Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)

1954-02-03 / 9. szám

3 SZABAD A OC, «Tn 1954 február &* TANULJUNK A SZOVJET PÉLDÁBÓL ★ Emeljük a gépállomások munkáját az üzemi munka színvonalára Miről gondoskodik Adenauer X szovjet gépállomások egyik fontos feladata, hogy munkájukat az üzemi munka színvonalára emeljék. A párt és kormány képzett szakem­berekkel erősíti meg a gépál­lomásokat, hogy azok minél jobban teljesíthessék az előt­tük álló nagy feladatokat. Egyre több üzem dolgozói vál­lalnak védnökséget gépállo­mások felett és átadják ta­pasztalatukat és szaktudásu­kat a falusi gépkezelőknek, A penzai gépgyár s a besszonovszki gépállomás dolgozóinak együttműködése A „Pravda“ beszámol ár- hói, milyen szoros kapcsolat, baráti együttműködés alakult ki a penzai gépgyár és a besz- szonovszki gépállomás dolgo­zói között. A penzai gépgyár dolgozói január 13-án vendé­gül látták a gépállomás trak­toristáit, esztergályosait és ko­vácsait. A gépállomás dolgo­zói megismerkedtek a mecha­nikai műhelyekben folyó mun­kával, beszélgettek a gyár leg­jobb dolgozóival. Este az üzem kultúrházában a gépgyári dol­gozók és a falusi gépkezelők közösen beszélték meg, hogyan lehet alkalmazni az üzemi munkamódszereket a gépállo­más munkájában. A gépgyáriak vállalták, hogy segítik a gépállomásia­kat a gépjavítás folyamatos módszereinek elsajátításában, egy esztergapaddal, fúró- és marógéppel egészítik ki a gép­állomás felszerelését és meg­szervezik a gépállomás műhe­lyeiben a gyorsan rongálódó géprészek krómozását. Ezen­kívül öt gépesített szérűt állí­tanak fel. A gépállomás dolgozói vál­lalták, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásá­nak napjáig teljesen befejezik a tavaszi vetési előkészülete­ket. befejezik az egész trak­torállomány és az összes me­zőgazdasági gépek javítását. A penzai gépgyár kezdemé­nyezését követve sok más üzem dolgozói is vállalják, hogy hasonló módon segítik a gépállomások gépkezelőit. Egy gépállomás új mérnökének első tapasztalatai G. Szkorikov mérnök, a cseljabinszki traktorgyárban dolgozott. Az SZKP központi bizottságának szeptemberi tel­jes ülése után azonban úgy érezte, falura kell mennie, ott a helye. Kérte, küldjék mun­kára valamelyik gépállomás­ra. Kérésének eleget tettek, kinevezték a miassz-cseljabin- szki gépállomás igazgató fő­mérnökévé. Az új igazgató a gépállomáson szerzett első be­nyomásairól, terveiről ezeket írja a „Pravdádban: — A gépállomáson szívesen fogadtak, gondoskodtak meg­felelő elhelyezésről, lakásról. Egyelőre egy kolhozparaszt házában lakom, de hamarosan megindul a gépállomás lakó- házépítése. Mi, új szakembe­rek is végleges lakást kapunk. A gépállomás műhelyében tett első látogatás alatt még job­ban meggyőződtem arról, hogy nagy és érdekes munka vár rám. A gépállomáson elsőran­gú gépek vannak. Az ilyen gé­pek kezeléséhez jólfelkészült szakemberekre van szükség. A gépállomás dolgozói között valóban sok tapasztalt gép­kezelő van. — Már az első látogatásnál feltűnt nekem, hogy a mun­kaszervezésben, a traktorjaví­tás technológiájában hiányos­ságok vannak. A traktor szét­szerelésénél nem alkalmazzák az új szerszámokat, a gépke­zelők például még mindig pö­röllyel dolgoznak, noha ez a szerszám már rég nem hasz­nálatos az üzemi munkában. A gépjavítóműhelyt össze kel­lene kapcsolni a kipróbáló­műhellyel, iparvágányt kell építeni. Több emelőgépezetre van szükség, hogy megköny- nyítsük a gépkezelők mun­káját, hogy fokozzuk a terme­lékenységet. Egyes gépkezelők nem is­merik fel a pontos munka je­lentőségét. Egy alkalommal megfigyeltem, hogy végezte az egyik brigádvezető egy ten­gely esztergálását. A tengely ferde volt. Azt mondtam ne­ki: „Ez nem jó, ez selejt.“ ö meg azt felelte: „Mi beszerel­jük az ilyeneket és nincs sem­mi baj“. — „Rendbe van — mondtam. — Majd, ha össze­szereli a géprészt, hívjon en­gem“. Másnap jelenlétemben láttak hozzá a géprész össze­szereléséhez. Nem sikerült, így a gépkezelők saját tapasz­talatukból győződtek meg ar­ról, hogy ferde tengellyel nem lehet összeszerelni a géprészt. Ekkor megmagyaráztam, ho­gyan kell pontosan esztergál­ni. A munkások egyetértettek velem. Jó gépkezelőnek, szerelőnek alapos műszaki ismeretekre van szükségük. Tanulniok kell. A gépállomások munká­jában meg kell honosítani az üzemi munkamódszereket, az üzemek színvonalára kell emelni a gépállomások mun­káját. A szakmai tudás fej­lesztése annál is fontosabb, mivel a gépállomások gépállo­mánya évről-évre újabb me­zőgazdasági gépekkel gyara­podik. Olyan gépek érkeznek a gépállomásokra, amilye­nekkel eddig a gépkezelőknek, a karbantartóknak nem volt dolguk: új burgonyaültetőgé­pek, sűrűsoros ültetőgépek, kazlazógépek, mocsárekék és sok más új gép. — Nekem, mint főmérnök­nek, a tevékenységem nem korlátozódhat csupán a gépál­lomásra. Meg kell ismerked­nem a kolhoz életével is, mert hiszen a gépállomás most nemcsak a gépi munkáért fe­lel, de felelős az agrotechni­káért is, az állattenyésztés helyzetéért, a kolhoztermelés minden ágának fejlődéséért is. A gépállomás főmérnöké­nek munkája bonyolult és fe­lelősségteljes. Ezt a munkát csak a pártszervezetre, a kommunistákra, az élenjáró gépkezelőkre támaszkodva vé­gezhetjük jól. — Nagyon szeretném, ha méltónak bizonyulnék az irán­tam tanúsított bizalomra, minden erőmmel és tudásom­mal arra fogok törekedni, hogy minél magasabbra emel­jem a gépállomás szervező és irányító szerepét a mezőgazda­ság előtt álló feladatok meg- valósításában. A kolhoipiacok fejlesztéséért A „Pravda” nemrégiben be­számolt orról, hogy a Szovjet­unió városaiban és munkás lakó­telepein jelenleg mintegy 8500 kolhozpiac működik és 1954— 56-ban 508 új, korszerűen beren­dezett kolhoz pia col létesítenek a városokban. A meglévő kolhoz, piacokat új raktárhelyiségek­kel. hűtőházakkal, hús- és tej­ellenőrző központokkal bővítik ki. A helyi szovjetek gondos­kodnak arról, hogy elegendő piaci csarnok, elárusítóhely és megfelelő felszerelés álljon ren­delkezésére a kolhoznak. Sok gondot okoz az élelmiszerek szállítása. Ezt a nehézséget úgy akarják megoldani, hogy a kolhozparasztok igénybevehes- sék a gépállomások, begyűjtő- szervezetek, fogyasztási szövet­kezetek szabad járműveit. A városi szovjetek gondoskodni fognak a pályaudvar és a kol­hozpiacok közötti áruszállítás megszervezéséről. Ennek érde­kében a nagy városokban külön teherautó, teher-trolibusz és teher-villamos járatokat állíta­nak be. Fokozott figyelmet for­dítanak a piacokra árut felhozó kolhozparasztok kényelmes el­helyezésére és ellátására. Kínai és szovjet falusi gépkezelők barátsága Huszonöt éve dolgozik Ar- szentyij Nyiko'la jevics Zuj- csenko esztergályos a bogosz- lavszki gépállomáson. Zuj- csenko elvtárs a mezőgazdasági gépek javításának igazi mes­tere, fáradhatatlan újító és fel­találó. Zujcsenko elvtárs több szovjet mezőgazdasági szak­emberrel huzamosabb ideig tar­tózkodott a Kínai Népköztár­saságban, ahol gyakorlati se­gítséget nyújtottak a kínai fa­lusi gépkezelőknek. Zujcsenko elvtárs egy kínai gépállomás dolgozóinak adta át a gépjaví­tás terén szerzett gazdag ta­pasztalatait. A Kínai Népköz- társaság kormánya Zujcsenko elvtársat odaadó munkájáért a Kínai Népköztársaság Munka Hőse címmel tüntette ki. Előkészületek a tavaszi nunkálatokra Bulgáriába* A B'agoevgradi járási népi tanács értekezletet tartott, ame­lyen a tavaszi munkálatok pro­blémáival foglalkoztak. Meg­vitatták az 1953-ban elért ered­ményeket és megállapították, hogy az 1952. évinél sokkal bő­vebb termést takarítottak be. Ez a siker a korai vetésnek és a jó vetésápolásnak tulajdonítható. A jó növényápolás eredménye­képpen például hektáronkipt 6 kilóval több dohányt és 2100 kilóval több paradicsomot ter­meltek. A járási népi tanács idén is nagy gondot fordít a ta­vaszi munkálatok jó előkészíté­sére, 1952-ben a szántóterület 70 százalékán, 1953-ban pedig 90 százalékán végeztek mély­szántást. A tavaszi munkálatok­kal foglalkozó értekezletet az idén 2 hónappal előbb tartották meg, mint az elmúlt évben. „Miiliomas“ termclősiövetkezetek Lengyelországban A póznái vajdaságban több mint száz olyan termelőszövet­kezet van. amely a múlt évben egymillió zlotynál nagyobb jö­vedelemre tett szert. Egyes szövetkezetek jövedelme meg­haladta az 1,300.000 zlotyt is Sadv községben szintén műkö­dik egy milliomos termelőszö­vetkezet. A szövetkezet 150.000 zlotyit kapott az eladott tej után, 350.000 zlotyt a cukor­gyárnak adott répáért. Szép eredményeket ért el a Nieczajny községben működő milliomos termelőszövetkezet is. Ennek a szövetkezetnek 170 szarvas­marhája és 150 sertése van. Uj módszer a gyümölcsfa ülte lésnél A csehszlovákiai Libochovany- ban úi módszert vezettek be a helyi termelőszövetkezet tagjai a gyümölcsfák ültetésénél. A közeli kőbánya bányászainak segítségével robbantással ké­szítik az ültetéshez szükséges fészkeket Nagymennyiségű gyümölcsfa kiültetésénél igen sok munkát takarítanak így meg a termelőszövetkezeti ta­gok, de ezen felül a robbantott föld lazábbá is válik. A tapasz­talatok szerint az így ültetett csemeték könnyen megerednek. ,4 párizsi rádió bonni tudó­sítása szerint Adenauer azzal a kéréssel fordult a nyugati hatalmak főbiztosaihoz, hogy járjanak közbe a Nürnbergben 1946-ban elitéit és büntetésükei a spandaui börtönben letöltő hitlerista háborús bűnösök sza- badlábrahelyezés<s érdekében. A bonni kancellár tehát el akarja érni, hogy Kesselring, Runds iidt és más, már sza- badlábrahelyezett fasiszta go­nosztevők után újabb hitleris­ta bűnösök kapjanak kegyel- met és nyerjék vissza szabad­ságukat. Kik Adenauer legújabb gyá­molt jai? Emlékezzünk vissza, hogu a nürnbergi nemzetközi törvény­szék 1946-ban Messt, Funkot és Raederi életfogytiglani, Bal­dur von Schirachot és Speert 20 évi, von Neurathot 15 évi, Döniizet pedig 10 évi börtön- büntetésre ítélte. Elmékezhe- tiink, hogy a világ haladó köz­véleménye egyöntetűen indoko­latlanul enyhének találta ezek­nek a háborús főbűnösöknek büntetését. Kétségkívül halál­büntetést érdemeltek. A bonni revansisztáknak azonban érdekeik azt diktálják, hogy a hét elítélt náci hala­déktalanul nyerje vissza sza­badságát. Máris fontos pozí­ciókat tartogatnak számukra a revansizmus és militarizmus bonni vezérkarában, amely Nyugat-Németországot kormá­nyozza és új háború felé ta­szítja. Hát persze! Ha valaki, hát a spandaui foglyok csak értenek bűnös agresszív há­ború előkészítéséhez és kirob- bantásához! Kaiser és Oberländer, akik az Adenauer-kormány kebelé­ben a Német Demokratikus Köztársaság és a Németor­szággal szomszédos országok terüietén folytatott kémkedést, kártevő- és felforgató tevé­kenységet szervezik, mohón várják a tanácsokat Hesstől. Hess ennek a piszkos munká­nak igazi mestere, ö volt meg­teremtője és vezetője a náci kém- és kártevőszervezetnek, amely az egész világot behá­lózta ... — A sztálini nemzetiségi politika szellemében gyors ütemben fejlődik a csehszlová­kiai magyar dolgozók kulturális élete — állapította meg beszá­molójában a Csemadok IV. köz­gyűlésén Lőrincz Gyula elvtárs a Csemadok elnöke, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagja. Ezt a hatalmas fejlődést bizo­nyítják a Csemadok, a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének eddigi eredményei. A csehszlovák öt­éves terv elején, 1949-ben még egyetlen Csemadok helyi cso­port sem működött például a kassai kerületben. Ma már 95 helyi csoport működik itt, s ezek nagy­része mellett tánc-, dal- és színjátszókörök alakultak. Az elmúlt év folyamán a kerü­let 30 magyar szinjátszóköre 62 színdarabot mutatott be. A Csemadok rozsnyói helyi cso­portjának szinjátszóköre például Lavrenyev: „Amerika hangja" című darabjával 12 előadást tartott a környező falvakban. A Csemadok munkájának ko­moly részét alkotják az elő­adások is; az 1952 és 1953. évi közgyűlés közt eltelt egy év alatt a Csemadok helyi cso­portjai 1381 előadást tartottak, amelyeken több mint 52 ezer hallgató vett részt Az előadások témái közt pél­dául a következők szerepeltek: „Hogyan élnek a földművesek a Szovjetunióban", „Harc a babona ellen”, ,„4z élő talaj”, stb. A Csemadok minden második helyi csoportjának jól felszerelt politikai és szépirodalmi könyv­tára van; a leggazdagabbak a kiváló termelőszövetkezetek és állami gazdaságok könyvtárai. A magyarnyelvű könyvek ki­adása is híven tükrözi a Cseh­szlovákián magyar dolgozók kulturális életének fejlődését! Baldur von Schirach-hal, irM a német ifjúság tudatának megmérgezésében tüntette ki magát, a bőim: miniszterek az újnáci Német Ifjúsági Szövet* ség vezetőségét akarják meg­erősíteni. Erhard bonni gazdasági mi* niszter tervekét sző új gazda­sági térhódításra és az új ag­resszió áldozataiul kiszemeli országok kifosztására. Hiába is keresne jobb tanácsadót és tanítómestert Walter Funk volt hitlerista gazdasági miniszter, nél. Funk volt az, aki megka­parintotta a csehszlovák nem­zeti bank aranyát, s megvaló­sította Franciaország módsze­res kifosztását. Az ideiglene­sen megszállt szovjet területek kirablását cé'zó tervek össze­állításában és végrehajtásában is részivett. Es Speer? Ez a volt hitle­rista hadiipari vezető, a hadi­termelés további kiszélesítésé­ben segíthet a bonni vezetők­nek. Raeder és Dönitz tenger­nagyokkal Adenauer azoknak a hitlerista „hadvezéreknek’' számát akarja gyarapítani, akk a vezető pozíciókat ké­szülnek elfoglalni a hírhedt „európai hadseregben”, hogy azt Franciaország, Belgium, Hollandia és Csehszlovákia el* len vezessék. Von Neurath a zsarolás, fe­nyegetés és rab’ás hitlerista diplomáciájának mestere jól beleillene Adenauer külügymi­nisztériumába, amely tele vari Ribbentrop egykori munkatár­saival és szekértolóival. Erre számít Adenauer. Ezérí jár közben a hét háborús fő- bünös szabadlábrahelyezése ér­dekében. A francia nemzetgyűlésben már interpelláltak „a nyugat­német kancellár Németország szabad újrafelfegyverzését ille­tő legújabb elhatározásai és nyilatkozatai”, valamint a há­borús főbíinösök szabadlábra- helyezését célzó követelések ügyében. A népek békéjének és biztonságának érdekei azt követelik, hogy elutasítsák a bonni revansiszták közbenjárá­sát. Míg 1946-ban összesen 8 magyarnyelvű könyv jelent meg 30.000 példányban, ad­dig 1952-ben már 31 ma­gyar könyvet adtak ki 236 ezer példányban. Hasonlóképpen emelkedett a magyar tannyelvű iskolák szá­ma is, amely 1937-hez viszo­nyítva az 1952/53. évben elérle a tízszeresét; a legkisebbeket 215 magyar óvoda várta, 553 áitalánosiskolában 44.033 gye­rek tanult magyar nyelven, azonkívül 119 középiskolának, 12 gimnáziumnak, pedagógiai gimnáziumnak és szakiskolának volt magyar tagozata. Nagy lépést jelentett a komá­romi Magyar Területi Színház 1953 januárjában történt meg­nyitása. A színház létrehozásából szinte valamennyi szlovák színház kivette részét. A színház egyéves működése alatt több mint 200 előadást tartott. Műsorán csehszlovák és szovjet művek mellett klasz- szikusok. azonkívül magyar és szlovákiai magyar szerzők da­rabjai is szerepelnek. így pél­dául Móricz Zsigmond: „Kend a pap?” című egyfelvonásos és Urbán Ernő: „Tűzkeresztség" című színműve. A Csemadok komáromi helvi csoportjának színjátszó együt­tese nagy sikert aratott Ger­gely Sándor: ..Vitézek és hő­sök" című darabjával. Az 1953. évi Népművészet Fesztiválon az ország leg­jobb csoportjaival ez az együttes is bemutatta mű­sorát a prágai Realista Színházban: a magyarul nem tudó prágai látogatók számára cseh nyelven ismertették a darab tartalmát; ezt az ismertetést előadás előtt kiosztották a nézők közt A da­rab sikere oly nagv volt. hogy arról hosszabb cikkben számolt be a „Rudé Pravo”. a Cseh* szlovák Kommunista Párt köz­ponti lapja is. RA HA S ZTS OR S az Egyesüli Államokban Az Egyesült Államokban az elviselhetetlen adók, a mezőgazdasági felszerelésalt magas ára és a monopóliumok egyre fokozódó nyomása következtében évente kb százezer kis. és közép­farmer megy tönkre. A kis- és középfarmerek nagy részének nincs saját földje, így kénytelen nagybirtokostól föl­det bérelni. A bérlő miután adósságlevéllel kö­telezte le magát nem tud szabadulni a földbir­tokostól. Ilyenmódon a „civilizált" XX. század­beli Amerikában a jobbágyság új formája virul. A tönkrement bérlők, miután eladták minden holmijukat, a földjüktől megfosztott farmerek­hez hasonlóan munkanélküliekké válnak. Az amerikai mezőgazdasági munkások sorsa még vigasztalanabb. „A mezőgazdasági cselédek munka- és élet­körülményei olyan borzalmasak — írta nemrég a „Daily Worker” — hoazokat csupán a ra­bok életkörülményeihez lehet hasonlítani." Csa­ládjukkal együtt látásiól-vakulásig dolgoznak átlagosan évi 270 dollárért ugyanakkor, amikor az amerikai burzsoá közgazdászok számítása szerint az Egyesült Államokban jelenleg évi 4 ezer dollárra van szükség a megélhetéshez. A siralmas lakásviszonyok, a higiénia teljes hiá­nya és az elégtelen táplálkozás köveikéziében a mezőgazdasági munkások közi — akiknek nagy- részét tönkrement farmerek alkotják — pusz­tít a kiütéses tífusz, a gümőkör és más betegség. Az amerikai mezőgazdasági dolgozók helyze­tét az ország déli részén uralkodó viszonyok tükrözik a legjobban. Itt az utolsó évtizedben minden negyedik form tönkrement. Az „International Publishing House” nevű amerikai vállalat kiadásában nemrég jelent meg Victor Perionok, az ismert haladó amerikai fcöz- gazdásznak „Négerek a déli mezőgazdaságban című könyve. Ebben a könyvben többek közt a következőket olvashatjuk: e „Az Egyesült Államok mezőgazdasági lakos­iágának kilenctized része szegényparaszt, ré­szesbérlő, farmer földnélküli mezőgazdasági munkás. Ezek, hogy megélhetésüket biztosíthas­sák. kénytelenek városban bérmunkásnak elsze­gődni.” . , „Annak ellenére, hogy Délen túlnyomórészt négerek élnek, hat déli államban a földnek mind­össze 6.5 százaléka a négereké. Megjegyzendő, hogy az a föld is a legsilányabbak közé tartozik. Napjainkban egyre több néger farmer válik föld­nélkülivé és megy tönkre.” így fest az amerikai mezőgazdasági do.gozok mai helyzete. a Szovjetunióban T. Tretyakov agronómus, a korenovszkij (Krasznodari határ'.erüleí) ,.Kirov”-ko!hoz el­nöke az „Izvesztyija” december 30-i számában a következőket írja; „Kolhozunk, amely eddig is jól kivette részét a mezőgazdaság fejlesztéséből, a jövőben foko­zott erővel igyekszik hozzájárulni a párt és a kormány múltévá határozatainak megvalósítá­sához. 1953-ban földjeinkről 1279 ezer púd gabonát, többek között 884 ezer púd őszibúzát takarítot­tunk be. Teheneink 1233 ezer liter fejet adnak, a juhokró' 696 púd gyapjút nyírtunk. Az állam­nak 600 ezer púd gabonát adtunk be, egyéb be- szolgáltatási kötelezettségeinknek is eleget tet­tünk. Ezenkívül sok húst. zöldséget és gyümöl­csöt értékesítettünk az állami felvásárló köz­pontokban. Az elmúlt évi jövedelmünk meghaladja a 9 millió rubelt. Ez kétszer annyi, mint amennyit 3 évvel ezelőtt kolhozunkban egyesült hét plat- nyirovszkajai kolhoz az egyesülés előtt elért. Évről évre növeljük a gabonatermelést, öszi- búza termésünk 1953-ban elérte hektáronként a 23.5 mázsát. A kiváló termések mestereinek pél­damutatása mindenkit meggyőz arról, hogy a termékeny kubányi földön még több gabonát le­het termelni. Nyikolái Rjazanycev növényter­mesztő brgádja sikerrel végezte be a füves ve­tésforgót és 812 hektár területről hektáronként 26.1 mázsa búzát takarított be.. Sőt, 87 hektá­ron 37 mázsát arattak. Miután jövedelmünk emelkedett, nagyobb összegeket költhetünk építkezésre, újabb gépek beszerzésére és a kolhozp arasz tok kulturél's igényeinek kielégítésére. Kolhozunk harminc új épülettel gazdagodott. Több úi istállót és ólat építettünk. Vásároltunk 12 gépkocsit, (mcstösz- szesen 29 gépkocsin!« van), 2 mozgóvillanytele- pet, motorokat a műhelyek részére és a vete­ményeskertek öntözésére. A falu rádióberende­zése 350 ezer rubelbe került, a könyvtárra és a klubra 180 ezer rubelt költöttünk. A platnyirovszl'iajai gépállomáson nagy len­dülettel folyik 0 gépek javítása. Idén több mint száz traktor és kombájn fut ki a kolhoz földjei, re. Megkezdték az építőanyagok szállítását az idén építendő házak számára. Az állattenyész­tő-telepeken a gépesítő brigádok dolgoznak. Ker­tészeink a kolhozunk felett védnököskődő kubá- nyi mezőgazdasági főiskola munkatársaival egvütt terveket készítenek. 300 hektárra! akarju'- kibővíteni a gyümö'esös*” — fe!ezi be levelét a kolhozelnök. Boldogan élnek, dolgoznak és szórakoznak a csehszlovákiai magyar dolgozók

Next

/
Oldalképek
Tartalom