Szabad Nógrád. 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)

1953-10-28 / 86. szám

1953 október 28. » 3 SZABAD IV O 1» HAD JÖVŐÉVI KENYERÜNKÉRT Az ősziárpa, rozs és őszibúza vetéstervének teljesítése, az október 20-i értékelés alapján Járás: »/o Szécsényi 110.8 Rétsági 86.2 Balassagyarmati 76.5 Salgótarjáni 75.9 Pásztói 35 Rétsági 98.4 Salgótarjáni 73.6 Balassagyarmati 70.6 Szécsényi 69.2 Pásztói 61.9 Pásztói 58.8 Salgótarjáni 52.6 Szécsényi 47.5 Balassagyarmati 45.6 Rétsági 38.3 Osziárpa. Osztályvezető: Orosz Gedeon Kalapca Jenő Lőrincz Barna Jessze Károly Farkas István Rozs. Kalapca Jenő Jessze Károly Lőrincz Barna Orosz Gedeon Farkas István Öszibúza. Farkas István Jessze Károly Orosz Gedeon Lőrincz Barna Kalapca Jenő Főagronómus: Nagy Imre Bocsi József Benkó János Varga János Magyar Józset Bocsi József Varga József Benkó János Nagy Imre Magyar József Magyar József Varga József Nagy Imre Benkó János Bocsi József Élenjáró és lemaradó termelőszövetkezetek Megyénk területéről sorra érkeznek a győzelmi jelenté­sek: befejeztük a vetést. Így például a cserhátsurányi Sza­badság, a patvarci Béke, az ér­sekvadkerti Tartós Béke, a ba­lassagyarmati Előre, a heren- csényi Zója, a szandai Lenin, a szendehelyi Béke, a romhá- nyi Üj Élet, a palotási Május 1, a szurdokpüspöki Béke, a ce- redtótújfalui Búzakalász és a dejtári József Attila jelentet­ték, hogy őszi vetési tervük­nek 100 százalékban eleget tet­tek. Az idő sürget, s a vetés nem tűr halasztást. Ezt azonban nem minden tsz-nél veszik fi­gyelembe. A kisterenyei Vörös Október például rozsból még semmit sem vetett. Árpavetési tervét is még csak 40 százalék­ban teljesítette. A mátramind- szenti Alkotmány sem sokat törődik a határidővel, lemarad­tak az árpa vetésével. Október 28-val a búzavetés határideje is lejár. A karancskeszi Sza­bad-ág és a homokterenyei Béke mikor akarnak hozzá­fogni a vetési terv teljesítésé­hez, me-t eddig még búzaveté­sük nincs. Az őszi vetéstervek teljesíté­sénél, 1952. év hasonló idő­szakához viszonyítva, igen sú­lyos a lemaradás. Az elkövet­kezendő napok legdöntőbb fel­adata az árpa és a rozs mi­előbbi elvetése, valamint az őszibúza vetési tervének tel­jesítése. Ennek érdekében ta­nácsaink biztosítsák a vetési munkák megszervezéséhez a. rendelkezésre álló kézi- és fo­gaterők teljes kihasználását. Szervezzék meg a jelentőszol­gálat fokozott ellenőrzését, s vonják felelősségre azokat a kulákokat, akik a kései vetés­sel szabotálják a tervteljesí­tést. Szervezettebb, tervszerűbb munkát Pásztori Pásztó súlyosan lemaradt a vetés érv teljesítésevéi. Különö­sen a kenyérgabona vetésnél van nagy lemaradás mindazért, mert a helyi tanács vezetői szervezetlenül, megalkuvó mól­ra végzik munkájukat, nem el­lenőrzik a dolgozó parasztok vetési munkáját. Brunda elv- társ. a tanács mezőgazdaság1 előadója, ahelyett, hogy kinn, a területen személyesen irányítaná a kenyérért folyó harcot, benn ü! Íróasztala me lett tétlenül. A mezőgazdasági állandó bi­zottság tagjait nem aktivizál­ják e fontos munkákra. A tanács vezetői nincsenek tudatában annak, hogy a vetés­terv nemteljesítése államellenes gyakorlat, mert veszélyezteti az ország kenyerét, a dolgozók jobb ellátását. Ai Ilyfen tanács-" vezetők felett súlyos ítéletet mond a vetés állása. A községben két termelőszö­vetkezet a Szabadság és a Béke tagsága harcol a iövőévi kenyérért. (Hé juk, hogy a korai vetéssel, a keresztsorú ve.és al­kalmazásával megalapozzák jö­vőévi nagyobb jövedelmüket. A pásztói gépállomás nem sok segítséget ad e nemes cél meg­valósításához. A Szabadságban do.gozó trakioristák késlekednek a vetéssel. A gyakori géphibák­ra hivatkoznak. így nem csoda, ha a 21 hold árpát más-fél nap helyett 5 nap a'att vetették el. A gépállomás agronómusai nem sok gondot fordít a minőségi munkára. Hagyta, hogy a vető­gép rosszul vessen. Ennek foly'án 104 kg vetőmag helyett 92 kilo ment egy kh. földbe. A gépállomásnak végre meg kell értenie, hogy akkor végez­nek igazán értékes munkát a tsz ‘.agság s’ámára, ha a- minő­ségre is ügyelnek. E minőségi munka gyümölcse a tsz magas terméseredményeiben kell hogy megmutatkozzék. A lema-radák behozatalában nagyon fontos a traktorok le’kiismere'es kijaví­tása. Erre vegye az irányt a pásztói gépállomás. A szántási és vetési munká­ban meglevő mennyiségi és mi­nőségi mulasztást megalkuvó módra elnézte Magyar elvtárs is. a járási tanács mezőgazda- sági osztályának agror.ómusa. Elfelejtett ellenőrzést gyako­rolni a tsz és a gépá'íomás »munkája felett. Ped'g a járási mezőgazdasági osztály a tsz szomszédságában van. A mu­lasztáson nem is lehet csodál­kozni, mert hisz Magyar agro- nómus csak csépléskor járt a Szabadság tsz-ben. Gyakorlati ellenőrzés helyett az irodában ül. Magvar agronómus ezáltal az ország kenyere, a szövetke­zeti tagság jövedelme ellen vé­tett, mert megfeledkezett arról a feladatról, amiért a párt és a kormány őt felelős vezetői munkakörbe küldte. E súlyos fogyatékosságokat mielőbb fel kell számolni. Egy agronörnusnak most kinn, a te­rületen, személyesen kell irá­nyítani a tsz-ek vetési munká­ját, hogy azok eredményesem tudják akalmaznl a termést fokozó agrotechnikai művele­teket. A lemaradásért súlyos fe­lelősség terheli a községben lé­vő járási párt- és á lami szer­veket, mert a tervfegyeíem megsértéséért- sem egy kom­munistát, sem egv tanácstagot nem vontak felelősségre. Ke- véshbé őrködtek az. állami fegyelem, a tervfegyelem betar­tása1 felett. A község vezetői ne felejtsék el, ha közömbössége! tanúsítanak e lemaradással szemben, nem érdemlik meg a nép szeretetek bizalmát. Teljesített fogadalmak Nógrád megyében november 7 tiszteletére 10.745 egyéni­leg dolgozó paraszt fogadta meg, hogy november 7-ig tel­jesíti kapásnövénybeadási ter­vét. Október 26-ig már 9308 dolgozó paraszt tett eleget vál­lalásának. A megye községei közül Tolmács, Szendehely, Legénd és Szente dolgozó pa­rasztjai elsőnek teljesítették vállalásukat és újabb felaján­lást tettek: vállalták, hogy no­vember 7-ig évi tojás- és ba­romfibeadási kötelezettségük­nek is eleget tesznek. Ezt a vállalást elsőnek Tolmács köz­ség dolgozó parasztjai teljesí­tették. Az elbizakodottság megbosszulja magát A rétsági járás, megyénk többi járásaihoz viszonyítva, az ősziárpa és a rozsvetési tervé­nek teljesítésében viszonylag jó eredményt ért el, habár ha­táridőre ez sem teljesítette tervét. Az őszibúzánál azonban súlyos lemaradás van, s így a rétsági járás a vetésterv telje­sítésében utolsó helyen van a megyében. Ennek okát a jelen­tőszolgálat lazaságában, vala­mint a járási tanács elbizako­dottságában kell keresni. Arra gondoltak, hogy a járás első az árpa- és a rozsvetés teljesíté­sében, így a búzavetésben is az első helyen lesznek. Nem vet­ték azt Äzre, hogy a búzavetés határideje veszedelmesen köze­leg és mindössze csak 38.3 szá­zaléknál tartanak a búza vetési tervének teljesítésében. A berceli gépállomás traktoristái állják szavukat A berceli gépállomás trakto­ristái vállalták, hogy november 1-re befejezik éves tervüket. A tratoristák többsége nehézséget nem ismerve harcol a terv mi­előbbi teljesítéséért. A gépállo­más éves tervét október 20-ig 92.8 százalékra teljesítette. Bere József, Baráth József és Sáli János november 7-e tiszteletére vállalták, hogy 200 százalékra teljesítik éves tervüket. Most Sáli János 191, Baráth József 188 és Bere József 187 száza­léknál tart. Mender László, a Vorosilov- brigád vezetője október 20-ig 105 százalékban tett eleget éves tervének. De nemcsak ő, ha­nem brigádja is élenjár a mun­kában. A brigád tagjai szeretik gépüket, rendszeresen végzik a gép karbantartását, s így gép­hiba miatt jóformán alig van valami kiesésük. A brigád tag­jai csökkentik az üresjártot is. Jó munkájuknak meg is van a gyümölcse: hat traktorista dol­gozik 50 százalékos felemelt bérrel a gépállomáson. A berceli gépállomás őszi kampánytervét október 20-ig 55.2 százalékra teljesítette. Va­lent László traktoros az őszi kampányterv teljesítésében 106, váltótársa, Mravik László pe­dig 105 százalékot ért el. A gép­állomás dolgozói jó munkájuk kai segítik a kormány- programm megvalósulását és a termelőcsoportok megszilárdí­tását. Fógelspcrgel Ottó politikai helyettes. „AZTÁN KI BANJA ..“ Az iroda előtti beton’.épcsőn két fiatal traktorista ácsorog. Kedvetlenül nézik az elsárgut faleveleken csillogó harmat- cseppeket. Fáznak, nsr.es ked­vük még beszélgetni sem. Az idősebbik olajos esőkabátot. 6vájc;sapkát visel. \á, án ko­pott hátizsák csüng. A fiatalab­bik kék overált öltött magára, mind a két kezét mélyen a zse­bébe süllyesztette. Türelmetle­nül topogott egyhelyben, unta a várakozást. — Aztán mi lesz most ve'ünk? — kérdezte az idősebbiktől. — ttgyon mi lenne... — válaszolta idegesen ... — akad másutt is munka... Ha nem akarsz ve em tartani, menj visz- sza! — Jó' van. no. ne mérgelődj — válaszol a fiatalabbik csön­desen. Pufajkába öltözött szerelők haladtak el mellettük. — Melege lesz Szklenárnak — jegyezte meg az egyik — Azíá\ i ki bánja?! — csat­tan Szklenár válaszai — Biztosan nem mi! — szólt fissza a másik szerelő, s mind ketten gúnyos nevetésbe jzdtek. Nemsokára megjött az igaz­gató, a politikai helyettes, s a párttitkár is. Beszélgetésbe kezdtek a két traktoristával. — Magának nem kellett vol­ttá bejönnie... nem hívtuk — szólt az igazgató ai fiatalabbik traktoristához. — Vele tartok, én sem ma­radok a gépállomáson, ha Sikle- nár elmegy, én is elmegyek. — Szklenár, Szklenár... mi­ért neveli rosszra ezt a fia'al traktoristát? — szóit a párttit­kár. — ö tudja mit csinál... nem csalogattam magam után — szól vállvonogatva Szklenár. — No, majd a jegye mi bi­zottság elintézi a dolgot — s~ólt a politikai helyettes, s el­indult a> műhely felé. hogy ülés­re hívja a fegyelmi bizottság tagjait. Néhány perc múlva a párt­irodában összeült a fegyelmi bizottság. Ficsor István, Almá­st Gyu'a, Baila Imre fegyelmi bizottsági tagok jól ismerik Szklenár József felelős traktor­vezető fegyelmi ügyét. Súlyos vádak vannak Szklenár ellen: üzemanyagpocsékolás, társadal­mi vagyon rongálás, rossz mi­nőségű szántás, munkafegye­lem sértés. Csak úgy pattogtak a kérdések a Szklenár felé. — Miért törte össze a tár­csát? — Ügyön m ert törtem volna össze?.. nem akartam én azt összetörni... rosszul fordultam a géppel és ráment... Meglör- tént ez mással is. — Hazugság! Nem akart tár­csázni. csak ezért tehette • — szélt rá a párttitkár. — Hát akkor azért törtem össze, no. Összetört, oszt’ kész. Majd kijavítják, nem kell qzért ilyen nagy port verni — vála­szol rá Szklenár szemtelenül. — Szklenár nagyon rossz munkát végzett. Három éve van a kisterenyei gépállomáson, mindig lopta a napot, mindenki taált munkát magának, csak ő nem, zsebre telt kézzel állt, amíg a többi dolgozott. Büdös neki a munka Ilyen embernek sem­mi keresnivalója a gépállomá­son — mondotta Ficsor István. — Az*án mi bajom lesz, ha elmegyek innét?... — vágott közbe Szklenár gúnyosan. — Azt gondolja, hogy másutt elnézik a hanyag munkát, a naplopási? — vágott közbe a párttitkár. — Elvtársak! Szklenár a kotyházui Vörös Csillag terme­lőszövetkezetnél végzett most szántási munkát. Sajnos, az nem szántás volt, hanem malac­túrás. Kérdem, milyen gabona lesz az ilyen szántásban. Ho­gyan erősítsük mi ilyen munká­val a termelőszövetkezeteket? Az ilyen munka a tsz széizüllé- sét, nem pedig a megerősítését szolgálja. Súlyos bűn ez a szö­vet keze,:i tagság jóléte ellen. Ezzel nem számol úgy-e? — Számolok én. hogyne szá­molnák. De ha egyszer kemény volt a föld. mit csináljak? Ki- jordult belőle az eke. — Hazugság! Zéti István trak­torvezető miért tudott szánta­ni. Csak hát maga mindenre kifogást keres. Ki akar bújni a fe'elősség alól. Magának len­nék, ipég a vidékről is elbujdos, nék szégyenembe, meri nézzük csak. Nem vetheti a szemünk­re, hogy nem neveltük fegye­lemre. nem tanítottuk jó mun­kára Tanítottuk, embert akar­tunk magából faragni, munka- szeretöembert. De tévedtünk. Fiaia; léiére lusta. Apja kenye­rét eszi, ahelyett, hogy maga keresne neki kenyeret. Ha ma­gának lennék, szégyelnék apám asztala mellé ülni, s kenyerét enni. Az én véleményem is az, hogy nap'opónak, a fegyelem, bontóknak, a tsz-ek megkárosí­tóinak nincs helye a gépá'lomá- son. Magának sem tesz. Elmegy közülünk, rc'ncs szükségünk o yan traktoristákra, akik be­mocskolják a traktoros becsű- lelet. „\ csoport tagjainak jó munkájától függ, liogy jövőre többet oszthassunk, mint az idén“ Elmondta: Pásztor Istvánná, a nógrádmegyeri Petőfi tsz elnöke Csoportunk 1950-ben ala­kult 10 taggal és 335 kát. hold fői Jdel. Most a 482 kát. hoídföldön 36 tagunk dolgo­zik Eddig 6 kiló búzát, 1.60 k? rozsot, 1.50 kg árpát, 2 deci bort és 2.60 forintot tudtunk osztani előlegként a tagoknak. Azonkivüii juhsaj­tot és gyümölcsöt is kaptak. Hogy zárszámadáskor mit tudunk még adni, azt ponto­san nem tudjuk. Annyi biz­tos, hogy búzából még más­fél kilogramm jut egy mun­kaegységre. Tagjaink meg­elégedettek. A csoportból senki sem akar kilépni a gaz'asági év végén, sőt há­rom új tagunk is van, akik jobbnak találták a közös gazdálkodást az egyéninél. A csoport tagjainak jóléte a jó terméstől függ. Ha> na- pvobb a termés, többet tu­dunk szétosztani a tagok között, ezt pedig csak jó munkává! tudjuk elérni. A munkában nálunk nincs hiány. Dolgoznak a tagokj Még sosem kellett hanyag­ságért, vagy lustaságért le­vonni munkaegységükből. Annál nagyobb harcot kellett azonban folytatnunk a fejlet­tebb módszerek alkalmazá­sáért, ami szintén a maga­sabb terméseredményt se­gíti elő. A keresztsoros vetés volt a legelső új módszer, amit csoportunkban alkal­maztunk. Az elmúlt évben ke reszt soros an vetettünk ta­vaszibúzát. Ez aizonban — nem tudni mi okból — nem sikerült. Amúgy is nehéz volt meggyőzni a tagokat, s most még nehezebb lett a helyzet. Ha szóltunk a ke­resztsoros vetésről kigúnyol­tak, kinevettek bennünket. Azonban nem adtam fel egy­könnyen a harcot. Igyekez­tem megmagyarázni a kétel­kedőknek: bebizonyított tény az, hogy a kereszfsorosan vetett búza igen is több ter­mést ad. s így a keresztso­ros vetés sok más előnye melleit megtérül az a több­letmunka is, amit ez a veté­si nuód jelent. Az új mód­szerek alkalmazásával na­gyobb terméseredményt ér­hetünk el, több lesz a jöve­delem. Most csak búzából 7 és fél koiigramm jutott mun­kaegységenként. Bangó Já­nos, akinek 372 munkaegy­sége van, búzából 27 mázsa 90 kilót vitt haza. Kukucska Jánosné 251 munkaegységet szerzett, amire 18 mázsa 80 kilogramm búzát kapott. Jö­vőre még többet akarunk osztani, hogy még jobban él­jenek a tagok. Ez az érv az­tán mellénk állította a még kételkedőket is. Most az őszön 20 hold árpát és 30 ho.d búzát vetettünk kereszt- sorosán. Nagyon szép az idei eredmény, de jövőre még szebb is lehet. Éppen ezért a keresztsoros vetés mellett nem mindegy, hogy október első, vagy utolsó hetében ke­rül a fö.dbe a mag, mert a kései vetés megbosszulja ma­gát, a kevesebb termésho­zammal. Ezért vetettük el időben a 10 hold rozsot és az őszi árpát. Egy mázsa jó- niinöségü, jólkezelt istálló- trágya például 3—4 kilo­gramm terméstöbbletet ered­ményez. Mi most 50 holdat trágyáztunk meg. A ter­méshozam növelésére még műtrágyát is alkalmaztunk, holdanként másfél , mázsát, Jobban megszerveztük »mun­kát is. Most már a munka­csapatokon belül is fel­osztottuk a földterületeket egyénenként. Így megálla­pítható, hogy ki végzett jobb munkát, ki követett el esetleg hibákat, mulasztáso­kat, s ezzel nő az egyéni fe­lelőség. Bár minden egyes tagunk lelkiismeretesen dol­gozik, mégis vannak olya­nok, akik többet, s jobban dolgoznak mint a másik, s mégis egyformán kapják * munkaegységet. Az ilyenfajta rounkaegységelszámolás nem ösztönöz jobb munkára, ezért hoz luk be ezt a vál­tozást. Már ilyen munkaszer­vezéssel szedték ki a csoport asszonyai 10 holdról öt nap alatt a cukorrépát. Ez nagy időmegtakarítást jelent, s ilyenformán akarjuk megol­dani 16 hold kukorica töré­sé! is. így igyekszem megmagya­rázni a csoportfagoknak, hogy jólétük záloga a jó munka. Tőlük függ. hogy jö­vőre többet, vagy keveseb­bet fogunk osztani. Az 5 jó munkájuktól függ, hogy a Bangó Jánosok jövőre ne 33.85 mázsa kenyérgabonát, 5 mázsa 58 kiló árpát, 74.4 liter bort és 967.20 forinott kapjanak, hanem ettől többet. A tagok jó, vagy rossz munkáján múlik, hogy a Kukucska Jánosék 22.84 má­zsa kenyérgabonát, 3.76 má­zsa árpát, 30.2 liter bort és 625.10 forintot kapnak e is­mét a jövő évben vagy töb­bet. A jó munkán, a határ­időre elvetett vetésen, a fej­lettebb módszereken múlik tehát, hogy mázsákban, lite­rekben, forintokban mérhető több terméshez jusson a nógrádmegyeri Petőfi termelő- csoport, gyorsabban gyara­podjon a közös vagyon, nö­vekedjen a szorgalmas tagok jóléte. Bal la Imre párttitkár szavát mély csend fogadtai Szklenár Fakó tekintete sáros bakancsa hegyén pihent. Közönbösen hall­gatta a feléje elhangzott sza­vaikat. — Elmegyek, oszt’ kész... nem fogok maguk után sírni — törte meg szavaival a csen­det. — Mi sem sírunk maga után. erősödünk, ha elmegy, már rég ki kellett volna dobnunk, mert csak lejáratta a gépállomást. Kisülne a szemem. ha traktoros létemre egy hónap alatt 13 hold földet szántottam volna csak föl, mint maga, s ráadásul, há­romszorta több üzemanyagot fogyasztott. Az elpocsékolt üzemanyaggal 50 hold földet le­hetett volna fölszántani. S mi­lyen ronda a gépe is, sáros, po­ros. sosem végezte rajta a karbantartást — mondotta Al- mási Gyu'a fegyelmi bizottsági tag. — Javaslom — fordult a fegyelmi bizottsági tagok felé — mivel Szk'enár megkárosí­totta a Vörös Csillag tsz-t. bo­csássuk el a gépállomásról. A többiek helyeslőén bólo­gattak. — Bocsássanak, mit bánom én, legalább másutt többet ke­resek, itt úgysem fizették meg a munkámat — horkant fel Szklenár. — Most megint hazudott — szólt a párttitkár. — A maga anyja minden fizetéskor vészé_ kedik a gépál.omási vezetőkkel, így kevés a fizetés, úgy nem fi­zetik meg a munkát, hogy az ő Jóska fia mindig dolgozik, s mégis keveset keres... Van-e alapja ennek a rágalomnak? Nincs. Seszták Sándor a múlt hónapban is 1400 for into* kere­sett. vagy példának hozhatnám fel Zéli Istvánt is, akinek a múlt hónapi keresete 2700 fo. ríni volt. Maga is elérhetett vol­na ilyen fizetést, ha nem [enne büdös a munka. A fegye'imi bizottság nem sokkal utána meghozta a hatá­rozatot. A munkafegyelemsér- tés. a felelőtlen üzemanyagpo­csékolás, a társadalmi vagyon szándékos rongálásai, a koty- házai Vörös Csillag tsz-nek végzett rosszminőségű szántási munka és a termelési terv meg­sértése miatt Szklenár József felelős traktorvezetőt azonnali elbocsátásra ítélte a fegyelmi bizottság. Ezenkívül saját költ­ségére újra felszántana a Vö­rös Csillag földjét, meg kell térítenie az elpocsékolt üzem­anyagot. s kötelezik egy golyós­csapágy megvételére, amelyet szándékosan tönkretett. A Szklenárral bejött fiatal traktorista1 megváltoztatta ko­rábbi elhatározását — a gép­állomáson maradt. (lantos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom