Szabad Nógrád. 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)

1953-10-28 / 86. szám

2 SZABAD nScrXd 1953 október 2S. A Német Demokratikus Köztársaságban nagyarányú árleszállítást hajtottak végre A Német Demokratikus Köz­társaság minisztertanácsa szom­bat délutáni rendkívüli ülésén Németország Szocialista Egy- sépipártja Politikai Bizottságá­nak javaslatára nagyjelentó'ségű rendeletet hozott az élelmiszerek és iparcikkek árának 10—25 százalékos csökkentéséről. Ez az intézkedés, amely'12.000 árucikkre — a többi között élel­miszerekre, lábbelire, textilre, készruhákra, kerékpárokra, izzó­lámpákra, rádiókészülékekre, fényképezőgépekre, írógépekre, hangszerekre — vonatkozik, a Német Demokratikus Köztársa­ságban edd'ig végrehajtott leg­nagyobb arányú árleszállítás. A francia nép az európai hadsereg ellen „Mindennek meg kell változ­nia”. A francia tömegeknek er­ről az egyöntetű követelésről beszéít Maurice Thorez elviárs, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának kétna­pos ülésszaka záróbeszédében. — A munkások, köz- és ma- gánalkalmazottak, parasztok, kereskedők és kisiparosok, értel­miségetek, hadviseltek és a hábo­rú áldozatainak hozzátartozói, a nők és a fiatalok soraiban egy­aránt tudatossá vá.t, hogy az egyes rétegek követelései csak a francia politika teljes megvál­toztatására irányuló általános követelés eredményeként telje­sülhetnek — mondotta Thorez élvtárs. — Valamennyien fel­ismerték az általuk elszenve­dett nehézségek és nélkülözések nyilvánvaló összefüggését a re­akció és a háború „atlanti" po­litikájával. — Mindenek előtt azt a halá­los veszélyt kell megszüntetni, amelyet a német miiitarlzmus és egy revansvágyó német had­sereg bármi yen formában tör­ténő újjászületése jelent Fran­ciaország számára. Semmi sem fontosabb, semmi sem sürgősebb, minthogy minden igaz francia egységfrontba tömörüljön, a bonni és párizsi háborús szer­ződések megbuktatása érdeké­ben. Semmi sem hazugabb és lealacsonyítóbb, mint a vichysíák által most újból felkapó11 ér­velés, amely szerint Francia- országot állítólagos gyengesége és hanyatlása szükségképpen arra kényszeríti, hogy elkerü ke­letien rosszként tudomásul ve­gye Nyugat-Németország fel­fegyverzését. Franciaország csupán azért Iáiszik gyengének és hanyatlónak, mert „európai és atlanti" beállítottságú ural­kodó körei a nemzeti élet min­den területén a jogok feladásá­nak politikáját folytatják. Fran­ciaországnak megvannak a ma­ga erőforrásai, lehetőségei és barátai, különösen a népek so­rában, amelyek a francia nép­hez hasonlóan, megszenvedték a német miűtarizmus gortbsz- tetteit, tehát éppúgy, mint a francia népnek — minden igye­kezetük arra irányul, hogy ele­jét vegyék bármilyen újabb agresszió lehetőségének" — Érvényesíteni kell a francia-szovjet kölcsönös segít­ségnyújtási egyezményt, amely a két nép között fennálló és a fasiszta betolakodók elleni közös harcban megpecsételt testvériség gyümölcse, s egyben a földrajzi követelmények lo­gikus velejárója — mondotta beszéde további során Thorez elviárs. — Ez jelentősen hozzá­járulna ahhoz, hogy Francia- ország külpolitikai vonatkozás­ban ismét visszakapja akcó- szabadságát. Semmiképpen sem igaz, hogy a bonni és párizsi szerződések ratifikálása Francia- ország részéről elkerü.keletien. Franciaország nemet mondhat és nemet is kell mondania. Ha a nemzeti függetlenség és a béke valamennyi híve összefog és akcióegységre lép az ország­ban, éppúgy, mini a parlament­ben, akkor meghiúsíthatja és meg is kell hiúsítania ezen vég­zetes szerződések ratifikálását. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának kétna- pos ülésszakán hozott határoza­ta hangsúlyozza, hogy a Fran­cia Kommunista Párt jól tudja; a franci» munkások, köztársa­ságiak és hazafiak erőinek tö­mörítése létrehozhatja a francia politikai irányának teljes meg­változtatását, a francia nép nemzeti érdekeinek megfelelően. — Pártunk — hangoztatja a határozat — országos viszony­latban éppúgy, mint a parla­menti fórumon, a legnagyobb határozottsággal el van szán­va minden erőfeszítésre, hogy megakadd'yozza a bonni, és pá­rizsi szerződések ratifikálását, ami pillanatnyilag a francia politika legdöntőbb kérdése. A NYUGATI DEMOKRÁCIA TÜKÖRKÉPE A britguyanai események az összes országok közvéleményét foglalkoztatják. Ebben a távoli országba, amely Dél-Amerika északkeleti részén terül el, sietve angol csapato­kat küld a brit kormány. Georgetownak, Brit-Guyana fő­városénak kikötőjébe két hadi­hajóit irányított. Csapatokat szállítanak partra. Csapaterősí tések érkeznek repülőgépanya- hajón. Mi váltotta ki ezeket az in­tézkedéseket? A londoni kormány október 6-i közleménye szerint ,.A béke és a biztonság fenntartására" küld fegyveres erőket Brit- Guyanába. A londoni rádió azonban aznap, amikor angol csapatok szálltak partra Brit- Guyanába. közölte, hogy „ott rendzavarások vannak”. Az ese­mények háttere tehát egészen más annál, amit a kormányköz­lemény mond. Az angol hatóságok féléve célszerűnek tartották, hogy va­lami alkotenányfélét adjanak Brit-Guyanának. 1953 áprilisá­ban megtörténlek a választások. A választók túlnyomó többsége a haladó néppártra szavazott, amely választási programmjá- ban önkormányzatot és füg­getlenséget, a cukoripar államo­sítását, a brit kormányzó külön­leges jóga-inak megszüntetését, a-z időszerű egészségvédelmi, közoktatási és la-kásépítkezési intézkedések foganatosítását stb. követelte. A haladó néppárt je­löltjei az alsóházban 24 mandá­tumba? 18-at kap*ak meg. A párt az ország többi demokratikus erőivel közösen alakított kor­mányt, ma-jd kampányt indított t nép támogatását élvező pro- j-rammjának megvalósításáért, ft demokratikus kormánv reális lépéseket tett annak érdekében, fiogy megjavítsa Brit-Guyana gyarmati elnyomás alatt nyögő, csaknem fél mii Hős népének élet- körülményeit. Arra- törekedett, hogy elismertesse a vállalkozók­kal a szakszervezetek jogait, támogassa a dogozók termelési követeléseit. A gyarmatosítók látták, hogy másként fordultak a dolgok, -min: ahogy ők számították. Ke­gyetlen megtorlásokka-l vála­szoltak a nép helyzetének meg­javítását célzó kísérletre. Az angol kormány semmisnek nyil­vánította a Brit-Guyanának adott alkotmányt. A gyarmat kormányzója a büntetőcsapatok szuronyaira és a- hadihajók ágyúira támaszkodva kihirdet-e a rendkívüli állapotot, s dikíá- tori joggal ruházta fel magát. A gyarmati közigazgatás durva terrorcselekményeit azzal pró­bálják leleplezni, hogy a- Brit- Guyanáf fenyegető állítólagos „kommunista veszélyre” hivat­koznak. A sajtóközlemények szerint mindebben nem kis sze­repe van az Egyesült Államok­nak is, A britguyana-i események új­ból m-egm-u-tatják a hír­hedt nyugati demokrácia igazi arcát. A világ ismét meggyő­ződhetett arról, hogyan értelme­zik a nyugati politikusok az agyonreklámozott „szabad vá­lasztásokat", A.hol a választá­sokon — fenyegetések, meg­vesztegetés, hamisítás vagy nyílt fasiszta terror segítségé­vel, amint az nemrég Nyugat- Németországban történt — az im-periaiistáknak megfelelő kö­rök kerekednek felül, ott minden önkényt és erőszakot „szabad választásként” magasztalnak. De ha valahol a nép olyan em­berek kezébe adja a hatalmai, a-kik nem hajlandók ellenkezés nélkül teljesíteni a monopoltő­kések akaratát, büntető expedí­ciókat küldenek a nép válasz­tottjai ellen. A PÁRT MŰNK A TAPASZTALATAI * A k&mntun isták péltSasnututíísn n í&ndéió ereße rí pálhegyi bitni/íik ban AZ 1953-AS TERVÉV ed­digi időszakában szerzett adósság törlesztése és a negye­dik negyedévi terv túlteljesítése elsőrendű feladatként állítja a pártszervezetek elé, hogy ha­laszthatatlanul új é!eírP keltsék a népnevelőmunkát. Minden dol­gozóhoz elvigyék a párt szavát, jó kommunista munkával, a kommunisták példamutatásával, széleskörű, alapos politikai fel­világosítással, harcos agitácló- val szervezzék, neveljék üzeme­ink munkáserejét, a nehézségek legyőzésére, a vállalt kötelezett­ségek teljesítésére. * Egvszóvai pártszervezeteinknek minden üzemben, minden aknában és műszakban a termelés motorjá­vá kell válniok. Az alapszerve­zetek vezetőségétől kezdve a népnevelőkig, a kommunista csapatvezetőkig, de az egész párttagságnak keményen kell küzdeni a példamutatás bizto­sításáért. Emellett nap mint nap végezzenek felvilágosító mun­kát, s értessék meg a párton- kívüli dolgozókkal is a „Ter­melj többet jobban élsz” jelszó jelentőségét. E feladat megoldásában pél­dát mutattak a Mizserfai Szén­bányák Pálhegy I. és Pálhegy TL-üzemek kommunistái népne­velői. Kezdeményezésükhöz csat­lakoztak az üzemek többi dol­gozói is. Megfogadták, hogy november 7 tiszteletére október hónapban 500 tenna szenet ter­melnek terven felül. A vállalás megtétele után a pártfunkcio­náriusok, az aktivisták harcol­nak az élen az adott szó valóra- váltásáért. A Pálhegy II. üzem­ben Kaposvári Ferenc harmad- párttitkár csapata, amely kilenc főből áll, vállalta, hogy fejen­ként minden műszakon két má­zsával túlteljesítik tervüket. Ka­posvári elvtárs csapata a vál­lalt kötelezettségekért minden­nap és minden órában szívós küzdelmet folytat, amelynek nyo­mán október 20-ig már 1165 mázsa szenet termettek terven felül. A harmadoárttifikár felelőssé­get érez pártmegbizatásának végzéséért, Harmadában rend­szeresen tart értekezletet, ahol megbeszélik a termelésben fel­merülő hibákat, eredményeket, a vállalt kötelezettségek teljesíté­sét. Figyelemmel kíséri a ter­melés ütemét és ha valami hi­bát vesz észre, azonnal felhívja a műszaki vezetők figyelmét, de egyben javaslatot is tesz a ter­melést gátló körülmények fel­számolására. A közelmúltban javasolta a műszaki vezetők­nek, hogy egy osztóira ne te­lepítsenek sok csapatot, mert akkor egymást akadályozzák a szállításnál, sok drága perc esik ki a termelésből. A múlt héten a pártbizottságot kereste fel, mert látta, hogy a levegőhiány négy munkahelyen veszélyezteti a termelést. De a munkafegye­lem megszilárdításáért is bát­ran síkraszálL Spritzmüller György e hónapban három eset­ben is igazolatlanul távolma­radt, azonban kötelességének érezte, hogy beszéljen a mun- kafegyelemlazí tóval. Elmagya­rázta neki, hogy mulasztása miatt naponta három csille szén tnarad kitermeletlenül, ez pedig három család egyhónapi tüzelő­iét jelenti. De emellett személyi károsodás is éri. Spitzmüller György ígéretet. .tett, hogy fe­gyelmezetten dolgozik, rendesen eljár műszakba és többet nem mu'oszt. Szavát azóta is tartja! A VÁLLALT KÖTELEZETT- SÉG teljesítéséért folyó küzdelemben nagy feladat hárul a csoportbizalmiakra. Nekik kell összefogni, aktivizálni és helytállásra nevelni a párttago­kat. A páríbizalmi munkaköz­ben egyre jobban megismeri és a kritika, önkritika alkalmazásá­val neveli, a hozzá beosztott kommunista dolgozókat. /Meg­szervezi, hogy valamennyi párt­tag élenjárjon és mozgósítsa a mellette dolgozó pártonkívülie- ket a vállalt kötelezettségek tel­jesítésére. E feladat megoldá­sáért áldozatkészen, kommunis­tához méltóan küzd Eczet Jó­zsef, a Pálhegy I. üzem párt- csoportbizalmija. Budavári Ká­roly csapatában dolgozik, amely állandóan az elsők közé tarto­zik, s már hosszú idő óta 100 százalékon felül teljesíti tervét. Ezenkívül gondot fordítanak az új munkaerők szakmai képzésé­re is. Minden hónapban 4—5 új dolgozóval kezdik meg a havi terv teljesítéséért folyó küzdelmet. Eddig már nyolc sztahanovistát, Kiss Jánosból pedig csapatvezetőt neveltek. A csapat tagjai politikailag is fej­lesztik ipagukat, rendszeresen eljárnak az oktatásra. A terme­lés mellett ezen ai téren is pél­dát mutatnak. így egyre több öntudatos ember nevelődik en­nél a csapatnál, akik felelőssé­get éreznek az előttük álló fel­adatok megoldásáért, az adott szó valóraváltásáért. A csapat tagjai megfogadták, hogy no­vember 7 tiszteletére 907.2 ton­na szenet termelnek terven fe­lül. Azonban október 20-ig már 1071.9 tonna szenet küldtek a felszínre terven felül. A kiváló eredményt úgy érték el, hogy Eczet József pártcso- portbizalmi a hozzá beosztot­takkal rendszeresen foglalkozik, ismerteti a vállalás teljesítéséi és ellenőrzi a termelést. Emel­lett segítséget nyújt a többi csa­patoknak is. Gecse Dezső csa­pata szeptember hónapban csak 85—90 százalékra teljesítette a napi tervét. A pártcsoport- bizalmi. Eczet elvtárs megtudta, hogy komoly nehézségek aka­dályozzák a csapat termelését, 300 méter hosszú távolságon keresztül kell csiUézni. Ez sok időt vesz igénybe. Gecse elvtárs panasza a pártvezetőségen ke­resztül rövid idő alatt a műsza­ki vezetők tudomására jutott és egy felvonógép beszerelésével könnyebbé vált a munkájuk, megszűnt a. hosszú csillézés. Ez elősegítette a termelés emelé­sét, és növelte a pártcsoportve- ■zető tekintését fs. A lobbi dol­gozók is látják, hogy iigves- "oa’os dolgaikkal, a termelést gátló körülmények feltárásával 'bizalommal fordulhatnak Eczet elvlárshoz, mert kérésük, jogos panaszuk elintézést nyer. Hasonlóan felelősséget érez pártmegbizatásának végzéséért idős Barta Mátyás is, a Pálhegy II. üzemben, ö is élenjár a ter­melésben, példamutatásával ne­veli a dolgozókat. A terv telje­sítésének fontosságára Rákosi elvtárs szavait idézi: „Életszín­vonalunkat úgy tudjuk tovább­ra emelni, ha teljesítjük ter­vünket." Szavai nyomot hagy­nak a bányászok között, s a szocialista munkaverseny zász­laját magasra emelve, a nehéz­ségeket leküzdve egyre nagyobb győzelmeket érnek el. A HARMADPARTTITKA- ROK, a csoportbizalmiak, s a népnevelők azért végezhet­nek eredményes munkát, mert a pártszervezet vezetőségétől — a szoros kapcsolat révén — ál­landóan segítséget kapnak. Az alapszervezet vezetősége rend­szeresen megtartja kéthetenként a népnevelőértekezletet. A párt- csoportvezetőket beszámoltatják a végzett munkáról, a csapat­vezetőkkel elbeszélgetnek. A pártvezetöségi ülésen minden héten megbeszélik a termelés menetét, a vállat!í kötelezettsé­gek teljesítését. Az október 21-i vezetőségi ülésen például hatá­rozatot hoztak a levegő-, a géoalkatérszek, a talbó- és üres-csilleel'.átás megjavítására. Az eredmények elérésének egyik alapja, hogy az alapszer- vezet vezetősége szoros kapcso­latot teremtett a műszaki veze­tőkkel, így a termelésben fel­merült hibákat rövid időn belül képesek felszámolni. A párt-, szakszervezet és műszaki veze­tők közötti jó kapcsolat, az élő, eleven termelési agitáció, a kom­munisták példamutatása követ­keztében a Pálhegy I. és Pál­hegy II üzem dolgozói október 20-ig 171 tonna szenet termel­tek terven felül. AZ ADOTT SZÓ valóravál- fásáért még tovább foly­tatják a küzdelmet, s a párt- szervezet egyie jobban a terme­lés motorjává válik, amely ké­pes mozgósítani a kitűzött cé­lok elérésére a> bányaüzemek dolgozóit. Fodor Ernő ERŐSÍTSÉK TANÁCSAINK KAPCSOLATAIKAT A DOLGOZÓKKAL , 1 BKffftfvi ÍUBtétVS Ülést* A nógrádmegyei tanács az elmúlt héten pénteken tartotta rendes negyedévi tanácsülését. A tanácsülésen a tanácstagokon kívü] nagy számban jelentek meg vendégek, az üzemek, he­lyiipari vállalatok, gépállomások és termelőszövetkezetek küldöt­tei. A tanácsülésen Kerner Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese tartotta a beszámolót, amelyben arról tájékoztatta a tanács tag­ságát, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága milyen eredményekkel és hiányosságok­kal hajtotta eddig végre a kor- mányprogrammból a megyei ta­nácsra eső feladatokat. Beszé­dében rámutatott: — Ha a kormányprogram- mot tanulmányozzuk, látnunk kell, hogy az teljes egé­szében dolgozó népünk anyagi és kulturális jólétét szolgálja. A kormányprngramm megvaló­sításának egyik alapvető fel­tétele, hogy fokozzuk a mező­gazdaságunk fejlesztését, bizto­sítanunk kell a mezőgazdasá­gon belül a termésátlag növe­lését, a fejlett agrotechnika fo­kozottabb alkalmazásával. — Rámutatott: ha a dolgozó parasztok ide­jében vetnek, megtrágyáz­zák földjeiket, elvégzik a 20—25 cm-es mélyszántást, ezzel biztosítani tudják a terméshozam emelését. Azt meg kell érteni minden dolgozó parasztnak — mondot­ta — legyen az termelőszövet­kezeti vagy egyéni dolgozó, hogy az agrotechnika alkalma­zása elsősorban a saját hasznát jelenti. A továbbiakban arról beszéít, hogy a- tanács apparátusának meg kell ismertetni a dolgozó parasztokkal a kormány külön­böző intézkedéseket, rendelkezé­seit. — A kiadott kormányrendel­kezések megvalósulása és a to­vábbi eredmények biztosítása attól függ, hogy mennyiben si­kerül ezt megértetnünk dolgozó népünkkel. Eddigi eredményein­ket is csak úgy tudtuk elérni, és a jövőben csak úgy tudjuk nö­velni, ha továbbra is a legfon­tosabb feladatunknak tartjuk a tanács és a tömegekkel való kapcsolat elmélyítését, _ vélemé­nyük meghallgatását és pana­szaik elintézését. Ezután rámutatott arra, hogy ezen a területen, hai van is eredmény, még főleg a hiányos­ságok jellemzik a tanácsok munkáját. Előfordult olyan eset a szécsénvi járásban. Hogy a "dolgozó parasztokat különböző adminisztratív eszközökkel kényszerítették a tszcs-kbe való belépésre. Az egvik dolgozó pa­rasztot, aki még nem volt meg­győződve a termelőszövetkezet előnyéről, megbüntették. A túl­kapások miatt nem egv község­ben a dolgozó parasztok, elhai- nyagolták a földművelést. De előfordult olyan eset, hogy a különböző szerződéses növénvek termelését ráerőszakolták a dol­gozókra és azokat minőségen alul vették át. A megyei tanács felismerte ezeket a hibákat és részben már kijavította. Mintegy 69.5 vagon őszi­búzát, 19.5 vagon ősziár­pát és 8.5 vagon rozsot, mint minőségi vetőmagot biztosított díjmentesen a dolgozó parasztok részére. Egyes tanácsok azonban a vető. magoseréné! is bürokratikusán jártak el. Nem tudatták a dol­gozó parasztokkal, s ennek kö­vetkeztében Pásztón, Ecsegen, Mátraszöllősön, nem lett idejé­ben szétosztva a vetőmag. A vetőmag mellett nagymennyisé­gű műtrágyát is biztosítottunk dolgozó parasztjainknak. Ennek elosztásánál is sok hibát követ­nek cl a községi tanácsok. Nem szorgalmazzák a megrendelése­ket, a földművesszövetkezetek pedig csak akkor hajlandók megrendelni, ha biztosítékot is kapnak arra, hogy elfogy. Ezután ismertette, hogy a kor­mányprogramul megjelenése óta van javulás a begyűjtés terüle­tén is. Példának állította Nóg- rádkövesd és Szirák községek be­gyűjtési állandó bizottságait,, amelyek rendszeresen résztvesz- nek a begyűjtési munkában. — Az eredmények mellett azonban nem hányhatunk ssze- met a hiányosság mellett sem — mondotta. — Ä járások terü­letén még sok a hátralékos gaz­da, főleg a salgótarjárfí, szécsé- nyi és balassagyarmati járásban. Tanácsaink e nézik, hogy az ellenség különböző hírveré­sekkel visszatartja dogozó parasztjaikat a beadás tel­jesítésétől. De előfordul olyan eset is, hogy tanácsaink nem követelik meg minden dolgozó paraszttól, hogy beadási kötelezettségének tegyen eleget. Igen akadályozza a be­gyűjtés munkáját egyes szer­veik bürokratikus magatartása is. Fölöslegesen várakoztatják dolgozó parasztjainkat a begyü;- töhelyen. Jogla'an követeléseket támasztanak, mént pl. 1 tiny köz­ségben, aha! a begyűjtő közvet­len a törés után bevitt kukoricát 36 százalékos víztartalommal vette át. De 2 hét mú'va ugyan­ettől a gazdáitól, szintén 36 szá­zalékos víztartalommal vette át a termést. Az ilyen hibáikat terménybe- gyüjtő szerveinknek a legrövi­debb időn beiül fel kell szá­molni. Ha határidőre teljesíteni akarjuk a begyűjtést, pt. a burgonyából naponta 20 va­gont kelt begyűjteni. Ezután a beszámolóban rátért arra, hogy javítani kell a közsé­gekben a kereskedelmi hálózat munkáját, hogy az a dolgozó parasztok szükségleteit kii tudja elégíteni. Emellett javítani kell miden terüle­ten a dolgozó parasztság el­látását. Ennek érdekében a megyei ta­nács különböző intézkedéseket tett, felülvizsgálja a községek­ben, hogy a kisiparok megfelelő 'számban áliak-e a do’gozó pa­rasztok rendelkezésére, bővítik az egészségügyi intézményeket, is­kolahálózatot, napközi otthono- kat, bölcsődét. A besizámoló után számos fel. szó'iailás következett, amelyek ar­ra hívták fel a megyei tanács figyelmét, hogy a kormány­programul megvalósításánál az eredmények mellett valóban sok a hiányosság. Vida József, a ba­lassagyarmati Fatömegclkkípari Vállalat vezetője, arról beszélt, hogy vállalatuk nem tudia a do’- gozók igényeit megfelelően ki­elégíteni,' mert túlsúlyban gyárt olyan cik­keket, amelyek nem közvet­len kerülnek a dolgozókhoz. Segítséget kért a megyei tanács, tói, hogy a vállalat minél több bútort és egyéb közszükségleti cikket tudjon gyáHaili. Fonódi Pál azzal egészítette kt a beszámolót, hogy Balassagyar­maton. a mezőgazdasági állandó bizottság nem tud megfelelő murikét végezni, mert a városi tanácstól nem kap segítséget. A tanács sem foglalkozik a dol­gozó parasztokkal úgy, ahogy azt a do’gozó parasztok elvárjáik. Ez nagyban akadályozza a mun. kát. Á városi tanács hangoshir- adója nem működük, nerji tudatja a dolgozó parasztokkal a soron- lévő feladatokat. Vereczki Mihályné. a lőrinc- pusztaí termelőszövetkezet tag­ja, fe'szó'alásában elmondta, hogy a kormányprogramul meg­jelenése óta nagyot javult a ter­melőszövetkezetekben a munka. Azonban segítséget kér a gépállomá­soktól, hogy javítsák meg munkájukat, különben nem tudják a kitűzött határidőre teljesíteni feladatukat. Kérte, hogv a napköziotthon, amelyet általa érthetetlen okok­ból megszüntettek, ismét állít­sák vissza, hogy a gyerekes anyák részt tudjanak vermi a műnk álba n . Varga Imre érsek vadkerti la­kos, megyei tanácstag, felszóla­lásában elmondta, hogv legutóbb beszámolót tartott a községben, ahol a dolgozók a bekötőül javi. tásá*. a kultúrotthon építésére en­gedélyt, a vf lanvvilágítás kibő­vítését kérték. Mint mondta: a dolgozó parasztokat na­pvon érdekli országunk fej­lődése, de csak akkor tud­juk őket a munkába ered- ménvesen bekapcsolni, ha törődünk gondjaikkal, ba­jaikkal. A tanácsülés hozzászólásai valamennyien feladatul szabták a végrehajtó bizottság számára, hogy szüntelenül javítsa a törne, gekkel való kapcsolatát, segítse a dobozokat munkájuk végrehaj­tásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom