Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)

1953-09-26 / 77. szám

SZABAD AeGRAB 1953 szeptember 26. Épülő, szépülő megyénk Két éve már, hogy Lackó Géza Katalin-bányaüzem vájára Nagybátony bányaváros egyik szép tiszta lakásában lakik. Bol­dogan él családjával, 8 éves Irénke és 4 éves Valisa kislányá­val és feleségével. Lackó Géza vájár a termelés frontján meg­állja a helyét. Már három vándorzászló hirdeti, hogy eredmé­nyesein küzdött a terv túlteljesítéséért. Szeptember 6-án a bá­nyásznapon is 1700 forint hűségjutalmat kapott, havi keresete 1400 forint. így bőségesen jut élelemre és ruházkodásra. A hű­ségjutalomból a két kislánynak téli ruhákat, feleségének pedig télikabátot és gumicsizmát vásárolt. Az árleszállítást Lackó elv­társ családja its nagy örömmel fogadta, s kiszámolták, hogy ha­vonta 200—250 forint fölöslegük marad. Ezt az összeget — mint mondották — összegyűjtik és Lackó elvtársnak egy ünneplő ru­hát vásárolnak. Közel négy éve, hogy a Salgótarjáni Tűzhelygyár gépesített öntödéjének építését megkezdték. Ezidáig már 22 millió 590 ezer forint beruházás felhasználásával vált könnyebbé az öntők mun­kája. A gépesítés még nem fejeződött be. 1954-ben háromv milliószázezer forintos beruházással rázórostát, az alagsorban két gumiszalagot, elszívó berendezéseket és görgősorokat sze­relnek be. Ezenkívül a gumiszalag meghajtásához még egy mo­tort tartalékolnak. Néphadsereg napja Salgótarjánban Nagy lelkesedéssel készülnek a néphadsereg napjának meg­ünneplésére a salgótarjáni ala­kulat katonái is. Vasárnap dél­után 4 órakor a szovjet emlék­mű megkoszorúzásával veszi kezdetét az ünnepség. Majd Szirmai Barnabás mond ünnepi beszédet és a szovjet hősök em­lékműve előtt elvonul a katonai díszegység. Este az acélgyári kultúrte­remben Barta Ferenc főhadnagy a pákozdi csata győzelméről és a néphadsereg napjának jelen­tőségéről beszél, majd utána kultúrműsor lesz. melyen részt- vesznek a város nagyüzemeinek és szervezeteinek ku-1 túrcsoport­jai. A kultúrműsort tánc zárja be. A néphadsereg napjának har­madik évfordulóján az alakulat díszebédet ad, melyre meghívja a nagyüzemek legkAálóbb mun­kásait. sztahanovistáit is. (F. G.) Ki 6VES kisiI31H törött üvegbe esett. Az üveg mély sebet vá­gott iábán és ömlött belőle a vér. Mivel a községben orvos nincs, a védőnőhöz ment, hogy beköttesse vérző lábát. A védő­nő azt mondta e gyermeknek, menjen csak a rendelőhöz, majd ő is megy azonnal utána és beköti a lábát. Egy óra múl va körülbelül én is meghallot­tam az esetet és mint anya megijedtem. Mentem, hogy megnézem a fiamat. A fiam még akkor is az utcán állt vértől maszatosan, a sebből még folydogált a vér, de a lá­ba még nem volt bekötözve. Én is elmentem hát a védőnő­höz és megkértem őt, hogy jöjjön, kösse be a sebet. De a védőnő, úgy nyilatkozott, hogy a részére kiszabott idő után nem is volna köteles be­kötni. Ráadásul még gorom­bán azt mondta, jöjjön helyet­tem mosni és akkor bekötözöm a gyerek lábát. Azt ja­vaslom a védőnőnek, hogy máskor hasonló eseteknél sür gősen nyújtson segítséget. Balogh Gézáné Zagyvaróna A Szabad lüógrád 1953 szep­tember 8-i száma „Szót ké­rünk” rovatában arról írt. hogy Mede Margit augusztus 27-én az esti órákban becsengetett a gyógyszertárba két darab asz­pirinért A kért gyógyszert ki­adtam azzal, hogy a gyógy­szertár éjjeli szolgálata sürgős esetben áll a beteg rendelkezé­sére. Ajánlottam, hogy két-há- rom darab aszpirint tartson ott­hon, ezzel saját magát és a gyógyszerészt egyaránt megkí­méli a felesleges fáradozástól. Mede Margit helyesen állapítja meg, hogy a dolgozók pihen­ten, friss erővel fogjanak mun­kához. Ez a gyógyszerészre is vonatkozik, aki napi 8 órai munka után éjjeli szolgálatot tart, majd utána közvetlenül újabb 8 órát dolgozik. Egé­szen természetes, hogy ha sür­gős segítségről van szó, a gyógyszerész éjjel is dolgozik, rendelkezésre áll. Gondolni kell arra, hogy a gyógyszerészt is mentesítsük a felesleges megterheléstől. Dr. Malmos Istvánná gyó gyszerész Salgótarján * A szerkesztőségtől: A levél íróiának igaza van ab­ban, hogy a gyógyszerész szá­mára is szükség van a pihe­nésre. Azonban. mint kiderült, sem a gyógyszertár dolgozói, sem a megyei gyógyszertár vállalat nem törődtek megfelelően azzal a prob­lémájukkal, hogy az éjszakai órákban csak valóban sürgős ese­tek miatt keressék fel a gyógyszer- tárat. Mede Margit levele arra figyelmeztet, hogy ezen a téren van mit tenni, a gyógyszertár vál­lalat vonja le azt a következtetést, hogy a megye dolgozóival széles­körben ismertesse ezt. Ez annál is inkább fontos, mert ilyen irányú kéréssel a gyógyszertár dolgozói Is fordultak már a vállalat vezetősége felé. OOOOCXXXXXXXXTOOOOOOOOOCXDOCXDOCOOOOCXXXXXXXXXXXXXXiOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOCXXiOOOOOOOtXJCXXX^JO' XXJCXJ COOOOOOCXX)OOOOOOCXXX)CCOOOOOO<X)OOOCOOOOOOOOOCOOOOOOOOOC A béke hadserege ,,A haza védelme a Ma­gyar Népköztársaság min­den polgárának szent köte lessége." (A Magyar Népköz- társaság Alkotmányának 61. szakasza.) Egy nap választ el bennün­ket a magyar néphadsereg nap­jától. És valahogy úgy van vele az ember, hogy az ilyen jeles napok előtt önkéntelenül végig­fut az ember agyán a múlt idők emléke is. Gyermekkorom nagy élménye volt nagyapám obsitja. Őrizte a földes szobában a fiókos szekrény fölött a falon, s vala­hányszor nála voltam, mindig azt nézegettem. Nem tudtam betelni a cifrarajzú különös pa­pirossal. Az idő, a pergő évek eltakarták azután az obsitost, de most ismét eszembe jutott. Nagyapám közös huszár volt. Nem is tudom, hogy a monar­chia melyik táján szolgált, hány évi németnyelvű kínzás után ju­tott ehhez a papiroshoz. Egy darabig eltöprengíem rajta. És most, amikor a nép­hadseregre gondolok, mindjárt jön a következtetés: meg volt a magyar nép akkor is, volt hadsereg is, de ez a kettő, a nép és a hadsereg sohasem ke­rült egymás mellé. Nyugodtan kimondhatjuk: szemben állottak egymással. Negyvennyolcas szabadság­harcok után gyászos volt az ország sorsa és megyénk sem maradt ki belőle. Mindig elvit­ték innen is a fiatalokat, de nem oda, ahová a nép, az or­szág érdeke kívánta, hanem ahová a sokszor recsegő Habs- burg-trón követelte. Lakáj min­dig akadt, aki nemzetiszínü kö­rítést adott ennek a nemzet­csúfolásnak. A proletárdiktatúra jelentett ebben változást. A Munkástanács felhívására 1919 május első napjaiban 90.000 munkás lépett be a Magyar Vöröshadseregbe. Salgótarján történelmének legszebb napjai voltak ezek, hiszen Rákosi eív- társ vezetésével itt állította meg ez a hadsereg a cseh imperia­lizmus csapatait. A csapatok zömét a nógrádi bányászok al­kották, akik magukévá tették a kommunisták álláspontját és a négyéves háború után is szív- vel-lélekkel állottak a fiatal Tanácsköztársaság megmenté­sének szolgálatában. Ezután ismét fekete napok kö­vetkeztek. A régivel szemben csak annyival változott a- hely­zet, hogy Horthyék nem hur­colták békében idegen földre a magyar fiúkat, de a háborúban ismét csak idegen célért ömlött a magyar vér. Uj kor kellett, amely gyöke­rében változtatta meg a múl­tat, ahhoz, hogy végre magyar hadsereg, néphadsereg alakul­hasson. Nem a semmiből lett. Ki ne emelékeznék közülünk 1944 szomorú őszére és ezek­ben a vigasztalan napokban a karancslejtősaknai bányászok bátor kiállására. Monostori Já­nos ellenállást szervezett. Nem ijedtek meg a német gépfegyve­rektől, kiálltak a magyar ügy mellett. Ezt az egvet említem, mert hozzánk tarjániakhoz, nógrádiakhoz ez ál! a legköze­lebb. És hány karanoslejtős volt a megyében, az országban? Mi az oka annak, hogy ezek a maréknyi csoportok annyi borsot tudnak törni az ön telt német fasizmus orra alá? Egy­szerű a magyarázat. Valameny- nyien a cHgozó nép gyerme­kei voltak, hús a húsából; vér ai véréből, maga volt a legyőz­hetetlen nép. Felszabadulásunk első évei nem voltak alkalmasak arra, hogy a honvédség, a hadsereg kérése előtérbe kerüljön. Gazda­sági helyzetünk okozta óriási rombolások, az infláció súlyos napjai olyan helyzetet teremtet­tek, amely nem tudott erre a célra megfelelő anyagi eszközt előállítani. Mi tette szükségessé az új magyar hadsereg megteremté­sét? Rákosi elvtárs szavait idé­zem: „Parancsolóan megkövetel­te az a körülmény, hogy nem­zetközi viszonylatban egyre vi­lágosabban kirajzolódott az im­perialista reakció és a fasizmus feltámasztásának veszélye. A magyar demokrácia természete­sen békét akar, de egy fegy­vertelen ország egyenes báto­rítás az imperialista támadók számára, s arra, hogy hazánk függetlenségét és önállóságát veszélyeztesse.” 1948 november 3-án mondotta ezeket a szava­kat Rákosi elvtárs és mindjárt megfogalmazta a feladatokat is: „Védi a magyar dolgozók érde­keit, hazánk függetlenségét és egyben megadja országunknak azt a katonai súlyt, ami hazánk nemzetközi jelentőségét fokoz­za." Pótolni kellett tehát há­rom esztendő mulasztásait és „olyan honvédséget kellett szer­vezni, melynek legénységét és tisztikarát a magyar munkások, parasztok és haladó értelmisé­giek legjobbjai alkotják. A hon­védség tehát fiatal demokrá­ciánk legjobb iskolája, egyben békénk, boldogulásunk, felvi­rágzásunk fegyelmezett, öntu­datos őre lett." Ezekből a sza­vakból már világossá vált, hogy a néphadsereg szellemében gyö­keres változás állott be. A hon­véd nem az a semmibe vett „baka” volt már, mint a közös, vagy Horthy-hadseregben. A néphadseregünkben megvalósul­tak Petőfi szavai: „Tiszteljétek a közkatonákat, nagyobbak ők, mint a hadvezérek." Ahogy megváltozott a legény­ség szelleme, ugyanúgy válto­zott a tisztikar is. A tiszti pá­lya most már nem családi örök­ség lett, amely apáról fiúra száll, hanem népünk legjobb­jai kerültek oda. Ki tudná felsorolni, hogy me­gyénk üzemeiből és dolgozó pa­rasztjai közül hányán vannak ma a néphadseregben felelős tiszti beosztásban. Monostori János, a karancslejtősi ellen­állás szervezője ma ezredes. Tőzsér elvtárs Mátranovákról a honvédelmi minisztériumban őr­nagy. Folytathatnánk a felsoro­lást. Egy a lényeg, ezeknek az új tiszteknek, bármilyen magas beosztásban vannak is, más a viszonya a legénységhez és ma­gához a dolgozó néphez. Az elmúlt hónapokban Mátra- novákon jártam. Szemtanúja voltam, amikor Tőzsér elvtárs szabadságáról szotgálattételre visszautazott. Számosán elkísér­ték az állomásra. Nemcsak ro­konok, hanem a régi munkatár­sai, barátok is. Mindegyikhez ugyanolyan volt, mint pár év­vel ezelőtt, amikor elkerült kö­zülük. Ugyanúgy érdekelték a község, az üzem problémái és az emberek sorsa, mint mikor közöttük állt. Isko a lett a néphadsereg, az ember leg­szebb tulajdonságait hozza fel­színre. Olyan lett tehát nép­hadseregünk, amely ma már méltó utóda azoknak a legjobb magyar katonáknak, hősöknek, akik Rákóczi, Kossuth táborá­ban, zászlóik alatt olyan sokat véreztek a magyar szabadságért. Igen, akkor csak véreztek, mert a kedvezőtlen politikai viszonyok, a nemzetközi helyzet következtében elbukott mindkét szabadságharc. Ma azonban más a helyzet. Népünk tagja a 800 milliós hatalmas béketábor- nak. Hadseregünk tehát a béke hadserege, mert népünk semmit sem óhajt annyira, mint a te­remtő békét. De Rákosi elviárs szavai szerinti „Azt is tudja, hogy a békét nem elég óhajta­ni, a békéért harcolni is kell, a békét meg is kell védeni.” Erre a feladatra pedig fegyel. mezettségében és ereje biztos tudatában mindenkor készen ál! a magyar néphadsereg. (Molnár Jenő') • Ne csak a labdarúgással törődjenek a pásztói sportkörben Nógrád megyének egyik legnagyobb föídművesszövetkezeti sportköre a Pásztói VM. Ez a sportkör igen szép eredményeket mondhat magáénak. Az elmúlt évben labdarúgó szakosztálya a járási bajnokságot nverte meg és ígv az 1953 as évben már a megyei labdarúgó bajnokságban szerepel — várakozáson felüli eredményekkel. Kü­lönösen örvendetes az a tény. hogv a csapat fiatalokból, nagyobbrészt ifik­ből áll. Tari. Veres. Tóth és a töb­biek a megyei ifjúsági válogatott erősséget. De a sportkör ifi csapata is kitünően szerepel. Az a-lig 15 éves fiúk az ifi bajnokságban a kistere- nyeiek után második helyen állanak. Abban, hogy a pásztói sportkör ilyen szépen szerepel a labdarúgó vonalon, nagy része van Kovács Já­nos edzőjüknek, aki igen komolyan foglalkozik a rábízott sportolókkal. De nemcsak a sportolókat oktatja, hanem egy-egv értekezleten szól a meghívott szurkolókhoz is, akiket a sportszerű viselkedésre, a sportszerű bíztatásra oktatja. Elmondhatjuk, hogy sikerrel. Pásztó dolgozói igen szeretik a a sportot hiszen egv-egy mérkőzésen 1500—2000 néző nem ritkaság. Itt az­után kell is a nevelés. A Pásztói VM -nek van még asztali- tenisz Szakosztálya és motoros szak­osztálya is. Az előbbi szakosztály nem igen szokott versenyen részt- venni. Az utóbbi már eredményesebb, hiszen a megyei versenyek alkalmá­val több ízben végeztek a harmadik helyen a pásztói versenyzők, sőt az országos motoros versenyen a 125 kc-es motorjával Szaíva a 6. helyen végzett. A szép eredmények mellett azonban vannak hibák is á pásztói sportkör­nél. Mégpedig az. hogy a legnagyobb gondot a labdarúgásra fordítják. Kétségkívül a legnépszerűbb a labda­rúgás, de igen sokan vannak a köz­ségben, akik pl. atletizálni szeret­nek vagy röplabdázni, tornázni, kosa­razni. sőt olyannal is beszéltünk, aki az ökölvívást szeretné űzni. Ezek a sportágak azonban még hiányoznak a pásztói sportkörnél. Van ugyan atlétikai verseny, ahol a labdarúgók közül Borbás II. Tari Tóth, Veres és még néhány labdarúgó versenyeznek, de hiányzik még a község dolgozói­nak nhgy rétege, különösen a női versenyzők. Női versenyzőket Pász_ tón csak a középiskolások vonalán találhatunk, mint pl. Uhlár Ilona, aki jelenleg a falusi szpártákiád or­szágos döntőjén Budapesten képviseli Nógrádmegye színeit. Vagy Sidi Ki ára, aki szintén szép eredményeket ér el. Megyénkben idáig a pásztói járás teljesítette legjobban MHK tervét, Jóval 100 százalékon felül. Azonban ez nem mondható el a járás székhe­lyéről, Pásztóról. Itt még csak 90 százalék körül vannak. Ennek az az oka, hogy a Pásztói VM sportolói és vezetői nem adnak meg minden se­gítséget a község dolgozóinak az MHK vonalon. Amikor az MHK-ra jelentkezettek kimennek a pályára, segítenek nekik a sportolók, de nem igen veszik ki részüket a szervezés­ből. az MHK népszerűsítéséből. Ez pedig hiba. Azon kell lenni a Pász­tói VM vezetőségének, hogy minél előbb alakítsák meg az atlétikai szak­osztályt, a röplabdaszakosztályt, az ökölvívó szakosztályt, hogy a köz­ség dolgozóinak még nagyobb töme­gét tudják bevonni a sportba. Még jobban ki kell venni részüket az MHK szervezési munkából és még nagyobb segítséget kell nyújtani az MHK-ra jelentkezetteknek az elő­készületekben és a próbázásokon. Ha ezeket a hiányosságokat kikü­szöbölik a pásztóiak, akkor az eddi­ginél is jobb eredményeket mondhat­nak magukénak. — gór — Sport sorokban A NŐ! KOSÁRLABDA CSAPAT GYŐZÖTT. A FÉRFI KIKAPOTT EGERBEN. Egerben szabadtéri pályán kerüli megrendezésre a Heves—Nógrád kosárlabda válogatott mérkőzés. Mindkét csapat meglehetős lámpaláz­zal küzdött a mérkőzés elején. A női csapat az első öt perc után foko­zatosan elhúzott ellenfelétől. A fér­fiak az első félidőben határozottan balszerencsével játszottak, amelyhez hozzájárult a játékosok egymásközti megnemértése. Eredmények: Női; Nógrád—Heves válogatott 53:27 (36:9). Nógrád: Babják, Kocsis, Kátai O., Kátai M., Parádi( Dombi), Kosárdobók: Babják 24, Parádi 11, Kocsis 8. Kátai M. 6 Kátai O., 4. A nógrádi csapat az első percektől jobban játszott ellenfelénél. Különö­sen az első félidőben szép összjáték- kal hívták magukra a közönség figyelmét. Szünet után látszólag csökkentettek az iramból, de így is fölényes győzelmet arattak. Jó: Bab ják (mezőny legjobbja), Parádi, Ko csis. Férfi: Heves—Nógrád 65:52 (43:20). Nógrád: Kőbán, Csatlós, Kovács, Bérezés, Mártinké, (Dancsák, Tátrái, BiróJ,. Az első félidőben tervszerűt- lenül játszott a nógrádi csapat. A fiatalok nem tudtak teljes egészében beilleszkedni a csapatba. Ez okozta a hevesiek nagyobbarányú elhúzását. Fordulás után már lényegesen job­ban játszottak a nógrádiak, többször zavarba hozták ellenfelüket. Jellemző a második félidőre az. hogy ebben a részben 32:18 volt az eredmény Nóg­rád javára. Jók: Csatlós, Kőbán, Bérezés. viszont vesztett ellene, örvendetes t Salgótarjánban is járt Kotov nagy­mester formajavulása. A következőkben közöljük a 4. for­duló Szmiszlov—Stahlberg játszmá­ját, mint egyik legérdekesebb ver­senyeredményt. Francia védelem. 1. e4, e6, 2. d4, d5 3. Hc3, Hf6 4. Fg5, de 5. He4:, Fe7 (ez a Rubinstein-féle szisztéma a legszolidabb, kizárja a különféle csapdákat mindkét fél ré­széről.) 6. Ff6, Ff6: 7. Hf3, Hd7 8. Fc4. 0—0 9. Ve2, Hb6? (9 . . c5v a helyén­való. a szöveglépés szabadkezet en­ged a világosnak a középen.) 10. Fb3. Fd7 11. 0—0, Ve7 12. Bíel, Bad8 13. Badl, Fa4 14. Fa4:, Ha4 15. Vb5, Hb6 i6. c4, c6 16. Vb3, Vc7? sötét nyomottan áll és ezért a király­állás felszakítása végzetes. Sokkal jobb ; volt 17. . . Bd7, ami ezt a fe­nyegetést elhárította volna.) 18. Hf6:, gf 19. Ve3, Kg7 20. He5! (ez a szép tisztáldozat a sötét hibák bünhő- dése. Ütni nem lehet 20 . . . fe 21. Vg5, Kh8 22. Vf6f, Kg8 23. BeS miatt. 20... Bg8-ra viszont 21. Vg3 nyer, mert király lépésre az e5-ön álló huszár sakkal ugrik el s a vezér c7-en hullik.) 20... Ve7 21. Hg4, Bg8 22. Hh6, Vc7 (Bge8 ra Hf5 még előnyösebb) 23. Hg8, Bg8: 24 b3, Hh8 25. Vh6, Bg6 26. Vh4, Hd7 27. Be3, Va5 28. Bh3, Hf8 29. Bg3, Va2: 30. Bg6, Hg6: 31. Vf6:t, Kg8 32. Vf3, Vc2 33. Vd3 és sötét feladta. Nagy. mesterek között ritka gyors agyon, ütés. HEVES—NÓGRÁD TEKE VÁLOGATOTT. Az acélárugyár Vasas pályán ke­rült sorra a Heves—Nógrád megye válogatott nagygolyós teke versenye. Ezen a nógrádi csapat a várakozá­son alul szerepelt. Eredmények: Heves—Nógrád 3049— 2995 fa. Egyénileg 1. Lukács (H) 411 fa.2. Auth (N) 409, 3. Lantos (N) 402, 4. Molnár (H) 395, 5. Kecske­méti (H) 392. 6 Auth A. (N) 388. A nógrádi csapatban különösen a két utolsó dobó maradt alul szokott teljesítményénél. ZP. ÉPÍTŐK NYERTÉK A KÍSGOLYÓS „BÉKE KUPÁT”. A zagyvapálfalvai üveggyárban rendezték az 1953. évi kisgolyós ..Béke Kupa” küzdelmeket. Az idei védő a Zpálfalvai Építők csapat lett 1604 fával, míg a másodig helyet a Salg. Vasas szerezte meg 1302 fával. Egyénileg: 1. ifj. Garádi 250 fa. 2. Csarba S. Vasas 234. 3. Szeberényi József 222. SZMISZLOV VEZET A SAKK­VILÁGBAJNOKSÁG VERSENYÉN. A Svájcban folyó sakkvilágbajnok, jelöltek versenyén a 11. forduló után Szmiszlov szovjet nagymester bizto­san vezet. Szmiszlov már 1948-ban megmutatta erejét, a hágai és moszk­vai világbajnoki versenyeken ugyanis Botvinnik mögött a 2. helyen végzett, megelőzve Kérést, Reshevszkvt és az exvilágbainok Euwet. Mostani ered­ménye mégis meglepetés, mert a ki­váló zongoraművész sakkozót eddig úgy ismerték, mint aki elidegeskedi az első helyet s csak akkor félelme­tes erejű, ha már semmi esélye a bajnokságra. Szmiszlov eddig min­den nagy nemzetközi versenyen: Ve­lencében: A Maróczy versenyen. Gro- ningenben. stb. az élmezőnyben vég­zett. de most a világ legerősebb sakkozói között folyó küzdelemben tartott 1 helye óriási teljesítmény. A hazánk színeit képviselő Szabó nagymester rossz rajt után váltakozó eredménnyel versenyez. Legnagyobb hibája az egyenetlen, rapszodikus iá- ték és az erősebbekkel szembeni tü­relmetlenség Tavaly Kereszt, a szov­jetunió többszörös ba ínokát kétszer verte meg. a mostani versenyben HELYESBÍTÉS Lapunk szeptember 23-i szá* mában a „Szakszervezeti bizab mi választások elé” című cikk­ben azt írtnk, hogy szeptember 15. és október 10-e között az építőipar és a MEDOSZ szak* szervezetekhez tartozó üzemek­ben bizalmi választásokat tarta­nak. Helyesen írva: szeptember 15. és október 10-e között az építőipar és a MEDOSZ szak­szervezetekhez tartozó üzemek kivételével bizalmi választásokat tartanak. Traktorszerelőket keres a Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat Balas­sagyarmaton. Május 1-utca 83. számú ház fele­részben eladó, bővebbet a helyszí­nen. Értesítjük a dolgozó közönséget, hogy az I. osztályú szabóságunk mellett II. osztályút is indítunk ok­tóber 1-től, amire rendelést már a mai naptól kezdve felveszünk. Salgó­tarján. Szabadsájí-tér 3. szám alatt. SZABAD NÓGRÁD Az MDP Nóqrádmeqyel Párt- bizotítsáqának lapja Felelős kiadó: Haidü József Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salcrótarlán Rákóczl-u 92. TYúefon: felelős szerkesztő 36 ’oarf mezőgazdasági és kultúrrovat 52. ki ad óh1 vata.) 436 Szikra lapnyomda Budapest. Rökk Szilárd-utca 6. t. Kulcsár Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom