Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)

1953-11-25 / 94. szám

4 SZABAD NOGRID 1953 november 25. TANULJUNK A SZOVJET PÉLDÁBÓL * Jó zárszámadás - a közös gazdaság további megerősödésének forrása VESSSÜK ÖSSZE Leírhatatlan nyomorban él az olasz parasztság Dél-Olaszországban, Calabria-tartományban 326.000 dolgozó paraszt átlagosan mindössze 0,15 hektár földön gazdálkodik. Ugyanakkor Baracco bárónak, a tartomány egyik földes- urának 22.000 hektárnyi, birtoka van. A nadrág- szijparceilákon gazdálkodó kisparasztok száz­ezres tömegei melleit az országban több, mint .5,5 millió földnéikülj paraszt tengődik. A föld- birtokosok kihasználják az olasz parasztság szörnyű nyomorát és a parasztokat a „mező- gazdasági szerződések" segítségéve! jobbágyi sorba taszítják. De Siena földbirtokos például Rombiolo faluban egy bérbeadott parcella után 20 mázsa gabonát, 96 tojást és 4 tyúkot köve­telt a szerencsétlen bérlőtől, jóllehet a kérdéses parcellán még a 20 mázsa gabona is alig ter­mett meg. Ugyanakkor a földbirtokos még arra is kényszerítette a bérlőt, hogy 35 olajfát gon­dozzon díjtalanul. A nagybirtokosok hasonló uzsora-földbér!etekkel szipolyozzák a szegény­parasztokat. A földesurak önkényuralma és az olasz kor­mány háborús politikája egyre nagyobb nyo­morba dönti a dolgozó parasztokat, akik mind­inkább lerongyolódnak és eladósodna!;, szörnyű nyomorban élik le életüket. Az olasz parasztság azonban egyre öntuda­tosakban folytatja harcát a földért és maga igyekszik megvalósítani a földreformot, amelyet az ország vezetői egyre halogatnak. Egyre növekvő jólétben él a kolhozfalvak népe üzbekiszlán déli részén, a Kásgar Darja kö­zeiében van a XIX. Kongresszus-kolhoz. Az utóbbi két évben a kolhoz bevétele 2 millió ru­belről 7 millió rubelre emelkedett. 1952-ben a kolhoz minden tagja nagymennyiségű termény mellett munkaegységenként 14 rubelt is kapott a jövedelem elosztásakor. A kolhozban évről évre újabb gazdasági épületeket emelnek és minden évben több kolhozparaszt épít magának házat. Harrüarosan elkészül a kolhoz nagyszerű, új klubépülete is. Megindul az új villanytelep és a hangerősitö állomás építkezése is. Sokezer rubelt kaplak idén már előlegként a Sztavropol-haíárterü'eti Malenkov-holhoz tag­jai is.*lgy például A. Jakutyin, a kolhoz egyik kiváló juhásza .előlegként 55 mázsa búzát, 8700 rubelt és 85 bárányt kapott. Ez évi jövedelmé­nek csak 40 százaléka. A kolhozparasztok egyre növekvő jólétben ét­nek. A falusi szövetkezeti boltokban az első- osztályú szövetek, a hangszerek, a legújabb bútorok stb. a legkeresettebb árucikkek közé tartoznak. Egyre több kolhozparasztnak van sa­ját motorkerékpárja, autója. A kolhozparasztok jó munkával harcolnak a párt- és a kormányhatározatok végrehajtásáért, mert tudják, hogy a terméshozam állandó eme­lésével saját életszínvonaluk is emelkedik. Hüszonöt esztendővel ezelőtt létesült a Szovjetunióban az első gép- és traktorállomás Ezekben a napokban nagy feladatok ©lőtt állnak a közös gazdaságok: ai gazdasági év be­fejeztével számba kell venniök az eredményeket, haladéktalanul el keM kéazítemök a zárszám­adást. A zárszámadás elkészítése nem könnyű munka: ezért a Szovjetunió minden kolhozában már betekkel a gazdasági év befejezése előtt megkezdik az előkészületeket. Ezt a munkát nem tekintik csupán számviteli munkának: a zárszámadás el­készítésében résztvesz a vezető­ség minden tagja és a kolhoz- aktívat. á mezőgazdasági szervek segítségével készülitek a zárszámadások. A területi, kerületi és a helyi szovjetek mezőgazdasági szer­veinek munkája ezekben a na­pokban nemcsak abból áll, hogy meg-megsürgetik a zárszám­adás elkészítését, hanem maguk is segítséget nyújtanak. In­struktorokat küldenek a közös gazdaságokba, akik tanácsokat adnak és menetközben éWenó'r- zik a munkát. A zárszámadást előkészítő munkának legfontosabb része a leltározás. A leltározás célja az, hogy ellenőrizzék: megvan­nak-e a nyilvántartott anyagi javak, helyesen számol ta'k-e el a pénzforgalmi eszközökkel, nem történt-e hiba a muinlka- egvségek elszámolásában — rö­viden: egyeznek-e ai könyvelés adatat a tényleges helyzettel. A jó leltár alapján pontos képet kapnak arról, hágván harcolt a kolhoz a közös vagyon megóvá­sáért, a jövedelem növeléséért. A leltározó bizottság munkája. Minden kolhozban külön bi­zottság végzi a leltározást. Ez a leltározó bizottság a kolhoz- elnökből. a könyvelőből, vala­mint két-három élenjáró, ta­pasztalt kolhozt ágból áll. A kol­hoz ellenőrző bizottságai termé­szetesen szintén résztvesz eb­ben a munkában. A bizottság köteles munkáját a külön utasí­tásokban előírt határidő alatt el­végezni. A leltározás alkalmával el­lenőrzik azt is, milyen állapot­ban valmnak mind az ingatlanok, mind pedig a munkaeszközök, az állatok, a termény és termék­készletek. Ugyancsak ellenőrzik, hogy teljesítette a közös gazda­ság a beadási kö'elezeiisé'tekeit, hogyan számolt e! a bankkal, a gépállomásokkal, a különféle szervezetekkel. Nagyon vigyáz­nak arra, hogy az álló és forgó­eszközöket helyesen vegvék lel­tárba, pontosan megállapítsák a többletet és a hiányokat. Amennviben hiányt, vagy több­letet állapít meg a bizottság kö­teles jelentésében beszámolni róla, miből adódik a hiány, il­letve miért mutatkozik többlet. Leltározás és ellenőrzés. A bizottság a leltározást nem íróasztal mellett, hanem a hely­színen végzi: így például a ter­mény- és takarmányleltárt a tá­rolás helyén készíti el. Csak így lehet a leltároz ássa! egyidőben ellenőrizni is, A leltárba csak a kiszállás atkáiméval meglévő mennyiséget, darabszámot szai- bad beírni. A leltározás helvén, tehát a brigádoknál, az állat- tenyésztő farmokban és a mag­tárakban ai tejtárolást adatokat összehasonlítják az ott vezetett feliegvzé'Sekke!. Ez az össze­hasonlítás pontos képet ad a helyzetről és lehetőséget nvujt, hogy a közös vagyon őrzésében és használatában mutatkozó hiányosságokat megállapíthassa a bizottság. A zárszámadás adatait össze­hasonlítják az előző évi zár­számadás adataival. A kolhoz- porták és a lakosság számára vonatkozó adatok, továbbá a' vetésterülettel,, az állatállo­mánnyal, a terméshozamokkal, a pénzjövedelemmel, a fel nem osztható alappal és a munka­egységek utáni részesedéssel kapcsolatos adatok összehason­lítását több évre visszamenően készítik el. Ez az összevetés hű képet mutat arról, hogy milyen ütemben fejlődik a közös gazda­ság. Sémii yen gazdasági tevé­kenység nem lehet meg szám­adás né.küt. A gondosan elvég­zett leltározás hozzásegíti a kö­zös gazdaságokat, hogy na­gyobb rendet teremtsenek a számvitelben, s ahol nemtörő­dömséget észlelnek, véget ves­senek a felelőtlen gazdálkodás­nak. A lelkiismeretes leltározás alapján készíthető el csak a pontos zárszámadás, amely a közös gazdaság további meg­erősödésének forrásai. Állami hitel a kolhozoknak A szovjet állam hosszúlejára­tú hitelekkel segíti a kolhozokat Az állami hitelek lehetővé te­szik a kolhozterme’és m'nden ágazatának megszilárdítását, a közös vagyon' növelését. 1953- ban a szovjet állam három és tél milliárd rubel összegben nyújtott hosszúlejáratú hiteleke; a kolhozoknak. Ennek az ösz- szegnek jelentékeny részét — 2.2 milliárd rubelt állattenyésztési helyiségek építésére, az állat­tenyésztési telepek munkájának gépesítésére nyújtotta az állam. Több, mint égy milliárdot vii - lanytelepek, zöldségtárolók. szá rítok, üvegházak és más gazda­sági építkezések, valamint ön­tözési és talajjavító munkákra^ kétszázhetvepöt millió rubelt műtrágya vásárlására utaltak ki a bankok. 1954-ben jelentéke­nyen felemelik a kolhozoknak nyújtandó hosszúlejáratú hitelek összegét. 450 millió rubelre emelik azt az összeget, amely­ből lakóházakat építenek, a gép- állomási mérnökök, technikusok is gépkezelői számára. A hitel! nyolc év alatt ked visszafizetni, a törlesztést az összeg átvétele után három évvel kell elkezdeni. Tanul a kolhozfalu A szovjet hatalom évei alatt Bükiben (Kárpát-Ukrajna) a népművelés hatalmas lépést tett előre. Valamennyi ifjú és lány hétosZ'tályos iskolában tanul. Eddig háromszáznáI többen sze­reztek érettségi bizonyítványt, Kiev, Ogyessza, Lvov, Uzsgorod és az ország más városainak főiskolán körülbelül 100 fiatal végzi tanulmányait. Az „Uj életért’‘-kolhoz egyik tagjának fia Jevgenyij Gorzov, a ívovi főiskola fizikai szakának hall- gatójai. Sztyepan Bokofyej eb­ben tanévben fejezi be tanulmá­nyait a kievi pedagógiai főis­kolán. Pjotr Büinyec a csemo- vici egyetemen tanul. A mező- gazdasági középiskola első 30 végzett növendéke az ország különböző egyetemein tovább tanult s mai már kész orvosok, mérnökök és tanárok. Vilma Ognyanyik, kolhozkovács lánya tanárnő, Viktor Gorzov. a gyer­mekkórház igazgató-főorvosa, Mihail Gezur tanító a járási népművelési osztály instruktora lett. A középiskola volt növen­dékei közül igen sok szeretett falujában tanit. Büki lakói kö­zül 150 a termelőmunka félbe­hagyása nélkül tanul a közép és felsőfokú iskolákban ........... Ne gyedszázaddal ezelőtt, Ogyessza közelében, a fekete­tengeri sztyeppéken létesült a Szovjetunió első gép- és traktor­állomása. Tarasz Sevcsenkóról, a nagy ukrán forradalmár köl­tőről nevezték el. Az eltelt huszonöt év alatt nagy utat járt be ez a gép- és traktorállomás. A gépkezelők többsége 15—20 esztendeje dol­gozik a gépállomáson. A gép- és traktorállomás mű­szaki felszerelése egyre fejlődik. Csupán, az utóbbi három eszten­dőben majdnem kétszeresére nőtt a géppark. A 13 nagy kol­hozban, amelyeket ez a gép- és trakíoráilomás lát el, 100 trak­tor, 50 kombájn és sok egyéb mezőgazdasági gép dolgozik. Ez lehetővé tette, hogy az említett kolhozokban az összes mezei munkák 94 .százalékát gépesít­sék. A gép- és traktorállomás dol­gozói a fcoJhozpar.asztokkaí együttműködve fáradhatatlanul fejlesztik a földművelés kultú­ráját, fokozzák a munkaigényes munkafolyamatok gépesítését. A kolhozokban 25—30 cm mélyen szántanak, keresztsorosan vet­nek Gépekkel művelik meg a kapásnövényeket és négyzetes­fészkes módszerrel ültetnek. A gép- és traktorállomás dol­gozói jelentős szervezőmunkát végeznek a koíhoztermelés min­den ágában. A Haladás-, Az aratás napja-, s ai Dimitrov-kol- hozba, amelyeknek még további szakemberekre van szüksége, agronómusokat, zootechnikuso- kat, állatorvosokat küldenek. Ezekben a napokban gyűlést tartottak a gép- és traktorálio- más munkásai, szakemberei. A gyűlésen a gépkezelők kötele­zettséget vállaltak az 1954-es esztendőre. Elhatározták, hogy teljes egészében gépesítik a ga­bonafélék, a sllózható növények és a gumós növények vetését, a széna'kaszáiást és a kamato­zást. Minden gabonát kombájn­nal aratnak majd. Háromezer kiállítás Ebben az évben körülbelül 3000 kerületi mezőgazdasági ki­állítást rendeznek ai Szovjetunió­ban. A kiállítások megszerve­zésébe bevonják a mezőgazda­ság élenjáróit, a tudományos dolgozókat és a gyakorlott kiál­lítás-szervezőket. A Mari ASZ- SZK-ban, a kosztromai és a kujbisevi területeken már meg­szervezték az állattenyésztési kiállításokat. Nagy sikerre] mu­tatják be a Szverdlovszk-terü- leti gyümölcstermesztés fejlesz­tésében elért eredményeket. A murmamszki területi lovozersz-ki és 6za:ami kerületi kolhozok te­vékenyem készülnek a szarvas- tenyé-sztési kiállításokra. Meg­rendezik ai hagyományos .szarvasversenyeket. A kiállítás nyertesei jutalomban részesül­nek. Uj Dnyepr-híd Kiesben A kievi építők — határidő előtt egy évvel — több mint másfélkilométeres óriási új acél- hídat építettek a Dnyepr folyón. A hídnak művészi kiképzésű bronz korlátja és márványbur­kolata van. A gépkocsi-, autó­busz- és villamosközlekedés két­irányú. A hidat november 5-én ünne­pélyesen felavatták és átadták a forgalomnak. .44444444444« .................................................. Mi be kerül a dolgozóknak a monopoltőkések profitja Az Imperializmus mérhetetlen .nyomorúságot és szenvedéseket hozott az emberiségnek. Az im­perialistáik a maximális tőkés profit elérése érdekében erejü­kön felüli kényszerű munkára ítélik a dolgozó milliókat, csök­kentik a munkások reálbérét, éietkörülményeilkiet egyre sú­lyosbítják. Mibe kerül! az emberiségnek a kapitalisták roppant profitja? A maximális tőkés profit fő­forrása a proletariátus kizsák­mányolásának fokozása. A ka­pitalisták profitjuk növelése cél­jából1 mind fokozottabban zsák­mányolják ki a munkaerőt. Az Egyesült Államokban például az utolsó hat évben a munkásság kiizsákmánivlásának foka ké* és félszeresére nőtt. Az amerikai proletár jelenleg munkaidejének csupán egyötödét fordítja mun­kaereje értékének újratermelé­sére, munkaideje négyötödré­szében a vállalkozó tőkéjének létrehozásán és növelésén dol­gozik. A monopölteke a tudományt és a technikáit teljes egészében arra használja fel, hogy olyan módszereket honosítson meg a termelésben, amelyekkel a leg­gyorsabban sajtolhatja ki a maximális profitot a munkaerő­ből. A dolgozók egyenes meg­csúfolása az a munkagép, amelynek kezelője két lábává! egy-egy pedált nyom. két kezé­vel egy-egy kereket forgat, nya- kávaj pedig a feje fölött függő szupportot mozgatja. A futószalag eszeveszett gyorsasága, a borzalmas erő­feszítés, s a biztonsági technika hiánya miatt a „civilizált” Ame­rikai Egyesült Államokban üze­mi baleset következtében évente 18.000—20.000 munkás hal meg, több, mint kétmillió pedig meg­sebesül és megrokkan. Egye­dül az amerikai széniparban az utolsó húsz év alatt 1,300.000 bányász vesztette életét vagy rokkant meg üzemi balesetekből kifolyólag. Belgiumban a bal­eseteik száma felülmúlja a bá­nyászok számát. Sok bányászt tehát évente többször is ér bal­eset. A monopol tőkések nem kímé­lik a munkaerőt, de határtala­nul takarékosak, amikor munka- biztonsági vagv üzemegészség- ügyi kiadásokról van szó. A munkások amúgyis súlyos helyzetét még súlyosabbá tesz: az állandó munkanélküliség. A muTikainéitküliek száma csupán a kilenc fő kapitalista országban eléri a 35 milliót. A 'kariéi lek, szindikátusok és trösztök a drágaság fokozásával is nyomást gyakonónaiki a mun­kásságra. Ä trösztök főkolom­posai és a naey spekulánsok magas monopoláraikat állapíta­nak meg. s kihúzzák a munká­sok zsebébői! a keresetük jelen­tős részét. A proletariátus vá­sárlóereje állandóan csökkent. Az első világháború után 10— 30 százalékkal csökkent a dol­gozók reálbére a főbb kapi­tal.sta országokban. A második világháború úton a tömegek vá- s árlóerejének "csökkenése ól yan gyorsütemű volt, hogy jelenleg az Egyesült Atláimdki, Anglia és Franciaország dolgozóinak reál­bére 20—55 százalékkal marad alatta a háború előtti színvonal­nak. A íinánCtoKS nemcsak a pro­letariátustól szed magas sápot, hanem „saját” országa lakos­ságának többségétől, a paraszt­ságtól és az iparosokul is. A monopol tőkések és á l’amgépeze- tülk a földbár felemelésével, az agrárolló (rendkívül alacsony felvásárlási árak és igen magas iparcikkárak), infláció, adók, kölcsönök stb. segítségéve! tönk­reteszik a dolgozó parasztságot. Az Egyesült Államokban a má­sodik világháború óto hétmillió embert űztek el földjéről. Fran­ciaországban az utolsó 60 év alatt 4,300.000-rel. azaz több, mint 50 száza'ékkai csökkent a gazdaságok száma. A modem kapitalizmus gazdasági alaptörvényének ha­tása következtében á tömegek mind rosszabbul táplálkoznak, lakásviszonyaik egyre romlanak. A tőkés vi'ágban a tokossá g két h amma drésze föbbé-kevésbbé éhezik. A monopoltijke maximális pro­fitja jelentős részét más orszá­gok, elsősorban az elmaradt or­szágok leigázása és rendszeres kifosztása révén szerzi. A rao- nopöltőkések elsősorban úgy zsákmányolnak ki és nyomnak el más népeket, hegy kiviszik tőkéjüket azokba az országokba, ahoi alacsonyak a termelési költ­ségek és magas a profit. A háború utáni öt évben az amerikai menopcítőkének a kül­földi tőkebefektetésekből szár­mazó tiszta jövedelme meg­háromszorozódott és elérte a 7.5 milliárd dollárt. A „Standard Oü” amerikai olajtröszt a gyar­mati és félgyarmati országok­ban befektetett minden dollár után 35 cent profitot húz. Az Egyesült Államokban ugyanek­kor egy dollár befektetett teke csak 15 centet jövedelmez. Mindjárt megértjük, miiért ennyire „rentábilisak” az Egye­sült Államok, Anglia ós Fran­ciaország gyarmati vállalatai, ha arra gondol u-nik, hogy a „szí­nesek” a „fehérek” munkabéré­nek csak tizedét kapják azonos munkáért. Maroknyi milliárdos uralma a gyarmati és félgyar­mati országokban százmil.iákat juttatóit a kimerültség és a ki­halás határára. Indiában az emberi élet hosz- sza átlag 27 év. A halálozások száma évi 6—8.5 millió. Az amerikai gyarmatosítók Latin-Amerikában éhségre és kihalásra ítélik a feigázott né­peket. Az amerikai sajtó be­ismerése szerint ezekben az or­szágúkban 50 millió ember szenved tüdőbajban, maláriá­ban. rákbetegségben, szifiliszben és olyan betegségekben, amelye­ket a hiányos táplálkozás idéz elő. A modern kapitalizmus rabló- gazdálkodást folytat a kőolaj-, érc- és erdSkiternielésben, ki- uzsorázza a szántóföldeket és erőszakosan gátolja — a mo­nopolárak fenntartása érdekében — a termelőerők kifejlődését. A gvanmati országok lakossága több, mint egymiíliárd lélek. A kapitalista világ lakosságának 70 százaléka ez. Ezeknek az országoknak ipari termelése azonban mindössze öt százaléka a kapitalista országok ipari ter­mel ésének. Kubában, az Egyesült Alto­mok tartományában 15 milliárd tonna vasércet rejt a föld miéhe. Mégis itt alig 24 mii.iá tonna vasércet termeltek csak ki 66 év alatt. Indiában évente mind­össze 0.05 százalékát termelik ki az összes szénikészietnek. A vasércterme'.és az összes kész­leteknek 0.001 százaléka. A kapitalista országokban a művelésre alkalmas földterület­nek csak kis részét művelik meg, noha ez a> földterület több- mifjiárd embert tarthatna el. A monopol tőkés főkolomposok mégis „földhiányról” és „túl­népesedésről” fecsegnek s fel­ébresztik Mai thus elméletét, ame y szerint a kapitalizmus nem hibás abban, hogy e.T.ber- mllliók éheznek, nyomorognak, sőt kihalnak. Az Egyesült Álla­mok imperialista körei újmal- th us i á nu s „1 a kos s á gcsökken tési terveket” agyainak ki. A monopoltökések azonban mégis mindenekelőtt a gazdaság miíitarizálásával és- a háború kirobbantásáva] tudják kisajtol­ni a legmagasabb profitot. A modern kapitalizmus számára a háború a legjobb üzlet. Hábo­rúk révén lehet legjobban szert tenni maximális profitra. Az amerikai társul átok tőkéje hét év alatt (1939—1945) másfé'tszere- sen túlszárnyalta a második vi­lágháborút megelőző 150 év alatt felhalmozott tőkét. Nem csoda, hogy a finánc- oligarchiának kell a háború. Az eiső világháború folytatására a monopoltökések 208 milliárd dollárt, a második világháború folytatására pedig már 1000 milliárd dollárt szivattyúztak ki a népből. A háború mérhetetlen áldoza­tokat követel az emberiségtől. Az első világháborúban tízmillió ember vesztette életét, húszmil­lió pedig megrokkant. Ezer év összes európai háborúja nem szedett annyi áldozatot. A má­sodik világháborúnak több, mint 50 millió hatottjai, megszámlál­hatatlan sebesültje és rokkantja volt. Ezzel szemben egyedül az amerikai trösztök tiszta jöve­delme meghaladta a 38 rnkiárd dollárt az első világ-háborúban, s 55.2 milliárd dollárt a második vüágháborúbatm Az Egyesült Államók mono­poltőkés főkolomposai és szekér­tolóik biztosítani akarva a maxi- máíis profitot, lázasan készül­nek új. bűnös agresszív kalan­dokra az emberiség eilen. A modern kapitalizmus gazda­sági a lap törvén yenek hatása több mint fél százada azt mu­tatja, hogy a burzsoá társa­dalomban a maximális profit utáni hajsza kérlelhetetlen tör­vénye uralkodik az ember fö­lött. A maximális profit érdeké­ben itt az embereket mérhetet­len szenvedésre, elnyomorodás- ra, munkanélküliségre és véres háborúkra ítélik. A modern kapitalizmus gazda­sági alaptörvénye feltárja és megvilágítja a kaoitalista rend 'kiáltó ellentmondásait, felfedik az imperialisták bűnös, agresz- szív politikájának indító okait. E törvény hatása elmélyíti a ka­pitalizmus általános válságát, kiélezi és 'kirobbantja a kapita­lista társadalom összes ellen­téteit. A kapitalista országok munkásosztályai, szövetségben a dolgozó parasztsággal! és az el­nyomott népekkel, a kommunista és munkáspártok vezetésével fo­kozza harcát az imperializmus eLen — a jobb jövőért, a bé­kéért, a demokráciáért és a szó ciaä izmusért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom