Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-24 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MDP NÓGRÁDME GYEI PÁRTBIZOT TSAGÁN AK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953. DECEMBER 24. Gondosan készüljünk az 1954-es tervévre Pártunk Központi Vezetőségének júniusi és októberi hatá rozatai. valamint a kormányprogramm, nagy feladatok elé állítja hazánk dolgozó népét, köztük Nógrád megye dolgozóit is. Ezek a határozatok és intézkedések újszerű vezetést, fegyelmezett, tervszerű munkát, nagyobb lelkiismeretességet és előrelátást követel meg mindannyiunktól. A párthatározat és kormányprogramm igazi tükörképe an­nak a szerető gondoskodásnak, amellyel pártunk és kormányunk körülveszi a dolgozókat. Azóta megyénk több ipari üzemében új alapokra helyezték a munkavédelmet, a dolgozók szociális- és kulturális ellátottságát. A munka törvénykönyve új jogokká! ruházta fel a dolgozókat, csökkentek a közszükségleti cikkek árai, a szénbányászatban új bérezési rendszer lépett életbe. Pártunk határozata és kormányunk programmja azonban utal arra is, hogy dolgozó népünk életszínvonalának emelése, szociális és kulturális életének megjavítása csakis a tervek rendszeres teljesítésével, a termékek önköltségi árának csökken­tésével érhető el. Éppen ezért pártunk Központi Vezetőségének október 31-i határozata nyomatékosan felhívja figyelmünket: „Biztosítani kell az 1953. évi népgazdasági terv sikeres teljesíté­sét és az 1954. évi népgazdasági terv alapos, átgondolt előkészí­tését, annak érdekében, hogy az átmenet 1953-ról 1954-re zök­kenőmentes legyen". Vasárnap megperdüSnek a szerencsekerekek A Harmadik Békekölcsön első sorsolására már lázas előkészü­letek folynak Salgótarjánban. Az Országos Takarékpénztár do’go- zói 20.000 darab számlevélkét sodortak össze, amelyeket va­sárnap délelőtt a bizottság tag­jai előtt helyeznek el a szerencse- kerekekben, amelynek tagjai na­gyobbrészt a város és ® megye dolgozóiból tevődnek ki. A Harmadik Békekölcsön első sorsolását nagy érdeklődés előzi meg a váró® dolgozói között is. Hogy minél -több dolgozó lehes­sen jelen a húzásnál, nagyobb számú állóhelyet biztosítanak azáltal, hogy csökkentik m ülő­helyeik számát. Bár így sem fér he a terembe az érdeklődő kö­zönség, ezért az OTP vezetősége arra kéri a város lakosságát, hogy bizonyos idő otiartózkodá után adja át helyét a többi ér­deklődő dolgozónak. A városi tanács gondoskodik arról, hogy a- sorsolás ideje alatt a városi hangszórókon keresztül i® mielőbb tudomást szerezzenek -a- dolgozók a kihúzott nyerőszá­mokról, de a kultúrotthon többi termében is feláll itatlak hang- szcTÓtcaft. A sorsolás ismertetésére és a nyerőszámok -közlésére az Orszá­gos Takarékpénztár még külön 7 oldalas ismertető füzetet bo­csátott ki, amelyek a postahiva­taloknál és az OTP-nél besze­rezhetők. A salgótarjáni Anyák Boltját a vidéki és a városi dolgo­zók százai látogatják a karácsonyi ünnepek előtt. Nagy érdek­lődést tanúsítanak az ágygarnitúrák és a gyermekruhák iránt. December 21-én például: 38.000 forintos forgalmat bonyolítot­tak le. míg október 12-én a hónap legforgalmasabb napján csak 33.210 forint volt a bevétel. oogooocoocoooooooooocxdoooooooooooooooooooooooooooooocxxoooococxxxjoooooooooooooooo# MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Megyénk ipari üzemeiben a Központi Vezetőség határozatán lelkesülve egymást érték a győzelmek sorozata. A Mátranováki Szénbányák november 12-én, a Zagyvái Szénbányák 14-én, a Salgótarjáni Acélárugyár acélöntödéje 27-én, a hegesztőpálca- gyár december 1-én, a gazdasági szerszámgyár B üzeme decem­ber 10-én, de ugyan így a Pálhegy I, Pálhegy II. a kazári üzem, a Salgótarjáni VastÖmegcikkipari Vállalat, mind határidő előtt jelentette a terv felett aratott győzelmet. Egyszóval megyénk egész sor üzemében meghozta eredményét a szorgalmas és fe­gyelmezett munka. Vannak azonban építőipari és üvegipari üze­meink, amelyeket az évközben előforduló szervezési és terme­lési fogyatékosságok gátolták a tervteijesítésben. Ezeknek az Üzemeknek is fel kell zárkózniok az élenjárók mögé és minden erejükkel arra kell törekedniök, hogy elősegítsék célkitűzé­seink megvalósulását. Az évi terv teljesítéséért folytatott harcban azonban egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni a jövőévi terv elő­készítését. Egyes vállalataink már közvetlen a párthatározat megjelenése után hozzáfogtak a jövőévi terv zökkenőmentes előkészítéséhez. A Salgótarjáni Tűzhelygyárban például kibőví­tett műszaki konferenciát tartottak, melynek útmutatása alap­ján munkapadig felbontották a tervet, intézkedtek a jövőévi anyagszükséglet folyamatos biztosításéról és intézkedéseket tettek a versen.v értékelés renííszevenok ütegei ve.íéséra. A Sál gótarjáni Acélárugyárban pártbizottsági ülésen foglalkoztak á jövőévi terv előkészületeivel. A vállalat igazgatósága az 1953-as tervév tapasztalatain okulva intézkedéseket tett, hogy a jövő­évben az áramkorlátozások ne gátolják a tervük teljesítését. Ugyan így legtöbb vállalatunknál oly&n műszaki intézkedése­ket foganatosítottak, amelyek megteremtik az alapját a jövőévi tervük sikerének. Mátranovákon két új frontot indítanak be január elején, Nagybátonyban csoportos pillérfejtéseket készí­tettek elő, a 23 méter hosszú vastámos frontfejtésüket pedig 50 méterre növelik. Ugyan így a kányási és zagyvái bánya- vállalatoknál is biztos alapokat teremtettek az 1954-es tervév termelésének egyenletes, tervszerű végrehajtásához. Az előkészületek azonban nem folytak mindenütt meg­felelő ütemben. A kisterenyei vállalat folyamatos termelésére előkészített tervét szintén pártbizottsági ülésen beszélték meg Itt azonban az intézkedési terv nem volt eléggé konkrét, ezérl a pártbizottság vissza adta a vállalat igazgatóságának, hogy a tervben megszabott pontoknak határidőt szabjanak és felelősö­ket állítsanak be a tervek végrehajtásáért. Bányavállalatainknál még komoly erőfeszítésekre van szük­ség, ha termelésüket a párthatározat értelmében zökkenőmen­tessé akarják tenni. Egyik fenyegető veszléy, hogy a Szén- bányászati Tröszt a szénvagyon növelési tervét, illetve a fel­tárási és elővájási tervet október hónapban mindössze 86.3. novemberben pedig 98.6 százalékra teljesítette. A vállalatok közül Mizserfán a legsúlyosabb a helyzet, ahol októberben 88.7 novemberben pedig 93.5 százalékot értek el az elővájás és föl­tárás terén. A hátralévő időben tehát minden erőt a vágat- sebesség meggyorsítására kell összpontosítani. Az 1954-es tervév megkezdéséig már csak néhány nap van hátra, ezérl lendületet kell vinni a versenymozgalomba, nemcsak elmélet­ben. hanem gyakorlaban is meg kell valósítani a ciklusos munkaszervezést, alkalmazni kell a kétméter hosszú előfűrást, de minden olyan technológiai előírást be kell tartani, amelyek a terv teljesítése mellett elősegítik a jövő évi terv egyenletes, zökkenőmentes teljesítését. Igen súlyos fogyatékosságok mutatkoznak az építőipari vállalatainknál is. Az építkezések műszaki dolgozói legtöbb esetben csak az asztal mellől irányították a téli munkákra való felkészülést. Az acélgyári építkezésnél például a kazánok nem üzemképesek és ez súlyosan befolyásolja a munka tervszerű ütemét. Hibák vannak azonban a munkaszervezés terén is. A 63 1. Építőipari Vállalatnál 7 óra helyett sokszor 8, vagy fél kilenckor kezdik a munkát, mivel a segédmunkások nem készí­tik el időre a habarcsot. Pártunk Központi Vezetőségének határozatait csak akkor tudjuk sikeresen végrehajtani, ha kíméletlen harcot folytatunk a meglévő hibák ellen. Szénbányászatunk vezetőinek fel kell ismerniük, hogy népi demokráciánk fejlődésének új szakaszá­ban nem csökkent, hanem ellenkezőleg, megnőtt a szén jelen­tősége. Várják a szenet a nehéz iparon kívül a fogyasztási cik­keket gyártó könnyűipari üzemek, több szénre van szükség a mezőgazdaság korszerűsítéséhez, de az erőművek és a közleke­dés számára is. Az olyan üzemeknek, mint a salgótarjáni hús­üzem, amely tervét csak 86 százalékra teljesítette, vagy a kenyérgyár, amelytől bővebb és jobbminőségű kenyeret vár a dolgozó nép és ahol eddig késlekedtek a határidős szállítások­kal, most gondosabban kell végezniük munkájukat. Megyénk egyetlen iparága sem mondhatja magát kívülállónak azoknak 6 feladatoknak megoldásától, amelyek dolgozó népünk mun­kakörülményeinek és életviszonyainak megjavítását van hi­vatva szolgálni. A tervek és feladatok egybekapcsolódnak, s ha ezek megvalósításáért pártunk útmutatása alapján töret­lenül küzdünk, akkor a leivből ragyogó valóság lesz, Rácz Vince Szakszervezetek Megyei Tanácsa Egy rövid visszapillantás.. Megnyílt a megyei képzőművészeti kiállítás Szombaton délután nyílott meg a II. Képzőművészeti Ki­állítás, a megyej tanácsháza kultúrtermében, ahol több olaj­festmény, szobrok és fafaragá­sok szerepelnek. A kiáiiított/anya- gok között megtaláljuk me­gyénk képzőművészeinek és képzőművészeti köreinek alko­tásait. Szerepel Szabó István kisterenyei szobrászművész leg­kiemelkedőbb alkotása „Ré­paszedőnő" című szobrai. Bóna Kovács Károly festőművész olajfestményei teszik gazdaggá a kiállítóst. A nagybátony; vá­jár iskola nővén déliéi egy ha­talmas méretű bányásjszobor- •rai szerepeinek. A ..,*!!-tg st kedden délig, már több mint ezer érdeklődő tekintette meg.. Megtakarított síénitel főtenek az Erőmű dolgozói A Salgótarjáni Erőmű dol­gozói egész évben kiváló mun­kát végeztek a vMI.aimoeenergia termelésben és jó munkájúkat dicséri, hogy ai III. negyedéves eredményekkel elérték az él- üzem címet. A tervszerű meg­előző karbantartást az üzem dol­gozói és műszaki vezetői nem­csak, hogy időben, hanem mi­nőségi munkával végezték él. A gondos üzemvitel: jó karban­tartás, a fűtőanyag jó kiégetése, a gépészeknek a legteljesebb gép- kihaszná'ásra történő törekvése, minden hónapban jelentős ®zén- megtákarítást eredményezett. Az Erőmű dolgozói hétfőn reggel, december 21-én jelenthették, hogy most már december 31-ig áz egész évben megtaikarított szén- mennyiséggel termelik a> viila- mosanergiát. Egy esztendőt hagytunk hátunk mögött, eredmények- ben gazdag esztendőt. És most tegyünk úgy, mint a jó gazda, aki ilyenkor szám­adást készít, hagy jól fize­tett-e az év. Nézzünk szét megyénkben, mit tettünk, jól kamatozik-e munkánk'? Boldogan élünk, nem dol­gozhattunk rosszul. Salgótar­jánban új Népbüfét nyitot­tunk, nagy Csemege-üzletett egy új nagyméretű Ruházati- boltot. Azt hittük, elég lesz, de kicsinek bizonyul... A dolgozók nem szűkölködnek a /óléitel. Jól dolgoznak, vi­dáman élnek, bőségben fo­gyasztanak. És van mit. Az üzletek telve árukkal. De a városnak nemcsak az üzleti negyede bővült. Az üveg- és az acélgyáraknál új bölcső­déket építettünk. És milye­neket .. ? Csillagnak a szép­ségtől, ragyognak a tiszta, ságtól. Mindkettőben egész­séges gyerekek, mert itt sem maradtunk el... Nemcsak Tarján a mi me­gyénk, hanem Kallótól Ce- redig, Ceredtöl Szendehelyig hosszú kilométerellen él me­gyénk dolgozó népe. És ott? Ott is van, ami hirdeti jő munkánkat, Salgótarjánból új müút vezet ki, Szécsény előtt folytatódik, Szécsényben új fürdőszobás lakóházak épültek. Kevés? Lesz ilyen még több is. Balassagyarma­ton? Itt álljunk meg egy pil­lanatra. Sok lenne egyszerre elmondani. így csak a jelen­tősebbeket: járási kultúrott­hon, zenés étterem, az dicsé­ri az alkotókat. hogy mind­kettő mindig telve vidám dolgozókkal. Ujjú lett Gyar­maton a régi, elavult posta is. De eltudnánk-e mindent mondani? Az iskolákat, a ta­nítóképzőt, az óvodákat, a parkokai. Nem tudjuk, mert a községek is szót kérnek. Mohora, Erdőkárt, Karancs- berény és még több község, ahol új kultűrházak, Heren- cséntj, ahol új tanácsház, ösagárd, Erdőtar csa. Ka- rancsság, ahol újjáépültek az iskolák, hogy valamelyest ki­elégítsük azt u negj) tudás utáni vágyat, ami népünkben él. Nem, még nincs vége! Hadd beszéljünk arról, amire igen büszkék vagyunk: a villanyról, hisz átok van enélkül a falun. A sötétség, a némaság átka. Ez évben ebből a teherből, is elvettünk. Cereden, Zabaron, Nógrád- szakálban kigyulladtak a vil­lanyok. Egy sor termelőszö­vetkezetben villany hajtja már a gépeket: a fejőgépet, a szecshavágót, a darálót, a morzsolót. de ki tudná el­mondani, hogy még milyen más gépeket. A sok közül ennyit, mert hiszen még más egyéb is van, amit itt elmondani nem is tudunk. Oldalak kellené­nek hozzá, hosszú oldalak. Tehát jót dolgoztunk. Igaz, sok milliót kifizettünk, de megérte. nagyon megérte, mert mindez a dolgozó né­pünk javára történt. Megalakult a TTTT Nógrád megye értelmiségi dolgozói egy újabb jelentős ál* tamáshoz érkeztek el Vasárnap délelőtt 10 órakor a salgótar­jáni Pártokíatás Háza nagy- termében tartotta alakuló köz­gyűlését a Társadalom- és Tér* mészettudománvi Ismeretter­jesztő Társulat fiógrádmegvet szervezete. Az alakuló közgyű­lésen a megye értelmiségének legjobbjai, orvosok, mérnökök, pedagógusok, képzőművészek, s a párt és az állami szervek ve­zető funkcionáriusai vettek részt, közel 200-an. Az elnökség megválasztása után, Kttsnvér Zoltán ország- gyűlési képviselő, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főmérnö­ke nyitotta meg az alakuló gyű­lést, maid Lizsnyánszkv Antal, a Salgótarjáni Acélárugyár fő­mérnöke mondott beszédet, amelyben ismertette az új tö- megszervezet célkitűzéseit, és megszabta a megyei szervezet elkövetkezendő feladatait. Lizsnyánszky Antal főmér., nők referátumát vita kö­vette. A hozzászólások közbeni a jelölőbizottság előterjesztet­te javaslatát a Társadalom és Természettudományi Ismeret- terjesztő Társulat nógrádme- gyei szervezetének elnöksége és az ellenőrző bizottság tagjai­ra, amelyet a jelenlévők egy­hangú szavazatta' meg is vá­lasztottak. Az elnökség és az ellenőrző bizottság tagjai: mér­nökök, orvosok, pedagógusok, agronómus és az élet más terü­letéről kerültek ki. Nógrádszakál dolgozó rasztjai a felszabadulás már eddig is sokat kaptak a nép államától. Egy orvosi rendelő, egy tűzoltó szertár, egy községi szolgálati la­kás. nég\r kút és egy szeszfőzde épüli a község dolgozói részére. December 21-én a falu lakói, újabb állomáshoz érkeztek. 1953 december 31-e vo't an­nak a batárideje, hogy a> salgó­tarjáni AVESZ-doígozói Nóg- rádszaká! községbe is beszerel­jék a villanyt. Az ÁVESZ-dol- gozói azonban minden nehézsé­get —a hegyeket és hideget — leküzdve dolgoztak azért, hogy a határidőt 10 nappal megrövi­dítsék. Füzessy Ignác sztahano­vista gép kocsi veze tő. péidáuí má - sok előtt járhatatlannak láiiszó hegyekre szállította autójával a hálózat megépítéséhez szüksé­ges oszlopokat. A brigád tagjai sokszor dermedt ujjakkal dol­goztak az oszlopok tetején. A nehézségek ellenére js Molnár László szerelő brigádvezető irányításával december 21-én este őt órakor boldogan je­lentették: » szerelöbrigád a 30-ik községbe vitte el a vil­lanyt. 100 lakóházban, közü­leti épületekben, iskolákban az óvodában, tanáosházán és 10 utcai lámpán gyulladt ki a fény ezen az estén. Nógrádszakál község villanyhálózatának meg­építésévé! a Salgótarjáni AVESZ-dclgozói a felszabadu­lás után már az 55-ik község­be szerelték be a vezetéket és ezzel Nógrád megyében már 94 községben ég a villany. NógrádszakáO község dolgo­zói nem is kaphattak volna szebb karácsonyi ajándékot. Már két hete. .állandóan hord­ják a rádiót és december 21-én több mint 30 családi háznál szó­lal: meg a rádió hangja is. Za­ra Mihály, aki 1945 előtt kom- menciós cseléd volt, most 1500 forintért, Bence Pán termelőszö­vetkezeti tag 1300 forintért vá­sároltak rádiót. Nógrádszakál dolgozó parasztjai z< villany be­kapcsolása után most tovább folytatják munkájukat azért, hogy karácsonyra társadalmi munkával felépítsék a község kuiíúrotíhonát Értelmiségi Szombaton délután öt óraikor, közeli 300 érte’miségi dolgozd gyűlt össze Salgótarjánban, a megyei tanácsháza nagytermé­ben, hogy meghallgassa Méray Tibor Kossuíh-díjas újságíró. a.z Országos Béketanács tagjának beszámolóját II. koreai útjáról. Az értelmiségi békenagygyű­lést dr. Szálkái Géza, Munika- érdeimrendes orvos, a salgótar­jáni városi békeiroda tagja nyitotta meg, majd Méray Ti­bor tartott ünnepi beszédet. — Pontosan egy esztendeje annak, hogy első koreaj ufamrói hazatérve egy budapesti nagy­gyűlésen beszámoltam odakinti tapasztal! a tanúról. A beszámold az első útról, a háború borzal­mait tükrözte. Rombolásról és pusztításról, meggyilkolt kis­gyermekekről és rneggyalázott asszonyokról adott hírt, vérről, helytállásról, harcról, könnyről. — Második koreai ütemről hazatérve a mai beszámolót az­zal a három egyszerű szóval szeretném kezdeni: Koreában béke van. — Majd így folytatta: — Aki ma Koreáról beszámol, annak először az építésről kell szólnia. Az építésről, amely békegyűlés nagyszerű, s amely ugyanakkor nagyon nehéz. Méray Tibor beszámolója few vábbi részében ismertette azt a megfeszített építőmunkát, ame­lyet Korea fial és lányai, a fal­vak és városok dogozói hazá­juk újjáépítéséért folytatnak. Beszélt a Panmiindzsoni béke­kötésről, a megkezdődött újjá­építésről, a koreai és amerikai hadifoglyok helyzetéről és * rombadöntött ország újjáépíté­sére a Szovjetunió és a népi demokráciák álfa! nyújtott se­gítségadásról. Beszéde befejező részében ezeket mondotta: —A tárgyalások eszméje nagy és szent eszme a- népek előtt. Nem engedjük, nem tűr­jük, hogy kétszínű, alakoskodá politikai kalandorok, háborúra spekuláló szerencselovagok le­járassák, aláaknázzák. Tárgya­lásokat alkarunk, hozzátesszük: sikeres tárgyalásokat! Méray Tibor előadását hatal­mas tapssal köszönték meg Sal­gótarján értelmiségi dolgozói. A beszámolóihoz a gyűlés rész­vevői közül számosán szóiíafc hozzá. Szép karácsonyi ajándék p^­óta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom