Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)
1954-01-20 / 5. szám
2 SZABAD XftGRXD 1954 január M, AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉÉRT Az apaállatgondozás néhány problémája Az állatállomány minőségi feljavításáért kr. eddigieknél sokkal na” gyobb gondot kell fordítani az apaállattartás minőségének megjavítására. A párt- és minisztertanácsi határozat az apaállattartásra vonatkozóan előírja, hogy annyi apaállatról kell gondoskodni, hogy a közeljövőben az utánpároz- tatás is mindenütt végrehajtható legyen. A termelőszövetkezetek és az egyéniek állat- tenyésztésében a tehén- és üszőállományt két eredménytelen pároztatás után az állatorvos köteles állategészségügyi kezelés alá venni. A határozat az eddigieknél sokkal nagyobb gondot követel meg az állam tulajdonát képező és a községekbe köztenyésztésre kihelyezett apaállat tartásánál és gondozásánál. Kormányzatunk az apaállatokat díjmentesen bocsátja a községek köztenyészetébe, csupán azok előírásszerű tartását és ápolását követeli meg a községi tanácsoktól, illetve gondozóktól. Sajnos azonban sok községben nem az előírás szerint kezelik és gondozzák az apaállatokat. Megyénk területén az állami állattenyésztő állomások és megyei állattenyésztő igazgatóság ebben a hónapban tartották meg az apaállatszemlét, amely nem minden esetben váltotta ki községi tanácsaink dícséretét Például Jobbágyi községben a bikák könnyen összetéveszthetők a mustraökrökkel, soványságuk miatt Ugyanakkor a tanács rendelkezésére áll a szükséges takarmánymennyiség, amely még jelenleg is teljes egészében megkezdetlen. Van még hat zsák kukoricadara is, ami any- nyira megdohosodott, hogy kőkeményen kopog a zsákban. Ecseg községben szép, modern istállóban vannak elhelyezve az apaállatok. A trágyát azonban csak 8—10 naponként hordják ki az istállóból. A bikák szőre ennek megfelelően sárgásszínű, piszkos, ami valószínű, hogy nem a legmegfelelőbb ápolási eljárásokat tükrözi. Felsőtold községben már egy hónapja nincs a bikák részére szálastakarmány. A bikanevelő részére a községi tanács sem tisztítóeszközöket, sem alomszalmát nem biztosít. A fentemlített községekben gyökeresen meg kell változtatni az apaállatgondozást, hogy a minisztertanácsi határozatot hánytalanul megvalósíthassuk. Dolgozó parasztságunk számára sem közömbös ez az ügy, hiszen állatai révén érdekelve van az apaállatok minél jobb ellátásában. Azt kérjük dolgozó parasztságunktól, ha az apaállat gondozásával kapcsolatosan hiányosságokat vesz észre, azonnal kérje annak orvoslását a községi tanácselnöknél. A jólkezelt apaállatok köny** nyebben termékenyítenek, utánuk életképes utódok származnak és hosszú évekig tenyésztésben tarthatók. Állattenyésztésünk egyik fontos pillére a megfelelő számú és minőségű apaállat. Az apaállatok kitenyésztése ugyanis hosszú időt vesz igénybe, sok költséget emészt fel, tehát mindent el kell követni, hogy a nagyértékű apaállatok minél hosszabb ideig maradhassanak köztenyésztésben, ezt azonban csak a jó, szakszerű gondozással, ápolással és takarmányozással érhetjük el. Horváth Demeter, felügyelő MESTERSÉGES ÜTŐN át- lagosan 8—10-szer annyi tehenet tudunk megtermékenyíteni, mint természetes fedeztetéssel. Tehát ebben az esetben nyolcszor-tizszer kevesebb apaállatra van szükség. A mesterséges megtermékenyí- tési eljárásnak még további nagy előnye, hogy egybeesik a tehenek állategészségügyi vizsgálatával. így csak teljesen egészséges, fogamzóképes állatok kerülnek termékenyítésre.', A vizsgálat során a beteg állatok orvosi kezelés alá kerülnek. A betegségek elterjedését ez a megtermékenyítési eljárás nagy mértékben csökkenti, a fogamzási, a vemhességi, az ellési százalékot pedig lényegesen emeli. A mesterséges megtermékenyítő-állomás jelentősége nagy mértékben kidomborodik abban is, hogy nagy tétemény- képességű apaállatokkal látja el a köztenyésztést. Egy jó apaállattól egy év alatt 500—600 utód is származhat, amíg természetes viszonyok között mindössze csak 50—60 darab. Minden tenyésztő ingyen jut hozzá olyan kiváló apaállatokhoz, (importált) amelyről a régi világban nem álmodhatott Ezeknek az értékes apaállatoknak a bika utódait 10.000— 11.000 forintért vásárolja fel a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda 18 hónapos korukban és ezekkel az értékes, jóminőségű utódokkal látja el a köztenyésztést, amivel nagyban hozzájárul az állattenyésztés minőségi fejlesztéséhez. De mennyiségi fejlesztésben is felülmúlja a természetes viszonyokat. Az állattenyésztési terv 70 százalékos szaporulatot ír elő, ezzel szemben a balassagyarmati mesterséges megtermékenyítő állomás az 1952-es évben 86 százalékos vemhességi százalékot ért el. Ezzel elérte az ország 11 megtermékenyítő állomása között az első helyezést. A balassagyarmati mesterséges megtermékenyítő állomás a körzetébe tartozó 13 község apaállatszükségletét mindössze hét bikával látja el. Ugyanakkor a mesterséges termékenyítő állomás létesítése előtt a 13 községben 35 darab apaállatra volt szükség. A mesterséges megtermékenyítő állomás tehát az önköltség csökkentése szempontjából lényeges megtakarítást jelent. Egyes tájfajták kialakítása is könnyebb, mert a születendő utódok kevesebb apától származnak, így tehát egyöntetűbbek lesznek. A MEZŐGAZDASÁG fej7 lesztéséről szóló határozat keretében a mesterséges megtermékenyítő állomás hatáskörét a lehető legnagyobb mértékben kívánjuk fejleszteni. Elsősorban Mohora, Ma- gyarnándor, Csesztve, Cserhát- haláp és Szécsény környékén. Az az ellenállás, ami a mesterséges megtermékenyítés bevezetésekor, illetve alkalmazásakor 1949-ben tapasztalható volt a dolgozó parasztság részéről, ma már teljes egészében megszűnt. Belátta dolgozó parasztságunk azt, hogy a mesterséges megtermékenyítő állomás nagyban hozzásegíti őket a minőségi állattenyésztéshez. Ingyenes gyógyszert kapnak, az állatok állandó orvosi felügyelet alatt állanak. Rájöttek arra, hogy a meddőség okozója nem kizárólag a bika, illetve ez a megtermékenyítési eljárás — ahogy az tévesen el volt terjesztve — hanem legtöbbször a tehén, amelyet a szakember, ha idejében észrevesz, meggyógyít és ezzel is jelentős összeget takarít meg a népgazdaságnak, és ezzel igen sok, értékes tehenet ment meg a köztenyésztés számára. Görgey Béla, igazgató, szakállatorvos „EZUTÁN MEG JOBB EREDMÉNYT AKARUNK ELÉRNI..." Látogatás a Vastömegcikk Ipari Vállalatnál Beköszöntött a tél. A fák szinte görnyedtek a hó alatt. A házak tetejét lágy, puha hótakaró vonja be, s a játékos téli szél jégvirágokkal szórt tele minden ablakot. A házak tetején apró hókristályok, mint megannyi gyémánt- szemecskék ragyogtak a bágyadt, téli napfényben. A tél azonban nem bénítja meg a város pezsgő életét. Emberek mennek-jönnek a havas utcán, s emberek élnek, dolgoznak a jégvirágos ablakok mögött Karancs-utca 42. „Nógrádmegyei Vastömegcikk Ipari Vállalat“. A nehéz barna kapu kitárul, hogy betekintést engedjen a vállalat életébe. A homályos kapualjban drótszövetek és huzalok rengetege, de készítenek még itt állatvakarókat, asztalosfelszereléseket, védőrácsokat és szénrostát. 1953-as tervüket 110.9 százalékban teljesítették. A munka versenyszerűen folyik, a három brigád: a Vörös Csillag-, a Béke-, és a Rákosi- origád között. A verseny a Rákosi-brigád győzelmével végződött. Átlagteljesítményük 143.2 százalék volt. Második a Békebrigád lett 117.7 százalékkal. A Vörös Csillag-brigád a harmadik helyen végzett, eredménye 115.5 százalék. Havonként értékelik az egyéni versenyt is. A január B-i értékelés alapján Darázs Istvánná eredménye bizonyult a legjobbnak: 165.3 százalékot ért el. Nem messze maradt mögötte Jedlicska Gusztáv 153 százalékos teljesítményével. De sorolhatnánk így tovább, hiszen majdnem minden dolgozó 100 százalékon felüli teljesítményt mutatott fel. A prés- és kivágógép zajában vidáman, nótázva dolgoznak a lányok. A sarokban a hegesztőgépen dolgozik Toldi Irén sztahanovista, a „helyi ipar kiváló dolgozója“. Ö végzi az állat- vakarók nyelezését, bordázását. Az állat- vakarókról pedig azt hiszem, nem is szükséges elmondani, hogy milyen fontos szerepük van az állategészségügy szempontjából. Ugyanis a vakaró a szarvasmarha legfontosabb tisztítási eszköze. A tisztaság pedig — mondja egy jó magyar közmondás — fél egészség. A vaka- rókkal letisztított állatok bőrén a pólusok kitágulnak, s ezeken keresztül zavartalanul történhet a légzés, ami csaknem olyan fontos, mint a tüdőn keresztüli. Az egészséges, szép állatok pedig több tejet és jobb húst adnak. Toldi Irén normája 270 darab, azonban a 360-at mindig elkészíti. Most is valahol a 400-nál tart. — Bizony sok keserűséget nyeltem le, míg eljutottam idáig — emlékezik vissza az egyszerű, barna lány. Eleinte lassan, akadozva beszél, de aztán mindjobban nekibátorodik: — 220 darab volt az akkori normám és bizony örültem, ha a 170-et elkészítettem. De nem hagytam annyiban. Megszerettem a gépet, meg aztán meg is kaptam minden segítséget. Ezekután már nem volt nehéz dolgozni — még fontoskodva hozzáteszi: — Kinn a falvakban több búzáért, az állattenyésztésben pedig nagyobb hozamokért küzdenek a dolgozó parasztok. En úgy szeretnék segíteni nekik, hogy több állat- vakarát készítek el. Miközben ezt mondja a 16 éves Buga Rozi és Molnár Erzsi fürgén viszik az állat- vakarókkal telt kosarat a festőbe. — Mert hát mindenki úgy segít, ahogy tud — teszi még hozzá Toldi Irén. De ugyanez a lelkesedés hatja át a műhely valamennyi dolgozóját. Horváth Boriska keze alatt — aki egyébként a drótfonás legjobbja — egyre sűrűbbeket koppan a vágógép és Palotainé is szaporábban készíti elő a vakarónyeleket. Elmenőben még Toldi Irén magához int. Most már leküzdve kezdeti feszélye- zettségét, komolyan, szinte fontoskodva mondja: — Aztán írd meg, hogy minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy munkánk legjavát adjuk, mert a nagyszerű pro- grammból mi is ki akarjuk venni a részünket. Eddig sem vallottunk szégyent, ezután pedig még jobb eredményeket akarunk elérni. Kilépve a műhelyből — melynek sárga falán elszáradt rep- kény őrzi még a nyár távoli emlékét, s a száraz leveleken, mint csillogó vatta ragyog a hó -r- Takács Jánossal, a Rákosi- brigád vezetőjével ta- lálkoztunk.Takács János a drótfonó üzemvezetője, de kiváló lakatos is. Munkája elismeréséül nem egy esetben részesült jutalomban. Minden szava mögött, amit kiejt, 54 év tapasztalata áll: — Az a célom, hogy minél tökéletesebb legyen az a munkadarab, amit kezemből kiadok. Jó munkánknak nemcsak országunk veszi hasznát, hanem én is. Persze most elsősorban azon vagyok, hogy minél több eszközzel tudjam segíteni fejlődő mezőgazdaságunkat. A vállalat eddig csak hulladékanyagot dolgozott fel. Most úgy áll a dolog, hogy új anyagból áttérnek a közszükségleti cikkek gyártására, többek között konyhaedények, háztartási eszközök, szeneslapátok stb ___készítésé re. Bezárul mögöttem a nagy barna kapu, kint vagyok a havas utcán. Hideg van, hát meggyorsítom lépteimet. Útközben Toldi Irén szavai jutnak eszembe: ....... ezután pe dig még jobb eredményeket akarunk elérni ..." <H-G> Sjha így nem gondoskodtak gyermekeinkről Pártunk és kormányunk intézkedése folytán hazánkban szebbnél szebb városokat és gyáraidat építenek a szocializmus megvalósításáért — írja szerkesztőséjünkhöz Újházi Sándorné. Egyik ilyen gyönyörű alkotás a nagybátonyi bányaváros iskolája, amely egyemeletes, gyönyörű tantermekből, mozihelyiségből és napköziotthonból áll. Boldog, mosolygó arcú gyermekek tanulnak itt, ahol minden kényelmük megvan. Kényelmes asztalok és ülőkéié teszik még szebbé a gyermekek életét. Az iskolában napköziotthon indult meg. Itt 40 olyan gyermek van, akiknek szülei mindketten dolgoznak. Ez a napköziotthon olyan pedagógust kapott, aki csupán csak a 40 gyermekkel foglalkozik és azoknak neveléséért, tanulásáért felelős. A gyermekek ebédet a vájáriskolától kapnak jutányos áron. Rendes, külön ebédlőjük van és külön tantermük, amelyben foglalkoznak. Hogy még szebb