Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)
1954-01-06 / 1. szám
4 SZABAD > O (, 5J {I» 1954 Január 8. TANULJUNK A SZOVJET PÉLDÁBÓL * A pártbizottság teljes ülése a kollektív vezetés szerve írta: A. Dremov G. AA. Malenkov elvtárs válaszai Kingsbury Smith kérdéseire A január elsejei szovjet lapok közjik G. M. Maferakovnaik, a Szovjetunió Miris.ztertanács-a- elnökének válaszait Kingsbury Smith úr kérdéseire. Kingsbury Smith úr, az „International News Service” amerikai hírügynökség európai vezetője, 1953 december 28-ám a küszöbönálló új évvel kapcsolatban azzal a kéréssel fordult G. M. Malenkovhoz. hogy válaszoljon néhány kérdésére. Az alábbiakban közöljük Kingsbury Smith kérdéseit és G. M. Maierckov válaszait: Első kérdés: Mit kíván ön ar amerikai népnek az 1954. évre? Válasz: Teljes szívemből, boldogságot és békés életet kívánok az amerikai népnek. Sikereket kívánok ez amerikai népnek a minden néppel való baráti kapcsolatok fejlesztésében és gyümölcsöző eredményeket a bélre megvédésének nemes ügyében, a béke megszegésére irányuló mindennemű kísérlettel szemben. Második kérdés: Reméli-e On. hogy az új évet Amerika és Oroszország népe' közötti baráti kötelékek megszilárdulása teszi majd emlékezetessé? Válasz: Mindenekelőtt kívánatos a kapcsolatok megjavulása országaink között. Véleményem szerint . tfnes objektív akadálya annak, hogy az új évben megjavuljanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai és megerősödjenek a barátság ha- -gyományos kötelékei országain« népei között. Remélem, hogy így is lesz. Harmadik kérdés: Hogyan értékeli Ön a világ békéje megőrzésének és a nemzetközi feszültség enyhülésének lehetőségeit 1954-ben? Váűasz: Atinden -nép tartós bekérte vágyik és megvannak a kedvező Tehetőségek a nemzetközi feszültség tovább: enyhülésére 1954-bem Leha.etlen, hog\ a kormányok, de mindenekelőtt a nagyhatalmak kormányai ne hallgassanak a népek szavára- és lehetetlen, hogy ne számoljanak a népek tartós békére irányuló növekvő törekvéseivel. Ami a szovjet kormányt illet:, a szovjet kormány megtett, megtesz és a jövőben is meg fog tenni mindent annak érdekében, hogy a népek békében éljenek, enyhüljön a nemzetközi feszül 1- ■ség és egészséges kapcsolaté k alakuljanak ki az államok között. Negyedik kérdés: Mi az ön véleménye szerint az a legfontosabb lépés, amelyet 1954-ben a világ békéjének érdekében tenni lehetne? Válasz; Ilyen lépés lehetne egy olyan egyezmény megkötése az államok között, amelynek érte - miében az egyezmény résztvevői ünnepélyes és feltétlen kötelezettséget váj! almaik arcai, hogy nem alkalmaznak atom-, hidrogén- és más íömegpusztkó fegyvert. Egy ilyen egyezmény megkönnyítené a megegyezés lehetőségét air atomfegyver teljes e'- tiltásáró! és az atomenergia háborús célokra való felhasználására vonatkozó ti-lai'om megtartása fölötti szigorú nemze.köi-i ellenőrzés megteremtéséről. Ugyan-aikkor a szovjet kormány szükségesnek tartaná, hogy megegyezés jöjjön létre a fegyverzet fminden más fajtája, valamint a fegyveres erős jelenítő» csökkentésére nézve s. Mindez kétségtelen üí csökkentené a katonai szükségletekre irányuló állami kiadásokat és könnyítene a lakosság gazdasági helyzetén. Malenkov elvtárs nyilatkozatának sajtóvisszhangja A XIX, pártkongresszus határozatait követve ma a párt- bizottságok sűrűbben tartanak teljes üléseket, mint azelőtt. (A teljes ülések nálunk a pártválasztmány üléseinek felelnek meg. — Szerk.) Ezáltal az ülések napirendje változatosabb lett és jobban illeszkedik a konkrét feladatokhoz. Egyre sűrűbben szerepelnek a teljes ülések napirendjén szervezési és ideológiai kérdések. A napirend kibővítése és konkretizálása fokozta a pártbizottság tagjainak aktivitását a kollektív munkában. A teljes ülések ilymódon politikailag fejlesztik a kádereket, növelik a pártbizottság tagjaiban és a funcionáriusokban a felelősség- érzetet, serkentik a bírálatot és önbírálatot, A beszámoló A beszámoló színvonala meghatározza a vita irányát és jellegét. A felületesn előkészített beszámoló csökkenti a teljes ülésnek, mint a kollektív vezetés szervének szerepét. Ha az előadó nem ismerteti a pozitív tapasztalatokat, nem tárja fel a hiányosságok gyökereit, megnehezíti azt, hogy a pártbizottság tagjai alaposan megvizsgálhassák a felvetett kérdést és megfelelő határozatot hozzanak, A vita irányítása A vita helyes irányítása is fontos. Figyelmet kell fordítani minden bíráló megjegyzésre, hogy a pártbizottság minden tagja megbizonyosodjék arról; a teljes ülésen elmondott véleménye kihatással van a további gyakorlati munkára. Ez állandóan emeli a bírálat színvonalát a teljes üléseken. Hogy a vita konkrét és ered] ményes legyen, a pártbizottság I elsőtitkárának tevékeny részt kell vennie minden kérdés megvitatásában. Amikor a vita mellékvágányra kanyarodik, amikor a beszámoló fontos kérdései elkerülik a hozzászólók figyelmét, az elsőtitkór hozzászólásának igen nagy szerepe van a teljes ülés színvonalának emelésében. Egyes városi és kerületi párt- bizottságok elsőtitkárai hozzászólásaikat feltétlenül a teljes ülés végén mondják el. Az ülés végén elmondott hozzászólások eredményesek, mert a vita után a titkár értékes következtetéseket vonhat le, az elhangzott javaslatok és felszólalások figyelembe vételével konkrét feladatokat tűzhet ki. De az már nem helyes, ha rendszerré válik, hogy az elsőtitkár a teljes ülés végén szólal fel. Az elsőtitkár felszólalása után ugyanis a pártbizottság tagjai már nem kérnek szót, a kérdés előadói sem tartják szükségesnek a zárszót — noha ezt formailag senki sem akadályozza — mert megszokták, hogy az elsőtitkár hozzászólása az ülés befejezését jelzi* A hozzászólások A pártbizottságok feladata, hogy hozzáértéssel és alaposan vizsgálják meg a teljes ülés napirendjére tűzött kérdéseket és helyes határozatot hozzanak. Ez megköveteli, hogy minden hozzászóló lelkiismeretesen és alaposan készüljön felszólalására. A kommunista készüljön fel komolyan a hozzászólásra, felszólalásával segítsen felfedni a hibák igazi okait, tegyen konkrét javaslatokat a hibák kiküszöbölésére, kerülje a formális felszólalásokat. A határozat A teljes ülés határozata jelentős politikai okmány. Egy- egy kérdésben a pártbizottság és az egész pártszervezet további munkájának alapjául szolgál. A határozat értéke csökken, ha nem tükrözi a vita folyamán elhangzott javaslatokat és hozzászólásokat, mert az ilyen határozat csökkenti a pártbizottság tagjainak aktivitását és kezdeményező kedvét. A határozatok összeállításánál gyakran követnek el hibát a határozatot szerkesztő bizottságok. A határozatot szerkesztő bizottságnak ugyanis nemcsak az a feladata, hogy a határozatot megszövegezze, hanem az is, hogy minden pontját alaposan mérlegelje, áttanulmányozza, a felszólalások anyagával gazdagítsa a határozatot. A rossz határozat akadályozhatja a végrehajtás megszervezését és ellenőrzését. Már pedig a végrehajtás ellenőrzése nélkül a pártbizottság csak látszatmunkát végez, munkája nem lehet eredményes. A végrehajtás ellenőrzése — különösen most, amikor a teljes ülések gyakoribbak — bonyolult, sok erőt és időt, tapasztalatot és hozzáértést igénylő munka. De a végrehajtás ellenőrzése nélkül a teljes ülés nem válhat a kollektív vezetés igazi, állandóan működő szervévé, a jó ellenőrzés nélkül még a helyes határozatok is a levegőben lógnak. ★ A kollektivitás pártunk vezetésének legfőbb elve. Fokoznunk kell a teljes ülések szerepét, mert hiszen a konferenciák közötti időszakban a teljes ülések a pártszervezetek irányításának legmagasabb szervei. (Megjelent a Pravda 1953 december 14-i számában.) Hírek a Bolgár Népköztársaságból Bulgáriában a múltban a fővároson kívül csupán két vidéki város rendelkezett autóbusz-hálózatai. Ma már 36 városban éan rendszeres autóbusz közlekedés. A felszabadulás óta jelentősen bővült az egészségvédelmi hálózat Bulgáriában. A kórházi fekvőhelyek száma 1952-ben a-z 1939. évihez viszonyítva 3.4-szer résé re emelkedett. 1939-ben egyetlen faluban sem volt szülőotthon. Az elmúlt évben már 640 szülőotthon működik -a- falvakban. Az első ötéves tervben 217 új iskola épült Bulgáriáiban. A fel- szabadulás utáni években összesen 803 új iskolát adtak át rendeltetésének a,z országban. Az utánzás szenvedélye Ismeretes, hogy az osztrák *■ jobboldali szocialisták már régóta heves vonzalmat éreztek minden tengerentúli dolog iránt. Amikor amerikai Mekkájukban tett zarándokút- jukról visszatérnek, igyekeznek minél ékesszólóbban magasztalni az Egyesült Államokban látottakat és hallottakat. Ezek az urak úgy találják, hogy minden tengerentúli dolgot érdemes átültetni ausztriai talajba. E tekintetben jellemző kijelentést tett nemrégiben a jobboldali szocialista Weckhart az osztrák parlament pénzügyi bizottságának ülésén. Weckhart egy sajátságos módszer átvételét ajánlotta. Az Egyesült Államok parlamentjében ugyanis külön iroda van, amelynek nemcsak az a kötelessége, hogy statisztikai és más anyagokkal ellássa a képviselőket, hanem főképpen az, hogy a beszédek előre elkészített szövegét szállítsa nekik, ráadásul két változatban: a törvényjavaslatot elfogadó és elutasító változatban. Az országgyűlési procedura ilyen „észszerűsítése“ lehetővé teszi, hogy csökkenjen a mértéktelenül elfoglalt gentlemanek munkaideje és fáradsága, sőt azt is lehetővé teszi, hogy teljesen sutba dobják a parlamentarizmus demokratikus elveit. Egyes politikusok Ausztriában is erre törekszenek ..} G. M. Malenkovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Kingsbury Smith kérdéseire adott válaszai- egves nyugatnémet polgári lapokban is pozi- tíz visszhangot keltettek. A „Hamburger Morgenpost" kijelenti: „A Malen-kov-nyiia tko- zat rendkívüli jelentősége abban áll, hogy konkrét diplomáciai lépések támasztják alá. 1954 az atom-béke esztendeje lehet.” G. M. Malenkovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének válaszai Kin-gsbury Smith, az „International News Servioe” amerikai hírügynökség európai vezetője kérdéseire széleskörű és kedvező visszhangot keltettek a külföldi sajtóban, rádióban, sőt még az Egyesült Államokban is. Alint az ,,AFP’- hírügynökség jelenti: „Malenkov nyilatkozatát érdeklődéssel fogadták Washingtonban.Kiemelik, hogy rendkívül szívélyesek Malenkovnak az amerikai néppel kapcsolatos szava«.” Bár általában pozitívan fogadták New Yorkban Malenkov eivtáns nyilatkozatát, egyes amerikai lapok igyekeznek gyengíteni azt a benyomást, amelyet Malenkov válaszai az amerikai nép szélei köreiben keltettek. A francia polgári lapok többsége nem osztja az amerikai lapoknak azt a kísérletét, hogy csökkentsék G. M. Maíenikov válaszainak jelentőségét. A Paris Presse ITntranis-igeant például ezt írja- a többi között: „Hosszú éveik óta első ízben mutatkoznak igen kedvező esélyek a béke megteremtésére... Malenko-v azzal kezdi az úi évet, hogy szokatlan melegséget tanúsít ? nyugati népek iránt, s t-eszi ezt nyilatkozat formájában,“ Franco rendszere az iskolák ellensége A Mexicóban megjelenő „Espana Popular" című haladó újság ezzel a címmel közölte a Franco-Spanyolország hanyatló közoktatásáról szóló cikkét. Mint a lap írja, az iskolás- gyerekek száma mindössze négy év alatt (1946—1950-ig) több mint 25 százalékkal csökkent. Spanyolországban évről évre egyre több iskolát zárnak be és sokmillió gyermek marad írástudatlan. Ez nem is csoda: Franco fasiszta klikkje az államháztartási költségek több, mint 70 százalékát háborús előkészületekre és a Franco-féle erőszak-szervezetek fenntartására fordítja; Élet a nyomortanyákon A „Chicago Daily News" című napilap közlése szerint a lakásépítési kérdésekkel foglalkozó kormánybizottság teljhatalmú megbízottja, Slasser kijelentette, hogy az amerikai nagyvárosok lakónegyedeinek 20 százaléka nyomortanyákból áll. Ezekben a negyedekben lakik a lakosság egyharmada. A nyomortanyák lakóinak több, mint fele tüdőbeteg. Slasser, aki nemrégiben szemXekörutat tett az Egyesült Államokban, azt mondotta: „Folyton csak azt mondtam: —inségesebb viskó elképzelhetetlen — de másnap még borzalmasabb nyomortanyákat találtam". r Elmélyülnek az Egyesült Államok és a nyugateurópai országok kereskedelmi ellentétei 4 Z EGYESÜLT ÁLLAMOK és a nyugateurópai országok fegyverkezési hajszája következtében súlyosbodott az áruellátási probléma. Ez, s a Nyugat és Kelet közötti kereskedelem mesterséges sorvasztása már 1952-ben az ellentétek rohamos elmélyülését váltotta ki a kapitalista világpiacon. Idén az Egyesült Államok és Nyugat-Európa lakosságának fizetőképes kereslete tovább zsugorodott, s így a harc a külső piacokért még hevesebb lett. Emiatt egyes nyugati országok •ülkereskedelmében és kereskedelmi politikájában változások történtek. Az Egyesült Államok és a nyugateurópai országok közötti ellentéteket különösen az mélyítette el, hogy az Egyesült Államok „segély“ ürügyével terjeszkedő exportpolitikát folytat, maga pedig megnehezíti az árubehozatalt. Butler, angol kereskedelmi miniszter tavaly ősszel kitűzte a „kereskedelmet, nem pedig segélyt“ jelszót. A nyugati országok üzleti köreinek számos képviselője támogatta ezt a követelést. Lényege az, hogy egyrészt több európai árut kell kivinni az Egyesült Államokba, másrészt ki kell szélesíteni a kereskedelmet a világ minden országával, beleértve a Szovjetuniót és a népi demokratikus országokat is. A nemzetközi feszültség észrevehető enyhülése kétségkívül erősítette Butler jelszavának táborát. Az Egyesült Államok, mint ismeretes, fokozta exportját más országokba, egyúttal pedig korlátozta behozatalát. Emiatt a nyugateurópai országok fizetési mérlegének egyensúlya felborult. Valutahelyzetük rosszabbodott, dollár- és aranykészleteik fogyóban vannak. A NYUGATI ORSZÁGOK közvéleményének széles körei egyre jobban meggyőződnek a washingtoni diktátum káros következményeiről. Egyes nyugateurópai országok ezért akár az amerikai kereskedelmi politikába is ütköző kiutat igyekszenek találni külkereskedelmi nehézségeikből, erőfeszítéseket tesznek például, hogy kilépjenek az úgynevezett „Általános Kereskedelmi- és Tarifa Egyezményéből (GATT). A GATT tudvalevőleg az amerikai kereskedelmi terjeszkedés egyik eszköze. Segítségével az Egyesült Államok kivitelét megkönnyítő engedményeket csikar ki a többi résztvevő országból. Az Egyesült Államok csupán a stratégiai nyersanyagokat illetően tett behozatali engedményeket, illetőleg érvényben hagyta egyes áruk vámmentes behozatalának régebbi rendszerét. Az 1952. évi tarifa-konferencián rá jellemzően, kicsikarta a többi országtól, hogy több, mint egymilliárd dollár értékű amerikai exportárura kihatóan csökkentsék a vámtarifákat. Az amerikai vámtarifák viszont csak félmilliárd dollár értékű árura vonatkozóan csökkentek, 4 NYUGATEURÓPAI OR- SZAGOK ma már gyakran túlteszik magukat az Általános Kereskedelmi- és Tarifa Egyezmény elvein. Franciaországban például tervbevették, hogy az összes vámtarifákat felülvizsgálják. Ez év első felében számos árunál emelték fel a tarifákat, vagy újra bevezették a vámolást. Uj import- és exportadókat vetettek ki. Belgiumban szintén' újra vámolnak egyes árukat, más áruknál emelik a vámtarifákat. Olaszországban a konkurrenciát jelentő egyes importáruk vámtarifáit ugyancsak emelték. A „kereskedelem liberalizálásának" politikája, amelyet az Egyesült Államok nyomására az Európai Gazdasági Együttműködés Tanácsa folytat, szintén súlyos válságot él át. A „kereskedelem liberalizálása" alatt a mennyiségi import-korlátozások megszüntetése értendő. Ennek elsősorban az a célja, hogy megnyissa a nyugateurópai országok kapuit az amerikai áru- és tőkekivitel előtt. Csaknem valamennyi nyugateurópai ország nagyrészt lemondott a mennyiségi külkereskedelmi korlátozásokról, ami mégjobban felborította külkereskedelmi mérlegük egyensúlyát. Franciaország amiatt a továbbiakban véget vetett a „liberalizálásnak", ami viszont Belgium és Olaszország ellenállását váltja ki, mert ezek az országok importjuk „liberalizálását" túlnyomórészt érvényben hagyták. Ezekután érthető, hogy az Európai Gazdasági Együttműködés Tanácsának nemrég Párizsban megtartott ülése kudarccal végződött. Az ülés célja az volt, hogy a szervezet tagállamai szüntessék meg importkorlátozásaikat. Több nyugateurópai ország azonban, köztük Franciaország és Anglia, gazdasági nehézségeikre hivatkozva, „megtagadták a szabad import visszaállítását, A kapitalista országok külkereskedelmi forgalma az év első felében összértéket tekintve egészében 5.2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Különösen azoknak az országoknak exportja esett vissza, amelyek elsősorban nyersanyagokat és fémgyártmányokat visznek ki. Ezeknél az áruknál ugyanis lényeges áresés volt. Svédország exportja például 20.5 százalékkal csökkent. Visszaesett Anglia, Olaszország, Hollandia és több más ország kivitele is. Ez tovább súlyosbította ezeknek az országoknak elhelyezési nehézségeit. P’DNTOS TÉNYEZŐ a ka* pitalista világpiacon a nyugatnémet monopóliumok terjeszkedése. Konkurrencia- harcuk Angliával különösen Európában, Afrikában és La- tin-Amerikában dúl hevesen. Az angol kereskedelmi miniszter november 5-i beszédében kiemelte, hogy erősödik az amerikai, nyugatnémet és japán konkurrencia a hagyományos angol piacokon. Tudott dolog, hogy a nyugatnémet és japán cégek mögött gyakran amerikai monopóliumok állnak. Az ENSZ gazdasági bizottságának szakértői Latin-Amerikát illetően nemrég megállapították, hogy az amerikaiak itt az angolokkal folytatott konkur- renciaharc során mind sűrűbben használják fel segítőtársnak nyugatnémet partnereiket. Mindez megmutatja, hogy kiéleződnek a gazdasági ellentétek egyfelől az Egyesült Államok és a nyugateurópai országok, másfelelő az egyes nyugateurópai országok között, 4 NYUGATEURÓPAI or- szágok külkereskedelmi nehézségeit csak még súlyosbítja, hogy az Egyesült Államok betiltotta a kereskedelmet a demokratikus tábor országaival: óriási mennyiségű árut „stratégiai“ jelentőségűnek minősített és „feketelistára“ tett. Az amerikai monopóliumoknak ez a politikája növekvő ellenállásba ütközik a nyugateurópai országokban. Lapok, a rádió, közéleti személyiségek, parlamenti képviselők, gyárosok és kereskedők foglalnak állást ezekben az országokban amellett, hogy fel kell venni a normális kereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. A belga gyáriparosok nemrég Brüsszelben értekezletre ültek össze és megtárgyalták, hogyan lehetne kiszélesíteni a gazdasági kapcsolatokat a keleti országokkal, Wilhelm, az Osztrák Gyáriparosok Szövetsége exportbizottságának elnöke a Szovjetunió és a népi demokratikus országokkal való kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése mellett nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy „a keleti országokkal való szerves gazdasági kapcsolatok helyreállítása elősegítené az osztrák gazdaság megerősödését“, Görögországban a kereskedelmi kamara szaloniki tanácsa határozatot hozott, melyben követeli, hogy a görög kormány kezdjen hivatalos tárgyalásokat a népi demokratikus országokkal, de főleg a Bolgár Népköztársasággal kereskedelmi egyezmények megkötéséről. Az olasz sajtóban egy idő óta sűrűn jelennek meg az olasz külkereskedelmi politika felülvizsgálatát s a minden országgal folytatott kereskedelem fejlesztése elé emelt mesterséges akadályok megszüntetését követelő cikkek. Az „11 Popolo di Roma“ című lap azt írta: „A keleteurópai országok a múltban mindig jó elhelyezési piacot jelentettek számukra és ezt kell, hogy jelentsék a jövőben is. Ezekről a piacokról lemondani egyenlő az öngyilkossággal s az olasz nép nyomor- badöntésével". JEGYES nyugateurópai országok lépéseket tesznek a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való normális kereskedelem érdekében. Franciaország, Dánia, Görögország és Izland kereskedelmi egyezményt kötött a Szovjetunióval. Angol és francia üzletemberek Kínával kötöttek kereskedelmi ügyleteket, stb, A nyugateurópai országokban erősödik az ellenállás az Egyesült Államok kereskedelmi politikájával szemben, amely tönkreteszi az országok között történelmileg kialakult sokoldalú gazdasági, kapcsolatokat, bomlasztja a nemzetközi kereskedelmet. /
