Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)
1954-02-24 / 15. szám
4 SZABAD nSgrId 1954 február 24. A szovjet nép barátságának követei — Néhányon a barátsági hónapra érkezett küldöttek közül IVAN JEVDOK1MOV1CS GLUSCSENKO a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének tudományos titkára, a biológiai tudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája genetikai intézete laboratóriumának vezetője, a kulturális delegáció vezetője. A neves szovjet biológiai professzor 1907-ben született. A micsurini biológia lelkes képviselője, Liszenko akadémikus tanítványa és egyik legközelebbi munkatársa. Tudományos munkáiban a megtermékenyítés biológiai problémáival, a növényi organizmusok szövetének különböző genetikai tulajdonságaival, a növények vegetatív hibridizációjának kérdéseivel, stb. foglalkozik. Munkássága hatalmas jelentőségű az agrobiológiai tudomány és a szocialista mezőgazdasági termelés szempontjából. A burgonyaültetés terén kidolgozott és alkalmazott új módszereiért 1943-ban Sztálin-díjjal tüntették ki. 1950-ben pedig „A növények vegetatív hibridizációja” című tudományos művéért kapott Sztálin-díjat. Gluscsenko a reakciós weis- mannista genetika ellen folytatott harc egyik legaktívabb részvevője. Rengeteg cikke jelent meg. amelyekben a micsurini biológiát propagálja és leleplezi a Weismann—Mendel—Morgan- féle genetika áltudományos, idealista jellegét. A Munka Vörös Zászlórendjével is kitüntették. 1949-ben a barátsági hónap’ alkalmából járt Magyarországon. *■ íMANUEL GENRIKOVICS KAZAKEV1CS író, a Szovjet írók Szövetsége vezetőségének tagja, Sztálin- dijas. 1913-ban született Kremen- csukban (Ukrajna) tanító családból. Harkovban végezte az általános iskolát és a gépipari technikumot. Majd a Távol- Keletre utazott, ahol nyolc évet töltött, Dolgozott mint kolhozelnök, építésvezető, mint a „Csillag” c. újság munkatársa és mint színházigazgató. Egyidejűleg, irt verseket is. 1932- ben belépett a Komszomolba. 1938-tían Moszkvába költözött, ahol irodalmi munkásságot fejtett ki. 1941 júliusában önként jelentkezett a frontra; a háború alatt egyszerű katonából hadosztály felderítőparancsnok, majd hadsereg felderítő osztály parancsnokhelyettes lett. Háromszor megsebesült. 1944-ben lépett be a Szovjetunió Kommunista Pártja tagjainak sorába. Résztvett Moszkva védelmében, Varsó felszabadításában és Berlin elfoglalásában. A Nagy Honvédő Háború idején tanúsított hősies magatartásáért nyolc Ízben tüntették ki. Leszerelése után irta meg a szovjet felderítők hősies munkáját és veszélyes életét ábrázoló „Csillag” című elbeszélését, amelyért 1947-ben a Sztálin-díj II. fokozatával tüntették ki. 1949-ben jelent meg a „Tavasz az Oderán” című munkája, amely ugyancsak a Sztálin-díj II. fokozatát nyerte el. Ez utóbbi műve a szovjet irodalom jelentős alkotásai közé tartozik. ★ JUR1J MIHAJLOV1CS NYEPRINCEV Sztálin-díjas festő, a Szovjetunió Művészeti Akadémiájának levelező tagja. A fiatal festő a háború első napjaitól kezdve a leningrádi fronton harcolt és ott küzdötte végig a nagy ostrom napjait is. Az „Üdvözlégy Leningrad”, „Az utolsó gránát”. „Liza Csajkina” c. képeiben a Nagy Honvédő Háború idején szerzett élményeit örökítette meg. 1951-ben készült el legkiemelkedőbb művészeti alkotása, a „Harc utáni pihenő” c. képe, amely Tvardovszkij „Vaszilij Tyerkin”-jának témájára készült. Ez a kép reprodukciókról nálunk is nagy népszerűségnek örvend. Ezt a művét 1952-ben Sztálin- díjjal tüntették ki. Képe egyszeriben meghódította a közönség szívét, mert élő szovjet embereket ábrázol, akikben a legjobb, legszebb emberi tulajdonságok öltenek testet. A kép alakjainak egyéni, sajátos arculatán kívül kitűnően ábrázolja a szovjet katonáknak az egy testvéri családban összeforrott kollektíváját * RUBEN NY1KOLAJEVICS SZIMONOV az Állami Vahtangov Színház Sztálin-díjas főrendezője, a Szovjetunió népművésze. Moszkvában született. A gimnázium elvégzése után a moszkvai egyetem jogi fakultásán tanult. 1919-ben lépett be a Saljapin nevét viselő stúdióba, 1920-ban a Vahtangov stúdióba ment át. A Moszkvai Művész Színházban és a Vahtangov Színházban két év alatt több mint 30 szerepet játszott. Többek között Gogol „Revizor”-ának Hlesztakov szerepét, Gyrano de Bergerac-ot, az „Ármány és szerelem”-ben, Wurmot. Sztálint is alakított a „Puskás ember” című filmben. Szimonov több színházban végzett rendezői munkát. A Vahtangov Színházban 11 darabot vitt színpadra, többek között Kornyejcsuk „Front” c. darabját is. 1928-ban saját stúdiót szervezett, ahol többek között Lobanovval Solo- hov „üj barázdát szánt az eke” c. darabját adták elő. A Nagy Színházban több operát rendezett, többek között Csajkovszkij „A cárnő cipője” c. művét. Szimonov négy örmény stúdió szerzője és művészeti irányítója volt. 1927-ben az üzbég stúdiót vezeti. A Scsukin nevét viselő iskolában a színművészetet és a balettiskolában pantomimot (némajáték) tanít. 1933-ban lett az Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság érdemes művésze, 1937-ben népművésze. 1939-ben kinevezték a Vahtangov Színház művészeti vezetőjévé. 1939-ben Lenin-renddel tüntették ki. A Cyrano, Oleko és Dundics eljátszásáért megkapta a Sztálin-díj I. fokozatát. A Nagy Honvédő Háború idején kitűnő munkájáért érdeméremmel tüntették ki. A Moszkvai Szovjet képviselője is volt. k ILJA PETROV1CS KOPALIN többszörös Sztálin-díjas dokumentumfilmrendező, a filmművészeti delegáció vezetője. A Nagy Honvédő Háború idején készített dokumentumfilmjeiért, melyekben a Szovjet Hadsereg harcait örökítette meg, két ízben kapott Sztálin-díjat. A sztálini természetátalakító terveket a nálunk is ismert „Megújhodott föld” c. színes dokumentum- filmjében örökítette meg. Ezért 1950-ben Sztálin-díjat kapott. Néhány hónappal ezelőtt készült el „üj Albánia” c. egész estét betöltő, színes dokumentum- filmje. melyet nagy sikerrel játszanak a Szovjetunióban. ★ BORISZ ANDREJEV az OSZSZSZK népművésze, töbszörös Sztálin-díjas. Gyári lakatos volt amikor a színiiskolára került. Először kisebb epizódszerepet játszott, majd nagyobb feladatokat kapott. Nálunk is ismert filmszerepei: a „Szerencse fel” c. filmben Ha- riton Balun szerepét, a „Vas- öklű Bogdan”-ban Dobvija nevű ukrán parasztot játssza, a „Két pajtás”-ban Szasa Szvin- covot. A magyar közönség előtt sokáig emlékezetes marad a „Szibériai rapszódia” c. filmben Jakov Burma, majd a „Fehérhomály” c. csehszlovák filmben orosz partizán alakítása. „Találkozás az Elbán” Jegorkin őrmestere, a „Berlin eleste” főhőse, Alekszej Ivanov acélöntő, a „Vidám vásár” egy. mulatságos epizódszerepe és legutóbb a „Felejthetetlen 1919” Sibajev matróza. * a szovjetunió állami NÉPI EGYÜTTESE Eljön hazánkba a Szovjetunió Állami Népi Együttese, a világhírű Mojszejev Együttes is. Az együttes nálunk mutatja be először a Szovjetunión kívül a „Béke és barátság” c. legújabb műsórát, amely a Szovjetunió és a népi demokráciák népeinek táncszámaiból áll. Az új tánc- számok megalkotásában részt- vettek a népi demokratikus országok balettmesterei és zeneszerzői. Több tánc zenéjét az illető ország zeneszerzője szerzetté. Kezdő szóm: „Ünnep a kolhozban”, amelyben humoros és lírai jelenetek váltogatják egymást. Az egyik legérdekesebb, legszebb szám a „Keresztűton” című kínai tánc, amelyet Golovanov. Szavin és Noszkov ad elő. Az együttes műsorában szerepel magyar népi tánc is: a Pontozó. Több árucikket a lakosság számára A szovjet kisipari szövetkezetek 1954-ben 4 milliárd rubel értékű árucikkel többet gyártanak, mint tavaly. Idén sokkal nagyobb választékban készítenek férfi-, női és gyer- mekruhákat, fémedényt, gramofont, bőröndöt és más cikkeket. A bútorgyártás 46 százalékkal emelkedik, emellett a bútorok jobbak és szebbek lesznek. A kisipari szövetkezetek üzemei gépesítik a munka- folyamatokat, új gépeket szerelnek fel. A bútor-, famegmunkáló és konfekcióiparban több mint 1500 árucikk technológiáját tökéletesítik. Az új előírások szerint csak abban az esetben engedélyezik újabb árucikkek tömeggyártását, ha azokat az árucikkeket a megfelelő szövetkezeti szervezet művészeti tanácsa jóváhagyta és a kereskedelmi vállalatok elfogadták. Önköltségcsökkentés a bolgár bányákban Bulgária kőszénbányáinak dolgozói szívósan harcolnak az önköltségcsökkentésért és a bányavállalatok jövedelmének növeléséért. Több kőszénbánya nagy eredményeket ért el az önköltségcsökkentés terén. Ezek a sikerek nem utolsósorban a szovjet szakértők segítségének köszönhetők. így például a „Beli breg“ és a „Georgi Dimitrov“-bányá- ban három év alatt jelentős önköltségcsökkentést értek el. A „Beli Breg“-bányában 1952-ben az 1949. évihez viszonyítva 23 százalékkal, 1953 szeptember végéig pedig 27.20 százalékkal csökkent az önköltség. Lengyelországban szüntelenül növekedik a cukor termelése és fogyasztása A háború előtt sok lengyel munkás- és parasztcsalád költségvetésében nem szerepelt ez a tétel. A munkanélküliek százezrei pedig még kevésbbé juthattak cukorhoz. A gyárosok az országban termelt cukor nagyrészét külföldre szállították, a hazai árakat pedig a lehető legmagasabban állapították meg. A népi Lengyelországban az egy főre jutó cukorfogyasztás a háborúelőttihez képest több mint két és félszeresére növekedett. 1938-ban 506 ezer tonna cukrot termeltek, 1949-ben már 745 ezer tonnát. 1953-ban pedig 1 millió 120 ezer tonna cukrot állítottak elő Lengyelországban. Ma már az egy főre jutó évi cukorfogyasztás meghaladja a 44 kilót. Lengyelország jelenleg az ötödik helyen áll a cukortermelő országok sorában. A hatéves terv utolsó két esztendejében, 1954-ben és 1955- ben több új cukorgyárat építenek és jelentősen kibővítik a meglévő üzemeket. Az üzemi kollektívák segítik a patronált kolhozokat folyamat tökéletesítéséért indított munkaverseny. GépesíA Moszkva területi építőanyagipari üzemek kollektívái az SZKP Központi Bizottsága szeptemberi teljes ülésének határozatai nyomán növelték a mezőgazdaság számára szükséges gyártmányok termelését. A karacsarovoi famegmunkáló kombinátban például terven felül többtízezer négyzetméter ablaktokot gyártottak a gépállomások újonnan létesítendő épületeihez. A terület többi üzeme is egyre több építőanyagot küld a falunak. Sok üzem vállalta, hogy segítségére siet a patronalt kolhozoknak az üvegházak és melegházak megépítésében. A Kuncevo-kerületi „Üt a kom- munizmushoz“-kolhozban előirányzat szerint február 1-ig 337 négyzetméter területű üvegházat kellett építeni. Ezt a munkát az odincovoi téglagyárból érkezett építőbrigád határidő előtt végezte eL A scsurovoi cementgyár építőbrigádja 500 melegágyi keretet épít a Kolomemszkoje- kerületi „Trud“-kolhozban. Hasonló munkával segíti a voszkreszenszki „Gigant“-ce- mentgyár, a „Krasznij Sztroi- gyelj“-kombinát és számos más üzem a patronált kolhozokat« Több mint 50 azerbajdzsán! olajipari üzem vállalt védnökséget a köztársaság gépállomásai és kolhozai felett. A ba- kui „Kirov“-gépgyár munkásai és alkalmazottai gyűlésen vállalták, hogy a Mastaginszk- kerületi „Malenkov“-kolhoz- nak segítenek egy mintatejgazdaság berendezésében és megfogadták, hogy megjavítják a kolhozöntözőberendezés villanymotorjait és szivattyúit. A Smidt-gyár kollektívája az ali-bajramlini kerületben lévő gépállomást patronálja. A gépállomáson már összeszerelték a Diesel-villanytele- pet, megjavították a hibás villanyvezetékeket. A Sztálin- olajfinomító, a Krasznij proletár, és a Bugyonnij-gyár kollektívái a patronált kolhozokba és gépállomásokra építőbrigádokat küldtek ki. Ezenkívül több villanymotort javítottak ki és sok mezőgazda- sági szerszámot készítettek. ★ A kazanyi területen 114 üzem vállalt védnökséget a gépállomások és kolhozok felett. Ezek gyakorlati segítséget nyújtanak az üvegházak, az istállók építésében, melegházi keretek készítésében, kovácsműhelyek berendezésében, az állattenyésztő telepek munkaigényes munkafolyamatainak gépesítésében; ★ Sztálingrád üzemei állandóan fokozzák a mezőgazdaságnak szükséges gépek gyártását. Januárban a Sztálingrád területi kolhozok a patronáló üzemektől számos ta- karmányfüllesztő gépet, üvegházi berendezéseket és állat- tenyésztő telepeik számára függőpályákat kaptak; ★ A Petrov-gyár külön műhelyt rendezett be a mező- gazdasági gépek gyártására. Itt már elkészült az első függőpálya, amelyet a gyár dolgozói a Kommunizmus haj- nala-kolhozban szereltek fel. A berendezés jól kiállta a próbát. Januárban hozzáfogtak a függőpályák sorozatgyártásához. A havi előirányzatot — 50 függőpálya elkészítését — teljesítették. A gyár az év végéig több mint 500 függő- pályát készít. A belinszki mezőgazdasági gépgyár dolgozói az ország kolhozaiba több mint 1600 négyzetes-fészkes burgonya- ültetőgépet- küldtek. A gyár műhelyeiben szélesedik az üzemi terület észszerűbb kihasználásáért és a technológiai tették a munkadaraboknak a mechanikai szerelőműhelybe szállítását. A kovács-sajtoló műhelyben átrendezték a gépeket. A gyár kollektívája a gépállomások dolgozói országos értekezletének felhívását lelkesen fogadta és kötelezte magát, hogy terven felül 4000 burgonyaültetőgépet gyárt. Az új Bulgária 1951 február 25-én kezdődik a Bolgár Kommunista Párt kongresszusa. A kongresszus az egész bolgár népgazdaság hatalmas fejlődéséről ad számot. Az alábbi két kép az új Bulgária egy-egy nevezetesebb építményét örökíti meg. A Velingrádi új gimnázium. Az épülő „Alekszandr Sztambolljszki” vizierömü távlati képe. ADENAUER ETVAGYA A „Tribüne de Kation” című francia lap január végén hírt adott a külügyminiszterek berlini értekezlete előtt Bonnban összehívott titkos értekezletről. A titkos értekezlet részvevői Adenauer-'párti politikusok, s a hitlerista vezérkar és a német nagyipar képviselői voltak. A bonni klikknek az „európai védelmi közösséggel” kapcsolatos terveit tárgyalták meg. Adenauer itt figyelmetkeltő nyilatkozatot tett. Kijelentette: a bonni és párizsi szerződések „óriási reális lehetőségeket nyújtanak a szövetségi köztársaságnak. Ezeket a lehetőségeket maradéktalanul ki kell használni, mielőtt felvetjük a szerződések ránk vonatkozó formális korlátozásainak megszüntetését”. Ismertette továbbá a Blank-hivatal (a bonni hadügyminisztérium) szakértőinek „a német szuverenitás teljes visszaállításának feltételeiről” szóló • jelentést, amely szerint „az európai védelmi közösség" nem gátolja a Wehrmacht felélesztését, sőt igen kedvező feltételeket teremt meg ehhez. „Ezek szerint — írja a lap — mint azt Adenauer kijelentette, két-három év alatt az európai védelmi közösség keretében létrehozzák azokat a feltételeket, amelyek biztosíthatják a szövetségi köztársaság politikai és gazdasági helyzetének megfelelő hadsereg kifejlesztését. Amikor majd ezt elérjük, mondotta Adenauer, az európai védelmi közösség keretei katonai szempontból már túlságosan szűkek lesznek számunkra”. A lap szavai szerint Aden- auer a titkos értekezleten mondott beszédét ezzel fejezte be: amint a bonni köztársaság az’ „európai közösségen” belül lehetőséget kap arra, hogy „szilárdan megvesse a lábát és meghallgattassa hangját”, a németek „feleslegessé vált papir- rongyként” félredobhatják a bonni és párizsi szerződéseket. Adenauer nem először beszélt ilyen nyíltan arról, mire akarják felhasználni az „európai közösséget” a bonni revan- siszta militaristák. Blank hivatala tavaly decemberben zárt vitaülést rendezett. . Unt a „Tribune de Nation” közölte, armak terjesztése érdekében, hogy a párizsi szerződés a legrövidebb és legbiztosabb útja az európai német katonai és politikai túlsúly visszaállításának, az elvesztett német területek, köztük az 1919-ben elosztott területék visszaszerzésének. Von Kil- mansegg volt Wehrmacht-ezre- des. Blank hivatalának képviselője az ülésen kijelentette: „Adenauer kancellár véleménye szerint a jelenlegi helyzetben a szövetségi köztársaságra nézve előnyös az európai védelmi közösségen belül a fegyverkezés. A közösség tagállamai közül egyik sem rendelkezik Németországéhoz hasonló gazdasági és katonai potenciállal. Németország tehát az első hegedűs tesz az európai hatosban. Amikor pedig majd a közösség keretei túlságosan szűkek lesznek számára, mi sem lesz könnyebb, mint felesleges holmiként félrelöknie azt és közvetlenül belépni az atlanti szövetségbe vagy akár végezni az ilyen szövetségek politikájával”. Felkelti a figyelmei az a januárvégi francia sajtóközlemény is, amely szerint Nyugat- Németország vezetőkörei „bizalmas . körlevelet” terjesztenek. A körlevél szerzője, Schacht, Hitler volt pénzügyi szakértője azt fejtegeti, hogy Németország a* „európai védelmi közösség” révén nemcsak az első világháború után Franciaországnak és Belgiumnak átadott gyarmatait kaphatja vissza, hanem fokozatosan újakat is szerezhet. j\J em mondhatni, hogy' szerény volna a bonni klikk, s mint látjuk, szándékait nem is titkolja. Már most világos, hogy a nyugatnémet militaristák ugródeszkának akarják felhasználni az „európai közösséget” a Wehrmacht felélesztéséhez és nyugateurópai uralkodó helyzetük kivívásához. A nyugati hatalmak képviselői eközben a berlini értekezleten el akarták hitetni, hogy az „európai közösség” a legjobb biztosíték a német militarizmus veszélyé ellen. A német miliíariz- mus azonban maga harsogja világgá igazi, revansista szándékait.