és otthonosabb legyen ez a napköziotthon, a bányavá- rosi MNDSZ 10 méter szőnyeggel és 24 méter függönnyel díszítette a gyermekek otthonát. Boldogan engedi ide minden szülő gyermekét, sőt még muskátlit is küldenek a gyerekekkel, hogy még szebbé varázsolják a gyermekek második otthonát. Boldogan és büszkén mondhatjuk, hogy soha ilyen gondoskodás nem volt még gyermekeinkről. Pártunknak és kormányunknak ezúton mond köszönetét a nagybátonyi bányaváros és mi ígéretet teszünk, mindent elkövetünk, hogy a szép iskolában jól neveljék gyermekeinket és minél több eltanuló legyen. Mi. nagybátonyi dolgozók azt akarjuk, hogy gyermekeinkből művelt, erős elvtársakat neveljünk. ARCCAL A uyetvai Géza kovácsi — Brigádokat szervez a párt — kezdte — segíteni akarjuk a mezőgazdaságot... Magára is számít a párt, hisz kiváló szakember. Sokat tehet az ügy érdekében... — S ahogy e szavakat mondja, tekintete a kenyéren, vöröshagymán, szalonnán pihen. — Mérnök elvtárs! Akarja-e, hogy nagyobb darab kenyere, hagymája, szalonnája legyen? — Hát hogy a csudába ne akarnám — válaszolja zavartan a főmérnök. — Akkor segítsen — kérte Rideg párttitkár. A megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának társalgóasztala mellett Bemáth Rezső osztályvezető, Rideg János, a Zagyvapálfalvai Bánya- gépgyár párttitkára és Heitz Ferenc, a gyár igazgatója beszélgetnek: — A mezőgazdaság fejlesztése az egész nép ügye lett. A parasztok és a munkások közös nagy ügye... Az elvtársak hogyan tudnák legjobban segíteni a mezőgazdasági Programm végrehajtását? — kérdi Bemáth elvtárs, Heitz Ferenc Igazgató. — A bányagépgyári dolgozókra számíthat a párt... A mi dolgozóink részt vállalnak a programmból... Úgy gondolom, helyes, ha a kisterenyei gépállomást és a baglyasalji Rákosi tsz-t patronáljuk —válaszolta Rideg János párttitkár. IUefalvi Iván DISZ-tag. — Nagyon örülök a segítségnek ... — mondotta búcsúzóul Bemáth elvtárs. * !.. Mérnökök, kiváló szakmunkások, pártmunkások... Igen, ezekre mindenkor számíthat a párt... Ezek a gondolatok foglalkoztatták Rideg párttitkárt még családja kopasztól László párttag. rében is. Másnap első útja a gyár „a gépipar kiváló dolgozója“ kitüntetést viselő főmérnökéhez, Adorján Henrikhez vezetett. Amikor benyitott hozzá, éppen reggelizett. Az asztalon, szétterített szalvétán vöröshagyma, szalonna, s kenyér feküdt. Azon töprengett, vájjon, hogy mondja el jövetele céliát: FALU FELÉ! Telek János párttag. — Örülök a pártmegbizar tásnak. Majd segítek én is megszervezni a brigádokat * A pártaktivisták három bri- gádot alakítottak: műszakit, gazdaságit és politikait. Ezidő- tájban Tóth Deme István, ifj- Rigó István, Batu Sándor, Zagyi Zsigmond lakatosok már jelentkeztek falura. A gépállomásokra mennek dolgozni. A Cserháti Antal esztergályos, három brigád tagjai is alig várták, hogy munkához kezdjenek. Ugyanis a terv az, hogy a javításra szoruló erőgépeket a gyárban javítják ki műszaki felügyelet mellett. A szükséges alkatrészeket a gyárban fogják legyártani. Az elmúlt csütörtökön Adorján főmérnök, s Heitz igazgató lementek a kisterenyei gépállomásra. MegkérRendek Sándor lakatos. dezték a vezetőket, dolgozókat, miben segíthetnek. Ott elmondták, hogy a sztalinyec- traktort generálozni kell, az esztergagépet javítani, szükségessé vált 30 darab cséplődob legyalulása is. Ezt a segítséget meg tudja adni a gyár, sőt tud adni cint, kézi fűrészlapokat is. Mindezek nélkülözhetetlenek a javítási munkában. A gépállomás sztalinyecLugosi Zoltán DISZ-tag. traktora még aznap a ovit udvarára gördült. Ez örvendetes hír lázba hozta a DISZ-fiatalokat is. Rácz Ottó DISZ-titkár felkereste Rideg János párttitkárt, s kérte, hogy alakítsanak a fiatalok i* javítóbrigádot. A párttitkár örömmel beleegyezett. Alig egy órára rá Rácz Ottó DISZ- titkár egy névsort tett a párt- titkár elé, IUefalvi Iván, AdorFaragona József párttag. ján Ferenc, Gyetvai Géza, Lugosi Zoltán, Kovács Pál, Rácz Ottó nevei voltak rajta. Ez alkotta a DISZ-brigádot,.t
