Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)

1953-09-30 / 78. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZQBflD NÓGRÖD 1 "AA Dp NÓG RÁC M\ EGYE 1 PÁRTBIZOTTS. ÁGÁNAK LAPJA 1 IX. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 SZEPTEMBER 30. Bányászaink felelősség© a negyedik negyedévi és évi terv teljesítéséért A Romhányi Cserépkályha- gyárban elkészü't új műhely egészségesebbé és könnyebbé teszi a dolgozók munkáját. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt az első fél­éves terv teljesítésében ragyogó eredményt ért el. A szénbányászat összes dolgozóinak jó mun­káját tükrözi az a 24.000 tonna szén, amelyet féléves tervükön felül adtak népgazdaságunknak. Ezt a sikert az biztosította, hogy a fizikai, mű­szaki és szellemi dolgozók egységes akarattal harcoltak a győzelem kivívásáért, de igen jó hatással volt a termelésre 0 párt- és szakszerve­zetek politikai, felvilágosító és versenyszervező munkája. A harmadik negyedévben azonban visszaesett a szervező és irányitó munka színvonala. Ezt igazolják azok ai számok is, amelyek a havi ter­vek teljesítését mutatják. Például júliusban 89,8, augusztusban 95.4, szeptember 28-ig pedig mindősze 92,4 százalékra teljesítették az elő­irányzott havi tervet. így a harmadik negyed­évben több mint 25.000 fonna szén a lemaradás. Ez a nagyarányú visszaesés annak tudható he, hogy üzemeinkben az első félév után meg­lazult a fegyelem, visszaesett a versenylendület, nem volt kielégítő a versenynyilvánosság de a politikai felvilágosító munka és a műszaki irá­nyítás tekintetében is lazaság állott be. Egyes pártszervezetek Nagy Imre elvtárs beszéde után tétlenül állottak és csak Rákosi elvtársnak a budapesti aktívaértekezleten mondott beszéde rázta fel őket aiéltságukból. Ezt az időt bánya­üzemeinkben is felhasználta az ellenség és igye­kezett 0 munkafegyelem területén rossz hangu­latot teremteni, aminek következtében a harma­dik negyedévben mintegy 3800 műszak esett ki a termelésből az igazolatlan műszakmulasztás intett. Ha az igazolatlan kieső műszakok szá­mát csak ai földalatti teljesítménnyel szorozzuk be, több mint 5000 tonna szén veszteséget je­lent. Tervteljesítésünket gátolta még az is, hogy üzemeink nem tartották be a tervszerű üdülte­tést, s így naponként 142, de sok esetben még 280 fővel is túllépték a keretet Pártszervezeteink nem figyeltek fel arra sem. hogy 0 minőség te­rén 1.4 százalékkal túlléptük a megtűrt palatar- tátimat. Nem hívták fel a szakszervezet és a műszaki vezetők figyelmét arra, hogy többet foglalkozzanak a sztahanovistákkal, azok elosz­tásával. A munkaerő tervszerűtlen elosztása kö­vetkeztében bányászaik több, mint 50 száza­léka 100 százalékon alul teljesít. Nem foglalkoz­tak megfelelően a csapatvezetőkkel, a műszaki középkáderekkel. Ezek részére nem tartották meg havonként az értekezleteket és műszaki megbeszéléseket. Pártszervezeteink nem állítot­tak magasabb követelményeket a kommunista csapatvezetők és a műszaki középkáderek elé. Egyes helyeken, mint Kánváson, eltűrték azt, hogy a középkáderek felületes, nemtörődöm munkát végezzenek és azokat nem vonták fele­lősségre hanyag munkájukért. Szénbányáink termelésében még jelenleg is érezhető, hogy a vezetők az első félévben a min­denáron való tervteljesítésre törekedtek és elha­nyagolták a fenntartási munkálatokat. Ez külö­nösen megmutatkozik a tiribesi és a kisterenvei üzemeknél. Újlakon például az egyik szállító- vágat olyan rossz állapotban van, hogy két em­bernek kell a csillézést végezni, ahol azelőtt egy dolgozó is elhordta a megrakott csilléket. Az olyan szállítás, amikor egy dolgozó elölről húz­za, a másik hátulról tolja a csilléket, munka- védelmi szempontból is megengedhetetlen. Mű­szaki vezetőink nem törekedtek a fronthomlok- hosszak és a frontfejtések számának növelésére, amely a termelés és a termelékenység növekedé sét van hivatva szolgálni. Nem tettek tehát ele­get a szakmai tervben vállalt kötelezettségek végrehajtásának. Ahhoz, hogy a kormányprogrammban lefekte­tett terv-szerű életszínvonalemelkedést és az ezt elősegítő negyedik negyedéves feszített tervün két végre tudjuk hajtani, minden eddiginél szer­vezettebb, lelkiismeretesebb és jobb munkára van szükség. Minden bányász dolgozónak tud­nia kell, hogy közeleg a tél és most már nem­csak az ipar része, hanem a> családi otthonok, is­kolák, kultúrházak és napköziotthonok melegé­nek az alapját is meg kell teremteni. Legyenek bányászaink tekintettel azokra, akik más in­tézményekben dolgoznak, vagy éppen kórházak­ban fekszenek betegen. A kormányprogramm valóraváltása érdekében tehát nemcsak teljesíteni, hanem napról napra túl kell szárnyalni az előirányzott tervet. Ehhez ke­mény és határozott tettekre van szükség. Bá­nyászaink megoldottak már nagyobb feladato­kat is. Az év elején közel 30.000 tonna- lemara­dásunk volt és 0 félévre nemcsak törlesztették az adósságot, hanem mintegy 24.000 tonna szénnel túl is teljesítették az első féléves tervet. Mindenekelőtt arra van tehát szükség, hogy fellendítsük és élővé tegyük a szocialista mun­kaversenyt. Ehhez igen jó agitációs anyagot ed a kormányprogramm, a már eddig megjelent minisztertanácsi határozatok, és azok a nagy­szerű célok, amelyek a boldog szocialista jövő építése mellett a jelent is szebbé, tartalmasabbá teszik. Céltudatos munkát kell végezniük bá­nyászainknak, s a versenylendület fokozásával egyidőben sürgősen meg kell javítani a verseny nyilvánosságát is, hogy dolgozóink naponta lás­sák, hol állnak tervük és felajánlásuk teljesíté­sével, hogyan tesznek eleget a kormánypro- grammból reájuk háruló feladatoknak. Meg kell szilárdítani üzemeinkben a munka­fegyelmet. Harcolni kell a fegyelmezetlenség minden megnyilvánulása ellen. Meg ke.l szün­tetni az igazolatlan műszakmulasztást és el kel! érni, hogy dolgozóink a termelés szolgálatába állítsák a rendelkezésükre álló 480 perc minden másodpercét. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy a kommunisták példamutatóan járjanak az élen. Jobban kell támaszkodni a csapatveze­tőkre és műszaki középkáderekre is. Ök azok, akik legtöbbet tehetnek a fegyelem megszilárdí­tásáért. Ne legyen egyetlen eset sem. hogy az igazolatlan hiányzót, vagy olyan fegyelmezetten dolgozót, aki munka közben elalszik, felelősség­re ne vonják. A szakszervezet a versenyszerve- zésnél, a menyiségi felajánlások mellett fordít­son nagyobb gondot a minőségre is. Ne csak a hónap végén, hanem a hónap közepén is ellen­őrizzék a Csapatok palaszázalékát és ahol hibák■ mutatkoznak, ott azonnal beszéljék még a csa­pat tagjaival a hibák kijavításának módját. Az üzemek vezetői biztosítsák a sztahanovis­ták szakmai továbbképzését és ne engedjék meg. hogy egy csapaton belül 3—4 sztahanovista dol­gozzon, míg a másik csapatban egyetlen szta­hanovista sincs. A munkaerőt úgy osszák el. hogy nrnden gyengébben termelő csapathoz ke­rüljön olyan dolgozó, aki munkamódszerének átadásával a terme'és fokozásához tudja segíte­ni a lemaradókat. Üzemeinkben tegyék rendsze­ressé a csapatvezetői értekezletet és ezekre hív­ják meg az olyan sztahanovistákat is, akiknek nincs közvetlen csapatvezető beosztásuk. Tegyék rendszeressé a műszaki értekezletek megtartá­sát is és a párttitkár jelenlétében jelöljék meg a Irhák kijavításának módját. A párttitkár je­lenléte annál is inkább fontos, mert i'yenkor részletében megismerheti az üzem problémáit és azok kijavítására mozgósítani tudja a párttag­ságot. Műszaki dolgozóink teremtsék meg a fizikai dolgozók számára azokat a feltételeket, ame­lyek e'ösegítik a tervek és vállalások túlteljesí­tését. A terv teljesítése mellett ne feledkezzenek meg az elővájási és feltárási tervek végrehaj­tásáról. Intézkedjenek az elhanvagolt szállító­vágatok sürgős rendbehozásáról, növeljék to­vább a széleshomlokú frontfejtések számát, mint 0 termeié« tokozásának egvik legbiztosabb állap­ját. A fizikai és műszaki dolgozók jó együttmű­ködése, az alulról jövő bírálatok és javaslatok meghailgatása nagy segítséget ad 0 termelési győzelmekhez. A negyedik negyedévi terv telje­sítéséhez és túlteljesítéséhez fizikai és műszaki dolgozóinknak megvan a rátermettségük és a széntermelés terén reájuk háruló feladatokat szilárd fegyelemmel, jó szervező és irányító munkával végre is tudják hajtani. Pintér László 0 megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője. A mimszUrtmáss intézkedései a tüzelőelldtás megjavításánv A minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a lakosság tüze őellatásával. Az eddigi in­tézkedések révén 1953-ban ősz- szesen mintegy 200.000 vagon szén, 36.000 vagon brikett és 78.000 vagon tűzifa áll a lakos­ság rendelkezésére, azaz. 70.000 vagonnal több szén, 6000 va­gonnal több brikett és 17.000 vagonnal több tűzifa, mint 1952-ben. A tüzelőmennyiség jelentős emelkedése ellenére a lakosság köréből számos indo­kolt panasz érkezett az illeté­kes szervekhez a tüze’.őel'.átás- sal és különösen a háztartási teén minőségével kapcsolatban. A minisztertanács » tüzelő- ellátás megjavítása érdekében további intézkedéseket tett. Utasította az illetékes minisz­tereket a háztartási 6zén minő­ségének lényeges megjavítá­sára. Csökkenteni kel: a szén portartalmút és gondoskodni kell arról, hogy a háztartási szenekbe a jövőben nehezen égő, magas hamulartalmú szén ne kerüljön. Ezáltal a háztar­tási szén kalóriatartalma emel­kedik és égési tulajdonságai jelentősen megjavulnak. Egyút- ta! meg kell gyorsítani a tüzelő házhozszá.lítását A minisztertanács utasította a bel- és külkereskedelmi mi­nisztert további tűzifa, brikett, valamint háztartási koksz beho­zatalára. A behozatal már meg­indult. Egyúttal utasította a földművelésügyi minisztert arra, hogy növelje az erdőkből ki­szállítandó fa mennyiségét. Végül a minisztertanács el­rendelte, hogy a lakosság szá­mára előirt tüzelőmennyiséget a népgazdaság összes egyéb szükségletét megelőzően kell biztosítani. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSÁNAK FELHÍVÁSA A NEGYEDIK BÉKEKÖLCSÖN JEGYZÉSÉRE Magyarország dolgozó népéhez! Felszabadult népünk atkotó ereje gyökeresen megváltoztatta országunk arculatát. A termelés­ben elért nagy eredményeink gazdagabba tették hazánkat, megerősítették népi demokra­tikus államunkat. Hazánk nem elmaradt ország többé, hanem fejlett ipari ország. Eredménye­inket a munkásosztály, a dolgo­zó parasztság, az értelmiség, egész népünk odaadó munkájá­nak köszönhetjük. A szocializ­mus építésének programmja nemcsak a jövő ragyogó távla­tait nyitotta meg népünk előtt, eredményeink lehetővé teszik, hogy népünk jólétét emeljük, a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségle­teit egyre inkább kielégíthessük. A kormány programén fának megvalósítása egész népünk osztatlan elismerését váltja ki és fokozza népünk munkalendü­letét. Azok az intézkedések, ame­lyek több mint tízezer fogyasztá­si cikk árának leszállításában, az áruk minőségének javításában jelentkeznek, amelyek jelentős kedvezményeket nyújtanak a mezőgazdasági lakosságnak, amelyek a lakásépítés pro- grammját valósítják meg, né­pünk mindennapi életét szebbé és boldogabbá teszik. Eredményeink eléréséhez je- IerPiősen hozzájárult az a több- ezermlllió forint, amelyet do'go- zó népünk népgazdaságunk fej­lesztésére kölcsön jegyzéssel bo­csátott eddig az állam rendelke­zésére. A kormány programmja is b'zonyitéka annak, hogy- az államkölcsönök dolgozóink gyü­mölcsöző befektetései amelyek­nek minden forintja bőségesen térül vissza az egész ország és valamennyi dolgozója javára. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa ezért elhatá­rozta, hogy ebben az évben is államkö'csönt bocsát ki. Az új államkölcsön, a Negyedik Béke­kölcsön. 1953 október 1-én 1000 millió forint összegben kerül ki­bocsátásra. A népgazdaság anyagi erőfor­rásainak jelentős megnöveke­dése lehetővé tette azt is. hogy ebben az esztendőben a kor­mány csökkentse a kibocsátásra kerülő áí'amkötcsön összegét, az új ál'amkölcsönt pedig első­sorban olyan beruházásokra for­dítsa, amelyek az életszínvonal közvetlen emelését szolgálják: a könnyűipar « s* élelmiszer- I ipar fejlesztésére és főként a mezőgazdasági termelés növelé­sére. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meg van győ­ződve arról, hogy felhívása az egész magyar nép körében, vá­rosban és falun egyaránt, lelkes visszhangra talál. A Negyedik Békekölcsön népünk anyagi és kulturális felemelkedését szol­gálja, még szorosabb egységbe kovácsolja, új nagy győzelmek­re lelkesíti népünket A Negyedik Békekölcsön fo­rintjai hozzájárulnak a kormány célkitűzéseinek megvalósításá­hoz, elősegítik, hogy több és jobb fogyasztási cikk álljon a lakosság remdelekezésére, szebb és egészségesebb lakások nyújt­sanak boldog otthont dolgozó­inknak. új mezőgazdasági gé­pek,, több műtrágya, korszerű agrotechnika dósabb terméssel tegye gazdagabbá népünk éle­tét. Magyar dolgozók! Munkások! Parasztok! Érte miségiek! A haza javára, a maga hasz­nára jegyezzen mindenki béke­kölcsönt! Budapest, 1933 szeptember 30. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA A pénzügyminiszter közleménye a Negyedik Békekölcsön kibocsátási feltételeiről 1. A Negyedik Békekö'csön 1953 október 1-én kerül ki­bocsátásra. A visszafizetés időtartama 20 év, azaz 1973 október 1-ig minden köt­vény visszafizetésre kerül. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet el­helyezni. A kölcsönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. 3. A kölcsön 100 millió Ft-os osztályokra tagozódik. Minden osztály 20.000 so­rozatból áll. Egy-egy osz­tály kötvényeinek ,.sorozat- száma" 20.001-től 40.000-ig, egy-egy sorozaton belül a kötvények „száma" 01-töl 50-ig terjed. 4. A kölcsön 100 forintos név­értékű alapcímletekben ke­rül kibocsá ásra. Forgalom­ba kerülnek összevont köt­vények 200 és 500 forintos névériékben, amelyek kettő illetve öt darab 100 forintos kötvényeknek felelnek meg. Az összevont kötvényeknek öt, illetőleg két „száma“ van. Az összevont kötvé­nyek az azon feltün'etett „számok”-nak megfelelő öt. illetőleg két nyereményre jogosítanak. Az 50 forintos félkötvény és az időközi el­számolások céljaira szolgáló negyedkötvéniiek a 100 fo­rint névértékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jososdonak. 5. A nyeremények összege évi A munkások és alka'mazot- tak körében a jegyzés fél havi keresetük alapján történik. A kölcsönjegyeztetőknek, válla­latoknak, intézményeknek és pénzügyi szerveknek nem sza­bad fél havi keresetné! maga­sabb összegű jegyzést elfogad­ni. A kölcsönjegyzésnél az ön­ti százalékos kamatozásnak felel meg. A nyeremények­ből 20 százalék nyeremény- illeték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei: a 100.000 Ft-os főnyeremény, az 50.000. 25.000. 10.000, 5000, 1000, 500. 200 Ft-os nyeremények, melyek a 100 Ft-os kötvényre vonat­koznak és magukban fog­lalják a kötvény névértékű is. 6. A nyeremények kifizetése 1954 október 1-től minden év április és október első napján esedékes. A kölcsön 20 éves időtartama alatt »Enden esedékesség előtt kell nyereménysorsolást tartani. 7. Az egyes nyereménysorso­lások alkalmával minden ICO millió Ft névértékű osztályra a következő nye­reményeket kell kisorsolni: Ft névértékű köt­vényre eső nyeremény, beleértve a név.értéket is 50.000 Ft T 25.000 „ 2 10.000 10 5.000 30 1.000 „ 300 500 „ 1.100 200 „ 6.407 A nvereménvek száma összesen: 7.850 db A nyeremények forintösszege: 2.481.400 Ft Ezenkívül m.inden sorso­láson van még 1 db 100.000 Ft-Os főnyeremény is.­S. A nyereménnyel ki nem, so-sott kötvények 1958 ok­tóber 1-től 1973 október 1-ig. terjedő 15 év alatt, név- értékben kerülnek kisorso- lásra. Az új államkölcsön az előbbi Kisorsolásra kerülő tiveremények mennyi­sége az összes sor­solás alkalmával db 39 78 390 1.170 11.700 42.900 249.873 306.150 db 96,774.600 Ft S. .4 nyereménnyel kisorsolt, valamint a Hévértékben visszaváltásra kerülő köt­vényeket 1976 október 1-ig . lehet beváltani. E határidő után a még be nem váltott kő:vények érvényüket vesz­tik, és azokra sem a névér- téket, sem a nyereményt nem lehet már kifizetni. A falusi lakosság körében a Eg- sorsolás alkalmával db kölcsönökhöz hasonlóan nye­reménykötvények formájában kerül kibocsátásra, A jegyzett kölcsön összegét a munkások és alka'mazottak a múlt évek­hez hasonlóan 19 hónap alatt törleszthetik. A kötvény össze­gét 20 év alatt fizeti vissza az kölcsönjegyzéseket —• szintén szigorú önkéntesség elve alap­ján — a helyi tanácsok fogad­ják el. A tanácsok által gyűj­tött és kifizetett jegyzések után 20 százalék illeti meg a tanácsokat. Ezt az összeget állam. Minden harmadik köt- minden helyi tanács szabadon kéntességet szigorúan be tartani. kell vény nyereménnyé! kerül ki- sorsolásra. felhasználhatja szociális és kul­turális beruházásokra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom