Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)

1953-11-11 / 90. szám

6 1933 november 7, SZABAD >0«;RAI> ORSZÁGÚT í Szicsiang-Tibeti fennsíkot „a világ- tetejének” nevezik. Most) 2100 kilométer hosszú or­szágút épül itt — a nagy kínai nép ajándéka a testvéri tibeti népnek. A beláthatatlan magasságban kanyargó járhatatlan hegyi ös­vényeken évezredekig a jak (ti­beti szarvasmarha) void az egyetlen közlekedési és szállítási eszköz. A jak-karavánok óriási erőfeszítések árán is csak tíz kilométert haladtak naponta és hónapok teltek el, mire Szicsiang- ból'Tibetbe értek. Ha az új út elkészül, a motoros járművek egy nap alatt teszik meg ugyan­ezt a távolságot. A hatatpras új országút összeköti majd ÉPÜL „A VILÁG Tibetet Kína belső tartományai­val és ezáltal elősegíti a tibeti nép gazdasági és kulturális fejlődését. Kína Központi Népi Kormánya Tibet békés felszabadítása után nyomban elhatározta, hogy való- raváltja a testvéri nép évszáza­dos álmát. Mao Ce-tung fel­hívására a felszabadító néphad­sereg katonáinak, a munkások­nak és teclmikusol^ak tízezrei kezdtek hozzá az orezágút meg­építéséhez. A mérnökökből és szakembe­rekből álló csoport. Finely az építendő országút tervét kidol­gozta, olyan helyeken hatch keresztül, ahol azelőtt még soha­sem járt ember. Az építők ha­TETEJÉN” talmas hadserege a legnehezebb körű menyek között is hősiesen végezte munkáját. A fennsík leg­magasabb részein is, ahol olyan ritka a levegő, hogy még a léleg­zés is nehéz, nagyszerű teljesít­mények születtek. — Ma már túlvagyunk a nehezén, — mondta az egyik tibeti építő. — A Kantig (Szicsiang-tarfomány központja) és Csangtu közötti útszakaszon már megnyílt a forgalom. Ha az országút elkészül, csodálatos gépeket kapunk majd a testvéri kínai néptől és a mi termékeink is eljutnak messze földre, akkor a mi életünk sokkal szebb lesz Két világ — két költségvetés A kommunista párt és a szov­jet kormány rendkívül nagy gondot fprdít a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának állandó emelésére. Ezt a nagy célt tükrözi a szovjet állam költségvetése is. * 1953-ban a Szovjetunió a nép­gazdaságban, a szociális és kulturális szükségletek kielégí­tésére 322.3 milliárd rubelt fek­tet be. Ez az összeg a Szovjet­unió 1953. évi költségvetésének több mint a fele. A honvédelmi kiadások az állami költségve­tésnek 20.8 százalékát teszi ki. * A szovjet állam költségveté­sében a bevételek 1953-ban 37.5 milliárd rubeliel voltak maga­sabbak a kiadásoknál. A Szov­jetunó költségvetése bevételei­nek legnagyobb része a szocia­lista gazdaság jövedelmeiből ered. Ebben az évben ez az ösz- szeg meghaladja az állami költ­ségvetés összes bevételeinek négyötödét * A háború óta a Szovjetunió­ban hatszor szállították le a közszükségleti cikkek árát. 1947- töl 1952-ig a hús ára például több mint a feiere, a kenyéré 60 százalékkal csökkent. * A Szovjetunió óriási összege­ket költ lakóházak építésére. Ebben az évben az állam lakás- építkezésre 25 százalékkal töb­bet irányoz elő, mint az elmúlt esztendőben. A kapitalista országokban a költségvetés a nép kizsákmányo­lásának eszköze. A nagyarányú fegyverkezési hajsza következté­ben ezekben az országokban egye fokozódik a dolgozók el­szegényedése és nyomora. * Az Egyesült Államokban az összes költségvetési kiadások­nak több mint 70 százalékát for. díiják katonai célokra. Angliá­ban és Franciaországban az 1952—53-as költségvetési évben csaknem kétszer akkora össze­get fordítottak hadikiadásokra, mint a háboráeiötti 1937—38-as évben. * A kapitalista országokban a köliségvetés bevételeit főleg a lakosságtól behajtott adók ké­pezik. Az Egyesült Államokban a lakosságra kivetett közvetlen adók az 1952—53-as költségve­tési évben 12-szer magasabbak voltak, mint az 1937—38-as költségvetési évben. •X­Franciaországban 1952 végén a kiskereskedelmi árak szintje több mint 200 százalékkal volt magasabb, mint 1947-ben. Ez idő alatt a hús ára 88 százalék­kal, a kenyéré több mint 100 százalékkal emelkedett. * Az 1S52—53-as költségvetési évben az Egyesült Államok la­kásépítkezésekre a költségvetés­nek mindössze 0.75 százalékát irányozta elő, vagyis csaknem 120-szor kevesebbet, mint a hadikiadásokra. Amerikai „ játékszer" Az amerikai gyerekekbe kis­terüktől kezdve vadállat! em­bergyűlölő hajlamokat oltanak be. Közismert dolog hogy az Elgyesült Államok üzleteiben tö­megével találhatunk olyan játé­kokat, mint például gengszter­szerszámok, atombombamodel- !ek stb. Az amerikai jálékgyárak most újabb „szórakozást” talál­tak ki a gyermekek számára. A nyugatnémet országi ,.8-Uhr Blatt“ című burzsoá lap a kö­vetkezőket írja: „Az amerikai gyermekjátékpiac újdonsága: tel­jes kivégzési felszerelés. A gyermekek kívánságuk szerint választhatnak, hogy guillotinet akarnak vásárolni, vagy — vil­lamosszéket'’. KOMMENTÁR NÉLKÜL Bizonyos Mr. Frédikig „Leg­újabb európai útikalauz” címen könyvet adott ki a gazdag ame­rikaiak számára, akik látogatá­sukkal akarják boldogítani az alvilág marshaüizált országait. A könyvecske első részében igen jellemző figyelmeztetés áll, amely szerint „fegyverek, ká­bítószerek, pornográf képesla­pok és ú'levél:ej nem rendel­kező leányok Európába való be­hozatala csepészelnek minősül“. A továbbiakban a következő gyakorlati tanácsot olvashatjuk: „A szerző ajánlja az olvasónak, hogy köpenyét hat rejtett zseb­bel szerelje fel és szerezzen be „B-4“ típusú bőröndöt, amelyen titkos rekeszek vannak. A bő­röndöt készítő cég ina gát Eisen- hovert is ügyfelei közé sorol­hatja ...“ Olaszországba, vagy Francia- országba érkező amerikaiaknak egyáltalában nem szükséges az illető nyelv ismerete, mondja a könyv. A nyelvtudást kiválóan helyettesíti... egy dollárköteg! „Amikor angol nyelven íorduU nak egy bennszüiötthöz és ő valami zulukafíer nyelvjárásban válaszol önöknek (a könyv szerzője a franciákat, olaszokat és más európai nemzetek fiad nevezi zulukaffereknekl), ne törje ki a nyelvét, hanem múlá­son néhány dollárt és magya­rázza meg taglejtésekkel, mire van szüksége. Van mivel büszkélkedniük! A „Zafer”, amely a török kormány félhivatalos lapja, büszkén közli az első oldalon, vastag betűkké] a következőket: „Három év alatt 130 börtön épí­tését fejeztük be“. Ez a közle­mény ironikus válaszra késztet­te az „Ulusz" című újságot az ellenzéki köztársasági néppárt félhivatalos lapját Vájjon, mit fognak még csinálni? Meglát­juk, három év alatt az egész or­szágot börtönné fogják változ­tatni!“ — írja a lap. LENGYELORSZÁGI MOZAIKOK A Szovjetunió ajándéka, a Sztálin Kultúra — és Tudo­mánypalota hatalmas, 44 emele­tes magasépítkezésének acél - váza, alig egy esztendő alatt el­készült. A 30. emeletig már a kőművesek is bevégezték mun­kájukat. Az épületen dolgozó szovjet szakemberek jelenleg a felhőkarcoló 45 méter magas toronydíszítményét alapozzák és a belső kiképzésen dolgoznak. * A Lublini Vajdaság a háború előtt Lengyelország legelhanya­goltabb vidéke volt. A két há­ború közötti 20 esztendő alatt az akkori urak alig 20 faluban ve­zették be a villanyvilágítást. Ezzel szemben a felszabadulás óta több mint 800 falui villamo­sítottak. Csupán az idén 24 falu­ban, 3 állami- gazdaságban és 2 gépállomáson gyulladt ki a villany. Elkészült a czenstochowai „Bierut” kohómüvek második nagyolvasztója. Az építkezés lényegesen rövidebb ideig tartott, mint az első nagyolvasztónál. Nowa Huta kombinátjában be­fejezték a kokszoló építkezését, már csak a gépi berendezések felszerelése van hátra. Meg­kezdték a hengermű felszere­lését is. Az andrychowi pamut- kombinátban üjabb üzemrészek­ben indult meg a termelő- munka. • A Len gyei-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából nyilvános­ságra hozták, hogy a Lengyel- Szovjet Társaság taglétszáma az elmúlt év alatt közel másfél- millióval szaporodott. Jelenleg hatmillió tagja van. A Társaság varsói központi klubjában az el­múlt két év alatt több mint 400 előadást, több mint 650 film­vetítést tartottak, egyre növek­szik a kiub látogatóinak száma. Igen sokan keresik fel a könyv­tárat, az olvasótermet és sokat hallgatják az orosz nyelv­órákat • Marek Petrusewicz a wroc'awi Vagongyár 19 éves ipari ta­nulója a 100 méteres mellúszás­ban 1:10,9 másodperces idejével megdöntötte a szovjet Minaskin eddigi világcsúcsát (1:11,2). A fiatal versenyző eredménye az első lengyel úszóvilágcsúcs. Eddig a legjobb lengyel úszó Boclionski volt, aki annakidején Weissmuller és Bárány István után a világ legjobb gyorsúszói közé tartozott. Az akkori mos­toha körülmények között azon­ban nem fejleszthette tovább tehetségét, Marek Petrusewicz számára minden lehetőség meg­volt arra, hogy tudását fej­lessze. A fiatal, úszó élt is ezek­kel a lehetőségekkel. A DISZ Központi Vezetőségének üdvözlő távirata a DÍVSZ megalakulása 8. évlordnlóia alkalmából A DEMOKRATIKUS IFJÚSÁGI VILÁGSZÖVETSÉG TITKÁRSÁGÁNAK Kedves Barátaink! A világifjúsági nap alkalmából a DISZ Központi Vezetősége az egész dolgozó és tanuló magyar ifjúság nevében üdvözletét küldi a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek, a békeszerető fiatalok nagy szervezetének. A magyar fiatalok jól ismerik és igen nagyra értékelik azt a harcot, amelyet a DÍVSZ a béke és barátság jegyében a világ békeszeretö ifjúságának egységéért folytat, s büszkék arra, hogy résztvehetnek ebben a nagyszerű harcban, amely az ifjúság jobb jövőjéért folyik szerte a világon. A DÍVSZ megalakulásának 8. évfordulója alkalmából a ma­gyar fiatalok százezrei megfogadják, hogy szilárdan és állhata­tosan támogatják a DÍVSZ tevékenységét, s őszintén kívánják, hogy ezt a tevékenységet további nagy sikerek koronázzák. DOLGOZÓ IFJÚSÁG SZÖVETSÉGE KÖZPONTI VEZETŐSÉGE A f, szennyes háború ií hősei A francia hazafiak a gyarmatosítók Indokína népei elleni háborúját elnevezlek „szennyes háborúnak", azaz becstelen hábo­rúnak. Találó elnevezés. A „szennyes háború’’ szervezői most kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek, hogy igazolják az indokínai vérontást. Juin marsall például október 2-án Brüsszelben igye­kezett meggyőzni hallgatóságát, hogy az indokínai háború „a szabadság védelmezőinek’’ háborúja, amelyet „az egész szabad világ... jövendőjéért" folytatnak slb. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériuma pedig az indokínai háborúról kiadott brosúrájá­ban „a felvilágosult egoizmus ügyének’’... nevezte a kalandot, „nehogy az amerikaiak utóbb még azt higyjék, hogy kormányunk reménytelen ügybe fektetett százmilliókat". Csakhogy, mint mon­dani szokták, a szerecsen gyereket nem lehet fehérre mosni. A sajtó útján kiszivárgott hírek képet adnak arról, hogy a francia gyarmatosítók és washingtoni, patrónusaik a „szabadság" miféle „védelmezőire’’ bízták Indokínában „a felvilágosult egoizmus ügyéi". A „Dominón” című újzélandi lap nemrég közölte saigonl tudósítója „Az idegenlégióban németek harcolnak a vörösök ellen” című cikkét. Ez a cikk már azért is jigyelmet keltő, mert a fran* cia hatóságok elhallgatják az igazságot „a szabadság védelmezői­nek” erről a légiójáról. Egyébként a France Presse hírügynökség október 16-án Hanoiból közölte, hogy a Cogny tábornok október 15-én Észak-Vietnamban indított „támadásának élén" (mellesleg megjegyezve a támadás három nap múltán dicstelenül össze­omlott) harckocsik és „az idegenlégió gyalogos zászlóaljai” haladtak. A „Dominón" tudósítója közli, hogy az idegenlégió állománya 75 százalékban (10.000 fő) Németország francia megszállási öve­zetéből származó németekből, főként fiatalokból áll. Sokan kö­zülük bűnözök, — gyilkosok és ehhez hasonlók. Azért jelentkeztek a légióba, hogy megmeneküljenek a megérdemelt büntetéstől. Aki belép az idegenlégióba, annak a szerződés megkötésénél nem kell felmutatni semmiféle okmányt, tehát rejtve marad múltja, akár neve is. Lám. a „szabadság” Uyqn „védelmezőn’’ reklámozta Juin marsall •brüsszeli beszédében. Véres összeütközések Triesztben véres összetűzés történt, m!re a rend­November 5-én és 6-án összetűzésekre került sor Trieszt­ben a lakosság és az angol­amerikai megszállók között. No­vember 5-én nagy diákcsopor­tok és polgárok tüntettek s kö­vetelték a városnak és az „A“- övezetnek Olaszországhoz való csatolását. Az angol-amerikai katonai hatóságok ellenőrzése alatt álló polgári rendőrség és a tüntetők között csakhamar örök tüzet nyitottak. Két embert megöltek és mintegy százat megsebesítettek. A tüntetők fel­borították az angol és amerikai gépkocsikat. Egy amerikai ezre­dest kövekkel megsebesítettek. Triesztben november 6-án újabb összecsapásokra került sor. Hat ember meghalt, sokan megsebesültek. Az amerikai és angol csapatok benyomultak Trieszt belvárosába. ROMLIK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK GAZDASÁGI HELYZETE Az Egyesült Államok „üzleti köreit” észrevehetően egyre job­ban aiggasztja az ország belső gazdasági helyzete. A lapokban sorozatosan jelennék meg az amerikai gazdasággal és pénz­ügyekkel foglalkozó cikkek. „Ma már megállapított tény, hogy a vá’lalkozás terén vég­hez közeledik a „boom” — írja a „V. S. News and World Re­port” című folyóirat. — Csak azon folyik a vita, hogy ez mi­kor lesz észrevehető. A „Busi­ness Week", az üzleti körök fo­lyóirata egyik legújabb számá­ban megjegyezte: „Sok tapasz­talt megfigyelő altöl tart. hogy az üzleti aktivitás lanyhulása, amelyről oly sok szó es k, nem lesz jelentéktelen." A „Magazin of Wall Street”, a monopol tőké­sek másik folyóirata szeptember 30-i számában ezt írta: „Egyre inkább tartanak attól, hogy ez év végén kezdetét veszi az üz­leti élet általános lanyhulása. Egyes közgazdászok egyenesen azt állítják, hogy a lanyhulás már meg is kezdődött — még a tavasszdl.” Az amerikai vállalkozók nyug­talansága kifejezésre jutott az „Amerikai Bankárok Szövetsé- gé"-nek szeptember végén Washingtonban megtartott évi kongresszusán is. Zienkowicz ismert bankár a kongresszuson kijelentette: „Legyünk óvatosak. Lehet, hogy kezdődik az üzleti élet lanyhulásának időszaka.” Az amerikai közgazdászok és üzletemberek eddig azon vitat­koztak: el tudja-e kerülni az Egyesült Államok az új gazda­sági válságot, vagy sem. Ez ma már túlhaladott álláspont. A vitás csak az: mikor követke­zik be az új válság. A pesszimis­ták szerint —a legközelebbi hó­napokban. Az optimisták 1954— 55-re jósolják. Honnan ered ez a hangulat? A külföldi sajtó szerint ko­reai hadműveletek megszünteté­se és a nemzetközi feszültség legifjabb észlelhető enyhülése váltotta ki az amerikai bank- és iparmágnások nyugtalanságát. Érthető, hogy a koreai had­műveletek megszűnése és a nem; zetközi helyzetnek a szovjet kor­mány békelépései nyomán be­állt javulása idegesíti a new- yorki tőzsdét. „A nemzetközi fe­szültség tényleges enyhülése — írta minden pironkodás nélkül a „New York Times” című lap — komoly, ha ugyan nem pusz­tító hatással van a Nyugat gazdaságára”. Nem volna helyes azonban, ha az Egyesüli Államokban le­játszódó válságjelenségeket ki­zárólag a „békétől való félelem­nek” tulajdonítanék, amint ezt egyes külföldi lapok teszik. Az amerikai monopol tőkések való­ban félnek a békétől. Ez azonban as éremnek csupán egyik oldala. Ha az érem má­sik oldalát is megakarjuk nézni, akkor magának az amerikai gazdaságnak kapitalista jellegé­ben kell keresnünk a gazdasá­gi hanyatlás fő okát. A koreai hadműveletek meg­szűnése lényegében korántsem vezetett a fegyverkezési hajsza megszűnésére az Egyesült Ál­lamokban, nem csökkentette va­lamelyest is számba vehető mér­tékben a katonai kiadásokat. A költségvetési kiadások oroszlán- részét továbbra is katonai szük­ségletekre fordítják. Az Egye­sült Államok 1954. évi költség- vetése a kiadásoknak csupán egytizedéí irányozza elő pol­gári célokra. A közvetlen kato­nai előirányzatok összege ugyan­akkor 50 milliárd dollár. A háborús iparágnak mester­séges felduzzasztása ellenére az amerikai gazdaság egészé­ben néhány hónapja mégis vál­ságjelenségek észlelhetők. A kohászati üzemek, amelyek ez év első öt hónapjában csak­nem teljes kapacitással dolgoz­nak, júliusban és augusztus­ban csökken ették az acélterme­lést. Az acélöntő üzemek szep­tember elején csak 90 száza­lékra használták ki kapacitásu­kat. A vállalkozók az acélgyár­tás további csökkentésére számí­tanak. A Morgan ellenőrzése alatt álló „Guara'ee Trist Com­pany Of New York" • társulat „Guarantee Gurvey” című köz­leménye ezt írja: „Nem kétsé­ges, hogy az acéltermelés ez év utolsó hónapjaiban csökkenni fog.” A „Wall Street Journal” című lap már határozottan ki­jelenti, hogy decemberben az acélipari üzemek csak 80 száza­lékos kapacitással dolgoznak majd. Hírt ad a sajtó az automobil-, vasúti kocsi- és a mezőgazda­sági gépgyártás, az építő-bánya és szerszámgépgyártás stb. csök­kenéséről is. Mélyül a válság a szénipar­ban. A „Time” című ’ folyóirat közöké, hogy az Egyesült Álla­mokban tavaly több mint 130 bányát zártak be, visszaesett a kőolajtermelés. Komoly nehéz­ségekkel küzd a gépipar, de kü­lönösen a mezőgazdasági gép­gyártás. A szerszámgépgyártás sincs kedvezőbb helyzetben. Az amerikai közgaizdászokaf a tőkebefektetések csökkenése ag­gasztja', Ez ugyanis arról ta­núskodik, hogy a vállalkozók félnek a holnaptól, s a jövő még nagyobb gazdasági nehézségek­kel terhes. Hivatalos adatok szerint ez év negyedik negye­dében 400 millió dollárral lesz kevesebb a tőkebefeketések végösszege, mint a harmadik évnegyedben volt. A „Fortune” című folyóirat megjósolja, hogy jövőre további 12 százalékkal esik majd a tőkebefektetések összege. A tömegszükségleti cikkeket gyártó iparágak termelése még jobban visszaesett, mint a ne­héziparé. Különösen a textilipar helyzete súlyos. Csökkenő irány­zatot mutat a háztartási cikkek termelése, a bútoráru- és rádió- gyártás, stb. íme, a válság előreveli árnyé­kát az Egyesült Államok gazda­ságában. A válságjelenségekkel együtt jár a munkanélküliség növekedése. A „U. S. New$ and World Report" című folyóirat szerint a munkanélküliek száma a legközelebbi hónapokban is­mét túlhaladja majd a kétmil­liót. A mezőgazdaságban nem iobb a helyzet. Az Associated Press hírügynökség közli, hogy ai far­merek jövedelme csupán ez év első hat hónapjában 11 száza­lékkal csökkent. A „Journal of Commerce” című lap október 1-i számában azt jósolta, hogy a jövedelemcsökkenés a jövő év­ben folytatódni fog. Az Egvesü't Államok hatósá­gai a mezőgazdasági túlterme­lési válság leküzdése céljából már olyan kényszerintézkedé­sekhez folyamodnak, hogy pél­dául utasítást adtak ki a: vetés­terület csökkentésére. A búza- ve'.ésterület csökkentésének mér­tékét 20 százalékban szándékoz­nak megszabni. Csökken a lakosság vásárló­ereje. A raktárakban felhalmo­zódnak aiz áruk. Az árukészletek terjedelme az 1950. évihez ké­pest csaknem 22 százalékkal nőtt. „A kereskedelmi cégek még sohasem rendelkeztek ak­kora készletekkel, mint most — írja aggodalmasan az „U. S. and World Report”. — Az áru- felhalmozódás az elkövetkező hónapokban nyomást gyakorol­hat a piacra, s a termelés csök­kentésére hajló irányzatot vált­hat ki." Az utóbbi hónapokban tehát kezdenek világosan felszínre ■kerülni a gazdaság militarizálá- ■sának árnyoldalai. Az amerikai államok gazdaságát átállították a hadigazdálkodás vágányaira. A fegyverkezési hajsza segítsé­gével az első időkben sikerült is némileg késleltetniök a . gazda­sági visszaesést. De csak az első időkben! Az ipar egyoldalú fej­lesztése, a háborús szükségletek­re dolgozó iparágaknak a pol­gári iparágak rovására törté­nő aránytalan felduzzasztása ugyanis nem gátolhatja meg a v ál s»á.gj el enségek megéréséí. Ehelyett inkább megteremti a még hevesebb válság feltételeit. Az Egyesült Államok katonai programmjának finanszírozása az amerikai nép kifosztása ré­vén történik. A koreai háború éveiben két és félszeresére nö­vekedtek a lakosság adóterhei Jelenleg az amerikai dolgozóik keresetének csaknem egyharma- dát emésztik fel az adók. A ko­reai háború kitörése óta 25 szá­zalékkal drágult meg az élet. A létminimum olyan magas, hogy ezt már a reakciós sajtó sem leplezheti el. „Ameriká­ban ma drágább az élet, mint valaha is volt — írja a „U. Fj. Neú)s and World Report” cínYi folyóirat. — Ha a háziasszony összeszámítja, mit költ élelmi­szerre, közlekedésre, lakásra, és, más egyébre, rájön, hogy az amerika csa'ád vásárlóképessége egyre kisebb".

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom