Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)

1953-09-05 / 71. szám

Jancsi András, a Mizsemi Szénbányák sztahanovista vá­járja 75 tonna terven felöli szénre tett vallatását 192.6 ton­nára teljesítette. Bohács Bálint, Margittáró- üzem sztahanovista Vájárja 220 tonna szén kitermelését vállalta terven felül. Szeptember 3-ig 223 tonnát teljesített. Sulyok gy. András a szoros- patai Északi-táró sztahanovista brigádvezetője a bányásznap tisz*ele*ére vállalt terven Mfili 150 csille szén helyett 225-5t termelt. Kovács ifjú József, Forgács- lejtősüzem sztahanovista vájárja 50 torma terven felüli szénre tett vállalást, s 343 tonnát termelt terven felül. Budavári Károly, a Mizserfai | Pádár Mtiály, a mén kési bá- Szénbányák Vállalat sztahano- vista vájárja tói 31-ig tervét 127.6 százalékra 90 tonna terven teljesítette. A bányásznapra tett felüli szénre tett vállalását 161.8 , J4 csüje vállalását 98-ra teljesí­tonnára teljesítette. tette. A bányásznap A nógrádi szénmedencében Salgótarjánban, Nagybátony- ban, Kisterenyén, Mátranová- kon, Mizserfán, Nemtiben és Salgóbányán rendeznek a bá­nyásznap alkalmával ünne­pélyt. Az ünnepélyt megelőző na­pon, szombaton este 18 órakor zenés, fáklyás felvonulás lesz Salgótarjánban. Bányászaink ezalkalommal megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. A koszorúzás után a Petőfi- téren tábortűz fénye mellett a bányász zenekar szórakoztatja a dolgozókat. Szeptember 6-án, vasárnap reggel 6 órakor zenésébresztő, 7.30 órakor térzene a Petőfi- téren, 10 órakor nagygyűlés, ünnepi műsora amelyen az ünnepi beszédet Blaha Béla, a bányászszak­szervezet elnöke tartja. 12 óra­kor a bányai kultúrotthon helyiségében a bányai zenekar és a dalárda kultúrműsorral szórakoztatja a dolgozókat az ünnepi ebéd alatt. Este 7 óra­kor a bányai kultúrcsoport a Petőfi-téren részleteket ad elő Kacsóh-Pongrácz „János vitéz” című operettjéből. Utána a MÄV kultúrcsoportja ad mű­sort. Műsorzárástól éjfélig utcabál. Az ünnepély előkészítő bi­zottság gondoskodik arról, hogy a környékbeli községek­ből a bányászokat és hozzátar­tozóikat villamoson, gépkocsik­kal az ünnepély színhelyére és vissza szállítsák. Termelési győzelmek a A nógrádi szénmedence bá­nyászai lelkesen készülnek a III. bányásznap méltó meg­ünneplésére. A mátranováki bányászok, a harmadik ne­gyedévre vállalt 1500 tonna terven felüli szén kitermelé­sét már szeptember 3-án meg­valósították. E kiváló ered­mény elérését elősegítették olyan vájárok, mint Vámos Márton, aki augusztus 31-én 220.8 százalékot ért el, vagy mint Tóth István mihály csa­pata, a Gáti üzemnél, amely ezen a napon 210 százalékos tervteljesítést harcolt ki. Hasonló eredményeket értek el más üzem bányászai is. A kisterenyei Fővőlgy üzemnél Czikora István augusztus havi tervét 141 száalékra teljesí­tette, s terven felül 306 csille bányásznap tiszteletére szenet termelt. A ménkesi bányaüzemnél Pongrácz Sán­dor csapata 167.5 százalékos tervteljesítéssel járt elő jó példával. Az újlaki bányászok is eleget tettek kötelezettsé­güknek. Augusztus havi ter­vüket 103.9 százalékra teljesí­tették. A mizserfai Pálhegy I. üzem dolgozói is 101.4 száza­lékos tervteljesítést harcoltak ki. Ezeket az üzemeket köves­sék a lemaradó üzemek és vállalatok. Súyosan lemaradt a tervteljesítésben a vállalatok közül a tiribesi, amely 69.4, a kányási, amely 84.1, a rónai, amely 89.1, a nagybátonyi, amely 91.7 és a Ménkesi Szén­bánya Vállalat, amely augusz­tus hónapban 97.8 százalékos tervteljesítést ért el, Moskáth László a Rónai Szénbányák főmérnöke: Ma a bányát irányítani megtisztelő feladat Már hetekkel ezelőtt lázas készülődés in­dult meg a bányaipar dolgozóinak körében. A fizikai dolgozók mellett mi, a műszakiak is nagy várakozással készültünk a bányász­napra. Én, mint a rónai vállalat főmérnöke, munkaidőm nagy részét a bánya mélyén töl­töttem, hogy közvetlen segítséget tudjak nyújtani a dolgozók munkájához. Közösen vállaltuk azt a kötelezettséget, hogy a ne­gyed év végére 350 tonna tervenfelüli sze­net adunk a hazának. Én, mint műszaki dolgozó, csak rövid ideig dolgoztam a múlt rendszerben, de ez ar rövid Idő is elég volt kóstolónak. Abban az időben nem becsülték meg a munkásokat. Becsületes műszaki vezető akkor nem igen részesült jutalomban. Most azonban lépten- nyomon érezzük, hogy a műszaki dolgozó­kat is megbecsüléssel és szeretettel veszik körül. A kormányhatározat intézkedik a be­csületes és hűséges munka jutalmazásáról. Én most, a III. bányásznap alkalmával már harmadízben részesülök hűségjutalomban. Nálunk ma bányásznak lenni, a szénfal mel­lett dolgozni és műszakilag irányítani egy­aránt szép és megtisztelő feladatot jelent. Eddig is tudásom legjavát adtam, hogy munkám sikeres legyen, de a kormány- programm és az ezt követően megjelent rendelkezések további erőt és biztatást adtak számomra. Az elmúlt évben is 100.9 száza­lékra teljesítette tervét az irányításom alatt álló vállalat, ez év első felében szintén 101.4 százalékot értünk el, de a jövőben még odaadóbb munkát fogok végezni, hogy pár­tunk és kormányunk megbecsülésre vállala­tunk minél több tervenfelüli szénnel vála­szolhasson. Kaiinci Us/ló mizserfai sztahanovista vájár Több szenet termelünk, hogy biztosítsuk az árubőséget Mint pártunk tap, ja, mindig arra tö­rekedtem, hogy példát mutathassak mun­kámmal többi dolgozótársaimnak a szocia­lizmus építésében. Láttam azt, hogy most már munkáfa után becsülik a dolgozót és ezért igyekeztem azon, hogy tervünket csa­patommal együtt mindig túlteljesítsem. Ez eredményezte, hogy az ötéves terv teljesí­tésében, már egy év előnyt szereztem. Je­lenleg az 1954 szeptember havi tervemet teljesítem. A második féléves terv teljesí­tésével is az élenjárók közé küzdöttük ma­gunkat, július hónapban 186, augusztusban pedig 135 százalékos tervteljesítést értünk el. Ez eredmény elérése megfeszített munkát követel tölünk, mert 10 fővel vol­tunk telepítve, de a széntermelésben csak 6, vagy 7 fő vett részt, a többit más mun­kára osztották be. Ez azonban egy percre sem torpantotta meg elhatározásaimat. Ter­vünket így is túlteljesítettük. Es ez külö­nösen meg fog mutatkozni a keresetünkben. Hiszen a jó munka mindenkor meghozta a gyümölcsét, igazolja ezt a bányásznapkor kifizetésre kerülő hűségjutalom is. En 2569 forintot kapok, amelyért azután bőven tud maid a feleségem vásárolni. Most az a tervem, hogy munkatársaim­mal együtt még jobban megszervezzük munkánkat és ezáltal még jobb eredménye­ket fogunk elérni. Ezzel hozzájárulunk kor­mányunk programmjának megvalósításához, mert többiermeléssel. biztosítjuk az árubő­séget, ezen keresztül az életszínvonalunk is magasabb lesz. Zabari Ferencné margittárói szállítási dolgozd: Aa idén mar én is kapok h üséff jutalmat 1950-ben jelentkeztem először munkára a margittárói üzemnél. Azelőtt még nem dolgoztam, így eleinte szokatlan volt az üzemi munka. Később megismerkedtem a bányával, s a szállításhoz kerültem dol­gozni. Szorgalmasan jártam munkába, több mint két-év alatt egyetlen egy alkalommal sem maradtam távol munkahelyemtől, iga­zolatlanul. Üzemvezetőim látták, hogy a rám bízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzem, ezért lehetővé tették számomra, hogy elvégezhes­sem a gépkezelői tanfolvamot, ahol már szakmát tanultam. Munkámat továbbra is becsületesen végzem és éppen ezért öröm­mel olvastam augusztus 24-én pártunk köz­ponti lapjából, a Szabad Népből „A kor- mányprogramm jelentős eredménye: a hűségjutalom kiterjesztése” című cikkben a következőket: „A határozat értelmében ezen­túl a szénbányászatban és a bauxitbányá­szatban nemcsak a földalatti, hanem a kül­színi dolgozók is részesülhetnek hűségju­talomban”. örömmel közöltem munkatársaimmal, akik a határozat értelmében velem együtt hűségjutalomban részesülnek. Én ezévben részesülök először hűségjutalomban. így szeptember 6-án 500 forintot kapok, amelyen ruhát és cipőt fogok vásárolni. Kormányunk ezáltal is kifejezte azt, hogy megbecsült tagjai vagyunk a társadalom­nak. Köszönetünket úgy fejezzük ki ezért, hogy még lelkiismeretesebb munkát vég­zünk, még jobban elősegítjük bányásztár­saink harcát. Minden veszéllyel szembe... A kisterenyei bányászok életéből Bár a bányászok is 'ugyan­olyan húsból és vérből valók, m.nt bármely más szakmabeli ember, mégis ha azt mondjuk „bányászakkor valahogy a társadalom legbátrabb leghar­cosabb legáldozatosabb oszta. gára gondolunk. Régi hagyo­mány már ez az emberek gon­dolkozásában és mindez a hosz- szú évtizedek kikr.stályosodott gyakorlatából származik Igen. a mi bányászaink élete tele van harccal, küzdelemmel, s a munkában eltöltött minden percük hősiességgel van telve Hősöknek tartjuk azokat, akik a csatában bátorságukkal, tetteik­kel kiemelkednek a többiek kö­zül. A termelés frontján a bá­nyászokat soroljuk ide. ak k 200—300- méterre a föld belsejé­ben, tűzzel-vizzel. sötétséggel viaskodva, ezer veszély között harcolnak a csa'ádi otthonok melegéért, a gyárak, erőmüvek kenyeréért. Most. népi demokráciánk ki­lencedik esztendejében látjuk csak igazán, hogy bányászaink milyen dicsőséges utat ieftek meg. Győzelmet guőze'emre hal­moztak. a legnehezebb vészé- tyeh*' i* 'eQunzték Az alkotmány évfordulójára és a bányásznapra készülve, mint az előbbi időben, most is százával és ezrével hangzottak el bányászaink ajkáról a foga­dalmak: ..túlteljesítjük tervün­ket/" „Több szenet adunk a ha- zának!'' S a szavak tettekké vál­tak. A harc hevében Szabó Ist­ván ifj. a rónai vállalatnál meg­duplázta előirányzatát Bányász László. Margit tárón 245, Ka- zinczl József, a Duclos-aknában 254. Csincsik Aladár. Kányáson 252 százalékra fokozta termelé­sét. A kisterenyei vállalat csiga­kúti üzeménél is heves küzdelem folyt. Augusztus 11-én azonban váratlan esemény történt. A dél- utánosi szak már kiszállt a bá­nyából, s az éjjelesiek nagyrésze már elfoglalta munkahelyét. Sándor Illés Kálmán, szállítási felvigyázó éppen a harmadik sikló nyolcadik és kilencedik osz­tója között járt, amikor a fő- szállító vágaton előbb egy rette­netes reccsenés, maid szíinni- nemakaró tompp. vészes moral futott végig. jA kilences osztó közelében, az ácsolatot kicsa­varva hatalmas synárba- zú­dult befelé á víz. Aztán a kimo­sott üregen mint a zuhatag tó­dult a bányába az iszap. Pilla­natok alatt járhatatlanná vált a főszá'Jitá vágat. A betöréstől a hármas sikló vájvég és a fronti sikló felé nyomult belőle az iszap, aztán teljesen betöltötte a 2 méter magasságú föszállító vágatot. Sándor Illés Kálmán a 60 méteres front felé igyeke­zett volna, de a betörés útját állta. Máté Mátyás katona csapata még csak néhány perce kezdte meg a szeneiést a fronton. A betörés háta mögött mintegy 300 méterre. Ide már nem jutott el a vésztjósló hang, mert a kes­keny folyosók útját állották, de a frontcsapat tudta, hogy valami különleges esemény történt, mert megállt a légkeringés. Hamaro­san megszólalt a tei.ejon, de már ott is volt egy fiatal szállító­munkás is, aki hírül vitte az eseményt. A frontcsapatnak azonban egyetlen tagja sem riadt meg. Nem a menekülés gondolatával foglalkoztak, ha­nem a veszély elhárításával. Kö­telezettséget vállaltak, hogy au­gusztus 20-át és a bányászna­pot termelésük fokozásával ün­nepük és most ez a váratlan esemény keresztül húzta számí­tásukat. Gyors intézkedésre van tehát szükség A frontcsapatot átte'építették más munkahelyre, de rövid időn belül megindították harcukat az iszap ellen is. A bányászok. Deák Ferenc, Bódt József és társdik ott hagyták az elővájárt, s azonnal a mentés­hez fogtak. A föld belsejében, mintegy 190 méter métyen meg­indult a hősi küzdelem, A dü­börgés és a tompa moraj még ott szorongott a főszállítóvágat és a mellékfolyosók dohos leve­gőjében, de a hős bányászok dacolva küzdöttek percről-percre, óráról órára, hogy elhárítsák út­jukból termelésük fékjét. Hosszú napok küzdelmei az­után meghozták a várt ered­ményt. Elzárták, eltömték a több mint egy méteres átmérőjű nyí­lást. Mintegy 500 köbméter iszapot kiszállítottak a fővágat­ról is augusztus 20-ra, az alkot­mány évfordulójának napjára már ismét üzemképes volt a fő- szállítóvágat. A frontcsapat is tovább < folytatta küzdelmét a terv győzelméért. A csigutai lej­tősakna dolgozói augusztus 28-án már 104.5 százalékra tel­jesítették napi tervüket. Ezek a bátor, harcedzett dol­gozók ünnepre készülnek most. De velük együtt ünnepel szep­tember 6-án az egész ország dolgozó népe Bányásznapot ün­nepelünk, a széncsaták hőseinek napját, azoknak a napját, akik a főlszabaduíástól kezdve már számos esetben kiérdemelték pártunk, kormányunk elismeré­sét, akiket szeretettel és ragasz­kodással vesz körül az e- :’Z magyar nép. s akik viszont sze­retettel és ragaszkodással har­colnak a dolgozó nép ügyeiért. Üdvözöljük hős bányászainkat a III. bányásznap alkalmával Szeptember 6-án ünnepeljük harmadízben a magyar bányá szók napját. Ünnepelnek a széncsata hősei, s velük együtt őrül egész munkásosztályunk, egész dolgozó népünk. Ezen a napon különösen nagv tisztelettel godolunk vissza bánvászságunk hős múltjára, forradalmi harcaira, a vértanúkre, akik drága életüket adták a szabadságért, a kemény harcosokrai. akik bátran szembe­néztek a csendőrök szuronyaival, s akik a tárnák mélyén éhség­sztrájkkal tüntettek a kegyetlen kizsámányoláe ellen. A magyar kommunisták pártjának története elválaszthatatla­nul összeforr bányászságunk történetével. Ezer és ezer bányász sorakozott fel a vörös lobogó alá, az első magyar proletárdiktatúra védelmére. A párt sok kiváló katonája került ki a legsúlyosabb el­nyomatás éveiben is a bányászok1 közül. Bányászaink azonban a felszabadulás után is hősiesen megáüták helyüket. Kitörölhetetle­nül ez emlékezetünkbe vésődtek az első szabad esztendők, ami­kor az egész ország izgalommal nézte, hogy milyen áldozatkészen harcolnak bányászaink az életet adó szénért. Különösen 1945-ben teljesített elévülhetetlen szolgálatot a bányászság, amikor a szénosaták sorozatos győzelmeivel segítették talpraállítani iparun­kat, de ugyanakkor a nehéz, politikai harcok idején is tántorítha- tatianul álltak pártunk mögé. Pártunk és kormányunk megbecsüli a bányászokat, akik a föjd mélyéből a természet erőivel dacolva felhozzák az ipar kenye­rét. Ezt a megbecsülést fejezik ki a Kossuth-díjak babérkoszorúi, a sztahanovistajelvények', az állami kitüntetések ötágú csillagai a bányászok mellén. Most a III. bányásznapon is újabb ezreket tün­tetnek ki országszerte. Megyénkben a III. bányásznapon 64 dolgozó mellére tűzik ki a nagyszerű munka elismerésének jutalmát, ezek közül heten a bányák kiváló dolgozói, 25-en kiváló bányász, 15, illetve 17 érdemes bányász kitüntetést kap. A múltban megalázták bányászainkat. A bányabárók filléres éhbérért dolgoztatták, rokkantságuk esetén kidobták az üzembői, lehetetlenné tették a munkaképtelen dolgozókat. így volt ezzel a többi között Acs Dezső is, aki abban az időben 2 pengő 80 fillérért 12 órát gürcölt a föld alatt. Amikor János-aknában gerinctörést szenvedett, igyekezett tőle megszabadulni. De hasonló volt a helyzete Guttyán Mihálynak is, aki mint családfenntartó a munká­ban megrokkant, 6 ezért könnyebb beosztást kért, hogy édesanyját segíteni tudja. Édesanyjának 9 pengő 30 fillér nyugdíja volt, ami­ből harmadmagával nem tudott megélni. Guttyán Mihály kéreimét mégis elutasították. Az új bányásznemzedék azonban már csak az öregek elbeszéléséből, feljegyzésekből, vagy könyvekből ismeri az egykori bányász sorsot. Bányászainknak ma már nem keli tar- teniok a munkanéküliség, a válság rémétől!. Régen megalázták, ül­dözték, ma a társadalom megbecsült tagja a bányász. Erről tanús­kodik most kormányunk programmja is, amely célul tűzi ki, hogy a dolgozók a szorgalmas munka gyümölfcsét ne csak a jövő­ben, hanem a jelenben is fokozottan élvezzék. Megyénk dolgozói, köztük bányászaink is örömmel fogadták ezt a programmot. S a kormányprogramul mielőbbi megvalósítása érdekben bányászaink közül több, mint 8 és félezren tettek szocialista munkafelaján­lást Pártunk és kormányunk nem feledkezik meg a dolgozókról, s minden törekvésük arra irányul, hogy minél kellemesebb és bol­dogabb életet biztosítson részükre. A felszabadulás óta gyökeres változás állt be bányászaink életébe. Akik távol laknak munka­helyüktől, azokat autóbuszon szállítják munkahelyükre és családi otthonukba. Kellemes, szép üdülők várják az ország legszebb he­lyein a kiváló dolgozókat. Kormányrendelet Intézkedik afelöj, hogy a becsületes, fegyelmezett dolgozóink ingyenes munkaruhát kapjanak, hogy hűségjutalomban részesüljenek1. Csupán ebben az évben 10 millió 800 ezer forintot osztanak ki bányászaink között hűségjutalomként. Ez az összeg több, mint 300 ezer forinttal ma­gasabb e muitévben kifizetett hűségjutalomnál. Nem ritka az olyan dolgozó, mint Hlavaj János, ká 2684 forint, vagy Zsidai László, aki 2598 forint hűségjutalmat kap szorgalmas mun­kája után. Egy pillanatra sem szabad 6zem elöl téveszteni, bármilyen változások is történjenek gazdaságpolitikánkban, az az igazság semmiképpen sem változik, hogy 3 szén az ipar kenyere, hogy a szocializmus építésének alapja ez iparosítás. Nehéziparunk további fejlődéséhez, kohászatunk, gépiparunk termelésének emeléséhez egyre több szénre van szükség. De nemcsak a nehézipar követel több szenet. Kormányunk programmja értelmében, több ruhát, több cipőt, több élelmiszert akarunk adni dolgozóinknak. Ehhez vi­szont az kell, hogy több szén álljon rendelkezésére az erőműveknek is. Ha több lakást akarunk építeni, ehhez is több szén kell, mert a tégla- és cementégetés fontos eszköze a 6zén. Hogy óvodáink­ban, iskoláinkban vidámabbak legyenek a gyermekek, bányászaink­nak kell kitermelnlök a jobb, több és nagyobb fütőértékű szenet. Bányászaink tudják, hogy hősies küzdelmüket percnyi kiesés né'kül tovább keil foíytatniok dolgozó népünk felemelkedése érde­kében. Tudják, hogv az ország szeme nemcsak most, a bányásznap ünnepélyes alkalmával, hanem minden nap szeretettel és várako­zással tekint az ország bányászai felé. Dolgozó népünk szeretete és a kormányprogramm célkitűzései egyaránt arra serkentik bá­nyászainkat, hogy még keményebben helytálljanak, tudásuk leg­javát adják a termelés fokozásához. Megyénk bányászai ugyanúgy, mint ezelőtt tették, most is méltóak és a jövőben is méltóak lesznek hagyományainkhoz. Fo­kozott erőfeszítéssel, a tervek teljesítésével járulnak hozzá hazánk erősítéséhez, a jövő nagyszerű terveinek megvalósításához. Kovács József a megyei pártbizottság ipari, közlekedési osztályának előadója

Next

/
Oldalképek
Tartalom