Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)
1954-02-24 / 15. szám
1954 február 24. szahao vVríh 5 Gyönyörű ses délután van, mintha már tavasz lenne, Ecseg község ' utcája benépesedett Kinn van a kapuk előtt a falu apraja-nagyja. Az élet zsenge hajtásai is ott ülnek anyjuk karjain nagy csöndben tűrve a nap simogató melegét. Különös öröm tölti el az ecsegleket a szép napsütései délüt ónon. hisz a községükben lesz a Pásztói járást kultúrverseny első körzeti bemutatója. A iátiyok egymásba karolva. a marnák és nagymamák gyermekeik és unokáik kezeit fogva igyekeznek a kultúrált honba. A kultúrotthon előtt autóbusz áll, mely a hires bujáki együttest hozta a körzeti bemutatóra. Az iskola előtt. Surányl elvtárs a tanácselnök és Banos elvtárs a kultúrotthon igazgató 'szorgalmatoskodik, fogadják az érkező kultúrcsoport tagjait és .helyezik el őket a melegen fűtött teremben. A kultúrcsoport tagjai nagy lelkesedéssel készültek a körzeti bemutatóra. A fiatalabb kultúrcsopor- tohnál van egy kis lámpaláz is, de az idősebbek biztatták, hogy csak bátraknak kell lenniök. Van olyan kultúrcsoport is. mint a hényeli állami gazdaság tánc csoportja, amely először szerepel ilyen nagy közönség előtt. Dé'után zsúfolásig megtelik. Több mint 500 ember szorong a teremben és várja nagy izgalommal a bemutató megkezdését, (Úgy látszik, hogy a kultúrterem kicsinek bizonyult ilyen alka'omra, 'mert még az ablakokban is csühgenek.) A várakozó percek u'ári megjelenik a színpad függönye előtt Német Jö- zsefné iskolaigazgató és üdvözli a vendégeket, valamint a ven- dégszerepló kultúrcso- portokat. A megnyitó beszédében Németné e’vtársnö méltatta n kultúrverseny jelentőségét és feladatát a gyönyörű palóc nép- hagyományok és népművészet FeUárásávnl kapcsolatban. A megnyitó bestéd után szétnyílt a függöny és a színpadon az ecsegi leánylánccsoport jelent meg a népizene- kar muzsikájára. A tánccsoport a domahá- zí leánytáncot mutatta be és szórakoztatta vele a közönséget. A lányok föl felkészültek üdén és navy ügyességgel táncolták a koreográfiában feldolgozott szép tánc- motívumokat. csak az volt a baj, hogy az ügyesség mel'eft hi- ányzö't arcukról a mosoly és vidámság, (lehet, hogy naguon megvoltak lepődve). A tánccsoport szereplése után az ecsegi szín’áts^ó csoport Nagy Lajos: ..Tannal történet“ C’mü egyfel- vonásos művé' mutatta be. . A szereplők alakítása az egyes szerepekben ta’án azért is könnyű volt, mert hisz. valamikor a saját bőrükön érezték azt a hatalmas elnyomásf, dolgozó parasztok kizsákmányolását amit Nagy Lajos ebben az egyfet- oonásos művében megírt. Mikor a csendőrök megjelentek a színpadon. hogy elvigyék azt a dolgozó parasztot sztrájkban a közönség keze ökölbe szorult. De a közönség fellélegzése mutatta, hogy tudják, a színpadon bemutatottak világa már elmúlt, s megsemmisült a kizsákmányoló urak s csendőrszuronyok rendszere. Kalmár István, aki a színpadon Marti bácsi szerepét játszotta, akit a csendőrök felpofoztak és összerugdostak ma már a valóságos életben Isz-tag, feleségével együtt és boldogan harcolnak a családjukért s a dolgozó nép jövőjéért. A közönség a színpad- függöny összezáruíása után egymásközött még percekig arról beszélt, hogy bizony így volt a felszabadulás előtt ez Ecseg községben is. hogy a dolgozó parasztoknak fá- radalmas munkájuk után, vagy az ispán botja, vagy a csendőrök puskatusa volt legtöbbször a fizetés. Nagy Lajos megrázó jelenete után a színpad függönye ismét szétnyílt és következik a bujáki együttes gyönyörű műsora. Amikor az együttes a színpadon megjelent a közönség hatalmas tapsviharban tőrt ki. Szép volt a bujáki együttes. A színpad úgy nézett ki, mint egy gyö- nyöiü virágoskert a bujákiak szép népviseletétől. A derű és a vidámság csakúgy sugárzott az, együttes tagjainak az arcáról. A lányok „párnatán- cávai” kezdődött az együttes műsora, majd fölcsendült a színpadon a bujáki lányok ajkáról a gyönyörű bujáki népdal, amelyet még talán nagyanyjuktól, vagy dédnagy- ahyjuktóí tanultak el. A lányok tánca után Gulyás István tsz-tag „flóta" hangszerén szó', altatta meg a szebbnél szebb népdalokat, amelyeknek ritmusára a bujákiak otthon a fonóban, a kul- túrotthonban vasárnap esténkint szoktak táncraperdütni. A „pároskézfogó" gyönyörű táncmotivumai és dallama az egész közönséget magával ragadta és a közönség tapsvihara nem akart megszűnni. A „fonó”- jelenet tele volt vidámsággal, szebbnél szebb táncok, játékok váltották fel egymás'., majd amikor a maskarások megjelentek a fonóban a közönség hatalmas nevetésben tört ki. A bujáki együtes gyönyörű műsorát az öregek táncai és dalai fejezték be. Öröm volt nézni azokat a gyönyörű népitáncokat, amelyet az öregek jártak. Ha a lábukat figyeltük nem is nagyon lehetett észrevenni. hogy ezt öregek táncolják, mert olyan fürgén jártak a lábak, nyugodtan mondhatjuk, hogy ez még a fiataloknak is dicsőségére vált volna. A bujáki öregek tánccsoportjának a legfiatalabb tagja 58 éves és a legidősebb tagia a 73 éves Petre Vilmos bácsi, aki sokkal ütemesebben és üdébben járta a táncot, min> azelőtt 1 évvel a buiáki béke'.a'útközön. A műsor befejezése után Petre bácsi ősz bajusza alatt mosolyogva mondta el, hogy ő bizony még mos' is felveszi a fiatalokkal a versenyt. Gyönyörű élményt nyújtott az ecsegi közönségnek a körzeti bemutató, megmu'atía azt, a hatalmas kút- túrszomjat, amely jellemző a felszabadulás után dolgozó népünkre, dé a hatalmas kút- túrszomj mellett, egyben megmutatta a hatalmas aktivitást is. A' kultúrverseny befejezése után a népizenekar csárdására táncra perdültek a község fiataljai és öregei és vigadtak, hogy vasárnap vidáman ébredve kezdjék el munkájukat. GALF1 ÁRPÁD /,Felveszem a versenyt a fiatalokkal is..." Körzeti knltúrbemntatú Eesegen napsütéó’ára a kultúrterem akt részivett az aratóA MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁGI HÓNAP ÜNNEPI MEGNYITÓJA MEGYÉNKBEN Ezekben a napokban az egész ország a magyar-szovjet barátságot ünnepli. 6 évvel ezelőtt 1948 február 18-án írták alá Moszkvában a magyar és a szovjet kormánv megbízottai^ a két ország közötti örökre 6zóló barátsági szerződést. Február 20-án szombaton este a barátsági hónap megyei megnyitóján az Acélárugyár kultúrterme zsúfolásig megtelt. A szépen feldíszített teremben, többek között ezt a jelszót olvashattuk; „Magyar szovjet barátsággal a békéért”. Nyolc óra felé járt az idő, amikor a díszelnökség elfoglalta a helyé-, Az elnökségben resztvettek városunk vezetői és legjobb dolgozói. Takács Lajos elvtárs, az MSZT nógrádmegyei titkára üdvözölte az ünneplő közönséget, majd felkérte Nádasdi András elvtársat, a megvei párt- bizottság ágit. prop. titkárát, tartsa meg ünnepi beszédét. Nádasdi elvtárs többek Között ezeket mondotta: — Ez az 1948-ban megkötött barátsági szerződés nem az első eset, amikor a két nép megkísérelte, hogy barátságot és szövetséget hozzon létre a közös ellenség ellen. Amikor mindenki elfordult a szabadságáért hősiesen harcoló magyar néptől, akkor jött létre II. Rákóczi Ferenc vezérlőfeje- del em és az orosz nép egyik legnagyobb haladó szellemű uralkodója, Nagy Péter szövetsége. Nem II Rákóczi Ferencen és Nagy Péter uralkodón múlott, hogy a Két nép szövetsége nem lehetett tartós. — Különösen megnőtt a ’jelentősége a két nép együttműködésének akkor, amikor 1917-ben győzött az orosz nép proletár- forradalma. Az Októberi Forradalom győzelme majd a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása, szoros kapcsolatot teremtett a két baráti nép között. — Amikor 1919-ben győzött a magyar proletárforradalom, Lenin és a szovjet állam többi vezetői tanácsaikkal, útmutatásaikkal segítettéK a fiatal magyar Tanácsköztársaság munkáját. Nem a két népen múlott a magyar proletáriátus bukása. A közös külső és belső ellenség volt az, amely vérbefojtotta a fiatal magyar proletárhatalmat. 1919-ben ugyan elbukott a magyar forradalom ügye ddé nem bukott e! a magyar munkásosztály .forradalmi mozgalma és nem szűnt meg a Szovjetunió iránti szeretete sem. — Népünk egy pillanatra sem ieledKezett meg arról, hogy a közeli szomszédságában él az a nép, amely a világtörténelem során először törte szét a kapitalizmus bilincseit és a szocializmus útjára lépett. A szovjet nép a legnehezebb időkben is méltó volt és örökre méltó marad a világ minden tájáról megnyilvánuló bizalomra. — A nagy szovjet nép és vezetői már 1945 előtt is mindent! megtettek azért, hogy a Szovjetunió és Magyarország között szerződések jöjjenek létre. A hivatalos úri-Magyarország azonban 1945 előtt durva módon eltaszította a szovjet nép baráti kezét. „Horthy’’-Magyarországon állandó üldöztetés volt azok osztályrésze,* akik kiálltak a Szovjetunióval való barátság mellett. 'A régi világ rágalmak özönét szórta a Szovjetunióra. 25 éven keresztül uszítottak Horthyék a Szovjetunió ellen. De aiz ő propagandájuknál és befolyásuknál sokkal nagyobb és erősebb volt 1919 emléKe és a szovjet nép iránti ragaszkodás. — Mindennél jobban igazolja ezt az a szeretet, amellyel magyar városok és falvak népe a magyar főidre lépő felszabadító katonákat fogadta. Lenin és Sztálin által nevelt szovjet emberek hozták el számunkra a szabadságot. A nagy szovjet nép fiai jöttek el a Kaukázus hegyvidékéről, LÍKrajna búzatermő síkságáról. Szibéria hó- mezőiről, hogy kivívják népűnk számára a szabadságot és a bekét — Évszázados történelmünkben először tai altunk őszinte barátokra és ennek az igazi barátnak Köszönhetjük, hogy ma már nem áll viharban a magyar. A szovjet nép fiai tanítottak meg igazán arra, hogyan kell szeretni hazánkat, hogyan kell a nép szabad hazáját ftj alkotásokkal egyre erősebbé és gazdagabbá tenni. — A magyar nép a telije« nemzeti pusztulás széléről indult el 1945-ben és jutottunk el nem egészen egy évtized alatt a Szovjetunió segítségével a szocializmus építéséhez. A Szovjetunió segítsége, állandó figyelmessége hazánk iránt teszi természetessé, hogy népünkben még szilárdabb a Szovjetunió iránti szeretet mint valaha a fel- szabadulás előtt volt. A barátság hónapja újra lehetőséget nyújt arra is, hogy a magyar nép beszámoljon arról, milyen sikereket ért el a szovjet tapasztalatok felhasználásában, a szocializmus építésében. A barátsági hónap szelleme újabb, nagyobb feladatokra lelkesít bennünket Soha nem nézett népünk ilyen nagy sikerrel biztató esztendő elé, mint most 1954-ben, amikor a kormány- programm megvalósításán dolgozunk Van kapcsolat és összefüggés, a mi kormányprogram- műnk és a Szovjetunióban már megvalósított programúi között. Ez mutatja legjobban, hogy a kormányprogramul óta hazánkban mégjobban növekedett a szovjet emberek munkája, mindennapi élete iránti érdeklődés. A Szovjetunió ereje, fellépése, ma már nem marad hatástalanul a nemzetközi politikában sem. A Szovjetunió következetes békepolitikája és a béketábor ereje tette lehetővé, hogy enyhülés következett be a nemzetközi helyzetben is. A magyar szovjet barátság ünnepén a dolgozó magyar nép mélységes hálával és szeretettel fordul hataiimas szövetségese és barátja, a szovjet nép felé. Ezen a napon újra megfogadjuk, hogy őrökre hűek leszünk a magyar nép és a szovjet nép barátságához és szövetségéhez. Gondoskodunk arról, — mondotta befejező beszédében Nádasdi elvtárs, — hogy népünk sohasem feledje el, hogy az évezred szenvedése és elnyomása után a szovjet nép fiai mérhetetlen áldozatok árán hozták el népünK számára a felszabadulást és nyitották meg számunkra a fel- emelkedés és boldogulás útját. Kikerül az ólból a hatalmas jószág. Még egy pillanat és elő- Boldogan állnak a fényképezőgép elé Potrogyaiék kerül a csizmaszárból a kés. a rúdrafüzött temérdek kolbásszal. Szép vastag szalonnája lett a disznónak, maghaladja a 13 centimétert is. Hideg, téli ködös idő volt. A falu még aludt. Csak a nap hunyorgottá szemét, a fehér köd- fátyolon keresztül. De nem — Az egyik ház kéményén füst száll fel. Mintha jelezni akarná, hogy itt valami készül. Igen.... Potrogyai Miháfyéknál disznóölésre készülnek. Nyílik az ajtó. Utána egy pillanatig csend. Megvillan a kés Mihály gazda kezében és éles sivalkodás hangzik végig a falun. Pár perc, s mint egy máglya. felcsap a tűz az udvaron. Megvilágítja az arcokat. Egyik-másik ember villával igazgatja az égő szalmát a disznó testén. Gyors léptek kopogása hallatszik innen is, onnan is. Egy parancsoló hang hallatszik: „Gyorsan a forró vizetl”. Gőzölög a nagy test... mossák, tisztítják. Ügyesen cikázik a kés az aranysárga bőrön. Még 9 óra sincs, amikor felhúzzák az udvaron álló öreg eperfa, egyik legerősebb ágára a két és félmázsás disznót. Az ág egyet reccsen, mintha azt akarná mondani és tudtára adni ■ mindenkinek, hogy ez még neki is nehéz. De Mihály gazda és Csó- sza István a felbontott disznót, úgy a vállukra kapják, mint a mesében Erős János a tizenkét- fejü sárkányt. A konyhában pedig már ezerféle illat: fokhagyma, bors, piros paprika... Most kezdődik az aprólékos felbontás. Olyan szalonnákat has gat a gazda, mint egy kisebbfajta virágágyás. Már a nap is felszippantja a még éjjelről megmaradt ködöt, amikor a sok kolbászt rúdra fűzik. 22 szál lett. Boldogan néznek végig a sok kolbászon és a teknőben heverő temérdek húson. Potrogyai Mihályék 1951-ben léptek be a nagyoroszi tsz-be. Azóta á negyedik ilyen nagy disznót vágják. Soha nem volt ilyen gazdagon megtérítve az asztal Potrogyaiéknál, amíg a földesurak és a kizsákmányolok részére berendezett földi élei uralkodott. Míg kint forr a leves, addig a gazda, mintegy előlegül, bort hoz az üres poharakba. Farkas elvtárs a tsz agronómusa feláll és boldogan mondja: „A jövő évben nem lesz olyan tsz-tag, aki legalább két mázsás disznót ne vágjon!” Előkerülnek a finom ételek. A férfi nép a „borban az igazság" jelszó alatt leereszt a torkán egy-egy pohár bort a jó. ízes falatok után. Vidám nóta szűrődik ki Potrogyaiék házából. Javában áll a tor. Kint újra leszáll a köd, csak egy-egy kutya ugatja meg a holdat, talán tévedésből azt is sajtnak nézte, de később rádöbben a csalafintaságra és visszahúzódik vackába. (KissJ
