Szabad Nógrád. 1954. február (10. évfolyam. 9-16. szám)
1954-02-03 / 9. szám
5 szabad 'viTrjnTn 1954 február 8. Ä mezőgazdasági programm nagy feladatokat hárít állami szerveinkre A megyei tanács ülése Ä megyei tanács végrehajtóbizottsága január 29 én nyilvános tanácsülést tartott. A tanácsülésen a tanácstagokon ki" yü! gyárak, bányák dolgozói, a ■termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók küldöttei vettek részt A végrehajtóbizottság beszámolóját Laukó György elv- társ, a végrehajtó bizottság el- böke tartotta meg. A beszámoló méltatta azokat a nagyhorderejű párt- és kormányhatározatokat, amelyek alapjában véve növelték az ipar és a mezőgazdaság dolgozóinak életszínvonalát, a dolgozó parasztság biztonságérzetét, termelési kedvét — Ezt mutatja az a tény — mondotta a többiek között Laukó György dvtárs — hogy megyénkben 10.000 kh. földet 8.100 dolgozó paraszt vett bérbe, valamint 1170 dolgozó igényelte vissza az államnak korábban fölajánlott 1494 kh földjét, 1272 kh földterületet pedig 2368 dolgozó vett igénybe, veteményes kert létesítése céljából. — Azt tapasztaljuk, hogy a dolgozó parasztok minden faluban tárgyalják, vitatják a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló párt és kormányhatározatot. Emellett gondos, körültekintő terveket is készítenek saját gazdaságuk fellendítésére. Tehál megyénk mezőgazdasági dolgozói hozzáláttak a mezőgazdasági programm végrehajtásához. Ezzel párhuzamosan jelentke. zik a dolgozó parasztság na- gyobbfokú igénye is. ami helyes és indokolt. Gábriel Gusztáv kisecseti dolgozó paraszt azt kéri, hogy már most gondoskodjunk a vet'ómagcseréról, a gépállomások pedig jobban készüljenek fel a munkára, mert a dolgozó parasztok igénybe ve. szik a gépállomások géperejét, lányi Ferenc ösagárdi dolgozó paraszt szinte követelöleg állítja elénk, hogy minél több vető. gépet, boronát, kapát küldjünk a falunak. A mezőgazdasági programm megyei viszonylatban való vég" rehajtása, nagy és megoldható feladat elé állítja a tanácsapparátust A szakbizottságok tervjavaslatai megyénk mezőgazdaságának felvirágoztatását célozzák. Az állattenyésztés fej" lesztéséről szólva Laukó elvtárs ezeket mondotta: „Nógrád megye mindég jelentős megye volt az állattenyésztés szempontjá. bői. Csak az Ipoly-menti piros, tarka szarvasmarha tájfajtákra utaljunk, amelynek országon belül, s kívül is jó hírneve volt a magas tejhozamról, szervezeti szívósságáról. A mezőgazdasági programm minden lehetőséget megad ahhoz, hogy me. gyénk állattenyésztését újból hírnevessé tegyük.” — A mezőgazdasági programm végrehajtásáért folyó harcból a tanácstagoknak méltóan ki kell venni részüket. Elén keli járniok a határozat ismertetésében, gyakorlati végrehajtásában egyaránt — mondotta Laukó elvtárs, majd ismertette, a tanácsapparátus előtt álló legfontosabb feladatokat: „Már csak néhány hét választ el ben. nünket a nagy tavaszi munkák beindulásától. Ezért fontos a gépállomások gépjaviiási mun. kálatainak határidőre és jómi- rzőségben való befejezése. Ehhez az szükséges, hogy a járási, községi tanácsaink sokkal nagyobb megbecsülést tanúsítsa, nck a gépállomási dolgozók iránt. Nagyobb felelősséget érez. zenek azok lakásproblémái, a traktoros pihenő brigádszállások. étkezési és tisztálkodási lehetőségek biztosítása területén. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is javítsák ki termelőeszközeiket mielőtt a tavaszi munka beindulna, igen fontos, az őszi vetések fejtrágyázása, mert vetéseink nem a legkedve. zöbb körü'mények között teleltek át. Ez szakszerveink egyik legfontosabb feladatát kell. hogy képezze. Már most meg kelt kezdeni a vetőmagvak tisztítását a gépállomások szelektoraival. A végrehajtó bizottság be" számolója után hozzászólások következtek. Sümegi János szécsényi középparaszt a következőket mondotta: ,A múlt évi országgyűlési választásnál béke, munka, jóiét volt a kormány jelszava. A mezőgazdasági programm végrehajtásához béke, munka szükséges. Ennek eredménye a jólét. Mi, akik a faluban élünk, meggyőződtünk arról, hogy egyes paraszttársaink igen szép tér. méseredményeket értek el azo. nos talajon. azonos körülmények között. Ehhez hozzáértés és szorgalom ke’lett. Hasznos mozgalomnak tartom a gazda- gyűléseket, ahol megbeszélik, hogyan érték el a jó eredményeket, egyszóval a többiek is meg. tanulják azokat a mesterfogásokat, amelyekkel magasabb terméseredményeket lehet elérni. Például a kukorica termeléssel minden dolgozó paraszt szeret foglalkozni. Nekem nem egy esztendőben sikerült már elérni 50—60 mázsás csöveskukorica termést. Ha ezzel sikerült 5—6 hízót meghizlalni, akkor egy hold földről körülbelül 11.000 forintos jövedelmet lehet kihozni. Csak tudni kell gazdálkodni és szeretni kell a földet. Sümegi János ezután bírálta a szécsényi gépállomást, amely a kétkalapácsos dará’ót nem bocsátja a dolgozó parasztok rendelkezésére. takarmány előállításhoz. Ezután a mezőőrök beállítását kérte a megyei tanács" tói. Skoda M'háty, a szécsényi t; r,gazdaság do’gozója elmondotta, hegy a jó trágyázás következtében búzából a tervezett 10 mázsás átlagtermés helyett 15.90 mázsás terméseredményeket értek el. Varga Imre érsekvadkerti dolgozó paraszt a következőket mondotta: „A községben megalakítottuk a termelési bizottságot, amely 40 dolgozó paraszt, bál áll. A bizottság megkezdte működését. Be lesznek osztva csoportokra, ahogyan a rendelet előírja. A termelési bizottságon belül megindítottunk egy állat- tenyésztési szakiskolát. amely hetenként hétszer tort előadást, Ezt az iskolát már sokan látogatják. A község lakossága párosversenybe lépve egymással készül a Hl. pártkongresszusra. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megyei programmjából A mezőgazdasági szakbizottságok javaslatai A párt és a kormány javaslatára megyénkben is megalakultak a mezőgazdasági szak- bizottságok, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló cárt- és kormánvhatározat alapján kidolgozzák a megyei mezőgazdasági programmot. A szakbizottságokban megyénk legkiválóbb mezőgazdasági szakemberei vettek részt. A szakbizottságok a megvei pártbizottság és a megvei tanács segítségével nagyszerűen hajtották végre feladataikat. Az alábbiakban részieteket közlünk ez egves szakbizottságok javaslataiból: A növénytermelési szakbizottság javaslata megyénk növénytermelésének megjavítására A tatai szerkezeti állapotának javításánál és tápanvageüátott- ságának növelésénél a füves vetésforgó. pillangós, évelő és egyéves növények, valamint szervestrágvák (istállótránva, tőzegfekál, kompaszt) zöldtrágya és műtrágvafélék jönnek számításba. A megye szántóterületéinek talajai általában többé, vagy kevésbbé kilúgozott jobbára vá- lyogos agvag. kisebb területen homokos erdei talaj. A humusz- tartalom aránylag alacsony. A felvevő tápanyagé,Uálottságuk általában gyenge. ■ Javaslataink megtételénél két célkitűzés vezet bennünket. Először a talajok hum us ziert almának növelése, majd a könnyen felvehető tápanyagokká! való ellátása. (Javaslatainkban csupán a tanácsi területeken végrehajtandó intézkedésekre szorítkozunk.! A tápanyag visszapótlás legfontosabb tényezője a szerves- trágva, elsősorban az istálló- trágva. Számos állatonként 90 —100 mázsa istáltótráevát számolva az 1954-es évben rendelkezésre álló istálló'ráírva menv- nviség mintegy 56.000 vagon F.zekszer'nt a trágyázandó 36.000 kh. minden holdjára 160 mázsa istállótrágya jut A termelt istállótrágya mennyisége elegendő. Annál több a tennivaló az is- tállótrágva helyes kezelésénél, erjesztésénél és felhasználásánál. Tudatosítani kell a dolgozó parasztság és a termelöcsopor- tok felé a helves trágvaeriesztés módszerét, a hosszadalmas és körülményes trágvakezelési leírások helvett állandóan azt kell hangoztatni, iiogv az a helyes is- tátlótrágy aerjeszt és, amikor a trágyát nyirkosán és tömötten kezelik. A tanácsok találjanak megfelelő módot minden községben a megfelelő trágvakezelési verseny kialakítására. A legjobb trágvakezelő dolgozót jutalmazni kell. Trágvakezelési bemutatót kel! tartani ahoi az agro- nómusok gyakorlatilag mutatják be a helyes trágvakezelési. Kapcsolatba kell lépnünk azon állami. kísérleti, vagv tangazdaságokkal. ahol a trágvakezelés mintaszerű, hogv ezek munkáién valamint terméseredményeiken keresztül bebizonyíthassuk, a helves trágvakezelés fontosságát, jövedelmezőségét. A bizottság úgy látja, hogv az egész talajerőkérdésnek legsarkalatosabb pontja az istállótrágya helyes kezelése és felhasználása. Nagy gondot kell fordítani egyéb szervestrágvák felhasználására és összegyűjtésére is. Gondoskodni kell megfelelő mennyiségű tőzeg beszerzéséről és ennek felhasználásával hasznosítani kelj a községekben lévő fekál- trágyát is. A megyében több ipari központban és városban nagymennyiségű fekáltrágyát lehet összegvüiteni. Ilyen módon számításunk szerint a meglévő istállótrágván kivüi 1954-ben mintegy 500 vagon. 1955-ben 600 vagon tőzeges fekáltrágvát tudnánk felhasználni. Mindenütt, ahol csak lehetséges létesíteni kell komposzt telepeket, hogy a gazdaságból kikerülő minden szerves anyagot komposztálni lehessen. Helyes, ha égetett meszet mész- tőrmeléket is közé keverünk. Ennek jelenlétében a szerves anyag bomlása sokkéi megfelelőbben megy' végbe. Egvéb anyagokból előállítható mintegy 300—400 vagon komposztírágy ávái együtt mintegy 1000 vagon szervestrágya kerülhetne évente felhasználásra. az istáilótráeván kivüi. 1954 év tavaszán fokozottabb figyelmet keil fordítani az őszi kalászosok feitrágvázására. tekintettel arra. hogv azok hosszabb ideig hó nélküli erős hidegeknek voltak kitéve. A vetések egv része csak gyengén bok- rosodva ment a télbe. A bizottság javasolja, hogy 1954 év tavaszán mintegy 20.000 kh. őszibúzft s mintegy 2500 hold őszi árpa részesüljön [ejtrágy ázásban. Javasoljuk a szemcsés műtrágya házilagos készítését és szélesebb körben való alkalmazását. Szükséges a savanyú talajok nagyobb aránvú meszezése is, hogy ezzel a talajok termőképességét növeli ük. A bizottság javasolj a. hogv a következő három év alatt mintegy 7000 kh-t részesítsünk meszezésben. A me- szezést elsősorban Diós- jenő, Tolmis, Horpács, Nagyoroszi, Pusztaberki, Szátok, Borsosberény, Berkenye községekben, valamint a pásztói járásban kell végrehajtani. Az állatállomány takarmányozásának biztosítására a bizottság a többiek között a következőket javasolta: Az 1954. évi takarmány biztosítására a tekarmánvbázisként szereplő 90.000 holdat folvó év tavaszán úgv kell megmunkálni hogv a tervezett termésátlagoknál — amelyek igen alacsonyak — mintegv 30 százalékkal többet teremjenek. Ezen emelés érdekében javasoljuk, a legelők és rétek szakszerű kezelését jelentős részének műtrágyázását. különösen pétisó- vaJ. Legeltetésnél a szakaszos legeltetés bevezetését, kaszálóknak az optimális időpontban történő betakarítását. Gyümölcstermelés Megyénk, területének domborzati viszonyainál és talaiössze- tételéríéí fogva, kiválóan alkalmas a különböző fajtájú gyümölcsök termesztésére. A több helyen történt érdeklődésünk, a gyümölcsfa telepítés iránt felmerült óhajok, valamint a helyi ismereteink alapján a (áttelepítéseket vettük irányba. Nevezetesen a cseresznye, meggy, kaj- szinbarack, dió, mogyoró a Cserhát hegység táján mindenütt, a szelíd gesztenye a Cserhát-Börzsöny déli lejtőjén, a málna, a Mátra és Börzsöny észak- nyugati részein, a télia’ima, télikörte a rétsági, szécsényi és a salgótarjáni járás olyan területein termeszthetők, amelynek közelében a két gyümölcsféleség kiválóan díszllk. Az Ipoiv-menti homokos területeken szamócát a megyénk összes területén lévő árkok, patakok szegélyezésére beszterce szilvát ültessünk. A betelepítésre kerülő mező- gazdasági művelésre alkalmatlan terület a tsz-eknél 2200 kát. holdat tesz ki. Azonban mielőtt véglegesen lerögzítenénk tsz- einknél a betelepítésre kerülő gvümölcsf a-féleségeket. megfelelő talajvizsgálatot végezhe tünk. Gyümölcsfái tóinkat úgv fogjuk összeállítani, hogv azzal a gyümölcstermelés színvonalát emeljük és a gyümölcsexportot növeljük. Többek között betelepítésre kerül télia'má- ból 600 kh 36 000 oltvány- nyál, tétikörtéből 150 kh 13.500 darab oltvánnyal, mandulából 150 kh. 30.000 darab oltvánnyal, még dióból 200 kh 6000 darab oltvánnyal. A megvei közutak fásítása révén 4500 darab diófa csemetét javaslunk többiek között elültetni. Földieper telepítést 150 hol dón javaslunk végrehajtani 4.950.000 darab dugvánnyal. Tehát az összes telepítés 5,808.000 darabot tesz ki. i A málna, föidieper és mogyoró ültetéséhez szükséges csemetéket. illetve palántákat, megyénkben már meglévő és az éghajlathoz hozzászoktatott anvatelepekről szerezzük be. 9 gyümölcsfacsemete kertet szán dékszunk létesíteni. A megye területén jelenleg mintegv 5600 kh. gvümöicsfaállománv részére évenként és kh-ként 30 mázsa szervestrágvát, minden negyedik évben zöld trágyát, s minden évben 100 kilogramm szuperfoszfát, 150 kilogramm kálisó és 200 kilogramm műtrágya kiszórását javasoljuk a talajerő visszapótlására. Zöldségtermelés 3720 kh területen folytatunk jelenleg zöldségkertészetet. Ebből 120 kh az öntözött terület. A zöldségtermelési átlagtermésünket nem a terület növekedésével, hanem a kh-kénti átlagtermés növelésével fogjuk fokozni. Egyedül az öntözött kertészeti területeket növeljük 100 százalékkal. Megyénkben a fenti területet és a Iéiekszámot számítva egv főre ezideig 80 kilogramm zöldségfogyasztás esett. Átlagtermésünk fokozásával a személyenkénti 120 kilogramm zöldségfogyasztáson kivüi még 10—15 százalékot exportálhatunk is. A PARTMUNKA TAPASZTALATAI * A vezetőségválasztó taggyűlések előkészítéséről Bányász pártszervezeteink a januári taggyűléseken Vitatták meg a pártvezet ötegek újjává- lasztásánaik jelentőségét.. Megitatták továbbá, hogy a párttagoknak, hogyan kell felkészülnek a februárban megtartandó vezetőséget újjáválasztó taggyűlésekre. A januári taggyűléseken a párttagok döntőrésze megjelent és a hozzászólások azt mutatták, hogy érzik a vezetőség újjáváiasztásának jelentőségét, érzik a választásba a párttagok felelősségét és tudják azt, hogy az alapszervezetek további pártéiete az új vezetőség jó vagy rossz munkájától függ majd. A januári taggyűlések értek el eredményeket, azonban még eredményesebbek lettek volna, ha a titkárok beszámolói alaposabban, részletesebben tárták volna a párttagság felé a választás politikai jelentőségét. Nem egyszerű esemény pártszerveze. teinkben a vezetőség újjáválasz- tása. Ez esemény fontosságát mérlegelve látnunk kell azt, hegy nemcsak meg kell említeni, hanem állandóan foglalkozni kell vele. El kell érni azt, hogy a vezetőségválasztásig minden párttag megismerkedjen a vezetőségválasztás szükségességével. Már előre szemeljék ki párttagjaink a vezetőségbe jelölt tago Ivat. Rá kell vezetni a tagságot, hogy az ő általuk választott vezetőség fogja a jövőben pártéle- tűket irányítani és nem mind egy az, hogy milyen párttagok kezébe adjuk pártéletünk irányítását. Hiányosság volt a januári tag gyűléseknél, hogy nem foglal koztak részletesen a vezetőségválasztás jelentőségének megfelelően annak szükségességével, és mit eredményez, ha a pártvezetőségeket új káderekkel felfrissítjük. Sok helyen gyenge volt a beszámoió, nem húzott párhuzamot az 1951-es és a mostani választások között. Ke veset beszéltek a pártdernokrá ciárój és nem mutatták meg a választás titkosságának jelentő ségét. Hogy egyes pártvezetőségek mennyire nem látták a januári taggyűlések jelentőségét, ezt az alábbi példákból láthatjuk. A Duclos-üzem párttitkára „albérlet"-be adta ki a beszámoló meg. tartását. A megbízott elvtárs beszámolóját egy kartonpapirró. tartotta, amelyre mindössze 7—8 sor volt felírva. Ha már a vezetőség így készült a taggyűlésre, nem lehetett jobb szervezés és politikai munka a tagság között sem. A pártvezetőség felelőtlen munkájának eredménye volt, hogy a délutános műszakban mindössze 12 elvtárs jelent meg a taggyűlésen. Megmutatták a taggyűlések azt is. hogy egyes alapszervezeteknél nem kellőképpen készítették elő a tagságot. Nem ismerték a taggyűlés napirendi pontjait, nem volt hozzászólás és olyan látszatot keltettek, hogy nem is érdekli őket a vezetőség újjáválasztása. így történt ez a tiribesi üzemnél, a kisterenyei Csigakútná! és a vizslás! alapszervezetné!. Tiribesen elmondták a párttagok, hogy nekik a pár:taggyűlésről senki sem szólt semmit. A taggyűlés passzivitása Csigakútnál is bírálat volt a vezetőség felé. A januári taggyü'éseket úgy kell értékeink hogy előkészítői voltak a februári vezetőséget újjáválasztó taggyűléseknek. S éppen ezért az ott megmutatkozó hiányosságok figyelmeztetnek és feladatként állítják pártszervezeteink elé, hogy a rnég hátralévő rövid idő alatt javítani kell az előkészítés munkáit, főleg a politikai nevelőmunkát. A bányaüzemi pártvezetőségek egyik legfontosabb feladata. hogy lemenjenek a bányába, a munkahelyekre a párttagokhoz és úgy foglalkozzanak párttagjaikkal, hogy a taggyűlés szervezéseiben, beszámolóiban elkövetett hibákat kijavítsák. Nem egy párttag vetette fel, hogy a beszámoló után sem érti a választás jelentőségét és annak lefolyását. Fel kell hívni a párttagok figyelmét, a pártdemokrácia jelentőségére, meg keli ismertetni a tagsággal, hogy hogyan történik a vezetőség kijeíö. lése és megválasztása. E feladatoknak a megoldására munkába kell áll 1'tani a párt aktivistáit és egyik legfontosabb feladatként kell megszabni előttük, hogy ismertessék a párttagsággal a szervezeti szabályzatban lefektetett jogaikat és kötelességeiket. Pártszervezeteink ezt a feladatot csak úgy tudják megoldani, ha az aktívaértekezleteket rendszeresen megtartják és azokat magas színvonalra emelik, ha a pártcsoportbizatnrakkal és népnevelőkkel együtt indulnak el a párttagság közé. A jól. végzett nevelőmunka lesz alapja annak, hogy a februári vezető- ségváiasztó taggyűléseken minden párttag megjelenjen, ott élénk vita legyen és ne legyen sehol olyan eset, hogy a taggyűlést elhalasztják azért, mert nem határozatképes. A januári taggyűlések tapasztalatai figyelmeztetnek bennünket arra is, hogy a pártvezetőségeknek fokozottabb gondot kell fordítani a beszámoló elkészítésére, mert a jó vezetőségi beszámoló egyik alapja a jó taggyűlésnek. A vezetőség beszámolójának meg kell mutatni, hogy működése ideje alatt, hogyan hajtotta végre a párthatározatot. Meg kell mutatni, hogy milyen volt a párt politikai műm ká>a 1953 júniusáig és azóta. A vezetőség beszámolója valóban kollektív munka eredménye legyen, mert ennek hiányában a beszámoló nem fogja kielégíteni a tagságot. A beszámolót már jóval a taggyűlés előtt meg kel] csinálni és azt alaposar áttanulmányozni. Ezek a fő feladatok, melyet a vezetőségnek mindig szem előtt kell tartani, hogy a vezetőséget választó taggyűlés meghozza a várt eredményt. Látnunk kei! azt, hogy a taggyűlés sikere leginkább a jelenlegi vezetőség előkészítő munkáján mű- ■ lik. Szóé Béla a salgótarjáni Járási pártbizottsáq osztályvezetője. tosUt JWraJfcz/ttf/ MEGNYÍLT Rákóczi-út 67. szám alatt a volt Dekorációs Vállalat helyiségében a Kiskereskedelmi Vállalat MARADÉKBOLTJA és a Rákóczi-út 164. szám alatt (Dekorációs Vállalattal szemben) €IZ ALKALMI Aruk boltja Nyitva mindkét áruda reggel 8-tól 16 óráig
