Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)

1953-09-30 / 78. szám

2 SZABAD TV’ÄGD'Cd 1933 szeptember 3<X Az ENSZ közgyűlésének 8. ülésszaka Az elmúlt néhány nap külpo­litikai eseményei közül válto­zatlanul az ENSZ közgyűlésé­nek 8. ülésszaka a legfontosabb. Ezen az ülésszakon igen fontos kérdésekről döntenek. Alint is­meretes, az ENSZ 7. ülésszaká­nak rendkívüli ülésén a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság meg­hallgatása nélkül az amerikai szavazógépezet segítségével ke­resztülhajszolták azt a határo­zatot, hogy a koreai politikai értekezleten csaik azok az álla­mok vegyenek részt, amelyek Koreában harcoltak. Ez annyit jelent, hogy pl. India nem ve­hetne részt az értekezlet mun­kájában. A Koreai Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköz- társaság kijelentette, hogy nem ért egyet ezekkel a határozatok­kal és követelte, hogy ai koreai kérdés vitájában való részvé­telre hívják meg az ENSZ köz­gyűlésére a Kínai Népköztársa­ságot és a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság képvise­lőit, valamint azt hogy a poli­tikai értekezlet munkájában ve­gyenek részt mindazok az or­szágok, amelyek érdekeltek a távolkeleti kérdés rendezésében. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Nép- köztársaság követelését támo­gatta a Szovjetunió küldöttsége is. Visinszkij, a szovjet küldött­ség vezetője, az E NS Z - közgyű­lés 8. ülésszakán elmondott be­szédében rámutatott a kínai és koreai nép követelésének jogos­ságára, valamint arra, hogy az Egyesült Államok minden érövét azon vannak, hogy a politikai értekezlet munkáját megakadályozzák. A koreai és kínai nép követe­lésének elvetésével nem ért egyet több — az Egyesült Álla­moktól függő ország sem. Az angol és francia lapok egész sora száll síkra pl. Indiának a politikai értekezletre való meg­hívása mellett, nem is szólva az ázsiai országokról. (MTI) Római értekezlet A római értekezleten —nagy­jából az ENSZ közgyűlésével egyidőben — ült össze hat nyu­gateurópai ország külügyminisz. terhelyettese is tanácskozásra. A tanácskozás napirendjén az egységes Európa megteremtésé­ről van hivatalosan szó, de lé­nyegében az „európai védelmi közösség” létrehozásán fáradoz. nak. Azon, hogy nyugateurópai országok ratifikálják a háborús szerződéseket. A római tanács­kozások azonban nem folynak simán. Nyugat-Európa széles társadalmi körei egyre erőtelje­sebben emelik fel hangjukat a militarista szerződések ratifiká­lása ellen és ez rányomja bé­lyegét a római tanácskozásokra is. A francia nép ellenállása például olyan erős, hogy ez még a kormányon belüli ellen­tétekben is megmutatkozik. A francia kormányon belül is akadna^ olyanok, akik ai nép nyomására már nem mernek nyíltan kiállani a szerződés ra­tifikálása mellett és így a fran­cia küldöttség a római tanács­kozáson meglehetősen passzív álláspontot foglal el. Annál erő. teljesebben sürgeti a. háborús szerződések ratifikálását Aden­auer, aki e kérdésben is az Egyesült Államok teljes támo­gatását élvezi. Adenauer kije­lentette, hogy amennyiben Fran­ciaország 90 napon belül nem ratifikálja az „európai védelmi közösség”-ről szóló szerződést, úgy a francia parlament bele­egyezése nélkül élesztik majd újjá a Wehrmachtot. A római értekezlettel kapcso­latban is megmutatkozott tehát, hogy Washington egyre nehe­zebben tudja megvalósítani ter­veit Nyugat-Európában. Nyu­gat-Európa széles társadalmi körei 6zembeszáilnak minden olyan kísérlettel, amely arra irá­nyul, hogy meggyorsítsák az európai hadseregről szóló szer­ződés ratifikálását és végre­hajtsák azokat az amerikai elgondolásokat, amelyek szeret­nék kiszolgáltatni a nyugat­európai országokat a bonni militaristáknak. (MTI) Kutyakonzerv... mint „segély" A provokációs amerikai ,,éle'- miszersegély” sízétosztóhel yein kuíyafejes címkéjű lóhúskonzer- vek tűntek fel. Ezeket a kon- zerveket a háború alatt az ame­rikai hadsereg egészségügyi szolgálatának kutyái számára gyártották. 1945-ben az ame­rikaiak a német hadifoglyoknak adtak ilyen konzerveket. Most elhatározták, hogy „jótékony adományként” szétosztják Ber­lin lakossága között. „Akik ezekből a csomagokból kaptak, nem hittek a szemüknek, amikor látták, hogy mivel ajándékoz. zák meg őket a határtalanul nagylelkű amerikaiak” — írja a „Neues Deutschland” című lap. Emberek az ablakpárkányon Róma utcáin ezrével kóborol­nak munkát kereső munkanél­küliek. Legtöbbször üres kézzel térnek haza. A „l’Unita” cmü lap hírt ad arról, hogy nemrég Riccardo deH’Vecchio 40 éves munkanélküli munkárai ajánlko­zott a Babbuino-utca 9. sz. alatti házban, amelynek kapu­ján egy tábláin ezt olvasta: „A házat tüzeset miatt javít­ják.’’ Munkát azonban nem ka­pott. Riccardo dell’Vecchio két­ségbeesésében íellopózctt a ne­gyedik emeletre, kimászott egy szűk ablakpárkányra és kiál­tozni kezdett: ,,Nagy családom van. Ha nem kapok munkát, le­ugrom”! Az utcán nagy tömeg gyűlt össze. Tűzoltók hozták le a szerencsétlen embert a pár­kányról. Munkát persze így sem adtak neki. A rend'örszobában ellenben alaposan kivallaitták... Adenauer kitüntette Absot Bonni közlemény szerint Adenauer „kancellár” Germán Absot szolgálataiért a napok­ban ünnepélyes külsőségek kö­zött Nagy Kereszttel tüntette ki. Miért kapta meg a nyugat­német Hitelbank igazgatóságá­nak aielnöke az egyik legmaga­sabb nyugatnémet kitüntetést? Hivatalos magyarázat szerint: a nyugati hatalmak képviselői­vel folytatott pénzügyi tárgya­lásokon szerzett érdemeiért. Azok azonban, akik tudják ki­csoda Abs, átlátnak a szitán. Abs bankár a szövetségi ülési választásokon Pferdmenges-szel, Berg-gel, és más német kapita­listákkal együtt nagy áldozat- készséget tanúsított az Aden- auer-féle párt választási alap­jának javára. Ez Abs kitünteté­sének és a bonni „kancellár” hálájának titka. Abs kitüntetése egyúttal muLbeli tevékenységé­nek elismerését is jelenti. Már­pedig a Hitelbank jelenlegi al- elnöttének a Hitler uralom alatt szintén nem kis „érdemei” vol­tak. Annakidején mint „Wirt­schaftsführer” közreműködött a német gazdaság mH i farivá fá­sában. A háború éveiben tagja volt aiz úgynevezett „orosz bi­zottságnak”, amely az ideigle­nesen megszállt szovjet terüle­tek kifosztásának politikáját irányította. 1945-ben ugvan az an goi-amerikai megszálló ható­ságok 15 évi börtönbüntetésre ítélték, de — érdekes — bör­tön helyett bársonyszékbe ke­rült: a Hitelbank egyik veze­tője lett. Abs jelenleg körülbe­lül 30 nyugatnémet és külföldi kort=zern és bank megfgyelő tanácsának tagja. Benne van az Adenauer melletti „gazda­sági vezérkarban”. Ezen felül elnöke a német-amerikai gazda­sági egyesülésnek... A bonni ceremónia, amelyről a DPA hírügynökség adott hírt, megint csak leleplezte a bonni vezetők klikkjének, a nyugat­német iparbárók és a Hitler-ura- !cm volt támasza közötti szo­ros kapcsolatokat. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Gáti-banya dolgozói felkészülten indulnak neki a negyedik negyedévnek A Mátranováki Szénbány:' Vállalat Gáti üzemének dol­gozói szeptember 25-én délután négy órakor büszkén jelentet­ték: a nógrádi e-zénmedence bányászai közül elsőnek mara­déktalanul teljesítették a III. negyedéves tervüket. Megfo­gadták, hogy szeptember 30-ig a III. negyedéves terv hátra­lévő időszakában 2000 tonna szenet küldenek terven felül a felszínre. Gáti üzem dolgozói vala­mennyien szocialista munka- versenyszerződést kötöttek. Az üzemen belül teljesen megszün­tették — a sztahanovisták pat- ronálásával — a 100 százalék alatt teljesitöv brigádok számát. A III. negyedeves terv határidő előtti teljesítését segítette eiő, hogy augusztus 1-én. a terve­zeti határidő előtt 15 nappal, beindítottak egy új bányát a gáti főtárót. A műszakiak se­gítségéve! a II. negyedévi 50 méteres fronthomfokhos-szat 60 méterre növelték, amelyet az élenjáró szovjet munkamódszer szerint ciklus-grafikon szerint üzemeltettek. Á Gáti III. bá­nyaüzemben a 120 köbméteres ventilátort — a munkahelvi le­vegő megjavítása érdekében 300 köbméteresre cserélték fel. s a 120 köbméteres ventilátort pedig a hátsó fejtési munkahe­lyek levegőellátására állítottak be. Szeptember 1-én a Gáti II 4-es siklódban lévő 60 méteres frontfejtésben a vállalatnál elő­ször alkalmazták a vastámos biztosítást. Ezzel nemcsak biz­tonságosabbá tették a művelést, hanem több mint 30 köbméter bányafát takarítottak meg e**y hónán alatt, amrivnek_ értéke meghaladja az 5000 forintot. Gáti-üzem dolgozói a TIT. negyedéves terv sikeres teljesí­tése után felkészülten várjál- az év utolsó negyedévét is. Már folyamatban van egy útttbb 60 méteres hazafelé haladó front előkészítő munkálatai, amelvet legkésőbb október közepén Ü7,embehelye7nek. Az új hármá­ban, a Gáti-fő*áróban, a IV. negyedévben már öt csapatot te’eoítenek, s ezzel napi 15 vagemos termelés* tudnak biz­tosítani. A Gáti III. bánvábz” a szén szánkását env úi 250 irreres hosszú főszál’ítő várral kihaltasä-val teszik könnyebbé s a <répesr*éssel az eddi" m:nte'Tv 250 méteres Iriziszáltttás* 40 méterre csökk°r>‘:k és l*nv©one- ••en mecrcrvnr^tják a csillék se­bességét. (SO) Az Oláh kőművesbrigád megállja helyét Nagy Imre elvtárs beszédé­ben hangsúlyozta, hogy munkás- osztályunk szereti és becsüli azokat a műszaki értelmiségie­ket. akik odaadással szolgálják a dolgozó néo ügyét, s a jövő­ben mégrfkátbb segíteni fogják dolgozóinkat a feladatok megol­dásában. A Tatarozó Vállalat július 17-én kezdte el a Víz­választó Vasötvözet részére az üzem bővítéséhez szükséges munkásszállás építését. A szál­lás felépítési idejét november 15-re vállalták. A vállalat ezen munka levezetésével Jakubovics József munkavezetőt bízta meg. Jakubovics elvtárs minden igye­kezettel azon van, hogy ezt a szállást határidő előtt átadhas­sák a dolgozóknak. Ezen a munkahelyen dolgo­zik Oláh Sándor 5 tagú kőmű­ves-brigádja. A brigád tagjai megértették a rájuk háruló fel­adatokat és elhatározták, hogy az új munkásszállást 30 nappal a határidő előtt fogják befejez­ni. A brigádnak az augusztusi hónapban 55.000 forint értékű munka volt megtervezve, ezzel szemben 77.000 forint értékű munkát végeztek el. A szeptem­beri hónapban vállalták, hogy a brigád részére 848 munkaórára előirányzott munkát 600 munka­óra alatt fogják elvégezni. Jelenleg a szeptember első dekádjára eső részt 138 száza­lékra teljesítették. Oláh Sándor brigádjának tagjai megértették a kormanyprogramm által meg­szabott feladatokat és mindent elkövetnek, hogy annak eleget is tegyenek. Épülő, szépülő megyénk Salgótarján haitaimas fejlődé­sen ment keresztül néhány év alatt, i„51-ben épült a megyei tanácsház hatalmas épülete, amelynek építése 11 millió fo­rintot ölelt fel. A 150 személyes diákotthon, az új, korszerű tex­tilraktár, a népbüfíé és a 75 férőhelyes típusóvoda mind­mind ötéves tervünk alkotásai. De ez még nem minden. Folya­matban van Salgótarjánban: belső utak építése, s a város parkosítása, a lakos-ág egész­sége szempontjából fontos víz­hálózat építése, valamint a íú- rott kutak elkészítése is. A kö­zeljövőben pedig egy Állami Áruház építését kezdik meg a városban. * A salgótarjáni járásban Mátranovák egy új kuliúrkázat kapott. Az építésre fordított összeg 700000 forint. Kazáron és N agybáionyban új iskola épült. A nevelőkről való foko­zottabb gondoskodást mutatja a karancsberényi nevelőlakások építése. A közeljövőben épülő rtngy- báiont/i kenyérgyár, a macon- kai útépítés, a somoskői vízhá­lózat kiépítése is a dolgozók jólétét szolgálja. * Az ötéves terv folyamán a pásztói járásban is szép ered­mények születtek. Elkészült Pásztón a kád- és gőzfürdő, amelynek építésére 66.000 fo­rintot irányoztak elő. Kibőví­tették a járási könyvtárat is. Buják új MÁVAUT garázst ka- ootl Az ecsegi iskola és neve’ő lakás ] 11.000, a felsőtőldl ta- nácsbáza és orvosi rendelő pe­dig 74.000 forintba került álla­munknak. * Épül, szépül Balassagyar­mat város is, nagyrészéi már parkosították. Korszerű mező­gazdasági épület, valamint egy áj modern kultúrház hirdeti itt is az ötéves terv eredményeit. A patvarci és a herencsényi kultúrház, valamint a szandai és a nőgrádmarcaü tcnácsház ■ is ötéves tervben készült. * A szécsényi járási kultúrhá- zat átalakították, így jobban megfelel a dolgozók kuliúrigé- nyeinek. 34.000 forint beruhá­zással helyreállították a nyári idénybö’.csödét is. Közutakat építettek, s 315.000 formtot ru­háztak be lakásépítésekre. Litke orvosi rendelőt kapott, s Ludányhalásziban közutat építettek. Teljesült a rétsági dolgozók vágya is. A rétsági lakásépít­kezésre 940.000 forint, a járda megépítésére pedig 30.000 fo­rint volt a beruházás. Tereske új iskolát. Diösjenő tanácshá­zat, Nagyoroszi pedig kultúrhá- zat kapott az eddigiek folya­mán. A közeljövőben Alsópe­tén" dolgozói is az úi kultúr- házbati tölthetik szabadidejüket a munka után. * ATI a rnu n k egyre n a gyobb gondot fordít mezőgazdasá­gunk fe:l“sztésére, gépesítésé­re. Az állami gazdaságok be­ruházása 32.100.000 forintot tett ki. Ebből hé’mttlió két­százezer forin*ot állattenyész­tésre, * ize nhéttpí llió forintot építkezésekre, hat millió ötszáz­ezer forintot gének, s külön­böző felszerelés“!: beszerzésé­re fo-dífot'sk. 49 traktort és vontatót. 95 cséplőgépe-*, ° kombáint, 22 aratógénet és 20 vetőnénet kaptak eddig állam: gazdaságaink. A gépállomások riberuháizása 14 millió négyszázezer forint, 180 traktor, 23 cséplőgép seigtti dolgozó parasztságunk munká­ját. Azonkívül traktor és csép­lőszínek. valamint új lakóhá­zak épüllek ebből az összeg­ből. Győzelmi A Salgótarjáni Acélárugyár üzemeinek dolgozói ai kormány- programm célkitűzéseitől lelke­sülve, egymásután fejezték be az életszínvonal emelése terén reájuk háruló feladatokat. A gazdasági szerszámgyár dolgo­zói határidő előtt 4 nappal, szeptember 26-án jelentették a harmadik negyedéves tervük be­jelentés fejezését és fogadalmat tettek arra, hogy a negyedév végén 86 tonna gazdasági szenszáimáru- val termelnek többet. Szeptember 27-én a szegverő üzem dolgozói jelentették a har­madik negyedéves terv fölötti győzelmüket. Fogadalmat tettek arra, hogy a hátralévő napokban 120 tonna áruval segítik a kor- mányprogramm megvalósulását. Átvette a sztahanovista oklevelet Herceg Erzsébet, az ország legfiatalabb női malomipari sztahan ovistája Szombaton délután adta át Fazekas József a Nógradmegye: Malomipari Egyesülés igazgató­ja a homokterenyei malom légy legjobb dolgozójának a sztaha­novista oklevelet és pénzjutal­mat. A sztahanovisták között van a 18 éves Herczeg Erzsébet, az ország legfiatalabb női malom­ipari sztahanovistáját. A sztaha­novisták között van Horny ák Kálmán is. akit jó munkája ju­talmául már Budapestre küld­tek iskolába. Berze János és Berze Ferenc a sztahanovista­oklevél átvételekor Ígéretet tet­tek: „Tudjuk, hogy munkánkat sok-sok dolgozó bírálja meg na­ponként, .amikor asztalára ke­nyér kerül. ígérjük, hogy ezek- után még nagyobb gondot for­dítunk munkánkra, hogy a ke­nyér minőségét javítsuk.’ De jól dolgozik a homoktere- nyei malom minden dolgozója és ígv érték el, hogy ai malom hosz- szü hónapok óta minden esetben teljesíti, sőt túlteljesíti tervét. „Tízezer forintot nyertem, felépíthetem a családiházat“ Egész életemben fizikai munkával kerestem kenyerem. A felszabadulás után változás állt be életembe. Jobban megbe­csültek, többet kerestem. Amikor kormányunk az zlső Tervkölcsön- kötvényékét kibocsátotta, magam részéről szívesen jegyeztem, mert tudtam, hogy eíőbb-uíóbb valamilyen formában azt vissza­kapom. Azóta is minden újabb kötvény kibocsátásánál jegyeztem. Eddig minden húzásnál nyertem kisebb-nagyobb összeget. A Terv- kölcsön kötvényeim már mind kihúzták. Most a II. Békekölcsön harmadik húzásánál az egyik egész kötvényemet 10.000 forinttal húzták ki. Az örömöm határtalan volt, mert már két éve elhatá­roztam egy kis családiház építését. Hozzákezdhetek a ház épí­téséhez. Meggyőződtem róla, hogy az államnak adott kölcsön jó befekte­tés és csak azt mondhatom minden do'gozótársamnak, hogy amit a nép államának kölcsön ad, azt a legjobb helyre adja. Elsősor­ban állampolgári kötelességünk is, hogy úgy a haza, mint a ma­gunk felemelkedését szolgáljuk. Még csak annyit jegyzek meg, hogy Jdehaza, Ludányhalásziban, elbeszélgettem a postahivatal vezetőjével, s ő komoly érvekkel meggyőzött arról, hogy sokkal jobb és biztosabb helyen van a pénzem postán betétkönyvben, mint otthon a szalmazsákban. Itt a pénzem kamatozik is. s ami­kor szükségem van rá. kivehetem és addig sem vonom ki a for­galomból. Megfogadtam tanácsát és minden pénzem betétkönyvbe helyeztem. Gyefcn'ár László « kisterenyei gépműhely kovácsa. Szerdán lejár a minőségi vetőmagcsere határideje Megyénk területén lassú ütem­ben halad az ősziárpa vetése. Különösen vonatkozik ez a pásztói és a balassagyarmati járásokra. A lemaradás oka, hogy a községi tanácsok nem szorgalmazzák megfelelően a minőségi veiőmagcserét. Például a cser háts zerzti váuiyi tanácsnál nem látják tiszdán a csere fel­tételeit. Az erre vonatkozó rendeietet a* asztalfiókba súly- lyeszteilék. így tehát nem vélet­len. hogu az előirányzott minő­ségi vetőmagból mindössze alig 1—2 mázsát cseréltek a dolgozó parasztok. Ugyanilyen súlyos hibákat követtek el a tori, pász­tói, mátraszőllősi tanácsok is. Az ősziárpa vetés határ’deie szeptember 30-án lejár. Ezért községi tanácsainknak az eddi-' g’eknél fokozottabban ismertet­ni ke” a vetőmagcsere feltételeit, jelentőségét. Csak fegyelmezett munkával adhatunk több lakást a dolgozóknak A 63-as Építőipari Tröszt vál­lalatai közül a 63/3. Építőipari Vállalat halad az élen tervük teljesítésében. A vállalat dolgo­zóinak mintegy 60 százaléka egymással versenyben van. Eb­ben a küzdelemben jó ered- ménvt ért e; Koncz János kőműves-brigádja, amely Pász­tón a 20 kislakás építkezésénél a III. negyedévben 125 százalé­kos tervteljesítést ért el. Kiváló eredményt ért el a romihánvi 13 kislakás építkezésé­nél Rácz János kőműves- brigádja is. A brigádvezető helyesen irányítja a hozzá beosztott dolgozókat. Munkáju­kat _ Makszlmenko-módszerrel végzik, s ennek köszönhető, hogv III. negyedéves tervüket 138 százalékra teljesítették. A bri­gádban olyan légkört terem­tettek, amely nem tűri a lógó­sokat, a munkafegyelem lazí- tókat. Brigádjában ez évben egyetlen igazolatlan mulasztó sem volt. De annál több van a többi brigádnál. Júliusban 480, augusztusban pedig 234 igazo­latlan mulasztás történt a válla­latnál. A vá'lalat szakszervezeti vezetőségének, s a huszas cso- porfbizalmiaknak a brfgádveze- tökke! együtt az eddiginél ke­ményebben kell fellépn; a mun­kafegyelem lazítókka! szemben. Ne engedték a fegyelmezetlenek­nek akadályozni azt. hogv dol­gozóink minél előbb tiszta, egészséges, szén lakásban tölt­hessék a munka utáni szabad­idejüket. A 63'3. Építőipari Vállalat a negyedik negyedévben Pásztón 13 darab, Romhánvban pedig 11 darab kislakás építésére kapott tervet. Ezeket a lakásokat mé" a tél beállta előtt tető alá kell hozni. Ez pedig csak úgy lehet­séges, ha a vállalaton belül megszilárdítják a munkafegyel­met. „Megszerettem a bányát" 1953 februárjában toborzás útján kerültem a Kisterenyei Szénbányához. A toborzók laká­somon fölkeresve ismertették vetem a bányászok életét, a kereseti lehetőséget és szociális juttatásokat. Rácz elvtárs szavai után rögtön elhatároztam, hogy szénbányász leszek. Február 4-én bementem a bányába, s úgy fogadlak, mintha közöltük nőttem volna fel. Az első napot bányajárással töltöttem. A bá­nyajárás alkalmával a munka­helyeken megmutatták a szén­fejtés munkáit és balesetelhárí­tási kioktatásban js részesítettek. Bányában még soha nem vol­tam, mégsem volt ismeretlen előttem. Olyan, mintha gyer­mekkorom óta ott nevelkedtem volna föl. Fizetésem 1100 és 1350 forint között van. A szer­ződési jutalmat, 400 forintot rhár másnap megkaptam. A toborzá által ígéri munkaruhát, lábbelit még munkába állásom előtt megkaptam. Lakást a legényszállás egyik tiszta, egészséges szobájában biztosi- topák. A munkából hazaérkező dolgozók rendelkezésére áll a sport minden ága, s a könyv tárral berendezett kultúrter­münk. SANYOVSZKI ÖDÖN Kisterenye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom