Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)
1953-09-05 / 71. szám
a SZÁRAD NOGRitD 19S3 szeptember S. Á szeptemberi községi tanácsülések elé Bariusék élelükben először biztosra terveznek Megkezdődtek a községi tanácsülések. A tanácstagok azt beszélik meg, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat egy-egy község hogyan végezze el minél gyorsabban, jóminöségben. hogy ezzel hozzá járuljon kormányunk nagyjelentőségű pro- grammjának megvalósításához. Ma a községekben azért indultak harcba, hogy az őszi mezőgazdasági munkával, a szántással-vetéssel, trágyázással, magtisztítással minél magasabb termést biztosítsanak az elkövetkezendő esztendőben E feladat, végrehajtásának elő-. segítése a tanácsokra, tanácstagságra. a végrehajtó bizottságra hárul. A dolgozó parasztság a tanácsülésektől vár útmutatást. de egyben várja a meglévő hibák kijavítását is. Ahhoz azonban, hogy a tanácsülések ne üres összejövetelek legyenek, a tanácstagokra személyenként is nagy feladat hárul. Elsősorban is az, hogy készüljenek fel alaposan a tanácsülésre, Vegyék számba, hogy az elmúlt év őszén milyen hiányosságok voltak a vetéstervek végrehajtásánál. Hogyan segítette a végrehajtó bizottság a munkájukat, figyelembe vette-e az állandóbizottság javaslatait. Hasznosítja-e most a multévi jó eredményeket. Értékelte-e a versenymozgalomban elért sikereket. Egyszóval: a tanácstagság készüljön fel, s tanácsülésen bátran beszéljenek mindezekről s kérjenek választ a feltett kérdésekre. Azoknak a tanácstagoknak, akik a néptől kapott megbízatásukat valóban megtiszteltetésnek. kötelességnek tekintik. nem lesz nehéz mindezekről beszélni. A mostani tanácsüléseken annál is inkább fontos a tanácstagság aktív részvétele, mert a tanácselnökök beszámolói arról tájékoztatják a tagságot — a jelenlévő vendégeket is — hogyan osztják el a községekre kivetett kenyér- gabona vetéstervet. Ennek a megbeszélése minden dolgozó paraszt anyagi érdekeit érinti. A kormányzat úgy határozott, hogy az idén a községekre kivetett búza. rozs vetését kötelezően írja elő. Azonban a községek tervének reális elosztását parcellák, dűllők között a tanácsülésen kell meghatározni. -A tanácsülésen számba kell venni, hogy a kiadott vetési terv mind a kenyérgabonánál, mind pedig a takarmányféléknél fedezi-e a község szükségletét, az állatállomány zavartalan ellátását. De még számtalan más probléma merülhet fel, amit ezen a tanácsülésen maradéktalanul tisztázni kell. Mindezeknek helyes megtárgyalását csak olyan tanácsülésen lehet elérni, ahol a tagság teljes számmal részt- vesz a tanácsülésen, ahol kifejti véleményét és a saját munkájából merített tapasztalatokat elmondja. Az elmúlt havi tanácsülések azt példázzák, hogy egyes községekben maguk a végrehajtóbizottságok elnökei lekicsiny- lik a tanácsüléseket. Nem fordítanak súlyt annak előkészítésére. A beszámoló nem a község életével foglalkozik, hanem általánosságban frázisokat puffogtat és a tanácstagságnak nem mond vele semmit. Ilyen helyen a tanácstagság nem szívesen megy a tanácsülésre. így fordult elő, hogy augusztusban Magyar- nándorban, Galgagut.án határozatképtelenség miatt el kellett halasztani a tanácsüléseket. Ebből aztán az következett, hogy a tanácstagok nem ismerték a feladatokat, nem folytak bele a munkába, a község elmaradt feladatai végrehajtásában. A szeptemberi tanácsüléseken, ha mindezeket alapos gondossággal m tárgyalják a tanácstagok, tisztában lesznek a feladatok végrehajtásának jelentőségével. És azt a megbeszélés után, a tanácstagok széles körben ismertetik a dolgozó parasztokkal, sikeresen oldjuk meg azt a feladatot, amit a minisztertanács meghatározott az 1953. évi őszi betakarítás, vetés, trágyázás és mélyszántás előkészítéséről, végrehajtásáról a tanácsok felé. Hajnal van, szép piros hajnal, A durva, köves úton szekér halad. Elől egy javakorabeli ember nógatja a lovakat. A szekérben egy fejkendős asszony és egy kissé még álmos leány ül. Az ember hátra néz. Jóval mögötte van a falu, Endrefaiva-, előtte pedig lángoló fénvess-ég. Most kel föl a nap. A Bartus- család pedig aratni indul. ft Az' aratással azonban nem szűnt meg a munka. A kapás- növénvek megmunkálásával sokat fáradoztak Bartusék. Bartus Mihálynak régi barátja és segítőtársa a föld. Ö pedig típusa a magvar parasztnak. Szántás, vetés, aratás közben nőtt fel. Éppen ezért kimondhatatlanul szereti'és szinte „gyermeki hűséggel csügg" 8 hold földjén. Oly féltőn gondozza, mint az anva a gvermekét. Munkaszeretete átragadt gyer-rntakeire is. Valamennyien dolgosak, serények, meri tudják, hogy „ha ma egy órái hiába mulasztottál, holnap egész nap föl nem találhatod De meg is hálálta a föld a sóik munkát. Bartusék nagyon szép termést takarítottak be. A kukorica és burgonya 25—30 mázsát, a napraforgó 6 mázsát adott. Nagyon jól sikerük a káposztájuk is. Bartus. Mihály mindezt mosolyogva mondja. Biztató tekintete szinte beszél: „De meg is dolgoztunk ám, mi ezért”. Nyugodt, boldog életük van Bartuséknak. Nézem őket s hirtelen az jut eszembe, hogy meg is érdemli ez a hat szorgalmas ember, mert hiszen Bartusék hatan vannak. Legidősebb fiúk Esztergomban katona. Az egyik építészmérnöknek készül. „Most Pesten van egyetemen, nagyon jól tanú’ — mondja ními büszkeséggel Bartus Mihály. Aztán tervével jön elő’, „lövőre leg. ktsebb fiam ipari tanuló szeretne lenni." S boldog, hogy most mér ez i« lehetséges. __......._____...__ Szá zötvenöt kilogramm kukoricát, 59 kiló napraforgót és 310 kilogramm burgonyát adtak be. Nemsok az egész, s mégis amikor olvasta a minisztertanács rendeletét, hogy' akj teljesíti gabona-beadását 10 százalékos kedvezményben részesül a ka- pásnövénveknél, fö'.der&I az arca. — „Nagy dolog ám ez. Ebből is láthatjuk, hogy kormányunk minden lehetőt megtesz a dolgozó paraszt nyugodt, gondtalan életéért. Bár nálunk nem sokat leien* a beadás maga sem, — serénykedik, — országos viszonylatban mégis nagy könnyebbség". — De azért neon tudja eltitkolni azt sem, hogy szinte maga előtt látja, mennyi csirke, liba szaladgál, hízik maid meg ezen a megtakarításon. — Természetesen nagy az öröm, mert hiszen így' több jut a piacra. „Meri hát itt az ideje, hogy mi is vegyünk valamit ..." Végignézz magán és Bartus Mihály, először veszi észre, hogy hizonv az S ruhája is kopott, régi, ebben a nagy gazdaságban. Tervezgetnek az asszonnyal. Most már lehet. .Jól termett a napraforgó. A fölösleget mind beadják, melynek mázsájáért 13 liter olajat kapnak. Tizennyolc kilogramm köménymagot is eladott már 45 forintjával. Jól fizet a kukorica is, hát még a káposzta. Fontolgatják, mj is keliene. Persze elős&ör a gyermekek jönnek számításba. Egyetemista fia egy úi öltönyt szeretne. Leánya is megérdemli az új. ruhát, cipőt, hiszen dolgozott eleget. Aztán jönnek a-z „öregek”. — Magamnak kabátot, feleségemnek pedig ruhát, szeretnék venni — mondja tovább Bartus , elvtárs. • Tervezget a család. Az úi ruháról, cipőről beszélgetnek, meg erről, meg arról ... Es kezdődik a számvetés. Bartusék most biztosba terveznek. (Honfi) SZÓT K É R Ü N K... Levelek a szerkesztőséghez M indílllki, akinek kerékpárja van, vagy kerékpározni tud, tapasztalhatta már, hogy n kerékpár,ömlők előbb, vagy utóbb felmondják a szolgálatot. Ezen nem is csodálkoznak, hiszen elhasználódnak. Megragasztásuk... Várjunk, ne siessük el a dolgot! Megragasztanánk, ha a Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat műszaki üzleteiben lehetne gumiragasztót kapni. Sajnos, ez nem megy o'yun könnyen. Legalábbis a tények ezt igazolják. Három hete mult, amikor első- ízben akartam vásárolni gumi- ragasztót. Az elárusító szaktárs- nö rideg, rövid válasza után megtudtam, hogy ezt a cikket nem lehet kapni. Gondoltam, most kifogyott és megpróbálom egu hét múlva. El is mentem, vissza is jöttem: üresen. A rideg válaszból megtudtam, hogy gumiragasztót, még most sem lehet kapni. Most már dühösebb lettem, de még nem szóltam semmil. Szeptember 1-én és 2-án újból megpróbáltam. Kértem ... „Nincs kérem" —volt a válasz. .Mikor volt?" — kérdem. Felelet: „Tegnap". ,.,42 nem lehet, elv társnő — vetek ellent — hiszen tegnap is itt voltam!" „Akkor egy hete nincs" — feleli a szaktársnö. „Az sem lehet — mondom — hisz egy hete is itt voltam/" „Akkor nem tudom" — hangzott a válasz. „Ki tudja?" — kérdem. „A vezetőnő". — .4 vezetőnő nem tudta, mert bár mondott egu körülbelüli dátumot, hogy akkor talán volt, sajnos. akkor se volt — és most sincs és ezt tudomásul kdl venni mindazoknak, akik gumi- ragasztót akarnak vásáro'ni. Egu-két dolgot azonban szeretnék megjegyezni: 1. Az ugyan igaz. hogy dolgozóink jó munkájaként kormányunk szép. kényelmes autóbuszokat. bocsát a munkába járók rendelkezésére, de a kerékpárok azért megmaradtak. Sőt: a statisztikai hivatal jelentése szerint „még sohasem hasznn'mb nw-!- nyi kerékpárt, mint jelenleg" (1952. évi .-lentés.) 2. Mivel térő a kerékpár ebből következik hagy több gum>- ragaszió is k*U hacsak nem tartja magát a Kiskereskedelmi Vállalat műszaki üzletvézetösége ahhoz, ka kerékpározni akar, a kilyukadt tömlő helyébe vegyen egy újat, ha nem szükséges is. 3. Ideje lenne már tudomásul venni egyes üzleti kiszolgálóknak, hogy nem a vásárlók vannak a kereskedelemért, hanem a a kiskereskedelem a vásárlókért és vaióban udvarias kiszolgálást végeznének. — is — Kormányunk fokozottabb mértékben gondoskodik dolgozó népünk egészségvédelméről, a munkavédelemről. Sajnos azonban, a Salgótarjáni Vendéglátó Vállalat nem mindig tartja ezt feladatának. Szeptember. 1-én délután a zagyvapálfalvi 44. számú italboltban romlásnak in. dúló, savanyú barnasört mértek. Ennek egyik oka, hogy nincs megfelelő pince, ahol az italt nyugodtan lehetne tárolni. Másik oka pedig: már több esetben előfordult, hogy megromlott a sör, de ezt nem vették figyelembe és ígv az italmérés vezetőiének saját pénzéből kellett kifizetnie. Szükség lenne a pince gyors megjavítására. A pince tele van iszappal, kibírhatatlan a levegő. A Vendéglátó Vállalat ugyan elküldi ellenőreit, de azoknak, mint pl. Szőke elvtársnak, az a jelszavuk, hegv minden italt ki kel! mérni, még ha romlásnak indult is. A dolgozók jogosan háborodnak fel ezen az állapoton és sürgetik, hogv a Vendéglátó Vállalat és a községi tanács intézkedjék. Zsosa Hona Zagvvapálfaiy'a * Augusztus 26-án Sándor András tari tanácselnöktől a következő levelet kapta szerkesztőségünk: „A bürokrácia elleni harcot tűztük ki célul. Ez ellen elkövetünk mindent a magunk vonalán, Sajnos azonban nem áll ez a2 OTP-fióknál, amit az alábbi eset is bizonuít. Halász Pál fari lakos á’tami támogatással lakást építtetett Az építést a salgótai'jáni KTSZ végezte. A vállalkozó « bankhoz szabályszerű számlát állított ki, amelyet aláirt az építtető és az építő. Igazolásra behozták a tanácshoz. A községi tanács szó- szerint a következő záradékot vezette rá: „Büntetőjogi felelősség tudatában igazolom, Sándor sk. v. b. e’nök", utána a körbélyegző ráütve és átadtam a doh gozónak azzal, hogy a pénzt a KTSZ megkaphatja a bankon keresztül. A dolgozó egy délutánján felutazott Salgótarjánba, ahol a bank nem fogadta el a tanács fenti igazolását, hanem a következő igazolást követelte: Büntetőjogi fe'elősségem tudatában kijelentem, hogy a fent leszámlázott munkák el vannak végezve". Sajnos, ilyen bürokraták vannak, akik nem veszik figyelembe a dolgozók idejét, elfoglaltságát. A szóban lévő dolgozó vasutas, aki szabad délutánját áldozta fel, de a községi tanács fenti igaztolását nem fogadták el, mivel az nem az általuk megállapított, berögzött záradékot tartalmazta. A dolgozó elvesztett egy délutánt. A munkálatokat végző KTSZ pedig késön kapja kézhez a pénzt. Ettől eltekintve még követel a bank egy meghatalmazást, hogy az építtető hozzájárul ahhoz, hogy n munt-adíiat a bank átutalhassa a KTSZ-nek. mint a munkák kivitelezőiének. Ez felesleges. hiszen a végszámlát már egyszer aláírta az építtető, a KTSZ és a tanács n fenitek szerin', záradékolta. Jó lenne, ha az illetéke; :k jeijigue nénik erre a dologra és a dogozók ideiét nem rabolnák el fölöslegesen." * Gáspár Jázsefflé bencurfalvi dolgozó parasztasszony a minap személyesen kereste fel szerkesztőségünket, hogy elmondja jogos panaszát a mű- fogkészítésse) kapcsola'ban — Idős asszony vagyok. Sajnos, alig van már egykét fogam. Müfogat akarok készíthetni, ezért fölkerestem a salgótarjáni fogtechnikus, szövetkezetét. Ez tavasszal történt. Azóta mindig hitegetnek, hogy ekkor, meg akkor jöjjek be, majd elkészítik. Azóta tízszer voltam bent a városban, s mindig félrevezetnek Az útiköltség lassan többe fog kerülni, mint a müfog. Reméljük kielégítő választ jog adni erre a panaszra a fog- technikus szövetkezel vezetősége?! * Augusztus 27-én este már s órakor lefeküdtem, aludni azonban nem tudtam a nagy fejfájástól. Mive! lakásomtól alig 40—50 méterre van a gyógyszertár, ezért elhatároztam, hogy fejfájásom csillapítására a szolgálatot teljesítő dr. Halmosné- töl orvosságot kérek. Amikor dr. Ha! mosnának elmondottam a kérésemet, nagy felháborodva azt felelte: „Az orvosságot vegye meg nappal!” De minek vegyek holnap aszpirint, amikor most fái a fejem? Egv-két megjegyzés közben a szolgálatot teljesítő dr. Haintos- né elment az aszpirinért. Miután megkaptam, azt a felvilágosítást adta, hogy olvassam el a gyógyszertár ajtajánál lévő feliratot. Én elolvastam, mielőtt figyelmeztetett volna, hiszen lámpával van kivilágítva: „sürgős esetben”. De én nem találtam semmi különöset abban, hogy az aszpirinért megzavartam dr. Halmosáé nyugalmát. Közben közöltem dr. Halmosné- val, hogv elolvastam a feiiratot és megkérdeztem, hogy mii ven megoldást találhatok más alkalommal? Még be sem fejeztem mondaniva ómat. nagv ajtócsapkodás közben eltűnt szemeim elől dr. Haiinosné. A szo'gálatot teljesítő gyógyszerészeknek látni kell azt, hogv két aszpirintabletlán is múlik az. hogv a dolgozók másnap kipihenten, újult erővel fogjanak munkához. Dr. Haimosné munkaheive a gyógyszertár, ahová dolgozó népünk azért állította, hogy a dolgozók egészségvédelmét megfelelően szolgálják. Ez viszont az ő munkájában nem nver kifejezést. Mede Margit DlSZ-megyebizottság A TÁRNA HŐSEI A salgótarjáni November 7 színház szeptember 6—9-ig a na hó'sei” c. csehszlovák filmet tűzte műsorra a bányásznap tiszteletére. A Tárna hősei” főszereplője Vonóra bányász. Jóképű, izmos fiatalember. Elhatározza, hogy le- főzi munkatársait. Azért termel napról napra több csille szenet, hogy felfigyeljenek rá, hogy arcképét közölje a sajtó. Rekordhajhá- szása szembeállítja őt a Zsófia-tárna maradi, öreg munkásaival, akik félnek megbolygatni a régit és kiközösítik őt maguk közül. Otthagyja régi barátja és munkatársa. vSimek is. aki azonban nem áll be a Vondrát szaputók kórusába, inkább más tárnába vállal állást. Felesége is eltávolodik Vondrától, otthonában ideges a hangulat, a civódá- sok. veszekedések napirenden vannak. Vonóra feleségét a bányászok feleségei megtámadják az üzletben, mert félnek, hogy férjük keresetét lerontják Vonóra miatt. Eljön az idő. amikor már senki sem hajlandó Vondrával együtt dolgozni. Szégyenszemre alacsonyabb beosztásba teszik. A Zsófia-tárna termelése elmaradt, nem teljesítik a tervet. Üzemvezetője ió szakember, de nem tud megszabadulni a régi módszertől, nem tudja megérteni, hogy ma másképpen ke!1 a munkásokkal bánni, mint régen. A párt- és a szakszervezeti vezetők el- bürokratizálódtak. Az OB-tttkár a szappan- és ingszámolásba merülve, se nem lát. se nem hall. A régi munkások még nem értik meg. h$gy maguknak termelnek, frázisokat mondanak arról, hogy „a munkások ügyének őrségén állnak”, s közben jó hosszúra nyúló uzsonnaszünetet tartanak munka közben. Ebben a helyzetben új párttitkár kerül a pártszervezetbe. Divis, egy öreg bányász fia. Lassan — elejtett félszavakkal irányítja Vondrát arra, hogy törődjön munkástársaival, az egész tárna eredményével. Igen érdekes, megkapó jelenet, mikor az önző, csak a maga teljesítményére büszke Vondra először kél munkatársai segítségére. Vondra rájön arra. hogy nincsen egyedül. Társak vannak mellette, akikkel együtt le tudja győzni a nehézségeket. 6 az első. aki meglátja a félredobott réselőgéphen rejlő lehetőségeket és sok sikertelenség után végre dolgozni kezd rajta. Ahogy a Zsófia termelési grafikonja felfelé fut, úgy változnak a dolgozók is. Mire Vondra büszkén feltözheti a Zsófia tornyára a tervteljesítési jelző vörös zászlót, érzi. hogy mennyivel teljesebb az élete. film.TárLelkes gárda, gazdag felszerelés a kistérenyei bányász sportkörben Kisterenye bányatelep! — kiáltja a megálló vonatról leszálló kalauz. A ritkán utazók meglepve fordulnak egymáshoz, mert nemrégen csak egy megállója volt Kisterenyének. Akkor azonban a kisterenyei bányaüzem más községekből bejáró dolgozóinak mintegy 3—4 km-t kellett gyalogolnak a község állomásától a munkahelyükig. Ez év januárjában kormányunk intézkedése folytán új vasúti megállót kapott az immár hétezer lakosú bányászközség a bányatelepen. Ez a község nemcsak a bányászaink jó termelési eredményeiről ismeretes — igaz. hogy most csak 95 százalékban teljesítelek tervüket — hanem arról is, hogy Nógrád megyében a legjobban dolgozó sportkör a Kisterenyei Bányász SK. Az elmúlt esztendőben a legjobban teljesítette a fejlesztési te.*vét és az MHK-elöirányzatát, így a bányász- területi elnökség ajándékaképpen egy garnitúra labdarúgó-felszerelést, egy garnitúra atlétafelszerelést és torna- szőnyeget kapott. Tekcszakosztá* vük kisgolyós bajnokságot nyert. Terényi György egyéni bajnok lett a járási versenyben 240 fával. Megyei versenyen a harmadik helyen végeztek. Az idén azután továbbfolytatódott a sportkör jó munkája, amelynek eredményeként a Megyei TSB Béke MHK-versenyében második let! a Kisterenyei Bányász. Ezért kOO forint értékű sjjortfelszerelcst l-aoott, majd az országos bányász birkózó- bajnokságon Simó Menyhárt, a Kisterenyei Bányász birkózója első helyen végzett. Koruhely Géza. * kitűnő labdarúgó és atléta, az országos ifjúsági atlétikai bajnokságon a 80 tries futamban bajnok lett. V bányász területi atlétikai bajnokságon pedig Hangrát Istvá* labdarúgó 1500 m-en lett első. Labdarúgó-csapatuk legnagyobbrészt fiatalokból áll, hiszen Koruhely Géza. Horváth Ferenc, Hangrát István. Majdám. Racskó és a többiek is alig haladták el a 20. életévüket. De már szorosan a nyomukban vannak a legszorgalmasabb ifisták Győri Gábor vezetésével, akik ott kopogtatnak az első csapat kapujában. Ez a fiatalokból álló labdarúgóegyüttes a megyei bajnokság jelenlegi első helyezettje. Jó játéka révén már 7 pont előnyt szerzett és a bányásznap tiszteletére vállalták, hogy kiharcolják a bajnoki címet. A sportkör oedig MHK-elöirányzatát 100 százalékban teljesíti. Felkerestük Tanyai Kálmán sportköri elnököt, hogy mondja el, hogyan érik el eredményeiket. ★ A bányatelepen lévő lámpamöhely- ben akadtunk rá. Munkája közben mondja el a következőket: — A Kisterenyei Bányász SK 1951- ben alakult. Akkor még csak labdarúgó-szakosztályunk volt. majd megszerveztük a sakkszakosztályt és az asztalitenisz-szakosztályt X labdarúgókkal Géczi Pál, a Salg. Bányász volt jóképességű kapuvédője foglalkozott. aki a fiatalok nevelését tűzte ki célul és fiatalokat tett az első csapatba. Először bizony gyengén szerepeltünk, majd egyre jobb eredményeket értünk el. Most az idén azután Takács vette át az edzői tisztséget és ő folytatta Géczi munkáját a még nagyobb arányú fiatalítással. A helyzet őt igazolta, ma már kiegyensúlyozott együttesünk 7 ponttál vezet a bajnokságban. Az ifi csapatunk is igen jól szerepel, csak egy elmaradt mérkőzés miatt szorult a 2. helyre — Van birkózószakosztályunk, amely szintén szép eredményeket tud felmutatni. Van országos bajnokunk is, Simó Menyhért katalini bányász személyében. Van tekeszakosztályunk, kerékpárszakosztályunk és már van atlétikai szakosztályunk is. igaz hogy jelenleg még legnagyobbrészt a labdarúgókból adódnak a legjobb atlétáink, de már itt is fejlődik a gárdánk. — Tavaly kaptunk 34.000 forintot központunktól pályaépítésre, d?. ez az összeg kevésnek bizonyult. Társadalmi munkában megépítettük az atlétikai pályát és füvesítettük a labdarúgópályánkat, melynek az értéke kb 40.000 forintot tesz ki. A 34.000 forintot pedig pályánk körülkerítésének kiadásaira fordítottuk. — A társadalmi munkából sportolóink és a lelkes szurkolóink kivették részüket. Az üzem dolgozói jártak az élen Szomszéd István élmunkás, Ogolin Ferenc élmunkás és Kaszás kelé János vezetésével. De a bányatelepi MNDSZ sem akart kimaradni a társadalmi munkából, így hát ők is szerveztek egy csoportot és mintegy 20 fővel vettek részt a pálya hóletakarítási munkálataiban. Kiss Sándorné, Tóth Islvánné, Kaszás kele Jánosné vezetésével ruhakosarakban hordták a havat a pályáról. — Hogy ilyen jó körülmények között sportolhatunk és hogy ilyen jó eredményeink vannak, azt az üzemi párt- szervezet. az üzemi szakszervezet és a sportköri vezetőség szoros együttműködésének is köszönhetjük. ★ Mielőtt eljöttünk Kisterenyéről, megnéztük a sportkör szertárát, amelyben minden szakosztály részére bőségesen van felszerelés, úgy, hogy még a szegényebb falusi sportköröket is megajándékozzák évente a kis-^ terenyei bányász sportolók felszerelésekkel. Ezt a szertárat sok sportkör megirigyelhetné. Mondták is a fiúk, hogy soha ilyen jó felszerelés, s ilyen sportolási lehetőség nem állt rendelkezésükre, mint most. A sporttelepen pedig valóban sze- metgyönyörködtető látvány a pirossalakos futópálya, s az üdezöld játéktér. Bármely salgótarjáni sportkör becsületére válna az ilyen sportlétesítmény. Bátran mondhatjuk, minden lehetőségük megvan a kisterenyei sportolóknak ahhoz, hogy beváltsák £ 111. bányásznapra tett ígéretüket. GREGOR Helyreigazítás Lapunk szeptember 2-1 számában „tlj iskolák az új tanévben" címmel cikket közöttünk Fehér Gabriellától, az MTI megyei munkatársától, A cikkben téves adatok szerepelnek, amelyek a következőkben módosulnak. A balassagyarmati tanítóképző intézet új helyére nem szeptember 1 én, hanem szeptember 10-ig költözik. Az igazgatói és nevelőlakások helyett igazgatói és nevelői szobák vannak. A kis- és nagybárkányi típusiskolákban csak nevelőszobák vannak. Erdőtarcsán úttörőszoba, nevelőszoba és pedagóguslakás átalakítása van folyamatban, Ugyancsak Cserhátsurány- községben az egyik kastélyt most alakítják át iskolává, ahol három tanterem, szertár stb. biztosítják maid a gyermekek nevelését. A nagybátonyi nyolctantermes iskolában fizikai és tornaterem, kémiai szertár és egy hatalmas színpaddal ellátott váróterem van. A tudósításban szereplő Magyargéc helyett Szendehely község kap új isko- ä tát. A tudósítón kívül hibát kö- , vetett el a kéziratfeadásnál Fodor Ernő, a szerkesztőség munkatársa is. Értesítjük a dolgozó közönséget, hogy az 1. osztályú szabóságunk meilettMí. osztályút is indítunk október I-töl, amire rendelést már a mai naptól kezdve fölveszünk. Salgótarján, Szabadság-tér 3. sz. alatt. Ruházati Kisipari Szövetkezet Mészáros Antal augusztus 16-án elveszített Balassagyarmaton egy új aktatáskát, amelyben katonaigazolvány és egyéb iratok voltak. Kéri a becsületes megtalálót, hogy az igazolványokat szíveskedjék visszaküldeni. a katonakönyvben lévő címre. Jászladány. Jókai-u. 40, A 44 4. sz. Építőipari Vállalat kizárólag budapesti építkezéshez keres: víz. központi fűtés, villany- szerelő, épület-bádogos, szobafestő és mázptó szakmunkásokat. Jelentkezés XIV.. Hungáría-körút 177.. szakipari telepén. — Ugyancsak keres kőműves- és segédmunkásokat budapesti építkezésre. Jelentkezés Vili., Koszorú-utca 26. Munkaügyi csoportnál. Napi háromszori étkezés 7.40 Ft-ért. szállás vidéki dolgozóknak díjtalan és havi egyszeri hazautazás díjtalanul biztosítva. SZABAD NOGRAD Az MDP Noqrádmetjyei Pártbizottságának 'apja Felelős kiadd: Hajdú József Szerkesztőség és kiadóhivatal. Salgötarfán Rákóczi-u 92 re'efon: felelős szerkesztő 38 ipari mezőgazdasági f kultűrrovat 52, kiadóhivatal 43P Szikra Uadnyomda Budapest. Rökk Szilárd-utca i. V. v.: Kulcsár Mihály
