Szabad Nógrád. 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)
1953-10-03 / 79. szám
7 l J ^PSgBS -rr_I “1 1 ■ ■ ; — I !--------1-----j-----.............................I—- — Tgn /’ SZ ABAD ASftRÍn .4 pártmunka tapasztalatai + Sikeres felvilágosíts munkát csak alapos felkészüléssel lehet végezni Czene Béla mátranováki bányász, népnevelő: Cgy eve vagyok a párt hivatalos népnevelője. Ez az egy év rengeteg tapasztalatot adott nekem. Amellett meggyőzött arról is, hogy a dolgozók nevelésének egyik legfontosabb eszköze a tömegek között végzett politikai agitáció. Sztálin elvtárs ezt a munkát így jellemezte: „Szabályként ismerhetjük el, hogy a bolsevikok mindaddig, amíg megőrzik kapcsolataikat a nép széles tömegeivel, le győzhetetlenek lesznek”. Ez adott nekem erőt, bátorságot és kitartást fel- világosító munkámhoz. Ahhoz, hogy valaki jó, meggyőző, feVilágosító munkát tudjon végezni, legfontosabb az a'apos felkészülés. Nem lehet jó és eredményes az olyan munka, amikor a népnevelő minden átgondolás, konkrét bizonyíték nélkül indul el felvilágosító útjára. A népnevelőknek állandó, szoros kapcsolatban kell lenniük pártszervezeteikkel és rendszeres tájékozódást kell szerezniük a megoldandó feladataikról. Helytelen lenne azonban a népneveiőmunkát kampányfeladatnak tekinteni. A népnevelőnek számolni kell azzal is, hogy a dolgozók napról napra újabb problémát vetnek fel és ezekre csak akkor tud megfelelően válaszolni, ha lépést tart a fejlődéssel, ha számonlarlja a kiil- és belpolitikai eseményeket, ismeri a párt- és kormányhatározatokat s azokról feljegyzéseket készít. Hogy megfelelő tájékozottságot nyerjek, mindig áttanulmányozom az országos és megyei népnevelő füzeteket, a sajtókat és egyéb pártkiadványokat. A népnevelőknek most legfontosabb feladatuk megmagyarázni a pártunk javaslatára létrejött kormányprogramm céljait és mozgósítani a tömeget a határozatok maradéktalan végrehajtására. Ennek érdekében népnevelő- munkámhoz az utóbbi hetekben különösen sok konkrét agitációs érvet gyűjtöttem össze. A bányászokra vonatkozó hűségjutalom törvényét módosították. Most már nemcsak a földalattiakat, hanem a külszínieket is díjazzák hűséges munkájukért. Mátranovákon Simon Imre vájár hűséges munkájáért 2800 forint jutalomban részesült. De a kormányhatározat óta már Gal- csik Sándor külszíni dolgozó is kapott hűségjutalmat, aki ezelőtt egy évvel még sérelmezte, hogy a külszíniek nem részesülnek hűségjutalomban. Kiszámoltam, hogy az a bányász, aki nálunk egész évben kétszer mulaszt, az átlagban 1500 forint hűségjutalomtól, egy munkaruhától, egy pár bakancstól, szénjárandóságától és két műszak bérétől esik el, és ez több mint 2000 forint kárt jelent a család részére. Az elmúlt este meg éppen azt számolgattam, hogy Mátranovákon a földosztás alkalmával a bányászoknak juttatott földön több, mint 50.000 forint értékű kukorica termett. Munkámhoz igen sok jó tapasztalatot tudok szerezni a dolgozókkal való beszélgetés alkalmával. Legutóbb Répás Ferenc Bélával beszélgettem, amikor elmondotta, hogy két kötvényét húzták ki, s a nyert összegből az árleszállítás után olyan asztali tűzhelyet vett 800 forintért. ami azelőtt 1100 forintba került. Most már az bosszantja, hogy az egyik békekölcsön kötvénye teljesen elfogyott. Szoó Jánostól meg azt tudtam meg, hogy 3000 forintos adóját a kormányprogramm után 1600 forintra csökkentették. Rendszeresítettem magamnak egy népnevelőfüzetet. Ebbe felírtam a tőkés országokban élő dolgozók élet- és munkakörülményeinek adatait. Például Nyugat-Németországban a ger- nai 'bányában az elmúlt év 9 hónapja alatt 631 munkás vált nyomorékká, a rossz és elhanyagolt munkakörülményeik következtében. Nyugat-Németországban az utolsó 4 év alatt a létfenntartási költségek 19 százalékkal emelkedtek. A kenyér ára 63, a búzaliszté 57, a hús ára pedig 83 százalékkal növekedett. Angliában 120.000 gyárimunkás sztrájkolt: tizenöt százalékos béremelést és a túlórák csökkentését követelték. De ugyanígy az amerikai, franciaországi és a többi kapitalista állam vezetőinek bűnös tevékenységeit is föijegyzem, amelyekkel országuk dolgozó népét nyomorba döntik. 'Ezenkívül a saját életemből is sok tapasztalatot fölhasználok a népnevelőmunka alkalmával. Nagyon jól emlékszem, amikor a múlt rendszerben öten voltunk a családban, s apám mindössze 15 pengő előleget hozott haza. Feleségem most szülés előtt áll és hogy a gyermek nevelése ne okozzon problémát, a kormány nekünk is, mint a többi sok tízezer családnak, 400 forint értékű kelengyét ad. Már kinéztünk egy 570 forintos sportgyermekkocsit is. Ezekről a mi gyermekkorunkban álmodni sem mertünk. Régen, csak az „úri” helyeken voít rádió. Én a fel- szabadulás után előbb egy néprádiót vettem, most pedig már fölcseréltem egy 1552 forintos rádióval. A mostani rádióm ára az árleszállítás után 1200 forintra csökkent. A múltban nem tudtam venni egy egyszerű kerékpárt sem, ma már motorkerékpárom van. De nemcsak az én életem változott meg Mátranovákon, így van ezzel minden mátranováki bányász, minden mátranováki lakos. Amikor népnevelőmunkámat végzem, alaposan átgondolom a rendelkezésemre álló összes adatokat, összehasonlításokat teszek a mi életünk és a tőkés országok dolgozóinak élete között Községünkben a Sztálin-úton 10 család van részemre kijelölve, ahol felvilágosító munkámat végzem. De munka után is rendszerint összejövünk bányásztársaimmal. A jó anyaggyűjtés és a helyzet ismerete után nem nehéz megmagyarázni azt a hatalmas változást, amely a felszabadulás óta a mátrano- vákiak életében végbement. Most az árleszállítás után is könnyen rá tudtam mutatni arra, hogy amíg nálunk csökkentik a közszükségleti cikkek árát, addig az amerikai, angol és francia dolgozóknak sztrájkokkal kell harcolniok a tőkés kormány ár- emelkedési és bércsökkeníési intézkedései ellen. Nálunk a hűségjutalomért, az ingyenes munkaruháért sem kellett sztrájkolni. A mi pártunk és népi kormányunk szüntelenül gondoskodik a dolgozókról. A népnevelőmunka js sok szeretetet és türelmet kíván. S ha valaki egyszer nem érti meg az elmondottakból, akkor másodszor és harmadszor is meg kell magyarázni. Ha a népne_ velő, aki a párt és a dolgozó tömegek között a legfontosabb láncszem szerepét tölti be. lelki- ismeretesen fölkészül megblza fásának végrehajtására, úgy munkáját napról napra siker ko ronázza és jelentős segítséget adhat a párt és kormány által 1, I 4 ' rtl* trt Art-trO locitoc fjrIA7 A DISZ MEGYEI VÁLASZTMÁNYÁNAK A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Núgrádmegyei Bizottsága szeptember 26 án megyei választmányi ülést hívott össze. A DISZ megye- bizottság által elkészített beszámolót Lipták József elvtárs ismertette. Többek között ezeket mondotta: — Pártunk Központi Vezetőségének június 27—28-i határozata újból megmutatta, hogv a mi pártunk újtípusú, forradalmi párt, mely nem fél ai hibákat nyíltan beismerni dolgozó népünk előtt. Megyénk fiatalsága is örömmel és helyesléssel fogadta a párt határozatában megszabott irányvonala*. Ifjúságunk már eddig is bebizonyította, hogy kész követni pártunk politikáját. Ennek nyomán számolhatnak be olyan kiváló eredményekről a mlzseríai fiatalok, amely a nógrádi szénmedencében egyedülálló; elnyerték a Központi Vezetőség vándorzászlaját. Hasonló jó munkát végeztek ezenkívül még Margittárón Balázs András DISZ brigádja és a nagyba tonyi saíaküzem részlegnél Gyenes Jolán női bri- gádja, amely a hónapokon keresztül elért 158 százalékos terv- teljesítéssel a sztahanovista oklevelet érdemelte ki. .Mezőgazdaságunk különböző területén is olyan győzelmeket harcoltak ki a fiatalok, mint Dózsa Károly és Hosszú József traktorosok, akik ezévi tervüket már szeptember első napjaiban teljesítették. — De ha munkánkat a párt Központi Vezetősége június 27—28-i határozatának tükrében vizsgáljuk, az ifjúság között végzett munkánkban komoly hiányosságok is vannak, amelyek további fejlődésünk gátlóivá váltak. DISZ-szerveze;eink vezetői elszakadva dolgoznak az ifjúság széles tömegétől. így fiataljaink» alkotókészsége és tettvágya nem tudott kibontakozni. — Megengedhetetlen az, hogy mi, DISZ-vezetők az eddigi kiagyalt formák és sablonok közé szorítva foglalkozzunk az ifjúság nevelésével és továbbra is figyelmen kívül hagyjuk a több nrnt 28.000 fiatal igényeit, akik jelenleg szervezeten kívül élnek. Meg keli érteni minden egyes DlSZ-vezetőségnek és aktívának, hogv az üzemben, községben. nemcsak a DISZ-tagok nevetéséért fplo-lÄcrtk, bánom fi17 I egész ifjúságért. Éppen ezért véleményükre támaszkodva, a fiatalok kívánságainak megfelelően, alapszervezeteink életét tegyük tartalmassá és színessé. A sokoldalú tömegmunka kialakítása mellett azonban nevelőmunkánk alapja továbbra is változatlanul a marxizmus- leninizmus tömegoktatása, a DISZ politikai iskolák, politikai körök kell, hogy legyenek. De hogy DISZ-szervezeieinkben fordulat történjen , a tömegmunka terén, elsősorban a megyebizottságnál és alsóbb bizottságainknál kell elkezdeni a hibák kijavítását. Fel kell számolni a vezetőkben eddig meglévő hibákat, a kollektív vezetés elvének súlyos megsértését. Különösen súlyos hiba volt, hogy lebecsültük a megyeválasztmányt. Ezenkívül általános jelenséggé vált az, hogy egyes elvtársak csalhatatlannak érezve magukat, a többi megyebizoltsági tagok mellőzésével döntéseket és határozatokat hoztak. A megyebizotí- ság munkájában súlyosan fellelhető a kritikátlanság, az alulról jövő bírálat háttérbe szorítása, a káderekkel szembeni durvaság és ledorongolás. — A kollektív vezetés hiánya, a bírálat elfojtása még jobban fokozódott alsó bizottságainknál és alapszervezeteinknél. A függetlenített járási bizottsági tagok a választmányt mellőzve — mert a gyakorlat már régen nem létezik — határozatokat és döntéseket hoztak. Igv a salgótarjáni járási bizottságunknál több, mint egy éve nem volt választmányi ülés, a bizottság pedig, mint operatív szerv egyáltalán nem is létezik. Rozgonyi elvtárs egyedül hozza a határozatokat és egvmaga próbálja helye.tesíteni a bizottságot. De nem sokkal különb a helyzet a többi bizottságoknál sem. — E h:bák kijavításában az utóbbi időben vannak kezdeti eredményeink. Annak a fordulatnak, amelyet a vezetés kollektívvá tétele, tömegkapcsolataink megszilárdítása terén magunk elé tűzünk, azt kell eredményeznie, hogv megyénk ifjúsága az első sorokban haladva továbbra is segítse a pártot pro- gremrnja megvalósításában, a gazdasági tervek teljesítésében, j sőt túlteljesítésében is. Az értekezleten elsőnek Csermák Viktor,az Acélárugyár nagyüzemi DISZ bizottságának titkára szólalt fel. Bírálta az üzemi szakszervezetet és a; versenyfelelőst, mert a versenyben harcoló fiatalok részére nem biztosítják a versenyny'lvánosságot, így a,zok nem is értesülnek a felajánlások teljesítéséről. Mint mondotta — a DISZ Központi Vezetőség nem sokat foglalkozott a versennyel. Súlyos mulasztást követett el. mert a Satgótarjáni Acélárugyár fiatal jajnak versenykihívását nem juttatta el a bukaresti Rákosi Művek ifjúságához. Darázs László, a Salgótarjáni Acélárugyár ifjúmunkása elmondotta, hogy munkájához a DISZ-szervezet nem nyújtott segítséget. bár a termelésben jó eredményeket értek el, munkájukban alkalmazták a Kcteszov- módszert, de a műszaki vezetők gátolták a mozgalom fejlődését. Nem biztosították számukra a megfelelő késeket, s amikor kiváló eredményeket értek el, ráfogták, hogy ezt csalással érték el. — Már régebben gondolkoztam azon — mondotta Kollár János elvtárs, a rétsági járási DlSZ-bizottság titkára — hogy mi idézi elő a hibákat, a fiatalok miért olyan passzívak. Most ezen a<z értekezleten választ kaptam. Nem éltünk a fiatalok között, nem foglalkoztunk az életükkel, panaszukat nem orvosoltuk, nem harcoltunk azért megfelelően, hogy kulturális igényeik kielégítés,t nyerjenek. Engedtük, hogy az állami szervek, a tanácsok a kultúrházakat terményraktárrá változtassák, mint Réiságon a tanács egyszerűen határozatot hozóit, amelyben megtiltotta', hogy a fiatalok a kuitúrházban táncolhassanak. A járási DISZ-bizoítság rossz munkáját tárta fel Mészáros Ferenc, a dejtári József Attila termelőszövetkezet DISZ titkára is hozzászólásában: „Mi a termelésben megálljuk a helyünket, az év első felében olyan vá lalások születtek, amelyek biztosították a növények jó megmunkálásán keresztül a magas terméshozamot. A fe'sőbb szervek, a iárási DlSZ-bizottság azonban kevésbbé végzett jó munkát. Taggyűlésekre, vezető ÜLÉSE I ségi ülésekre nem jártak ki, a megyei DlSZ-bizottság pedig csak akkor látogatta szervezetünket, amikor felajánlást kplett tenni és akkor ígérgették, hogy jutalomban részesülnek az élenjáró fiatalok, de az igére ükét nem váltották be. Az értekezleten felszólalt Hajdú József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Mint mondotta, első lépés a DISZ-en belül az — mint a pártnál—, hogy rendet kell terem leni a szervezeti életben. Itt is meg kell ja- vítani a belső életet, a kollektív vezetést, s a választmányi ülések határozzák meg a bizottság munkáját. Amíg ez meg nem valósul, addig a kapcsolat sem szilárdul meg az ifjúság és a DISZ között. Második feladatnak továbbra is megmarad a termelési tervek teljesítése. A kormányprogramm az egész dolgozó népé, de leginkább az ifjúságé, mert az ifjúság élvezi legjobban. Ezért nekik kell küzdeniük a legjobban az üzemekben a negyedik negyedévi tervek túlteljesítéséért, a mező- gazdaságban az őszi munkák elvégzéséért és a termelőszövetkezetek megszilárdításáért. A feladatok végzése mellett azonban nem szabad elfelejteni, hogy az ellenség minél kisebb területre kényszerül, annál elkeseredettebben támad. Az ifjúság neveléséért harc folyik. Mi küzd- jünk azért, hogy fiataljaink a valóságot felismerjék Az ellenség pedig azért harcol, hogy ezt megakadályozza. Feladatunk, hogy az ellenség hatása alól kivonjuk a fiatalokat, túljárjunk az ellenség eszén és ezt meg is tudjuk tenni, mert rendelkezünk olyan vezetőkkel, akik képesek erre. Az értekezleten még számos hozzászólás hangzott el. A felszólalásokból is kitűnt, hogy ifjúsági szervezetünk vezetői képesek megbirkózni a feladatokkal. A vezetés színvonalát növelve és az ifjúság kulturális igényeit kielégítve, a fiatalok még nagyobb lendülettel kezdik meg a harcot a negyedik negyedéves 1 tervek túlteljesítéséért, az őszi mezőgazdasági munkák elvégzéséért. 1933 október 3. Megyénk egészségügyéért J^gészségügvi dolgozóink is nagy megelégedéssel és örömmel fogadták a Szabad Nép szeptember 21-én megjelent számának .vezércikkét. Nem kevésbbé váltott ki egyöntetű helyeslést a másnapi cikk: „Az üzemorvos a munkavédelem őre”. Hosszú idők óta ez az első megnyilvánulás, amelvik helves módon értékeli az egész,ségügvi dolgozóik, s ezúttal első helyen az orvos munkáját, annak az embernek a tevékenységét, aki a ..legfőbb érték”-nek, az ember, nek értékőrzőié. Az egészségügyi dolgozók nagy többsége tudatában van feladatának. Megérti a kormányprogramm célkitűzéseit. Ahogy nemrégen Rákosi elvtárs mondotta: „az alkotó láz hevében” előfordulhat, hogy munkavégzés közben itt-ott hiba csúszik be. Tudiuk azt. hogv vannak még egészségügyi dolgozóink, akiket neveléssel és meggyőzéssel kei! irányítani. Meg kel! tudnunk értetni azt. hogv más és nemesebb a feladata a szocialista társadalom egészségügyi dől gozóiának, mint amilyen szerepet a kapitalista társadalomban töltött be. amelyben, mint minden, úgv az orvosi tevékenység is kizárólag csak üzlet vo'.t. Egészségügyi kormányzatunk egyik fő cél kitűzése: a betegségek elhárítása. Sokkal többet ígérő feladat a baiok sikeres megelőzése, mint a már okozott és meglévő károk nagv nehézségekkel járó leküzdése. Az üzemi orvosnak igen nagv szerep iut a megelőzés kérdésében. Céljainak elérésére azonban feltétlen gerincességre, bátor kiállásra van szüksége. Gyakorlatból tudjuk, hogy egyes vállalatvezetők megnemértése, szűkkeb’.űsége, nemtörődömsége, makacssága, „csak azért is megmutatanY’-ia mennyi nehézséget, gondot okozhat atz üzem orvosának. Ugyanakkor a vállalat igazgatója nem gondol arra, hogv viselkedése a rábízott dolgozókár- talmára van. k ezen keresztül a tervtel iesítést is kedvezőtlen irányban befolyásolia. körzeti orvos, akinek igen 1 sokrétű a feladata, akinek gyakorlatilag a reábízott ügykörök elintézéséhez kevés a nap 24 órája — ha igazán féltő gonddal igyekszik gazdájává lenni a területének, erejét nem kímélve kell helytállnia. A távoli falun, ahol kórház, rendelő- intézet, szakorvosi segítség nem áll rendelkezésére, még keményebb küzdelmet folytat a körzeti orvos. Jól ismertek felülvizsgáló orvosaink nehéz küzdelmei. egyes táppénzcsalók leleplezésével kapcsolatban. Öntudatos dolgozóink persze támogatják az orvosok és egészségügyi dolgozók munkáját, hiszen jól tudják, hogy ő érettük dolgoznak, de előfordul mégis olyan eset, amikor agressziók, fenyegetések stb. rabolják meg az orvosok idegeit és veszik el drága idejüket. Amikor ezekre kitérünk, ez koránt sem jelenti azt, hogv egészségügyi dolgozóink munkája felett ne hangozzék el a jogos, a munka minőségét megjavító és előrelendítő bírálat. De ugyanakkor milyen szép lenne, ha lapjainkban néha-néha olvasható lenne, hogy valamelyik beteg, akinek gyógyulásához, életének meghosszabbításához az egészségügyi dolgozók tevőlegesen hozzájárultak, pár-* szavas elismerő, az igazi tényállást leszögező megnyilvánulás kapna helyet. Higgyék el dolgozóink, hegy a;Z ilyesféle elismerés (de nem köszönet) nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók munkakedvét, a már meglévő hivatás- szerű és emberi érzésektől fűtött tevékenységen túl is megemelje és ezt úgy nevezzük, hogy megbecsülés. Az egész megyénk területén még sok orvos beállítására lenne szükség ahhoz, hogy megyénk dolgozóinak egészségügyi ellátása egyre jobb és tökéletesebb legyen. Napjainkban ez komoly káderkérdés. Az orvosi gyakorlathoz egymagában az orvosi diploma még nem elegendő. Szükséges ehhez a gyakorlat, a tapasztalat, amely nem nélkülözhető itt sem. mint ahogy az elmélet mellett nem nélkül«* hető a gyakorlat a napi politikában sem. A bányavidék és ipari gócpontjaink orvosi ellátása még fokozottabban támaszkodik a fentebb említett feltételekre. JQ e a jó egészségügyi ellátásnak van még egy fontos és el nem nélkülözhető feltétele. Annak, hogy az ipartelepeket megfelelő egészségügyi ellátásban lehessen részesíteni, egyik feltétele, hogy az ott letelepedett orvosok számára lakást biztosítsanak. Sürgős megoldásra váró feladat ez, mely megyénkre is vonatkozik. Megyénk tanácsainak komolyan kell fog- lalkozniok ezzel a kérdéssel, ha azt akarják, hogy a megye orvosi, egészségügyi ellátása megfelelő módon kiépüljön. A lakáskérdés megoldása a családvédelem kérdése is. Nem egészséges helyzet és nem segítheti elő a biztonságos egészségügyi munkát az. ha egves orvosok kénytelenek hosszú hónapokon át Budapest és Salgótarján között utazgatni, de az sem helyes, hogy Salgótarján és Pásztó között naponkénti utazgatásokban telik el egészségügyi dolgozóink szabadidejének nagyrésze. Sokkal égetőbb ez a kérdés, semhogy az illetékesek közömbös* séggej mehetnének el mellette: Szocialista államunkban minden a dolgozó ember érdekében történik Amikor orvosaink egy- része főleg azzal foglalkozik, hogy egészséges otthonokat, biztos munkahelyeket hozzanak létre hazánk munkásságának, a szellemi dolgozók is megkövetelik a tiszta^ száraz lakást, hiszen ők is alkotni akarnak munkahelyeiken. Szocialista hazánkban szépek a kilátásaink és nincsenek ezek megvalósíthatatlan táviatokban. Gondoljanak dolgozóink arra: A szocializmus, ban a technika fejlődése lehetővé teszi, hogy a munka feltételei egészségesebbé tegyék a mun- kások millióit, a füsttől, a portót a piszoktól megvédjék és meg• gyorsítják a piszkos, utálatos tn ühely e knek tiszta, v ilágos, emberhez méltó labor aiöriu. mokká való átalakulását. Meg tud gyorsulni ez a munka akkor, ha egészségügyi dolgozóink kellő segítséget és támogatást kapnak egész dolgozó munkásságunktól. Dr. Szálkái Géza, állami közegészségügyi felügyelő A Népköztársaság Einöki Tanácsának törvényerejű rende!ete a borbeadásra kötelezett téridők részére nyújtott kedvezményekről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a borbeadásra kötelezett termelők részére nyújtott kedvezményekről. Á rendelet szerint az 1953,54. gazdasági évre megállapított begvüj*ési árakat szőlőre, mustra és borra vonatkozóan egysé- gesen 5J százalékkal Jel kell emelni. A bor forgalmával kapcsolatban érvényben lévő forgalmi korlátozások jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével megszűnnek. Azokban a községekben, amelyek borbeadási tervüket téliesítettek. a. vendéglátóipari vállalatok, földművesszövetkezetek, italméréssel rendelkező személyek, társadalmi szervek borszőlőt, mustot vagv bort továbbeladás céljára vásárolhatnak. Jelen törvényerejű rendelet 1953 szeptember 1-vel lépett hatályba, végrehajtásáról a begyűjtési miniszter gondoskodik. E törvényerejű rendelettel ellentétes jogszabályok hatályukat vesztik.
