Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-02 / 96. szám

4 SZABAD TVOGII'Id 1953 december 2. Ho Si Minh nyilatkozata a vietnami fegyverszünet lehetőségeiről A NAGY HAZAFI december 1-én 19. eszten­deje, hogy a nép ellen­ségei, a trockista-zinovjevista árulók, ai nemzetközi imperializ­mus bérgyilkosai meggyilkolták Szergej Mironovics Kirovót. Kirov, a Párt Központi Bi­zottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, a leningrádi kommunisták vezetője volt. Az ellenség azért gyilkolta meg, mert híven szolgálta ai szovjet népet, a szovjet nép alkotóere­jének, törhetetlen energiájának igazi megtestesítője volt. A szovjet nép forrón szerette Kirovót, Lenin és Sztálin hűsé­ges tanítványát, az elvhű bol- 6evikot, a Szocialista Forrada­lom lánglelkfl harcosát. Kirov fiatal korától kezdve összekötötte sorsát a kommu­nista párttal. Az első orosz for­radalom idején a tomszki párt- bizottság tagja volt. Az első' orosz forradalom leverése után Vlaigyflcavkazba utazott és ott a „Terek” c. hetilap szerkesztő­ségében dolgozott. Különböző álnevek alatt írt cikkeket a kommunista párt politikájáról, a cári hóhérok gaztetteiről. Az első világháború alatt Kirov Észak-Kaukázusban foly­tatott propagandamunkát. Az 1917-es februári forradalom ide­jén Vlagyikavkazban vezette a párt tömegmunkáját. 1917. októberében Kirovót Pet- rográdba küldték, a szovjetek második összoroszországi kon­gresszusára. Amikor a kommunista párt. a polgárháború befejeztével áttért a népgazdaság helyreállítására, Kirovót Azerbajdzsán Kommu­nista Pártja központi bizottsá­gának titkárává választották meg. Öt évig végzett Azerbajd­zsánban lelkes, lendületes, erér lyes szervezőmunkát. 1925-ben került Kirov a lenin- grádi pártszervezet élére. lydinden erejét az első ötéves 1 terv végrehajtásáért ví­vott harcra fordította. Az ö köz­vetlen irányításával kezdték meg a Szovjetunióban a trak­torok tömeges gyártását. Nagy munkát fejtett ki az energetikai bázis megteremtése terén. Nagy jelentőséget tulajdonított a mezőgazdaság fejlesztésének. Egyik kiváló tulajdonsága Ki- rovnak, hogy atyaiilag gondos­kodott az emberekről, a lakás­építkezésről, kultúrházak, sport­pályák, parkok létesítéséről. Nagy munkát végzett Kirov az ideológiai munka terén is. Forradalmi tevékenységének kezdetétől fogva nagy jelentő­séget tulajdonított a marxi-le­nini elméletnek. Állandóan ta­nult, sokat olvasott, tanulmá­nyozta a mairxizmus-leninizmus klasszikusainak műveit. Jellemző tulajdonsága volt, hogy sohasem elégedett meg az elért eredményekkel, nem is­merte az önelégültséget és nem szűnt meg hangoztatni a bírá­lat és önbírálat fontosságát. J^irov tevékenyen résztvett az októberi felkelésben, majd visszatért az Észak-Kan- kázusba és ott irányította a Szovjet Köztársaság megszüle­téséért vívott harcokat. 1919-ben Kirov Asztrahánban vett részt ai város hősies védel­mében, a beavatkozók és a fe­hérgárdisták ellen. A szovjet, emberek soha nem ** felejtik el Kirov közvet­len, vidám mosolyát, hangoló szavait, szenvedélyes pártossá­gát, meleg emberszeretetét. Mindig bálával és szeretettel gondolnafk Szergej Mironovics Kirovra, aki egész életét a kom­munizmusért vívott harcának szentelte. Ho Si Minh, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnöke nyilatkozatot adott az „Expres­sen” című svéd lapnak. A svéd újság vasárnapi számában kö­zölte a-zokat a válaszokat, ame­lyeket Ho Si Minh a lap munka­társának kérdéseire adott. A nyilatkozat a többi között így hangzik: Kérdés: A francia nemzetgyű­lés legutóbbi vitája rámutatott, hogy nagyszámú francia poli­tikus az indokínai konfliktusnak tárgyalások útján való rende­zésé; kívánja. Számítani lehet-» arra. hogy ezt a kívánságot, amely még erősebben él a fran­cia népben, ön és kormánya kedvezően fogadná? Válasz: A háborút a francia kormánv kényszerítette a viet­nami népre. A vietnami nép kénytelen volt fegyvert ragadni, harcolni é« már nyolcadak éve hős :esen védelmezni nemzeti füglgietlenségét é,s azt az óha­ját. hogy bélében élhessen. Ha a francia gya-rmaíositók foly­tatják hódító háborújukat, a vietnami népnek az az elhatá­rozása, hoev győzelemre viszi hazafias harcát. Ha azonban a francia kormány, okulva az el­múlt évek tanulságaiból, haj­landó fegyverszünetet kötni és tárgyalások útján megoldani az ’ndokínizi kérdést, a Vietnami Demokratiku® Köztársaság és népe kész megvitatni a francia javaslatot. Kérdés: Jelenleg megvannak-e a fegyverszünet lehetőségei és ha igen, milyen feltétetekkel? Válasz: A francia kormánynak meg keli szüntetnie az ellensé­I-smeretes, hogv az amerikaiak halogató patikája következté­ben több mint egv hónapja eredménytelenül tanácskoznak a koreai politikai értekezletet elő­készítő megbízottaik. Az ameri kaiak elsősorban a semleges nemzeteknek a politikai érte­kezleten való részvétele ellen támasztottak akadályokat. Ké­sőbb olyán képtelen kiie'entésé- ket tettek, hogv a Szovjetuniót nem lehet a semleges nemzetek közé sorolni, mivel „egvike volt a Koreában h a daívis ed te knek ”. Ez ellentmond a nyilvánvaló tényeknek, hiszen az egész világ tudja, hogy éppen a. Szovjet­unió javaslatára kezdődtek meg a fegyverszüneti tárgyalások. Az amerikaiak később részben beleegyeztek, hogv semleges nemzetek rósztvevyenek az érte­kezleten. de a korlátozásoknak olyan tömegét javasolták, hogv a gyakorlatban lehetetlenné ten­nék ai részvételt. A koreai-kínai fél, hogy véget- vessen ennek a bűnös huzavo­nának, és előmozdítsa a koreai békét, november 30-án nagyje­lentőségű javaslatot tett a poli­tikai értekezlet megtartására Javasolja, hogy az értekezlet geskedéseket, a fegyverszünet tehát ilyenformán valósággá válik. Ennek a fegyverszünet­nek az alapjai azonban az, hogy a francia kormány tiszteiéiben tartja Vietnam függetlenségét. Kérdés: Ebben az esetben el­fogadná-e ön egy olyan értekez­let megtartását, amely lehetővé tenné a folyamatban lévő ellen ségeskedések megszüntetését? Válasz: A háború igein sok megpróbáltatással járt népünk számára. A francia- nép is sokat szenvedett, ez az oka annak, amiért a francia nép a vietnami háború ellen küzd. Mindig nagy rokonszenvve! és csodálattal kí­sértem a francia nép és a fran­cia békeharcosok küzdelmét. Ma azonban nemcsak Vietnam füg­getlenségét fenyegeti agresszió, súlyos veszélyben forog Francia- ország függetlensége is. Egy­részt az amerikai imperializmus arra uszítja a francia gyarmato­sítókat, hogv folytassák és ter­jesszék ki Vietnam meghódítá­sára irányuló háborújukat, azzal a céllal, hogv mindjobban és jobban gyengítse Franciaorszá­got és átvegye a helyét Viet­namban. Másrészt az amerikai imperializmus arra kényszeríti Franciaországot, hogy hagyja jóvá az „európai védelmi közös­ségről” szóló egyezményt, amely a német militarizmus újjáéledé­sét jelenti. A francia népnek a függetlenségért, a demokráciáért, a békéért és a vietnami háború befejezéséért vívott küzdelme egyike azoknak a legfontosabb tényezőknek, amelyek révén megoldható a vietnami kérdés. egyenlő alapokon nvugvó érte kéziét legyen a két fél között, a határozatokat a két fél egyen­rangú megállapodásával kell hozni és a határozatok kötelező erejűek legyenek minden egyes aláíró országra. A két fél olda­lán az érdekelt országok, egy­részről a Kínai Népköztársa­ság és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság, másrészről az amerikaiak oldalán részvevő tizenhét ország venne részt. Az eredményes munka elősegíté­sére a 'koreai-kínai fél javasol­ja. hogy hívjanak meg öt semle­ges országot. (Szovjetunió, In­dia, Indonézia, Pakisztán és Burma.) A semleges országok minden korlátozás nélkül vehet­nek részt az értekezleten, de nem rendelkeznek szavazati jog­gal. A koreai-kínai fé! javasolja, hogy az értekezletet december 28-ra, az indiai Uj-Dethibe hív­ják össze. Napirendi pontokul javasolja a hadifogolykérdést; az összes külföldi csapatok Ko­reából való kivonásának kérdé­sét; a koreai kérdés békés ren­dezésének problémáját; s más kérdéseket a koreai kérdéssel kapcsolatosan. A pénznek nincsen szaga Palm Springs Ca­lifornia egyik legdi­vatosabb fürdőhelye. Csak „kiválasztottak" szórakozhatnak itt. Olyanok, akiknek évi jövedelmét legkeve­sebb, ötnullás szám­jeggyel lehet kifejez­ni. Az elegáns palm- springsi urak és dá­mák a calif orniai dol­lárarisztokrácia hang­adói. A palm-springsi botránykrónika ripor­tere azonban egy szép napon „rendkí­vüli felfedezést” tett. Kiderítette, hogy Palm Springsben az előkelő társaság" jelentős részt... geng­szterekből áll! Az egyik pompás villa például a hír­hedt Al Capone egyik volt bizalmasáé, aki most a chicagói vendéglőtulajdonosok egyesülésének meg­bízottja. A szemfülés ripor­ter a „kiválasztottak" közül soknak a kilé­tét leplezte le. Kide­rült, hogy itt majd­nem mindenki geng­szter, vagy az volt. Palm Springs nyu­gati negyedében él Mr ]oe Rasco, Al Ca­pone volt szárnyse­gédje. Jelenleg sör- gyártulajdonos Chi­cagóban. Mr. Clarkról, aki­nek villája 75.000 dollárt ér, mindenki tudja, hogy összeköt­tetésben állt vala­mennyi ismert geng­szterrel és szélhámos­sal. A vállalkozó szel­lemű riporter „felfe­dezése" csöppet sem érintette a palm- spnngsi léhűtőket. Egy szolid üzletem­ber, aki sajtónyilat­kozatot tett az eset­tel kapcsolatban, ci­nikusan kijelentette: „Mindenki úgy csi­nál pénzt, ahogy tud. Nincs abban semmi". Más szavakkal: a pénznek nincsen sza­ga. Nagyjelentőségű koreai-kínai javallat a politikai értekezlet megtartására December 4-én ünnepük Lengyelországban a bányásznapot A lengyel bányászok évről évre december 4-én ünneplik meg a hagifományos bányász­napot. Ilyenkor velük ünnepel az egész nemzet. Lengyelország nagymértékben „bánuászország” A bányászok teszik ki a lengyel ipar összes dolgozóinak 20 szá­zalékát. A szénbányászat Len­gyelország elsőrendű fontosságú nemzeti iparága. A nép;, Len­gyelország a kőszéntermelés mennyisége tekintetében ötödik helyen áll vüágviszony'atban a széntermelő országok sorában. A népi hatalom, a fejlődés soha nem látott és nem tapasz­talt lehetőségeit nyitotta meg a szénbányaipar előtt. Mindörökre elmúltak azok az idők, amikor Lengyelországban bezárták a bányák kapuit. Mióta a lengyel nép vette kezébe a hatalmat, azóta szakadatlanul foyik n bányaüzemek nagymérvű kibő­vítése és új bányák feltárása. A múlt esztendőben két új bánya kezdte meg működését, a ,,We- sola II” és a „Ziemowit IV. Ezeken kívül számos új tárnát is megnyitottak. Az új bányák és tárnák feltá­rásával egyidejűleg lendü'e- tesen halad Lengyelországban a meglévő üzemek korszerűsítése. a munka átok nagymérvű gépe­sítése. Egyre újabb és újabb lengyel és szovjet típusú bánya­gépeket alkarnak munkába. A kitermelt kőszén szállításának gépesítése az idén elérte a 94 százalékot. A bányaipari gépek terme’ése ma hétszer nagyobb, mint 1946-ban . A népi Lengyelországban a szénkitermelés idén már elérte a 88 millió tonnát 1955-ben. a hatéves terv u’o'só esztendejében az előirányzat szerint 100 millió tonna szenet termelnek majd az országban. A mai lengyel bányászifjúság csodálkozással hallgatja az idő- sebb bányásznemzedék elbeszé­léseit arról, hogy a két világ­háború közötti időben 30 ezer lengyel bányásznak he lett kül­földre vándorolni. A hazti bá­nyákban tengődő dolgozók pedig éhbérért termelték a szenet a bányabárók profitjának gyara­pítására. A népi Lengyelország­ban minden bányásznak van mukája, tervszerűen gondoskod­nak az új bányászok képzéséről. A bányászpályára készülő ifja­kat a népi a lám 19 bányászati előképző iskolán, 68 alapfokú bányászati szakisko’án. 25 tech­nikumon és a műszaki főisko­lák bányászati tanszékein ingyen képezik ki. A népi Lengyeldtszág megbe­csüléssel és szeretettel övezi a széncsaták hőseit. Négy eszten­dővel eze ölt lépett életbe az új bányásztörvény. a „Bányász Charta", amely számos előnyt biztosított a bányászok számaira. Mindenekelőtt negyedévi pót- díjahat állapított meg a föld- alatt dolgozó bányászok számá­ra, lényegesen meghosszabbí­totta a vájárok és csillések sza­badságidejét, eme’te a betegségi segélyek összegét. Az összes dolgozó kategóriák közül a bá­nyászok kapják a legmagasabb nyugdíjakat. A nyugdíjigény jár gosultság már az 55. életévtől kezdődik. Az idősebb bányászok közül sokan igazgató', műveze­tői és más fontos tisztséget töl­tenek be. A népi á'lam nagy gondot fordít a bányászok munkabiz­tonságának állandó növelésére. Évről évre nagyobb összegeket fordítanak ezekre a célokra. Szi­léziában van egy bánya, amely­ben a munkabiztonsági felsze­reléseket tudományosan kik'sér- tetezik. Itt do'gozzák ki a bale­setek elkerülését célzó tudomá­nyos módszereket is A gliwicei műszaki egyetemen külön tan­szék foglalkozik a bányaüzemek munkabiztonsági problémáival. A lengyel bányaiparban a bale­setek száma jóval kisebb, mint a háború előtt volt és ez az arányszám napról napra tovább csökken. A népi kormány széleskörűen gondoskodik a bányászok és csaádtag javnak egészségvédel­méről is. A bányaüzemekben 80 rende’ öintézet működik, csaknem 100 egészségügyi ál­lomást és fogorvosi rendelőt lé­tesítettek. A nép; állam nagyösszegű hi­teleket biztosít „ bányász aká- sok építkezéseire és a meglévő lakóházak tatarozására. Festői­én szép vidékeken keletkeznek új bányászlak út ele pék. Sőt egé­szen új városokat is építenek a bányászoknak. Ilyen például Nowe Tychy. Nowa Huta után a Legyei Népköztársaság má­sodik szocialista városa. Az el­múlt esztendő végéig 32 ezer új lakószobát építettek, mintegy 60.000 lakószobát tataroztak ki a bányászcsaládok számára. Az idén 9 ezer új lakószobába köl­töznek be a széncsaták hősei. Jövőre 18 ezer lakószoba építé­sére kerül sor. Az idén 500 csa­ládi ház építése ns megindult. A lengyel bányászok decem­ber 4-i ünnepükön felmérik meg­változott új életük eredményeit, biztonsággal tekintenek a jövő e'é, amely