Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)
1953-09-30 / 78. szám
!953 szeptember 30. SZARA» !VO S.StA» 3 A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik megyei tanácskozása Szeptember 27-cn, vasárnap, Salgótarjánban tartották meg harmadik megyei tanácskozásukat a mez'ógardasági termelő spSve!kezetek és gépállomások élenjáró dolgozói. A tanácskozáson résztvett Kristóf István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, Politikai Bizottságának tagja is. A tanácskozás résztvevőit Krcsma Pátné, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője köszöntötte. Megnyitó beszédében többek között ezeket mondotta: „Meggyőződésem, hogy minden egyes tsz és gépál.omási küldöttet az a szilárd elhatározás hozott ide, hogy közösen összefogva, közös elhatározással mélyreható változást, gyökeres javulást készítsünk elő a tsz-ek gazdálkodásában, a gépállomások munkájában, a dolgozók életében ... ,4 tanácskozás minden egyes résztvevője azon legyen, hogy tanácskozásunk az élenjáró dolgozók tapasztalatcseréjévé, a hibák kiküszöbölésének, új eredmények elérésének, tsz-moz- galmunk új fellendülésének elindítójává váljon.” Virágzó termelőszövetkezeteket, jómódú szövetkezeti parasztokat amelynek mindössze 40—50 százaléka dolgozik rendszeresen. Területük nagyobb részt műveletlen. Kertészetükben mintegy félvagcm paprika ment veszendőbe. Búzából mindössze 8 máFeladatok a jövőre nézve Nekünk a jövőben úgy kell dolgoznunk, hogy a viszonylag elmaradt tsz-eket. a jól működő tsz-ek színvonalára emeljük, hogy termésátlaguk, állattenyésztési hozamuk elére az élenjárókét, s a munkaegységre eső jövedelmezés biztosítsa a tagok gondtalan megélhetését. A tsz-ek termelési színvonalának emeléséhez nagy segítséget adhatnak a szakemberek. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az agronómusok csak futó vendégek a tsz-ekben. Utasításokat adnak és a munkának ilyen fajtája nem viszi előre a tsz-ek termelését. Növény- termelési, á'lattenyésztési szakembereinknek a jövőben úgy kell dolgozatok, hogy munkájuk eredménye a tsz magasabb jövedelmében mutatkozzék meg. Fő feladat emellett a gépesítés fokozása, a gépi munka biztosítása azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a területhez viszonyítva kevés a taglétszám. A termelőszövetkezeti tagság jólétének emelése szempontjából nagy jelentősége van az őszi vetés sikeres elvégzésének. Vetésnél nagyon fontos a mi- xii^zt^rtanát^ határozata által megszabott határidő betartása. Megyénk területén .az őszi mun- kákkail elmaradtunk. Gyorsítani kelj különösen az ősziárpa és a rozs vetését, de elérkezett az ideje a búzavetésnek is. Nincs semmi ok arra, hogy késlekedjünk, a vetőmag mindenhol rendelkezésre áll. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek késlekednek, súlyos hibát követnek el, mert a kései vetés kevesebb termést, kevesebb jövedelmet von maga után. A vetés mellett gondolni kell a tavaszi vetésű növények magasabb termésátlagának biztosítására is. Ennek érdekében nagy figyelemmel kell végezni a trágyázást, az őszi mélyszántást. . E munka elvégzésénél nagy feladat hárul gépállomásainkra. Tehát a szövetkezetek megTöbb segítséget nyújtsanak a gépállomások zsás termésátlagot tudtak elérni. Gyenge állattenyésztéssel rendelkeznek. Munkaegységenként csak hátam kilogramm és 68 dekagramm kenyérgabonáit tudtak osztani. erősítésének legfontosabb feltétele most: vetni, vetni és vetni! A termelőszövetkezeti tagság életszínvonalának emelkedése nagymértékben attól is függ, sokoldalú-e vagy sem a tsz gazdasága. Hogy a sokoldalú gazdálkodás milyen jövedelmet biztosít, mutatja a dejtári „József Attila” példája is. A tsz- nek szép sertésállománya van. Az állam iránti kötelezettségüket 150 százalékra teljesítették. A tagok között kiosztottak 58 darabot, 15 darabot eladtak, amelynek értéke 23.000 forint volt. Van 10 darab hízottsertésük, amit szabadpiacon értékesítenek. Ez a munkaegységük értékét mintegy 5 forinttal növeli. Jcil jövedelmező kertészetük van. Csupán dinnyéből 40.000 forint jövedelmet biztosítottak ebben az évben. A dohánytermelés 30.000, a gyümölcstermelés 50.000 és a pap- ri'kaitermelés 15.000 forint jövedelemhez juttatta a szövetkezetei Ebben a tsz-berí a tagság megelégedett. Munkaegységenként mintegy 30 forintot jognak zárszámadáskor szétosztani. Az, osztályeílenség kihasználta a termelőszövetkezetben meglévő nehézségeket. Arra ’ próbálták - rábírni 'az egyes gyenge jellemű tsz-tagokat, hogy „lépjenek ki a tsz-ből, hogy ne vessenek közöset]” mint Cereden. A becsületes szövetkezeti tagság mindinkább felismerte az ellenség szándékát és nem egy helyen maguk a tagok követelték a kulákok csoportból való kizárását, mint a csesztvei Pártkongresszus tszcs-ben. Azonban még mindig vannak olyan tsz-tagok, akik a zárszámadás után, az őszi munkák befejezésével, egyénileg akarnak gazdálkodni. Mindent el kell követnünk, hogy ezeket meggyőzzük, e határozásuk helytelenségéről, s meg kell magyarázni, hogy boldogulásukat a közös gazdálkodásban sokkal inkább megtalálják, mint egyénileg. Á megnyitó beszéd után Laukó György elv társ, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke tartott beszámolót. A ta- ná'csikozáis politikai, gazdasági jelentőségének vázolása után mélyrehatóan e'emezte kormányunk által eddig kiadott nagy horderejű rendeletiket,' amelyek módot nyújtanak arra, hogy emelked;en a termelőszövetkezetek termelési színvonala, a tagság jóléte. — Eddig mintegy 20 olyan intézkedés történt — mondotta beszédében —, amely megyénkben összesen ötmi llióhatvanhatereznégyszáz forintos megtakarítást jelent. Ha ezt a pénzösszeget az összes tsz-tagok között osztanánk ki, 1200 forint jutna minden egyes tag részére. — Pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében az egyéni gazdaságoknál nagyobb támogatást ad a termelőszövetkezeteknek, mert tudja, hogy ez az út a jólét, a felemelkedés útja, amely az egész dolgozó parasztság számára lehetővé teszi a kizsákmányolástól mentes életet. Megyénkben nem egy fez van, ahol a tagság jó munkája, a gondos vezetés következtében jó eredményeket értek el. A tsz megszilárdult, virágzó gazdasággá1 lett. De az eredmények mellett nem egy tsz- ben sok nehézséggel küzdenek. Eredményeik nem kielégítsek, a’acsony a termésátlaguk, a tagság nem kap kielégítő jövedelmet. Nézzük meg ebből a szempontból a palotási Május 1. és a nagyoroszi Úttörő termelőszö- vetkezeteket. Mind a két tsz azonos körülményekkel rendelkezik, földterület, földminőség és taglétszám tekintetében Mégis az eredményeket illetően nagy eltérések vannak. — A palotási Május 1. tsz belterjes gazdálkodást folytat. Jól megművelt, gazdag termést hozó földekkel rendelkezik, magas hasznot hozó állatállománya, és eredményesen működő kertészete van, A növénytermesztés és az állattenyésztés területén állandó kísérletezéseket folytatnak a nagyobb jövedelmezőség érdekében. Ezévben is 29 holdon jarovizál: va vetettek tavaszlárpáí, ami 17 mázsa 30 kilogrammos átlagtermést hozott. Búza átlagtermésük 15 mázsa lett. Emellett 60 holdon keresztsorosan vetették a búzát, s így 18 mázsa 40 kilogrammos átlagtermést értek el. 27 holdas kertészetük eddig 120.000 forintot jövedelmezett. Kukorica átlagtermésük 25—30 mázsa (csöveskukorica). A tsz a tagságnak adott már ezévben egy-egy süldő sertést, hízóba állítás célj,álból. Emellett a tagság rendelkezik a háztáji gazdaságban saját hízóval is. Gazdag baromfiállományuk van. Az eredmények elérése nem valami boszorkányság volt, hanem abból eredt, hogy a munkákat idejében végezték el, s jelenleg is a vezetés tiszteletben tartja a szövetkezeti demokráciát. Ezáltal szilárd munkafegyelem van, jó munkaszervezetet alakítottak ki. A növénytermesztésnél például két brigád működik. Jegyzőkönyvileg veszik át a területeket és teljes felelősséggel tartoznak annak megműveléséért. Ezért is tudnak munkaeigyj ségenként gabonából 4 kiló és 60 dekát, takarmánygabonából pedig 1 kilogrammot osztani. Az eddigi számítás szerint zárszámadáskor munkaegységenként 36 forintot tudnak osztani. Ezzel szemben a nagyoroszi Úttörő tsz-nek 176 tagja van, Javult a gépállomások és a termelőszövetkezetek közötti kaipcsolat. Ennek következtében emelkedett a gépállomások által megművelt területeken a termésátlag. Például Szurdok- püspökiben a gépi munka jó alkalmazása következtében a tsz általi betervezett 150 mázsás cukorrépatermést holdanként 200 mázsára tudták emelni. Ez a segítség a jövőben még fokozódni fog, mert pártunk és kormányunk nagyobb gonddal törődik azzal, hogy nőjjön gépállomásaink gépparkja. Ez a segítségadás csak úgy vállhat a gyakorlatban valósággá, ha a gépekre jól képzett szakemberek kerülnek. Egyre több olyan traktoristára van szükség, mint az erdőkürti Dudok János, a berceli Sá’i János, mint az érsekvadkerti Boda István, akik műszaknormiájukat rendszeresen túlteljesítik, a munkát jó m'nőségben elvégzik, a gépeket karbantartják, a hibákat kijavítják. Mindezen eredmények ellenére sem mondhatjuk el, hogy gépállomásaink munkája kielégítő volna a tsz-mozgelom megszilárdításában, a termésátlag fokozásában. Ennek legfőbb oka. hogy nem jut érvényre a szilárd, határozott egyszemélyi felelős vezetés. Hiányzik a munkák helyes megszervezése, a különböző munkák tsz-ekkel való összehangolása. Még súlyosabban vetődik fel a munkák gyakorlati végrehajtásának ellenőrzése. Ezek a hiányosságok valamennyi gépállomáson megtalálhatók, s ebből következik, a gyakori fegyelmezetlen magatartás, a munkához való rossz viszony, mely a traktoristákat nem egy esetben elűzi a gépállomásokról. A gépállomási igazgatóknak legyen egyik legfontosabb feladatuk, hogy valóban segítői legyenek a tsz-eh- nek, ismerjék a kormány minden rendelkezését és azt maradéktalanul hajtsák végre. Törődjenek a traktoristákkal, teremtsék meg minden fettételeit annak, hogy a traktorista, munkája legjavát tudja adni a termelésben. Laukó elvtárs a feladatokról így beszél: Feladatunk legyen a tanácskozás minden részvie- vőjének csatasorbaáKítása, pártunk és kormányunk által biztosított kedvezmények jelhasználásával, az elkövetett hibák kiküszöbölésére. Biztosítani kell a kollektív vezetést, a szövetkezeti demokrácia megszilárdítását. Szűnjék meg végre az eddigi áldatlan állapot, s minden szövetkezetben legyen vége a vezetők kishirálykodásátuik, döntsön minden kérdésben a tsz-ek közgyűlése. Legyen minden termelőszövetkezetnek főfeladata, a termésátlagok emelése, a jövedelmezőségi üzemágak kifejlődése. Éljenek az MT azon határozatával, mely lehetővé teszi állami támogatással halastavak, építését, szőiő és gyümölcsösök telepítését. Fejlesszék állatállományukat, mint a jövedelmezőség fontos forrását. Álljanak csatasorba az ellenség minden provokációjával szemben, amely most az őszi munkák elvégzése előtt kilépésre lázit. Türelmes jelvilágosító munkával győzzük meg az ingadozókat. Értessük meg a termelőszövetkezet minden tagjával, hogy azt követe i saját érdekük, az egész nép érdeke, hogy haladéktalanul, késlekedés nélkül, közös erővel szántsák jel és vessék be a szövetkezeti földet, emeljék ezzel is a dolgozók élet- színvonalát, tegyék virágzóvá termelőszövetkezeteinket. Biztosítani kell, hogy az erős termelőszövetkezetekből 3--4 vezető és élenjáró tag segítséget, támogatást adjon azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek az őszi szántást, vetést még nem kezdték meg. Saját eredményeik ismertetésével fel- világosító munkát végezzenek az ingadozó tagok között, a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyéről. A beszámolót vita követte. Kizárjuk a kuláko kát a szövetkezetből Elsőnek Molnár Pál, a cered- tótújfalusi Búzakalász termelőszövetkezet elnöke szólalt fel „Erős és virágzó a mi szövetkezetünk. Ezévben előlegként 3 kilogramm kenyérgabonát. 1.20 kiló árpát, 4 kiló szálastakarmányt. 4 kiló burgonyát, 1 kiló kukoricát adtunk a tagok részére munkaegységenként. Zárszámadáskor előreláthatólag 20 forint készpénzt tudunk biztosítani . . munkaegységenként. Mi mindig aizt tartottuk, hogy mentesek vagyunk a kulákoktól. Kiderült, hogy tévedtünk. Öt kulákcsalád rejtőzött a szövetkezetünkben és szervezte a tagokat kilépésre. A párttagság azonban éber volt. A közeli napokban közgyűlést tartunk, ahol kizárjuk a kulákokat a szövetkezetből.” Először a gépállomás vezetősége javítsa meg a fegyelmet és azután követelje meg azt a traktoristáktól Boda János, az érsekvadkerti gépállomás kiváló traktoristája a következőket mondotta hozzászólásában: „A traktorosoknak meg kel! javítani a szántási munkát. De vájjon, hogy javítsuk meg, ha ide-oda utazgatással kell eltölteni a nap nagyobb részét, Ugyanis a gépállomásról kértünk éles ekevasat és azt a választ adták, hogy menjünk be magunk érte. Munkahelyünktől a gépállomás 20 kilométer távolságra van. Meg aztán hogyan végezzek én jó munkát, ha a gépállomás Igazgatója, még a mai napig . ’ sem fizette ki a jó cséplési eredményért járó prémiumot. I Gátolja a munkát az alkatrész- hiány is. Ha valamilyen alkatrészre van szükségünk, két napig kell utána járni, a főgépész nem segíti munkánkat megfelelően. Ahhoz, hogy mi jó munkát végezzünk, s a traktorosok munkafegyelme szilárd legyen, először a gépállomás vezetőségének kell megjavítani a munkát, a jegyeimet.”. Azon leszünk hogy az őszi i'etéstervel mielőbb teljesíthessük Pásztor Istvánná, a nógrád- megyeri Petőfi tsz tagja ezeket mondotta: „Sok baj van a gépállomással. Mi a múlt évben három tai- got küldtünk a gépállomásra traktoristának, hogy azok majd a mi szövetkezetünknek fognak szántani. Sajnos, nem küldték vissza őket. Rossz munkát vég ző traktoristákat küldött a gép állomás helyettük. Az idén azErdélyi Istvánná, a rimóci termelőcsoport problémáiról beszélt. A mi csoportunkban nem hagyták érvényesülni a szövet kezeti demokráciát. Önkényes- kedett az elnök. A vezetőség soEzután Kristóf István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja szólalt fel: „Engedjék meg, hogy egy pár szóval én is hozzájáruljak a tanácskozás sikeréhez. É tanácskozás az itt megjelent tszcs, járási, megyei ’, valamint pártveze- töknek igen komoly kötelezettséget jelent. Ebből vontuk le azt, hogy eddig a gyakorlatban hogyan lett a párt politikája végrehajtva a csoportoknál. Ha ezt mi nem érezzük kellő felelő seggel, akkor nem leszünk képesek arra, hogy a politikai irányt továbbra is megvalósíthassuk a gyakorlati életben. Kél kérdés most a legfontosabb előttünk. Miből adódik, hogy a termelőcsoportok egy része fel akar bomlani, és el akarnak menni a tagok? Abból, hogy a tagság egy része nincs megelégedve, s az, hogy nincsenek megelégedve, mutatja, hogy mi komoly hibákat követtünk el. Azonban ezek nem olyan hibák, hogy mi ezt ne lennénk képesek kijavítani. Megvan minden lehetőségünk arra, hogy ezt kiA másik fontos kérdés az, hogy az egész magyar nép azt várja a termelőcsoportoktól, hogy az őszi mezőgazdasági munkát határidőre befejezzék és jobban, mint az ezt megelőző évben. Az aratás nem akkor kezdődik, amikor belevágják a kaszát, hanem amikor a magot elvetik. Tehát a legfontosabb kérdés az őszi mezőgazdasági munkák elvégzése. Most, akik itt vannak, kötelesek beszámolni erről azoknak, akik elküldték őket erre a tanácskozásra. A tán mi is a sarkunkra álltunk Elejét vettük a hibának. Ennek eredményeképpen már elvetettünk 20 hold őszi- árpát, 10 hold rozsot. 4 hold őszikeveréket, 12 hold bíborherét. Azon leszünk, hogy az őszi vetéstervet mielőbb teljesítetik." Kitartunk a szövetkezet mellett Ruzsinszki József, n- pilinyi Dózsa tsz tagjai nevében szólalt fel: „A felfejlődéskor 10—15 klipre, kulák bekerült a szövetkezetbe. A nyáron hátráltatták a munkát, most meg fe! akarták oszlatni a szövetkezetei. Aláírásokat gyűjtöttek. A kilépési íven még a halottak nevei is szerepeltek. De mi nem hagyjuk a szövetkezetünket. 55-en vagyunk tagok, akik kitartunk a szövetkezet mellett. Kérjük a földművelésügyi minisztériumot, engedélyezze továbbra is működésünket, mert mi nem engedjük tovább érvényesülni az ellenség romboló munkáját." sem tartott beszámolót. A dolgozók nem tudták, hányadán állnak, miért dolgoznak. Ezért kizártük az elnököt a szövetkezetből. javítsuk és magasabb színvonalra emeljük mezőgazdaságunkat, termelőcsoportjainkat. Tehát amíg mi nem tudjuk megteremteni, hogy a termelöcsoportok- ban a tagok bőségben tudjanak élni, addig elégedetlenek is 'esznek a dolgozók. Ezt nekünk felelősséggel kell látnunk a párt vezetésével, megyei irányításon keresztül le a tszcs-ig. A tanácskozásból komoly tanulságokat lehet levonni. Azonban, ahogy az elvtársak beszámoltak, nem olyan hibákkal állunk szemben, amelyeket ne tudnánk kiküszöbölni. Nem bürokratikus munka kelt most. hanem konkrét intézkedés. A megyei tanácsnak olyan hathatós segítséget kell adni a termelő- csoportok felé, amit a termelő- csoportok közvetlenül érézzenck meg. Ezt várja tőlük a tagság is. Vagy rosszabb, vagy jobb lesz a helyzet. Ha rosszabb lesz, nem lehet agitálni, mert úgyis kitépnek. Fia jobb lesz, ki sem lehet őket zavarni a szövetkezetből. Kezünkben van a megoldás kulcsa, s rajtunk függ, hogyan fordítsuk meg a zárban. dolgozó nép jólétét csak úgy tudjuk megvalósítani, ha mindig azon gondolkozunk, hogy mindig többet és többet termeljünk. s a föld mindig többet adjon, többet adjon 1954-ben, mint 1953-ban adott. Ezt be is kell bizonyítani a tagságnak a jóléten, és a megelégedettségen keresztül. Ha így irányítjuk ter- melőcsoportjainkat, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a párt célkitűzéseit meg fogjuk valósítani és így végezhetünk jó és sikeres munkát.” A kiskirályoskodó elnököt kizártuk a szövetkezetből A legfontosabb feladat az őszi mezőgazdasági munkák határidőre való befejezése Haladéktalanul cseréljük ki a vetőmagot A párt és a kormány ebben az évben ismét nagymennyiségű nemesített ősziárpa., rozs és őszibúza vetőmagot juttat szabványminőségű cseregabona ellenében a termelőszövetkezeteknek és az egyéni termelőknek. A minőségi vetőmag a cserére kijelölt községekbe megérkezett és cserére vár. Azokban a községekben, ahol a községi tanácsok felismerték a minőségi vetőmagcserének jelentőségét, a- dolgozó parasztsággal együtt, a. megérkezett vetőmagot 100 százalékig kicserélték, mint pl. örhalom, Hu- gyag, Magyarnándor községek, ben. Ellenben nem ez a: helyzet Mátraszöllős, Pásztó, Ságujfalu és több . községekben, ahol a községi tanácsok nem fordítanak gondot a minőségi vetőmag kicserélésére. Ne halogassuk a vetőmagcse- rét, mert ezzel a vetést késleltetjük. Ne várakozzunk egyetlen napig sem a vetőmagoserével, mert minden halogatás ai vetés késedelmével és a termés csökkenésével jár. A csere elmulasztása pedig ugyancsak gyengébb terméssel fizet azoknak a maradi termelőknek, akik azt állítják, hogy az ő saját szokvány vetőmagjuk i»s van olyan jó mint a minőségi vetőmag. Minőségi vetőmag több termés, aki minőségi vetőmagot vet, 2— 3 mázsával többet arat, ezt bizonyítja a pásztói Szabadság termelőszövetkezet eredménye, amely minőségi velőmag után kát. holdanként az idén 18 mázsa terméseredményt takarított be. Hoílósi József A DISZ megyei nagyaktíva értekezlete A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Nógrádmegyei Bizottsága szeptember 26 án nagyaktíva értekezletet hívott össze, amelyen megbeszélték az ifjúság előtt láltá feladatok megvalósítását. Értékeltek az eddigi munkájukat, a vezetés színvonalát, a MDP Központi Vezetőség 1953 június 27—28-i határozata tükrében. Az értekezleten 80 fiatal vett részt. Az értekez'eten elhangzott besza- mo’óra, hozzászólásokra és annak értékelésére lapunk legközelebbi számában visszatérünk.
