Szabad Nógrád. 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)
1953-10-03 / 79. szám
1953 október 3. SZABAD XOkRlD 3 Virágzó termelőszövetkezetekért, jómódú szövetkezeti parasztságért Véget ért a gazdasági év. Termelőszövetkezeteink nagy többségében a párt és a kormány támogatása révén gazdag jövedelemhez jutnak a csoporttagok. Eddig is sokan, akik Nagy Imre elvtárs beszéde után úgy gondolták, hogy visszatérnek a régi útra, megváltoztatták elhatározásukat. Úgy döntöttek, hogy továbbra is a dolgozó parasztság boldogulásának egyedül járható útján haladnak. Erdemes-e bentmaradni a tszcs-ben? Válaszoljanak a tények. Aki a termelőszövetkezetben maradt, egész sor kedvezményben részesült. A beadás 10 százalékos csökkentése. — Az 1952. december 31-ig fennálló adóhátralékok törlése. — Az eddig meglévő földmegváltási előlegek törlése. — A jövedelemadó 15 százalékos csökkentése. — Társadalombiztosítás, ingyenes orvosi gyógykezelés és életmentő gyógyszerek juttatása. — Családi segély. — Ingyenes állatorvosi szolgáltatás. — Sertéspestis elemi ingyenen oltó és fertőtlenítőanyag. —_ Olcsóbb gépállomási talajmüvelés. — Megnövekedett háztáji földterület. — Egyes gépállomási tartozások törlése. — Kedvezményes silóépítés és minőségi vetőmag. — Állami hitelek visszafizetési idejének meghosszabbítása. — A háztáji tehén után a tejbeadás megszüntetése. — A rövidlejáratú hitelek törlése. — Házhely. — Házépítési kölcsön, — Anyasági segély. — Ingyenes betegszállítás. — Havonként, vagy hathetenként pénz-, illetve természetbeni juttatás. — Még sorolni is sok mindezeket a kedvezményeket! Es most nézzük meg, mivel károsítja meg magát, aki több év munkájának, küszködésének gyiimö csét, a szövetkezetét elhagyja: Egyénileg meg kelt terhelni őket mindazzal a begyűjtési hátralékkal és hitellel, amely a termelöszövetkezbt közös tartozásából és beadási kötelezettségéből az egyes tagra jut. — Vissza kell vonni mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a termelőszövetkezetek az utóbbi hónapokban kaptak, illetve nem a csökkentett, hanem az eredeti tartozás és beadási kötelezettség rájuk eső részével kell őket megterhe'ni. A bevitt termelőeszközök és állatok csak úgy vihetők ki, ha a kilépők a teljes piaci árat azonnal megfizetik. A kilépő tag ezentúl elveszti mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a jövőben is kapnak majd a termelőszövetkezetek és magára kell vállalnia az egyéni fél küzdelmeit. Bent maradunk a csoportba A Zagyvapálfalva melletti botyházapusztai Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai szerdán csoportértekezletet tartottak. Az értekezlet igen viharos volt. Minthogy nem tisztázták a csoportból való kilépés feltételeit és kötelezettségeit, kilencen jelentették be kilépési szándékukat. Többen, mint Szőke István 19 holdas vagy Mizser András, Pap Pál és még mások aláírták a kilépésre vonatkozó jegyzőkönyvet. A járási pártbizottság és a járási tanács küldöttei ezt látva, pontról pontra megmagyarázták a különböző határozatokban biztosított kedvezményeket. A csoporttagság nagy figyelemmel hallgatta ezt és a kilépni akarók egy kivétellel törölték aláírásukat a kilépési jegyzőkönyvből. Mint mondották: „Becsaptak minket eddig, nem is tudtuk, mit írtunk alá. Mi nem akarjuk a kormány intézkedéseit megsérteni, hiszen azok értünk vannak.’' VÁLÓCZIÉK A pta'otási Május 1 tsz megyénk termelőszövetkezetei között) a jobbak közé tartozik. Szorgalmas tagsága ezekben a napokban takarítja be a cukorrépái, amely szépen fizetett. Övatos becslés szerint is mintegy 70 vagonra számítanak. Már eddig is szépén kaptak munkaegység előleget a csoporttagok. Nézzünk csak szét egy csoporttag, Válóczi János tehéngondozó házaiáján. Eddig már 32 mázsa búzát, 8 mázsa árpát, 4 mázsa borsót vitt haza és évközben mintegy 4000 forint készpénzt kapott. A családból hárman dolgoznak a'szövetkezetben és augusztus 1-ig 800 munkaegyseget e_rtek el, « zárszámadásig pedig a 900-at is eléri a munkaegységük száma. A múltban? Válóczi János 12 éves kora óta eselédeskedett Deutsch földbirtokos uradalmában. A kommenció annyi volt, hogy már kora tavasszal elfogyott, tüzelőért pedig az erdőre jártak — lopni. Még most is abban a szűk cselédházban lakik, amely már oly sok nyomorúságot és nélkülözést látott. Egy kis konyha és nem sokkal nagyobb szobai meg a padlás az egész lakás. A gazdag termelőszövetkezet egvre jobban élő tagjai kinőttek már ezekből a lakásokból. Válóczlék például az árpát még ki sem hozták, mert nem tudják hová tenni. Élete hosszú során eddig ismeretlen „gondok” foglalkoztatják a családot. Villany kéne, meg rádió, hogy téli estéken figyelmesen hallgathassák a híreket meg a zenét. A múltban azért is veszekedni kellett, hogy kukoricakását tudjanak kapni. Most nehéz elhatározni, hogy a zárszámadáskor^mit is vegyenek. Ruha, cipő, kabát kellene főleg... Telik is rá. A múlt évben tűzhelyet, az idén tavasszal kerékpárt vásároltak. Fejlődik országunk, nőnek az igények is... Ezért is helyes lenne, ha az illetékesek minél előbb bevezetnék Válócziékhoz, meg a többi családokhoz is a villanyt. Nagy volt a megelégedés a családban, amikor megtudták, hogy az új gazdasági évben már év közben is kapnak pénzelőleget. Eddig úgy tervezték, hogy a nagyobbik fiú elmegy az iparba, hogy ne tegyenek pénz nélkül. Most megváltoztatták az elhatározást. Aztán azon is gondolkoznak, hogy kihasználják azt a kedvezményt, amit a kormány a családiház építési akcióval biztosit. Tervez, számol a Váfóczi-család. Van is miért. Az eddigieken felül még kapnak búzát, árpát, munkaegységenként 1,60 kg krumplit, 2 kg kukoricát és 40 deka cukrot, vagyis körülbelül 3 mázsa 60 kg-ot. A csoport tervbevefte, hogy süldőt is ad tagjainak. Aztán ott van a háztáji gazdálkodás. Most fognak be egy anyadisznót hízóbai, mellette három süldő, kacsa, meg egyéb jószág. Igaz, meg is dolgoznak ezért. Korán reggeltől késő estig őrködik a tehenek körül Válóczi János... De azt mondja, „most legalább magamnak csinálom.” 800.000 forint munkaelőleghitel Kormányunk gondoskodik arról1,, hogy az önhibájukon kívül alacsony készpénzrészesedést elérő termelőszövetkezetek tagjai munkaelőteghitelt kaphassanak. Kormányunk azoknak a termelőszövetkezetnek a részére, amelyeknél a bevétetek csak a későbbi időben folynak be, középlejáratú hitelt engedélyezett. Megyénk termelőszövetkezetei 800 ezer forint ilyen hitelt kapnak, amelyet elosztanak a szövetkezetek közt. A nőgrádme- gyeri Petőfi tsz ebből a hitelből már most 2 forintot tud adni tagjainak munkaegységenként. A nagyoroszi Úttörőben részben saját bevételükből, részben a nyújtott hitelből mintegy 50.000 forintot osztanak szét a közeli napokban. A romhányi Rákóczi szövetkezetben ez a segítség 3 forintos munkaegységenként] pénzj öve delemhez juttatja a tagokat. Egy falura való kedvezmény Nemrég jelent meg pártunk Központi Vezetőségének határozata az új begyűjtési rendeletről. Ez igen jelentős kedvezményeket biztosít majd a termelőszövetkezeteknek. Az új gazdasági évben a szövetkezetek a terményből 25, az állat és állati termény beadásból pedig 30 százalékkal nagyobb kedvezményben részesülnek. Az ezévi beadási tervhez számítva, a gabonabeadás csökkentése 1,558.000 forint megtakarítást, az állat és állati termékek beadásánál nyújtott kedvezmény pedig 3,508.400 forintos megtar karítást jelent. Ebből a két öszegből megyénk valamennyi termelő- csoportjában fel lehetne építeni egy-egy kétszobás, fürdőszobás családibázat vagy egy közepes falut felépíteni a megyében. „Öregségemre biztosan nézek a jövő elé" Pártunk és kormányunk messzemenően gondoskodik a termelőszövetkezetek öregebb tagjairól is. Megszűnik ezzel a dolgozó parasztság félelme az öreg kortól és a betegségtől. Az új alapszabály kimondja, hogy a tagok között kiosztásra kerülő kenyérgabona termés és pénzbeni részesedés 2 százalékát a szociális és kulturális alapba kell helyezni. Kiss János állatgondozó, aki a romhányi Uj Élet tszcs öregebb tagjai közé tartozik, megelégedve mondta: „Öregségemre boldognak érzem magam, biztosan nézek a jövő elé, mert tudom, hogy így is megtalálom számításomat.” Azonban, hogy ez a 2 százalék minél nagyobb legyen, az a termélőszövetkezetek tagságának. közös erőfeszítési munkáján múlik. Az előbb említett romhányi Uj Elet tszcs-ben, ha úgy dolgoznak, hogy jövőre 10 százalékkal nagyobb tesz a termésük, akkor munkaegységenként 1.70 kg kenyérgabonával és 1 kg takarmánygabonával többet oszthatnak ki. Ez egy család számára körülbelül 4 mázsával növeli a kenyérgabona részesedést. 2 és fél mázsával a takarmánygabona részesedést. „Ha kellene, újra a szövetkezeiéi választanám“ Egy évvel ezelőtt Horpács községben Tóth István 13 holdas középparaszt arról határozott, hogy belép a szövetkezetbe. Azóta egy év telt el és Tóthék a maguk életén tapasztalták, hogy nem választottak rosszul. Tóth István már eddig 20 mázsa tisztabúzát kapott. Ez nemcsak a, családnak elég, hanem jut belőle a szabadpiacra is. Hazavitt még 11 mázsa árpát is, amin két szép süldőt hizlal. Gyarapodik a Tóth-család, a háztáji gazdaság is jól fizet. Ezekben a napokban sok a látogató a, Tóth-csa’.ádnál. Jönnek Patakról, Borsosberénybol, Nagyorosziból és a, többi községek, falvak középparasztjai. Látni akarják, hogy is megy Tóthéknak. Tóth István válaszai egyszerű: „Magam is féltem egy kicsit, de ha szétnéznek a házam körül, láthatják, hogy a félelem alaptalan volt. Ha újból kellene választani, megint ezt választanám." A tagok lelkes odaadó munkáját dicséri a kecskédpusztai Dózsa tsz eredményei A kecskédpusztai Dózsa tsz 1949-ben alakult. A jó vezetés és a tagság lelkes, szorgalmas munkája élenjáróvá tette a szövetkezetét. A négy évvel ezelőtti kis tíztagú, 180 holdas csoport helyett ma már 561 holdas és 52 taggal rendelkező szövetkezet van Kecskédpusztán. Az idén egy munkaegységre 3 kilogramm kenyér- és 1 kilogramm takarmánygabonát, 21 deka almát, 7 deka mákot és két forint munkaegység előleget osztottak. Hátra van még a zárszámadás, ahol szétosztásra kerül a kukorica és a burgonya. Például csak borból 2 litert kapnak egy munkaegységre és 65.000 forintot osztanak szét 52 tsz tag között. Hatalmas lehetőségeket tár Jel a nagyüzemi gazdálkodás a tagok előtt, csak ki kell használni ezeket. Kezdetben bizony itt nehéz volt az élet. Tóth Antal például ki is lépett a csoportból, mert szüksége lett volna a pénzre, s akkor bizony a csoport még nem tudott adni a tagoknak előleget. Most azonban még elzavarni sem lehetne a tagokat, akik munkájukkal gazdaggá, virágzóvá tették a szövetkezetei. 54 darab szarvasmarha, 17 darab ló, 500 juh, 147 darab sertés és 320 darab baromfi alkotják a tsz gazdaságának egyik forrását. De kik is ezek a lelkes, szorgalmas tagok. Itt van például ifj. Lévai József, aki édesapjával és feleségével dolgozik a tsz-ben. Édesapja cseléd volt a hajdani Baskai uradalomban, s fia szintén cselédsorban nőtt föl. A tsz gépkocsivezető iskolára küldte, s most, mint gépkocsivezető dolgozik a Dózsában. Hárman, augusztus 1-ig 618 munkaegységet szereztek, amire kaptak már 1236 forint előleget, 18,54 mázsa kenyér-, 6,18 mázsa takarmánygabonát. 130 kilogramm almát és 43 kilogramm mákot. Borból például, ha csak az augusztus 1-ig elért munkaegységeket számolnánk, akkor is 12 hektolitert kapnának. De hát a zárszámadásra 700 munkaegységen felül teljesít a család, tehát 7 mázsán felüli burgonyára és kukoricára és 14 hektoliter borra számíthatnak, amit ha csak 10 forintjával számoljuk is, 14.000 forint jövedelemhez juttatja a családot. Az egy hold háztáji földje mellett még három darab hízója, 8 süldője van Lévai Károlynak. — Azért léptem be a csoportba — mondja — mert láttam, hogy számunkra ez az egyedüli helyes út, bár egyszeriben én is itt akartam hagyni a csoportot, de látjuk, megélhetésünk itt biztosítva van, s úgy döntöttünk, továbbra is itt maradunk s dolgozunk, ahogyan tudunk. Herczeg János 617,70 munka- egységet ért el feleségével és lányával együtt. A jövedelem elosztásakor ők is 1237 forint munkaegység előleget, 18,56 mázsa kenyér-, 6,18 mázsa takarmánygabonát, 130 kilogramm almát és 43 kilogramm mákot kaptak. Most már munkaegységük elérte a 750-et. Erre csak burgonyából hét és fél mázsát, borból pedig 15 hektolitert kapnak. Vagy említsük meg Baja Im- rénét, a tsz egyik \ legjobb női dolgozóját, aki augusztus 1-ig 215 munkaegységet Szerzett. Míg 6 hold földjén egyénileg dolgozott, bizony sok gondia, baja volt. Igája nem volt, tehát mindig mással kellett szántatni. vettetni. Édesanyja 64 éves, de bármelyik fiatallal felveszi a versenyt a tsz-ben. Szeret itt dolgozni, mert látja, hogy törődnek vele. Legjobban annak örül, hogy háztáji tehene után nem kell tejet beadni. Eddig 520 litert adott be évente, ami most 2080 forint megtakarítást jelent számára Megmaradunk mi akkor is, ha csak négyen leszünk a tsz-ben — mondja Bajané —, de ez nem áll fenn, szó sincs itt kilépőkről, sőt egyre több az érdeklődő, aki szeretne a közös gazdálkodás útjára tépni. Tóth Antal is megbánta elhamarkodott lépését, vissza szeretne jönni a tsz-be. Az olyan szövetkezeti tagok, mint Herczeg János, Lévai Károly, Baja Istvánná, tudnak dolgozni. 70 kát. hold van már megszántva vetés alá- 35 kh ősziárpa helyett 45 kh-t vetettek. Ezenkívül elvetettek már 10 hold rozsot is. 15 kh-n termett burgonyájuk, 7 holdról szedték már föl a termést. A 10 hold napraforgóból már a beadást is teljesítették. 25 mázsa, helyett 29 és fél mázsát adtak be. Most 40 hold szőlőn szüretelnek, de közben a 20 hold kukoricát is törik. Megyénkben is egyre több dolgozó paraszt érti meg, hogy számára az egyedüli helyes út: a közös. A kecskédpusztai tsz tagjainak úgy kell dolgozatok továbbra is. mert egyre több, egyéni gazda figyeli munkájuk eredményét. Jó példaadásukkal azt kell elérniök, hogy egyre többen kövessék őket, egyre több olyan tsz legyen a megyénkben, mint a kecskédpusztai Dózsa tsz. Minden erőt az őszi szántás-vetés elvégzésére Az őszi szántás-vetési munkák elmaradásának föl számolása pártszervezeteink és. tanácsaink egyik legdöntőbb és legsürgősebb feladata. Termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztságunk minden órai késéssel saját magukat károsítják meg. Ezért egyik legdöntőbb feladatunk az ósziárpa-, rozs- vetés befejezése, valamint a búza vetésének azonnali meg- kezdéae. Fel ke l számolni azt az álláspontot, hogy a. betakarítással egyidőben nem lehet végezni a vetési munkálatokat is, ami különösen lábrakapott a pásztói és a salgótarjáni járásban. Megyénkben szép számmal vannak olyan községek, ahol a párt és a tanács jó szervező és politikai munkával biztosítani tudta az ősziárpa és a rozs vetését és már a búzavetést is megkezdték. Például Ör- halom, Berkenye és Tolmács községek leleplezték az ellenségnek azt ai hazug propagandáját, hogy száraz időben nem lehet vetni. Nem így áll azonban a helyzet Mátraszőllösön, Pásztón és Karancsberényben, ahol a tanácselnökök is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy most a betakarítás folyik, de különben is száraz a föld, mos; nem lehet vetni, ráérünk később is. Szabadjára engedték a Mákokat, nem vonták őket felelősségre, aminek aztán az tett az eredménye, hogy ezekben a községekben alig vagy egyáltalán nem is vetettek még. Termelőszövetkezeteink nagy része fokozo't lendülettel végzi az őszi betakarítási és vetési munkálatokat, mint például a palotási Május 1 termelőszövetkezet. ahoi 40 hold ősziárpát és 60 hold őszibúzát keresztsorosan vetették vagy pedig a -tolmácsi Szabadság és a beroeli Arany Kalász terme.ő- szö vetkezetek. De vám még olyan termelőszövetkezet is, amely minden egyéb kérdéssel foglalkozik, csak éppen a betakarítási és a vetési munkák fölött húny szemet. Ilyen például az etesi Haladás és a galgagutai Táncsics termelőszövetkezet, ahol ez a nemtörődömség a tagok jövöévi jövedelme sínyli majd meg. Gépállomásainknak is az eddigieknél sokkal nagyobb segítséget kell adniok a tsz-ek- nek és egyéni gazdálkodóknak. Különösen a minőségi munka végzésénél van sok javítanivaló az érsekvadkerti és az erdőkürti gépállomásoknál. Tanácsaink egyik legdöntőbb feladata, hogy felszámolják az eddigi helytelen álláspontjukat és a pártszervezetek segítségével a tsz-ekben és az egyéni dolgozóknál is szélesítsék ki a versenymozgaimat, hozaák állandóan nyilvánosságra az eredményeket, de mutassanak rá a. hiányosságokra is. Párttagjaink, tanácsaink és az állandó bizottságok tagjai mutassanak jé példát, járjanak élen a munkában, mert ez az egyik feltétele annak, hogy behozzuk ai lemaradiást és a hátralévő munkákat időben elvégezzük. Pártszervezeteink, tanácsaink tekintsék az egész őszi mezőgazdaság: munkát harci feladatnak amelyben nem szabad megalkuvó magatartást tanúsítani az ellenség különböző hírveréseivel szemben, mert csak így tudjuk tema.radásunikat behozni és a hátralévő munkát még időben elvégezni. Hollósi József főagronómus. Végezzen jobb munkát a begyüjtőhálózat Pártunk és kormányunk mérlegelte dolgozó parasztságunk anyagi helyzetét, s ennek figyelembevételével segítséget kíván adni a mezőgazdasági dolgozóknak. Ennek a segítségnek egyik megnyilvánulása az egyénileg gazdálkodó parasztság őszi kapások beadási kötelezettségének 10 százalékkal való csökkentése. Ez a csökkentés azt jelenti, hogy az egyénileg dolgozó parasztok nagyobb mennyiségű termést vihetnek szabadpiacra, s ezáltal jövedelmük emelkedik. Az adott kedvezmények után az egyénileg dolgozóknak i,s érdeke minden időben becsületesen teljesíteni beadási kötelezettségüket, amit parasztságunk nagyrésze meg i,s értett. Ezzel szemben több helyen, például Bánk, Berkenye, Nóg- rád, Tereske, Nerrrti és Boosár- lapujtő községekben a Tcrményforgatmi Vállalat, valamint a szövetkezeti felvásárló hálózat akadályozza a becsületes do'gozó parasztságot abban, hogy eleget tegyenek beadási kötelezettségüknek. Különféle ürügyekkel próbálják húzni az időt. Többek között arra hivatkoznak, hogy nedves a kukorica vagy a községi tanácsok nem biztosítnak megfelelő raktárt. Ez a nagyfokú felelőtlenség akadályozza az őszi kapások gyors begyűjtését. Ennek láttára joggal háborodhatnak fel a dolgozók. A hibákat gyorsan ki kell küszöbölni. Terménybegyüjtőink nem hivatkozhatnak arra, hogy nedves a kukorica, mert kormányzatunk lehetőséget nyújtott arra, hogy 35—36 százalékos víztartalmú kukoricát is átvehessen a gyűjtőhálózat. Nem sza bad elfelejteniük, hogy az ő jó vagy rossz munkájuktól függ dolgozó parasztjaink teljesítik-e beadási kötelezettségüket a törvényes határidőn beiül. Tanácsainknak pedig eüenőrizniök kell a felvásárlók munkáját. Nem szabad előfordulni, hogy a dolgozó parasztoktól ne vegyék át a terményt. Nógrád megye a legutolsó kiértékelés szerint, a megyék közötti versenyben kukoricából harmadik, napraforgóból hatodik, burgonyából pedig a második helyezést érte el. Ezt az eredményt úgy tudjuk továbbra is megtartani, ha fokozzuk a munka lendületét. Ennek érdekében községi tanácsaink gazdagyűléseken tárgyalják meg Szé- csény község dolgozó parasztjainak versenyfelhívását. Szervezzek meg a község ben a párosversenyt a kukorica, napraforgó és burgonya mielőbbi begyűjtéséért, A területi felelősök pedig versenyezzenek egymás között a „legjobb területi felelős” cím elnyeréséért. Az őszi kapások begyűjtése mellett nem feledkezhetünk meg az élőállat és állati termékek begyűjtéséről sem. A jó termés lehetőséget nyújt dolgozóinknak, hogy beadási kötelezettségüknek ezen a téren is, az előírt határidőn belül eleget tegyenek. Fekete Sándor, a megyei tanács begyűjtési osztályának vezetője. A süinésztertenács rendelte az ingóságok örökösödési illetékének és az ingatlanöröklési illetékek csökkentésére! A minisztertanács rendeilete alapján 1953 október 1-től ingóság öröklése után illetéket fizetni nem kell. Pénz, takarékbetét, államkötesönköívény, életbiztosítási ösz- szeg és minden más ingó .ezután illetékmentesen száll át az örökösre. Az illeték eltörlése folytán általában megszűnik az ingóhagyatékok leltározása és az ezztíl járó különféle eljárás is. A rendelet 20—50 százalékkal csökkenti az ingaílanörök- lési illetéket. Az örökös például, aki szüleitől 10.000 forint értékű ingatlant örökölt, az eddigi 800 forint helyett 500 forint, 50.000 forint értékű ingatlan öröklése esetén pedig az eddigi 4800 forint helyett 3.700 forint illetéket tartozik fizetni. Hasonló módon csökken az illeték akkor is, ha az örökös az örökhagyónak távolabbi rokona, vagy ha az örökös az örökhagyónaik nem rokonai Termelőszövetkezetbe vitt ingatlan öröklése után az örökös, amennyiben szövetkezeti tag, öröklési illetéket nem fizet.
