Szabad Nógrád. 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)

1953-10-31 / 87. szám

■ — " ..................... 7 ..........“ ■ .......~.... VI LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! í Sw % y$?' " ’iSSmm,,, , . -j ...__________j M DP NOG R A DM E GYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM. 87. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 OKTOBER 31. A DEMOKRÁCIA A TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET ALAPJA A kormányprogramm egyik fő célja a. ter­melőszövetkezetek megerősítése, megszilárdí­tása, tagjainak a középparasztokénál magasabb életszínvonal biztosítása. A termelőszövetkeze­tek a. dolgozó parasztság jövendő életének, bol­dogulásának útján járnak, hirdelői az egyedül helyes és járható útnak. A szövetkezetek az egyénileg gazdálkodók számára elképzelhetetlen terméseredmények elérésének lehetőségeit nvit- ják meg, egyesítik a leghaladóbb agrotechnikai tudomány vívmányáét és a dolgozó parasztság gazdag tapasztalatait. A szövetkezés tágra nyit­ja az alkotás, a nagyszerű élet kapuit, ame­lyet a klsparceüák, az egyént gazdálkodás a legtöbb esetben zárva tartanak a dolgozó pa­rasztság előtt. Az utóbbi években a közös gaz­dálkodás által biztosított fejlődési lehetőségek nem minden esetben váltak valósággá. Pártunk és kormányunk e hibán változtat, amikor mesz- cz>emenő anyagi, pénzügyi, szakmai segítség­gel siet a szövetkezetek támogatására. De ez csak az érem.egyik oldala. A másik az, hogy a szövetkezetek vezetői, tagjai minden erejükkel, a helyi adottságok legteljesebb felhasználásával! küzdjenek maguk is e támogatás legjobb felhasz­nálásáért, szövetkezetük megerősítéséért. A szö­vetkezetek megszilárdításának legelső feltétele a terméshozam növelése minden téren. A másik pedig, amely az előbbivel és a szövetkezet egész életéve! szoros, elválaszthatatlan kapcsolatban ran: a termelőszövetkezeti demokrácia 6z.igorú, következetes érvényrejuttatása. A szövetkezet munkájának, életének, fejlődé­sének éltető eleme a demokrácia. A tsz-ek csak ■akkor érhetnek el magas terméseredményeket, csaik akkor biztosíthatnak egyre jobbmódú éle­tet tagjaiknak, ha azért maguk a csoporttagok » úgy harcolnak, mint legsajátosabb ügyükért. A ceredtótújfaiui Búzakalászban jól élnek a tagok. E'ő'egként 3 kiló kenyérgabonát, 1.20 kiló árpát, 4 kilogramm szálastakarmányt, 1 kilo­gramm kukoricát kaptak — ha csak a fontosab­bakat említjük. Előreláthatólag zárszámadáskor 20 forintot oszthatnak egy-egv munkaegységre. Évközben 127 hízottseriést adtak el a szabad­piacon. amiért 80.000 forintot kaptak. Ebből az összegből pénzbeli előleget i« tudtak biztosítani » tagság számára az év folyamán. És mindez miért? Mert a vezetőség meghallgatta a cso­porttagságnak azt a> véleményét, hogy állítsa­nak hízóba sertéseket. A közgyűlés javaslata »lapján például 2—3 ekefejet is kivisznek maguk­kal a szántáshoz, egy nercet sem kés'ekednek a munkával. És így lehetne sorolni'tovább a sok egészséges, hasznosítható javaslatot, amelyet a vezetőség mechaillgatott és felhasznált. Most is a vezetőség és a tagság közösen dolgozik azon, hogy halastavat létesítsenek, amely ugyancsak magas jövedelemhez fogja juttatni a szövetkeze­tét. A szurdokpüspöki Béka termelőszövetkezet­ben például minden munkaegységre több mint 8 kg gabonát, mintegy 9 kg burgonyát, 8 forint készpénzt és sok egyéb más terményt osztot­tak szét. Ebben nem ki>s része van annak, hogy a csoport tagjai érezték és értették, hogy mit miért tesznek. Ezekben és még egynéhány termelőszövetkezetben, ha csak ai kezdeti lépése­ket is tették a szövetkezeti demokrácia meg­valósításának az útján, az máris a szövetkezet gazdagodásában, több gabonában, több húsban, zsírban és pénzben jelentkezett. Ha pedig ter­melőszövetkezeteink tovább haladnak e megkez­dett úton, nyilvánvaló, hogy az még nagyobb eredményekhez vezet. Tovább gazdagszik a szö­vetkezeti parasztság. A termelőszövetkezeti demokrácia megvalósí­tásának alapvető követelménye: az alap szab á y- szerű munka. Ehhez az szükséges, hogy első­sorban a vezetőség ismerje és tartsa be az alap­szabályt. Az utóbbi években megyénk számos terme'őcsoportjában megsértettek a szövetke­zeti élet alkotmányát. Nem egv tsz-ben semmibe vették a tagok jogait, a vezetőség, vagy éppen a csopor'einök k:skirályoskodott, önhatalmúlag intézkedett. Az Ilyen szövetkezetben a tagság elégedetlen volt a vezetőséggel és sokan a kilé­pés gondolatával foglalkoztak. Pártunk felvilá­gosító szavára meglátták a csoporttagok, hogy a hibák kijavításának más útja is van. A rimóci Kossuth-ban kizárták a csoportból az elnököt, más ts7-ekben alaposan megbírálták az önké­nyeskedő vezetőket. Csak ha a vezetőség Ismeri és betartja aiz alapszabályt, akkor ismertetheti és tartathatja be a csoporttagsággal Is. De váj­jon hogyan tesz enÁek a feladatának eleget a bocsárlapu.jtői Ui Barázda elnöke, aki maga sem ismeri a szövetkezet működési szabásza­tát? A csoport egybeforrottságát gyengíti az elvan eljárás, mikor ai tagság tudta nélkül el­adott bárom dara-b hízósertést. Felsőtoldon az alapszabályzatban lefektetett egy háztáji tehén helyett kettőt-hármat tartottak a tagok. A pili- nyi Dózsában a háztáji földterület magasabb, mint amennyit az alapszabályzat megenged. A termelősz5\tetkezetek alkotmányának ilyen módú megszegése nem erősíti, hanem gyengíti a szö­vetkezetét, eltávolítja egymástól a vezetőséget és a. tagságot. /I csoporNagok alapszabályban lefektetett jo­gait senkinek sincs joga megcsorbítani. A ter­melőszövetkezet minden vagyonának, jövő ter­veinek a szövetkezet tagsága a gazdája. Éppen ezért, a tsz működését, életét érintő fontos kér désekben egyedül a tagság dönthet, ai közgyűlés határozhat. Az alapszabály kimondja, hogy a közgyűlést legalább havonta össze kell hívni. Megyénk számos termelőcsoportjában a veze­tők ai tagságnak ezt a jogát semmibe vették. A kozárdi Petőfi tsz elnöke nem tartotta meg rendszeresen a csoportértekezletet, a tagság tudta és jóváhagyása nélkül döntött'fontos kér­désekben. De ennél még, súlyosabb az, ha meg­tartják a közgyűlést és annak határozatait — mint az erdőtartcsai Szabadság tsz vezetői — már másnap nem hajtják végre. A szövetkezet demokratikus életének kialakításában elenged­hetetlen, hogy ai döntő szó mindenben a tagságé legyen, hogy tagság a közgyűlés határozatai­nak kidolgozásában tevékenyen résztvegyen. Éppen ezért a közgyűlés napirendi pontjait a vezetőségnek már jó előre keli ismertetnie a tagsággal, fölkészíteni azokat a napirend fö­lötti vitára. Súlyos hiba az, ha a csoportelnök, a vezetőség azt képzelik magukról, hogy min­dent tudnak. Nyilvánvaló, hogy elsősorban ők sem csalhatatlanok, másodsorban pedig válasz­tott szervek és ezért beszámolási kötelezettség­gel tartoznak a tagság felé, a közgyűlés hatá­rozatait maradéktalanul végre kell haijtaniok. A közgyűlés elsősorban az a fórum, ahol a tsz vezetőinek és tagja-lnak tapasztalata, jártassága, a kollektív tudás, a kollektív böloseség csalha­tatlan erejével vértezi fel a szövetkezetét. A vezetők elsőrendű kötelessége a szövetke­zetekben, hogy hasznosít:sónak minden javas­latot, amit a tagságtól kapnak. Csak a vezető­ség és a tagság együttes munkájával lehet emelni ai tsz jövedelmezőségét. A ludányhaiászi Alkotmány tsz asszonytagjai a növényápolási munka meggyorsítása érdekében javasolták az elnöknek, hogy állítsa munkába a lókapákaí. Az elnök semmibe vette ezt a javaslatot, aminek nem kevés köze van ahhoz, hogy a csoport le­maradt a növényápolási munkában. Szövetke­zeteink vezetői még mindig nem látják elég vi­lágosan, hogy a tagság aktivitása, tapasztalata^ kezdeményezése milyen hatalmas erő a tsz fej­lesztésében. A termelőszövetkezetek és gépállo­mások HL országos tanácskozása különös erő­vel hangsúlyozta!, hogy ai csoporttagság bevo­nása a szövetkezet terveinek, végrehajtandó fel­adatainak kidolgozásába, nélkülözhetetlen, hogy egyedül csak ez a módszer teszi érthetővé a csoporttaigok számára- munkájuk értelmét, törek­vésük irányát A szövetkezetekben különös gon­dot kelj fordítani a vo’t középparasztok véle­ményének a meghallgatására. Megyénk számos szövetkezetében mellőzik a volt középparaszto­kat, _ ahelyett, hogy bevonnák őket a vezetésbe. Érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy min­denkit munkájav tudása szerint becsüljenek meg, legyen az régi vagy új tag. A szövetkezet életé­ben csakis így érvényesülhet a munkában a hozzáértés, a tervek, célok végrehajtásában az egybekcvácsoltság, az egységes akarat. A szövetkezetekben a demokratikus élet kiala­kítása terén súlyos hibákat követnek el a járási szervek is. Átnyúlnak a szövetkezet vezetőségé­nek feje_ felett. Meggyőzés helyett adminisztra­tív eszközökkel akarják érvényesíteni ai termelő­szövetkezetek állami vezetését. Előfordul, hogy a vetéster-et a járási tanács íróasztalánál ké­szítik el, holott azt egyedül a csoporttagság hagyhatja jóvá. Díváid László. a pásztói járási tanács _mezőgazdaságj osztályának volt tsz szervezője például önhatalmúlag kizárt két tagol Cserhátszentivánon a szövetkezetiből. Az ilyen eljárás rontja a vezetöszervek tekintélyét, a szövetkezeti dolgozók elégedetlenek velük szem­ben. Éppen ez az oka, hogy sok esetben, a ko rabbi hibák miatt, a ió tanácsokat, a hasznos útmutalásókat is kétkedéssel, idegenkedéssel fogadják, ai szövetkezetekben. A szövetkezeti demokrácia betartásáért és be­tartatásáért 'nagy felelősség terheli a tsz-ek pártszervezeteit, kommunistáit. Nekik kell él­harcosoknak lenni ezen a téren. Éberen kell őr­ködniük azon, hogy a szövetkezet alapszabály szerint dolgozzon. Elsősorban a tsz,-pártszer­vezet feladata', hogy Ismertesse a csoporttag­sággal az alapszabály egyes pontjait, keményen bírálja a szövetkezet vezetőségét, ha megsérti az alapszabályt. Ebből a munkából vegyék ki tevékenyen a részüket a traktoristák is^ állan­dóan neveljék a- szövetkezet dolgozóit, fejlesz­tek öntudatukat, politikai látókörüket. A gép állomások politikai helyettesei az eddigi gyai- korlattól eltérően ne csak szakmaii segítséget adjanak a szövetkezeteknek. Közvetlenül’ segít­sék a tsz pártszervezetét abban a harcban, amit a szövetkezeti demokrácia érvényrejuttatása ér­dekében folytat. A termelőszövetkezeti demokrácia most egyik fontos része a szövetkezetek megszilárdításának. Szerkesztős1 -~nh az ezzel kapcsolatos problé­mák tisztázása, a szövetkezeti demokrácia ala­posabb megértése érdekében — több helyről érkezett kérésnek eleget téve — az elkövetke­zendő hónapban vitát nyit erről a kérdésről a lapban. A szövetkezet dolgozóinak levelei, nyi­latkozatai, hozzászólásai elő fogiák segíteni a tsz-ek erősödését, a vezetők munkamódszerének javulását, a csoporttagság aktivitásának íoko zódását, Tar! Mihály pásztói tanácstag idejé­ben elvetette az őszieket. Vetése szé­pen zöldéi. Most dolgozó paraszt­társait segíti igaerejével, hogy azok is minél előbb földbetegyék gaboná­jukat. Ezideig 12 dolgozó paraszt- társa földjét szántotta fel őszibúza alá. Jelenleg Király Jánosné dolgozó parasztasszony földjét szántja búza alá. (Lantos László felyétele.) ISMÉT KIGYULNAK A VÖRÖS CSILLAGOK BÁNYÁINK FELETT Három bányavállalat túlteljesítene havi tervét A Nógrádi Szénbányászati Tröszt valamennyi vállalata sú­lyos adóssággal kezdte az októ­ber havi tervteljesítést, köztük az eddig élenjáró Máiranováki, Mizserfai és Zagyvái Szénbá­nyák Vállalat is. Ennek a lema­radásnak, elsősorban a megla­zult munkafegyelem és a mun­kaverseny hónapelei elhanya­golása volt az oka. A mizser­fai dolgozók november 7 tisz­teletére indított munkaversenye azonban megváltoztatta a me­dence dolgozóinak hangulatát, fokozódott a harc a terv ma­radéktalan teljesítéséért. A régi szokásnak megfelelően, most- már sorra gyulladnak ki a vö­rös, ötágú csillagok bányáink felett, jelezve a havi terv tel­jesítését. Máiranováki Szénbányák A Mátranováki Szénbányák Vállalat dolgozói, amikor el­fogadták a mizserfai bányászok felhívását, ígéretet tettek arra, hogy a sorozatos műszaki in­tézkedések végrehajtásával főr­észük hónarpelei adósságukat és november 7-e méltó meg­ünneplésére 150 tonna szenet küldenek terven felül » felszín­re. A termelési értekezleten tett munkafelajániás után a Mátra­nováki Vállalat valamennyi dol­gozója szocialista munkaver- senyszerződést kötött és a vál- alat üzemeinek dolgozói is pá­rosversenyre léptek egymással. Mátranovákon először október 9-én tört meg a jég, amikor napi tervük teljesítésében 100 százalékot értek el. Ekkor a dolgozók megfogadták, hogy a sikertelenségek után most már mindennap túlteljesítik napi tervüket. A párt- és szakszerve. zet népnevelői széleskörű agi- tációs, népnevelőmun'kát végez­tek. ÁLegszűnt az igazolatlan műszakmulasztás, míg a válla­lat Gáti üzemében a műszaki vezetők segítségével az október elején összeomlott 60 méteres frontfejtés október 20-án ismét megkezdte a termelést. Naponta fokozódott az üzemek páros- versenvében a dolgozók mun­kakedve, munkalendülete. Ebben a versenyben a vállalat Alkot­mány-akna dolgozói törtek az élre, akik az október 29-ig ese­dékes havi tervükön felül már •'20, míg a második helyet tartó 'Gáti üzem dolgozói esedékes havi tervükön felül már 334.2 tonna szenet adtak népgazdasá­gunknak. A két üzem kiváló eredménye ahhoz segítette a mátranováki dolgozókat, hogy október 29-én, reggel büszkén jelenthették: törlesztették hónap elei adósságukat és a novem­ber 7-e tiszteletére vállalt 150 tonnás terveníelüli szénből már 25 tonnát a felszínre küldtek. Mizserfai Szénbányák Amikor a Mizserfai Szénbá­nyák Vállalat dolgozói novem­ber 7-e tiszteletére párosver­senyre szólították a szénmeden- Ce valamennyi vállalatának dol­gozóit, tudták, hogy merész vállalkozás, hogy a vállalás teljesítése érdekében sok ne­hézséggel kell megküzdeni. A vállalat dolgozóinak segítségé­re sietett Kreffli Iván elvtá-rs, főmérnök, aki párosversenyre szólította Seyler Lajos elvtár­sat, a Mátranováki Vállalat fő­mérnökét. A két főmérnök pá­rosversenyétől számítva, Mi- zserfán ai sorozatos műszaki in­tézkedéseket hajtották végre. Létszámátcsoportosítást eszkö­zöltek. Ezzel 35 fővel növelték a szénfalnál dolgozók létszá­mát. A Duclos-üzom lejtős-ak­nájának és az üzemi sodrony- kötélpálya kötelét október 11-ig a szállítás megjavítása érdeké­ben kicserélték. Ezzel csökken­tették a szállító kötélpályák üzemzavarát. Ugyancsak a szál­lítás megjavítása érdekében a külszínen megépítettek egy 40 tonnás széntároló bunkert és átadták rendeltetésének a 40 folyóméteres gumiszalagot. A Pálhegy I üzemiben a dolgozók jobb munkakörülményeinek megteremtése érdekében — a külszíni dolgozók védelmére — 60 folyóméter hosszban védő- tetőt építettek fel, mellyel ai szállítási dolgozókat megvédik, az időjárás viszontagságaitól. Ezek a műszaki intézkedések eredményes változást hoztak létre. A dolgozók naponta nö­velték teljesítményeiket, s a hó­nap elejei fejtei jesít.nénv 0.4 tonnával emelkedett.. A műszaki vezetés segítségére 6ief-ett a párt- és szakszervezet is. Fel- világosító munkával megszűn­tek a hiányzások és október 12-től egyetlen műszak sem esett ki a termelésből igazolat­lan hiányzás miatt. A párt és a kormány nyúl- tottai újabb kedvezmények to­vábbi eredmények elérésére buz­dította a mizserfai- dolgozókat is. Fokozódott a dolgozók har- ca, s‘ október 27-én már 110.1 százalékos napi tervteljesítést értek el. Ezzel a tervteljesítés­sel a Mizserfai Vállalatnál ok­tóber 28-án reggelre kigyullad­tak a havi terv teljesítését hir­dető ötágú vörös csillagok és a a vállalat a 28-ig esedékes hai- vi tervében — az ígéretnek megfelelően — már 100.1 szá­zalékos tervteljesítést ért el. Október 29-én, délelőtt 10 óra­kor a mizserfai dolgozók no­vember 7-e tiszteletére tett 500 tonnás többtermelési felajánlá­sukat már teljesítették. Ezután megfogadták, hogy november 1-től 7-ig forradalmi műszakot tartanak, ezzel is segítve, hogy a negyedik negyedévben 2000 tonna szenet adhassanak terven felül népgazdaságunknak. Zagyvái Szénbányák A Zagyvái Szénbányák Vál­lalat dolgozói a november 7-e .tiszteletére tett fogadalmukban ígéretet tettek arra, hogy ma* radéktalanul elvégzik a fenn­tartási munkálatokat, amelynek segítségével a negyedik negyed­évi tervüket 100 százalékra;tel­jesítik, s az 1953. évi tervüket pedig határidő előtt, december 19-re befejezik. Ezzel éves ter­vükön felül 10.000 tonna szenet adnak népgazdaságunknak. A vállajat fizikai és műszaki dol­gozói érezték, hogy mint min­den munkaversenyben — a hó­nap elei lemaradás ellenére is — ebben a munkaverseny- szakaszban is az élenjárók kö­zé kell íelküzdeni magukat. Elő­ször is megszilárdították a munkafegye'met, rendbehozták a szállító vágatokat és a fenn­tartás elvégzése után biztosít­ják az állandó szenelő létszá­mot. Növekedett a dolgozók munkalendülete, amelynek ered­ménye, hogy a Zagyvái Szén­bányák Vállalat október 18-tól már állandóan túlteljesíti napi előirányzott tervét. Október 26-án ai napi terv 108.6 száza­lékos teljesítésével a vállalat dolgozói elérték, hogy a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt dol­gozói közül elsőnek jelenthet­ték; elérték havi tervük esedé­kes részének 100 százalékos teljesítését. A Zagyvái Vállalat dolgozói október 29-én már 213 tonna szenet -küldtek terven fe­lül ai felszínre. Felállították az ország legnagyobb 42 méter magas — sodronykötél pálya tartóoszlopát A Kisterenyei > Szénbányák Vállalat jobb ürescsiHeeüáíása, a csillék forgási idejének meg­gyorsítása érdekében új meddő kötélpálya építését kezdték meg. A íöldmunkálatok határidő előtti elvégzése után a Zagyvapá! falvai Bányagépgyár dolgozói megkezdték a sodronykötélpálya tartóoszlopainak megépítését, felállítását. Kedden reggelig a bányagópgyár dolgozói már 11 oszlopot emeltek helyére. A t a rtóosz! op á 11 ít ás és magának az egész sodronykötélpálya építésének legnehezebb feladatát kellett megoldaniok a bánya - gépgyártó vállalat dolgozóinak kedden délelőtt. Helyére keltett állítani az ország legmagasabb és legsúlyosabb sodronykötél- pálya tartóoszlopát, melyet az eddigiektől eltérően, a főidőn szerellek össze. A bányagépgyártó vállalat leükes dolgozói ezt a feladatot is sikerre! ddották meg- A 42 méter magas, közel 40 tonna súlyú tartóoszlopot három kézi- csörlő segítségével három óra alatt — a m-ár előre megépített betontalpra — elhelyezték. (So) * Uj frontfejtést nyitottak meg Kányáson A Kányási Szénbányák dolgo­zói már több mint egy éve nem teljesítik előirányzott tervüket, sőt naponta növelik a nép­gazdasággal szemben fennálló adósságukat. Az adósság tör­lesztése érdekében és a novem­ber 7-i munkaverseny elősegíté­séért ai vállalat műszaki veze­tése a Nógrádi Szénbányászati Tröszt irányítása melleit na­gyobb gondot fordít a tömeg­termelő munkahelyek kiszélesí­tésére. A vállalat dolgozói most elérték, hogy a nyugati főeresz- kében október 28-án elkészítet­ték egy 50 méteres hazafelé ha­ladó frontfejtést, s ez a front október 29-én reggel már meg­kezdte a termelést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom