Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)
1953-09-16 / 74. szám
-rzr-n ' •.« • •. . ' I 2 SZABAD A'O«» RÁD I9Ő3 szeptember 16. Csou En-Laj távirata az ENSZ főtitkárságához A PÁRTMUNKA TAPASZTALATAI Kommunisták tanácskozása Nagybáfionyban Csou En-Laj, ai Kínai Népköz- társaság Központi Népi Kormányának külügyminisztere 1953 szeptember 13-án a Központ: Népi Kormány nevében táviratot intézett az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához. A távirat hangsúlyozza, hogy s fegyverszüneti egyezmény 60. pontjában előírt politikai értekezlet kerékasztal-konferencia formájában való megtariását a hadviselt feliek oldalán álló országok egyetlen egy sem ellenzi, ha csak nem az értekezlet akadályozására és leomlasztására készül. Rámutat a távirat arra is, hogy a.z ENSZ közgyűlése amikor elutasította a Szovjetuniónak a kerekasztal-konfe- remcia formáján alapuló javaslatát és elfogadta a 15 nemzet javaslatát, amely a hadviselt felek tanácskozási formáián alapszik és amellyel a politikai értekezlet résztvevőit a hadviselt felek oldalán átló országokra korlátozza — súlyosan elferdítette a koreai fegyverszüneti egyezmény 60. szakaszát. E szakaszból képtelenség azt a következtetést levonni, hogy a politikai értekezleten csak azok az országok vehetnek részt, amelyek resztvettek e koreai háborúban, hogy má6 országok az értekezleten nem vehetnek részt. A távirat üdvözli az ENSZ határozatát arról, hogy a Szovjetuniót meghívják a politikai értekezletre, ugyanakkor aláhúzza, hogy a Szovjet unió a 'két hadviselőn kívül álló semleges ország és síkra sizá!t Indiának, valamint más érdekelt ázsiai országnak a politikai értekezletre való meghívásáért A távirat rámutat: Az Amerikai Egyesüli Államok nyomására aiz ENSZ közgyűlésének 7. ülésszaka csupán az ENSZ Koreában hadat viselt parancsnokságához, fegyveres erőkkel csatlakozott 16 tagállamnak adott jogot a politikai értekezleten való részvételre és a Szovjetunió kivételével teljesen kirekesztette az ENSZ tag áll amok csaknem háromnegyed részét. Ezek az országok így képtelenek elege; tenni amai kötelezettségüknek, hogy az ENSZ alapokmányának megfelelően a vitás kérdések békés úton való rendezésén fáradozzanak. A távirat foglalkozik azzal, hogy a politikai értekezlet ösz- szetételónek kérdései nem döntheti el egyoldalúan az egyik fél, hanem csak az ENSZ. valamint a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának együttes tárgyalásai. Az ENSZ közgyűlésének 7. ülésszaka az amerikai fél akaratára elutasította, hogy ai Kína i Nérköz társas ág és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőit meghívják a közgyűlésbe, a saját száia íze szerinti egyoldalú és méltánytalan határozatot hozott. A távirat befejezésül a Kínai Népköztársaság népi kormányának indítványait ismerteti: „A) Vegyenek részt a politikai értekezleten mindazok az országok, amelyek Koreában hadat viselt felekhez tartoznak — bele értve a Koreai Képi Demokratikus Köztársaságot és Délkoreát, továbbá a következő meghívott semleges országok: Szovjetunió, India, Indonézia, Pakisztán és Burma. B) A politikai értekezletet kerekasztal konferencia formájában tartsák meg. A politikai értekez'eten hozott minden határozathoz azonban egyhangúlag hozzá kell járulnia a két hadviselt félnek. C) Annak érdekében, hogy zökkenőmentesen rendezni lehessen a politikai értekezlet kérdéseit és példát szolgáltassanak a vitás nemzetközi kérdések békés tárgyalások útján történő rendezésére arra az időre, amíg az ENSZ közgyűlés nyolcadik ülésszaka a politikai értekezlet össze'étele kibővítésének kérdését tárgyalja, együttes tanácskozásra meg kell hívni a közgyűlésre a Kínai Népköz- társaság Központi Néni Kormányának és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának képviselőit. D) A két hadviselt fél, mihelyt a politikai értekezlet ösz- szetételének kérdése tárgyalások útján rendeződött, fo'ytas- son tanácskozásokat és hozzon rendszabályokat az értekezlet színhelyét és időpontját illetően." Gsou En-Laj, a Kínai Nép- köztársaság Központi Népi Kormányának nevében kérte az ENSZ főtitkárát, hogy táviratának teljes szövegét az ENSZ közgyűlésének 8. ülésszakán résztvevő összes tagállamhoz juttassa el. kivéve a Kínai Kouminíang reakciós klikkjének maradványát és a táviratot tűzze az ENSZ-közgyűlés 8. ülésszakának napirendjére. (M. T. I.) A hitlerirmus álitoiatai hiába kilincselnek munka után a mai Jugoszláviában A jugoszláv kormány, amely nagy hangon hirdeti, hogy megbecsüli a felszabadító harcok során szerzet; érdemeket, nem tesz semmit a hadiárvák helyzetének megjavítására. Ezt a szomorú tényt igazolja annak a 17 újvidéki ipari tanuló leánynak az esete, akiknek szüleit a fasiszta megszállók gyilkolták le. Ez a 17 leány az elmúlt évben nagy utánjárás után munkát kapott a „Szonya Mannhovics" nevű újvidéki vállalatnál. A lányokat a vállalat adminisztrációja nyomban a „legrentábilisabban” igyekezeti kihasználni: nem adták meg nekik a továbbtanulási lehetőséget, még azoknak sem, akiknek már megvolt a négy középiskolai végzettségük, ráadásul két hónapon át egyetlen fillér fizetést sem kaptak. Mindennek betetőzéséül ezen a nyáron a vállalat tömegesen mondóit fel dolgozóinak. Természetesen a 17 árvát is elbocsátották. Jelenleg hiába kilincselnek állás, munka után, nem akad egyetlen újvidéki vállalat sem, amely alkalmazná őket. Járva“ Öt a s-zors z ágba n egyre több gyár kapujára tesznek ki kis táblát ezzel a lakonikus felirattal: „Chiuso” — „Zárva"! Sorvad az ország ipara. Olaszország csatlakozása a „Schuman- tervhez" és az Egyesült Államok diktátumpolitiká'a érezteti hatását. Az „Unita" című lap szerint az utóbbi időkben egyedül Nápolyban 23 gyár zárt be. Huszonnégyezer munkást elbocsátottak. A töltések érdekében Nehéz a sorsa a belga ipari tanulóknak. Vannak ugyan ipari tanulóiskolák, amelyeket az állam segélyez. Ez azonban csak amolyan tessék-lássék segély. Az iskola hiánya miatt a fiataloknak csak kis része tanulhat szakmát. Az állam keveset tőrödig az ipari tanuló-iskolák felszerelésével. Komoly tanulásra egyébként is kevés a lehetőség. A ..Drapeau Rouge" című lapban például így ír egy ipari tanuló: ,-A gazda leginkább kifutófiúknak használ bennünket, úgy, hogy nem marad időnk a fizetett munkára. Ha meg végre kapunk ilyen munkát, heti 35 frank a bérünk. Ez csak arra elég, hogy éppen éhen ne haljunk. Minden kedden 8 órától 12 óráig vagyunk iskolában. Munkaidőnk heti 48 óra, ezenfelül havonta négyszer négy túlóra. A tanulóév letelte után rendszerint már szakmát végzünk, de továbbra is csak heti 35 frankot kapunk. A többi a gazdáé marad, — mindaddig, amíg tanulószerződésünk le nem jár. A szerződés lejárta után viszont joga van átadni bennünket a munkaközvetítőnek és ez ellen nincs fellebbezés.” A fiatal munkásokat súlyosan sújtja a büntetések és bírságok rendszere. A Hegei ruhagyárban bírságot rónató ki minden elveszített tűért, sőt a felesleges „fecsegésért" is. A fiatal munkások ezért undorodnak munkájúiktól, amelyet kényszermunkának éreznek. A „Drapeau Rouge"-ban egy fiatal ezt írja, hogy az állati kizsákmányolás miatt „az ipari tanulók 90 százaléka nyíltan utálja szakmáját”. Pártunk Központi Vezetősége nagyjelentőségű határozatot hozott a pártszervezet életében megmutatkozó fogyatékosságok: a kollektív vezetés, a bírálat és ön-bírálat, a pártdemokrá'cia, a káderpolitika megjavítására. A Központi Vezetőség határozata előírja, hogy a személyi vezetést kollektív vezetéssel kell felváltani, az utasításokat, ba- sáskodásokat meggyőzéssel kelj helyettesíteni. különös figve- lemmel keli lenni az alulról jövő bírálatra, szigorúan el kell iámi azokkal szemben akik a bírálatot elfojtják és harcolni kel] a személyi kultusz minden megnyilvánulása ellen. Szeptember 13-án délelőtt a nagybátonyi Kossuth-táró és Kossuth-lejtős bányaüzemek kommunistái összevont taggyűlésre jöttek össze, hogy a Központi Vezetőség határozatának szellemében megvitassák az eddig elkövetett hibákat. Az eddigi mulasztásokat azonban a vezetők minden igyekezete ellenére nem lehetett és nem is sikerült kárpótolni. Bár a megtartott taggyűlés gyökerében különbözött Kossuth-táró és Kossuth-lejtős minden eddigi taggyűlésétől, a jelenlévők bátran, merészen bírálták a pártszervezet életének fogyatékosságait, a pártvezetőség beszámolója is önkritikusan mutatta meg a hibák kijavításának útját, azonban a tagság egy részében gyökeret vert nemtörődömség és közömbösség következtében számszerüség tekintetében nem tudták biztosítani a taggyűlés határozatképességét. A pártvezetőség által összeállított beszámolót futó János párttitkár elvtárs ismertette a tagsággá]. Elmondotta, hogy szervezetünknél ezelőtt nem érvényesült a kollektív vezetés. A vezetőségi ülést is rendszertelenül két-három hetenként tartották. Mint párttitkár minden esetben egyedül döntött a politikai. vagv gazdasági iskolákra küldött elvtársak ügye fölött. Nemcsak a tagságból, de a vezetőségből is hiányzott a hibák elleni kérlelhetetlen harc. Majd így folytatta: „Nálam is bizonyos megelégedettség lépett fel, mert a pártbizottság ügy informált, hogy Szorospatakon nagyobb hibák vannak. A járási pártbizottság mindössze két esetben keresett fel bennünket. Ilyenkor is csupán a termelés kérdésével foglalkoztak és nem hívták fe’ f:gye'münket a szervezeti életünkben megmutatkozó hibákra. A taggyűlés beszámolóit rendszeresen egyedül készítettem, kevés volt benne a kritika és önkritika, egyszóval: a beszámolóm nem volt színvonalas. Pártszervezetünknél a bírálat sem érvényesült. Egyedül Angyal és Csuz elvtársak szokták megbírálni tevékenységemet. A harmadpárttitkárok munkája sem mondható kielégítőnek. Ha- nesz elvtárs, de ugyanígy Gyur- csik elvtárs sem érezte megbi- za'á'-ának jelentőségét. Elhanyagolták az irányításukra bízott pártszervezet munkáját." Aztán arról beszélt, hogy vai nak az üzemben bátor és néldamutató kommunisták, mint Zsidai László, aki 136 százalékos eredménnyel járt az élen. De vannak olyanok is, mint Csikós József, Kalmár Balázs, vagy Gaál Károly, akik havonta 5—6 alkalommal maradnak tá- vo’ igazolatlanul munkahelyüktől. A termelésre rossz hatással volt, hogy a szakszervezet és a DISZ-vezetSit nem számoltatták be a végzett munkáról. Ennek következtében a szakszervezet nem foglalkozott megfelelő súly- lyal a versenymozgalommail. Mondotta, hogy a pártunk útmutatása alapján létrejött kor- mányprogramm nagy feladatok elé állítja Kossuth-táró és Kossuth-lejtős bányaüzemek kom- imunistáit. A kormányprogramm megjelenése után előbb mint- ecrv 800, maid több mint 10.000 cikkféleség leszállítására! történt intézkedés, s ezek dolgozó népünknek több, mint egvmil- liárd forint megtakarítást jelentenek. A dolgozók lakásviszonyainak megjavítása • érdekében az eredeti tervnél 5500 lakással többet építenek. A nagybátonyi bányászvárosban még ez évben megépül egv szálloda, egv iskolaépület, de a bányászváros és az igazgatósági útvonalon 6 méter szélességben betonutat építenek. — Most már rajtunk a sor —- folytatta a párttitkár. — Egységesen szálljunk síkra a harmadik negyedévi terv teljesítéséért, mert csak ezzel tudjuk biztosítani a dolgozó magyar nép, köztük sajátmagunk életszínvonalának ütemes emelését. A vezetőség beszámolója után egv 18 pontban összefoglalt határozati javaslatot terjesztettek a tagság elé, Balázs Gyula elvtárs kemény, kommunista bírálattal kezdte meg hozzászólását. Elsősorban kifogásolta, hogy kevesen jelentek meg a taggyűlésen, és a távolmaradók egy része felelős funkcióban van. A mi községünkből, Karancsat járót, mind két Kozik elvtárs hiányzik. Közülük egyiket aknászhelyettesi teendőkkel bízta meg népünk_ állama, még sem érzi eléggé a felelősséget. De a népnevelők és kocsibizalmiak javarésze is távol van. Ezenkívül kifogást emelt az ellen, hogy senki se vizsgálja meg azokat, akik a taggyűlés termébe lépnek, s így akár az osztályéilenség is bejöhet a taggyűlésre. Andó István elvtárs a bírálattól való félelemről beszélt. — Az egyik termelési értekezleten — mondotta, — megbíráltam a fogyatékos iágokat, s a beszállás alkalmával egyesek azt mondták nekem: „hogy merek ilyen élesen bírálni”. Elmondotta, hogy a pártszervezet vezetői keveset foglalkoznak a termelés pártellenőrzésével. Mindeddig megtűrték, hogy a légvágatok 80—100 trélerre lemaradnak az elővájásoktól. A füstös, rossz levegő következtében nincs biztosítva a termelés zavartalan menete. Benkő József után Mrázik János elvtárs emelkedett szólásra. Arról beszélt, hogy a párttagok nagy része közönbösek, nem készülnek fel kellőképpen a taggyűlésekre, 6 így nincs biztosítva a páridemokrácia. Bár látják a hibákat, mégsem mondják el azokat. így hiába a vezetőség minden igyekezete. Hiába dolgozza kj a vezetőség azokat a javaslatokat is. amelyek a munka megjavítását szolgálnák, a tagság a végrehajtáshoz nem ad kellő segítséget. Kifogásolta, hogy a vezetőd ség beszámolójában nem foglalkozott konkrétan a termelési feladatokkal, a határozati javaslat 18 pontja pedig szétfolvóvá teszi a megoldandó feladatokat Csuz Sándor elvtárs arról beszélt, hogy az életszínvonal emelése érdekében a kormány már jelentős intézkedéseket tett, de a termelés vonalán még nem történt olyan változás, amely az életszínvonal emelkedését biztosítaná. Hibáztatta a vezetőséget, hogy a szociálist, s a munkavédelmi ügyeket nem megfelelően végezték. Bár a kormány azért adta a megfelelő beruházásokat, hogy a dolgozók egészségvédelmét, biztonságos termelését elősegítse, e tekintetben azonban a beruházási keretek felhasználásával nagy felelőtlenségek és nemtörődömségek uralkodnak. A többi között felszólalt még Batki Antal elvtárs is, aki a politikai munka megjavítására hívta fel a vezetőség figyelmét. A napokban — mondotta — megtör térit, hogy Potyáik Sándor a kaparószalag mellé tér• melt és amikor figyelmeztették őt, azzal válaszolt, hogy „mit érdekei engem, csak a méter menjen azért fizetnek.” Hegyes lenne, ha a harmadpárttitkárok külön munkatervet készítenének a politikai felvilágosító munka megjavítására, s ezzel ki tudnánk küszöbölni a dolgozók- ban még jelenleg meglévő nemtörődömséget, közönbösséget. • A nagybátonyi Kosstrifi-táiró és Kossuth-lejtős pártszervezetének összevont taggyűlése, minőségi tekintetben nagy változást hozott. A jelenlévőik bíráló hangon, harcosan szóltak hozzá. E tekintetben hiba még, hogy a felszólalók nagy része aktív pártmunk!ásokb& tevődött ösz- sze, kevesen voltak olyan egyszerű tagok, akik javaslataikkal, bfriálata:k,ka! segítették a párt- demokrácia kibontakozását, a munka megjavítását. De elengedhetetlenül szükséges az is, hogy a taggyűlésen meg nen jelent személyeket aktivizálják és a többivel együtt azokat is ió elkészítő mimikával nyílt, őszinte bíráatra serkentsék. és zöldségszerződés kötések elé Gyümölcsszénmedence és az iparvidékek eredményes áruellátása megkívánja, hogy termőföldjeinket a leggazdaságosabban hasznosítsuk. Ennek legcélravezetőbb és legjövedelmezőbb módja, ha termelőcsoportjaink, az e"vén:leg gazdálkodó dolgozó parasztok a- kellő talaj- előkésztés után, élve a kormány által számukra biztosított kedvezményekkel, az éghajlati, a talaj- és fekvésviszonyoknak legmegfelelőbb szerződéses konyhaikerti növényeket, zöldségféléket ültetnek. A tömeges árleszállítás után jóleső érzéssel, nagy megelégedéssel vette tudomásul Nógrád megye dolgozó parasztsága a párt és a kormány határozatát a szerződéses növénytermelőknek adott kedvezményekről. A szerződéses növénytermelésről szóló határozat valóban a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását, a mezőgazdasági termés fokozását, 6 ezzel egész dolgozó népünk életszínvonalának gyorsabb emelését hivatott elősegíteni. Fényesen kiviláglik ez a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztjaink nyilatkozataiból is, A diósjenői Toibuchin tszcs hat és fél holdon termelt az idén szerződéses paradicsomot és zöldpaprikát. Mészáros István kertészeti brigádvezető így nyilatkozott erről: ,,Kamatmentes kölcsönként kaptuk a MEZÖKER-től a jóminőségű magvakat, műtrágyát és a termelési készpénzelöleget. Mi a nehézségek ellenére terméshozamunkat jóval a sokévi átlag fölé emeltük. Becsülettel eleget tettünk a szerződé ben vállalt kötelezettségünknek és csak az elmúlt hé len is összesen 9270 forintot vételeztünk be kertészeti termelvényeinkből." Magyar Sándor elvtárs, a nagyoroszi Úttörő tsz elnöke így nyilatkozik: „Áttanulmányoztuk a szerződéses növénytermelőknek adott kedvezményekről szóló kormányrendeletet és örömmel állapítottuk meg, hogy a termelési feltételek sokkal előnyösebbek, mint az elmúlt években voltak. A jövő évben még nagyobb területen termelünk szerződéses zöldségféléket, hisz jövőre a szerződésesen termelt áruféleségeink után a kétszeresét kapjuk annak a mennyiségű és minőségű prémiumnak, amit a rendelet az egyénileg dolgozó parasztok részére biztosit.” A nagykeresztúri Petőfi tsz- ben a tagok örömmel vették tudomásul, hogy a jövőben a városellátó övezetben a termelő- szövetkezet terménybeadási kötelezettségét mar zöldségfélékben is teljesítheti. A z ősagárdiak, a here eltek ** a szerződéses hagynater- mesztésről hozott rendelüezés- nek örültek a Igejobban, mert az elsőosztáiyú vöröshagyma szerződéses termelői ára kg-kén‘ 55 fillérről 80 fillérre emelkedik és ha a termelő kát. holdanként 40 mázsánál több vöröshagymát ad át. mázsánként 40 forintot, 60—80 mázsa között mázsánként 80 *o:iní pré miurnot kap. Abban az esetben, ha a dughagymát szárítani is kell, a szerződéses vöröshagy- matermelő a dughag/mai szállításához minden leszerződött kh után 4 mázsa háztartási szenet 2 mázsa tűzifát kap 50 százalékos kedvezményes áron. A tereskelek is örülnek annak, hogy a fokhagyma és düghagyma szerződéses termelésénél — az átvételi ár jelentős emelkedésén kívül — a termelők hasonló arányú prémiumot kapnak, mint a vöröshagymánál. Kilián Molnár Pál szécsényi kishatszonbérlő megelégedetten gazdálkodik a községi tartalék- területeken. Alaposan végigtanulmányozta a kormányrendeletet és megállapította^ hogy „a szerződéses keretben termelt növények átvételi árának emelése hatalmas többletbevételt jelent a termelőknek. A terme'ök a szerződéses termelői ár emelése mellett a? eddiginél fokozottabb premizáláson keresztü' komoly jövedelemhez jutnak, s igen méltányos az, hogy a jövőben már a terme, ési szerződésben megállapított termésmennyiségen felül átadott termények után nagyon szépösszegű jutalékot jogunk kapni." T d. Folyóka János szarvas- gedei 6 holdas dolgozó paraszt beadott paradicsomáért és zöldborsójáért eddig összesen 1434 forintot kapott a begyűjtő- teleptől. ,g\ szerződéses termelők számára a kormány — mondot.a — a beadás kötelezettségének megállapításánál az eddigieknél is ielentősebb kedvezményt nyújt. Eddig csak a leszerződött terület után nem kellett terménybeadást teljesíteni. A minisztertanács mostani határozata alapján a népgazdaság számára fontos növényeknél a leszerződött területen felül minden leszerződött kh után további ‘/2—2 kh-nyi terület mentesül a termésbeadás alól" A honfiak számára az idejekorán megkapott termeltetési előlegeken kívül a MEZÜKER- vállaűat lelkes szakirányítása biztosított átlagon felüli terméshozamokat. „Most, hogy október 1-én megkezdődnek a szerződés- kötések — mondotta Németh József üzemi párttitkár — az elsők között akarunk lenni, akik kijelöljük azokat a területeket, amelyeken szerződéses növényeket akarunk jövőre termeszteni. Ezeken a területeken még a koraősz folyamán elvégezzük az istálló- és műtrágyázást. valamint a jóminőségű mélyszántást, hogy jövőre az ezévinél is nagyobb termést érjünk el." ^ dolgozó parasztság érdeke, hogy minél előbb szerződést kössön a neki legmegfelelőbb növények termelésére, hogy ezáltal biztosítsa magának a kormány által juttatott kedvezményeket, a dolgozó nép számára pedig az árubőséget. Fekete János a MEZÖKER főagronómasa Jó munkánknak megvan a jutalma A közelmúltban hangzott el a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára kormányunk programmja, amelyet megelégedéssel fogadóit dolgozó népünk. Petre József 11 kh dolgozó paraszt Nemti községben 1103 forint adóengedményt kapott, tel* jesítette már búza, rozs, árpa, zab beadási kötelezettségét, de túlvan már a tej, tojás, baromfi és vágómarha háromnegyedévi beadási kötelezettségén is. A jó beadásáért egv világvevő rádió- készülékkel jutalmazta meg öt dolgozó népünk. Petre József szorgalmas ember. A faluban szeretik öt és van 6úlya a szavának is. A jutalmazásról így nyilatkozik: — Vagy meglepetésben volt részem, mert úgy jött, hogy én nem is tudtam róla. Cgy tartottam, amikor megkaptam a rádiót, hogy talán én nem is csináltam annyit, hogy ezt megérdemeljem. Hiszen én csak a kötelességem teljesítem, mert hát azt minden becsületes dolgozónak tudnia kell, hogy minél többet termelünk, annál több jut mindenkinek. En meg dolgozó paraszt vagyok s van két gyermekem is, azokra is kell gondolnom. Mert ha többet termelek, több jut a szabadpiacra, s így többet is tudok vásárolni. Akkor vapyok boldog, ha minden kötelezettségem teljesítem és lá'om cso’ádom és salát magam örömét. Most pedig, hogy ez áraka* leszállították még többet tudok vásáro’ni, ki tudom javítom minden megerőltetés nélkül mezőgazdasági szers-rámaima+ és még több jut a családnak is. Ezt tartottam én is szem előtt, meg is trágyáztam már a földem, t&Pes erővel végzem az őszi munkát. Tudom azt, hogy a földnek is meg kell ad* ni a magáét és én azt akarom, hogy jövőre még többet termeljek, mert látom azt, hogv s dolgozók állama megbecsüli a jó munkásokat. Molnár