Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)

1954-02-10 / 11. szám

2 SZABAD AriGltln 1954 február 10. A német közvélemény támogatja Molotov elvtárs javaslatait a német kérdés megoldására A német közvélemény nagy figyelemmel kíséri a négy hala lom külügyminisztereinek ta­nácskozását. A „Neueis Deutschland” ve­zércikket írt „Ki akar valóban szabad választásokat?” címmel. Ebben rámutat, hogy miközben a V. M. Molotov által előter­jesztett javaslatok megfelelnek ez egész német nép érdekeinek, a nyugati hatalmak állásfogla­lását Nyugat-Németország mi- litarizálásának és agresszív ka­tonai tömbök rendszerébe való bekapcsolásának érdekei hatá­rozzák meg. A németországi választásokat — folytatja a lap — maguknak a németeknek, nem pedig kül­föld; megszálló hatos á goknak kel! lefolytatniok. Meg kell te remteni a német nép valóban szabad akaratnyilvánításának minden feltételét, hogy Német­ország a négyhatalmi egyezmé­nyeknek megfelelően demokra­tikus és békeszerető államikén! egyesüljön újra. Azok a konstruktiv javasla­tok. amelyeket V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere előterjesztett — hangsúlyozza a „Neues Deutschland” — teljes mértékben megfelelnek mind a, német nép, mind a Némeior szággaí szomszédos népek ér­dekeinek. E javaslatok a valóban demokratikus és békeszerető Né­metország felépítésére és az európaj tartós béke megterem­tésére irányulnak. A német Liberális Demokrata Párt „Der Morgen” című köz­ponti japja a berlini tanácsko­zás két heti munkájának ered­ményét összegezve kiemeli, hogy a nyugati hatalmak kép­viselői, köztük Dulles amerikai külügyminiszter ellenzik a szov­jet küldöttség minden kon­struktiv javaslatát, jóllehet ezek a javaslatok mind a világközvé- lemóny, mind a rémet közvéle­mény körében pozitív visszhan­got keltettek. Mi, németek — hangsúlyozza a lap — hálásak vagyunk V. M. Molotovnak, mert a berlini tanácskozáson sikreszál! a né­met nép létfontosságú nemzeti érdekeinek védelmében. A ma­gunk részéről mindaddig kitar­tunk jogos követeléseink mel­lett, amíg jövőnk leghalasztha­tatlanabb és legfontosabb kér­dését meg nem oldják, amíg a német nép nem kapja meg a békeszerződést. A „Neue Zeit” szerkesztőségi cikkében rámutat, hogy az ideiglenes össznémet kormány alakításáról és a szabad vá­lasztások megtartásáról előter­jesztett szovjet javaslat reális utat jelent a valóban szabad választások felé és hogy ezt a javaslatot a Németország békés újraegyesítését óhajtó minden német hazafi támogatja. Növekszik a munkanélküliség az amerikai gépkocsiiparban A detroiti Ford-gyárban dol­gozó gépkocsiipari munkások szakszervezetének „Ford Facts“ című lapja több cik­ket közöl az amerikai munka­nélküliségről, köztük a gép­kocsiiparban fennálló munka- nélküliségről. A lap rámutat, hogy Det- roitban ezidőszerint mintegy 80.000 munkanélküli van. A detroiti munkanélküliek szá­ma, csupán a december 26-án véget ért hét alatt 16.000 fő­ve! növekedett _és a munkások egy része elhagyja a várost, hogy munkát keressen. A „Chrysler“ társaság gyáraiból 0200 munkást bocsátottak el. a dolgozó munkások ezreit pedig hetenként mindössze 3—4 na­pon át foglalkoztatják. f!000 munkást bocsátott el a Packard, 12.000 munkást a Studebaker- cég. A lap tudósítója „Az 1954. év döntő év lesz“ című cikké­ben a többi között ezeket írja: „Olyan események szemtanúi vagyunk, amelyek azt mutat­ják, hogy nehéz idők előtt ál­lunk. Növekszik a munkanél­küliség. drágul a megélhetés, növekszik azoknak a száma, akiket kiutasítanak az ország­ból, és fokozódik a hiszté­ria .. IGAZ BARÁTOK TANÁCSAI Amikor Labnnet Vasile, a vajdahunyadi Gh. Gheorghiu- Dej Kohászati Kombinát ifjú­munkása először belépett a Don- medence „Kirov” kohászati üze­mébe, csodálkozása nőttön nőtt. Nagyolvasztók mellett dolgozott és azt hitte, hogy már mindent ismer, minden szerszámot, gé­pet, ami csak egy kohászati üzemben előfordulhat. És mégis ebben a korszerű szovjet üzem­ben minden más volt, mint ahogy elképzelte, még a nagv- olvasztó és a legegyszerűbb szerszámok is. Hát még mikor megtudta! hogy 6—7 óra alatt végeznek az olvasztással, amely­hez az ö brigádjának legalább 10 órára volt szüksége. Labunet ifjúmunkás napokon keresztül megfigyelt minden egyes munkafolyamatot: az ol­vasztók adagolását, a gáz nyo­másának szabályozását, az acél csapolását és különösen az acél minőségének ellenőrzését. Szem­lélődése közben több fiatal szov­jet martinásszal kötött közeli ba­rátságot. — Az én brigádom is jó! dol­gozik — mondta egyik napon barátainak — eddig számos szép sikereket értünk el. De hol vannak a mi eredményeink a ti teljesítményeitektől?... Valahol hiba van a munkában. Szovjet barátai ekkor egyre több részletkérdést tettek fel ne­ki, hogv a vajdahunyadi mar­tinász brigád munkáját minél alaposabban megismerhessék és aztán baráti tanácsokat adhas­sanak. Mivel azonban tolmács segítségével beszélgettek, mind­annyian igyekeztek valami jobb megoldást találni. — Ha van kedve hozzá, dol­gozzon velünk! — javasolta a „Kirov”-üzem egyik ifjú marti­násza és Labunet Vasüe fel­csillanó szemmel csapott szov- f**'*Wr:TM''lcP7#4K>. Aznap már velük együtt dol­gozott és heteken keresztül is­merkedett a „Kirov”-üzem martinkemencéinél a munka megszervezésével. S amikor el­búcsúzott, úgy érezte, tapaszta­latokban gazdagon tér haza és előbbreviszi nemcsak brigádjá­nak, hanem az egész martin- műhelynek a munkáját is. ★ Már javában virradt azon az őszi reggelen, amikor Labunet Vasile a Szovjetunióban tett lá­togatása után először ment be munkahelyére. A nemrég épí­tett úton, Branzei Dumitruval, a 3. .martinkemencénél dolgozó ifjúsági brigád vezetőjével sietett a Kohászati Kombinát felé. Már előző este hosszan beszélt ba­rátjának a Szovjetunióban gyűj­tött tapasztalatairól. — Szóval, ma hozzálátunk, hogy gyökeresen átszervezzük munkánkat — mondta Labunet. — Természetesen — helye­selt a másik — de tőlünk >sak az ifjúmunkásbrigádok munká­jának megszervezése függ, a nyersanyagellátás már a részleg vezetőségén múlik... A fiúkra számíthatunk ... Costea Niculac, Haulica Hon és a többi sztaha­novista is mellettünk tesz, hogy valóra válthassuk tervünket. Félórával a műszak kezdete előtt már a martinműhelyben voltak. , ;— Talán nem tudtatok aludni, fiúk? — fogadta mosolyogva a koránjövőket a művezető. — Mától kezdve úgy akarunk dolgozni, ahogy a Don-medence martinászai! — válaszolta La­bunet. — Ahogy tegnap este a művezető elvtársnak is elmond­tam. — Jól van, fiúk! Én már min­den intézkedést megtettem és azonnal kapjátok a nyersvasat, Nagyarányú építkezések Bulgáriában A „Rabotnicseszko Delo” irja: A dcrr.orovgrádi „Sztálin” ve­gyészeti kombinát közegben fel­épült az első bolgár vegyészeti iskola. A tanu’ókat világos, tá­gas tantermek, korszerűen be­rendezett laboratóriumok várják. * Az új esztendő első napjaiban kezdték meg Szófiában egy új gépgyár és központi szakszer­vezeti iskola építését. Az „Emst Thälmann” gyapotfonó közeié­ben éjjeli szanatóriumot létesíte­nek a dolgozók számára. Ebben az évben Szófiában 2100 új lakást adnak át majd rendeltetésének, vagyis 700-zal többet, mint tavaly. ' * Januárban megkezdték, a bo. bovdoli bánya kibővítését, üj lakótelep is épül a bányászok számára. Az építkezéshez szük­séges tervek már elkészültek. Még ebben az évben 16 kor­szerűen berendezett háztömböt adnak át rendeltetésének, gyer­mekotthont, egészségügyi ott­hont. gyógyszertárat és fürdőt létesítenek az új bányatelepen. Gondoskodás a gyermekek egészségéről Az idei télen 2000 lengyel gyermek üdül a 13. aisöszfléziai szanatóriumban. Ezeik az egész­ségügyi intézmények festői szép­ségű vidéken vannak. A gyerme­kek áilan.ó orvosi felügyelet alatt állnak. Téli sportokat űz­nek és szakképzett pedagógusok vezetésével tanulnák. Az élüzem cím megyekitüntetettjei A Zagyvapálfalvi Bányagép­gyár dolgozói 1954 február 6-án harmadízben vették át jó mun­kájuk jutalmát, az élüzemzász- !ó\ Előzőleg az.l952-es év III. és IV. negyedévében, majd az 1953 negyedik negyedévében vív­ták k: az első helyet az iparági üzemek között folyó verseny­ben. Az 1953-as tervév különö­sen nagy feladatot rótt a gyár dolgozóira, de a műszakiak és fizikaiak jó együttműködése, len. dületes munkája végül is nagy­szerű eredménnyel zárult. Az 1953. év negyedik negyedévében több mint 50 százalékkal termel­tek főbbet, mint az előző év ugyanezen időszakában. Az egy órára eső termelési értékük is 53 százalékkal .'olt nagyobb. A Bányagépgyár dolgozói 1953-ban 142 darab szállítósza­laggal, 27 darab szovjet kaparó, val, 38 darab Voco-szivattyúval és 54 darab motormozdonnyal adtak többet, mint az előző év­ben. Ennek a nagyszerű munka­sikernek kivívása után méltón és büszkén vették át a miniszté­rium élüzemzászlaját, de egyben fogadalmat tettek arra, hogy a kongresszusi verseny ideje alatt is leik'ismeretesen és becsülete­sen harcolnak és továbbra is megtartják az élüzemzászlót. Az éiüzemünnepségen a gyár számos dolgozója kapott sztaha­novista oklevelet, sztahanovista jelvényt és pénzjutalmat mun­kájuk elismeréséül. Végül is ké­ső éjszakába nyúló tánccal és szórakozással töltötték el él­üzemmé való avatásuk napját. ★ A Salgótarjáni Erőmű dolgo­zói lelkesen készülődtek február 6-án az élüzemavató ünnepség­re. Kiváló eredményükkel har­colták ki a büszke élüzem cí­met. Az 1953-as termelési ter­vüket már december 21-én reg­gel 8.30 órakor befejezték. Ne­gyedik negyedéves tervük telje­sítésénél 103.65 százalékos ered­ményt , harcoltak ki s az elő­irányzaton felül 1,113.654 kilo­watt óra áramot termetlek 226.000 forint értékben. Csak a negyedik negyedévben 463 va­gon sifenet takarítottak meg nép­gazdaságunk számára 203.720 forint értékben. Az ünnepségen 12.000 forint jutalmat osztottak ki 56 dolgozó között és két okleveles sztaha­novistának a jelvényt, három dolgozónak pedig a sztahano­vista oklevelet adták át. * A tűzhelygyári dolgozóknak február 6-án adták át az élüzem zászlót. Kurucz Károly sztaha­novista a dolgozók nevében megfogadta, hogy a zászlót leg­közelebb átadják valamelyik üzemnek, de helyére az élüzem első fokozata vándorzászlót és a velejáró csillagot akarják bitűzni az üzem kapuja fölé. Az ünnepségen hat dolgozót szta­hanovista jelvénnyel és 23 dol­gozót sztahanovista oklevéllel tüntették ki. ★ A szécsényi mezőgazdasági tangazdaság dolgozói 1953-ban eredményes munkát végeztek. Az elmúlt év sikerein lelkesülve már az 1954-es feladatok végre­hajtásában is 6zép eredmények­kel büszkélkedhetnek, s január 31-re az „élüzem” avató ünnep­ségükre a február 5-i vállalá1- sukkal szem-ben már befejezték téli gépjavítási tervüket. Ezen­kívül február 25-ig a szécsényi gépállomás erőgépei közül egy gép tervenfelüli nagyjavítását vállalták. A „legjobb tangazda­ságnak” járó vándorzászlót és a büszke „élüzem” cím kitünte­tést Benedek József, a techni­kum és tangazdaság igazgatója a tanulók és dolgozók nevében köszönte meg, s bejelentette, hogy ezen a naigy ünnepségen felhatalmazva érzik magukat arra, hogy a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa tiszte­letére versenyre szólítsák az or­szág 58. tangazdaságát. Ab iskolánkívüli oktatás mérlege Mozi az Üzemekben A lengyel szakszervezetek eb­ben az évben mintegy 50 vetítő­termet rendeznek be a nagyüze­mekben, a gyári és üzemi klu­bokban. A termeket a Német De­mokratikus Köztársaságban ké­szült, újszerkezetű vetítőgépek­kel szerelik fel. A kisebb üzemek keskenyftim vetítőberendezéseket kapnak. Az első ilyen szakszer­vezeti veti.őtermeket a mull év végén nyitották meg. A szak- szervezetek az üzemi mozikban vitaesteket rendeznek majd, amelyeken megjelennek a filmek szerep'5i is. mihelyt a többi nyersanyag ada­golásával végeztetek. Megindult a munka. Mindenki pontosan ismerte feladatait, sok utasításra nem volt szükség. Minden két órában pontosan fel­csendült Labunet Vasile hang- ja: — No, fiúk, még egy próbátI Kétóránként ellenőrizték az acél minőségét és a harmadik oróba után Labunet elégedetten fordult az adagolókhoz. —_ Még egy kis ércet, Maier elvtárs, aztán néhány perc múl­va csaoothatunk! — Két órával előbb, mint más­kor?! — hitetlenkedtek egyesek. A hitetlenkedők azonban ha­marosan elhallgattak, mert pont 8 óra telt el a munka megkez­dése óta és máris csapolták az acélt. ★' Labunet Vasile nem elégedett meg az első sikerrel, hiszen a „Kirov”-üzemben 6 óra alatt készült el az acél. Tovább tár­gyaltak, vitatkoztak, tovább ja­vították munkájukat, és egyre jobb eredményeket értek el. No­vember 13-án Niculi loan ifjú­munkás brigádja 6 óra 45 nerces rekordidő alatt csapolt kiváló­minőségű acélt. Az egyik reggel Labunet Vasi­le a szokottnál korábban érke­zett munkahelyére. Mikor bri­gádjának tagjai megjöttek, már messziről valamilyen levelet lo­bogtatott feléjük. — Barátaim írtak a ,.Kirov üzembőt — újságolta nagy örömmel. — Szerencsekivánatai- kat küldik és néhány tanácsot, hogy még szebb eredményeket érhessünk el. Az ifjú martinászok körülvet­ték brigádvezetőjüket, aki nehe­zen bár, de lefordította nekik a levelet, amelyben igaz barátaik közölték velük munkasikereik „titkát”, hogy a román olvasztá­rok Is egyre eredményesebben harcolhassanak a béketábor min­den népének közös vígamért. Pártunk II. kongresszusa meg­határozta számunkra mindazokat a teendőket, amelyeket e! kellett végeznünk szocialista hazánk felépítése érdekében. Ezek a feladatok' rendkívül nagyok és jelentősek, hiszen — Révai elv- társ szavai szerint — az ország részére rövid néhány év alatt a munkásfők sokmiilióiból kellett a vezető posztját mindenütt be­tölteni tudó káderek százezres tömegeit kinevelni. A feladat számunkra az volt, hogy az is­kolánkívüli oktatást úgy széle­sítsük, a dolgozó népünk által teremtett s a számunkra jutta­tott lehetőségek teljes kihaszná­lásával, hogy ezek a juttatások dolgozóink számára a népműve­lés területén hatványozódva térüljenek meg. Megállapíthatjuk, hogy e téren a II. pártkongresszus óta eltelt időszak alatt jelenfős eredmé­nyekét értünk el. Az azóta szer­vezett analfabéta tanfolyamon csaknem teljes egészében fel­számoltuk megyénk egész terü­letén az írni-olvasni nem tudók jelentős százalékát. Emellett a dolgozók továbbképzésének alap­vető eszközeit, is megteremtettük. Az előttünk ál'ó feladatok meg­követelték tőlünk, hogy dolgo­zóinkat, általános műveltséggel rendelkező olyan emberekké te­gyük, akik a világ szerteágazó gazdasági és politikai feladatait nap mint nap világosabban lát­ják, egyre öntudatosabb építői legyenek országunknak. E hatalmas munkák elvégzésé­nél az elmúlt évek folyamán je­lentős segítséget kaptunk értel­miségi dolgozóinktól. A külön­böző állásokban és funkciókban lévő értelmiségi dolgozóink az évek folyamán egyre inkább ma­gukévá tették, egyre inkább fel­ismerték a párt II. kongresszu­sának határozatait és egyre töb­bet tettek annak érdekében, hogy dolgozó népünk tudása, kulturá. lis színvonala egyre magasabb­ra emelkedjék. Az e téren végzett munkák eredményei elsősorban pedagógiaink mindennapi mun­kájukon kívüli tevékenységét di­csérték. Üzemi értelmiségeink nagyrészét is dicséret illeti azért, hogv mindennapi munkájukon kívül, különböző előadásokon igyekeztek nevelni önmagukat és dolgozótársaikat. Do'gozóink to. vábbnevelése érdekében az el. múlt esztendő során 3209 isme­retterjesztő előadást tartottun]< megyénk területén, több mint 200 ezer hallgatóval. Ezeken az elő­adásokon megyénk leg jobbjai igyekeztek átadni tudásukat és tapasztalatukat dolgozóinknak. Az előadások egyre népszerűb­bekké, egyre érthetőbbekké vál­tak a kormányunk által e célra rendelkezésre bocsátott esziközök révén. Egyre tobt» volt az olyan előadás, amely szemiéltetőbben mutatta be a mindennapi munka elvégzésének jobb módszereit. Az elmúlt év folyamán a fönt emlí­tett előadásokon belül 1800 eset­ben mutáltunk be állóképes so­rozatot. Dolgozó parasztságunk műveltségének további emelése érdekében a meglévő kultúrott- honokon belül 138 szakkört hív­tunk életre, amelyeknek az volt a céljuk, hogy az egyénileg és a '.ársas gazdálkodásban dolgozó parasztjaink mielőbb elsajátít­hassák és megvalósíthassák az élenjáró szovjet agrotechnika vívmányait. Az elért eredmények mellett azonban még számos hiányos­ság jellemzi munkánkat. A pár­tunk és kormányunk által ránk bízott lehetőségekkel nem gaz­dálkodtunk jó gazda módjára, nem használtuk ki a, kellő lehe­tőségeket. Az iskolánkívüli ne­velést és oktatást igen sok he­lyen vezetőszerveink lebecsülték, nem ismerték fel annak jelentő­ségét. Valahogy úgy gondolkoz­tak, hogy a lehetőségek adva vannak, azzal mindenki nyilván é'.ni is tud. Persze, igen sokan voltak, akik jól gazdálkodtak az e téren rendelkezésükre álló esz­közök felhasználásával. Lucfalva község vezetői megértették, hogy az isko’áokivüiÜ előadások nagy­ban hozzájárulnak dolgozó né­pünk szocialista neveléséhez. Itt az elmúlt év utolsó három hó­napjában az előadások látoga­tóinak száma az 1952-es év 60-as létszámával szemben 1060-re emelkedett. Ugyanez elmondha­tó még Ka'ancskeszirő! is, ahol az iskolaigazgató kezdeményezé­sére ma már előadói szakkör működik a legjobb, legképzet­tebb vezetők bevonásával. Még Fokozottabb mértékben tapasz­talható értelmiségetek és doVo- zóin'k összefogása, több tudás iránti vágya és biztosítása Cser- háfszentiván község vezetői és dolgozói között. Amíg az 1952. év utolsó három hónaljában rendezett ismeretterjesztő elő­adások részvevőinek száma csak 76 volt. addig az 1953. év utolsó hónapjában a látogatók száma elérte a 480-at. Számos községi tanács veze­tői azonban úgy gondolkodnak, hogy a gazdasági munkák elvég­zése és elvégeztetése csak az el­sőrendű feladat és nem látják azt, hogy a népművelési munka dolgozóink tudásának és látókö­rének kiszélesítése, tulajdonkép­pen ugyanazon éremnek két ol­dala. így például a kozárdi ta­nács vezetősége úgy gondolja, hogy az ismeretterjesztő előadá­sokra nincs szükség, mivel az elmúlt években rendezett előadá­sok számához viszonyítva 1953 utolsó negyedében egyetlen elő­adást sem rendezett, illetve szer. ve zeit meg. De hasonló a hely­zet Szirákon is. A sziráki tanács és nevelőtestület úgy véli, hogy dolgozóinkra váró feladatokat a dolgozók meg tudják oldani minden továbbképzés nélkül ma­radéktalanul? Nyilván ez lehet a véleményük, mivel az elmúlt év utolsó negyedében egyetlenegy olyan előadást sem szerveztek, amely elősegítette volna a szirá­ki dolgozók munkájának elvég­zését, illetve könnyebbé tételét. De joggal sorolhatjuk a szirá­ki vezetőség mellé Dejtár, Pat- varc, Hugyag, Nagylóc, örha- lom, Borsosberény, Hasznos községek vezetőségeit is, mint olyanokat, amelyek dolgozóink iskolánkívüli nevelésével egyál­talán nem törődnek, semmibe véve egész népünk, pártunk és ko. mányunk követelményeit. Pártunk Központi Vezetősé­gének határozata, ennek kapcsán az új kormányprogramm meg­valósítása kötelezővé teszi szá­munkra dolgozóink általános művelődésének biztosítását. En. nek érdekében minden rendel­kezésünkre álló eszközt fel kell használnunk. Kultúrotthonaink vezetői a nevelőkkel összefog­va, a vezető szervek segítségével kövessenek el mindent annak ér­dekében, hogy dolgozóin^ az élet egész területén mielőbb el­sajátíthassák, magukévá tehes­sék a legfejlettebb technikai el­járásokat. Kövessenek el min­dent, hogy tanulni és továbbfej­lődni akaró dolgozóink részére biztosítsák a továbbtanulás lehe­tőségét. Ne álljanak kultúrottho­naink üresen, hanem tegyék le­hetővé, hogy azokon belül dol­gozóink tapasztalataikat, új eljá­rásaikat tovább adhassák, kiszé­lesíthessék. Pá-tunk és kormányunk mező. gazdasági termelés fejlesztésé­iről szóló határozata a fentemlí- tett feladatokat még jobban megnöveli. A különböző techni­kai eszközök biztosítása mellett döntő fontosságú parasztságunk szakképzettségének, agrotechni. kai tudásának hatványozott eme­lése. Ennek érdekében a SZFTE előadásainak témájába minél több olyan előadást kell beiktat­ni, amely érdekli dolgozó pa­rasztságunkat. Az előttünk álló hatalmas feladat nemcsak a pa­rasztság érdeke, hanem az egész magyar népé. Ez megköveteli, hogy azon községek vezetői is felébredjenek már végre a téli álmukból, akik ez idáig teljesen lebecsülték a fenteroKtett elő­adások jelentőségét és kénye­lemszeretet miatt egyáltalán nem törődtek ezzel. Molnár János a megyei népművéfési osztály oktatási előadója«

Next

/
Oldalképek
Tartalom