Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)
1954-02-03 / 9. szám
3 SZABAD A OC, «Tn 1954 február &* TANULJUNK A SZOVJET PÉLDÁBÓL ★ Emeljük a gépállomások munkáját az üzemi munka színvonalára Miről gondoskodik Adenauer X szovjet gépállomások egyik fontos feladata, hogy munkájukat az üzemi munka színvonalára emeljék. A párt és kormány képzett szakemberekkel erősíti meg a gépállomásokat, hogy azok minél jobban teljesíthessék az előttük álló nagy feladatokat. Egyre több üzem dolgozói vállalnak védnökséget gépállomások felett és átadják tapasztalatukat és szaktudásukat a falusi gépkezelőknek, A penzai gépgyár s a besszonovszki gépállomás dolgozóinak együttműködése A „Pravda“ beszámol ár- hói, milyen szoros kapcsolat, baráti együttműködés alakult ki a penzai gépgyár és a besz- szonovszki gépállomás dolgozói között. A penzai gépgyár dolgozói január 13-án vendégül látták a gépállomás traktoristáit, esztergályosait és kovácsait. A gépállomás dolgozói megismerkedtek a mechanikai műhelyekben folyó munkával, beszélgettek a gyár legjobb dolgozóival. Este az üzem kultúrházában a gépgyári dolgozók és a falusi gépkezelők közösen beszélték meg, hogyan lehet alkalmazni az üzemi munkamódszereket a gépállomás munkájában. A gépgyáriak vállalták, hogy segítik a gépállomásiakat a gépjavítás folyamatos módszereinek elsajátításában, egy esztergapaddal, fúró- és marógéppel egészítik ki a gépállomás felszerelését és megszervezik a gépállomás műhelyeiben a gyorsan rongálódó géprészek krómozását. Ezenkívül öt gépesített szérűt állítanak fel. A gépállomás dolgozói vállalták, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásának napjáig teljesen befejezik a tavaszi vetési előkészületeket. befejezik az egész traktorállomány és az összes mezőgazdasági gépek javítását. A penzai gépgyár kezdeményezését követve sok más üzem dolgozói is vállalják, hogy hasonló módon segítik a gépállomások gépkezelőit. Egy gépállomás új mérnökének első tapasztalatai G. Szkorikov mérnök, a cseljabinszki traktorgyárban dolgozott. Az SZKP központi bizottságának szeptemberi teljes ülése után azonban úgy érezte, falura kell mennie, ott a helye. Kérte, küldjék munkára valamelyik gépállomásra. Kérésének eleget tettek, kinevezték a miassz-cseljabin- szki gépállomás igazgató főmérnökévé. Az új igazgató a gépállomáson szerzett első benyomásairól, terveiről ezeket írja a „Pravdádban: — A gépállomáson szívesen fogadtak, gondoskodtak megfelelő elhelyezésről, lakásról. Egyelőre egy kolhozparaszt házában lakom, de hamarosan megindul a gépállomás lakó- házépítése. Mi, új szakemberek is végleges lakást kapunk. A gépállomás műhelyében tett első látogatás alatt még jobban meggyőződtem arról, hogy nagy és érdekes munka vár rám. A gépállomáson elsőrangú gépek vannak. Az ilyen gépek kezeléséhez jólfelkészült szakemberekre van szükség. A gépállomás dolgozói között valóban sok tapasztalt gépkezelő van. — Már az első látogatásnál feltűnt nekem, hogy a munkaszervezésben, a traktorjavítás technológiájában hiányosságok vannak. A traktor szétszerelésénél nem alkalmazzák az új szerszámokat, a gépkezelők például még mindig pöröllyel dolgoznak, noha ez a szerszám már rég nem használatos az üzemi munkában. A gépjavítóműhelyt össze kellene kapcsolni a kipróbálóműhellyel, iparvágányt kell építeni. Több emelőgépezetre van szükség, hogy megköny- nyítsük a gépkezelők munkáját, hogy fokozzuk a termelékenységet. Egyes gépkezelők nem ismerik fel a pontos munka jelentőségét. Egy alkalommal megfigyeltem, hogy végezte az egyik brigádvezető egy tengely esztergálását. A tengely ferde volt. Azt mondtam neki: „Ez nem jó, ez selejt.“ ö meg azt felelte: „Mi beszereljük az ilyeneket és nincs semmi baj“. — „Rendbe van — mondtam. — Majd, ha összeszereli a géprészt, hívjon engem“. Másnap jelenlétemben láttak hozzá a géprész összeszereléséhez. Nem sikerült, így a gépkezelők saját tapasztalatukból győződtek meg arról, hogy ferde tengellyel nem lehet összeszerelni a géprészt. Ekkor megmagyaráztam, hogyan kell pontosan esztergálni. A munkások egyetértettek velem. Jó gépkezelőnek, szerelőnek alapos műszaki ismeretekre van szükségük. Tanulniok kell. A gépállomások munkájában meg kell honosítani az üzemi munkamódszereket, az üzemek színvonalára kell emelni a gépállomások munkáját. A szakmai tudás fejlesztése annál is fontosabb, mivel a gépállomások gépállománya évről-évre újabb mezőgazdasági gépekkel gyarapodik. Olyan gépek érkeznek a gépállomásokra, amilyenekkel eddig a gépkezelőknek, a karbantartóknak nem volt dolguk: új burgonyaültetőgépek, sűrűsoros ültetőgépek, kazlazógépek, mocsárekék és sok más új gép. — Nekem, mint főmérnöknek, a tevékenységem nem korlátozódhat csupán a gépállomásra. Meg kell ismerkednem a kolhoz életével is, mert hiszen a gépállomás most nemcsak a gépi munkáért felel, de felelős az agrotechnikáért is, az állattenyésztés helyzetéért, a kolhoztermelés minden ágának fejlődéséért is. A gépállomás főmérnökének munkája bonyolult és felelősségteljes. Ezt a munkát csak a pártszervezetre, a kommunistákra, az élenjáró gépkezelőkre támaszkodva végezhetjük jól. — Nagyon szeretném, ha méltónak bizonyulnék az irántam tanúsított bizalomra, minden erőmmel és tudásommal arra fogok törekedni, hogy minél magasabbra emeljem a gépállomás szervező és irányító szerepét a mezőgazdaság előtt álló feladatok meg- valósításában. A kolhoipiacok fejlesztéséért A „Pravda” nemrégiben beszámolt orról, hogy a Szovjetunió városaiban és munkás lakótelepein jelenleg mintegy 8500 kolhozpiac működik és 1954— 56-ban 508 új, korszerűen berendezett kolhoz pia col létesítenek a városokban. A meglévő kolhoz, piacokat új raktárhelyiségekkel. hűtőházakkal, hús- és tejellenőrző központokkal bővítik ki. A helyi szovjetek gondoskodnak arról, hogy elegendő piaci csarnok, elárusítóhely és megfelelő felszerelés álljon rendelkezésére a kolhoznak. Sok gondot okoz az élelmiszerek szállítása. Ezt a nehézséget úgy akarják megoldani, hogy a kolhozparasztok igénybevehes- sék a gépállomások, begyűjtő- szervezetek, fogyasztási szövetkezetek szabad járműveit. A városi szovjetek gondoskodni fognak a pályaudvar és a kolhozpiacok közötti áruszállítás megszervezéséről. Ennek érdekében a nagy városokban külön teherautó, teher-trolibusz és teher-villamos járatokat állítanak be. Fokozott figyelmet fordítanak a piacokra árut felhozó kolhozparasztok kényelmes elhelyezésére és ellátására. Kínai és szovjet falusi gépkezelők barátsága Huszonöt éve dolgozik Ar- szentyij Nyiko'la jevics Zuj- csenko esztergályos a bogosz- lavszki gépállomáson. Zuj- csenko elvtárs a mezőgazdasági gépek javításának igazi mestere, fáradhatatlan újító és feltaláló. Zujcsenko elvtárs több szovjet mezőgazdasági szakemberrel huzamosabb ideig tartózkodott a Kínai Népköztársaságban, ahol gyakorlati segítséget nyújtottak a kínai falusi gépkezelőknek. Zujcsenko elvtárs egy kínai gépállomás dolgozóinak adta át a gépjavítás terén szerzett gazdag tapasztalatait. A Kínai Népköz- társaság kormánya Zujcsenko elvtársat odaadó munkájáért a Kínai Népköztársaság Munka Hőse címmel tüntette ki. Előkészületek a tavaszi nunkálatokra Bulgáriába* A B'agoevgradi járási népi tanács értekezletet tartott, amelyen a tavaszi munkálatok problémáival foglalkoztak. Megvitatták az 1953-ban elért eredményeket és megállapították, hogy az 1952. évinél sokkal bővebb termést takarítottak be. Ez a siker a korai vetésnek és a jó vetésápolásnak tulajdonítható. A jó növényápolás eredményeképpen például hektáronkipt 6 kilóval több dohányt és 2100 kilóval több paradicsomot termeltek. A járási népi tanács idén is nagy gondot fordít a tavaszi munkálatok jó előkészítésére, 1952-ben a szántóterület 70 százalékán, 1953-ban pedig 90 százalékán végeztek mélyszántást. A tavaszi munkálatokkal foglalkozó értekezletet az idén 2 hónappal előbb tartották meg, mint az elmúlt évben. „Miiliomas“ termclősiövetkezetek Lengyelországban A póznái vajdaságban több mint száz olyan termelőszövetkezet van. amely a múlt évben egymillió zlotynál nagyobb jövedelemre tett szert. Egyes szövetkezetek jövedelme meghaladta az 1,300.000 zlotyt is Sadv községben szintén működik egy milliomos termelőszövetkezet. A szövetkezet 150.000 zlotyit kapott az eladott tej után, 350.000 zlotyt a cukorgyárnak adott répáért. Szép eredményeket ért el a Nieczajny községben működő milliomos termelőszövetkezet is. Ennek a szövetkezetnek 170 szarvasmarhája és 150 sertése van. Uj módszer a gyümölcsfa ülte lésnél A csehszlovákiai Libochovany- ban úi módszert vezettek be a helyi termelőszövetkezet tagjai a gyümölcsfák ültetésénél. A közeli kőbánya bányászainak segítségével robbantással készítik az ültetéshez szükséges fészkeket Nagymennyiségű gyümölcsfa kiültetésénél igen sok munkát takarítanak így meg a termelőszövetkezeti tagok, de ezen felül a robbantott föld lazábbá is válik. A tapasztalatok szerint az így ültetett csemeték könnyen megerednek. ,4 párizsi rádió bonni tudósítása szerint Adenauer azzal a kéréssel fordult a nyugati hatalmak főbiztosaihoz, hogy járjanak közbe a Nürnbergben 1946-ban elitéit és büntetésükei a spandaui börtönben letöltő hitlerista háborús bűnösök sza- badlábrahelyezés<s érdekében. A bonni kancellár tehát el akarja érni, hogy Kesselring, Runds iidt és más, már sza- badlábrahelyezett fasiszta gonosztevők után újabb hitlerista bűnösök kapjanak kegyel- met és nyerjék vissza szabadságukat. Kik Adenauer legújabb gyámolt jai? Emlékezzünk vissza, hogu a nürnbergi nemzetközi törvényszék 1946-ban Messt, Funkot és Raederi életfogytiglani, Baldur von Schirachot és Speert 20 évi, von Neurathot 15 évi, Döniizet pedig 10 évi börtön- büntetésre ítélte. Elmékezhe- tiink, hogy a világ haladó közvéleménye egyöntetűen indokolatlanul enyhének találta ezeknek a háborús főbűnösöknek büntetését. Kétségkívül halálbüntetést érdemeltek. A bonni revansisztáknak azonban érdekeik azt diktálják, hogy a hét elítélt náci haladéktalanul nyerje vissza szabadságát. Máris fontos pozíciókat tartogatnak számukra a revansizmus és militarizmus bonni vezérkarában, amely Nyugat-Németországot kormányozza és új háború felé taszítja. Hát persze! Ha valaki, hát a spandaui foglyok csak értenek bűnös agresszív háború előkészítéséhez és kirob- bantásához! Kaiser és Oberländer, akik az Adenauer-kormány kebelében a Német Demokratikus Köztársaság és a Németországgal szomszédos országok terüietén folytatott kémkedést, kártevő- és felforgató tevékenységet szervezik, mohón várják a tanácsokat Hesstől. Hess ennek a piszkos munkának igazi mestere, ö volt megteremtője és vezetője a náci kém- és kártevőszervezetnek, amely az egész világot behálózta ... — A sztálini nemzetiségi politika szellemében gyors ütemben fejlődik a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális élete — állapította meg beszámolójában a Csemadok IV. közgyűlésén Lőrincz Gyula elvtárs a Csemadok elnöke, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. Ezt a hatalmas fejlődést bizonyítják a Csemadok, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének eddigi eredményei. A csehszlovák ötéves terv elején, 1949-ben még egyetlen Csemadok helyi csoport sem működött például a kassai kerületben. Ma már 95 helyi csoport működik itt, s ezek nagyrésze mellett tánc-, dal- és színjátszókörök alakultak. Az elmúlt év folyamán a kerület 30 magyar szinjátszóköre 62 színdarabot mutatott be. A Csemadok rozsnyói helyi csoportjának szinjátszóköre például Lavrenyev: „Amerika hangja" című darabjával 12 előadást tartott a környező falvakban. A Csemadok munkájának komoly részét alkotják az előadások is; az 1952 és 1953. évi közgyűlés közt eltelt egy év alatt a Csemadok helyi csoportjai 1381 előadást tartottak, amelyeken több mint 52 ezer hallgató vett részt Az előadások témái közt például a következők szerepeltek: „Hogyan élnek a földművesek a Szovjetunióban", „Harc a babona ellen”, ,„4z élő talaj”, stb. A Csemadok minden második helyi csoportjának jól felszerelt politikai és szépirodalmi könyvtára van; a leggazdagabbak a kiváló termelőszövetkezetek és állami gazdaságok könyvtárai. A magyarnyelvű könyvek kiadása is híven tükrözi a Csehszlovákián magyar dolgozók kulturális életének fejlődését! Baldur von Schirach-hal, irM a német ifjúság tudatának megmérgezésében tüntette ki magát, a bőim: miniszterek az újnáci Német Ifjúsági Szövet* ség vezetőségét akarják megerősíteni. Erhard bonni gazdasági mi* niszter tervekét sző új gazdasági térhódításra és az új agresszió áldozataiul kiszemeli országok kifosztására. Hiába is keresne jobb tanácsadót és tanítómestert Walter Funk volt hitlerista gazdasági miniszter, nél. Funk volt az, aki megkaparintotta a csehszlovák nemzeti bank aranyát, s megvalósította Franciaország módszeres kifosztását. Az ideiglenesen megszállt szovjet területek kirablását cé'zó tervek összeállításában és végrehajtásában is részivett. Es Speer? Ez a volt hitlerista hadiipari vezető, a haditermelés további kiszélesítésében segíthet a bonni vezetőknek. Raeder és Dönitz tengernagyokkal Adenauer azoknak a hitlerista „hadvezéreknek’' számát akarja gyarapítani, akk a vezető pozíciókat készülnek elfoglalni a hírhedt „európai hadseregben”, hogy azt Franciaország, Belgium, Hollandia és Csehszlovákia el* len vezessék. Von Neurath a zsarolás, fenyegetés és rab’ás hitlerista diplomáciájának mestere jól beleillene Adenauer külügyminisztériumába, amely tele vari Ribbentrop egykori munkatársaival és szekértolóival. Erre számít Adenauer. Ezérí jár közben a hét háborús fő- bünös szabadlábrahelyezése érdekében. A francia nemzetgyűlésben már interpelláltak „a nyugatnémet kancellár Németország szabad újrafelfegyverzését illető legújabb elhatározásai és nyilatkozatai”, valamint a háborús főbíinösök szabadlábra- helyezését célzó követelések ügyében. A népek békéjének és biztonságának érdekei azt követelik, hogy elutasítsák a bonni revansiszták közbenjárását. Míg 1946-ban összesen 8 magyarnyelvű könyv jelent meg 30.000 példányban, addig 1952-ben már 31 magyar könyvet adtak ki 236 ezer példányban. Hasonlóképpen emelkedett a magyar tannyelvű iskolák száma is, amely 1937-hez viszonyítva az 1952/53. évben elérle a tízszeresét; a legkisebbeket 215 magyar óvoda várta, 553 áitalánosiskolában 44.033 gyerek tanult magyar nyelven, azonkívül 119 középiskolának, 12 gimnáziumnak, pedagógiai gimnáziumnak és szakiskolának volt magyar tagozata. Nagy lépést jelentett a komáromi Magyar Területi Színház 1953 januárjában történt megnyitása. A színház létrehozásából szinte valamennyi szlovák színház kivette részét. A színház egyéves működése alatt több mint 200 előadást tartott. Műsorán csehszlovák és szovjet művek mellett klasz- szikusok. azonkívül magyar és szlovákiai magyar szerzők darabjai is szerepelnek. így például Móricz Zsigmond: „Kend a pap?” című egyfelvonásos és Urbán Ernő: „Tűzkeresztség" című színműve. A Csemadok komáromi helvi csoportjának színjátszó együttese nagy sikert aratott Gergely Sándor: ..Vitézek és hősök" című darabjával. Az 1953. évi Népművészet Fesztiválon az ország legjobb csoportjaival ez az együttes is bemutatta műsorát a prágai Realista Színházban: a magyarul nem tudó prágai látogatók számára cseh nyelven ismertették a darab tartalmát; ezt az ismertetést előadás előtt kiosztották a nézők közt A darab sikere oly nagv volt. hogy arról hosszabb cikkben számolt be a „Rudé Pravo”. a Cseh* szlovák Kommunista Párt központi lapja is. RA HA S ZTS OR S az Egyesüli Államokban Az Egyesült Államokban az elviselhetetlen adók, a mezőgazdasági felszerelésalt magas ára és a monopóliumok egyre fokozódó nyomása következtében évente kb százezer kis. és középfarmer megy tönkre. A kis- és középfarmerek nagy részének nincs saját földje, így kénytelen nagybirtokostól földet bérelni. A bérlő miután adósságlevéllel kötelezte le magát nem tud szabadulni a földbirtokostól. Ilyenmódon a „civilizált" XX. századbeli Amerikában a jobbágyság új formája virul. A tönkrement bérlők, miután eladták minden holmijukat, a földjüktől megfosztott farmerekhez hasonlóan munkanélküliekké válnak. Az amerikai mezőgazdasági munkások sorsa még vigasztalanabb. „A mezőgazdasági cselédek munka- és életkörülményei olyan borzalmasak — írta nemrég a „Daily Worker” — hoazokat csupán a rabok életkörülményeihez lehet hasonlítani." Családjukkal együtt látásiól-vakulásig dolgoznak átlagosan évi 270 dollárért ugyanakkor, amikor az amerikai burzsoá közgazdászok számítása szerint az Egyesült Államokban jelenleg évi 4 ezer dollárra van szükség a megélhetéshez. A siralmas lakásviszonyok, a higiénia teljes hiánya és az elégtelen táplálkozás köveikéziében a mezőgazdasági munkások közi — akiknek nagy- részét tönkrement farmerek alkotják — pusztít a kiütéses tífusz, a gümőkör és más betegség. Az amerikai mezőgazdasági dolgozók helyzetét az ország déli részén uralkodó viszonyok tükrözik a legjobban. Itt az utolsó évtizedben minden negyedik form tönkrement. Az „International Publishing House” nevű amerikai vállalat kiadásában nemrég jelent meg Victor Perionok, az ismert haladó amerikai fcöz- gazdásznak „Négerek a déli mezőgazdaságban című könyve. Ebben a könyvben többek közt a következőket olvashatjuk: e „Az Egyesült Államok mezőgazdasági lakosiágának kilenctized része szegényparaszt, részesbérlő, farmer földnélküli mezőgazdasági munkás. Ezek, hogy megélhetésüket biztosíthassák. kénytelenek városban bérmunkásnak elszegődni.” . , „Annak ellenére, hogy Délen túlnyomórészt négerek élnek, hat déli államban a földnek mindössze 6.5 százaléka a négereké. Megjegyzendő, hogy az a föld is a legsilányabbak közé tartozik. Napjainkban egyre több néger farmer válik földnélkülivé és megy tönkre.” így fest az amerikai mezőgazdasági do.gozok mai helyzete. a Szovjetunióban T. Tretyakov agronómus, a korenovszkij (Krasznodari határ'.erüleí) ,.Kirov”-ko!hoz elnöke az „Izvesztyija” december 30-i számában a következőket írja; „Kolhozunk, amely eddig is jól kivette részét a mezőgazdaság fejlesztéséből, a jövőben fokozott erővel igyekszik hozzájárulni a párt és a kormány múltévá határozatainak megvalósításához. 1953-ban földjeinkről 1279 ezer púd gabonát, többek között 884 ezer púd őszibúzát takarítottunk be. Teheneink 1233 ezer liter fejet adnak, a juhokró' 696 púd gyapjút nyírtunk. Az államnak 600 ezer púd gabonát adtunk be, egyéb be- szolgáltatási kötelezettségeinknek is eleget tettünk. Ezenkívül sok húst. zöldséget és gyümölcsöt értékesítettünk az állami felvásárló központokban. Az elmúlt évi jövedelmünk meghaladja a 9 millió rubelt. Ez kétszer annyi, mint amennyit 3 évvel ezelőtt kolhozunkban egyesült hét plat- nyirovszkajai kolhoz az egyesülés előtt elért. Évről évre növeljük a gabonatermelést, öszi- búza termésünk 1953-ban elérte hektáronként a 23.5 mázsát. A kiváló termések mestereinek példamutatása mindenkit meggyőz arról, hogy a termékeny kubányi földön még több gabonát lehet termelni. Nyikolái Rjazanycev növénytermesztő brgádja sikerrel végezte be a füves vetésforgót és 812 hektár területről hektáronként 26.1 mázsa búzát takarított be.. Sőt, 87 hektáron 37 mázsát arattak. Miután jövedelmünk emelkedett, nagyobb összegeket költhetünk építkezésre, újabb gépek beszerzésére és a kolhozp arasz tok kulturél's igényeinek kielégítésére. Kolhozunk harminc új épülettel gazdagodott. Több úi istállót és ólat építettünk. Vásároltunk 12 gépkocsit, (mcstösz- szesen 29 gépkocsin!« van), 2 mozgóvillanytele- pet, motorokat a műhelyek részére és a veteményeskertek öntözésére. A falu rádióberendezése 350 ezer rubelbe került, a könyvtárra és a klubra 180 ezer rubelt költöttünk. A platnyirovszl'iajai gépállomáson nagy lendülettel folyik 0 gépek javítása. Idén több mint száz traktor és kombájn fut ki a kolhoz földjei, re. Megkezdték az építőanyagok szállítását az idén építendő házak számára. Az állattenyésztő-telepeken a gépesítő brigádok dolgoznak. Kertészeink a kolhozunk felett védnököskődő kubá- nyi mezőgazdasági főiskola munkatársaival egvütt terveket készítenek. 300 hektárra! akarju'- kibővíteni a gyümö'esös*” — fe!ezi be levelét a kolhozelnök. Boldogan élnek, dolgoznak és szórakoznak a csehszlovákiai magyar dolgozók
