknek kiadja tanul­mányozás végett, hogy ennek a birtokában jobban fel tudjanak készülni a pártértekezletr«, Amint a pártbizottság tágját is mondják, a jó beszámoló emeli az- értekezlet színvonalát. Ahhoz, hogy az értekezleten va­lóban az eddigi pártéletet tárja fel a beszámoló, brigádok ala­kultak, amelyek az egyes terület teken felmérik a kétéves párU munka tapasztalatait, eredmé­nyeit, hiányosságait. A brigádok jelentéseiből a pártbizottság állítja össze a beszámolót. Ez a terv valóban jó és elő­segíti a küldöttek felkészülését, valamint a jó beszámoló elkészí­tését, azonban meg kell jegyez­nünk, hogy ezen a téren nem kampánymunkára van szükség, hanem állandó, folyamatos munkára, amelyen keresztül a küldöttek megismerik a pártérte­kezlet lefolyását, annak szerepét, jelentőségét. El kell érni, hogy a küldöttek állandó kapcsolatot tartsanak fenn a dolgozókkal, beszélgessenek el velük, kérjék ki a véleményüket, amelyről be­számolnak a pártértekezleten. A hátralévő időt a pártbizott­ság használja fel a küldöttekkel való foglalkozásra, hogy azok teljesen felkészülhessenek, ezzel színvonalasabb legyen a párt- értekezlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom