Szabad Nógrád. 1954. január (10. évfolyam. 1-8. szám)
1954-01-06 / 1. szám
2 SZABAD k6»r3d 1954 januáx 6. A vetőmag helyes tárolása és megóvása ssrnmammmmammmmmmm Új lakóházakat, halastavat, istállókat építenek a ceredtótújfaíusi tsz tagjai Kormányunk minden évben, de különösen. a program m megjelenése ói® tsz-elek és egyé- nilee dolgozó parasztjaink termésének fokozásai érdekében, a kísérleti és állami gazdaságokban nagymennyiségű minőségi vetőmagot termeltet. Ezen minőségi vetőmagvak igen csekély felárral jutnak el dolgozóinkhoz. Államunknak ez a velőmag előállítása és cseréje hatalmas összegbe kerül. Tsz- eink és dolgozó parasztjaink pedig a legtöbb esetben nem értékelik ezen kedvezményt és kevés figyelmet szentelnek a részükre juttatott vetőmagvak megóvására és a fajta fenntartására. A veíőma gvakait mennyiségi és minőségi veszteség érheti. A vetőmag nem holt anyag, hanem élő szervezet. Utóérési folyamata alatt kisebb-nagvcbb súlyvesz*, esés éri (súlycsökkenés). PL az árpa, zab egy év alatt 3.5 százalékát, a hüvelyesek 6 százalékát, az olajosak pedig 12—15 százalékát veszíthetik el a meglévő súlyúkból. Ezen súlyveszteség nagysága attól függ, hogv a betakarítás- kor milyen nedvesség! százaléka volt a termésnek. A fenti természetes súiyvesz- íesógein felöli csökkenést a gabonazsizsik nagyban fokozhatja. Különösen a búza, rozs, árpa, kukorica és köles hosszabb ideg való tárolásánál. A zabban ritkán okoz kárt. Amint tudjuk, a nőstény zsizsiktől égy év alatt többszázezer utód -is származhat. Kártevése abban áli, hogy a nőstény zsizsik lyukat fúr a gabona oldalában, és a petéit oda rakja. A kikelt lárva a csírával együtt, az egész mag belsejét elpusztítja. A kártétele a 40—50 százalékos veszteséget is elérheti. A kártevő ellen a legjobban tudunk védekezni, ha már behord ás előtt a-táróló helyiségben létező réseket betapasztjuk és hungária matadorral fertőt! enit- iük. Ha mégis várható zsizsik- fertőzés, a vetőmaggarmadát szórjuk körül hungária matador porral. Legfőbb védekezési mód a magtárak állandó tisztán-, illetve karbantartása. Ne tűrjük meg a kupacokba maradt ro~-L aljakat, ógabona maradványokat, (többéves gabonát), mert ezek a zsizsik legjobb szaporodó- és búvóhelyei. A vetőmagot 100—150 centiméternél magasabbra ne táros juk. A száraz, olajos magvakat pedig csak <*■0—60 cm vastagon tároljuk. A felhasználásig száraz időben havonta legalább egyszer szel- 'őzlessük, forgassuk és rostáljuk át. Sok kárt tehetnek a vetőmagban a rágcsálók, a madarak, sőt saját magunk is, ha csizmával, bakancsokkal járkálunk rajta. Rágcsálók elten a lyukak üveg- törmelékekkel való betömésével és mérgezett csalétekkel, a madarak ellen a szellőzőnyílások rostéllyal való ellátásával védekezhetünk. A mennyiségi veszteségnél sokszor súlyosabb a minőségi veszteség, ami a nedvesség bekerülése folytán keletkezhet. Ilyen nedvesség bekerülhet csapadék formájában az ablakon, tetőhézagokon, hóviharok alkalmával az istállóból felcsapódó gőz alakjában. A betonpadozat, a nedv® fal mind hozzájárulhat a vetőmagvak csíraképességének csökkenéséhez, sőt annak elvesztéséhez, dobosodásá- hoz, és ezáltal az állatok részére is élvezhetetlenné válhat. A kukoricát igen óvjuk a fagytól!. különösen ősszel, ha nai- gyobb víztartalommal kerül betakarításra, illetve tárolásra. Legjobb a ku.koricavetőrnagot csövesen tárolni. így jól szellő- ződik és nem penészedik meg. Nagyon vigyázzunk a keveredésre. Gon dol 'umk csak arra, milyen hatiaúmas összegbe kerül t államunknak a vetUimiagvak előállítása A vetőmagvakat tehát fajonként, fajtánként, külön-külön deszkával elkerített hézagnál - küili részekben kell tárolni. Szál- üítás efőtt a zsákokat az idegen magvaktól meg kell tisztítani, mert a fajtabeveredés a termelendő terményben • értékcsökkenést idéz elő. Végezetül biztosítani kel], hogy a meghagyott vetőmaigva1- kat a tél folyamán fel ne etessük, mert beszerzése a tavasz folyamán bizonytalan és sok esetben lehetetlen is. Már pedig egy korai kitavaszodás esetén a vetőmaghiány, vagy késése miatt súlyos károkat ezenA Bolgár Kommunista Párt és a kormány nagy gondot fordít a mezőgazdaság és ezenbe- lül az állattenyésztés fejlesztésére. Egy régebbi határozat eredményeképpen csaknem valaL mennyi termelőszövetkezet létesített tehenészetet, juhtenyésze- tet, sertéshíz! alót és baromfi-telepet, de több, mint 1.800 termelőszövetkezet lótenyésztéssel is foglalkozik. Csak 1952-ben a bolgár termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban 3205 állattenyésztőtelepet létesítettek. A Bolgár Kommunista Párt Nem szünetel a munka télen sem a ceredtótújfaíusi Búza- ka.lász tsz-bén. Az elkövetkező rövid időn beiül pártunk és kormányunk adta építkezési kölcsön felhasználásával! az eddigieknél még nagyobb feladatok és újabb célok megoldását tervezik és valósit ják meg. A*mezőgazdasági munkák szünetelése alkalmával a tsz építkezéssel foglalkozik. A megnövekedett és állandóan gyarapodó ál ládái 1 om án y elhelyezése céljából újabb és modernebb férőhelyeket, istálló, kát létesítenek. A silótakarmány fontosságát megértve és az abból származó jövedelem nagyságát mérlegelve, a meglévő silótartályok kiegészítéseképpen és ezen keresztül hiánytalan takarmánybázis (silótakarmány) biztosítása érdekében jelenleg egy naA kormány,Programm ja, arneiy kimond ja, hogy a dolgozók részére a naoi nyolcórás munkaidő után feltétlenül biztosítani kell a pihenéshez és a kultúra eléréséhez szükséges szabad időt, nagyobb feladatok megoldása elé állította a megyei tanács népművelési osztályát is, azáltal, hogy fokozottabb mértékben keli! biztosítani a községek dolgozó parasztjai részére a kuitürotfhonok megépítését és azok átadását. Megvénik dolgozói megelégedéssel búcsúztak el a sikerekben gazdag 1953-as évtől és Szilveszterestéjén valamennyien gondtalanul emlékeztek meg az elmúlt évről és bizakodóan néztek az eredményekben még dú- sabb 1954 elé. Központi Bizottságának határozatai szerint 1957 végére a szarvasmadiaállományt 2 millió 900 ezerre kell növelni, ezen belül a tehenek számának 700 ezernek kell lennie. A juhok számát 1957 végére 9 millió 700 ezerre, a sertésekét 2 millió 200 ezerre, a baromfiakét pedig 18 millióra kell emelni. Jelentős mértékben fokozni keli az állattenyésztés hozamát is. így például egy tehén évi tejhozaimá- nak el kell érnie az 1050 litert, egy juh évi nyírósiúlyát pedig 3 kg 150 grammban állapította meg a határozat. gvobb ürtartailmú, kb. 60—70 köbméteres silót építenek. Nem feledkeznek meg a tsz- ben a lakóházak építéséről és a régi cselédházak javításáról, tatarozásáról sem. A régi házakat átalakítással otthonosabbá teszik és a hiányok pótlására újakat építenek. A nagyszerű tervek egyik kiemelkedő pontja a tsz gazdaság jövedelemforrásának kiegé- szítóse. Ugyanis a tsz magasabb és bővebb jövedelem elérése érdekében halastó létesítését tervezi, amit a közeljövőben meg is fog valósítani. Még jobban felvetődik a halastó létesítésének kérdése a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat megjelenése óta. Igv a tsz rövidesen a csekély befektetési! halastóból kevés munkával nagy jövedelmet fog nyerni. (Cene) védhetünk. Az állattenyésztés fejlesztése — a bolgár gazdaság elsőszámú feladata Négy községben avattak kultúrotthont december 31-én Megyénk dolgozó parasztjai közül négy község lakói az 1953. évet is nagy ajándékkal búcsúztatták el. Cserhátsurány, Lu- dánvhailászi, Tereske és Nógrád községek dolgozó parasztjai és paraszti! ataljai az új kultúrotthon felavatásával ünnepelték Szilveszter estjét. Erre az estre készültek a község bultúrcso- portjai, akik a reggelig tartó táncmulatság előtt színes és gaz. dag műsorral szórakoztatták a dolgozó parasztokat. Tereske község dolgozó parasztjait a zagyvapálfálvi kotyházatelepi kultúrcsoport tagjai szórakoztatták, akik a kiemelkedő műsorra' még emlékezetesebbé tették az 1953. évet és még szebbé tették az átmenetet 1954-re. a ’boldogabb új esztendőbe Az 1936. évben született férfiak bejelentése A 18 éves férfiak szokásos évi bejelentését a belügyminiszter rendelete szerint január hó 1 és 31 napjai között kell teljesíteni. 1954 január 31. napjáig tehát az állandó lakásukba be kell jelenteni mindazon magyar állampolgár férfiakat, akik 1936-ban születtek, tekintet nélkül arra. hogy ezideig külön bejelentőlapon be voltak e jelentve. Ha az 1936. évben született személy állandó lakásától ideiglenesen távol tartózkodik, szülője, vagy törvényes képviselőié köteles gondoskodni az állandó bejelentés megtételéről. A bejelentéseket városokban az Illetékes rendőrőrsnél, községekben a községi tanács végrehajtó bizottságánál az 1. sz. bejelentőlapon kell teljesíteni. A bejelentéseket 8—13 óra között vasárnapokon is lehet teljesíteni. A bejelentés elmulasztása büntetést von maga után. A bejelentéskor visszakapott igazolószelvény az állandó lakás bejelentését igazolja és azt a bejelentett személy köteles megőrizni. Körlevél, amely a jó kezdeményezést is elrontja Az 1953-as tervévben sok panasz hangzott el a dolgozók részéről a négy nógrád- megyei sütőipari vállalatra. A népboltok, földművesszövetkezetek későn kaptak kenyeret, de ezenkívül a minőség is sokszor jogos panaszra adott alkalmat. Ezek a hiányosságok a vállalatoknál és a trösztnél uralkodó fegyelmezetlenségből, terv- szerűtlenségből fakadtak. A műszaki vezetők és adminisztratív dolgozók csak ke- vésbbé értették meg azt, hogy milyen felelős és fontos munkával bízta meg őket dolgozó népünk. A feladat sok figyelmet követel és egyike a legszebb kötelezettségeknek is, amely pontos, tiszta és fegyelmezett munkát kíván. A fizikai dolgozók teljesítették is a reájuk háruló feladatokat, de a MEO beosztottjai és egyes műszaki dolgozók az ellenőrzést elhanyagolva, több esetben még munkahelyüket is elhagyták. A felelősségre- vonás pedig elmaradt. Nem vették figyelembe a dolgozók javaslatait, sőt egyes adminisztratív dolgozók durván bántak, lenézték a vállalatokból beérkező munkásokat. Ilyen helytelen magatartást tanúsított december 30-án Kohánka Gizella gépírónő, a rétsági vállalattól beküldött dolgozóval. A szakmunkásokkal való helytelen bánásmódot igazolja az is, hogy öt hónapon keresztül nem kaptak védőételt. A szakmunkások érezték a helyes vezetés hiányát, s ezért is fogadták örömmel Kovács Pál elvtársat, a tröszt új igazgatóját. Kovács elvtárs megérkezése után elbeszélgetett a fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozókkal, s egy-két nap múlva meggyőződött arról, hogy munkahelyén sok és nehéz feladattal kell megbirkóznia. Sorra vette a tennivalókat. Legelőször a trösztön uralkodó szervezetlenség fölszámolásához látott. Gondoskodott arról, hogy a vállalatok ellenőrzése szervezett formát öltsön. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében elrendelte, a jelenléti ívek vezetését. December 12-én értekezletet tartott, ahol több szakmunkás elmondotta / jogos panaszát, mint Gyebnár Józsefné, akinek a fizetését helytelenül számfejtették. Az ötös fizetési bérosztály helyett négyes kategóriába osztották be. Az értekezlet után az igazgató elvtárs intézkedett és rendezték a szakmunkások bérfizetését. A rövid idő alatt elért eredmények mellett azonban még vannak hibák, amelyek akadályozzák a helyes vezetést. Bár az új igazgatóban megvan az akarat, munkáját is igyekszik a legjobban elvégezni, de helytelen az, hogy minden lévél hozzája érkezik és valamennyit ő intézi el. így december hónapban több mint 600 levél érkezett az igazgatóhoz. A levelezés mellett azonban elmarad a személyes ellenőrzés a vállalatok felé. A levelek sokasága az íróasztalhoz kényszeríti az igazgatót, amely előbb utóbb a dolgozóktól való elszakadást idézi elő. Ezt látja maga az igazgató is, s ennek megelőzése érdekében értesítést dolgozott ki, amelyben meghatározta a vállalati dolgozók számára a panasznapok időpontját. Ez természetesen helytelen, egyenlő a bírálat korlátozásával. Hiába tartanak január ötödikén a Salgótarjáni Sütőipari Vállalatnál panasznapot, ha a dolgozóknak 10-én, vagy azután valami sérelmes, akkor is kötelességük meghallgatni és azt haladéktalanul orvosolni. Az a feladata a Sütőipari Trösztnél, hogy eleven kapcsolatot teremtsenek a dolgozókkal, hallgassák meg javaslataikat, észrevételeiket, de figyelmük terjedjen ki a vásárlóközönségre is. A feladatok végrehajtására, a hibák megszüntetésére mozgósítsák a tröszt, a vállalatok kommunistáit és becsületes pártonkívüli dolgozóit. Mindez csak akkor lehetséges, ha a tröszt és vállalatok vezetői elszakadnak az íróasztaltól, körlevelek helyett személyesen hallgatják meg dolgozóik és a fogyasztók véleményét, ha rendszeresen felkeresik beosztottjaikat. MEGJELENT a PARTÉPITÉS decemberi száma, mely közli: A falusi pártpolitikai munka feladatairól. (Részlet a Központi Vezetőség és a minisztertanács határozatából.) Komócsin Zoltán: A középparasz-ság közötti munka kérdéséhez. L. Szlepov: A formalizmusról és az alkotó módon végzett munkáról. Dezső József: Hogyan hajtják végre a bajai iárás tanácsszervei a júniusi határozatot? Takács László: A budapesti VII. kerületi kereskedelmi pártszervezetek munkájáról. Vida Béla: A falusi kulturális munka helyzete és feladatai Szolnok megyében. E cikkek mellett még számos máé fontos cikket közöl a PARTÉPITÉS c. folyóirat. XOOOCWOOOOCKXJOOCXXJCOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC HOGYAN EMELJÜK A TEJTERMELÉST A Szabad Nógrád folyó hó 19-én megjelent számában, Szlatincsák Gyula tollából értékes cikk jelent meg szarvas- marhatenyésztésünk problémáiról. A felsorolt problémák közű! a tejtermelés növelésének lehetőségeivel kívánok az alábbiakban foglalkozni, mint olyannal, amely népéle] ímezésünktre jelentősen kiható probléma és, amelynek terén talán a legtöbbet tehetünk anélkül, hogy ez jelentős beruházást igényelne, pusztán a termelési tényezők jobbátételével, nevezetesen a tehenészetek helyes munkarendjének megállapításával, a takarmányozás megjavításával és a korszerű zootechnikai módszerek alkalmazásával. A tehenészetekben, de az egyéni termelők teheneinél is rendkívül fontos, hogy a teheneket helyes munkarend sierint ápolják takarmányozzák, eszerint történjen fejősük és általában minden munka, ami a tehenészetben előfordul. Elengedhetetlenül fontos, hogy a tehén ápolója állandó személy legyen, aki lelkiismeretes pontossággal végezze a nap mindig ugyanazon idejében a sorrakerülő munkákat. Ez általános szabály az állattenyésztés minden ágánál, de a tehén egyenesen megköveteli a pontosságot. Csakis ezáltal érhetjük el, azt, hogy teheneink tejtermelése nem szenved számottevő ingadozást, feltételezve természetszerűleg a többi termelési tényező állandó voltát. Munkarendünk a tehenészetben akkor helyes, ha biztosítja a tehénnek a feletetett takarmány feldolgozására és tejre való át- hasonítására, a megfelelő pihenőidőt, vagyis a munkarend megállapításánál a kiindulópont, a fejesek száma és közöttük eltelt időnek kell lenni. Ma már nem vitatható, hogy a napi háromszori fejes helyes volta, általánosságban elfogadott termelést emelő tényező. Aki tehenét nem feji naponta háromszor, az csak azért nem teszi, mert nem próbálta meg és így nem győződött meg arról, hogv így a napi tejmennyiség emelkedik éspedig naponta tehenenként legalább 1—1.5 literrel, ez pedig sokat jelent egy tehenészet, egy falu teheneinél. Persze az egyéni termelők teheneinél a legeltetés zavarja ezen beosztást, de állami gazdaságainknál, termelőszövetkezeteinknél nem lehet mentség a napi háromszori fejes beállítására. A napi háromszori fejes jelentősége, abban van, hogy a tehén tőgyét fokozott munkára kényszerítjük, mintegy serkentjük a több tej termelésére. A fejősek időpontját úgy állítsuk be, hogy azok lehetőleg egyenletesen oszoljanak meg a napnak a munkaidőre eső részében. Mint jól bevált munkarendet, ismertetem a kisterenyei állami gazdaság érvénybenlévő téli munkarendjét. 3.30-kcr: trágyaleszedés, 3.45: abrakolás, 4.: takar- mánybehordás, etetés, 4.30: tőgymosás, tőgy-masszázs, fejes, 6.30: etetés, trágyaki- hordás, takarítás. 1!: takar- mánybehordás, etetés, 11.30: tőgymosás, tőgymasszázs, fejes, 12: etetés, 16 trágyaleszedés, 16.30: abrako’ás, 16.45: takarmánybehordás, etetés, 17.30: tőgymoisÉs, tőgymasszázs. 18: fejes, 19.30: etetési takarítási Mint látjuk, a reggeli és déli fejős között így 7 óra, a déli és esti fejés között 6.30 óra, az esti és reggeli fejés között 10.30 óra időköz van. Az ideális helyzet az volna, ha pontosan nyolc óránként tudnánk fejni, vagy négyszeri fejés alkalmazásává 1 hat óránként fejhetnénk, de ekkor két műszakra kellene az időt beosztani, amit jelenleg még gondozóval nem győzünk. Munkarendünkben kétszer szerepel naponta a tehenek takarítása. Ez igen fontos, mert nemcsak a tej tisztaságára van kihatással, hanem, a tehén égés./ közérzetére. A tiéztántartoít tehén 8—10 százalékkal több tejjel hálálja meg gondozójának a tisztítással járó fáradságot. A tőgy fejés előtti langyos és nem hideg vízzel való lemosása, a fejők fejés- előtti „bemosakodása”, a fejő- edények tisztántartása, olyan szabályok, melyek fontossága nem szorul külön bizonyításra. A takarmányozás terén szintén sok a tennivalónk, a legnagyobb mulasztások ezen a téren történnek, különösen a téli takarmányozásnál. A tehén tejelőképes&égét akkor fejti ki a leghatásosabban, ha egyrészt elégséges, másrészt, változatos takarmányozásban részesül, a takarmányok megfelelő előkészítése mellett. A takarmányadagot úgy kell összeállítanunk, hogy ez necsak a tehén alaptakarmányát, (létfenntartó takarmányát), hanem terme'ő takarmányát is biztosítsa. Ez, nyáron, amikor a tehenek legelnek, aránylag könnyű dolog, mert a jó legelőn felvesznek annyi takarmányt, amennyi életfenntartásukhoz szükséges és csakis a tej termeléséhez szükséges takarmány pótolandó, abrak formájában. Ellenben, ha a legelő rossz, akkor vetett zöldtakarmányokkal keli kiegészíteni az alaptakarmányt, vagy egészen rossz legelő esetén, akár egészen is pótolni. Télen már nehezebb a helyzet, mivel az alaptakarmányt is úgy kell összeállítani a tárolt takarmányokból. Téli takarmányunk összeállítása előtt mérjük fel készleteinket, mit takarítottunk be a nyár folyamán, mi jut ebből teheneinknek. Az így rendelkezésre álló takarmányokból azután béltartalom szerint, (fehérje, keményítőérték arányban) állítsuk össze az adagot. Ezt azonban ezen rövid összeá'lításom keretében ismertetni lehetetlen, miután a korszerű takarmányozás, ma már külön terjedelmes tudományága az állattenyésztésnek. A leghelyesebb ilyenkor a legközelebb kéznéliévő szakemberek segítségét kikérni a szabvány összeállítására. Néhány receptet közlök, mint olyat, amely .mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéni termelőknél alkalmazható, mert az ezekben felsorolt takarmányféleségek, általában mindenütt feltalálhatok: 3 kg. rétiszéna, — vagy 3 kg. rétiszéna, 1 kg. lucernaszéna, — vagy 1 kg. lucernaszéna, 4 kg. búza- pelyva, — vagy 6 kg. zab- polyiva, 10 kg. siló, — vagy 10 kg. takarmányrépa, 3 kg. vöröshereszéna, vagy 5 kg. rétiszéna, 4 kg. búza- polyva, — vagy 10 kg. silózoít répakorona, 3 kg. takarmányszaima, — vagy 5 kg. búzapolyva, 10 kg. silózott kukoricaszár. Ezen receptek 500 kg élősúlyú tehénre vonatkoznak, tartalmazzák az alaptakarmányt, azonfelül 3 kg. tejtermelésére alkalmasak. A napi 3 liter tejen felüli tejmennyiségre literenként 40 dekagramm abrakot szoktunk adni, ami álljon 20 dkg korpa, 10 dkg napnaíőrgó- dara, 10 dkg tengeri-dára keverékéből. Ha csak korpával rendelkezünk, akkor a fenti receptek mellett, 3 liter után literenként 50 dkg korpát adjunk te- jelőabrakként. Sohase essünk bele abba a hibába, hogy összes teheneinket egyformán abrakol- juk. Látjuk, hogy egyik tehenünk több tejet ad, mint a másik, ugyanazon alaptakarmány mellett. A többi tejprodukció természetesen jobban igénybeveszi a tehén egész szervezetét, mint a kevesebb, az több abrakot is igényel, vagyis egyedileg takarmányozzuk. Nem elég azonban a takar-
