Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-09 / 98. szám

2 SZABAD AOUIAD 1953 december •. HATÁRSZEMLÉN Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat alakulásáról MEG JÉG YZESEK TÖRVÉNYSÉRTÉS A megyei gépállomási igazgatóság politikai osztálya december 4-én értekezletet tartolt a gépállomások politikai helyettesei és párttitkárai részére. Az értekezlet fő tárgya: a Politikai Bizottság beszámolójának megvitatása, a Központi Vezetőség 1953 június 28-i határozatának végre- hajtása. A kőzet 6 óra hosszáig tartó értekezleten kisült, hogy baj van a határozatok ismerete, végrehajtása, s megvédése körül. Egy-két politikai helyettes beszámolója fényt derített arra, hogy még mindig nem találják meg helyüket a mező- gazdaság fejlesztéséért folyó óriási munkában. Ez nem kis hiba, különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy ezek már eddig is több törvénysértést szültek. A Központi Vezetőség június 28-i határozata kimondja: „Biztosítani kell a bírálat, önbírá'.at bátor alkalmazását", A berceli gépállomás pártvezetőségének tagjai körömszakad­táig harcolnak e határozat megvalósításáért. Bátran bírálták Laczhó igazgató elvtársat, amiért lebecsüli a dolgozók ideoló­giai oktatását. Laczkóról leperegnek az ilyen bíráló szavak. Ugyanis ennek előtte sem fogadta virágcsokrokkal a bírálatot, Az ö „nagybecsű" önbírálatából legtöbbször bürokrácia lesz. A bírálat elfojtásának kifinomult formája a „kimagyarázkp- dás”. Ez lett Laczkó fegyvere. Ugyanakkor meg azon csodál­kozik, hogy az őszi mélyszántási tervteljesítés miért csak 42 százalékos? Fogelspergel Ottó, politikai helyettes már-már megunta a Laczkó fogyatékosságai elleni harcot. Tehetetlen­ségében nem gondolt arra, hogy a bírálat elfojtőit felelősségre is lehet (kell) vonni! Dekát amilyen az emberek öntudata, olyan az aktivitásuk is... Salamon elvtárs, a kisterenyel gépállomás politikai he­lyettese. Öntudatát a kispolgári nyugalom környékezi. Szépen tud beszélni, de szavai majd, hogy ürességtől konganak. Sza­vait kevésbbé követi tett. Nem demagógiát vár a nagykereszt- túri tsz, hanem vontatót, amellyel haza tudja szállítani a silóépítéshez szükséges 40.000 darab téglát! A dolgozó parasz­tok pedig a szerződésileg vállalt mélyszántás teljesítését vár­ják. mert jövőre több árpát, kukoricát, napraforgót, burgonyát akarnak termelni. Ez érthető...?! A karancskeszi gépállomás súlyosan megsértette a kor- mányprogrammot. Több traktort géptechnikával amúgy is felszerelt állami gazdaságba küldtek, ahelyett, hogy azokat^ a tsz és az egyéni gazdák földjeire küldték volna, mélyszántást végezni. Most ott állnak, hogy a tsz-ekben nincs befejezve a mélyszántási munka, nem teljesítették az egyéni gazdákkal leszerződött szántási munkát sem. Az állami gazdaságban szántó gépállomási traktorokat haladéktalanul a tsz és egyén! földekre kell irányítani. Bocsó, politikai helyettes e'vtársnak pedig éberebben kell őrködnie a kormányrendeletek betartása felett. Tj'zek a súlyos törvénysértések, hibákkal szembeni meg- alkwvások a gépállomási pártszervezetek gyengesé­geiből erednek. Ahhoz, hogy gépállomásaink a mezőgazdaság fejlesztésének politikai és technikai bázisává, a fejlődés hajtó­erőivé válhassanak, mindenekelőtt az szükséges, hogy erős, jólműködő pártszervezeteik legyenek, hogy a gépállomásokon belül jó politikai munka folyjék. A gépállomások valamennyi kommunistája váljon harcos agitátorrá. Mondják el, hogy traktorosaink, szerelőink, agronómusaink azzal harcolnak leg­jobban a Központi Vezetőség határozatának megvalósításáért, ha minden percet kihasználnak az őszi métyszántási terv tel­jesítéséért. A politikai helyetteseknek, a pártszervezeteknek, minden egyes kommunistának most az a legfontosabb feladata, hogy megmagyarázza a gépállomások dolgozóinak, mit jelent személy szerint az ő számukra a Központi Vezetőség határozata, amely kimondja, hogy most a szocializmus építésében a döntő láncszem: a mezőgazdaság fejlesztése; megértesse velük, hogy a gépállomások a mezőgazdaság fellendítéséért, ma még inkább, mint eddig, az első. vonalban kell, hogy harcoljanak. Csak így tudják bebizonyítani azt, hogy méltók arra a meg­tisztelő feladatra, amellyel a párt és a kormány megbízta őket. (lantos) A lótenyésztés minőségi megjavításáért Haitárszemíe volt a napokban ® cereátótójfaiüsi BúzalkalásiZ tszíben. A szemle alkalmával a szeme mindenkinek egy szép őszivetésen akadt meg, amely úgy néz (ki, mint valami hattalmas zöld bársonyszőnyeg. A tábla növényzete teljesen egyöntetű, azaz teljesen egyforma fejlett, amely a tsz jó munkáját tükrözi. Mi járult hozzá e szép, egyen­letes növekedés eléréséhez? Az idejében végzett vetőszántás, a helyes tailajműveiés, helyesen végzett silótrágyázás, műtrá­gyázás, a kellő időben végzett vetés, nemesített vetőmag és a géppej való vetés. ★j Köztudomású dolog, hogy a vetőszántást a vetést megelő­zően három-négy héttel előbbre kell elvégezni. Ha az időjárási, vagy egyéb okok miatt á vető- szántás mégis a vetésihez köze­lebbi időpontban kell elvégezni, az ülepedés elmaradását henge- rezéssel pótoljuk. A szántás mélysége legalább 20 centiméter legyen. Az általános irányelvek­hez azonban nem minden eset­ben alkalmazkodhatunk. Ha pél­dául a talaj az elmúlt évben ilyen mélyen nem volt fölszánt­va, akkor a vetőszántás mély­sége sem mehet a multévi alá. Ugyanis a vetőszántással nyers- földet felhozni nem szabad. A ceredtótújfalusi Búzakalász tsz vetőszántását megfelelő időben, szakszerűen végezte el, Istállótrágyának, szervestrá- yámaik a talajba való betnun- álásra a legkedvezőbb időpont a nyár vége és a kora ősz. Ilyen­kor a talajba kerülő szerves anyagok aiz élénk talajélet, a me­leg és konaőszi csapadék hatá­sára rendkívül gyorsan elbom­lanak értékes humusszá és érté­kes tápanyagokká. A gabonafé­lék alá azonban közvetlenül ne istállótrágyázzunk. Ellenben ez alól kivétel a gyenge erőben lévő talaj. Ezeket a ceredtótújfalusi Búzaikalász tsz is megtrágyázta. A közvetlen istállótrágya ugyan­is buja fejlődést idéz e'.ő, ami megdőlést eredményezhet. .★] Tudjuk, hogy a műtrágyázás a talajerő visszapótlásának és ez­által a terméshozam emelésének egyik legjobb eszköze. Vannak növények amelyek egyik, vagy másik tápanyagokból viszonylag többet Igényelnek. így például a gabonafélék foszfor igényesek. A szovjet kutatók ,arra ír rámutat­ták, hogy a növények fejlődésé­nek különböző időszakában más és más a táplálkozási igényük. Teljesen helytelen eljárás tehát, ha a műtrágyákat a tál aj előké­szítés alkalmával egyszerre jut­tatjuk a talajba. A ceredtótfalusi Búzakalász tsz például a mű­trágya nagyobb részét a vetés előtt szórta ki, a tavasz folya­mán pedig fejtrágyázni fogja a vetésterületét a fejlődés serken­tése érdekében. A fej trágya mennyisége a növények fejlődé­sétől függ. Ha a növényzet a tél folyamán legyengül, akkor ka­taszteri holdanként több fejtrá­gyát használunk. A növényter­melés sztahanovistái hatalmas terméseredményeiket ezeknek az állandó kísérleteknek és tapasz- ' falatoknak köszönhetik. Nem elegendő a növények ked­vező életfeltételeit csupán a ta­lajelőkészítéssel, a talajerő fenntartásával biztosítani, hanem gondoskodni kell arról is, hogy korszerű vetési módszerekké!, a tenyészterületüket úgy alakítsuk ki, hogy gyökereik minden irányban egyenletesen fejlődje­nek, gondosikodni kel! továbbá arról is, hogy a növények föld­feletti részei, levelei ír egyfor­mán hozzájussanak életük egyik legfontosabb eleméhez, a nap­fényhez. ★’ A tsz korszerű vetésekkel igyekezett a fenti körülményeket biztosítani. Ezek az előnyök már biztosítékot nyújtanak a nagyobb terméshozamok eléré­sére. A Búzaikalász tsz-ben az őszi vetéseket szeptember 8-tól október 31-ig végezték el. 100 katasztrálishold őszi-búzát, 30 kát. hold rozsot, 5 kát. hold szerződött szöszöst és 5 kait. hold árpát. A vetéseknél felhasznált magvalk, kivéve a rozs, va'a.- mennyi nemesített volt. Katasz­teri holdanként a következő ve­tőmagmennyiséget használtak fel: búzából 100 kilogrammot, rozsból 80, árpáiból 90, szöszös- ből 90 (75 kilogramm rozs + 15 kilogramm bükköny). A vetése­ket kevés kivétellel géppel vé­gezték. A vetés előtt és után fo- gasoltalk Az őszi vetéseket az adatok alapján a tsz maradék­talanul teljesítette, illetve túltel. j esi tette. A ceredtótújfailusi Búzaikalász tsz felhasználva a fejlett agro­technikai módszereket, a szovjet tap aszta la tóikkal érte el az előbbi szép eredményeket. Ugyanis mezőgazdaságunk szocialista, át. alakulása, termelőszövetkeze­teink területének növekedése és megszilárdulása lehetővé teszi a növénytermelésben is a Szovjet­unióban bevált nagy terméseket biztosító új módszerek széles­körű alkalmazását. A többi tsz-ek is kövessék a ceredtótújfalusi Búza'kalász tsz példáját az őszi vetések ápolá. sán-ál és azok fejlődésének elő­segítésénél alkalmazzák a mű­trágyázást. Pénteken este a Salgótarjáni várost tanács nagytermében megbeszélésre gyűltek össze Nógrád megye értelmiségi dol­gozói, akik beszélgetés formájá­ban megalakították a. Társada­lom- és Természettudományi Is­meretterjesztő Társulat nógrád- megyei szervezetéinek alapító bi­zottságát. A beszélgetést Lizsnyánsziki Antal a Salgótarjáni Acélárú- gyár műszaki igazgatója vezette, aki a közeljövőben létrejövő társulat alapító tagjai előtt is­mertette a megye fizikai., kémia, műszaki szakosztályának mun­káját, annak elvi irányítását, az ideológiai harc kérdését, a fizi­ka-, kémiai-, műszaki tudomány átfogó problémáit, s azt a segít, séget, melyet a társulat orszá­gos vagy helyi feladatok megol­dásában segítséget tudnyuitani. Ismertető előadásában a továb­A karancskeszi gépállomás mélyszántási tervét 56.9 száza­lékra teljesítette 580 normál­hold megszántásával. A gép­állomás dolgozója, Varga Gyula 257.2 százalékra teljesítette ter­vét. Teleki Vilmos 225 normál­Mint minden tehéntartó gaz­dának nemcsak annyi tejet ad a tehenem, hogy saját ház­tartásomat elláthatom, a köte­lező beadáson kívül még sza­badpiacra is jut. Amíg a sza­bad tejjel foglalkozó új rende­let meg nem jelent, a fönn­maradó tejmennyiség mindig problémát jelentett számomra, ugyanis dolgozó asszony va­gyok, nem érek rá kofáskodni. Eddig is leginkább a csarnok­ba adtam be a szabadtejet, mert jól jött az a kis korpa, amit kaptam érte. Az új ren­delkezés szerint most már minden beadott liter után 2.60 forintot kapunk és a magas zsírtartalmú tejért pedig a 3.— forintos árat is elérhetjük. Ed­dig is jó tejet vittem a csar­nokba, majdnem mindig kap­biakbain beszélt a megyei tudo­mányos munka népszerűsítésé­ről, a tömegekkel való kapcso­lat készítéséről és végül ismer­tette a Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Társulat szervezeti és módszer­tani rendelkezéseit. Lizsnyánsziki Antal előadása után a jelenlévő műszaki értel­miségi dolgozók vállalták a tár­sulat alapító tagjainak szerepét, ígéretet tettek a.rra, hogy ai de­cember 20-áin megtartandó me­gyei nagygyűlés előkészítése és a közgyűlés sikere érdekében lelkiismeretes munkát végeznek. Ezen túlmenően a társulat létre­hozásával elősegítik Nógrád me­gye jpari és mezőgazdasági dol­gozóinak á'talános műveltségét. Majd a résztvevő tagok aláírták a belépési nyilatkozatot és ki­mondották aiz alapító bizottság megalakulását. (So) hold megszántásával 127 száza­lékot ért el. A mohorai gépállomás 49 százalékkal tart a terv teljesí­tésben. Tóth László, a mohorai gépállomás kiváló traktorosa őszi idénytervét 220 százalékra teljesítette. tam érte felárat. Ezekután pe­dig azon igyekeztem, hogy a bevitt tejet 3.— forintért ve­gyék át tőlem. Már az első hónapban 288 liter szabad tej beadása után 3 részlegben 684 forintot kap­tam. A tej literét 3.08 forintért vették át. Az a számításom, hogy decemberben még több szabadtejet adok be, s ebből az összegből a nyáron épült há­zam külső és belső tisztítását, valamint a konyhánk lebeto- nozását végeztetem el. Hasonló szép jövedelemhez jutnak a szabadtejből Deák Jánosné, Kiss Istvánné (széles) és Majoros Jánosné herencsé- nyi lakosok is. (Kulik Ferencné) Herencsény A zabari állami gazdaság 26 darab kancával rendelkezik. A gazdaság a tervben szereplő 14 darab helyett 15 darab első­osztályú csikót nevel fel. Mi- surák István 850 forint pré­miumban részesült jó munká­jáért. A gazdaság juhállománya 2700 darab juh, amit mestersé­ges megtermékenyítéssel igye­keznek szaporítani. Harcban az őszi mélyszántási terv teljesítéséért Miért viszem a szabadtejet a csarnokba? Az állatállomány jó áttel éltetésével a dolgozó nép jólétét szolgáljuk A mezőgazdaság fejlesztésére irányuló párt- és kormányintéz­kedések egyik fő célja: az állat- tenyésztés hozamának szaka­datlan emelése. Az állatte­nyésztési hozam emelésének jelentősége abban van, hogy a kenyérgabona u'-án a legfonto­sabb élelmiszercikkeket: húst, fejet, tojást és a zsírt szolgál­tatja a dolgozóknak. Másrész­ről: az állattenyésztés egyben a legfontosabb nyersanyagokat, a bőrt s gyapjút adja a könnyű­iparnak. Az állattenyésztés gyorsütemű fejlesztéséhez, az állattenyész­tési holam emeléséhez első és legfontosabb lépés a meglévő állatállomány veszteségmentes át tel elfedése. A takarmány szemlék statisz­tikai adatai azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, s az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok ez évben jobban megszervezték a takarmányéi látást, mint az el­múlt évben. A tsz-ek többségé­ben már évközben gondosan gyűjtögették a szálastakar­mányt, minden takarmányozásra alkalmas zöld hulladékot besi- lóztak. Ezzel jelentősen emelték a takarmányalapot. Például a szurdokpüspöki Bőiké tsra még a cukorrépa zöldamyagát is szak­szerűen «tárolta télire. Mivel bő­ségesen biz'osította a takar­mányalapot, a meglévő kuko­ricaszárat az állami gazdaság­nak adta át silózásra. Az állat- állomány átteleltetésére példá­san felkészültek a ceredi Búza- kailász, a nagykeresztúri Petőfi, a bocsárlapujtő; Ujbarázda, az etesi Haladás, a bárnál Vörös Csillag, a ludányhalászi Alkot­mány, a keeskédpusztai Dózsa, az érsekvadkerti Dimitrov, a berceli Vörös Csillag, a balas­sagyarmati Előre, a majláígár- donyi Uj Élet, a pásztói Szabad­ság, a szurdokpüspöki Béke, a horpácsi Lenin, s a tolmácsi Szabadság termelőszövetkeze­tek, amelyek jó felkészüléseikért állami elismerő bizonyítványt is kaptak. A silózási tervteljesítés terén kiváló eredményt értek el a szécsényi II. Rákóczi Ferenc, a palotási Május 1 és a tereskei Zalka Máté termelőszövetkeze­tek. A takanmányszemlék, a® ered­mények mellett megmutatják azt is, hogy még vannak ko­moly lemaradások a takarmány- alap biztosítása terén. Például a pásztói Béke, az ecsegi Béke, a jobbágyi Uj Otthon, a nóg- rádsápi Vörös Csillag, a keszegi Dózsa, a berceli Dózsa, a nagy- lóci Kossuth, a varsányi Dózsa, a rimóci Kossuth, a homoktere- nyei Béke termelőszövetkezetek nem okultak a tavalyi áttelelte- tés nehézségeiből. Ezek a tsz-ek sem az abrak-, sem a szálas- t akar mány alapot nem biztosítot­ták megfelelően állatállományuk veszteségmentes átteleltetésé­hez. Ezen tsz-ekben lemaradás van a silózási terv teljesítése terén iis. Gépállomásaink sem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a tsz-ek teljesíthessék si­lózási tervüket. Nem küldték lei időben a meghajtóerőt. Számos helyen 2—3 napig is állt a siló- töltőgép különböző műszaki hi­bák miatt Nagy a szervezetlen­ség, közömbösség a gép állomási agronómusok, s igazgatók ré­széről. Hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a berceli gépállo­más körzetéhez tartozó termelő­szövetkezeteknél a gépállomás 1.1 százalékra teljesítette a« siló­zási «tervet. Elég súlyos a hely­zet a karancskeszi gépállomáson is, amely csak 6.5 százalékos eredményt ért el a silózási terv- teljesítés terén. Tűrhetetlen az ilyen hozzáállás a® áttéteűtet-ési feladatok megoldásához! A nép növekvő jóléte ellen vét az a tsz-elnök, gépállomási igazgató, vagy agronómus, aki nem biz­tosítja a«z állatállomány áttelel- íetéséhez szükséges takarmány- alapot. Milyen feladatok megoldása szükséges a hiányzó takarmány- alap biztosításához, az állatállo­mány sikeres áttelel tetejéhez? Legelső és a legégetőbb fel­adat a szükséges takarmány biztosítása. A hiányzó szálas- takarmányt silózással kell biz­tosítani. Silózásra az időjárás is kedvező. A viszonylag enyhe idő lehetővé teszi, hogy a ha­tárban heverő kukoricaszárakat, káposztaleveleket és egyéb siló­zásra alkalmas növényi hulladé­kot összegyűjtve* jó siilótakar- mányt készíthessenek a terme­lőszövetkezetek. A silózási terv teljesítése egyik igen fontos biz­tosítéka az álfáitok át tele! tét ősé­nek. A tagság keményen bírálja meg azt a szövetkezeti elnököt, aki hanyag, nemtörődöm módra nem gondoskodik megfelelő ta- karmányailap biztosításáról. Mi­vel befejeződött a vetés, jelen­tős munkaerő szabadult fel va­lamennyi tsz-ben. E munkaerő­ket most haladéktalanul a siló­zási munkákra kel; állítani. E munkához nagy segítséget nyújtson ai gépállomás: elsősor­ban jó sflótöltőgépekkel és meg­hajtóerővel. A gépáiiomási ag­ronómusok ne menjenek el szó nélkül a takarmánybiziosítás te­rén lévő hanyagságok mellett. Fáradhatatlan, haroos, felvilá­gosító szóval serkentsék a szö­vetkezetek vezetőségét és tag­ságát a silózási terv teljesíté­sére. A másik igen fontos feladat: a meglévő takarmánnyal már most, a tél elején, úgy takaré­koskodjunk, hogy beosztva, ele­gendő legyen az újig. Az állat- tenyésztő állomások szakembe­reire vár az a feladat, hogy min­den tsz-ben, {elmérve a tafcar- mányalapot, szabják meg, hogy miiből mennyit etessenek az ál­latokkal naponként. A tsz-ekben állítsanak be takarmányfelelő­söket a takarmány helyes fel­használásának biztosítása érde­kében. A tsz-ek akkor folytat­nak helyes takarmánygazdálko­dást, ha pontosan, takarmány­mérleg szerint etetik az állato­kat és takarékosan bánnak az abrakkal. A gazdaságos takar­mányozásnak igen sóik módsze­re áll a tsz-ek rendelkezésére: a pácolás, szecskázás, a szalma- feltárás, a pillangós növények darálása. E módszereket szá­mos tsz-ünk jó eredménnyel al­kat maizta már a múlt évben. Nem helyes csupán tavasszal alkalmazni például a sízecská- zást, hanem már most kell ke­verve adni az állatoknak a jó és gyengeminőségű takarmá­nyokat. A jó átteleftetés egyik fontos a'apfel tétele az állategészség­ügyi intézkedések szigorú betar­tása: aiz állatok jó gondozása, a férőhelyek biztosítása. Az elmúlt télen igen sok malac, borjú pusztult el azért, mert lelketle­nül, hanyagul kezelték azokat. Az állatok alá nem biztosítottak tiszta szalmát, mint például Ecsegen és Kozárdon. Ennek aztán nemcsak a szövetkezeti tagság, hanem a népgazdaság is kárát látta. Sok olyan becsü­letes, állatot szerető gondozóra van szükség, mint Pa1! lesek Já­nos, a dejtári József Attila tsz sertésgondozója, vagy m'nt Szentgyörgyi András, a berceli Vörös Csillag fejőgulyása, aki az állatok jó gondozása mellett 8.5 liter fejési átlagot ért e!. Az ilyen gondozók mellett nem lesz álilatelhullás, nem éri károsodás a tsz-eket Az állatok lelkiisme­retes gondozásától, ápolásától függ, hogyan emelkedik azok hozama. Hogy az állatgondozás terén meglévő hibákat kijavítsuk, fel­tétlenül fontos az állattenyésztő- brigádok kibővítése, fiatalokkal, főleg női dolgozókkal. Számos példa bizonyítja, hegy a® asz- szonyok sokká; türelmesebben, eredményesebben tudnak dol­gozni az állattenyésztésben, mint a férfiak. Tsz-ein<kben már száz női állattenyésztő eredmé­nye igazolja ezt a példát. A ts®- vezetőknek oda keli hatni, hogy ez a létszám megkétszereződjön. Az állattenyésztés a tsz jövedel­mének egyik fő forrása. Ezt látni kell a® asszonyoknak is. Éppen ezért tegyenek munka­vállalást a veszteségnélküli át- telelietés biztosítása érdekében. Nagyobb gondot kell fordíta>- ni arra, hogy az állatok férő­helyei idejében elkészüljenek, a javítások befejeződjenek. Ez különösen szól a patvarcj tszi- re, ahol csak a padlást kellene teletömni szalmával, s máris meleg férőhely lenne biztosítva a sertéseknek. Ez a kis példa is mutatja, hogy egy kis figyel­mességgel. jóakarattal meg le­het oldani a hiányosságokat. Az állatállomány átieleltetése nem lesz könnyű és teljésen gondtalan ebben az évben sem. Épp ezért a legsürgősebben ki kell javítani a meglévő hibá­kat, hogy a tél mindenütt jói felkészített istállókra találjon. Krcsma Pálné a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőj®.

Next

/
Oldalképek
Tartalom