Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)

1954-01-20 / 5. szám

2 SZABAD XftGRXD 1954 január M, AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉÉRT Az apaállatgondozás néhány problémája Az állatállomány minőségi feljavításáért kr. eddigieknél sokkal na­” gyobb gondot kell fordí­tani az apaállattartás minősé­gének megjavítására. A párt- és minisztertanácsi határozat az apaállattartásra vonatko­zóan előírja, hogy annyi apa­állatról kell gondoskodni, hogy a közeljövőben az utánpároz- tatás is mindenütt végrehajt­ható legyen. A termelőszövet­kezetek és az egyéniek állat- tenyésztésében a tehén- és üszőállományt két eredményte­len pároztatás után az állat­orvos köteles állategészségügyi kezelés alá venni. A határozat az eddigieknél sokkal nagyobb gondot követel meg az állam tulajdonát ké­pező és a községekbe közte­nyésztésre kihelyezett apaállat tartásánál és gondozásánál. Kormányzatunk az apaállato­kat díjmentesen bocsátja a községek köztenyészetébe, csu­pán azok előírásszerű tartását és ápolását követeli meg a községi tanácsoktól, illetve gondozóktól. Sajnos azonban sok községben nem az előírás szerint kezelik és gondozzák az apaállatokat. Megyénk területén az állami állattenyésztő állomások és megyei állattenyésztő igazgató­ság ebben a hónapban tar­tották meg az apaállatszemlét, amely nem minden esetben váltotta ki községi tanácsaink dícséretét Például Jobbágyi községben a bikák könnyen összetéveszthetők a mustra­ökrökkel, soványságuk miatt Ugyanakkor a tanács rendelke­zésére áll a szükséges takar­mánymennyiség, amely még jelenleg is teljes egészében megkezdetlen. Van még hat zsák kukoricadara is, ami any- nyira megdohosodott, hogy kő­keményen kopog a zsákban. Ecseg községben szép, modern istállóban vannak elhelyezve az apaállatok. A trágyát azon­ban csak 8—10 naponként hordják ki az istállóból. A bi­kák szőre ennek megfelelően sárgásszínű, piszkos, ami való­színű, hogy nem a legmegfele­lőbb ápolási eljárásokat tük­rözi. Felsőtold községben már egy hónapja nincs a bikák ré­szére szálastakarmány. A bi­kanevelő részére a községi ta­nács sem tisztítóeszközöket, sem alomszalmát nem biztosít. A fentemlített községekben gyökeresen meg kell változtat­ni az apaállatgondozást, hogy a minisztertanácsi határozatot hánytalanul megvalósíthassuk. Dolgozó parasztságunk számá­ra sem közömbös ez az ügy, hiszen állatai révén érdekelve van az apaállatok minél jobb ellátásában. Azt kérjük dolgo­zó parasztságunktól, ha az apa­állat gondozásával kapcsolato­san hiányosságokat vesz észre, azonnal kérje annak orvoslását a községi tanácselnöknél. A jólkezelt apaállatok köny­** nyebben termékenyí­tenek, utánuk életképes utó­dok származnak és hosszú éve­kig tenyésztésben tarthatók. Állattenyésztésünk egyik fon­tos pillére a megfelelő számú és minőségű apaállat. Az apa­állatok kitenyésztése ugyanis hosszú időt vesz igénybe, sok költséget emészt fel, tehát mindent el kell követni, hogy a nagyértékű apaállatok minél hosszabb ideig maradhassanak köztenyésztésben, ezt azonban csak a jó, szakszerű gondozás­sal, ápolással és takarmányo­zással érhetjük el. Horváth Demeter, felügyelő MESTERSÉGES ÜTŐN át- lagosan 8—10-szer annyi tehenet tudunk megterméke­nyíteni, mint természetes fe­deztetéssel. Tehát ebben az esetben nyolcszor-tizszer keve­sebb apaállatra van szükség. A mesterséges megtermékenyí- tési eljárásnak még további nagy előnye, hogy egybeesik a tehenek állategészségügyi vizs­gálatával. így csak teljesen egészséges, fogamzóképes álla­tok kerülnek termékenyítésre.', A vizsgálat során a beteg álla­tok orvosi kezelés alá kerül­nek. A betegségek elterjedését ez a megtermékenyítési eljá­rás nagy mértékben csökkenti, a fogamzási, a vemhességi, az ellési százalékot pedig lénye­gesen emeli. A mesterséges megterméke­nyítő-állomás jelentősége nagy mértékben kidomborodik ab­ban is, hogy nagy tétemény- képességű apaállatokkal látja el a köztenyésztést. Egy jó apa­állattól egy év alatt 500—600 utód is származhat, amíg ter­mészetes viszonyok között mindössze csak 50—60 darab. Minden tenyésztő ingyen jut hozzá olyan kiváló apaállatok­hoz, (importált) amelyről a régi világban nem álmodhatott Ezeknek az értékes apaállatok­nak a bika utódait 10.000— 11.000 forintért vásárolja fel a Tenyészállatforgalmi Gazda­sági Iroda 18 hónapos koruk­ban és ezekkel az értékes, jó­minőségű utódokkal látja el a köztenyésztést, amivel nagy­ban hozzájárul az állattenyész­tés minőségi fejlesztéséhez. De mennyiségi fejlesztésben is felülmúlja a természetes vi­szonyokat. Az állattenyésztési terv 70 százalékos szaporulatot ír elő, ezzel szemben a balassagyar­mati mesterséges megterméke­nyítő állomás az 1952-es évben 86 százalékos vemhességi szá­zalékot ért el. Ezzel elérte az ország 11 megtermékenyítő ál­lomása között az első helyezést. A balassagyarmati mestersé­ges megtermékenyítő állomás a körzetébe tartozó 13 község apaállatszükségletét mindössze hét bikával látja el. Ugyanak­kor a mesterséges termékenyí­tő állomás létesítése előtt a 13 községben 35 darab apaállatra volt szükség. A mesterséges megtermékenyítő állomás te­hát az önköltség csökkentése szempontjából lényeges meg­takarítást jelent. Egyes táj­fajták kialakítása is könnyebb, mert a születendő utódok ke­vesebb apától származnak, így tehát egyöntetűbbek lesznek. A MEZŐGAZDASÁG fej7 lesztéséről szóló határo­zat keretében a mesterséges megtermékenyítő állomás ha­táskörét a lehető legnagyobb mértékben kívánjuk fejleszte­ni. Elsősorban Mohora, Ma- gyarnándor, Csesztve, Cserhát- haláp és Szécsény környékén. Az az ellenállás, ami a mes­terséges megtermékenyítés be­vezetésekor, illetve alkalmazá­sakor 1949-ben tapasztalható volt a dolgozó parasztság ré­széről, ma már teljes egészé­ben megszűnt. Belátta dolgozó parasztságunk azt, hogy a mes­terséges megtermékenyítő ál­lomás nagyban hozzásegíti őket a minőségi állattenyésztéshez. Ingyenes gyógyszert kapnak, az állatok állandó orvosi fel­ügyelet alatt állanak. Rájöt­tek arra, hogy a meddőség oko­zója nem kizárólag a bika, il­letve ez a megtermékenyítési eljárás — ahogy az tévesen el volt terjesztve — hanem leg­többször a tehén, amelyet a szakember, ha idejében észre­vesz, meggyógyít és ezzel is je­lentős összeget takarít meg a népgazdaságnak, és ezzel igen sok, értékes tehenet ment meg a köztenyésztés számára. Görgey Béla, igazgató, szakállatorvos „EZUTÁN MEG JOBB EREDMÉNYT AKARUNK ELÉRNI..." Látogatás a Vastömegcikk Ipari Vállalatnál Beköszöntött a tél. A fák szinte görnyed­tek a hó alatt. A há­zak tetejét lágy, puha hótakaró vonja be, s a játékos téli szél jég­virágokkal szórt tele minden ablakot. A házak tetején apró hókristályok, mint megannyi gyémánt- szemecskék ragyogtak a bágyadt, téli nap­fényben. A tél azonban nem bénítja meg a város pezsgő életét. Embe­rek mennek-jönnek a havas utcán, s embe­rek élnek, dolgoznak a jégvirágos ablakok mögött Karancs-utca 42. „Nógrádmegyei Vas­tömegcikk Ipari Vál­lalat“. A nehéz barna kapu kitárul, hogy be­tekintést engedjen a vállalat életébe. A homályos kapu­aljban drótszövetek és huzalok rengetege, de készítenek még itt állatvakarókat, asz­talosfelszereléseket, védőrácsokat és szén­rostát. 1953-as tervü­ket 110.9 százalékban teljesítették. A mun­ka versenyszerűen fo­lyik, a három brigád: a Vörös Csillag-, a Béke-, és a Rákosi- origád között. A ver­seny a Rákosi-brigád győzelmével végző­dött. Átlagteljesítmé­nyük 143.2 százalék volt. Második a Béke­brigád lett 117.7 szá­zalékkal. A Vörös Csillag-brigád a har­madik helyen végzett, eredménye 115.5 szá­zalék. Havonként ér­tékelik az egyéni versenyt is. A január B-i értékelés alapján Darázs Istvánná ered­ménye bizonyult a legjobbnak: 165.3 szá­zalékot ért el. Nem messze maradt mögöt­te Jedlicska Gusztáv 153 százalékos telje­sítményével. De sorol­hatnánk így tovább, hiszen majdnem min­den dolgozó 100 szá­zalékon felüli teljesít­ményt mutatott fel. A prés- és kivágó­gép zajában vidáman, nótázva dolgoznak a lányok. A sarokban a hegesztőgépen dolgo­zik Toldi Irén szta­hanovista, a „helyi ipar kiváló dolgozó­ja“. Ö végzi az állat- vakarók nyelezését, bordázását. Az állat- vakarókról pedig azt hiszem, nem is szük­séges elmondani, hogy milyen fontos szere­pük van az állategész­ségügy szempontjából. Ugyanis a vakaró a szarvasmarha legfon­tosabb tisztítási esz­köze. A tisztaság pe­dig — mondja egy jó magyar közmondás — fél egészség. A vaka- rókkal letisztított ál­latok bőrén a pólu­sok kitágulnak, s eze­ken keresztül zavar­talanul történhet a légzés, ami csaknem olyan fontos, mint a tüdőn keresztüli. Az egészséges, szép álla­tok pedig több tejet és jobb húst adnak. Tol­di Irén normája 270 darab, azonban a 360-at mindig elké­szíti. Most is valahol a 400-nál tart. — Bizony sok ke­serűséget nyeltem le, míg eljutottam idáig — emlékezik vissza az egyszerű, barna lány. Eleinte lassan, aka­dozva beszél, de az­tán mindjobban neki­bátorodik: — 220 da­rab volt az akkori normám és bizony örültem, ha a 170-et elkészítettem. De nem hagytam annyiban. Megszerettem a gépet, meg aztán meg is kaptam minden segít­séget. Ezekután már nem volt nehéz dol­gozni — még fontos­kodva hozzáteszi: — Kinn a falvakban több búzáért, az állatte­nyésztésben pedig na­gyobb hozamokért küzdenek a dolgozó parasztok. En úgy szeretnék segíteni ne­kik, hogy több állat- vakarát készítek el. Miközben ezt mond­ja a 16 éves Buga Rozi és Molnár Erzsi fürgén viszik az állat- vakarókkal telt kosa­rat a festőbe. — Mert hát min­denki úgy segít, ahogy tud — teszi még hoz­zá Toldi Irén. De ugyanez a lelkesedés hatja át a műhely va­lamennyi dolgozóját. Horváth Boriska keze alatt — aki egyéb­ként a drótfonás leg­jobbja — egyre sű­rűbbeket koppan a vágógép és Palotainé is szaporábban ké­szíti elő a vakarónye­leket. Elmenőben még Toldi Irén magához int. Most már leküzd­ve kezdeti feszélye- zettségét, komolyan, szinte fontoskodva mondja: — Aztán írd meg, hogy minden igyeke­zetünkkel azon va­gyunk, hogy munkánk legjavát adjuk, mert a nagyszerű pro- grammból mi is ki akarjuk venni a ré­szünket. Eddig sem vallottunk szégyent, ezután pedig még jobb eredményeket aka­runk elérni. Kilépve a műhely­ből — melynek sárga falán elszáradt rep- kény őrzi még a nyár távoli emlékét, s a száraz leveleken, mint csillogó vatta ragyog a hó -r- Takács Jánossal, a Rákosi- brigád vezetőjével ta- lálkoztunk.Takács Já­nos a drótfonó üzem­vezetője, de kiváló la­katos is. Munkája el­ismeréséül nem egy esetben részesült ju­talomban. Minden szava mögött, amit ki­ejt, 54 év tapasztala­ta áll: — Az a célom, hogy minél tökéletesebb le­gyen az a munkada­rab, amit kezemből ki­adok. Jó munkánk­nak nemcsak orszá­gunk veszi hasznát, hanem én is. Persze most elsősorban azon vagyok, hogy minél több eszközzel tud­jam segíteni fejlődő mezőgazdaságunkat. A vállalat eddig csak hulladékanyagot dolgozott fel. Most úgy áll a dolog, hogy új anyagból áttérnek a közszükségleti cik­kek gyártására, töb­bek között konyha­edények, háztartási eszközök, szenesla­pátok stb ___készíté­sé re. Bezárul mögöttem a nagy barna kapu, kint vagyok a havas ut­cán. Hideg van, hát meggyorsítom léptei­met. Útközben Toldi Irén szavai jutnak eszembe: ....... ezután pe dig még jobb ered­ményeket akarunk el­érni ..." <H-G> Sjha így nem gondoskodtak gyermekeinkről Pártunk és kormányunk intézkedése folytán hazánk­ban szebbnél szebb városo­kat és gyáraidat építenek a szocializmus megvalósítá­sáért — írja szerkesztősé­jünkhöz Újházi Sándorné. Egyik ilyen gyönyörű al­kotás a nagybátonyi bá­nyaváros iskolája, amely egyemeletes, gyönyörű tan­termekből, mozihelyiségből és napköziotthonból áll. Boldog, mosolygó arcú gyermekek tanulnak itt, ahol minden kényelmük megvan. Kényelmes asz­talok és ülőkéié teszik még szebbé a gyermekek életét. Az iskolában napköziotthon indult meg. Itt 40 olyan gyermek van, akiknek szü­lei mindketten dolgoznak. Ez a napköziotthon olyan pedagógust kapott, aki csupán csak a 40 gyer­mekkel foglalkozik és azok­nak neveléséért, tanulá­sáért felelős. A gyermekek ebédet a vájáriskolától kapnak ju­tányos áron. Rendes, külön ebédlőjük van és külön tantermük, amelyben fog­lalkoznak. Hogy még szebb és otthonosabb legyen ez a napköziotthon, a bányavá- rosi MNDSZ 10 méter sző­nyeggel és 24 méter füg­gönnyel díszítette a gyer­mekek otthonát. Boldogan engedi ide minden szülő gyermekét, sőt még mus­kátlit is küldenek a gyere­kekkel, hogy még szebbé varázsolják a gyermekek második otthonát. Boldogan és büszkén mondhatjuk, hogy soha ilyen gondosko­dás nem volt még gyer­mekeinkről. Pártunknak és kormányunknak ezúton mond köszönetét a nagybá­tonyi bányaváros és mi ígéretet teszünk, mindent elkövetünk, hogy a szép is­kolában jól neveljék gyer­mekeinket és minél több el­tanuló legyen. Mi. nagybá­tonyi dolgozók azt akarjuk, hogy gyermekeinkből mű­velt, erős elvtársakat ne­veljünk. ARCCAL A uyetvai Géza kovácsi — Brigádokat szervez a párt — kezdte — segíteni akarjuk a mezőgazdaságot... Magára is számít a párt, hisz kiváló szakember. Sokat tehet az ügy érdekében... — S ahogy e szavakat mondja, te­kintete a kenyéren, vöröshagy­mán, szalonnán pihen. — Mér­nök elvtárs! Akarja-e, hogy nagyobb darab kenyere, hagy­mája, szalonnája legyen? — Hát hogy a csudába ne akarnám — válaszolja zavar­tan a főmérnök. — Akkor segítsen — kérte Rideg párttitkár. A megyei pártbizottság me­zőgazdasági osztályának tár­salgóasztala mellett Bemáth Rezső osztályvezető, Rideg Já­nos, a Zagyvapálfalvai Bánya- gépgyár párttitkára és Heitz Ferenc, a gyár igazgatója be­szélgetnek: — A mezőgazdaság fejlesz­tése az egész nép ügye lett. A parasztok és a munkások közös nagy ügye... Az elv­társak hogyan tudnák legjob­ban segíteni a mezőgazdasági Programm végrehajtását? — kérdi Bemáth elvtárs, Heitz Ferenc Igazgató. — A bányagépgyári dolgo­zókra számíthat a párt... A mi dolgozóink részt vállalnak a programmból... Úgy gon­dolom, helyes, ha a kisterenyei gépállomást és a baglyasalji Rákosi tsz-t patronáljuk —vá­laszolta Rideg János párt­titkár. IUefalvi Iván DISZ-tag. — Nagyon örülök a segítség­nek ... — mondotta búcsúzóul Bemáth elvtárs. * !.. Mérnökök, kiváló szak­munkások, pártmunkások... Igen, ezekre mindenkor szá­míthat a párt... Ezek a gon­dolatok foglalkoztatták Rideg párttitkárt még családja ko­pasztól László párttag. rében is. Másnap első útja a gyár „a gépipar kiváló dolgo­zója“ kitüntetést viselő főmér­nökéhez, Adorján Henrikhez vezetett. Amikor benyitott hozzá, éppen reggelizett. Az asztalon, szétterített szalvé­tán vöröshagyma, szalonna, s kenyér feküdt. Azon töpren­gett, vájjon, hogy mondja el jövetele céliát: FALU FELÉ! Telek János párttag. — Örülök a pártmegbizar tásnak. Majd segítek én is meg­szervezni a brigádokat * A pártaktivisták három bri- gádot alakítottak: műszakit, gazdaságit és politikait. Ezidő- tájban Tóth Deme István, ifj- Rigó István, Batu Sándor, Zagyi Zsigmond lakatosok már jelentkeztek falura. A gépállo­másokra mennek dolgozni. A Cserháti Antal esztergályos, három brigád tagjai is alig várták, hogy munkához kezd­jenek. Ugyanis a terv az, hogy a javításra szoruló erőgépeket a gyárban javítják ki műszaki felügyelet mellett. A szükséges alkatrészeket a gyárban fog­ják legyártani. Az elmúlt csütörtökön Adorján főmérnök, s Heitz igazgató lementek a kistere­nyei gépállomásra. Megkér­Rendek Sándor lakatos. dezték a vezetőket, dolgozókat, miben segíthetnek. Ott el­mondták, hogy a sztalinyec- traktort generálozni kell, az esztergagépet javítani, szük­ségessé vált 30 darab cséplő­dob legyalulása is. Ezt a se­gítséget meg tudja adni a gyár, sőt tud adni cint, kézi fűrész­lapokat is. Mindezek nélkülöz­hetetlenek a javítási munká­ban. A gépállomás sztalinyec­Lugosi Zoltán DISZ-tag. traktora még aznap a ovit udvarára gördült. Ez örvendetes hír lázba hoz­ta a DISZ-fiatalokat is. Rácz Ottó DISZ-titkár felkereste Ri­deg János párttitkárt, s kérte, hogy alakítsanak a fiatalok i* javítóbrigádot. A párttitkár örömmel beleegyezett. Alig egy órára rá Rácz Ottó DISZ- titkár egy névsort tett a párt- titkár elé, IUefalvi Iván, Ador­Faragona József párttag. ján Ferenc, Gyetvai Géza, Lu­gosi Zoltán, Kovács Pál, Rácz Ottó nevei voltak rajta. Ez al­kotta a DISZ-brigádot,.t

Next

/
Oldalképek
Tartalom