Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)

1954-02-03 / 9. szám

f$54 február 3. SZABAD \OCRlD 5 A SZTÁLINGRÁDI HŐSÖK IRTA: MIHAIL IGOR LEVÉL A PÁRTOKTATÁSRÓL A Központi Vezetőség 1953 jún'us 27—28-i határozata értelmében párttagságunk politikai nevelésére nagyobb gondot kell fordítanunk, hogy teljes egészében betölthessük az élcsapat szerepét. Októberben minden alapszervezetnél megindult az oktatás és a hallgatók elég szép számban jelentek meg. így a baglyaSaljai alap- szervezetnél is. A baglyasaljai Xl-es körzet MDP szervezete széleskörű politikai munkát végzett az oktatás érdekében, amelynek meg is lett az eredménye. A politikai oktatáson részvevő hall­gatóknak a 90 százaléka háztartásbeli elvtárs* nőkből tevődik össze, s mindezek dienere rend­szeresen megjelennek a foglalkozásokon. A sze­mináriumi hallgatók a pártvezetőséggel megbe­szélve teaestét is rendeztek. A teaesten megta­karított összegből pedig a közeljövőben kollek­tív mozilátogatást rendeznek. Sajnos azonban nem minden körzetnél fog­lalkoznak így a hallgatókkal. A X-es körzet ve­zetősége nem foglalkozik eléggé a párttagokkal, amelynek az a következménye, hogy az oktatást nem tudják megtartani-, mert kevesen jönnek össze. Itt példát vehetnének a XI-es körzet sze­mináriumáról Politika; nevelőmunkával hassa­nak oda, hogy az oktatási munka megjavuljon, emelkedjen a foglakozások színvonala. PASZTCl LÁSZLÓ propagandista Egy gazdagyűlés hasznos tapasztalatai A sztálingrádi gydzelem 11. év­fordulója t.. Mennél hevesebb lett a küzdelem Sztálingrádnál, a pártonkívüli katonák annál szorosabbra , tömörültek a kom­munisták körül. A pártonkívüli harcosok a hazát fenyegető ve­szedelem óráiban kérték, hogy vegyék fel őket a kommunista párt soraiba. * :.. Az egyik óvóhelyen tag­gyűlést tartottak a párttagok. Megvitatták Nyina Mihajlovna Kokorina ápolónő kérését, aki be akart lépni a kommunista pártba. — Nyina Kokorina bátor harcos és jó elvtárs — mondja Koskanjev elvtárs, a csoportbi­zalmi. — Negyvenhat sebesült szovjet harcost mentett ki a csatamezőről. A pártmunkások figyelmesen hallgatják a csoportbizalmi sza­vait és bátorító pillantást ve­tettek a katonaruhás, sovány, szőke leány felé. Nyina életrajza rövid volt. — Négyen vagyunk testvérek <— mondta Nyina. — Két fiú­testvérem és egy nővérem van. öcsém még iskolába jár, két idősebb testvérem szintén a fronton küzd. A háború előtt osztályunkban minden leány elvégezte az ápolónői tanfolya­mot a tanulás mellett, és ami­kor a rádión keresztül értesül­tünk arról, hogy a német fa­siszták hitszegöen hazánkra tá­madtak, az egész osztály együtt ment a katonai bizottsághoz és kérte, hogy vezényeljék a frontra... ; Az önéletrajz után meg­kérdezték, milyen munkát vé­gez a Komszomolban. — Propagandista vagyok — válaszolt Nyina — újságokat, a Szovjet Tájékoztató Iroda köz­leményeit olvasom a katonák­nak. Éppen ma olvastam fel Rogyincev gárdistáinak a sztá­lingrádi harcosokhoz intézett felhívását..; — Gratulálunk. Kokorina elvtársnő — nyújtott kezet a leánynak Baranov párttitkár a szavazás után. — Felvettük a párt tagjai közé. Reméljük, Az egyre növekvő lakásszük­séglet kielégítése érdekében a nfnisztertanács elhatározta, hogy a nagyarányú áilami la­kásépítési programm mellett, az eddiginél fokozottabb segít" ségét nyújt a dolgozók magán­erőből történő lakóház-, illetőleg lakás építéseihez. A miniszterta­nács határozata többi között ki­mondja: Azokat a dolgozókat, akik kötelezik magukat arra, hogy a házhely juttatásától szá­mított hat hónapon belül a la­kóház építését megkezd k és a juttatástól számított két éven belül az építést befejezik, ház­hely-juttatásban kelt részesíteni. A házhelyet, amelyet elsősorban az állami tulajdont képező be ■nem épített ingatlanokból, ál­lami tartalék-házhelyekből kell biztosítani, előnyös anyagi fel­tételek mellett telekkönyvi tu­lajdonba kel! adni. A házhelye­ket úgy kel! kijelölni, hogy azo­kon háztáji konyhakertet, por­tát lehessen létesíteni. Nagysá­guk 150 négyszögöltől 400 négy­szögölig terjedhet. A helyi ta­nácsoknak az építtetők részére a kérelem beérkezésétől számí­tott 14 napot* belül megfelelő házhelyet kell kijelöl niök, vagy ügyükben érdemi döntést hozni. A? építési engedélyről a kére­lem beérkezésétől számított leg­később 8 napon belül ugyancsak a helyi tanácsoknak kell dön­teniük. Az építtetők "lakóházaikat egyéni kívánságuknak megfele­lően építhetik meg. Az egysé­ges falu. illetve városkép lei at a - kitása, valamint a gazdaságo­sabb előregyártott épületelemek és szerkezetek alkalmazása ér­dekében azonban elő kell segí­teni a korszerű típustervek al­kalmazását. Mivel a családi la­kóházak felépítéséről, illetve fel- építtetéséről az építtetőknek kell gorvdoskodniok. azoknak a volt, — elsősorban falusi — építőkis­iparosoknak, akik iparjogosítvá- nvukat visszaadták, az iparjogo­sítványt. saját kérelmükre, a ké­relem beérkezésétől számított 7 napon beiül a helyi tanácsoknak ki kell adniok. Azoknak a dolgozóknak, akik hogy méltó lesz a párt bizal­mára. — Ezt megígérem! — vála­szolt Nyina. ::. Egyre elkeseredettebben folyt a harc. „Éjszaka volt — irta a naplójába Nyina Liszacsuk, Nyina Kokorina barátnője. — Távolról vörösen izzóit az ég­bolt: az ellenség békés falva­kat gyújtott fel. A levegőben füst szaga terjengett. Dörögtek az ágyúk. Nyina Kokorina oda­csúszott hozzám: — Tarts ki — mondta. Szorosan átöleltük egymást és esküt tettünk, hogy végig kitartunk. A levegőben rakéták tüze fénylett. Dúlt a harc. Hol itt, hol ott robbantak a löve­dékek, a levegőben puskago­lyók fütyültek... Az ellenség elkeseredett tüzelése azonban nem törhette meg Sztálingrád hős védelmezőinek harci szel­lemét. A vitéz katonákkal váll­vetve küzdöttünk mi is. Elő­ször bizony féltem egy kicsit: még csak 18 éves voltam. Úgy vágytam élni! De erőt adott az a tudat, hogy a hazát, népünk jövendő boldog életét védelme­zem.“ Abban az időben Nyina Ko­korina és Nyina Liszacsuk a „Barrikád“gyár műhelyében, rommálőtt házakban nyújtottak segítséget a sebesült katonák­nak. Barátnőjük, Zoja Putyi- lova, a sebesülteket a Volga balpartjára kísérte át. A fa­siszták állandóan bombáztak és lőtték a keskeny hidat, ame­lyen keresztül Zoja a sebesül­teket vitte. Amikor a hitleris­ták szétrombolták a hidat, Zoja motorcsónakon, ladikon foly­tatta munkáját. ★-.-..A balpart felé tart egy csónak. Körül aicnák, gránátok, bombák robbantak, a víz hatal­mas sugarakban szökik az ég felé. Amint egy percre elcsen­desült a csatazaj, az egyik se­besült halkan megszólalt: — Nővérke, hogyan lehet ez? Elmegyünk Sztálingrádból és családi házukat saiát erejükből felépíteo: nem tudják, a minisz­tertanács az 1954. évben 180 millió forint építési kölcsönt biz­tosít. Ezt az összeget új családi házak építéséhez szüksége? köl­csönök céljárat, félbemaradt építkezések befejezésére, meg­lévő családi házak kiegészítésé­re. egyéni tulajdonban lévő há­zak sérült részeinek helyreállí­tására és tatarozására, továbbá egyéni és állatni tulajdonban lévő házak nagy lakásainak megosztásához szükséges köl­csönökre kell felihasználni. A kölcsönöket az Országos Taka­rékpénztár folyósítja!. Kölcsönben részesülhetnek bérből és fizetésből élő városi és falusi dolgozók, szellemi sza­badfoglalkozásúak (tudósok, művészek, írók, etb.), kisipari termelőszövetkezeti tagok és ki­vételesen termelőszövetkezeti tan­gók és dolgozó parasztok is. Uj családiház építésére köl­csön folyósítható, ha: a kölcsön kérelmezőjének saját telke van, vagy a helyi tanács lakóház építésére telket juttat; az épít­kezéshez az engedélyt a helyi ta­nács megadta; a kölcsön folyó­sítását alkalmazottaknál a munkáltató, más dolgozóknál a helyi tanács javasolja. A kölcsön összege az elfogadott építkezési költségvetés végösszegének 75 százaléka, legfeljebb azonban 40.000 forint l^jiet. A kölcsön kamata évi 2 százalék, törlesz­tési ideje legfeljebb a folyósítás­tól számított 25 év. A havonta törlesztendő összeget az Orszá­gos Takarékpénztár állapítja meg (általában azonban havi 100 forintnál kevesebb nem le­het). A kölcsön törlesztését az építkezés befejezésétől számított egy év után kell megkezdeni. Aki a kölcsönt a törlesztésre megállapított határidő előtt visszafizeti, a kölcsön összegé­ből annyi százalék engedményt kap. ahány évve] előbb fizeti vissza tartozását. A kölcsön igénybevételével felépített egyé­ni családiházak után tulajdono­saik 15 évig teljes házadómen tességben részesülnek. nem írjuk alá a Sztálin elvtárs­hoz intézett levelet? — Legyen nyugodt, kedve­sem, mindjárt felolvasom és mindnyájan aláírjuk — feleli gyengéden Zoja. A leány meghatott hangon olvassa fel a levelet, amit Sztá­lingrád hős védelmezői küld­tek Sztálin elvtársnak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 25. évfordulójának előes­téjén: „Esküszünk atyáinknak, Cáricin hős védelmezőinek, es­küszünk frontokon harcoló vi­téz katonáinknak, esküszünk szovjet hazánknak, hogy nem hozunk szégyent az orosz fegy­ver becsületére. Utolsó lehele­tünkig küzdeni fogunk. Apáink az ön bölcs vezetése alat arat­tak győzelmet a cáricini csa­tában. mi is az Ön vezetésével győzzük le a fasisztákat Sztá­lingrádnál.“ A Sztálin elvtárs­hoz intézett levelet az egész sztálingrádi front aláírta ;;: ★ t; A sztálingrádi csata a 300 ezer főnyi német hadsereg ve­reségével végződött. Sztálingrád egykori védelme­zői — most lelkesen dolgoznak, újabb győzelmet aratnak a bé­kés alkotómunkában. A hős város sok védelmezője a kommunizmus nagy építke­zésein, gyárakban, kolhozok­ban, tudományos intézmények­ben, főiskolákon dolgozik. Nyina Mihajlovna Kokorina a háború befejezése után be­iratkozott az egyetemre, és most történelemtanár az egyik novoszibirszki középiskolában. Állandó kapcsolatot tart egy­kori bajtársaival, akikkel együtt védelmezte Sztálingrá­dot, és akikkel együtt tette meg a Sztálingrádból Berlinbe vezető hosszú és nehéz utat. Zoja Putyilova leszerelése után a novoszibirszki jogtudo­mányi főiskolára iratkozott be. Szorgalmasan tanult és kitűnő eredménnyel fejezte be a főis­kolát. Az omszki területen megválasztották népbírónak. Szabadsága idején rendszerint ellátogat Sztálingrádba, a hős városba, az el nem halványuló dicsőség városába! Ugyancsak az elfogadott épít­kezési költségvetés 75 százaléka ereiéig folyósítható kölcsön a félbenmaradt családi házak épít­kezésének befejezésére valamint meglévő családi házak kiegészí­tésére (toldaléképítkezésre), leg­feljebb 25 éves törlesztés mel­lett: az egyéni tulajdonban lévő lakóházak sérült részeinek hely­reállítására, legfeljebb 15 éves törlesztésre; az egyéni tulajdon­ban, illetve állami tulajdonban lévő házak bérlői részére nagv lakások megosztási költségeire, legfeljebb 15 éves törlesztésre. Az egyéni tulajdonban lévő lakó­házak tatarozására folyósított kölcsönök törlesztési ideje leg­feljebb öt év, a kölcsön összege házanként legfeljebb 5000 forint, a társasházak esetében lakáson­ként legfeljebb 3000 forint lehet A családi takóháztulajdonosok jogainak fokozott védelmében a minisztertanács határozata ki­mondja, hogv az 1953. április 1 után épült lakást tulajdonosa — a lakás terjedelmére való te­kintet nélkül — szabadon hasz­nálhatja, illetőleg tetszésszerlnt* méretű lakást építhet magának abból társbérlet céljára igénybe­venni semmit nem lehet. Amenv nyiben a lakást tulajdonosa ? jelen rendelet megjelenése után építette és az valamilyen okná' fogva megüresedik, azt tetszés szerint — részben, vagy egész­ben — szabadon bérbe adhatja. A minisztertanács határozata továbbá kimondja, hogy ameny- nyiben személyi tulajdonban lé­vő lakóház, illetőleg lakás (füg­getlenül attól, hogv mikor épült) megüresedik, a tulajdonos — az igényjogosultságra vonatkozó rendelkezésekre való tekintet nélkül — abba szabadon beköl­tözhet. A minisztertanács határozata utasítja a minisztériumokat és főhatóságokat, gondoskodjanak arról, hogy az irányításuk alá tartozó vállalatok, intézmények és hivatalok vezetői műszaki -se­gítség, önköltségi áron történő anyagszállítás, stb. formájában nyújtsanak messzemenő segítsé­get dolgozóiknak családi lakó­házuk felépítéséhez. Amikor Érsekvadkertre értünk, hiába érdeklődtünk a dolgozó parasztoktól, hogy hol lesz meg­tartva a gazdagyűlés, bizony nagyon kevesen tudtak erre vá­laszt adni. Voltafe olyanok is, akiik azt mondották; „Az elvtár­sak messziről jönnek és tudják, hogy itt ma este gazdagyűlés lesz, mi pedig itt lakunk, s még­sem tudunk róla.” Ez egy kicsit érdekesnek tűnt fel, de azért nagvnehezen rátaláltunk. A mozihelyiséget jelölték k] er­re az alkalomra.. Először azt hittük, hogy már elkéstünk. A végén azonban ki­derült, hogy a gazdagyűlés előtt más értekezlet volt, s az előadók átadva egymásnak a szónoki asztalt: „ melegs z ék-váltás sál" megkezdődött a gazdagyűlés. 7*; A gazdagyűlés előadója Tóth eiviárs volt, a 6zécsényi techni­kum igazgatója. Alapjában véve jó előadást tartott, — eltekintve attól, hogy gyakran használta az újságot, no meg attól, hogy nem arról beszélt, ami a dolgozó parasztokat érdekelte volna. ..Átfogó képet” alkotott a mező- gazdaság fejlesztéséről, 6 nem azt elemezte, hogy a párt és kormány mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló határozatának a sikeres megvalósítása érdeké­ben az érsek vadkerti dolgozó parasztoknak mit kel! termők: menyivel kell növelni 1953-hoz viszonyítva a kapások és a ke­nyérgabona vetésterületét és amd legjobban érdekelte volna a je­lenlévő gazdáikat: hogyan le­het növelni az állatállományu­kat. Nagy József 18 holdas egyé­nileg gazdálkodó középparaszt hozzászólásává'1 helyes irányba terelte a gazdagyűlést, ö már a saját problémájáról, az egész község problémájáról beszélt. A jelenlévők szinte „itták” dol­gozótársuk szavait, 6 valameny- nyien helyeslőén bóiintgattak, amikor arról beszélt, hegy — a mostani mezőgazdasági határo­zat után már érdemes tervez­getni, érdemes még fokozottabb erővei dolgozni. „Őszintén kell elmondanunk, hogy tavaly még nem fgy gondolkodtunk. Csak azokat a földeket műveltük, trá­Különös növény a dohány. Igen sok ember barátja. Aki egyszer megszokta és meg­szerette, az nehezen hagyja el, egész életén át hű barátját ta­lálja benne. Osztozik vele örömében és bánatában is egyaránt. ..De nemcsak a göncülző kék füsttel vagyunk így — mond­ják a szívbéü dohánytermelők — hanem a dohány termelésé­vel és munkájával is." Med- vegy János göróczpusztai do­hányos bŐIcselkedve mondja: „Szívesen dolgozom én akár a kaszálón, akár a jószág között vagy bárhol is, de szi­ve mszer int mindig csak a do­hánnyal foglalkozom szíveseb­ben.” Ilyenformán beszélt a tersfei Pintér István is, aki az épülő szép kis háza emel­kedő falai között büszkén magyarázta: „Látod, ez tesz a dohánycsomózó szobám. Kü­lön bejárattal nyílik majd a folyosóról. Lásd, hogy meg­becsülöm a dohányt, hisz eb­ből van minden jövedelmem. A pajtát meg oda teszem — mutat ki az őszi napsütésben fürdő domb oldatára — mit gondolsz, jó helyen lesz9 Temettem én már 15 mázsát is egy holdon. Jövőre meg, ha egy kis szerencsém lesz, el tudom érni a 16 mázsát is holdanként. A nyirjespusztai Benosik István bácsi pedig egész biz­tosan betege lenne, ha egy év­ben nem termelhetne dohányt, különösen, amióta Balassa­gyarmaton szép városi házat vett a dohány árán. Meg kell azonban állapítani, hogy sok hűséges dohányter­gyáztuk becsületesen, ami közei volt a faluhoz. A tanács min­dig a tagosításról beszélt, ami azt váltotta ki, hogy nem tud­tuk: jövőre ez !esz-a mi földünk, vagy mást kapunk helyette. Most azonban már más. Megváltozott minden körülöttünk, s ezért dol­gozni, termelni fogunk még többet, mint 1953-ban.” Nagy József a továbbiakban arról beszélt, hogy nem jó az, ha hat hétig is kinn hagyják a trágyát, mert ott mossa az eső, a hó, a víz, s a szerves tárgya veszít tápéntekiéből. Ezt feltétlen a műtrágyává.] kell pótolni, de nem szeretnénk, ha az lenne a helyzet, mint tavaly, hogy a köz­ségben uem lehetett műtrágyá­hoz jutni. Az állatállományuk növeléséhez korpát, kémeik. Mol­nár József dolgozó paraszt is az ál lat állomány növelésével fog­lalkozott. Ehhez azonban az lenne szükséges, hogy a cukor­gyár ne olyan száraz répaszele­teket adjon, mint 1953-ban, amit még a malaccal sem lehetett megetetni. Nagy István, a köz­ségi mezőgazdasági állandó- bizottság elnöke a termelési bi­zottság megválasztására tett ja­vaslatot. A dolgozó parasztok egyhangúlag fogadták el 40 dolgozótársuk jelölését, 6 a ter­melési bizottságot megválasz­tottnak nyilvánították. Közöttük olvanok, mint Kaba András, Boda. János. Nagy József, Hi­ves Ferenc, Kovács József, Csil­lag Ferenc és még a többi, ak:k mindig példát mutattak a köz­ség dolgozóinak nemcsak a me­zőgazdasági munkák sikeres el­végzésében, hanem a begyűjtés­ben is. A termelési bizottság meg­választása után még többen hozzászóltak. Így például Nav- ratill Aladár bognár-mester, Lacc Andrá® 13 holdas és még mások, ☆l Az érsekvadkerti gazdagyűlés- nek komoly fogyatékossága volt, hogy azt nem készítették elő megfelelően, s a dolgozó pa­rasztok jóformán azt sem tud­ták, hogy miről lesz szó. így nem is lehetett a közvetlen ten­nivalókat megszabni. Az előadó is — Tóth efvtárs — csak úgy „véletlenül ugrott be.” Ném vol­tak elegen ezen a gyűlésen, melő az utóbbi pár évben el­pártolt a dohány termelésétől. A helytelen árpolitika sok régi termelőt elkedvetlenített, a szerződtetés, illetve a tervtel­jesítés minden eszközzel való erőltetése pedig számcs ellen­séget szerzett a dohányterme­lésnek. Az új kormányprogramm azonban megszüntette a lehe­tetlen állapotot. Olyan ára­kat és olyan kedvezményeket állapított meg, amelyek nem­csak a régi dohánytermelőkbe oltottak friss lelkesedést, ha­nem a nyitott szemmel járó szövetkezeti és egyéni pa­rasztság körében is számos hívet szereztek. Ezek a ter­melők igyekeztek még az ősz folyamán megkötni a szerző­déseket. hogy földjüket terv­szerűen megosztva, biztos tervvel indulhassanak a kö­vetkező gazdasági évnek, elő­készítve a talajt úgy, ahogy azt a termelni szándékozott növény legjobban megkívánja-. Dicséretet érdemelnek külö­nösen Csesz-t ve község do­hánytermelői. de dicséret il­leti Csecse. ÉnsekvadkerL Nógrádmairoal, Tereske. Rom­hány, Mohora, Balassagyar­mat, Dejtár, Patak élenjáró dohánytermelőit is, akik a szerződésnél nem tétováztak, hanem megkötötték idejében at szerződést, kijelölték és elő­készítették a legmegfelelőbb talajt és már gyűjtik a trá­gyát a melegágyhoz, ök ha- rráair meglátták a kormány- prograimim által biztosított kedvezményeket. Ugyanis o!y->n jövedelmező termelési lehetőség került a kezükbe, mert ebben ez időben tartottak szülői értekezletet is. ami sok dolgozó parasztasszonyt távoi- tartott az értekezlettől. A balas­sagyarmati járás' tanácstól ki­küldött elvtárs igen gyakran szolt «őzbe. ami azt eretímé- nyez'.e, hogy a dolgozó parasz­toknak már „nem jutott” idő ter­veik elmondására. Pedig nagyon sokan szerettek volna- még ta­nácsot is kérni, hogyan, milyen módon fejleszthetnék áH*tállo­mányukat, s mennyi lucernás ló­here vetésre lenne ebben az év­ben szükség. A hibák tömegét tetézi az is, hogy a gazdagyű­lésnek már 7 órára végének kel­lett volna lenni, mert a mozi­előadásra érkező gyermekek közbeszólásukkal állandóan za­varták a hozzászólókat. Nem beszélve arról sem, hogy a mo­zi gépkezelője, hogy sürgesse a gyűlés befejezését legalább há­romszor közbecseíiigetett, s a hangszóróval állandóan zavarta a gyűlés komolyságát Az érsekvadkerti gazdagyűlés érdeme, hogy a dolgozó parasz­tok megválasztották a termeiési bizottságot, s a-bban a község dolgozóinak színe-javát bízták meg a munkával. Érdeme az is, hogy a hozzászólások már jó mederbe terelték a gyűlés tár­gyát, de hiányzott belőle az a tervezgeiés, amit a jövőre nézve maigttk elé tűztek. Rontotta a gazdagyűlést, hogy a tanácstól kiküldött elvtárs nem engedte a dolgozó pa-raszoka-t beszélni, ha­nem ő beszélt, s elvette az amúgy is rövid idő nagyobb ré­szét. S ha ez nem történik így, »kikor nem ä gvfilés után mond­ják el a dolgozó parasztok, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvalósítása érdekében marhava karókat, eke­vasakat, ge re hlyeket, vasvillákat és egyéb más mezőgazdasági közszükséP’Mi cikkeket kérnek a földművesszöveíkezetbe. mert Ersekva’dkerten még most sem lehet kapni. ★ Az érsekvadkerti gazdagyűlés komoly tanulság mind a megyei tanács, mind a járási és községi tanáosok számára, a gazdagyű­lések jobb, szervezettebb előké­szítése tekintetében. aml-t feltétlenül meg kell ra-« gadni. A kormányprogrammn-alk megfelelően a miniszter- tanács az 1953. évi árakkal szemben lényegesen magasabb dohánybeváltási árakat álla­pított meg az 1954. évre. A jő — közepes dohánytermelő az 1954-es évben ugyanolyan termésátlag mellett is, mint az előző évben, jóval nagyobb jövedelmet tud elérni. Például Pásztor Lajos, a Csesztve Kincsem-pusztai do­hánytermelő az előző évben 1488 négyszögölről beszállí­tott 990 kilogramm dohányért mindössze 11.445 forint és 93 fillért kapott. Ha ez évben ugyanekkora területről ugyan­ilyen mennyiségű és minőségű dohányt fog beszállítani a be­váltóhelyre, akkor 27.054 fo­rint 49 fillért fog kapni. Amint látjuk, egy közepes do­hánytermelő is hatalmas jöve­delemre tehet szert. A nagy termésátlagot elérő termelők — mint Pintér István, aki 16 mázsás termésátlagot akar el­érni kh-ként —. még maga­sabb jövedelemre tesznek szert, A magas termésátlagok eléréséhez azonban odaadó munkával kell előkészülni. Nagyban hozzájárul ehhez a helyes talajművelés, a korai és jó palánták beszerzésére, minden kipusztult tőke pótlá­sa, és minden haisznólható le­vél hasznosítása. Gondos, tervszerű munka meg is, hozza a magas jöve­delmet. HORVATH ÁRPÁD Balassagyarmat A minisztertanács határozata a családiház-építés fokozott támogatására • ••••••••••••••••••••••••«•••••••••••••••••••••••••••••••••••»••••••••••••••••••••a« ■•••••(*•«•«•• A nógrádi dohánytermelők között

Next

/
Oldalképek
Tartalom