Szabad Nógrád. 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)

1953-10-28 / 86. szám

4 SZABAD NŐGRId 1953 október 28. TANULJUNK A SZOVJET PÉLDÁBÓL * Hogyan szervezzük meg a kolhozgyüléseket? Egy alkalommal Jekatyerina Koszjakova munkacsapatvezető­ve! beszélgettem a koihozköz gyű­lésekről. — A kolhoz közgyűlés erő, a kollektíva ereje — mondotta. — Csak egy nyugtalanít: miért nem vesz részt minden kolhoz- tag aktívan a kérdések megvita­tásában. — De hát miért történik ez így? — kérdeztem Koszjatoovát. — Szerintem nem készítjük jó! elő a közgyűléseket. Beszélgetésünk után komolyan elgondolkoztam, majd tanács­koztam Ivan MenzsU’linnal, a kolhoz pártszervezetének titká­rával. — Nekem is mondták már ezt — közölte velem Menzsuün. — Azt ajánlják, hogy ismertessük először mindig a napirendet. A kolhoztagok joggal tartják a közgyűlést fontos eseménynek. Hogy milyen a lehető legjob­ban megszervezett gyűlés, azt megvitattuk a pártszervezet és a kolhoz vezetőség ülésein. Ja­vasolták, hogy minden gyűlés előtt folytassunk tömegagitációt a kolhoztagak körében. A fal i- újság írjon azokról a kérdések­ről, melyeket megvitatunk majd a közgyűlésen. íme, hogyan készítettük elő és hogyan folytattuk le ezt a köz­gyűlést, amely ez év áprilisá­ban zajlott le. A kolhoztagok már egy héttel előbb tudták a közgyűlés idő­pontját és napirendjét. Kitűzték, hogy az én előadásomat fogják megvitatni, amely a vezetőség­nek aiz első negyedévben elért eredményeiről és a tavaszi me­zőgazdasági munkáik megkezdé­séről szól. A pártszervezet titkára meg­bízta az agitátorokat, hogy be­szélgessenek a brigádokkal és a munkacsapatokkal a küszöbön álló közgyűlésről. Az agitátorok arró! beszéltek, hogy űrképpen készítettük elő a vetést és mi­lyenek a tavaszi mezei munkák első eredményei. Beszélgetéseink során megismertették a kolhoz­tagokat, a kolhoztermelés élen­járó dolgozóinak tapasztalatai­val. Például a 3. növényter­melő brigád három nap alatt befejezte az összes 6s.zj vetések boronálását. Az agitátorok be­szélgettek a vezetőség, a. brigád­vezetők és az egyes kolhozta- gok munkájának fogyatékossá­gairól és felhívták az emberek figyelmét, hotrv gyakoroljanak kritikát a gyűlésen és vessenek Irta: OLGA DROZDOVA, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa küldötte, a Voronyezs-terület „Kari Marx” kolhozának elnöke. ★ ★ fel tárgyilagos javaslatokat. Ilyen beszélgetéseket folytattak, majdnem valamennyi kolhoztag­gail. A közgyűlés előkészítésébe bekapcsolódtak a brigád-faliúj­ságok is. Figyelemmel kísérték a mezei munkák menetét. A 2. brigád faliújságán ezt a felhí­vást olvastuk: „Koüiozparaszt elvtársak! Készüljetek a közgyű­lésre! Vegyetek részt aktívan a vezetőség első negyedévi munká­járól szóló előadás megvitatásá­ban!’“ A közgyűlés előestéjén a bri­gádvezetők mégegyszer közölték a kolhoz összes tagjaival a gyü­lekezés időpontját. A gyűlés összehívásáról szóló közleményt többször közölte a kolhoz rádiós- központja is. A vezetőség fel­hívta az összes kolhoztagok figyelmét, hogy vegyenek részt aktívan az előadás megvitatá­sában. Az ilyen előkészítő munka nél külözhe teilen 6z ámuntor a. Kolhozunknak 3600 hektár föld­je van és nagy jószágállománya. A kolhoztagok négy — egymás­tól jónéhány kilométerre fekvő — faluban élnek. Ezért előké­szítés nélkül nem lehet össze­hívni határozatképes közgyűlést az egyesített kolhozban. Reggel 10 órakor kezdtek gyülekezni a kolhoztagok Vlszo- koje falu kolhozának klubjában. Valamennyien kicsinosították magukat. Erezni lehetett, hogy az emberek úgy fogják fel a a közgyűlést, mint fontos ese­ményt a kolhoz életében. A köz­gyűlés határozatképes volt. A kolhoz tágjainak több mint két­harmad része megjelent, ami megfelel a kolhozok mintaaiap- s&abályzata követelményének. A közgyűlést pontosan a kitű­zött időben nyitottuk meg. Öt­tagú elnökséget választottak. Sisljanyikov brigádvezető elnö­költ. Beszámolómból ismertettem, hogy készültünk fel a tavaszi vetésre. Beszéltem a tanulsá­gokról és rámutattam a hibákra A vita során harmincán szó­laltak fel. A kolhoztagok meg­bírálták a vezetőséget például azért, mert a vezetőség a köz­gyűlés tudta nélkül eladottt né­hány darab szarvasmarhát. A közgyűlés a következő határoza­tot hozta: „A kolhoz vezetősé­gének tilos jószágot eladnia a közgyűlés határozatai nélkül”. Helyes határozat! A közgyűlés határozatai között szerepeltek a tavaszi mezőgazdasági munkák folytatására és a betakarítás előkészítésére vonatkozó intézke­dések. A közgyűlés a kolhoz irányí­tásának legfőbb szerve, a kol­hoz gazdája. Jogában áll, hogy rendelkezzék a közös vagyon­nal. Kolhozunkban majdnem havonkmt tartunk közgyűlést. A közgyűléseken megtárgyaljuk a kolhozélet valamennyi döntő kérdését. így a folyó évben megtárgyaltuk a közgyűlésen a vezetőség beszámolóját, a teíje- sítménynormákat és a munka­egységeket, a tavaszi vetés elő­készületeit, a tavaszi mezei mun­kák menetét, a gépállomással kötött szerződést, 6íb. A közgyűléseken beszámoló­kat tartanak a vezetőség tagjai és az aktívák. Felhasználjuk társelőadók kijelölésének a mód­szerét. Például az állattenyésztő telepek vezetői beszámolójának meghallgatása előtt bizottságot váSaszíottunk, élein Bocaarnyi- kov elvtárss-a!,. aki a vezetőség tagja.. A bizottság valamennyi állattenyésztő telepet ellenőrizte. A telepek vezetőinek beszámolói után a bizottság részletesen Ismertette a közgyűléssé! a sza rvasir a rh a á ttom á nv tele! tető­sének végtiehajtásában elköve­tett hibákat. A közgyűlések helyes leveze­tésében nagy segítséget nyújt nekünk a pártszervezet. A kom­munisták a legjobb dolgozók és a 'egjobb társadalmi munká­sok. Komoly munkát végezne!: a közgyűlések előkészítésében.é« levezetésében, segítenek a veze­tőségnek a. beszámolók össze­állításában, A oártszervezet mozgósítja a koihozíagokat a közgvu és határozatainak fon­tos és idejekorán való végre­hajtására. A jó megszervezett közgyűlé­sek lehetővé teszik, hogy érvé­nyesíthessük a közös gazda­ság irányítás ásták dentokrd ílkus elveit, hogy fokozhassuk a kolhoz valamennví tagjának po­litikai és termelési aktivitását a koíhoztermelés további fel­lendítéséért és a kolhozt;-.,gok jólétének fokozásáért vívott harcban. November 3Ö-ig késedelmi pótlék nélkül lebet fizetni az 1933. évi kötelező biztosítási díjhátralékot A multévi rossz termés sok dolgozó paraszt számára' meg­nehezítette. hogy kötelező bizto­sítás díját határidőre megf zesse. A kormányprogrammnak megfe­lelően a minisztertanács úgv in­tézkedett, hogy akik ezévi köte­lező tűz- és jégbiztosítási hátra­lékukat november 30-ig teljesen kiegyenlítik, mentesülnek a. havi 3 százalékos késedelmi pótlék megfizetése alól. Ez a kedvez­mény 36 százalékig terjedő pót­lék elengedését jelenti. A kötelező tűz. és jégbiztosí­tás bevezetéséről az elmúlt év őszén törvényerejű kormányren­delet jelent meg. Már az első év tapasztalatai is bebizonyít­ják, hogy ez az intézkedés he­lyes és szükséges volt. A köte­lező biztosítás jól bevált és hoz­zájárult ahhoz, hogy dolgozó pa­rasztságunk gondoktól mente­sülve végezhesse munkáját. Az idei nyáron megyénkben is nagy jégverések voltak. A jég 36 község határában 1903 egyé­ni dolgozó parasztnál, valanrnt 24 tszcs-né] okozott kisebb-na- gyobb pusztítást. Az Állam: B’z- tosító Nógrád megyében eddig csak a kalászos gabonáneműek- ben történt kár után, 344.000 forintot fizetett ki. Egyedül KáMó község jégkáréiul jai 46.000 forint jégkártérítést kap­tak. S az a 19.000 forint, amit a kutasói Béke ütja tszcs kapott, hozzájárult ahhoz is, hogy a SZABAD NOGRAD Az MDP Nográdmeqyei Párt. bizottságának lapja Felelős kiadó: Hajdú József Szerkesztőséé és kiadóhivatal; Salqótarlán. RákOczI-u 92 Telefont felelős szerkesztő 30 ipari, mezőgazdaság) és kultúrrovat 52. kiadóhivatal 438 Szikra lapnyomda Budapest. Rőkk Szilárd utca 6 f. Kulcsár Mihály csoport tagjai egy munkaegység­re több pénzt kapjanak. Cser- hátszeníiván kőszegben Balázs Ferenc egyéni gazdálkodó a megállapított kár után 3876 fo­rint kártérítésben részesült. E jégbiztosításhoz hasonlóan a kötelező tűzbiztosításból is nagy haszna van dolgozó pa­rasztságunknak. Erről legjobban maguk a. károsultak tudnak be­szélni, mint például az enc’re- falvai Bartus Sándor, aki 11.640 forint, a mohorai Kardos Dezső 4100 forint és a balassagyar­mati Mayer József, aki 4425 fo­rint kártérítést kapott. A tolmá- csi -Szabadság tszcs tagjainak pedig 2900 forintos tűzkár térült meg. A kormányprogramm a köte­lező biztosítás terén is fokozot­tabb segítséget ad dolgozó pa­rasztságunknak. A miniszterta­nács júliusi határozata — vál­tozatlan díj mellett — felemelte a jégkártérítés mértékét, s úgy intézkedett, hegy azok a tűz- és jégkárosultak is kapjanak kár­térítést. akik biztosítási díjukat nem va.gy csak részben fizet­ték meg. A- minisztertanács ha­tározata sok tűz. és jégkárosult- válláról vette le a gondot, mert a rendelet értelmében az Állam! Biztosító a kártérítést 1953 ja­nuár Fig visszamenőleg kifizet­te. Nem lehet azonban elfeledni azt sem, hogy a tűz- és jégkár- térítésekre kifizetett milliók eok- iszázezer dolgozó biztosítási díjá­ból gyűlnek össze. Éppen ezért, aki a biztosítási díj fizetését ha- iogatja, saját magának és dol­gozótársainak árt vele. A köte­lező biztosítás első éve azonban azt mutatja, hogy dolgozó pa­rasztságunk túlnyomó többsége a biztosítási díjat megfizette. Azok pedig, ak:k eddig halogat­ták a fizetést, mulasztásukat most, a kedvezmény fe'haszná- lásával, sürgősen pótolják. KÖZLEMÉNY Lapunk szeptember 19-i számá­ban cikket közöltünk Bot sík Vilmos aknász gazdája üzemré szénák” címmel, amelyben bírál­tuk Rad’cs Árpád csapatvezetőt, mert csapatából szeptember 14 én három fö igazolatlanul távolma­radt. Radics Árpád szerkesztő­ségünkhöz levelet intézett, amely­ben közölte hogy ö szeptember hónapban üdült, illetve be eg volt, Botos Ernő munkatársa 12 én kézsérüíós következtében betegál­lományba került, Radics Marion ifjút pedig az üzemvezető Mizser- fára küldte lámpáért. Az utóbbi vizsgálat során meg­győződtünk arról, hogy Radios elvtárs levele a valóságot tartal­mazza és Bozslk Vilmos aknász rosszul informálta szerkesztősé­günk munkatársát. Hibát köve ett el a szerkesztő, mert nem győző­dött meg arról, hogy Bozsik elv- társ szavai fedik-e a valóságot, nem kereste fel Radics Árpádot, de nem győződött meg az adatok valódiságáról és mindezek nélkül került leközlésre a cikk. A Társadalmi Szemle október­novemberi összevont száma no­vember hónapban jelenik meg. HIRDETÉSEK Értesítjük a dolgozó közönséget, hogy I. osztályú szabóságunk mel­lett II. osztályút is indítottunk októ bér ! tol. amire rendelést már^a mai naptól kezdve felveszünk. Salgótar­ján, Szabadság-tér 3. szám alatt. Férfi eladó adminisztrátort és asz­talost felvesz a Bútorértékesíiő Vál­lalat, Salgótarján. Rákóczi-űt 53. Traktarszerelőket keres a Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat Balassa­gyarmaton. Gyakorlott autogén- és villanyhe­gesztőt keres a Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat. Balassagyarmat. Jő pánzéízatú, hosszú zongora el­adó. Cím a kiadóhivatalban. Szoba-konyha bútor sürgősen el­adó. Salgótarján, Májas 1-uica 21. Nagy a lemaradás a sportolók minősítése terén! Ez év februárjában életbelépő új, egységes sportminősítési rendszer meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket edzőinknek, testnevelő- tanárainknak és egyéb sportvezetők­nek tennie kell a sportolók osztólyba- sorolásával kapcsolatban. Nyolc hónap telt el azóta, de az eddigi tel­jesítés nem hozta meg a várt ered­ményt. Ennek oka elsősorban az, hogy a sportkörök, sportszervezetek elhanyagolják a minősítést. Megyénk ben ebben az évben 944 sportolót kell minősíteni. Eddig ezen a téren még a 10 százalékot sem értük el. Nézzük meg, kiknek is kell a mi­nősítési tervet teljesíteni és kik ha­nyagolták el az eddigi munkát? Bá­nyász vonalon vajmi kevés intézke­dés történt a sportolók osztó lybasoro- lásáért. A legnagyobb bányász sport­körökben — mint pl. a salgótarjáni, nagybátonyi, kisterenyei, homoktere- nyei, mátranováki, zagyvapálfalvi és baglyasi — még a sportolók nyil­vántartása sem kielégítő. A minősítési adatokat legtöbb helyen nem is tud­ják. Különösen kirívó a Nagybátonyi Bányász hanyagsága ezen a téren. A labdarúgáson kívül vajmi keveset tesznek a sportfejlesztési terv telje­sítése érdekében. Vasas vonalon csak a Salgótarjáni Vasas atlétikai és vívószakosztálya tud eredményeket felmutatni. Itt sem kielégítő a munka az ökölvívóknál, birkózóknál, labda­rúgóknál és tekézőknél. A többi va­sas sportkörnél teljes az ..alvás”. A jobbágyi, tűzhelygyári, vízválasztói vasasoknál egyáltalán nem törődnek a minősítésekkel. Itt különösen szem­betűnő a tűzhelygyár! röplabdások hanyagsága. Júniusban befejeződött a megye! bajnokság, de még a mai napig sem kérték minősítésüket. Ha­sonló a helvzet Jobbágyiban is. Az Építők sportkörei sem dicsekedhetnek eredményekkel. A Salgótarjáni Üveg- gvá-'J. a Somosi és a Salgótarjáni Éoítők teljesen figyelmen kívül hagy­ták a minősítési szabályzatot. Az Éoí- tők sportköreinél a Salgótarjáni Üveggyárnál találhatjuk a legszembe­tűnőbb hibákat. A röplabdások pél­dául I osztályú minősítést értek el az idén. de még nem kérték a mi­nősítéseket. A salgótarjáni, pásztói és balassagyarmati V"'-ös Meteor egvaránt teljesítés nélkül áll. —* A Lokomotív sportköre? közül ?> batap«a- "varmati munkája a loghiányosabb. d$ nem messze van tele a somosi és kis+erenvei sem. A halpRsorrva»'- mati és somosi sportkörökben ugyan­csak a röplabdások a hiányosságok Salgótarjánban meglepetés a sze­gedi csapatnak ilyenarányú győzel­me. Mintegy 4000 néző előtt a Salg. Bányász a következő összeállításban kezdte a mérkőzést: Oláh — Kiss, Para, Hegyi — Szojka. Dávid — Bablena, Lakos, Opova, Vilezsál, Vasas. Az első negyedórában igen ötletes, szép támadásokkal veszélyeztettek a tarjám csatárok. Szinte a kapujuk­hoz szögezték a vendégeket, de nincs lövő csatáruk a bányászoknak. Vile­zsál két ízben is jó helyzetben maga­san fölé lő, majd Opova és Vasas hagy ki helyzetet. A 20. perctől kezd. ve fokozatosan feljönnek a vendégek és sokszor zavarba hozzák a tarjáni védőket. Feltűnő gyengén megy Szóikénak, Dávidnak és Hegyinek. A félidő közepén egv ártatlannak látszó beadás Oláh mögött elhagyja a kapu vonalát, s a kapufáról hull a kapus kezébe. A játékvezető gólt adott. l:0-ra vezetnek a vendégek. Ezután kiegyenlítettebb játék folyik. A második félidőben veszélyesebbek a vendégek. Egymásután vezetik tá­madásaikat. A tarja ni csatársor erőt­lenül, bágyadtan játszik. A vendégek keményen, sőt tülkeményen játsza­nak. s látszik rajtuk, hogy az ered­mény megtartására törekszenek. La- hos és Vasas labdái legtöbbször az ellenfél játékosaihoz jutnak. Bablena a tárj árúak legmozgékonyabb és egyben legveszélyesebb csatára, de társai elhanyagolják a szélsőt. Külö­nösen Lábos nem játszik össze Bable- nával. Húsz perccel a befejezés előtt La- host lecserélik, helyére Szabó áll. de ő sem boldogul a szegedi védelem­mel, majd helyet cserél Szőj kával, de így sem tudnak eredményesek lenni Az ifjúsági labdarúgó válogatót tunk ez év áprilisában Brüsszelben nagyszerű győzelmet aratott a FIFA nemzetközi ifjúsági labdarúgó torná­ján. A helsinki olimpiai győzelem, majd alig hét hónappal később a brüsszeli remek győzelem fokozott mértékben ráirányította a figyelmet az utánpótlásra, az ifjúsági labdarú­gásra. Az olimpia után az OTSB labdarúgó szakosztálya széleskörű intézkedéseket tett a különböző ifjúsági bajnokságok megszervezé­sére, p felhívta a sportkörök figyel­mét az ifjúsági labdarúgók nevelésé­nek nagy fontosságára. Az elmúlt évben nagyszabású ifjú­sági tornát rendeztek, amelyen 19 megye 1—1 ifjúsági válogatottja és öt budapesti válogatott vett részt. Az utánpótlás nevelésének fontossága vezette az OTSB t akkor is, amikor ebben az évben a nyár elején immár másodízben rendezte meg a tornát. A 24 részvevő csapatot négy csoport­ba osztották, s a csoportokon belül körmérkőzéseken döntötték el az el­sőségek kérdését. A torna eddigi 60 mérkőzése komoly eredményekkel járt. A torna egyik legfontosabb célja az volt, hogy mi­nél több olyan fiatal tehetséget hoz­zon felszínre, akik a későbbi időkben képviselni fogják majd hazánk válo­gatottjait. Az eddigi eredmények szép siker­rel jártak, hiszen igen sok fiatal te­hetség került felszínre és vált Ismert­té. így megyénkben Bulvovszki, Tari, Agócs. Lipták, Pálvölgyi nagy tehet­ségnek ígérkeznek, akikből szorgal­mas munkával élvonalbeli sportolók lehetnek. okozói elsősorban. Az utóbbi sport­kör röplabdásai színién I. osztályú minősítést értek el; de Pápai János intéző többszöri felszólítás ellenőre sem törődik a minősítéssel. A falusi sportkörökben sem hasz­nálták ki az idei eredmények alap­ján a minősítési lehetőséget. Itt a legnagyobb lemaradás a nagylóci, ipoíytarnóci, mátraszőllősi, sziráki, rétsági, érsekvadkerti és szécsényi sportkörökben van. Külön kell foglalkozni a középisko­lai sportkörökkel. Az elmúlt évben igen sokat írtunk arról, hogy a kö­zépiskolák nem fordítanak gondot a sportolók minősítésére. Ez évben ha­sonlóan kezdte munkáját valamennyi középiskolai sportkör, nem igyekez­nek kijavítani az. eimult évi hanyag munkájukat. Jelentős részét — több mint 38 százalékát teszi ki a megyei tervnek a középiskolások minősítési előirányzata. Csak ifjúsági vonalon 2-18 főt kell minősíteni. Eddig viszont egyetlen sportolót sem minősítettek. Ideje lenne a megyei oktatási osztály­nak is felfigyelni a hiányosságokra, s megfelelő intézkedéseket hozni a lemaradás pótlására, amely különö­sen iontos a salgótarjáni általános és közgazdasági gimnáziumoknál. Az MTH sportkörei is jóval alulmarad­nak az elmúlt évi teljesítésnél. Tel­jesen passzív magatartást tanúsítot­tak ezidáíg a nagybátonyi iskolánál. A balassagyarmati sem tett meg mindent a minősítési terv teljesítésé­nek érdekében. A fentiekből világosan kitűnik, hogy úgyszólván nincs jól dolgozó sportkör a megye területén, amelyik a minősítést egyik fő feladatának te­kintené. Számos olyan sportoló van, aki elérte a szinteket, de nem kérik részére az osztálybasorolást. így adódhat elő az, hogy az év tizedik hónapjában a minősítési terv teljesí­tése 10 százalék alatt van. Valameny- nyi sportkörben felül kell vizsgálni az idei eredményeket és haladéktala­nul meg kell indítani a minősítési munkát a sportkörökben. A minősí­tési eredményeken keresztül mérhető le konkrétan az egyes edzők, okta­tók. testnevelő-tanárok, sportkörök, sportszervezetek munkája. Nem elég csak beszélni róla, hanem a gyakor­latban is végre kell hajtani a játé­kosok. vasértvzok osztálvbasorolását. Az OTSB határozata világosan meg­szabja az előttünk álló feladatokat, éppen ezért minden sportvezetőnek, edzőnek, testnevelő-tanárnak gondos­kodni kell a minősítési terv mielőbbi megvalósításáról. a tarján! csatárok. Az utolsó negyed­órában a tarjáhi csapat van fölény­ben. de eredménytelenül, sőt az utolsó percben egy gyors szegedi tá- madás után a jobbösszekötő kiugrik Para és Kiss között, s a kifutó Oláh mellett, begurítja, a . hálóba, a . labdát. 2:0. Kezdés után vége a mérkőzés­nek. A mérkőzés úgy Indult, hogy a tarjáhi csapat fogja megnyerni, hi­szen szép, ötletes támadásokat vezet­tek a tarján! csatárok. Azonban csak a 16-os vonalig. Itt már megszűnt a tarjániak tudománya. A szegediek vi­szont keményen, lelkesen és gólraiö- rően harcoltak. Különösen Csáki és a két szélső volt veszélyes. Míg a tar­jániak apró rövid passzokkál közelí­tették meg az ellenfél kapuját, addig a szegediek hosszú, előreadásokkal gyorsan veszélyes helyzeteket tudtak teremteni a Bányász kapuja előtt. Sokszor 8 szegedi játékos is véde­lembe volt, de ha támadott a csapa­tuk. akkor pillanatok alatt az ellen fél kapujánál voltak. Igen veszélyesek voltak a vendég csatárok lövései is. Ezzel szemben a tarján} csatárok nem igen vállalkoztak lövésekre, s még a 16 oson belül is egymásnak adogatták a labdát, senki nem mert lövésre vállalkozni. Ha lőttek is, csak messziről és majdnem mindig magasan kapu fölé rúgták a lab­dákat. Az eredmény igazságos. A szege­diek lelkesen és jól harcoltak. A vé­delmük jól rombolt, s a csatársoruk gyors, korszerű játékot mutatott be. Ezzel szemben a tarjáni csapat fede­zetei igen gyengén játszottak, a csa­tárok pedig lassúak és erőtlenek vol­tak. Egyedül Bablena jelentett ve­szélyt, de őt társai elhanyagolták. Az egész orságban nagy figyelem­mel kísért ifjúságiak tornája elérke­zett a döntőkhöz. A négy csoport . győztes — Komárom megye, Nógrád megye. Budapest III. és Budapest IV. csapata közül kerül majd ki a győz­tes. Október 22 én került sor az első mérkőzésre, amelyen a nógrádi fiata­lok Komárom megye fiataljaival ke­rültek össze. Nógrád megye csapata a következő összeállításban lépett ^ a pályára: Csermák — Kskuk, Tari, Agócs — Oláh, Neuschel — Nagy- majdán (Pálvölgyi), Tóth Görgényi, Lipták, Koruiiely. A mérkőzés első félidejében a ko­máromiak szép támadásokat vezet­tek.- de csatáraik nem igen tudták ki­használni a nógrádiak elfogódottsá­gát. Ebben a játékrészben a nógrádi csatárok nem tudtak magukra talál­ni, s nem értették meg egymást. A II. félidőben már jobban játszott a nógrádi csapat, s a játék is ki­egyensúlyozottabbá vált. Ekkor mind­két kapu egyformán veszélyben for­gott. De a komáromi csatárok vol­tak jobbak és eredményesebbek, s végeredményben középcsatáruk révén két gólt értek el és így 2:0 arányban nyerték meg a mérkőzést. A nógrádi csapat legjobbjai: Tari, Agócs és Neuschel voltak. A nógrádmegyei ifjúsági váloga­tott a második mérkőzésen a budapesti ifikkel került össze, s ezen a mérkőzésen is 3:1 arányban vere­séget szenvedtek. Nem tudott magára találni a nógrádi csatársor, pedig volt helyzetük ezen a mérkőzésen is annyi, hogy legalább döntetlent el érhettek volna. SPORT - SOROKBAN NB II. Diósgyőri Vasas—Salgótarjáni Vasas 5:1. Diósgyőrben a hazai csapat csatárai igen jó napot fogtak kJ és helyzeteiket jól kihasználva érték el ezt a nagyarányú győ­zelmet a Salgótarján felett. Pereces: Bányász—Naqybátonyi Bányász 3:1. Perecesen játszottak a n&gy- báíonyi fiúk. A hazai csapat a játékidő nagyobb részében igen jól játszott. A győzeiem megér, demelt. ★ KOVÁCS JÁNOS, a Pásztói Vörös Meteor ed­zője. az S. Bányász volt já­tékosa, a Szegedi Honvéd— Salg. Bányász mérkőzésről: Igen gyengén játszott a salgó­tarjáni csapat. Szinte kivétel nélkül formán kívül volt vala­mennyi bányászt át élkos. A véde­lem igen „lyukas“ volt, a fedeze­tek nem igen vették ki részüket a támadások elindításából és a rombolásból. Szojka és Dávid nagyon gyenge napot fogott ki. A csatársor ötlettelenül. puhán és bágyadtan játszott. Vilezsál és Opova erőtől duzzadnak és mégis „kisasszonyfuíballt" játszanak. Egyedül Bablena harcolt bátran és kapuratöröen. Lahos nagyon önző volt ezen a mérkőzésen, sokáig tartogatta magánál a labdát és .szélsőjét teljesen elha­nyagolta. Vasas is bátortalanul és pontatlanul játszott. Rég nem láttam ilyen gyengén látszani a salgótarjáni bányászfiúkat. Ezzel szemben a szegediek férfiasán és szépen játszottak. A védelem biztosan rombolt és a csatárok leevés húzásból is ve­szélyesek tudtak tenni a tarjáni kapura. Különösen Csáki pom­pás játéka tetszett, technikás, jó lövő és igen harcos játékos, aid egymaga is pompásan kijátszotta az ellenfél védölt. A salgótarjáni csatároknak az elkövetkezendő mérkőzéseken sokkal jobb és férfiasabb játé­kot kell nyújtani, s a góllövés terén is nagy javulást ke'l fel­mutatni, ha a vidék legjobbja elmét akarják elérni. * MEGYEI BAJNOKSÁGÉRT Az ifjúsági válogatott mér­kőzése folytán, csonka forduló volt vasárnap. így csak néhány mérkőzést játszottak, melyek közül meglepetés a listavezető Kisterenyei Bányász veresége. St. Építők—Kisterenyei Bányász 2:0. K'.sterenyén a hazai csapat vá­logatottjai nélkül nem tudta azt nyújtani, amit várt tőlük a kö­zönség. Igaz. kissé elbizakodot­tan ái't ki a Bányász-együttes, ■ így biztos győzelemre mentek. Baglyasi Bányász—B.-gyarmati Lokomotív 1:1. Nagy küzde'em után. döntet­lenül végződött a két csapat ta­lálkozója. St. Tűzheivgyá1'—Mátranováki Bányász 0:0. Nagy harc jellemezte a két crapat találkozóját, s nagy küz­de'em után döntetlenül végződött a találkozó. Diósgyőri Vasas—Nagybátonyi Bányász 7:2 (6:i). Hétközben játszotta le a két csapat ezt az elmaradott mér­kőzést Diósgyőrben. Mintegy 4000 néző előtt, igen gyenge első félidőbeli játékukkal már ebben a játékrészben elvesztették a mérkőzést a nagybátonytak. Ugyanis a tabel’án vezető Diós­győr csatárai Giles vezetésre tettek szert. A második félidőben azután már hiába játszott jól a bánvász- csapa'. hiába lett kiegyenlítettebb a játék, csali cgy-egy gólt értek el. Végeredményben 7:2 arány­ban vesztették el a mérkőzést. Jók voltak a nag'’bá*onvi csa­patból Zsédely és Szalontat. Salgótarján: üveggyár—Jobbágyi Vasas 2; 1 (1;1) Vasárnap délelőtt az üveg- gyári pályán igen nagy küzde­lemben harcolta ki a győzelmet a .salgótarjáni csapat. Az első félidőben kiegyensúlyozottabb volt a játék. Ebben a játékrész­ben a jobbágyiknak volt több gólhelyzetük. De csak egy gólt tudtak csatárai lőni. amelyet azonban a hazai csapat ki tudóst egyenlíteni. A második fá’idöben a haza! csapat támadott többet és a mér­kőzés befejezése előtt igen szép gólt lölt az ü/eggyárl csapat, amellyel megnyerték a mérkő­zést. A MEGYEI BAJNOKSÁGBA JUTÁSÉRT: Megindult a küzdelem a já­rási bajnokságban az első két helyezést elért csatiatok közölt a megyei bajnokságba jutásáért. Az első mérkőzések eredménye: Zagyvapálfalvi Gépgyár— B.-gyarmati Vörös Meteor 4:1, Ennyivel jobb volt a zagyva­pálfalvi csapat. S.-tarjáni Vörös Meteor- Nagyoroszi 3:0. Szép játékkal, biztosan győzött a Vörös Meteor. Egyházasqerqe—Tar 3:0. Jól játszottak az egyházas- gergei csatárok. Spartakusz—Naoybátonyi Építők 7:1 Minden részben sokkal jobb vett a Spartakusz. Nem ment a tarjáni csapatnak Szegedi Honvéd — Salgótarjáni Bányász 2:0 (1:0) Megkezdődtek az ifjúsági iabdariígúterna döntői

Next

/
Oldalképek
Tartalom