Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)
1953-12-02 / 96. szám
19S3 december 2. SZABAD iröGIt'fD 5 A pásztói Szabadság tsz-ben bőségesen biztosítják a téli takarmányszükségletet Gépállomásaink mélyszántási tervteljesitése a november 25-i értékelés alapján Gépállomás százalék igazgató agronómus Mohora 45,6 Tremücsa.n Gábor Gajzinger Pál Pásztó 44,8 Szőke János Kiss Ferenc Szécsény 44,4 Lőkös András Domszki György Karancskeszi 39,7 Tóth István Gordos Gyufa Tolmács 38,9 Varga Mihály Gálfi Endre Kisterenye 29,3 Zeke József Deák István. Bércéi 18.9 Laczkó József Kapuszia István Érsekvadkert 16,9 Belek János Varga Kálmán Erdőkürt 15.5 Vályi József Budai Pál Nagybátony túlteljesítette tervét az őszi kapások begyűjtésében Állataink téli takarmányozásának biztosítása céljából a nyári zöldtakarmányozás folyamatosság'a érdekében ai szálas-, gyökéi gumóstakarmányokat hosz- szabb ideig a tél folyamán kell tárolni. A tárolás azonban minőségi és mennyiségi veszteséggel jár. A veszteség csökkentése érdekében a takarmányok jellege szerint különböző tartósítási eljárásokat alkalmazunk. Állataink téli takarmányozására 6zánt szálastakarmányokat szárítás útján tesszük tárolásra alkalmassá. A szárítás mellett a 6ilózás (savanyítás) a legfontosabb tartósítási eljárás. A takarmánynak az erjesztéssel való tartósítása a szárítással szemben a következő előnyökkel jár: 1. A tartósítási veszteség kisebb. 2. A silóiakarmány évekig eltartható és ekként télre és aszályra vízdus takarmány tárolható. 3. Nincs annyira időhöz kötve, mint a szárítás. 4. A másodtermények tartósítására igen alkalmas. 5. Erjesztés révén a rostban gazdag takarmányok ízletessé válnak és táplálóértékük javul. 6. Kisebb helyet igényelnek stb. A gyök- és gumóstakarmányokat vermelés, illetve prizmáaás útján télire, az abraktakarmányokat pádig magtárakban. • A pásztói Szabadság tsz-ben a 46 darab szarvasmarha-, a 8 darab ló, a 90 darab sertés- és a 211 darab baromfiállomány részére a következő takarmány- mennyiség van készletben: 400 köbméter siló (2800 mázsa), 280 mázsa pillangószéna. 80 mázsa takarmányszalma, 320 mázsa gabcnapelyvai, 130 mázsa takarmányrépa. 700 mázsa cukor- répaszelet, 180 mázsa tengeri és 30 mázsa árpaabraktakarmány. Miután ismeretes az állatállomány és a rendelkezésünkre álló takarmánymennyiség, fel kell állítani a takarmánymérleget. Ez annyit jelent, hogy a rendelkezésünkre álló takarmánymennyiséget szembe kell állítani az állományok részére szükséges ta- karmánymennyiséggel. Ez esetben a mérleg megmutatja, hogy a megtermelt takarmányok biztosítják-e az állományunk szükségletét. Ha esetleg nem fedezné. úgy akkor a hiányzó részt ipari melléktermékekkel kellene pótolni. A tudományosan megállapított takarmánynormák alapján kiszámíthatjuk azt is, hogy a különböző takarmányokból mennyi a szükséglet. A takarmánynorma megmutatja, hogy az egyes állatfajoknak bizonyos korban és súlyban életfenntartásra vagy növekedésre meghatározott termelésre vagy munka'kiifejitésre milyen mennyiségű és minőségű takarmányra van szükségük. A normák helyes alkalmazásával tehát könnyen és gyakorlatiasan állapíthatjuk meg az állat takarmányszükségletét. Egyszerű számításokkal tehát megközelíthető adatokat kapunk 0 takarmánymennviség biztosítása mikénti teljesítéséről. A számításokat az alábbiak szerint keli elvégezni. A tsz állatállományát számos állatokban kell kifejezni, kivéve a baromfit- Ezekután az összes rendelkezésünkre álló takarmánymennyiség szárazanyagát összeadjuk, a kapott eredményt elosztjuk egy számosállat évi szárazanyag- szükséglétévé!. Ekkor megkapjuk, hogy a szárazanyagkészlet hány számosállat részére elegendő, egy évre. Közismert dolog, hogy egy számosállat szárazanyagszükséglete 50 mázsa és ebben igényel 22 mázsa keményítőt és 3.3 mázsa emészthető fehérjét. * A pásztói Szabadság tsz állatai számosállatokban kifejezve, kivéve baromfit, 64 darabot tesz ki. Ezzel szemben a rendelkezésre álló takarmánymennyíség szárazanyaga pedig 673.70 mázsa. Ebbe azonban az abrakta- karmány szárazanyaga nem számítandó bele, mivelhogy az a baromfi takarmányát képezi. A fejősteheneknél a nyári takarmányozásról a téli takarmányozásra való átmenetet nagy gonddal végezzük, mert minden hirtelen takarmányváltoztatás tejcsökkenést idéz elő. Éppen ezért téli takarmányozási tervünket is úgy készítsük elő, hogy az a rendelkezésre álló takarmányokat az egész tél folyamán körülbelül egyformán etethessük és a tejtermelésre előnyösen ható takarmányokat úgy osszuk be, hogy azok tavaszig kitartsanak. * Téli időszakban nemcsak a tejtermelésre, hanem a fogamzásra is előnyös hatásúak a szénafélék. a silótakarmányok a gyök- és gumóst a-karmányok. A jóminőségű rétiszénaíélékből 5— 6 kilogrammot etessünk naponta és egyedenként. A gyök- és gumóstakarmányok etetése fontos a tejtermelés fokozása céljából. Takarmányrépából a napi adag 30 kilogramm. A takarmányrépa etetése ió hatású a tej termelésre, így természetes feltétlenül kívánatos az etetése. Silótaikarmány- ból 20—25 kilogrammot etetünk naponta, mivel -jó étrendi hatású és nagy vitamintartalmú és ennélfogva előnyös a tejtermelése. Tavaszi szalmából pedig a napi adag 2—6 kilogramm. Az ipari melléktermékek közül a nyers és savanyú cukorrépaszeletből 20—40 kilogrammot, szárított cukorrépaszeletből 4-5- szörös vízmennyiséggel, 3—6 óráig áztatva 2—4 kilogrammot etetünk. Az éven felüli növendékek téli takarmányozásakor a táplálóanyagszükségletet igyekezzünk abraknyujtás nélkül kielégíteni. A termimés takarmányok nyújtása ugyan növeli az állat é'--késsé gét és takarmány-felvevőképességét. Az igásökröket télen, nyáron a sajáttermésü, olcsó, nagytömegű takarmányokon tartsuk. Tekintve. hogy ezek nehezen fogyaszthatok. ezért bőséges időt kell adni az etetésre. Életfenntartó takarmány a da gon felül, a munka erősségének megfelelően etetünk abrakot is. Az igáslovakat mindenkor munkaté.'iesítményük szerint ta- karmányozzuk. Nyáron takarmányuk főleg zöldtakarmány, télen pedig szénaféléből áll. A jobb emésztés érdekében biztosítunk 5—10 kilogramm takarmányrépát is. Az abrakmennyiség a munkateljesítményükhöz viszonyítva 2—6 kilogramm. Sertések alaptakarmányát télen főleg a gyök- és gumóstakarmányok képezik. Ezt kiegészíti az abrak és a siló. A baromfiak főleg gaz aibrak- takarmányt és kisebb mennyiségben főttburgonyát fogyasztanak a tél folyamán. • Az előző számítások alapján tehát a tsz teljes egészben eleget tett. illetve túliéijesítette takarmánybiztosítási tervét. További célkitűzésük valamennyi állományuk minőségi fejlesztése érdekében a fejlett állattenyésztési módszerek bevezetése és azok teljes egészében való kiterjesztése. A fejlett állattenyésztési módszerek bevezetésének fő célja a tsz állatállomány minőségi és mennyiségi kifejlesztésén kívül a tsz-tagok jövedelmének emelése. (Gene.) A süázás befejezésének határideje: december 5 Az élenjáró szécsényi járásban jól szervezték meg a silózási munkálatokat. Silózó brigádokat alakítottak és a gépállomás jó gépelosztással megfelelő időben nyújtott és nyújt segítséget a termelőcsoportoknak. A silózási terv teljesítésének határideje december 5-e. A következő napokban minden erővel meg kel! gyorsítani a silózási munkálatokat, hogy tervünket maradéktalanul, a megadott határidőre teljesíthessük. Ne forduljon elő olyan eset, mint például az érsekvadkerti gépállomásnál, hogy a silózáshoz felkészült dejtári József Attila tsz- nek a 16-ra Ígért silótöltő gépet még 19-én sem biztosította. Gyakran előfordul azonban olvan eset is, hogy a silótöltő géphez a tsz nem ad megfelelő munkaerőt, ennélfogva a gép kihasználatlanul áll. A vetési munkák végeztével most már a tsz-eknek több gondot kell for- dítaniok a silózáBra. A silózási terv teljesítésével szilárd alapot teremtünk állataink jó áttelelíetéséhez. Községi tűzállók toborzása Községeinkben a mezőgazdaság tűzvédelmének biztosítása érdekében jól megszervezett önkéntes tűzoltó csapatoknak kell alakulniok. És nemcsak mező- gazdaságunk érdekében fontos ez, hanem dolgozóink minden forintnyi értékű vagyonának megvédéséért. Ezért feltétlen szükséges, hogy mindenhol kellő létszámban készen álljanak tűzoltóink. Ne fordulhasson elő, mint a nyáron Vanyarcon, hogy több tűz is Volt, de tűzoltóságot mindig késve kaptak. Kis- bágyonban pedig 0 tsz-ben pusztított súlyos tűzkár. Terény községben 103 birka lett a tűz martalékává. Bujákon pedig 23.000 forintos kár következett be az egyik tűzesetnél.. Ennek érdekében 1953 november hó 15-től 1954 február hó 15-ig a tűzrendészeti parancsnokság vezetője önkéntes tűzoltó toborzásra szólítja megyénk dolgozóit. Ezért szüksége^ az, hogy a toborzásnál a pártszervezet, a tanácsok, de már a meglévő községi tűzoltók is adjanak meg minden segítséget, hogy minden községben, minden tsz- ben, de 0 legkisebb helyen is alakuljon meg ai jólműlködő és ütőképes tűzőrség. A november 25-i értékelés alapján a salgótarjáni járásban az őszi kapások begyűjtésében a legjobb eredményt Nagybátony érte el. Kukoricából 113,* napraforgóból 105 és burgonyából 101 százalékos eredményével. A nádújfalui dolgozó parasztok kukoricából 105, napraforgóból 109, burgonyából pedig 108 száA kötelező biztosítás a dolgozó parasztság érdekében hozott fontos törvény: védii az egyéni és szövetkezeti tulajdont és ezzel előmozdítja az állami tervgazdálkodást, a termelés zavartalanságát. A kötelező biztosítás célja az, hogy segítségére siessen mindazoknak, akiket tűz-, vagy jégkár sújtott. A biztosítottak az 1954. évre biztosítási kötvényt kapnak. Akinek a kötvényt december elején nem kézbesítik, az állami biztosító járási felügyelőségétől kérje. A kötvény át nem vétele nem mentesíti a fizetés kötelezettsége alól. A biztosítási kötvény fontos okirat: ismerteti a biztosítottak jogait és kötelezettségeit és tűz-, vagy jégkár esetén igazolrendszeresen kiadott begyűjtési versenyhíradó legutóbb megdicsérte Bér község tanácsát, mert annak ellenére, hogy globálisan már az elmúlt heti eredménye is meghaladta a 100 százalékot, a tárgyhéten 1.3 zalékra teljesítették a begyűjtési tervet. A járás leggyengébb községe Luciáivá. Kukorica 58, napraforgó 76, a burgonya begyűjtésében pedig 52 százalékot ért el. Ez az értékelés a bejelentett vízkárok és egyéb módosításoknak a tervből való levonása után történt. Ez év decemberében kell befizetni a kötelező tűz- és jégbiztosítás 1951 évi díját A pásztói járás begyűjtési versenyéről A pásztói -járási tanács áltál ja a kártérítéshez való jogosultságot. Mindenkinek saját, érdeke ellenőrizni, hegy a kötvény adatai helyesek-e. Ha a kötvény helytelen adatot tartalmazna, a helyesbítés iránti bejelentést a tanács igazolásával az állami biztosító járási felügyelőségének kell megküldeni. A minisztertanács határozata értelmében a kötelező biztosítás 1954. évi díja 1953 december I-én esedékes és a hónap végéig késedelmi pótlékmentesen fizethető. A dolgozó parasztság érdekében az 1954. évre a szőlő- és gyümölcsös terület kötelező jégbiztosítás díja jelentősen olcsóbb lett, a tűzbiztosítás után pedig a melléképületek után eddig fizetett 10 forint pótlék megszűnt. százalékos iérhé?kecfést ért el. Bér község után csatlakozik Vanyarc község 0.9, majd Csecse község 0.8 százalékos emelkedéssel. Ezzel biztosították maguknak a tárgyheti második és harmadik helyet, bár mindkét község a tervteljesítéstől még messze áll. A begyűjtési tervek maradéktalan teljesítéséért Tapasztalatok a szécsényi járásból A pártunk irányelvén alapuló kormányprogramul legfőbb célja népünk, ezen belül dolgozó p air ászt s á gu nk élet színvonal ának szakadatlan emelése. E nemes cél megvalósításában, tartóssá tételében — a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztése mellett — igen nagy jelentősége van az állami begyűjtési terv maradéktalan teljesítésének. A begyűjtés jelenlegi viszonyaink között nem átmeneti szükségintézkedés, hanem maradandó, amely fennmarad a felépített szocializmus viszonyai között is. A begyűjtés szükségessége, szerepe elválaszthatatlan kapcsolatban van azokkal a politikai és gazdasági változásokkal, amelyek a fordulat éve titán nálunk végbementek. A begyűjtéssel kormányunk célja a dolgozók jobb ellátása, a város és a falu közötti árukapcsolat kiszélesítésére. A beadás teljesítése t több zsír, bús, közszükségleti cikk Megyénkben már értünk _ el eredményeket e cél megvalósítása érdekében. A balassagyarmati járás burgonyából, a rétsági járás pedig burgonyából és napraforgóból már 100 százalékon felül teljesítette tervét. Mindezek az eredmények fényesen igazolják dolgozó parasztságunk többségének magas állampolgári fegyelmét, azt, hogy tettekkel harcolnak » kor- mányprogratmm megvalósításáért. Ezek az eredmények — bár nagy jelentőségűek — még sem biztosították a terv minden részletében való teljesítését, ezen a téren még igen 6ok a tennivaló. A begyűjtési versenyben alaposan lemaradt a szécsényi járás. Kukoricából 67.1, burgonyából 78.8 százalékra teljesítette tervét, bár vannak községek, amelyek szép eredményeket értek el. Szé- csényfelfalu dolgozói például 13 mázsával több kukoricát, egy mázsával több burgonyát és 7 mázsával több napraforgót adtak már eddig államunknak. Litke és Ipolytamóc községeknél is mindössze 2—3 százalékon múlik a begyűjtési tervtel- jesítés. Ez az eredmény a gyakorlatban több húst, több zsírt és egyéb szükséges cikket jelent. így segíti elő a begyűjtés dolgozó parasztságunk életszínvonalának emelkedését, így biztosítja azokat a javakat, amelyek szükségesek a dolgozók növekvő életszínvonalának emeléséhez. De mindezek az eredmények nem kielégítsek, hiszen a szécsényi járásban kukoricából 451, burgonyából 378 és napraforgóból 278 hátralékos van, ebből Varsánvra 110, Ludány- halászlra pedig 293 hátralékos esik. A járás szégyenfoltjai Nagylóc, Varsány és I.udány- halászi. Varsány 387 mázsa kukoricával, 265 mázsa burgonyával, 40 mázsa napraforgóval; Ludányhalászi 1480 mázsa kukoricával. 831 mázsa burgonyával. 38 mázsa napraforgóval; Nagylóc pedig 255 mázsa kukoricával. 103 mázsa burgonyával és 15 mázsa napraforgóval adósa államunknak. A törvényesség helytelen értelmezése és a kulákság támadása A begyűjtési terv kerékkötője az említett községekben a tanács megalkuvása, a törvényesség t'szteletben nem tartása. A kormányprogramul megjelenése óta az osztályharc egyre éleződik falvailukban. A kulák egyre élesedő ellenállása most elsősorban a begyűjtés ellen irányul, amit legjobban bizonyít, hogy a járásban a hátralékosok több mint 50 százaléka kulák. Világosan látja az ellenség, hogy a begyűjtés menetének akadályozásával mérhetetlen károkat okoz népünknek. A begyűjtés elleni aknamunkája során ez ellenség — ha a párt- szervezet és a tanács nem elég éberek — könnyen maga mellé tudja állítani a parasztság, különösen a középparasztság elmaradottabb rétegeit. Tóth Ferenc pedig, a varsányi tanács elnöke nem volt éber. Együtt mulatott a kulákokkal, megfeledkezve arról, hogy a VB-el- nök személyesen is felelős a begyűjtésért. Az ellenségnek sikerült is befolyásolnia Lászlók Mihály 18 holdas középparasztot, aki 350 kg kukoricát rejtét* e! a széna alá, ahelyett, hogy eleget tett volna állampolgári kötelezettségének. Bárány Pál középparaszt, hallgatva az ellenség hajtogatására!, rátámadt a járási szervek küldötteire. A kulák amellett, hogy lazítja az állam iránti fegyelmet, maga is szabotálja a beadást. Bárány Pálné kufákasszony félrevezetne a tanácsot, hogy nem tudja teljesíteni beadási kötelezettségét, mert nem termett meg neki. Tavasszal meg úgy játszotta ki a tanácsot, hogy nem tudja tulajdonképpen melyik is az ő földje, s így a vetésit sem végezte e! rendesen. Ludányhalászi község 'akói viszonylag műveltebbnek tartják magukat a környék fatyainál, hiszen igen sokan végeztek itt középiskolát. Az ellenség azonban mégis túltett rajtuk, helytelenül magyarázva Nagy' Imre elvtárs beszédét. A parasztságnak nyújtott kedvezményeket a gyengeség jelének tekintik, úgy gondolják, most már nem kell teljesíteni beadási kötelezettségüket. Titokban számítgatnak, hátha jön egy újabb engedmény, vagy pedig egyáltalán nem is keli be- adniok semmit. E törvénysértések, szabotázs- cselekmények, a tanácsok szemel áttára történtek, s mind azért van, mert a tanács dolgozóiban eltompult a forradalmi éberség és nagyfokú a nyárs- polgári nyugalom. De a párt- szervezetek sem őrködnek eléggé afelett,, hogy a. tanácsok hogyan dolgoznak törvényeink feltétlen betartásán, hogyan alkalmazzák a szankciókat, az állampolgári kötelezettségről megfeledkezőkkel szemben. A törvények megadják a parasztságnak a szabadpiac értékesítési jogát, de senkit nem lehet mentesíteni a beadás teljesítése alól. A törvény értelmében különféle szankciókat lehet alkalmazni a kötelezettségüket nem teljesítőkkel szemben. Tóth Ferenc azonban megvárta, míg a gazdák szabadpiacon értékesítik terményüket és csak a többszöri felszólítás után kezdte meg az elszámoltatást. Ludányhalászi- ban is hibát követett el a tanács, amikor a határidő lejártával nem foganatosította azonnal a hátralékosoknál a 10 százalékos többletbeadást. Persze, amikor körmükre égett a munka, kapkodtak fűhőz-fához, elszámoltattak 47 gazdát, az eredmény azonban nem igen javult a beszolgáltatás terén. Példamutatással, jó felvilágosító munkával a begyűjtés sikeréért Gátló’ag hat a begyűjtés teljesítésére a községben a kommunisták és tanácstagok példamutatásának hiánya is. Ludány- halásziban a párttagok becsületbeli ügynek tekintik a beadást, nincs is közöttük hátralékos. Annál nagyobb hiba van ezen a téren a tanácstagoknál. Gyebnár Mihály például 739 kg kukoricával, 367 kg burgonyával és 86 kg napraforgóval van hátralékban. Szép Lajosné varsányi tanácstag pedig 397 kg kukoricával, 110 kg burgonyával és 117 kg napraforgóval adósa államunknak. A hibák, mulasztások kijavításának legfontosabb láncszeme az agitációs munkai jó megszervezése, amelyet követnie kell a példamutatásnak. Az agitációt úi tartalommal, a kormányhatározatokból merített új érvekkel kell megtölteni. A begyűjtés lemaradásáért felelősek a pártszervezetek is. Ludányhalá- sziban a pártszervezet nagv hibát követett el akkor, amikor csak a szervezet belső életével foglalkozott. Az lett volna a pártszervezet feladatai, hogy' megmagyarázza a község dolgozóinak, államunk minden igyekezetével azon van, hogy segítse a dolgozó parasztokat, ehhez azonban az ő segítségük is szükséges, aminek a beadás pontos teljesítésében kel; megnyilvánulnia. Meg kellett volna magyarázniok a községben, hogy ha államunk valóban gyenge lenne, nem tudott volna olyan segítséget adni dolgozó parasztságunknak, mint az árleszállítás, amely 9 millió 922 ezer forint megtakarítást jelent megyénknek, vagy a 10 százalékos beadási kedvezmény az őszi kapásoknál, amely 137 vagon termésfölösleget eredményez megyénk egyénileg dolgozó parasztjainak. A gépi munka, a kedvezményes műtrágya, a paraszti termelés nyugodtabbá tétele, a tagosítások megszüntetésével, sok-sok mázsa termésiöbbletet biztosít dolgozó parasztságunknak. Nincs olyan dolgozó paraszt, ki ne erezné valamilyen formában kormányunk gondoskodását. Suter Lajos ludány-ha- lászi 15 ho’das középna.raszí- naik példán; 8560 forintról 4930 forintra mérsékelték adóját. Az elkövetett hatalmas hibát kell most helyrehoznia a pártszervezetnek jó politikai munkával, a parasztság öntudatára, igazságérzetére támaszkodva.. A népnevelők mondják meg nyíltan, félreérthetetlenül, hogy most már a dolgozó parasztokon, a falu minden dolgozóján a sor, hogy ők is megtegyék kötelességüket: hiánytalanul teljesítsék a begyűjtési tervet. A tanácsok pedig ne riadjanak vissza a törvényességtől, a 10 százalékos felemelés után az elszámoltatástól. A járási ügyészségnek pedig nem az a feladatai, hogy a nagy hangadókat szabadonengedjék, mint ahogy ez Nagy Lajos és Márton András esetében i.s megtörtént, hanem az, hogy érvényt szerezzenek a Magyar Népköz- társaság törvényeinek. Egy&zer- ©mindenkorra véget kel! vetni, hogy a tanácsok csak kerülgessék ai beadást hátráltató kulá- kokat. „mint macska a forró kását”. A legkisebb félrevezetés esetén azonnal le kell csapni rájuk. Gondoskodni keil! róla» hogy pártunk határozatai az eddigieknél következetesebben legyenek irányadók az államéletben. Pártszervezeteink törődjenek a.z eddigieknél többet az állami szervek munkájának megjavításává;, hogy a párt és a kormány határozatai maradéktalanul végrehajtásra kerüljenek. Ennek megfelelően » járási pártbizottságnak az eddiginél többet kel! foglalkoznia a begyűjtés kérdésével. A szécsényi járási pártbizottság ennek érdekében már hozott is egy intézkedést, melynek értelmében a legképzettebb, legjobb funkcionáriusokat küldik a begyűjtésben lemaradt községi tanácsok segítségére. A feladat az, hogy maradéktalanul végre is hajtsák a begyűjtési munka megjavítása érdekében hozott határozatokat. Honfi Gizella