egyre szélesebb és ragyogóbb távlatokat nyit meg valamennyi lengyel dolgozó előtt. KILENC ÉVE SZABADULT FEL ALBÁNIA 1944 november 29-én, az al­bán—jugoszláv határon új kor­szak kezdetét hirdette a pus'ka- ropogás. A vöröscsillagos sap­kája albán partizánok az utol­só hitlerista alakulatot is ki­űztek hazájuk területéről és ju­goszláv területen üldözték to­vább az ellenséget. Albán nemzedékek évszázados álmát valósították meg a hős partizánok. Felkelt a szabadság napja, amelyről költők lantja zengett, amelyért százak és ez­reik ontották vérüket, áldozták fel otthonukat, életüket. A törté­nelem folyamán az ailbán nép legjobbjai véreztek el az ered­ménytelen szabadságharcokban, amíg csak 194! november 8-án meg nem alakult az AT-bán Kommunista Párt, és szétzúzta az albán sas súlyos bilincseit. A párt hivó szavára 70.000 albán hazafi fogott fegyvert, s a megszállók hamarosan min­denütt forrónak érezték lábuk alatt a talajt. A -szabadság és a független­ség nem hullt az albán nép ölébe. Kemény harcot kellett vívnia, sok áldozatot kellett hoznia érette. Felégetett fal­vak, felrobbantott hidak, lemé­szárolt ártatlanok százai beszél­tek a visszavonuló megszállók vad dühéről. Tűzvészben, könny és vér közepette született az al­bán szabadság és ragyogó fé­nyénél harcba indult az or szab aprajai-naigyja. Uj-a-b'b csata kez­dődött a munka, a békás építés frontján, s a háború kitüntetett hősei most már szerszámmal kezükben öregbítették érdemei­ket Egymásután tűntek ei a há­ború gyászos emlékei, s a sza­bad földön virágzásnak indult az új élet. A Szovjetunió ba­ráti jobbját nyújtotta a kis nép­nek, és a sokoldalú, önzetlen szovjet segítséggel csodákat mű­velt Szfcander-bég népe. írás­tudatlanság, szakmunkáshiány, belső és külső ellenség gördí­tett akadályokat a felemelke­dés útjába, de az albán dolgozó tömegek pártjuk vezetésével diadalmaskodtak a nehézsége­ken. Országos harcot indítottak az írástudatlanság felszámolá­sáért s a párt könyvet adott a dolgozók kezébe. Felszámolták a trockizmust, titóizmust, amely soraik egységét akartai megbon­tani. Hiába ittak előre a med­ve bőrére az olasz, a görög és a jugoszláv agresszív tervek szervezői, ez a kicsi, de ai szo­cialista hatálom erejével és a béke táborának támogatásával rendelkző ország visszavert minden provokációt, szilárdan őrzi függetlenségét, szabadsá­gát, békéjét. A párt vezetésével és ai Szov­jetunió baráti támogatásával a tömegek munkája eleven való­sággá változtatta a kétéves ter­vet. A maradi faekék a mú­zeumba’ kerültek, a mocsara.: helyén cukorgyárat helyeztek üzembe. A Lenin-vízierőmü a párt fennállásának 10. évfordu­lójára megkezdte a villamos- energia-termelést és évi 20 mil­lió méter textilanyago-t kezdtek adni a Sztálin-textilkombináthan felszerelt szovjet gépcsodák. 1951-ben az Albán Népköztár­saság az ötéves tervek útjára lépett. A békés építőmunka év­ről évre jobban megváltoztatja a falu és a város arculatát. Az elbászáni feldolgozó kombinát a skodrai dohányfermentáló, a rogozsinai gyapotkártoló, a vlo- rai rizshántoló és cementgyár stb. megannyi fontos határkövet jelent a szocialista iparosodás útján. Cerrikben olajfinomító és szocialista város, a Mát-Jolyó mentén pedig az Enver-vízierő- mű, az ország legnagyobb erő­müve épül. Az iparban és a mezőgazda*- ságban a dolgozók élenjáró szovjet módszerekkel harcolnak a magasabb termelékenységért, terméshozamért. Az egykori több mint egymillió írástudatlan ha­zájában mindenki ©lőtt megnyut a tudás kapuja és minden tize­dik gyermek szakiskolai, vagy főiskolai képzettségre tett szert Az ötéves terv végére teljesen eltűnik az írástudatlanság. Az Albán Népköztársaság -ma egyetlen hatalmas építkezés, aho! mindenki tanul, hogv több tudással gyorsabban emelje né­pének kulturális életszínvonalát. Több mint harmincezer élmun­kás, csaknem ötezer sztahano­vista mutat példát abban a harcban, amely a párt és a kor. mány program-mjának valóra- váltásáért folyik. A dolgozó pa­rasztság jó munkájának bizo­nyítéka, hogy idén a harmad:';: negyedévben 39.1 százalékkal több élelmiszer került s dolgo­zók asztalára, -mint az 1952-es év azonos időszakában. November 29-e az albán né­pet újabb munikasi'k-erek birtoká­ban találja azon az úton, ame­lyen a párt vezetésével gyors j lépteikkel halad $ szocialista * jövő felé. FILM HITLERRŐL „Mindennek eljön a maga ideje” — vélekedik Hartwi-g müncheni fi l-rn gyáros. Most itt az ideje például, hogy filmet ké­szítsenek Hitler életéről. Nyugai-Németország fasizálódi-k, mi sem időszerűbb hát, minthogy megjelenjen a vásznon az őrült Führer. EJ is készült a film a régi nád filmkrcnikákbój, „öt perc­cel 12 után” — ez a címe. A főszereplő Hitler. Eddig rendben is volt minden. Az úgynevezett „filmipari önellenőrzésen” azon­ban váratlanul elakadt az ügy. Ez a szervezet meglepetésre nem engedélyezte a film bemutatását. Dicsérendő cselekedet volna ez, ha a náci propaganda megakadályozása lett volna a célja. Kide­rült azonban: az „önellenőrzés” kifogás® csupán az, hogy Hart­wig .., nem világította meg eléggé Hitlernek a wet-mari köztár­saság idején folytatott tevékenységét. A váll aJkozószellemű Hartwigot egyébként korántsem ked­vetlenítette el a cenzorok döntése. A „Die Welt” című lap köz­leménye szerint kijelentette, hogy amennyiben Nyugat-Németor- szágba-n betiltják a fiúmét... aiz Amerikai Egyesült Államokban fogja bemutatni! Ott nem lesznek ellenvetések. Igaz, ami igaz. Ott tényleg aligha lesznek ellenvetések. Le­het, hogy még más országok filmvásznaira is felsegítik ezt a szenny művet. Mindenkit a maga helyére A baltimorei M. Bright (Ma- ryland-állam) egy automobilke­reskedelmi cég tulajdonosa. Mindenki „derék amerikainak” ismeri. Hosszú ideje pályázik már Marylan-d-állam kormány­zójának tisztére. Mr. Bright nemrég újabb ta­nú-jelét adta „államihűségének". Saját költségén gránit emlékmű­vet állíttatott irodája előtt... McCarthy szenátornak. A nagy „boszorkányvadász” alakja pőrén áll talapzatán, ádázul küzd » testére tekerőző kígyókkal, amelyek természete­sen a „vörös veszélyt” akarják jelképezni. A rendőrség azonban hama­rosan kénytelen volt éjjel-nap­pal őriztetni aiz emlékművet, mert ismeretlen személyek nap mint nap sárral mocskolták be, „tiszteletlen” feliratúkkal írták, horogkeresztekkel rajzolták tele. De mindennek teteje, a „super- patriot” (szuperhazafi) feliratot átvál toz t-aitták „stupop atriot”-ra, ami eszelős hazafit jelent. Legvégül olyasvalami történt, ami még magát McCarthy sze­nátort is felingerelte. Az őrizet ellenére egy szép napon az em­lékmű a pőre szenátorral és a kígyókkal nyomtalanul eltűnt helyéről. Mozgósították az egész baltimorei rendőrséget. Hosz- szadalmas nyomozás után az emlékművet, helyesebben ma­radványait megtalálták.,, a város szeméttelepén. Jól mondja az amerikai köz­mondás: „Mindenkit a maga helyére.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom