Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-24 / 102. szám

:z szarai» \(u;fíXn 1953 december 24. Dolgozó népünk jólétét, a parasztság javát szolgálja az új begyűjtési rendelet „Az állami begyűjtés többéves rendszeréről” szóló elnökitanácsi határozat biztonságos alapra helyezte a paraszti termelést Növeli és már eddig is növelte a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek. egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelés. kedvét. Tehát e rendelet érde­keltté tette a termelőket a me­zőgazdasági termelés fokozásá­ban. s lehetővé tette, hogy a termelők mezőgazdasági termé­keiknek az eddiginél jóval na­gyobb részét értékesíthessék szabadpiacon. A rendelet nagy kedvezmé­nyeket nyújt a mezőgazdaság­ban dolgozóknak. Például amíg az /953-as begyűjtésnél a be­adás teljesítése volt mindenek­előtt, addig ma a rendelet biz­tosítja, hogy kenyérgabonából, takarmánygabonából az igazo't vetőmagszükséglet megelőzze a beadási kötelezettséget. Meg­szüntette a legelők utáni be­adási kötelezettséget. A terme­lési szerződéssel lekötött szán­tóterületet mentesítette a ter­ménybeadási kötelezettség alól. De így sorolhatnánk tovább mndazokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy jelentősen emelkedjék a mezőgazdasági termelés, ezzel együtt növekedjen a termelőszö­vetkezetekbe tömörült, vagy egyénileg gazdálkodó paraszt­ság jóléte, s tovább emelkedjék egész dolgozó népünk életszín­vonala. Mégis sok dolgozó paraszt felül még a kulákszőtte, hazug híreknek: ,& rendelet nem nyúj­tott kedvezményt." így fecseg a kulák. Mondani sem kell, hogy ez hazugság. Ez a kulákérv a dolgozó parasztok megtéveszté­sére. becsapására, termelési kedvének megbontására irányul. Az ilyenfajta kulák aknamun­kát meg keli semmisíteni, szét kell zúzni. A dolgozó paraszt­ság között úgy kell folytatnunk a rendelet ismertetését tartal­mazó politikai jelvilágosító mun­kát, hogy a legkisebbre szorít­suk össze a kulák befolyási te­rületét. A rendeletet viszont csak úgy lehet félreérthetetlenül ismertetni, ha a falusi kommu­nisták alaposan megismerked­nek azzal. Konkrét számítások­kal kell bebizonyít aniok azt. hogy mi az áj begyűjtési rende­let jelentősége, annak végre­hajtása milyen életszínvonal- emelkedést segít elő. mivel teszt biztonságossá a paraszti terme­lést, s hogy milyen nagy ked­vezményekkel gazdagítja a dol­gozó parasztok életmódját. Mennyit takarít meg Szorcsik András középparaszt? Szorcsök András bor sasbérc nyi kilenc ka- tasztrális holdas középparaszt, ez új begyűjtési rendelet jelentőségéről így beszél: — Már vártuk ezt a rendeletet. Mi, közép­parasztok csaknem mostohagyermekei voltunk az államnak. Pedig mi is azon vagyunk, hogy eleget tegyünk az állam iránti kötelezettségünk­nek. Mikor megjelent az új begyűjtési rendelet, elővettem a Szabad Népet, s számolgatni kezd­tem: vájjon valóban könnyítés-e ez és ha igen, hál mennyit is jelent? Ebben az évben 15 má­zsa S3 kilogramm terményt adtam be. A jövőévi beadásom, ahogy én számolom, 14 mázsa körül lesz. Tehát másfél mázsát megtarthatok magam­nak. Tojás- és baromfibeadásom 21.25 kilo­gramm volt. Ezzel szemben 1954-ben 12.40 kilo­gramm a beadási kötelezettségem. Tehát 8.85 kilogramm a különbség. Ezek az eredmények látszólag kicsiségek. Nem szabad azonban el­feledkezni arról, hogy sok kicsi sokra megy. Tejnél például már jelentős mennyiség marad meg. Csaknem a fele. 820 liter helyett 416-ot kell beadnom. Ehhez még az a kedvezmény is hozzájön, hogy beadáson felüli tejért 2.60 forin­tot fizetnek. Ha szabadpiacon akarom értékesí­teni fölöslegemet, 1200 forintot jeleni. — A hízottsertés-beadásom azonban több mint vo t, 45 kilogrammot adtam be, most meg va­lami 69 kilogramm a beadási kötelezettségem. Bár itt is vannak jelentős kedvezmények, ami azt mutatja, hogy államunk segíteni akar raj­tunk, mert a megkívánt súlyon felül a követ­kező évre számolják el a hízottsertést, vagy társat kereshet hozzá az ember. Egyszóval még így ts könnyebb, mint 1952-ben volt, amikor két darab 123 kilogrammos sertés volt a beadási kö­telezettségem. — Tehát a számít gatásnak megvolt az ered­ménye, mert kormányunk segítségét kilogramm­ban, literben és forintban látom magam előtt. Beszéljenek a számok... Tehát papírt, ceruzát kell vennünk kezünkbe, s ki kell számítani azt, hogy az új begyűjtés: rendelet szerint hogyan alakul a dolgozó pa. rasztok beadása. Például Somoskői Vince 8 holdas somoskői dolgozó paraszt az 1953. évi beadási kötelezettsége 952 búzakilogramm volt. Ezzel szemben az 1954. évi beadási köte lezettségének összes búzák: logramm ja 808. Tehát 144 búzakilogrammiat kevesebb a be­adási kötelezettsége a terményféleségekből. Az 1953. évi tejbeadása 760 liter volt. Az új begyűjtési rendelet szerint Somoskői Vince tej- beadási kötelezettsége 416 literre csökkent egy évre. Tehát ez azt jelenti, hogy 344 liter tejjel többet vihet a szabadpiacra. Nézzük meg a ba­romfi-, tojásbeadást Í6, hogyan alakul. A múlt évben tojás-, baromfibeadása 21.25 kg volt. Most ez a mennyiség 12 kg-na csökkent. Tehát 9.25 kg-mal több tojást, baromfit vihet a piacra. (A mellékelt grafikonos kimutatást a két begyűj­tési rendelet közti különbség jobb megértése céljából közöljük. A fehéren hagyott rész az 1953, míg a besatirozott rész az 1954. évi be­adást illusztrálja.) JJeköszöntött a tél. Ilyenkor nagyon sokan azt gon­dolják. hogy a mezőgazdaság­ba n a duruzsoló kályha mellett csak pipázgatni kell. mert hisz semmiféle munka nincs. Hát aki igv látja, az elég rosszul látja. Télen is akad munka bőven a mezőgazdaságban, hisz a nvári ■mezőgazdasági munkák mara­déktalan elvégzésének szerves, kiegészítő része a téli előkészítő munka. Nem mindegy az. ha> a vetőmagnak hagyott árpát, ku­koricát most csíráztatjuk, vagy csak a keléseknél vesszük észre, hogy a mag csíraképtelen volt. Vagv ped'g tejet akarunk hű­teni. s nincsen hozzá jegünk. Éppen ezért a téli munkálatok közül egvpár igen fontos tenni­valóra szeretném felhívni ter­melőszövetkezeteink vezetőinek, tagjainak és az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok fi­gyelmét­Ha az időjárás engedi, pótol­juk az elmaradt mélyszántáso­kat. A határban maradt szer­számokat, gépeket szed;ük ösz- sze, s ha hibásak javítsuk ki. élezzük meg. A mezőgazdasági termelőeszközök vasrészeit fá­radt olajjal kenjük be és állít­suk azokat fedett helyre. A lo­vakat és igásökröket vasaltas­suk be élesre, mielőtt még bal­eset történne. A tejhűtéshez szükséges jégmennyiségot már most vizfogásokkait biztosítsuk. A régi jégvermeket tisztítsuk ki és ahol eddig nem volt jégve­rem, ott készítsünk újat. Az engedélyezett favágásokat, nyeséseket végezzük el, a szer­számfának megfelelőt hagyjuk meg. A tavaszi vetéshez szüksé­ges vetőmagvakat forgassuk, szellőztessük, tisztítsuk ki. A hiányzókat szerezzük be. a pró­bacsíráztatásokat végezzük el. A burgonya- és takarmányrépa- prizmákat kísérjük figyelemmel, nehogy a burgonya megfagvion, vagy megrohadjon. Ahol fűzfa áll rendelkezésre, készítsünk etető és egyéb célra használható kosarakat. A gabonazsákokat, ponyvákat vizsgáljuk felül, nem kerüitek-e vizesen, vagy lyuka­san a tárolóhelvre. Az ilyeneket szárítsuk ki, foltozzuk meg és tegyük olyan helyre, ahol egér­kár nem érheti. A kiültetett gyümölcsfákat ellenőrizzük, nem esett-e le a kötés, nehogy nyúl- rágás érié. Az udvarokban lévő trágyát folyamatosan hordjuk ki a trágyázandó tábla szélére, rakiuk szarvasba és semmieset­re sem kupacokba. A meleg­ágynak való trágyát és fő'det készítsük a helyére, a meleg- ágvi kereteket, ablakokat javít­suk ki, aiz újakat sürgősen ren­deljük meg. A melegágv fedésé­hez szükséges zsúp- és nád taka­rókat készítsük el. Az állatok férőhelyeit tartsuk rendben, bő­ségesen almozzunk és szaksze­rűen kezeljük a trágyatelepeket. Az etetőrácsokat, vályúkat, jász lakat javítsuk ki. A szecská- záat, a gyors fül lesz tésí min­denütt vezessük be. A szálas- és abraktakarmánvokat mérlegelve etessük és feltétlenül ellenőriz­zük. hogy az állatok azt meg is egyék. Az istállózott állatok járt áfását ne hanyagoljuk el. A nagyszerű borjakat, disznókat nyírjuk meg. JVI indezen munkák hozzásegí­tik a termelőszövetkezete­ket és egyénileg dolgozó pa­rasztjainkat ai tavaszi munkára való alapos felkészüléshez, az áll at ál 1 ománv átteleltetéséhez. Gömöri Henrik. megyei agronómu? Fejlesztik a háztáji gazdasagot a tolmácsi tsz-ben A tolmács! Szabadság terme­lőszövetkezet tagjainak háztáji gazdasága még nem fejlett. Szá­mos tag nem rendelkezik ház­táji tehénnel, amely lényegesen emelné a tagok életszínvonalát. A vezetőség nem sok gondot for­dított eddig a háztáji gazdasá­gok fejlesztésére. Ez hibái, s e hibának a tagok látják kárát. Ezldáig az volt a kifogás, hogy a tagok nagyobb része nem ren­delkezik istállóval, s így nincs hol tartani a fejőstehenet. A vezetőség beismerte mulasz­tását és a tagok részére lehetővé tették a háztáji tehénistáílók kölcsönökkel való megépítését, így lehetőség nyílik arra, hogy a tagság igénybe vegye kormá­nyunk s egítsé gét háztáji tehén- vásárlásra. Kormányunk azért biztosította a háztáji tehénvá­sárlási kölcsönt, mert ezzel iis elő akarja segíteni a termelőszö­vetkezetek felvirágoztatását. a szövetkezeti parasztság jólétét. A kormán yunfoadta segítséget használják fel életszínvonaluk emelésére a tolmács! Szabadság tsz tagjai is. MEGYEI viszonylatban a tsz-ek sr'óépPési tervüket 165 százalékra teljesítették. Folya­matban van még 1000 köbmé­ter siló építése. Befejezésének határideje december 31. A szé- csénvi iárás tsz-ti 735 köbmé­terről 3.225 köbméterre emel'ék fel silóépítési tervüket, amit no­vember 10-re téliesítettek is. A szécsénvi II. Rákóczi például 530 köbméter, a palotási Május 1 tsz pedig 500 köbméter silót épített. A bércéii Aranykalász ezzel szemben a silóépítéshez szükséges anvagot még ki sem szóüí'otta, bár két darab 100 köbméteres siló építését vállal­ta. h Írek IGEN FONTOS népszükség­leti cikk a tűzifa. A vadaskerti Erdőgazdaság üzemegysége a bővebb tüzifakitermelés érde­kében munkásokat bármely pil­lanatban felvesz. A munkások részére biztosítanak ingyen la­kást, csekély hozzájárulással napi háromszori étkezést. A kereseti lehetőség havonta 1.100 — 1.200 forint. Az erdőgazdaság a dolgozók részére tűzifát is biztosít. ★ A SALGÓTARJÁNI megyei kórház a betegek hússal való hiánytalan el.átása érdekében sertéshizlaldát létesített, amely­ben jelenleg is 108 darab sertés hízik. ★ A tolmácsi gépállomáson há­rom t-ratktorosbrigád keretén be­lül 11 traktorvezető teljesítette éves tervét, az őszi idényben pedig 13 traktorvezető téliesí­tettel túl kampánytervét, A munkaverseny élenjáróit érté­kes díjakkal jutalmazták. Du- doli József egv ö’tönv ruhát Blaskó János egv pár bőrcsiz­mát, Topolcsik Imre egv pár külső és belső kerékpárgumit kapott. ★ A SZABAD NÖGRÁD köz­belépése nyomán Bíró Juliannái Pagony község tej. tojás, ba­romfi felvásárlóját a MÉSZÖV leváltotta és az elsikkasztott összeg megtérítésére kötelezte. Bíró Julianna helyett január 1-től Fülöp Józsefhét állították be felvásárlónak. ★ FRISS LÁSZLÓ, a karancske­szi állami gazdaság főagronó- musa a dolgozókkal való szo­ros együttműködés eredménye­képpen hozzásegítette a gazda­ságot az őszi munkák hiányta­lan, ióminőséeben való végre­hajtásához. E példás munka eredményeképpen az őszi szem­le a'kalmávai a gazdaság har­madik helyezést ért el. (Szől- lős Sándor. ÜB-elnök.) ★ EGYRE Nö a termelőszövet­kezeti tagok jóléte. Megyénk­ben 268 tsz-tag jelentette be igényét, hogy a kislakásépítési kölcsönakcióval lakást szeretne építeni. Az úi kormánypro- gramm falóban a dolgozók jobb életét Végit i elő 4r A PILJNYl Dózsa tsz ebben az évben egy száz férőhelyes sertéshízlalót, 200 férőhelyes baromfiólat, 20 férőhelyes tehén- istállót. 24 férőhelyes lóistállót és egy kertészlakást épített. Ál­latállományuk így védve van a hideg ellen, a 370 köbméter siló takarmánnyal pedig a takar­mánybázist is biztosították ré­szükre. i—■»—aganmgw Megjegyzések SZÓ ÉS A TETT A „bürokratizmus” — szó fogalmát sokain csak az „iktatás", „aktázás’', „pecsételés”, „irattározás”, s az ügykezelés egyéb adminisztratív túltengéseire korlátozzák. Persze ezek is a büro­kratizmus tünetei — de távolról sem ez a lényeg. A bürokratizmus lényege: az élettől váló elszaJmlás. Büro, kratizmus mindaz a munka, amellyel feleslegesen terhelik akár az állami szerveket, akár a népet. A bürokratizmus ismérvei közé tartozik a munka rassz megszervezése, a határozatok nem-, ismerete, a tervszerütienség, a kapkodás és felületesség. Mind-, ezek jellemző tüneteiről így ír Bölcső Pál ceredi tanácstitkár, „November 25-én 9 órára mintegy 35—40 dolgozót idézett be a salgótarjáni járási tanács végrehajtó bizottságának igazga­tási osztálya kihágást ügyben a ceredi tanácsházára. A beidézet­tek a jelzett időre meg is jelentek, de amikor hiába vártak kiét órán keresztül, elégedetlenkedni és zúgolódni kezdtek, hogy ne­kik dolguk van, miért teszik őket bolonddá. Igyekeztem meg­nyugtatni a dolgozókat azzal, hogy esetleg az autónak lehetett út- közben valami baja, 5 ezért késik a járási tanács rendőrbüntető­bírója Makovnyik elvtárs. Amikor felhívtam telefonon s megkér­deztem, hogy „mi lesz” (?) azt válaszolta: „egy értekezlet jött közbe”, s csak aztán tudnak kijönni. Megkért, hogy ezt mondjam meg a dolgozóknak és, hogy „legyenek türelemmel”. Makovnyik büntetőbíró 12 óra után érkezett meg Ceredre...” Lám még csak a levél felénél tartunk, máris jelentkeznek a bürokratizmus kórokozói, a tervszerütlenség, a felületesség. „December 16-ára ismét beidéztek körülbelül 30—35 dolgö, zót a tanácsházára. 9—10—11 órára. A beidézettek megjelentek, A bürVetőbíró nem jött ki Ceredre. A beidézeti dolgozóiknak nagyrésze a mostani téli időben jakitermeléssel foglalkozik, s íme már másodszor maradnak távol munkahelyüktől. Ez 60 munkanap termelésből való kiesést idézett elő. A büntetőbíró elrabolta a dolgozók munkaidejét ugyanakkor lazította az állami fegyelmet...” * Makovnyik büntetőbirő, mint a járási áCamhatalmi szerv funkcionáriusa tatán még tudatában sincs annak, hogy 5, mint munkáskáder bürokratikus vágányra vitte a tanács rendészeti jellegű munkáját. Vagy talán a párórai késés, a másodszori meg, nem jelenést „csendes” büntetésként szabta a beidézettekré?... Nem, ehhez nincs joga Makovnyik büntetőbírónak: persze ilyen hibát követ el az a funkcionárius, aki az „akta” mellett nem látjy az élő embert. Sokan felvetik: nem kelt félteni az új kádereket az elbüro., kratizálódásiól: Ez téves felfogás. A pártinak különös gonddal keli védekezni az úi káderek elbürokratizálódása ellen. Egyrészt, mert a szocialista államigazgatás kialakulását veszélyezteti, másrészt, mert a veszély rejtettebben jelentkezik. Vájjon ki tété, lezte volna fel Makovnyikról, az életből jött új emberről, hogy a bürokratizmus karmai közé kerül. Lám, ez a példa is mutatja, hogy az új káderek elbürokratizálódásának veszélye fennáll. A já, rési tanács hivatali pártszervezetének nem szabad megfeledkez, nie Lenin elvtárs tanításáról, hogy a proletár tisztviselő bizo, nyos fokig való „elbürokratásodása” is fenyeget mindaddig, míg a tőkés rendszer nyomai megvarrnak. Tanulságul: e«y tanácsfunkcionárius nem játszik szavával, ha egyszer szavát adta, legyen álhatatos, energikus és tartsa meg Ígéretét. Ha valamilyen okból elszámítolta magát, akkor vallja be nyíltan, nehogy a fecsegő, sőt esetleg a csaló rút szer repében tűnjön föl. Amikor a funkcionáriusnál „a szó nem egye­zik meg a tettel, — mondotta Lenin — ez már egészen rossz dolog. Ez képmutatásra vezet”. A szó és a tett közötti különb­séget a járási tanács hivatali pártszervezete nem nézheti el, A köz érdekei, a káderek nevelésének érdekei megkövetelik, hogy felfigyeljen minden törvénytelenségre, feltárja a hiányosságokat, hogy a tanácsi funkcionáriusokat a nép szeretetére, az áttamí érdekek őszinte és becsületes védelmének szellemében nevelje, (lantos) Vidáman végzik a téli gépjavítást... Ma tra-ktordübö-rgéstői hangos a Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat udvara. Bejáratás, majd fékpróba alatt állnak a kész gé­pek. Körülöttünk serényen fog­lalatoskodnak a szerelők, akik­nek száma a tervezetthez, vala­mint a kijavítandó erőgépek számához viszonyítva bizony kevés. De azért megy itt a mun- ka. A dolgozók minden erejüket, tudásukat a téli gépjavítás si­Czibor János kénéért áldozzák. A vállalat jól felkészült a téli gépjavításra. A javítás előkészületei még az aratás befejezte utáni időkre nyúlnak vissza, amikor a veze­tőség már gyártatta a sablon­alkatrészeket raktárra, hogy ezekkel se kelljen foglal kozni a főjavítás ideje alatt, hanem azok készen rendel kezesre áll­janak. Az erőgépek beszállítása októ­ber végével kezdődött meg. Ez meglehetősen vontatott volt, mert a gép állomé sok és s-z ál­lam! gazdaságok még az utolsó perceket is kihasz­nálták a szántásra. A vál­lalat vezetősége mindent meg­tett ahhoz, hogy biztosítsa a tervteljesítést. A szerelőműhe­lyekben biztosították a munkai- védelem előfeltételeit. A jnűhe­lyek fűtöttek, befonpadozatúak, a felfázás veszélye miatt láb- ráccsal van ellátva. A baleset- elhárító eszközök (háló, szem­üvegek) a dolgozók rendelkezé­sére áí Inaik. A védőételek kiosz­tása naponta folyik. A dol­gozók ai forró teának örül­nek a legjobban. A mos­dó, zuhanyozó, kádfürdő mű­szak után a dolgozók ren­delkezésére áll. A vidéki dol­gozóknak fűtött pihenő, újpap- lanois, lepedös, tiszta ágyak áll­nak rendelkezésre, ahol estén­ként ai rádió és. gramofon hang­jai melleit szórakozhatnak. Ol­vashatják a napi sajtót és ké­peslapokat. A dolgozók kulturá­lis igényeinek kielégítésére a vállalatnak színpaddal ellátott kultúrterme van, ahol a dolgozó fiatalok szorgalmasan próbáz- nak a szilveszteri műsoros estre. A vállalat szakszervezeti ve­zetősége nagy gondot fordít a munkaversenyre. Legutóbb röp- gyűlést tartottak, ahol a vál­lalat dolgozói egyhangúlag el­fogadták a pestmegyei géoia- vító vállalat versenykihívását, a téli1 főjavítási terv időelőtti befejezésére. E vállalás végre­hajtása érdekében a munkabri­gádok egymást hívták ki ver­senyre mindennap! értékelés mellett. Például Gergely Mik­lós, a vállalat specialista he­gesztője versenyre lépett az or­szág valamennyi gépjavítójának hegesztőiével 210 százalékon felüli átlagteljesítmény eléré­séért. A dolgozók önkéntes, szo­cialista munkaversemye szép eredményekkel gazdagítja a vál­lalat hírnevét. Például december 17-én Gergely Miklós specia­lista hegesztő brigádvezető 291. Jamri.k László lakatos 260. Kal­már András marós 209, Czrlbor János esztergályos 200, Pásztor Vince szerelő brigádvezető 18S Bartos János szerelő brigádve­zető 166 százalékos termelési eredményt érteik el. A brigádok egymásközti versenyében a. Di­namó-brigád 245, az Ifibrigád 142, az Előre-torigád 127 száza­lékos tervteljesítést értek el. A szétszerelőbrigád lemaradt, 100 százalékon alul teljesítettele A vállalat legpéldásabb, leg­jobb minőségi munkát végző dolgozója Gergely Miklós spe­cialista hegesztő, akinék nevem- bér havi átlagteljesítménye 38|1 százalék. Kiváló szakember. Munkájában fáradhatatlan. A vállalat második legjobb dolgo.- zója Czibor János esztergályos., aki letéve a katonaruhát, azon mai munkára jelentkezett. Műn kaját példásan végzi. Gergely Miklós Amint az eredményiek is mu­tatják, a mezőgazdasági gép­javító vállalat dolgozói becsü­lettel harcolnak a téli gépjavh- tási terv teljesítéséért, hogy jóminőségben kijavított gépekkel segítsék a mezőgazdasági dol­gozók munkáját, a terméshoza­mok növelését. Alexy János, üzemi párttóílkár ‘fc. Varga Márton igazgató.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom