Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-19 / 101. szám

4 szabad iNocttXn 1953 december 19 A szarvasmarhaienyészfés néhány problémájáról A szarvas-maríhaiienyész-iés je- lentösége mind nép-gazda- sásfi, mind mezőgazdasági vo­natkozásban szinte feimérlieífet- len. Sokoldalú termelése révén a szarvasmarha a leghasznosabb állat az összes tenyésztett faj között. Tejtermelése valamennyi álla­té között a legfontosabb. A tej és a tejtermékeik könnyen emészt­hető^, tápláilóanyagai a gyerme­kek és a betegek táplálkozásában nélkülözhetetlen, de a.z egészsé­ges felnőttek számára is ezek biztosítják a legolcsóbb teljes­értékű fehérjét. Egyes iparágak­ban a tej a dolgozók nélkülözhe­tetlen védőtápláléka. A tejnek és a tejtermékeknek tehát az «.Ti­ber táplálkozásában Igen nagy jelentősége van. A tej anyagai­nak felhasználása emellett az iparban is igen sokoldalú. Erö- termelése is igen fontos, húster­melése egész húsfogyasztásunk­nak körülbelül felét adja. Bőre értékes talpbőrt szolgáltat, de ezenkívül a szőre, a csontjai, a körmök, a szarvak, stb. mód felhasználást találnak az ipar­ban. Trágyatermelése a- növény­termesztés számára úgyszólván nélkülözhetetlen, minthogy a jó-minőségű és legnagyobb tö­megben rendelkezésre álló is- táKótrágya a növénytermesztés fejlesztésének az alapja. Megyénk területén 69 terme­lőszövetkezetnél folyik olyan közös szarvasmarhatenyésztés, amelynek keretén belül tehené­szet is van. Ezen tsz-eknek 1046 darab tehén van tulajdonukban. A tehenészetekben október folya­mán ai tejtermelés Igen alacsony volt, de alacsony ma is, amit bizonyít, hogy’ országos tekintet­ben megyénk a 17. helyen van. Legmagasabb volt a7- istálló- és a fejési átlag a salgótarjáni já­rásban. Itt a járási istállói ti ag 5.1 kg, a fejési átlag 5.8 tog-ot ért el. Legalacsonyabb volt a ■termelés a pásztói járásban, aíhej a járási istállóátlag 3.1 kg, a fe­jési átlag pedig 4.1 -kg. Az előbbi adatoknak megfele­lően a megyei istállóátlag 4 kg, míg a fejési átlag mindössze 5.3 kg-ra értékelhető. A t-ermetőfeizövetkezeieíinktől ^ megvásárolt felnőtt és nővén d-áks zár vasim a-rh ák igen alacsony vágósúllyal, rossz vá­gási százalékkal és gyenge mi­nőségű hússal kerültek levágás­ra. Az alacsony tejtermelés, az alacsony élősúly, a rossz vágási százalék azt bizonyítja, hogy termeCöszövetikezeteink nagy- részében a szarvasmarhaálío- mány gondozása, ápolása és ta­karmányozása még -mindig nem kielégítő, nem ok- és szaksze­rűen történik. Az állatok érdem- szerinti (egyedi) takarmányozá­sára nem helyeznek elég súlyt, a gondozást és az ápolást pedig elhanyagolják. A minisztertanács határozata a tejtermelés fokozását, az álla­tok súlybeli növelését írja elő, hogy a népgazdaságunk a. dol­gozókat bőségesen lássa e! a legtermészetesebb, a legértéke­sebb és legfontosabb emberi táplálékkal, a tejjel és hússal. A szocializmus építése közben népi demokráciánk dolgozóinak egyre.növekvő életszínvonala fo­kozottabb igényeket támaszt mezőgazdaságunk és ezen beiül állattenyésztési termelésünk iránt, továbbá iparunk állandó lendületes fejlődésével, szaka­datlanul emelkedik a városi fo­gyasztók száma is. Ez a körül­mény pedig megkívánja és kö­veteli a terme l-őszöve 1-kezetek- től, hogy állatállományuk meaiy- nyiségben növekedjen, minőség­ben javuljon, a terméshozam pe­dig állandóan emelkedjen. A tejtermelésben -jelenleg ta­pasztalható alacsony tobozain mennyiségének, valamint" a vá­gósúly növelésének biztosítása érdekében termelőszövetkezete­inknél minél előbb rá kell -térni a fejlett termelési és tenyésztési eljárások alkalmazására. Az ál­latok ér-|emszerinti (egyedi) ter­melés, súlygya-radodás alapján történő takarmányozására. A súly-gyarapodási és térme- c' lés alapján történő takar­mányozással minden állatnak biztosítani tudjuk a termeléshez (tej. tojás, gyapjú, hús, zs-írter- méléshez) szükséges tápláló- anyagokat, ha a takarmányozást az egyes állatfajoknál (szarvas­marha, sertés, jiuh, baromfi, stb.) a hasznosítás, illetve a várt ter­melés figyelembevételével állít­juk össze és adagoljuk. Fontos tehát a "takarmánynak a kimé­rése (porciózása-), amit a tsz-eknek haladéktalanul be kell vezetni, mert ezzel egyben a ta­karmánypazarlást is felszámol­hatják és biztosíthatják az ál‘1 ás­tok megfelelő á fiele!-t-etését súly- veszteség és a termelés csőikké- nése nélkül. A megfelelő' és kielégítő takar­mányozás mellett a tejtermelés biztosan és eredményesen fo­kozható a háromszori fej és be­vezetésével a fejésekkel egybe­kötött töigymiasszázs rendszeres alkalmazásával. A tej zsírtartal­ma pedig a tökéletes kifejéssel és az utűí-ejés (csepegtetés) be­vezetésével fokozható, mert az utolsó tejcseppek a legtöbb zsírt tartalmazzák. A hanyag fejőssel tehát -at legértékesebb utolsó tej­sugarak maradnák vissza. A tenyésztési eljárások közül az egy ivarzás alatti -kétszer tör­ténő folya-ttatást szintén min­den tsz-ben alkalmazni kei!, mert ezzel biztosabbá válik a tehenek vemhesülése (megtermékenyü- lése). Nagyobb lesz -tehát a bor­júszaporulat és így könnyebben növelhető az állomány -létszáma. A z itatásos borjúnevelés be- ” vezetése is igen nagy jelen­tőségű, mert a 3—4 hetes kor­tól kezdve csökkenthető a borjú napi fejadagjából a teljestej és az fölözött tejjel pótolható. Ereilet: a borjakat már két­hetes kortól kezdve szilárd ta­karmányok fogyasztására kel! fo­kozatosan rászokta m, amikor is ® borjúketrecben felerősített kis jászolban állandóan tartani kell a borjak előtt jóminőségű, friss réti, vagy szántóföldi lucerna­szénát. kevés abrakot, amely zab, árpa, kukorica, olajpogácsa, darakeverékből álljon. A keve­rékben kapja- meg az állat a szükséges ta-karmánysóí és ás­ványi anyagokat (szénsavas mész és foszforsavas sók), az úgynevezett „Futor”-í. Emellett a fiatal állatoknak ’egalább há­rom hónaponként rendszeresen adatni kelj a kezelő állatorvos­sal pekk-injekciót, ami az állat csőn trendszerének felépítésében és a súlygyarapodásban fejti ki előnyös hatását. Ügy a termelés, mint ai növe­kedés, illetve súlygyarapodás fo­kozásai megkívánja az állatok­nál ai megfelelő férőhelyet, jó pihenést biztosító elhelyezést. Ter-melöszövetkezete-mk vezető­ségeinek arra kell törekedniük, hogy a közös áüa-íáMomány, mel­lé a- tagságból elsősorban a kom­munistákat, az álfátokat szerető, azokkal megfelelően bánni tudó. fejlettebb elv társakat állítsa gon- dozóknak, mert csak így bizto­sítható az állattenyésztésben a meg-felelő fejlődés, a szövetke­zet tagsága részére a; nagyobb és a biztosabb jövedelem. Az eddig elmondottakon kí­vül ugyancsak -nagy-fontosságú, mondhatnám ai legfontosabb a biztos és hiánytalan takarmány- bázis megteremtése, mert ez az alapja a jövedelmező állatte­nyésztésnek. Tenne! őszövefkez-e- teink tagságának és vezetőségé­nek tehát arra -ke’-l most töreked­niük, hogy ez állatok megfelelő áttele! let-áséne-k biztosításához jó-minőségű és elegendő menv- nyiségű silótakarrr.-á-nyt (sza- mosáUaf őriként 7—10 köbmé­ter silóta-karmányt, egy számos­állat alatt értünk egy 500 leg­os élő állatot) készítsenek. Erre a célra nagyon jói felhasználható a kuikoricaszár. cukor-gyári répaszelet, konyha, kerti hulladékok, répalevél, répa­fej, tör-ek és pelyvaféiék, stb. fokozottabb -mértékben kell * foglaíikozniok a szántóföldi szála-stakairmánynővények, -külö­nösen pedig a lucerna és lóhere termesztésével, hogy a követke­ző év telére állataik részére na­gyobb mennyiségű és jóminösé- gű szénaféléket tudjanak bízta, sítarri. Szlatincsán Gyula szarva-smarhatenyés-ztési főálla-ttenyésztő. í Kiemelt járási labdarúgóbajnokság: Soha ennyi néző.. < A megyei labdarúgó bajnokság mellett a megye legjobb csapatainak részvételével, kiemelt járási bajnok­ságot írt ki e megyei TSB. Ezt a bajnokságot a Salgótarjáni Vörös Meteor csapata nyerte meg nagy küz­delmek után 4*2 ponttal. A második helyen a Zagyvapálfalvi Gépgyár fia­talokból összeállított jóképességü gárdája 40 ponttal végzett. Harmadik a Kisterenyei Lokomotív csapata 38 ponttal. Negyedik a Karancsaljai Bá­nyász fiúk lettek 33 ponttal. Ötödik a Somoskőújfalui Építők csapata 31 ponttal-, hatodik a Salgótarjáni Bás­tya, hetedik a Bocsárlapújtői, nyol­cadik a Vizslűsi Bányász, kilencedik a Kazári Bányász, tizedik Szécsény. tizenegyedik a Salgótarjáni Erőmű, tizenkeüedik a Salgói Bányász, ti­zenharmadik a Palota sí és tizenne­gyedik a Iíomokterenyei csapat lett. SPORTKÖNYVEKRŐL: Tabák Endre: „Jói éhezd ők könyve" Egy-egy labdarúgómérkőzést jól levezetni nem könnyű dolog. Gondol­juk csak el: a játékvezetőnek gyors­nak és állóképesnek kell lennie, hogy megfelelően követni tudja a játékot és minden játékhelyzetet lehetőleg közelről tudjon megfigyelni. — Hiába , figyeli azonban közelről az egyes helyzetekét, ha nem ismeri alaposan a játékot, a különféle lehetőségeket, ha nem rendelkezik kellő játéksza­bály ismerettel, ha döntése nem elég­gé gyors, ha nem működik szorosan együtt a partjelzőkkel, ha viselkedé­se a játékosokkal szemben nem a legmegfelelőbb, akkor nem tud iga­zán jó játékvezetői teljesítményt nyújtani. A legfontosabb mindenekelőtt a játékszabályok alapos ismerete. Ha a játékvezető minden helyzetben azon­nal és helyesen tud dönteni, akkor rendszerint biztosítva van a jó mű­ködése. A helyes döntést a játéksza­bályok tökéletes birtoklása teszi le­hetővé. Tabák Endre szakmunkája a ,, Játékvezetők könyve” ebben a tárgykörben az egész világon párat­lan alapossággal tárgyalja a külön­féle játékszabály-eseteket. A szerző a magyar játékvezetők gazdag ta­pasztalatainak anyagát mind felhasz­nálja a különféle esetek leírásában. Mondhatnánk szinte nincs is olyan eset mérkőzés közben, amelynek megvilágítására ne gondolt volna a szerző. Különösen alapos a lesállá­sok eseteinek a megtárgyalása, de minden részletre kiterjedő a „Sza­bálysértések és fegyelmezetlen^ visel­kedés” című játékszabály gyakorlat­ban való alkalmazásának tárgyalása is. A veszélyes játék, a testi erő sza­bályos és szabálytalan kihasználása, a kapus támadásának lehetőségei, a labdahordozás, a zárás, a talpaids, a becsúszó szerelés, az előnyszabály, a sportszerűtlenségek különféle fajai­nak leírása mind-mind megfelelő he­lyet kap a könyvben. 1 Játékvezetők, edzők, játékosok és nézők, mindenki, aki csak kapcsolat­ba kerülhet a labdarúgással, magya­rázatot kaphat minden vitás esetre, minden kételyre ebből a könyvből. A játékvezetők segítséget kapnak még abban is, hogyan helyezkedjenek a játéktéren, hogyan működjenek együtt a partjelzőkkel, hogyan ké­szüljenek fel az idényre, az egyes mérkőzésekre. Közel 200 nagyszerű rajz — Szepes Béla rajzai — segíti a számtalan esel könnyebb megértését. Ezek közül csak egy rajz, a szabályos becsúszó szerelés-t bemutató rajz nem eléggé szerencsés. A labda kinyomását mu­tatja .holott az esetek nagy részében a szerelni igyekvő játékos nem ki­nyomja a labdát, hanem eléje teszi a lábát. A gyors helyzetfelismerés, a döntés gyors megalkotásának képessége na­gyon fontos a játékevezetésben. En­nek jelentőségét hangsúlyozza is a szerző, csak azt nem mondja meg, hogy ezen a téren hogyan fejlődhet megfelelően a játékvezető. Hangsú­lyoznia kellett volna, hogy ebben a játék, a játékszabályok alapos isme­rete. valamint a kifogástalan testi, lelki állapot a döntő. A játékvezetők tehát járjanak sokat a labdarúgók edzésére, szabadidejükben is figyel­jék a mérkőzéseket, hetenként rend­szeresen végezzenek edzést és mind­ezen felül — állandóan forgassák a játékszabály könyvet. A szakmunka megjelenése után tör. tént szabálymódosításokat külön la­pon mellékelik a könyvhöz. Ezek^ a szabálymódosítások a labda ellenőr­zésére és a játék közben beálló játé­kosokra vonatkoznak. Ez a melléklet tartalmazza a sajtóhibák jegyzékét is. A kitűnő könyv a Sport Eap. és könyvkiadó Vállalat kiadásában je­lent meg 292 oldal terjedelemben. Ara 20 forint. SOKAN NEM TUDJAK... . . .hogy a síelés egyik 'őshazájá­ban, Norvégiában 1890-ig nem ^ két. hanem egy, többnyire vasból készüli síbotot használtak. Ennek vége lánd­zsaszerű volt, s valaha medve és farkas vadászatra is használták. . . . hogy a labdarúgásban a durva­ságra irányuló szándék is bünteten­dő. . . . hogy Magyarországon 1904-ben rendezték az első nemzetközi asztali­teniszversenyt. Az első magyar baj­nokság kiírására 1905-ben került sor. Ezt Redich Béla nyerte. . . .hogy az európai magasúgrók közül elsőnek Bodosi Mihály ugrotta át a 2 métert 1934 áprilisában Pé­csett. ‘A versenyt későn jelentették be a szövetségnek és ezért az elért csúcseredményt nem hitelesítették..^ A magyar magasugró csúcsot egyéb­ként most is Bodosi tartja 196 cm-es ugrásával. .. hogy 1912-ben, Stockholmban bonyolították le az olimpiák történe­tében az első női úszószámot, a 100 m-es úszást. Ezt az ausztráliai Fanny Durack nyerte: 1:22.2-vel. . . .hogy a labdarúgás első szabá­lyai, amelyeket 1863-ban alkottak meg 11 játékossal intézkedik, ezek felál Urasa azonban akkoriban még a következő volt: kapus, fedezet, 8 csa­tár. . . .hogy a párbajtőr találat jelző készülék lámpája á párbajtőr szú^ó- hegyére gyakorolt háromnegyedkilós nyomásra gyullad ki. SZABAD NÓGRAD Az MDP Nóqrádmeqyei Párt* bizottságának «apja Felelős kiadó: Hfljdű József Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salqótarlán, Rákóczi ti. 92. Telefon: felelős szerkesztő 30 ipari, mezőgazdasági és kultúrrovat 52, kiadóhivatal 438 Szikra lapnyomda Budapest, Rökk Szilárd-utca 6. r. Kulcsár Mfháhr Vasárnap a Salgótarjáni Bányász pályán lejátszásra került Budapesti Honvéd—Salgótarjáni Bányász lab­darúgómérkőzést szokatlanul nagy­számú közönség nézte végig. Már a hét elején hatalmas érdeklődés nyil­vánult meg a hét válogatott játékos­sal rendelkező Budapesti Honvéd já­téka iránt. A Bányász klubház tele­fonján nap mint nap egyre több jegyigénylés futott be a megye min- ! den területéről. De nemcsak Nógrád- í megyéből, hanem Heves megye több helyéről is igényeltek jegyeket a mérkőzésre. Vasárnap azután megdőlt a r.éző- csúcs Salgótarjánban. Már a kora déli órákban sűrű csoportokban, szin­te népvándorlás indult a sportpálya felé. A kezdés előtt fél órával már mintegy 9300 néző szorongott a pá­lya belsejében, de a szurkolók egyre csak özönlöttek a pálya .felé. Akik azután az utolsó percekben érkeztek, jegyükkel már nem tudtak bemenni a pályára, hanem kénytelenek vol­tak a pálya melletti domboldala menni, s innen nézték végig a két csapat találkozóját. Innen bíztatták, buzdították a hazaiakat és tapsolták meg többször is a londoni hősök szép, ötletes, gyors támadásait. A korszerűtlen pálya nemsokáig bírta a benn lévő hatalmas közönség mozgolódását.. Nem bírt ellenállni a kerítés a nagy buzdításnak, s a für­dő felöli részen azután — hiába volt erős beton tartóoszlop — mégis ki­dőlt a kerítés. De szerencsére komo­lyabb baj nem történt. 9000 néző benn, 2000 néző kinn, bi­zony ilyen hatalmas közönsége még nem volt Salgótarján sportjának so­ha. — Akár 15.000 nézőt is össze tud­tunk volna gyűjteni, a mérkőzésre, ha elfért volna a pályánkon — mondta László Imre boldogan. Meg is érdemelné a Salgótarjáni Bánj'ász csapata, hogy vasárnaponként 9-t- 10.000-es szurkolótábor buzdítsa a győzelemre az immár két évtized óta az NB I-ben játszó salgótarjáni fiú­kat. Vállalás aí ll-bs jutásért játszott osriályozómérközések állásában 1. Budapesti Szpartakusz 8 pont­tal 2. Diósgyőri Vörös csillag 8 pont­tal 3. Kisterenyei Bányász 6 ponttal A Nyirmadai Traktor—Diósgyőri Vörös csillag 3:lre végződött mér­kőzést megsemmisítették és a két pontot 0:0 gólarűnnyal a Diósgyőri Vörös csillag kapta. Igv nem a Kis- terenyei Bányász jutott be az XB II-be, hanem az új határozat szerint a Diósgyőri csapat. Egy kitűnő állapotban lévő tangó- hármonika 32 basszusos zenekarra is alkalmas, eladó. Salgótarján, Rá­kóczi út 196. 10 a/tó. : ; : A KOMLÓI 49'3 SZERELŐ­IPARI VÁLLALAT ! alkalmaz komlói telephellyel vil- ■ • lanyszerelő, vízvezetékszerelő, fii- * 2 tésszereiő, valamint a fűtés szc- ■ 5 relésnél betanított segédmunkást). ■ : kát. ­« Szállást ingyen bocsátunk dől- 5 ■ gozóink rendelkezésére, munka- 3 3 ruhát télen meleg ruhát kapnak 3 3 a dolgozók. Üzemi konyhánkon ■ 3 napi háromszori étkezést bizto- 5 * sítunk kedvezményesen, vidéki " ■ dolgozóink egyszeri utazását 5 ■ megtérítjük. Naponta utazóknak • jj 60 százalékot térítünk. Fizetés ■ ■ kolletkív szerint. : ' Jelentkezés Komlón, Berek-ut- 5 ■ cai központunkban. ► RÁDIÓMŰSOR december 21-től 27-ig: Állandó tnüsorszámok: Kossuíh-rádió: 4.3ö: Hírek, idő járás jelentés. — 4.40—8.30: Reggeli zene. — 5.00: A „Sza­bad Nép" mai vezércikke. — C.00: Falurádió. — 6.30: Színhá­zak és mozik műsora. — 6.45: A „Szabad Nép” mai vezércikke. — 7.09: Hírek, idő járás jelen­tés. — 8.29: Műsorismertetés. — 8.30: Műsorzárás. — 12.00: Hírek. — 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. — 15.15: Hí­rek szerbül. — 17.00: Hírek, időjárásjelentcs. — 18.40: Hí­rek németül. — 19.30: Hírek szerbül. — 29.00: Hírek, idő­járás jelentés. — 20.10: Mit hal­lunk holnap? — 22.00: Hírek, sport. — 21.00: Hírek. Fetőíi-rádió: 6.00: Torna. — 6.10: Reggeli zene. — 6.45: A „Szabad Nép” mai vezércikke. —7.09: Jó reggelt, gyerekek! — 7.15: Hírek szlovénül. — 10.00: Hírek. — 11.30: Műsor­zárás. — 18.25: Hírek szlové­nül. —r 20.00: Műsorzárás. Kossuth-rádió: Hétfő: 5.25: Vasárnapi sport- eredmények. — 7.50: Naptár. — 11.30: A Honvéd Kossuth Tüzér- tiszti Iskola zenekara játszik. — 12.10; Déli hangverseny. — 13.00: A Fővárosi Népi Zenekar Játszik. — 13.30: Hanglemezek. — 14.15; Úttörő-híradó. — 14.40; Heti ze­nés kalendárium. — 15.30: Tánc- dalok. — 16.00: Ifjúsági fejtörő. — 16.25; Műsor áz úttörők ze­nei szakköreinek. — 16.40: Falu­rádió. — 17.10: Rádió válaszol a hozzáérkezett levelekre. — 17.20: A Magyar Rádió népi zenekar? játszik. — 17.40: Jó munkáért •zép muzsikát! — 18.10: Hangle mezek. — 19.00: Kuczka Péter és Nagy László versei. — 19.20: Da­lok. — 20.15: Tegnaptól hol­napig Esti krónika. — 21.00: A Magyar Rádió szimfonikus ze­nekara játszik. — 22.10: Tíz perc külpolitika. — 22.20; A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 22.50: Szovjet szerelmes versek. — 23.00 Mai operettekből. Kedd; 11.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 12.15: Déli hangverseny. — 13.00; Hang­lemezek. — 13.30: Balettzene. — 14.15: Hangverseny gyermekek­nek. — 14.45; Toki Horváth Gyula és zenekara játszik. — 15.30: Hanglemezek Puccini operáiból. — 16.00: Fiatalok sporthiradöja. — 16.20: A Gyermekrádió mű­sora. — 16.40: Falurádió. — 17.10: Szív küldi szívnek szíve­sen. — 17.40: Fjodor Tyucsev költeményei. Szerkesztette Ba- ieczky Emil. — 18.00: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 18.30: Hanglemez. — 19.00; Hangos Újság. — 20.15: Uborka­fa. Közvetítés a Nemzeti Szín­házból. — 22.20; Rachmaninov: III. szimofdnia. — 23.01: Mi tör­tént a nagyvilágban? — 23.06: A Vili. kér. Vendéglátóipari üze­mek'népi zenekara játszik. — 23.35: Tánczene. Szerda: 11.30: Tánczene. — 12.15: Hanglemezek. — 13.00: Szovjet filmzene. — 14.15: Út­törö-híradó. — 14.40: Népdalfel­dolgozások. — 15.30: Hangleme­zek- — 15.45: Légy jó mindha­lálig! Ifjúsági hangjáték. — 16.40; Falurádió. — 17.10: Rádió vála­szol a hozzáérkezett levelekre. — 17.25; Szív küldi szívnek szíve­sen. — 18.00: Ifjúsági műsor. — 18.30: Hanglemezek. — 19.00: Hangos Újság. — 20.15; Tudomá­nyos híradó. — 20.30: Jó mun­káért szép muzsikát. — 21.00: A kilencedik hullám. Erenburg re­gényét ismerteti Vázsonyi Endre. — 21.30: Hanglemez. — 22.10: Tíz perc külnolttdika. — 22.20; Tánczene. — 22.50: NépbaUadák. — 23.00: Magyar művészek hang- versenve. Csütörtök: 11.30: A Honvéd Petőfi Politikai Tíszt&épzö Inté. zet zenekara játszik. — 12.15: Hanglemezek. — 13.00: A Szegedi Állami Pedagógiai Főiskola gya­korló iskolájának úttörő-kórusa énekel. — 13.30: A Magyar Rá­dió népi zeneka játszik. — 14.15: A Rádió Gyermekujság műsora. — 15.00; A Gyermekrádió mű­sora. —r 15.30: Ismeretterjesztő előadás. — 15.45: Hanglemez. — 16.00: Kopernikusz. — Tadeusz Sliwiak költeménye. — 16.25; Paul Robeson néger népdalokat énekel. — 16.40; Falurádió. — 17.10: A Gyermekrádió műsora. — 17.50: Részletek Miljutyin Nyugtalan boldogság c. operett­jéből. — 19.00: Hangos Újság. — 20.15: Száncsengő. Zenés iro­dalmi műsor. — 21.00: Hangle­mezek. — 21.30: Népzene. — 22.20: Hanglemez. — 23.25. Ma­gyar népi muzsika. Péntek: 8.00: Hírek. Időjárás- jelentés. Lapszemle. — 8.15: Egy falu — egy nóta. — 9.00: Tájak zenéje. Raics István előadása. — 10.00: Karácsonyi levél. — 10.10; Úttörő-együttesek hangversenye. — 11.00: Épülő szép hazánk. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 13.10: Zenélő doboz — gyerme­keknek. — 14.15; Az Uráli Népi Együttes és az Oszipov-együttes műsorából. — 14.45: Szív küldi szívnek szívesen. — 15.30: Hang­lemezek. — 16.00: Szerenád. Vi­dám zenésjáték a szerelemről. — 16.45: Tánczene. — 17.40. Kin­cses Kalendárium. — 19.00 Esti muzsika. — 20.15: Közvetítés a pécsi Nemzeti Színházból. — 22.40: Tánczene. — 23.00: Köz­vetítés Budapest hangverseny­termeiből. Szombat: 11.30: Román népi muzsika. — 12.15; Déli hangver­seny. — 13.00; Könnyű dalok. — 13.30: A Pénzügyörzenekar mű­sora. — 14.15: A magyar operett mesterei. Somogyi Vilmos elő­adása. — 14.45: Vidéki népi ze­nekarok hangversenye. — 15.30: Szív küldi szívnek szívesen. — 15.50; Illyés Gyula. Kossuth-dí- jas író- Bemutatja Pándi Pál. — 16.30: Zeller operettjeiből. — 16.40; Rádió válaszol a hozzáérkezet* 'evelekre. — 17.10: Az Abonyi Kultúrotthon énekkara énekei. — 17.30: Szövetkezeti hiradó. — 18.00; Egy falu — egy nóta. — 19.00: Áz épülő kommunizmus nagy országában. — 20.15: Jót nevettünk novemberben. — 22.20: Tánc éjfélig. Vasárnap: 6.00—8.00-ig: Zenés vasárnap reggel. — 6.45:* A Sza­bad Nép mai vezércikke. — 7.30: Színházak és mozik műsora. — 800; Hírek. Időjárásjelentés. Lapszemle. — 8.15; Egy falu — egy nóta. — 9.00: Zenés fejtörő. — 10.00: ..Feleségek felesé­ge ...“ Versek. — 10.10: Úttörők műsora. — 11.00: Tegnaptól hol­napig. .. — 1215; A Magyar Rádió szimfonikus zenekara ját­szik. — 13.20; Hanglemez. — 13.30: Jó ebédhez .szól a nóta. — 14.15: Hanglemezek. — 14.45; Szív küldi szívnek szívesen. — 15.30: Fiatal művészek hangver­senye. — 16.00: Szabadság, sze­relem. A Rádió irodalmi folyó­irata. — 16.50: Tánczene. — 17.40: Ki a ludas. Irta a Ludas Matyi írói munkaközössége. — 19.00: Tanglemezek. — 20. K5: Szegény­ség szárnyai. Tamási Áron elbe­szélése. — 20.45: Tánczene. — 21.30; A vasárnap sportja. Totó­hírek. — 22.20; Operettrészletek. — 23.00: Budapest hangverseny- termeiből. Petőfi-rádió; Hétfő: 7.35: Színházak és mo­zik műsora. — 8.20; Zenekari muzsika. — 9.20: A Gyermekrádió műsora. — 9.45: Gyermekzene. — 10.10; A Magyar Rádió népi ze­nekara játszik. — 10.30: óvodá­sok műsora. — 11.00: Hangleme­zek. — 14.00; A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 14.40: Régi "táncok. — 15.30: Hangleme­zek. — 16.00: Nehéz napok. Enczl Endre írása. — 16.20: Kos- suth-dalok- — 16.40: Hangleme­zek. — 17.20; Ifjúsági műsor. — 17.40: Szív küldi szívnek szíve­sen. — 18.05: Ember és világ. Előadás. — 18.45: Magyar ope­rákból. — 19.10: Az épülő kom­munizmus nagy országában. — 19.40; Sport. Kedd; 7.33: Színházak és mo­zik műsora. — 9.20; Orosz nyelv­lecke. — 9.40: Zenélő doboz. — 10.10: Operettrészletek. — 11.00: Indulók fúvószenekarra- — 14.00: Hanglemezek. — 15.00: A Magyar Rádió kisegyüttese ját­szik. — 15.40: A copfos. Gergely Mihály elbeszélése. — 16.10: A Moszkvai Rádió műsorából. — 17.15; Beszélő atlasz. — 17-30; A Magyar Rádió népi zenekara ját­szik. — 18.05: Pártoktatási elő­adás. — 13.45: Tánczene. — 19.15: Egy falu — egy nóta. Szerda: 7.35: Színházak és mo­zik műsora. — 8.20: Zenekari muzsika. — 9.20; A Gyermek­rádió műsora. — 9.40; Daltanu­lás. — 10.10: Hanglemez. — 10.30: Óvodások műsora. — 11.00: Jani József és zenekara játszik. — 14.00: A Magyar Rádió kisegyüt­tese játszik. — 14.40: Hangle­mez. — 14.50: Ismeretterjesztő előadás — 15.10: Rádiójátékok zenéjéből. — 15.40; A kislány. Bihari Klára elbeszélése. — 16.00; Hanglemezek. — 17.05: A Budapesti Apáczai Csere János Állami Pedagógiai Főiskola ének­kara énekel. — 17.25: A dollár álarc nélkül. — 17.40: Gergely Bözsi. — László Gyula elbeszé­lése. — 18.00; Kamarazene. — 18.45: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19.15: Film­zene. — 19.40; Sporthíradó. Csütörtök. 7.35; Színházak és mozik műsora. — 8.20: Hangle­mezek. — 0.20: Hansrjáték Pata­kiról. — 10.10: Dalok. — 10.30: Tfj. Magyari Imre és zenekara játszik. — 11.00: Hanglemezek. — 14.00: Orosz és szovjet zene­kari művek. — 15.00: Á Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 15.40: Klasszikus operákból. — 16.30; Fiatalok zenei újságja. — 17.25: Szórakoztató zene. — 17.55; Hanglemezek. — 18.45: Szív küldi szívnek szívesen. — 19.10: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19.40: Sport­híradó. Péntek: 8.00: Vidám zene. — 8.30: Evangélikus vallásos fél­óra a stúdióból. — 9.00; Falu­rádió. • 9.30: Kodály Zoltán népda'feldoigozásai. — 10.10: Hanglemezek. — 11.00: Népek zenéje. — 11.35: A Magyar Rá­dió népi zenekara játszik. — 12.30: Gyerekek. — Rimbaud, Lawrence, Gallert, Hans Kirk és PenmrrJ'i T ász'ír'■ --a' — j.k OP; Rész’etel: Trojan Babaja c. film zenéjéből. — 13.20: Balettrészle­tek. — 14.00; Művészlemezek. — 15.00: Keringők. — 15.20: A Ma­gyar* Rádió kamarazenekara ját­szik. — 15.55; Hanglemez. — 16.00: Operarészletek. — 16.30: Terei'ere" Tercsi. Szőnyi Zoltán ifjúsági hangjátéka. — 17.20: Já­nos vitéz. — Petőfi Sándor elbe­szélő költeménye. — 17.50: Szó­rakoztató zene a népi demokra­tikus rádiók műsorából. — 18.45; Szív küldi szívnek szívesen. — 19.10; Az épüiö kommunizmus nagy országában. Szombat; 7.35: Színházak és mozik műsora. — 8.20: Hang­lemezek. — 9.20: úttörő-híradó. — 9.45: Görög gvermekek mű­sora. — 10.10: á Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangver­senye. — 10.40: Fúvószene. — 11.Ó0; Hanglemezek. — 14.00: Adám Jenő: Arany János dalai. — 14.42; Hanglemez. — 14 45; Szórakoztató zene. — 15.20: Mindenki operája. — 16.20: Tör­ténelmi előadás. — 16.40: Hang­lemezek. — 17.10; Hanglemezek. — 17.20; Tanuljunk énekszóra oroszul! — 17.40: Tánczene. — 18.05: Válasz. — Sz. Zaügin el­beszélése. — 18.45: Szív küldi szívnek szívesen. — Í9.10: Hang­lemezek. — 19.40: Sporthíradó. Vasárnap: 8.30: Unitárius val­lásos félóra a stúdióból. — 9.00: Falurádió. — 9.30; Miska bácsi lemezesládája. — 10.10: Zene­kari muzsika. — 11.00; Népi dal­lamok. — 11.35; DunajevazkiJ műveiből. — 12.30: A világiro­dalom humora. — 13.00: Jó ebéd­hez szól a nóta. —- 14 00: Mü­vészlemezek. — 13.00; Tudomá­nyos fejtörő. — 15.20; Hangleme­zek. — 15.50: Operarészletek. — 16.20: A Rádió Gyermekszínhá­zának műsora. — 17.20: öcsi és a mérgesek. Vajda István vidám elbeszélése. — 17.35: Balettzene. — 18.45: Szív küldi szívnek szí­vesen. — 19.10: Az épülő kom­munizmus nagy országában. — 19.40: A Tartós békéért, népi demokráciáért e. lap ismerte­tése. — 19.55: Hanglemez. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom