Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)
1953-11-04 / 88. szám
4 SZARAI» NÖGRXd 1953 novenAer 4. Az újabb árleszállítás visszhangja a Német Demokratikus Köztársaságban termelés emelkedése egyben az Tizennyolc hónap alatt 25.000 tengerész vált munkanélkülivé az Egyesült Államokban Edlich Friede!, a magdeburgi építkezési vállalat dolgozója ezeket mondja: — Ez a jelentős árcsökkentés egész sor kívánság teljesítését teszi lehetővé. Sok mindenre jut nekem is, fiamnak is. Anni Kunze, a magdeburgi „Október 7“ nehézgépgyár do!, gozója ki jelentett i— Kabátot akartam vereti, de még nem volt együtt n szövetre való pénz. Még két hétig kellett volna várnom, az új fizetésig. Most aztán megvehettem a szövetet és még maradt is 20 márkám. Lena Meier, a magdeburgi „Georgi Dimitrov” nehézgépgyár dolgozója így nyilatkozott. — Keresetem már a legutóbbi fizetésrendezéskor is jelentősen emelkedett. Ez az újain intézkedés is bizonyságot, tesz arról, hogy pártunk és kormányunk betartja szavai. As események margójára Marshall tábornok és a Nobei-békeáíj Nyugati hírügynökségek közölték, hogy az 1953. évii Nobei-békedíjat Marshall tábornoknak, az Egyesült Államok volt hadügyminiszterének ítélték oda. Nehéz feladatot oldott meg ezzel a Nobel-díjakat odaítélő bizottság, mert hiszen a „béke” o'yan kiváló harcosai közül kellett választania, mint Mac Artur, a koreai gyilkos* Ridgway a pestis- tábornok, Li Szin Man a háborúért üvöltöző dervis, s más hasonszőrűek. No de hát ne csodálkozzunk ezen. Marshall tábornok legalább olyan kiváló „béke- harcos”, mint amilyen szépíró. Angija miniszterelnöke Churchill. Újabb hadifogolygyilkosságok történtek a koreai úemilitarizált övezetben A Német Demokratikus Köztársaság kormányának október 24-j határozata 12.000 árucikk árának jelentős leszállítására, hatalmas lelkesedést váltott ki a dolgozók körében. Ez az árleszállítás újabb 3,3 milliárd D- márka megtakarítást tesz lehetővé. Az NDK dolgozói csupán a legutóbbi árcsökkentés révén 10 százalékkal több árut vehetnek, mint eddig. Ezeket a jelentős eredményeket a> termelés állandó emelkedése teszi Iehe'.ővé. 1953 első k:- lenc hónapjában az ipari termelés 1936-hoz viszonyítva 166,9 százalékot ért el, s felülmúlta a háború előtti termelést a mező- gazdaság is. Ebben nagy része van a Szovjetunió baráti segítségének, az élelmiszer- és nyers- anyagszállítmányoknak. De jelentős részük van az elért eredményekben maguknak a dolgozóknak is, akik megértik, hogy a Az amerikai Országos Tengerész Szakszervezet évi értekezletén kitűnt, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi hajóin dolgozó tengerészek munkanélkülisége katasztrofális méreteket ölt. A kereskedelmi flotta 1952 januárjában 2000 hajóSajtójelentések szerint pénteken angol csapatok újabb büntető hadjáratot indítottak a kenyai néger lakosság ellen és ennek során 30 embert megöltek. A „l’Humanité” jelenti, hogy * köztársasági tartalékos tisztek és tiszthelyettesek szövetsége határozatot tett közzé, amely megbélyegzi a bonni és párizsi szerződést. * A határozat megállapítja, hogy a bonni és párizsi szerződés ratifikálása „a nemzeti érdek teljes árulását” jelenti és olyan politikát állít ezzel személet színvonal, a jólét emelkedését is. jelenti. A kormány újabb nagyjelentőségű határozatára az üzemek dolgozói még jobb eredmények elérésével, a tervek túlteljesítésére tett vállalásokkal válaszolnak. Az espenhaiini bri'kettgyár brigádja például október 25-én az üzem fennállása óta a legmagasabb teljesítményt érték el. — Az espenhaini brikettgyár dolgozói felhívással fordultak a többi brikettgyár dolgozóihoz: segítsék kiváló termelési eredményekkel a lakosság jólétének további emelését. A dolgozók lelkesen számíí- gatják, mi mindent vehetnek az árcsökkentés révén megtakarított pénzen. Jelentősén csökkent az élelmiszer ára, a tejé például 20 százalékkal, margariné 25 százalékkal. A gyermekcipő átlag 33,8 százalékkal lett olcsóbb. Sok mindenre futja, amire eddig nem mertek gondo ni a dolgozom. ból állt. Ez a szám 1953 augusztusára 1800-ra apadt. Ennek következtében 18 hónap alatt mintegy 25.000 amerikai tengerész vesztette el állását. Augusztus óta újabb 200 hajót vontak ki a forgalomból. Angol források szerint a „rendkívüli állapot" kihirdetése óta eltelt egy év alatt Kenyában 5000 négert öltek meg, 28.000-et pedig koncentrációs táborba zártak. ben, amely az alkotmányban leszögezett elvek, a megkötött szerződések tiszteletbentaríása és törekvése alapján, tartalékosokra támaszkodó hadsereg felállítását tűzi ki célul. Éppen ezért a szövetség felhív minden tartalékos tisztet és tiszthelyettest, hogy fogjon össze és küzdjön azért, hogy a parlament elutasítsa a bonni és párizsi szerződést. A hadifoglyok őrizetével megbízott csapatok hivatalos közleménye szombaton arról számolt be, hogy újabb hadifogolygyil- kosságok történtek a demilitari- zált övezet déli részében lévő hadifogolytáborokban. A közleA szovjet élelmiszeripari dolgozók országos tanácskozása Október 31-én Moszkvában, a Szakszervezetek Házában megkezdődött a szovjet élelmiszer- ipari dolgozók országos tanácskozása. A tanácskozáson megvitatják aiz élelmiszergyártás teljesítésének és az élelmiszerek minősége megjavításának kérdéseit. A tanácskozáson több mint 1200-an vesznek részt. Részt- vesz a tanácskozáson A. I. Mi- kojan, a minisztertanács elnök- helyettese is. Vaszilij Petrovics Zotov, ai Szovjetunió élelmiszer- ipari minisztere felszólalásában az élelmiszergyártás fejlesztéséről, a választék növeléséről és az élelmiszerek minőségéneik megjavításáról beszélt. A tanácskozáson megvitatták V. P. Zotov beszédét. Véget ért a Szovjetunió Könnyűipari dolgozóinak országos tanácskozása Október 31-én, Moszkvában véget érf a Szovjetunió könnyűipari funkcionáriusainak háromnapos országos tanácskozása. A. N. Koszigin, a Szovjetunió közszükségleti iparcikkeinek minisztere beszámolójában részletesen foglalkozott a könnyűipar feladataival, annak a határozatnak végrehajtását biztosító intézkedésekké!, amelyeket a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi' bizottsága a közszükségleti iparcikkek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról hozott Koszigin kiemelte, hogy az ötödik ötéves tervnek fő közszükségleti cikkek termelésével kapcsolatos feladatait határidő előtt teljesítik. Különös figyelmet fordítanak a lakosság részéről legnagyobb keresletre, számontartott cikkek kibővítésére. A beszámolóval kapcsolatos vitában mintegy ötvenen szólaltak fel. _______ SfOfflhtofl 21 koreai harcos követelte hazatelepítését A koreai néphadsereg fog- ságbaesett harcosai közül 21-en követel iék haza telepítésüket, amikor 11 napos szünet után szombaton iámét folytatódott a felvilágosító munka. meny szerint a G—53-as tábor- rész'.egben két koreai hadifogoly „erőszak áldozata” lett. Az egyik hadifogoly életét vesztette, másikat — aki súlyosan megsebesült — kórházba szállították. Az angol csapatok újabö terrorhadjárata a kenyai lakosság, ellen h francia tartalékos tisztek és tiszthelyettesek tiltakoznak a bonni és párizsi szerződés ratifikálása eilen Dollárok és katonák Nem titok, hogy az amerikai monopoltőke igyekszik a francia tőkét kiszorítani índokínából. A párizsi burzsoá sajtó ezzel kapcsolatban kommentálta azt a hirt, hogy az Egyesült Államok újabb 385 miidió dolláros „segítséget" nyújt a francia kormánynak az indokínai háború kiterjesztésére. A francia lapok azt írták, hogy Franciaország Indokínában sokkal inkább az amerikaiak érdekeit védelmezi, mint a sajátjait. A „Tribüne des Nations” című francia hetilap számos újabb tényt közöl arról, hogy az amerikai monopoltöke hogyan hatol be Indokínába. Még 1950-ben történt, hogy az amerikai „News Market Making Company” és az American Metall Company’’ részvénytársaságok nagy koncesszióhát kaptak ón. és wolframtelepek kiaknázására Patet Laóban és ' Eszak- Tonkinban. A „Chelbuluma Mines” és az „Oliver Making Company" cégek ólom és cink után kutatnak a Vien-Tentöl északra. Azok a vietnami ólom- és ezüst- lelőhelyek, amelyek azelőtt francia-vietnami vegyes társaságok kezében voltak, most teljesen az American Smelting and Refining Company” kezébe kerültek. Az amerikai „United States Rubber Company” tröszt kezében vannak azok a 17.000 hektár területet elfoglaló gumifaültetvények. amelyek azelőtt a francia „Michelin” részvénytársaság tulajdonában voltak. Lassanként amerikai vállalatok vették kezükbe a repülőterek építését Indokínában. Az indokínai háború folytatására nyújtott újabb dollár-.^egít- ség” persze azt a célt is szolgálja, hogy megszilárdítsák a tengerentúli monopóliumok helyzetét ebben az országban. A francia kormány vállalta, hogy katonáinak vérével védelmezi az amerikai töke pozícióját. Érdekes, hogy juius végén, amikor a francia.sajtóban az első feháborodott cikkek megjelentek a küszöbön álló dollársegítségről, magasállásái állami funkcionáriusok haragtól tajtékzó szájjal cáfolták az erről szóló híreket. De a „Monde" című burzsoá napilap már akkor is a következőképpen ítélte meg az amerikai terveket: „Az Egyesüli Államokkal való jelenlegi kapcsolataink alapja a katonai export Indokínába, cserébe a dollárokért, másképpen nem nevezhetjük ezt az üzletet. A francia és az amerikai nép csak felháborodással fogadhatja ezt a politikát". A szövetkezet /ólé te — a tagok jóléte Az élenjáró szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazása nyomán a bolgár termelőszövetkezetek hozama mindenütt meghaladta az egyéni gazdálkodók terméseredményeit. A dobrumir- cei termelőszöveikezeti tagok hektáronként 22 mázsa búzát takarítottak be, ugyanakkor az egyénileg gazdálkodó parasztok a szomszédos földeken alig 12 mázsát csépeltek. A termelőszövetkezetek kiváló terméseredményeivel párhuzamosan emelkedik a dolgozók élet- színvonala is. A goljo-gancsevi termelőszövetkezet tagjai búzát, sajtot és sok más egyebet kaptak előlegként munkaegységeikre. Ilcso Alitev 736 munkaegysége után 15 mázsa búzát, 70 kilogramm sajtot és 4000 levát kapott. Mitev családja a háború előtt nagy nyomorúságban élt egy viskóban. A család tagjai ma már vülanyviiágításos, egészséges'házban laknak. Esténként a rádió szórakoztatja a munkában elfáradt családtagokat. Bulgáriában egyre több termelőszövetkezeti tag költözik új lakásba. A régi, roskatag viskókat lerombolják, s helyükön új, egészséges, minden igényt kielégítő családi házakat építenek. A párt és a kormány segítsége lehetővé teszi, hogy egyre több termelőszövetkezet folytasson soküzemágú gazdálkodást és így újabb lehetőség nyílik a termelőszövetkezeti tagok jövedelmének gyarapítására. A kirií-meíodije- vói termelőszövetkezetnek 190 hektáros gyümölcsöse, köze! 200 hektáros szőlőskertje és 42 hektáros veteményeskertje van. A termelőszövetkezet 1952-ben a gyümölcs és zöldség eladásával több mint egymillió leva külön jövedeiemhez jutott. Napról napra nő a termelőszövetkezet állat- állománya is. A szövetkezet jóléte — a tagok jóléte. Meglátszik ez ez egész falun. A termelőszövetkezet tagjainak 80 százaléka új házat épített, a faluban bevezették a villanyt, gondoskodtak a vízellátásról, modern, filmszínházat és könyvtárat építettek. . Szép eredményeket értek el, de az út nem volt könnyű. Sok nehézséget okoztak a termelőszövetkezeti mozgalom ellenségei, akik mindenképpen rombolni akarták a szövetkezet* hitelét és jóhírét. A szövetkezet egyes tagjai hallgattak az ellenség hangjára és kiléptek a szövetkezetből. Saját kárukon kellett megtanulnak, hogy melyik a helyes út. Meg is tanulták: alig teli el egy év, ismét beléptek a termelőszövetkezetbe, hogy biztosítani tudják családjuk megélhetését, jólétét. A SZOVJET IPAR Oroszországban 36 évvel ezelőtt, 1917-ben a kommunista párt vezette dolgozó nép kezébe kerül t a hatalom. A győzelmes forradalom ai pártot és az uralomra jutott dolgozókat a szocializmus felépítésének hatalmas feladata elé állította. A szocializmus felépítése csak a szocialista iparosítás útján volt lehetséges. A oári Oroszország ipara, de különösen a nehézipara 50—100 évvel maradt ei az élenjáró kapitalista országok ipara mögött. Az új ipart az akkor ismert legmagasabb műszaki színvonalon a legfejlettebb kapitalista országok élenjáró technikai eredményeinek figyelembevételével, de sokkal gyorsabb ütemben kellett megteremteni. Lenin már 1918 tavaszán kitűzte az egész népgazdaság tervszerű szabályozására való áttérés feladatát, a köztársaság tudományos-műszaki erőire, elsősorban az Orosz Tudományos Akadémiára bízta az ipar átszervezését és a gazdasági élet fellendítését szolgáló terv kidolgozását. A tervezés továbbfejlesztését egy időre félbeszakította az imperialisták katonai inter, venciója és a polgárháború. • De az intervenciós, seregek felett aratott élső győzelem után, 1920- ban a szovjet kormány felállította az Ország Villamosításának Állami Bizottságát, a GOELRO-t, majd 1921-ben az Állami Tervbizottságot, a Gosz- plant. Ezek a szervek úttörő munkát végeztek. Az SZK(b)P 1925 decemberi XIV. kongresszusa új korszakot jelent a szocializmus felépítésének, illetőleg az ország szocialista iparosításának útján. Az itt elfogadott irányelvek előírták a nehézipar, de különösen a gépipar fejlesztésének gyors ütemét. A XV. pártkongresszus 1927 decemberében elfogadta az első ötéves terv összeállítására vonatkozó irányelveket. A terv 1928 utolsó negyedében lépett életbe. Döntő célkitűzése az ipa. rosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása volt. Az iparosítás hallatlanul gyors ütemben fejlődött. A négy év és három hónap alatt befejezett terv sikerében jelentős szerepe volt az 1929 tavaszán indult és hónapok alatt tömegmozgalommá vált szocialista munkaversenynek, atnelybe 1929 végére már 2 millió dolgozó kapcsolódott be. Az első ötéves terv sikerei annál nagyobb jelentőségűek, mert egybeestek a kapitalista országokat sújtó nagy gazdasági válsággal. Míg a kapitalista országokban üzemek ezrei álltak le, a Szovjetunióban hatalmas új' ipartelepek létesültek. A dnyepropetrovszki vízierőmű, a sztálingrádi és harkovi traktorgyár, a moszkvai, a gorkiji és jaroszlavi autógyárak stb. A Szovjetunióban megszűnt a munkanélküliség, a munkások és az alkalmazottak száma kétszeresére nőtt, évi munkabérük 67 százalékkal emelkedett. A második ötéves terv (1933 — 1937) eredményeképpen a Szovjetunió az ipar fejlődésének üteme és az egyes iparágak műszaki fejlettsége tekintetében elérte és túlhaladta a legfejlettebb kapitalista országokat. A második ötéves terv időszakában ai szocialista munkaverseny új, maga. sabb formája született meg, a ÚTJA sztahanovista mozgalom. A második ötéves terv idején a munka termelékenysége 82 százalékkal emelkedett. Az 1937-ben indult ha-mad:k ötéves terv azt a feladatot állította a szovjet nép elé, hogy nemcsak a fejlődés üteme, hanem az egy főre eső termelés szempontjából is túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat. Ennek a tervnek a végrehajtását a német fasiszták támadásai 1941-ben félbeszakította. A három ötéves terv során az ipari termelés mennyisége szempontjától a Szovjetunió Európában a negyedik helyről az első helyre, világméretekben pedig az ötödik helyről a második helyre került. A fasiszta Németország hitszegő támadása mintegy 8—9 évvel vetette vissza a szovjet ipar fejlődését. A szovjet állam azonban néhány év alatt saját erejéből és saját eszközeivel, külső segítség nélkül, helyreállította. sőt továbbfejlesztette a háború álfái elpusztított gazdaságát. A XIX. pártkongresszus megállapította, hogy a szovjet ipar a termelés mennyiségi növekedése mellett a technikai haladás terén is hatalmas lépést tett előre. Termelésének színvonala jelentékenyen meghaladja a háború előttit. A pártkongresszus célul tűzte ki, hogy a szovjet ipar termelését 1955-ig az 1940. évi termelés háromszorosára növeljék. Malenkov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertan,ácsának elnöke a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 5. ülésszakán hangsúlyozta: „Most, a nehézipar fejlesztésében elért sikerek alapján megvan minden feltételünk ahhoz, hogy megszervezzük a közfogyasztási cikkek termelésének rohamos fellendülését”. A szovjet állam már ebben az évben tetemesen növeli a közszükségleti cikkeké; és az élelmiszereket termelő iparnak és magának a mezőgazdaságnak fejlesztését szolgáló beruházásokat. 1953-ban például több mint 200 millió méter, tehát az 1940. évinél kb. 70 százalékkal több gyapjúszövetet állítanak elő. A selyemszövet termelése meghaladja a 400 millió métert. Ez ötször több. mint az 1940. évi termelés. Műrost'szövetet ebben az évben 8.7-szer, 1954-ben pedig 11-szer többet fognak gyártani, mint 1940-ben. A kiváló minőségű modem cipők gyártását az 1950. évi gyártás négyszeresére, az 1940. évi gyártás 13-szorosá- ra emelik. A cukor termelése eléri a 3,600.000 tonnát, tehát 70 százalékkal haladja meg az 1940. évit. Az állati zsiradékok termelése a háború előtti termelés 80 százalékára növekszik. Óriási textilkombináíokat . és más könnyű, és textilipari üzemeket építenek. A csebokszári pamutipari kombinátot 1948-ban kezdték építeni, első részlege — a fonóüzem — már 1951-ben megkezdte működését. Itt 432 gép dolgozik. A szövőüzemet 1600 géppel ez év végén adják át rendeltetésének. Bjelorussz'ában több textilüzem épül. Köztük a legnagyobb a Minszki Fésűsfonó Kombinát, amely évente kb. 9 millió bosz- ton-, koverkot-, gabardin- és más kiváló minőségű szövetet fog gyártani. A Volga partján, Kam is in ben óriási pamut'kombi- nátot létesítenek. Ez kb. 1 millió méter szatént, batisztot, taftot, flanelt, velvetet és más anyagot áKít majd elő. A kombinát első részlegét már 1954-ben üzembe helyezik. A tömegszükségleti cikkeket előállító iparágak többsége határidő előtt, a gyapjúipari négy év alatt, a selyemipari pedig három év alatt teljesíti tervét. A párt és a kormány nemcsak a közszükségleti cikkek termelésének mennyiségi fokozását tűzte ki feladatul, hanem a termékek minőségéinek megjavítását és választékának kibővítését is előírta. A szövetek, cipők, ruhák, bútorok legyenek tartósak, szépek és kifogástalanul kidolgozottak. Nem vitás, hogy ai Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP központi bizottságának határozatai a szovjet mezőgazdaság, a szovjet állattenyésztés, a szovjet gép. és traktorállomá- sok, valamint a 6zovj-et kereskedelem továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről ugyancsak serkentik a könnyű- és élelmiszeripar fejlődését. A szovjet kormány természetesen a közszükségleti cikkeket előállító ipar fellendítése mellett minden eszközzel folytatja a szocialista ipar legfőbb alapjának, a nehéz iparnak továbbfejlesztését. A nehézipar szakadat, lan növelése elengedhetetlen feltétele az ország gazdasági és védelmi ereje megszilárdításának. Fokozott ütemben halad előre a kommunizmus nagy létesítményeinek, a kujbisevi, sztálingrádi erőmű, ai turkmén főcsatorna stb., stb. építkezése. A szovjet nép méltán büszke azokra az eredményekre, amelyeket a Szovjetunió ipari fejlesztésében áldozatos munkával elért. A gazdaság alapját képező iparágak fejlődéséről szemléltető képet nyújt az alábbi táblázat: Cári Oroszországban 1913 ba n Szovjetunió 1940 ben Szovjetunió 1953 ban 1940 ben ■z 1913. év %-ában 1953 ban az 1940. év % ábail millió tonnában Acéltermelés 4.22 18.3 több mint 38 432 208 Széntermelés 29.0 166.0 320 572 193 Olajtermelés 9.0 31.0 52 344 168 Az ipar minden ágában jelentősen emelkedett a munka termelékenysége, csökkent a termékek önköltsége. A szovjet ipari üzemek, a termelési önköltségek csökkentése révén 1951-ben 35 milliárd 500 millió rubelt, 1952-ben több mint 46 millió rubelt takarítottak meg. A szovjet dolgozók egyemher- ként támogatják ai kommunista pártnak és a szovjet kormánynak ai népgazdaság további fellendítésére irányuló nagyszabású célkitűzéseit, amelyek az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését szolgálja.
