Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-09 / 98. szám

■ ■ M ■ x ^ ’ r. - — w«.l T •'7—7 1953 december 9. SZARAD XOGRAIÍ Leveleink nyomában a nagybátonyi bányászvárosban Nagybáfony bányavárosa kö­zelmúltra tekint vissza. Egy-két év alatt házak, utcák sorai emel­kedtek a puszta, parlag földön. Ma már többszáz bányászcsalád lakik az új bányavárosban. Az új városban azonban még sok hiba akadályozza a kellemes, nyugodt családi életet. Ezeket a hiányosságokat tárják fel a szer­kesztőségünkhöz intézett szám­talan levél. A levelek alapján meggyő­ződtünk arról, hagy a levélíróknak igazuk van, panaszuk helytálló. Az új lakóépületek karbantartá­sa nem kielégítő. A harmadik „A"-épületnél görbék a falak, s bedőlésük veszélye fenyegeti a lakókat. Az ajtókról hiányoz­nak az üvegek. Mindezekhez nem kis köze van a 63/2. Építő­ipari Vállalatnál uralkodó fe­gyelmezetlenségnek. Már rend­szeressé vált, hogy szombaton délelőtt 11 órakor — a munka befejezése előtt 2 órával.— több építőipari munkás elhagyja mun­kahelyét: az italhelyiségben, népboltokban tartózkodik. A fegyelmezetlenség egyik súlyos megnyilvánulása, az építőanya­gok pocsékoiása. A harmadik „A”-épületben például a vízve­zetékek beszerelését sem ellen­őrizték. A konyhát, éléskamrát cementlapokkal borították le, amelyet később felszedtek, mert a vízvezetéket újból szerelni kellett. Az anyagtakarékosság terén uralkodó nemtörődömség éppen Verebélyi István munka­vezetőtől indul el. A bányász­asszonyok megértették, hogy minden területen a legnagyobb takarékosságot kell bevezetni. Kern tűrték tovább, hogy az épí­tőipar dolgozói ennek pontosan az ellenkezőjét végzik, amikor ez ép és kifogástalan cementlapokat a szemétdombokra hordták. Amíg férjeik lent a bánya mé­lyén, a termelés frontján harcol­tak, addig ők az építőipar dol­gozóinak hanyagságát, nem­törődömségét igyekeztek kijaví­tani, s a szemétdombokról ösz- szeszedték az e'dobá't cement­lapokat, erről,értesítették Verebé­lyi Istvánt is kérve, hogy azo­kat szállíttassa el. Verebélyi István azonban a bányászasszo­nyok kérését nem hal'gatta meg, s a cementlapok még a mai na­pig is a pincékben hevernek. Az építésziét vezetőségének hanyag­sága legjobban abban nyilvánul meg, hogy a külföldről szállított deszkapallókat szanaszéjjel hagyják heverni, ame.yek nap- nap után tűnnek el. Az egyes harácsoló természetű lakók pe­dig összetörve az értékes desz­kát, tüzelésre használják fel. A bányászváros területén jár­va, sokhelyen szemétdombok ,,díszítik’1 a lakások környékét. Önkénytelenül arra gondol az ember, mennyi bacillust, mennyi betegséget idéznek elő azáltal, hogy a szemét elszállítását el­hanyagolják. Vájjon mivel fog­lalkozik a telep gondnoksága. Mit tesz az egészségvédelem fo­kozása érdekében? Éne a kér­désre minden nagybátonyi lakó egyszóval felel: semmit! Zava- csán telepgondnok nem látja el a feladatát. Rendszeresen a nép­bolt előtt lehet őt megtalálni, ahol különböző módon igyekszik magasztalni a múlt rendszerben „kellemes” módon átélt éveket. Emellett a felszabadulás óta elért eredményeinket is aljas módon igyekszik kisebbíteni. Hosszabb ideig Amerikában élt, megtanulva ott a félrevezetést, az emberek becsapásának legkü­lönbözőbb módszereit. Most arra biztatja becsületes bányászain­kat, ne menjenek munkába, váljanak a szeszesital rabjává. Az egész bányaváros lakói a pletyka forrását ismeri Zava- csányban. Neki nem az a célja, hogy elősegítse a többtermelést, nem törődik a dolgozók egész­séges nyugodt pihenésével sem. De még kevesebbet gondol arra, hogy bányászaink a nehéz, fizi­kai munka után szórakozással tölthessék szabadidejüket. Pedig, ha nagyobb odaadással és egy kis lelkiismeretességgel végezné a munkáját, akkor a helyi ta­náccsal egyetemben, már meg­oldották volna, az utcák villany- lámpákkal való kivilágítását. A tanács is súlyos mulasztást követ el. A lakók jogos pana­szait nem igyekszik orvosolni. ígéretet már tettek arra, ho<zw utcai lámpákat he­lyeztetnek el, de ez még a mai napig is késik. Postafiók is el­kelne a bányavárosban, napközi- ottbont. kérnek a kisgyermekes anyák. Több mint 80 óvodaköte­les gyermek várja a napközi- otthon létesítését, de a hosszú út niatt csak 12 gyermek láto­gatja az óvodát. A mozi felsze­relése sem felel meg a követel­ményeknek. Az utcákon való közlekedés a sötétség beállta után veszélyes, mert az utakon derékig ^rő gödrök tátonganak. Kormányunk programmja, a Központi Vezetőség határozata a dolgozókról való fokozottabb gondoskodást írja elő. Ennek érdekében azonban Nagybátony- ban az illetékes szervek eddig keveset tettek. Nem biztosítják a dolgozók tüzelőéi látását sem. Kiske Bertalan szénkiadó nem végzi el fe'adatát, munkahelyét elhagyva csak az italboltban le­het őt megtalálni. Ha kéréssel fordulnak hozzá, csak a vállát vonogatja és kineveti a becsü­letes bányászokat. Azzal mente­geti magát, hogy nincs fuvar és így nem bírja a téli fűtéshez szükséges szenet a dolgozók la­kására szállítani. Viszont sem­mit sem tett annak érdekében, hogy szállítóeszközt biztosítson. Hanyag munkája következtében a hozzá leadott széracédu’ák egyre szaporodnak és legutóbb is már 256-ra emelkedett ai széncédulák száma. E őfordult, hogy a szeptember 13-án leadott széncédulára, csak másfél héttel ezelőtt kapták meg a szenet. Leveleink egyike a nagybáto­nyi külső szerelőcsoport műhelyéből érkezett, ahol a legkisebb nyo­ma sem látszik meg annak, hogy a dolgozók egészségvédelmét, munkakörülményeit igyekezné­nek megjavítani. A műhely föl­des. A műhelyben állandó a gáz, ami rendkívül káros a dolgozók egészségére. Hiba az is, hogy a műhelyben halmozták fel az épí­tési anyagokat, hegesztőberende- zéseket stb. A szállítás a mű­helyben szinte lehetetlen, mert a föld olyan hepe-hupás, hagy könnyen baleset történhet. De nincs a műhelyben mennyezet sem. így a műhely hideg, fűthe- tetlen, piszkos, szennyes^ a fel­halmozott anyagok miatt tisz­tántartásai is lehetetlen. De nincs raktár sem. Az anyagot kénye-kedvére viheti mindenki. Hol egy lapát ho! egy csákány tűnik el, mert a vezetőség nem gondoskodott raktárhelyiségről. A novemberi termelési érte­kezleten a vezetőség már (ígé­retet tett e súlyos hiányosságok megszüntetésére. - de ezidáig csak annyi történt, hogy meg­kezdték az építkezést. Az épít­kezés azonban már két hete áll, pedig nagy szükség volna a dolgozóknak öltözőre is. A mű­helyben van ugyan egy ajtdnél- küii szekrény, de ebbe legfel­jebb hat személy ruhája fér el. Súlyos hiba van a dolgozók egészségvédelme körül is, mert 80 ember részé­re mindössze egy WC van biz­tosítva. Ezek a hiányosságok a kül­ső szerelőcsoport műhelyében súlyosan befolyásolják a ter­melést, akadályozzák a dolgo­zók munkavédelmét, a vezető­ség pedig nem gondol a Köz­ponti Vezetőség október 31-i határozatára, amely kimondja, hegy a szakszervezet, az üze­mek, bányák, vállalatok igaz­gatói feltétlenül minden körül­mények között biztosítsák a kormány által felemelt munka- védelmi és szociális beruházá­sok programmjának teljesítését. A párosverseny győztesei az Acélárugyárban (Tudósítónktól). A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói november 1-én páros- versenybe léptek egymással, a havi terv sikeres teljesítése érdekében. A vállalat vezető­sége a párosverseny győztesei részére 8000 forint jutalmat tűzött ki, ha november havi tervüket 100 százalékon felül teljesítik. Ebben a versenyben az acélöntődéi üzemben a mar­tinkemence és a formaössze- raíkók párosversenyéből a mar­tinkemence dolgozói kerültek k: győztesen, november hónapban 110.8 százalékot értek el, míg a formaösszerakök 108.8 százalék­ra teljesítették havi tervüket. A vasöntödében az öntvénytisztí tok és a formázok párosverse­A kormányprogramm megvalósításáért folyó harc élvonalában A Zagyvapálfalvi Bányagép­gyártó és Javító Vállalat mű­szaki vezetői a IV. negyedéves terv beindulása előtt átszer­vezték a gyár üzemrészeit és külön alkatrész gyártó üzeme­ket létesítettek. Ugyanakkor megnövelték a brigádok létszá­mát és a tervszerű megelőző karbantartás tökéletes elvég­zésével lényegesen csökkentet­ték a gépkieső órák számát Ezekkel a műszaki intézkedé­sekkel a Bányagépgyártó és Javító Vállalat dolgozói elérték, hogy a december 7-ig esedékes IV. negyedéves tervükön felül a Rónai Szénbányák Vállalat dolgozói részére 40 drb szállító­csillét, a szénbányászat részére 5 drb Ajtai-féle farabló vitlát, 506 folyóméter 500-as, 500 folyó­méter 800-as és 240 folyóméter 650-es szállító gumiszalagot gyártottak. Ezzel a nagyszerű eredményükkel elérték, hogy a minisztertanács és a SZOT vándorzászlajáért folyó munka­versenyben a bányagépgyárak között az első helyet foglal­ják el. A Bányagépgyártó és Javító Vállalat dolgozói most azért harcolnak, hogy 1953-as évi tervüket december 10-re befe­jezzék. Megfogadták, hogy a szénbányászok éves terv telje­sítéséhez a nógrádi szénmeden­ce dolgozói részére 1 drb 40 ló­erős villanymozdonyt, a bor­sodi szénbányászok részére 11 drb dobos vitlát és 10 drb bányacsillét készítenek el ter­ven felül. A kormányprogramm meg­jelenése után a Zagyvapálfalvi Bányagépgyártó és Javitó Vál­lalatnál is megkezdik a dolgo­zók munkavédelmére a kis­vasúti munkásszállító kocsik gyártását. Vállalták, hogy de­cember 31-ig öt drb munkás­szállító kocsit készítenek el, amelyből kettőnél hétfőn reg­gel már megkezdték a deszka burkolását. nyébő! győztesként az öntvény- tisztítók kerüllek ki 154 száza­lékos átlagteljesítményükkel, a formázok 127 százalékos telje­sítményével szerűben. A hideg­hengerműben a hengerészek, a lágyítókkal és . kötőkkel álltak párosversenyben, amelyet a hengerészek 144 százalékos átlagteljesítménnyel nyertek meg. A gazdasági szerszám- üzemiben is párosversenyre lép­tek a dolgozók. A patkósarok- gyártó dolgozók versenyre hív­ták a villagyártó üzem dolgo­zóit. A versenyből a patkósarok- gyártó dolgozói kerüllek ki győztesen 118.9 százalékos terv- teljesítéssel. A gyár műszaki vezetői sem akartak kimaradni ebből a ver­senyből. A műszaki ellenőrzési osztályon a revizorok versenyét Bertók István revizor nyerte meg, aki 34 minőségi javaslatot nyújtott be, s az értékelés alap­ján 436 pontot szerzett A má­sodik helyen Viszovszki Lajos revizor 14 javaslattal és 252 pontszámúnál végzett, míg a harmadik helyen Bérecz István 7 javaslattal és 111 pontszám- mai. A gyárrészlegvezetök verse­nyéből Kimer Ottó az öntödék gyárrészleg vezetője került ki győztesként, mert a november hónapban az öntödékben az első dekádban 108.5, a második dekádban 111.7, a harmadik dekádban 115.5 százalékra, a havi tervet 112 százalékra tel­jesítették. Az üzemé,gvezetők közül Lischka Frigyes a he­gesztőpálca üzemvezetője került az első helyre. A párcsverseny jó eredményei segítették elő, hogy a vállalat november havi tervét mennyi­ségben 104.3, értékben 106.1 százalékra teljesítette. A szakszervezetek feladata a munkásosztály egységének erősítése — Beszámoló a III. szakszervezeti világkongresszusról — AAAAAAAAAX <-EGY JÓL DOLGOZO KTSZ más íanfo'.yamot. Jelenleg, mint függetlenített normás dolgozik. Több esetben elő­fordult, hogy a szövetkezeti tagokkal, de még a vezetőség­gel is fölényesen beszélt. A szabó KTSZ hároméves fennállása óta nagyon sokat fejlődött. 1951-ben évi forgal. műk három és félmillió forint volt, a következő évben már négy és félmillió forintra emelkedett. A negyedik ne­gyedévig 4,3 millió forintra emelkedett a forgalom. A he­lyes irányítás következtében a tagok száma is növekedik. Jelenleg 62 tagja van a sző- vetkezetnek. Köztük olyan ki­váló dolgozók, mint Vörös László sztahanovista gépész, aki már hosszabb ideje 200 százalékon felüli eredményt ér el- Teljesítménye abban rej­lik, hogy a munkaidőt helye­sen használja ki, a munkafo­lyamatokat helyesen osztja be. Munkamódszerét igyekszik át. adni munkatársá nak, ezenkí­vül különös gondot fordít a minőségre. Czerovszhy Jenő gépész minőségi munka mel­lett 150 százalékos, Gambela István gépész pedig 130—140 százalékos teljesítményt ér el. A rendelési részlegen a leg­jobb minőségi munkát Bár­dos Károlyné női szabász vég­zi. A kiváló dolgozók segítet­ték ahhoz a szövetkezetei, hogy október hónapban 108 százalékra teljesítette a tervet. A szövetkezet tagjai fogadat mat tettek, hogy évi tervüket december 20-ra befejezik. Az eltelt idő alatt változás történt a munkaeszközök kö­rül is. 1950-ben hat darab lábhajtásos varrógéppel kezd­ték. Jelenleg 30 darab villany- motoros varrógép és három villanyszabászgép segíti mun. kájukat. Kormányunk segítsé­gét a balassagyarmati KTSZ AAAAAAAAAAA ? Több mint három évvel ez- előtt alakult meg Balassa, gyarmaton a Szabó Kisipart Termelőszövetkezet. A megjn- dulás napjától kezdve a 22 tag a nehézségei,et leküzdve, min­den lehetőséget kihasználva dolgozott. A szövetkezet dolgo­zóit, munkájuk eliimerése- képpen, 1952 második negyed­évében elsőízben jutalmazták meg a megyei vándorzászló­val, „A megye legjobb szö­vetkezete" óímmet. A vándor­zászló elnyerése még nagyobb bátorságot, erőt és bizalmat adott a tagságnak. Eredmé­nyüket fokozva, 1953 első jelé­ben másodszorra is elnyerték a vándorzászlót. Ezzel egy- idÖben kiérdemelték a„Kiváló szövetkezet" címet. Eredményeik forrása a pártszervezet állandó, helyes irányítása, a KISZÖV anyagi és egyéb támogatása, a tagság jó munkája és nem utolsósor, ban a vezetőség áldozatkész, példamutató vezetése. A veze­tők példamutatása, a dolgo­zókról való gondoskodás meg­becsülést váltott ki a tagság­ból. Ilyen pé'd-mu n ö mun­kát végez Nyéki Isiván, a KTSZ elnöke. Ha a szükség úgy kívánja, részivesz a ter­melőmunkában is. Mint jó ve­zető, az oktatásban való rész­vételnél, a pártmunfoa végzé­sénél is az első közé tartóz k. A Magyar-Szovjet Társaság­nál végzett jó munkája elis­meréséül ezüstérmei kapott. Sebes István elvtárs üzemve­zető, a szövetkezet termelésé­nek fokozását tekinti a leg­fontosabb feladatnak. Büszkén követi őt Szántó Imréné, Marhó Vilmos. A vezetőség kisebb hibáitól eltekintve, a a tagság bizalmát élvezi. Helytelen magatartási tanú­sít azonban Bartók István, aki nemrégen végezte el a nor­V V V V V V V V V V V V V V V V V VV W V V V V V V V V V V VVVVVVVVV VVWY VW v VW V V V V V V V w tagsága örömmel fogadta. > Hosszúlejáratú kölcsönt vet- (, tek fel és fejlesztési tervet > dolgoztak ki, amelyben azt a £ célt tűzték ki maguk elé, hogy > az 1954-es tervév végére 100 > százalékra növelik a tagság ( létszámát. Ezenkívül a mun- > hafolyamatokat észszerűsítik, > gépesítik. Jelenlegi helyiségü- £ két egy áruházzal és egy üz- > lettel egészítik ki. Céljuz az, > hogy a megyei és a helyi £ szükségleteket kielégítsék s a > következő év végére már ipari > szövetkezetté akarnak fej. £ lődni. > A kormányprogramm el- > hangzása után az ellenség azt ( a rémhírt terjesztette, hogy a > szabó KTSZ felbomlik. Cél- > jukat nem érték el, mert a > Programm elhangzása után > csak két tag távozott a 'szi'vet- > kezeiből, ezzel szemben 10 új > belépő jelentkezett. Követendő £ az a kollektív szellem is, > amely a tagság között van. A > tagság 75 százaléka résztvesz £ a szövetkezet hultúrmunháiá- > ban. Kultúr csoportjuk énekka. > rút már számos helyen isme- > rik. Elért sikereikért mar több > oklevelet és dicséretei kapjak. > A közelmúltban a járási ku - > tárházban egész estet betöltő > kultúrműsorral., divatbemutc- > tóval szórakoztatják a takas- > ságot. > A balassagyarmati Szabó £ KTSZ eddigi jó szakmai es > társadalmi munkájával hebt. > zonyitotta, hogy helyes irány- £ ban fejlődik. Tehntsek fel- > adatuknak továbbra is a_ kor- > mányprogramm megoa ósítá- £ sót saját munkaterületükön. > Mélyítsék el a vezetésben még > jobban a kollektív irányítás £ szellemét. Figyelmüket foka. > zotlabb mértékben irányítsák > a minőségre, a dolgozók szűk- > ségleteinek kielégítésére. > Desztics László > Balassagyarmat. > Ä napokban szakszervezeti aktívaértekezletre jöttek össze Nógrád inegye bányáinak, gyá­rainak. szakszervezeti aktívái, hogy megtárgyalják azokat a feladatokat, amelyeket az októ­ber 10-és 20-a között Becsbe1! ülésező III. szakszervezeti vi­lágkongresszus szabott meg. Baksa Sándor elnök bevezető szavai után Martin Ferenc, a kohászati dolgozók szakszerve­zetének elnöke és a SZOT el- nöí ségének tagja tartott beszá­molót, melyben a következőket mondotta: — A III. szakszervezeti vi­lágkongresszus, történelmi je­lentőségű volt. A kongresszusra nemcsak a Szakszervezeti Vi­lágszövetséghez tartozó dolgo­zók, hanem nyugodtan mond­hatjuk, hogy a világ munkás- osztálya készült. A Szakszerve­zeti Világszövetség politikai be­folyása a világ munkásosztá­lyában most sokka.] nagyobb, mint ezelőtt bármikor volt. Két fő jelszó domborodott ki a kon­gresszuson: az akcióegység- és a szervezeti egység. A III. szakszervezeti világ- kongresszuson 79 ország 88 millió és 690 ezer dolgo­zójának képviseletében. 819 küldött és megfigyelő vett részt. A Szakszervezeti Világszövet ség II. kongresszusa óta elfed négy esztendő alatt a szövetség szervezeti ere:e megnövekedett és politikai befolyása lényegesen javult. Ezalatt a négy esztendő alatt megerősödött a békesze­rető népek tábora, a Szovjet­unió, Kína, a népi demokra­tikus országokban a dolgozók szociális, gazdasági és kulturá­lis helvzete növekedett. A kongresszuson Svemvik elvtárs beszédében részletesen ismertette, hogy a Szovjetunió­ban a,7. 1953 ácrilis 1-én végre­hajtott hatodik árleszállítás után azon az összegen, ame­lyen 1947-ben 1 kg húst vehet tek a szovjet dolgozók, most 2.4 kg-oí vásárolhatnak. A népi demokráciáik a Szovjetunió példáját követ­ve egyre gyorsítják az élet­színvonal emelését. Központi Vezetőségünk 1953 ok tóber 31-i határozata a köve.- kezőket állapítja meg: 1953 má­sodik felében a munkások és al­kalmazottak jövedelme 1 mil­liárd forinttal növekszik. Mint­egy 4—5 milliárd forint az az összeg, amely a folyó évben az árleszállítások, a különféle ál­lami járandóságok csökkenése, valamint & parasztságnak nyuj ‘.ott termelési támogatás révén .a lakosság különböző rétegei­nek jut — Ezzel szemben például Nyugat-Európában, ahoj. 1938 óta a lakosság száma 13 szá­zalékkal emelkedett, az élel­mezésre szánt mezőgazdasági termények mennyisége válto­zatlan maradt. Ez azt jelenti, hogy a népesség kenyér, cukor, hús és tojás fejenkénti fogyasz­tása lényegesen csökkent. Ez a felismerés mindjobban fokozza a munkásosztály aktivitását, megnőtt a sztrájkok, a tömeg­tüntetések és más harci fonnák száma. A kongresszus felhívta a szakszervezeteket, hogy a kö­vetelésekért vívott szakszerve­zeti harcot, tegyék tömeghar­cokká, hogy a nép legszélesebb rétegei megértsék és támogas­sák azokat. De ahhoz, hogy a szakszervezeti harcokat a nép harcává tegyék, az kei!, hogy a szakszervezetek magukévá te­gyék a monopóliumok politiká­jától súi'ott más társadalmi ré­tegek követeléseit is. A nemzetközi munf-ásosztály, a gyarmati országok népei mindinkább megértik, hogy a nemzeti függetlenség problé­mája nem elvont kérdés, nem a nemzeti becsület, méltóság ér­zésének kérdése. Ellenkező­leg, a7 életkérdés, amelynek megoldásától függ az érdekelt népek gazdasági fejlődése és életszínvonala is. Pramanrk elvfárs, az indiai szervezetek képviselője a kon­gresszuson rámutatott arra, ha Kína 500 mi'Iiós, India 357 milliós népe egység­frontot alkot a szovjet nép­pel és a földkerekség más haladó erőivel, akkor nem lesz a földön olyan erő, amely a világot egy új há­ború borzalmas sötétségébe tudná taszítani. Éppen ezért a kongresszus hangsúlyozta, hogy meg kell magyarázni minden egyes mun­kásnak: a szakszervezeti jogok védelme legszorosabban össze­függ kenyerük, munkájuk vé­delmével, a népek legfőbb ja­vának: a viíágbéke védelmével!. — Ez a kongresszus hosszú időre utat mutat a világ orszá­gainak szakszervezetei számá­ra. A kongresszus határozatai leszögez ifc: a szakszervezeteknek nö­velniük kell a dolgozók kö­zötti befolyásukat, új tago­kat kell szervezniük, új szervezeteket kell létrehoz­tok, erősíteniük kell a munkásosztály egységét Meg kelj szervezniök a szak- szervezetekhez tartozó külön­böző irányzatú dolgozók, vala­mint ai szervezetlen dolgozók akcióegységét. A szakszerveze­tek feladata, küzdeni a szak- szervezeti jogok biztosításáért Végül felszólítja a szakszerve­zeteket, hogy erősítsék és .ter­jesszék ki a dolgozók nemzet­közi kapcsolatait, fokozzák a dolgozók éberségét, a háborús gyújtogatok ősei »sövényeivel szemben. A világkongresszus nemcsak a kapitalista és gyar­mati országok küldöttei Sízá-. mára volt tanulságos, hanem a szociaiizmust és kommunizmust építő országok küldöttei szá­mára is. — A magyar szakszerveze­teknek legfőbb feladata, a III. szakszervezeti vil ágkongresz- szus határozatainak végrehaj­tása terén, hogy még jobban elmélyítsük munkásosztályunkban a nemzetközi szolidaritás eszméjét. A kongresszus határozatai meg­követelilk, hogy a magyar szak­szervezetek fokozottabban fog­lalkozzanak ai szervezett dol­gozók nemzetközi szellemben való nevetésével, széleskörben ismertessék a nemzetközi mimika so« ztál y harcait, ered­ményeit és a kongresszus hatá­rozatát. A kongresszus arra kö­telezi a szabad országok szak­szervezeteit, hoigy még maga­sabb színvonalra emellek mun­kájukat, népeik boldogulásai, egy új emberi társadalom épí­tése terén, A beszámoló nfán az érte­kezlet részvevői táviratot küld­tek a Szakszervezeti Világszö­vetségnek, maid a Sar wit arja ni Acélárugyár kultúrgáirdáia más.- fél órás műsorral szórakozlatía a megjelent dolgozókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom