Szabad Nógrád. 1953. augusztus (9. évfolyam. 61-69. szám)

1953-08-05 / 62. szám

JS53 augusztus 5. SZABAD n3(ír3d 3 Megyénkben elsőnek Szendehely dolgozó parasztjai kapták meg a szabadpiaci értékesítési engedélyt Szendehely község- dolgozó parasztsága Nagy Imre és Rákosi elvtárs beszéde után még fokozottabb lendülettel végezte az aratás és cséplési munkát. A kiváló szervezési munka, emit a párt, a tanács és az ál­landóbizottságok végeztek meg is hozta a kellő eredményt. Szendehely község dolgozó pa­rasztsága learatott már min­dent, még a zabot is. E sikeres aratás után most minden igye­kezetükkel azon voltak, hogy a cséplésben ők legyenek az elsők. Harcos, odaadó munkájukkal el is érték ezt, és ennek eredmé­nyeképpen Nógrád megye terü­letén Szendehely dolgozó pa­rasztsága előnek kapta meg a kenyér- és takarmánygabonából a szabadpiacot. Augusztus 2-án a község ap­raja nagyja megjelent azon az ünnepségen, amit a szabad­piaci forgalom megadására ren­dezett a község. Az ünnepséget még színesebbé tette az, hogy ebből í az alkaiombbd! a Salgó­tarjáni Üveggyár lelkes kuitúr- osoportja szórakoztata Szende­hely község dolgozó parasztjait. Az ünnepségen megjelent Bog­nár József, a begyűjtési minisz­ter megyei ‘megbízottja is, aki ismertette a begyűjtés és gyors beadás jelentőségét, Ahhoz, hogy Szendehely a me­gyében elsőnek kapta meg a szabadpiaci forgalmat nagyban hozzájárult az is, hogy a há­rom felelős gépvezető úgy szer- vezie meg a cséplést, hogy vál­tott műszakban éjjel nappal csé­peltek. De nagyban elősegítet­ték az olyan jóltel j-esítők is mint iVeszelei Gyula, 11 kh-s, Világosi Béla 7, Ogl Mátyásné, Szaiai Gézát, akik úgy az ara,- tásban, mint a cséplésben élen­jártak, s példát mutattak a töb­bi dolgozóknak is. Ezeken a dolgozókon kívül dicséret illeti a-zonban Szendehely községnek minden egyes dolgozó paraszt­ját, mert egy szívvel ‘lélekkel dolgoztak azért, hogy a község az élvonalba kerüljön és ne le­gyen egyetlen egy dolgozó pa­raszt sem, aki ne teljesítse a cséplőgéptől azonnal beadását. Miért nem értékeli a megyei tanács gépállomási igazgatósága a cséplőgép-felelős vezetők, munkacsapatok versenyét Megyénk területén egyre fcko- íódik a cséplés lendülete és ezen belül szépen bontakozik ki a felelős vezetők és a munka­csapatok közötti verseny. Ezt az bizonyítja, hogy a megyében nem egy olyan felelős vezető csépel, mint Boda János, az érsekvadkerti gépállomás trak­torosa, aki 1070 cséplőgépével ezideig már 35 vagon gabonát csépelt el. Boda elvtárs mint kommu­nista példát mulat ebben a ver­senyben, mert gépével, melynek napi normája 126 mázsa, állan­dóan túlteljesíti, naponta 170— 200 mázsás teljesítményt ér el. Kimagasló eredményt érteik el eddig ebben a versenyben Pék Mihály cséplőgép felelős vezető munkacsapatával, aki ezidáig közel 30 vagon gabonát csépelt már el. Ugyan ilyenek még Barátosi János, aki ezidáig 22 vagonnal csépelt el, vagy Király Pál munkacsapatával, aki ez­idáig 21 vagont csépelt el. De lehetne még így sorolni tovább. Az említett munkacsapatok, akik fáradságot nem ismerve vívják harcukat a minél na­gyobb eredmények eléréséért, szeretnék tudni, hogy abban a versenyben, melyben megállják helyüket, milyen eredményeket érnek el. Sajnos azonban a me­gyei gépállomás igazgatósága nem értékeli következetesen, ezen versengést, így a kinti dol­gozóknak vajmi kevés tudomá­suk van arról, hogy ki érte el a legjobb eredményt. Hogy mennyire hanyagolja a megyei gépállomás igazgatósága a ver­seny kiértékeléseket, azt ékesen bizonyítja az, hogy augusztus 3-án a gépállomás igazgatósá­gon a legnagyobb lót ás-fut ás közben senki sem tudta meg­mondani, hogy hogyan áll a fe­lelős vezetők és a munkacsapa­tok versenye. Pedig hárman szedik a jelentést. Rozgonyi elvtárs, a statisztikus és Baityán, meg Bozó elvtársnők. De azon­ban mint szokás-mondás: „Sok bába közt elveszik a gyerek”. A legszomorúbb a-zonban az, hogy maga a, politikai osztály propagandistája Fodor elvtárs, aki többek között arra hivatott, hogy a gépállomásoknál az elért eredményeket népszerű­sítse és a verseny eredményét közölje a dolgozókkal, ő sem volt vele tisztában, hogy az utóbbi időben a területen mi­lyen eredmények születtek. El­mondható ez még Szomszéd és Gencz elvtársakról, is, akik szin­tén nem megfelelően foglalkoz­nak a cséplőgép-felelős vezetők versenyével. Bordás István A verseny mozgalom a szocialista építés egységes módszere A verseny-mozgalom ered­ményessége járásunk területén Ipolyvecén, Hugyagon, Balassa­gyarmaton és Ipolyszögön mu­tatkozik meg leginkább. A mai napig a fenti községek járásunk területén igen szép eredménye­ket értek el úgy a mezőgazda- sági munkáik menetében, mint a beszolgáltatás terén. Ahol a községi tanácsok szívügyüknek tartják községük elsőbbségi helyzetét, ott a versenyszellem nap mint nap fokozódik. Legjobban mutatja ezt a július 25-i kiértékelés, amikor Hugyag község volt az élen, a következő kiértékelésnél azon­ban 31-én már Hugyag le­maradt, mert a beadást ellus- táikodták. Ipolyvece azonban gazdaságosan használta ki ezt az időt. mert augusztus 2-ig a cséplést és beadást teljes mér­tékben befejezte. Ipolyvecén az elmúlt hét fo­lyamán sok kisgyűlést tartottak A tanács mozgósítottál a község dolgozóit a gyors cséplésre és annak mielőbbi befejezésére, illetve a beszolgáltatásra. Ipoly­vecén 32 dolgozó paraszt van párosversenyben. E versenyben Róza István és Petényi Károly do'gozó parasztok érték el a legjobb eredményt. De nemcsak Ipolyvecén van­nak szép eredmények és jól- íe’.jesíiő dolgozók A jólteljesí- íők közé tartozik Kovács Vince balassagyarmati lakos is, aki búzabeadását 400, rozsbeadását pedig 103 százalékra teljesí­tette. De kiválóan dolgozott Baráth János szandai 6 kh-s dolgozó paraszt is, aki búzabe­adását ezideig 154 százalékra teljesítette. Bakos István Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya Balassagyarmat A pásztói állami gazdaság kertészetében 2 26 holdon terül el a pásztói állami gazdaság kér- • itészete. 13 munkacsapat birkózik itt a gazdag terméssel, eredménye-en. Az Előre, Béke, Roham és az Oj Élet munkacsapatok teljesítménye mindig 100 százaié kon felül van. Tremei Anna például az Előre munkacsapat vezetője, 113 kg babot szedett 10.óra alatt, holott az óra norma három kg. De egész sor jó dolgozó van itt. Kiss Rozália és Kriska Hona 322 százalékos, Prorok Pálné és ; Koppány Eszter 316 százalékos eredménye értek el a bab-; szedésben. A káposzta szedésében Bihari Márton és Nagy i Sándor vezetnek 350 százalékkal. „Minket már 120—150 százalékos teljesítmény meg', sem lep” — mondja nevetve a vezető agronómus. (Szinte hihetetlen mennyire összeforrt ez a 240 em- bér. Mindenki igyekszik munkájával, mert hiszen a terv teljesítése valamennylükön múlik. A jobb termés érdekében könnyebbé teszik a munkát. A télikáposztát pl. az eddigi módszertől eltérően, helyben vetették. Ezzel sok munkaidőt takarítottak meg. A bátor kezdeményezést siker koronázta. Az a káposzta, amely csak szeptemberben kezd fejesedni, az egyik gyermek éppen most mérte meg, 2.80 kg. A kertészet vezetője elmondja, hogy tervüket messze túlszárnyalták. Felajánlottak terven felül 10 hold babot, 10 hold csemegetengerit, 10 hold másodvetési uborkát és 10 hold ősziretket. A babról már le is szedték bőséges termését A termés nagy részét már elszállították. Hiba azonban, hogy a kertészeinek nincs rendes bekötőúija, ami miatt esős idő- ben csaknem lehetetlen a közlekedés. Később Szabó Béla, egyik kertészeti dolgozó a mun kasok helyzetéről beszél. Egy részük a szurdokpüspöki \ munkásszállóban lakik, ahol elsőrendű lakásokban pihen-' hetik ki a munka fáradalmait. Másik részük azonban egész­ségtelen pincelakásban él. Azonkívül a gazdaság megígérte ! azt is, hogy a munkásokat nemcsak munkába hozzák el < kocsik, hanem haza is szállt ják őket. De úgylátszík az\ állami gazdaság az ígéretről elfeledkezett, mert a munká-; sok kifáradva csaknem minden este öt kilométert gyalogol-; nak szállásukig. Az állami gazdaság vezetői nézzék meg ezeket a dolgokat és amikor kormányunk mindent meg­tesz a munkásság helyzetének megjavításáért ők sem tél-1 lenkedhetnek, hanem igyekezzenek a visszáságokat kijaví- 1 tani. 1 A kertészedben 240 dolgozó van együtt, akik tanulni '• szeretnének. Segítséget ezen a téren jogosan a 1 párttól várnak. A párt és vele együtt a szakszervezet el- hanyagolja az itteni dolgozókat. Például az egyik elv társ.• felhozta, hogy a párttitkár mégcsak egyszer volt lenn ná-; luk. Elhisszük, Markó elvtársnak sok munkája van, de a j munkásokkal való állandó rendszeres foglalkozás köteles­sége egy pártiitkámak. Ezt ne felejtse el Markó evtárs. IjAAáAAAÁAAAAAiAAAAl 44 WWW WV W (Honfi) A Magyar Hépköitársaság Minisztertanácsának határoznia a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gépa/lomási díjtartozásainak elengedéséről, a gépállomások díjfizetési rendszerének megváltói tatásáról és a díjtételek leszállításáról A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a terméshozamok növelése, a dolgozó parasztság életszínvonalának emelése, vala­mint a termelőszövetkezeti mozgalom további, fokozoít támoga­tása érdekében az alábbi határozatot hozza. 1. A termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztoknak ai gépállomásokkal szemben fennálló, az 1952 július 1. napját megelőző időből származó összes, a jelen hatá­rozat kihirdetésének napjáig ki nem egyenlített természetbeni és készpénzbeni díjtartozásait el kell engedni. 2. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok a gépállomások által végzett talajmukák díját az 1953—1954 gazdasági évben szabad választásuk szerint termé­szetben vagy készpénzben teljesíthetik. A termelőszövetkezetek a gépállomás! díjra évközben mind terményben, mind készpénzben előleget adhatnak, azonban a végleges elszámolás a megállapított termésátlag alapján csak ai betakarítás után történik. Az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztok természetben a munkák elvég­zésével egyidőben vagy utólag; készpénzben pedig a munkák el­végzésével egyidőben fizethetik a. talajmunka díját. Ha a termelőszövetkezet vagy az egyénileg gazdálkodó dol­gozó paraszt természetben előre fizeti a díjat vagy annak egy részét, ebben az esetben az előre fizetett díjakból 10 százalék kedvezményt kell adni. 3. A termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére a gépállomások által végzett talajmunka díjtételeit csökkenteni kell olymódon, hogy a 16—20 centiméteres középmé-lyszántás díja termelőszövetkezeteknél az eddigi 42 búza- kilogramm vagy 84 forint helyett 32 búzakilogramm vagy 64 fo­rint, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál pedig 84 búza­kilogramm helyett 53 búzakilogramm vagy 106 forint legyen. Ugyanilyen arányban kell csökkenteni az összes egyéb talaj- munkák díját is. A termelőszövetkezetek abban az esetben fizetik a fenti díjtételeket, ha a gépállomást szerződésben vállalt köte­lezettségeiket teljesítik, tehát traktorvezetőt és munkagépkezelőt adnak, továbbá az üzemanyagot kiszállítják. A termelőszövetkezetek részére biztosított kedvezmények az I-es és Il-es típusú terme!őszöve:kezti csoportokat csak abban az esetben illetik meg, ha tagosfíott területen, az alapszabálynak megfelelően, közös talajműveíést végeznek. 4. A jelen határozatban megá'lapitott díjtételeket 1953 július 1 és 1954 július 1 között elvégzett munkákra kell alkalmazni azzal, hogy ezek a díjtételek az 1953 július 1 után végzett talaj- munkákra visszamenőleg is érvényesek. Az 1952/53. gazdasági évre eső időben végzett munkák után a természetbeni fizetés marad érvényben. (MTI) Mátraszőllősön újabb negyven úttörő megkezdte kéthetes üdülését A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendelete az állami tarlafékföfdek hasznosításáról, a földhaszonbérletek szabályozásáról, valamint a dolgozó parasztságnak ezzel kapcsolatban juttatott kedvezményekről A Nógrádmegyei Tanács ok­tatási osztálya rendezésében az idén megkezdték az úttörők nyári üdültetését. Eddig már két csoportban 80, a tanulásban kivált eredményt elért úttörő töltött el két hetet a máiraszől- tösi úttörő táborban. A napokban a gyönyörűen feldíszített iskola és az úttörő tábor fogadta a harmadik cso­port 41 fiatal üdülőiét. A kél hét alatt a gyermekek kellemes pihenése mellett tanulással is töltik idejüket. Nevelésüket a Tudományegyetem gyakorló ta­nárai biztosítják. Az állami tartalékterületek használatát az őszi vetés meg­kezdése előtt, de legkésőbb 1953 október 1-ig végleges formában rendezni kell, hogy minden talpalatnyi föld megművelése biztosítva legyen. 1. §■ (1) A be nem tagosítoít, illet­ve állami gazdaságoknak és szö­vetkezeti gazdaságoknak át nem adott állami tar.alékföldek- böl — kérelmükre — vissza kell adni a földet tulajdonukba azoknak az egyénileg gazdálko­dó parasztoknak, akik földjü­ket 1951 augusztus 1-e után fel­ajánlották vagy elhagyták. Amennyiben a föld már beta- gositásra került vagy állami gazdaság, illetve termelőszövet­kezet birtokában van, helyette egyéb állami tartalékterületből ke'! részükre földet tulajdonba adni. (2) Akik a felajánlott föld­jükért ellenértéket kaptak és ré­szükre a földet visszaadták, az ellenértéket — ha fő foglalko­zásuk a földművelés — három év alatt egyenlő részletben — ha fő foglalkozásuk nem a föld­művelés — egy összegben azon­nal kötelesek visszafizetni. 2. §. (1) A tartalékföldeket öt év­re haszonbérbe lehet adni. Tar­talékföldet haszonbérletbe ve­het minden egyénileg gazdálko­dó paraszt. Az így haszonbér­leibe vett terület nem haladhat­ja meg a saját területtel együtt a 25 kataszteri holdat. Ez alól a földművelésügyi miniszter ki­vételt tehet. (2) A tartalékföld évi haszon­bére a föld kataszteri fisztajö- vedetmének minden aranykoro­nája után 5 forint. A haszon­bérlőnek földadót nem kel! fi­zetni, de köteles a főid után já­ró teljes kötelezettséget telje­síteni. A tártál ékföl dbő! haszonbé­relt területet a beadási kötele­zettség szempontjából nem sza­bad a haszonbérlő földjéhez hozzászámítani, hanem külön kell számításba venni 3. §■ (1) A termelőszövetkezeteket — ideértve a termelőszövetke­zeti csoportokat is — a taría- lékföldek használatának rende­zésénél előnyben kell részesíte­ni. A tartaléktő!deket elsősorban * termelőszövetkezetek haszná­latába kell adni, ha annak megművelését önként vállalják. A termelőszövetkezet a tarta ék- föld után haszonbért nem fizet, részére a földet ingyenes hasz­nálatra kell átadni, a tartalék­tőid után azonban a teljes be­adási kötelezettséget köteles teljesíteni. (2) A tagosított tartaléktőidet termelőszövetkezetnék kell hasz­nálatba adni és helyette — ha ezt a termelőszövetkezet kéri — saját szétszórt parcelláit kell haszonbérlet útján hasznosítani. (3) A termelőszövetkezetek megszilárdításával és megsegí­tésével arrai kell törekedni, hogy a termelőszövetkezet földet ne adjon le. Amelyik termelőszö­vetkezetnél egy tagra viszony­lag sok föld jut, a földek gon­dos megművelésének előmozdí­tása érdekében kevésbbé munka- igényes növények termelését na­gyobb arányban kell előirá­nyozni. 4. §. A földdel nem rendelkező dol­gozók a tartalékterületekből ve­teményeskert céljára, családon­ként legfeljebb egy kát. hold földet vehe nek haszonbérbe őt évre. Veteményeskert céljára le­hetőleg a községhez (városhoz) közeleső, kerti művelésre alkal­mas tartaléktőidet kell haszon­bérbe adni. A veteményeskert- nek használt tartaléktőid ha­szonbére a kataszteri tisztaijöve- delem minden aranykoronája után 10 forint, emellett a ha­szonbérlő a háztáji gazdaságra megállapított beadási kötele­zettséget tartozik teljesíteni. 5. §■ (1) Az állam a termelőszö­vetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok term elését velőma g-'kö! c sö n nel és termelési hitellel segíti e'ő. (2) Az 1953-ban begyűjtött termésből állami vetőmag-ala­pot kell létesíteni. Az alapból a termelőszövetkezetek és egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasz­toknak a tartalék földterületnek megfelelő mértékig kölcsönvető- magot kell adni. A vetőmagot 5 százalékos többlettel a jövőévi termésből természetben keli visszaszolgáltatni. (3) Műtrágya és gazdasági eszközök vásárlására, va:am!nt a gépállomás útján végzett munka díjának kifizetésére — Indokol' esetben — termelési hi­téit kell folyósítani azoknak a dolgozó parasztoknak, akik tar talékföldet bérelnek. Egy csa­ládnak az , átvett tartaléktő, d minden kataszteri holdja után legfeljebb 500 forint termelési kölcsönt lehet adni. 6. §. (1) A föld tulajdonosai vagy haszonélvezője mező- és erdő- gazdasági ingatlanát haszon­bérbe adhatja vagy kiadhatja részes művelésre. Minden állam­polgárnak jogai van földet ha­szonbérbe vagy részes műve­lésbe venni. Az állam előha- szonbérleti jogát nem gyako­rolja. (2) A haszonbérbe vett föld után a haszonbérlő olyan mér­tékben köteles a beadási köte­lezettséget teljesíteni, mintha az saját földje lenne. Kivéve a tar­taléktőidből bérbevett területe­ket, amelyeknél a beadási köte­lezettséget a bérlő egyéb terü­letétől külön kell számolni a je­len rendelet 2. § (2) bekezdésé­ben foglaltaknak megfelelően. Részes művelés esetén a tel­jes beadásért a tulajdonos és a részesmüvelő egyetemlegesen felelősek. (3) A haszonbérleti, részes­művelési megállapodások érvé­nyességéhez hatósági jóváha­A kormányprogramm megjele­nése óta. megyénk területén már több lakás elkészült. Újabban egy 184 család részére épülő lakást fejeznek be a II. félév­ben. Egvre gyorsabb ütemben nőnek ki ai földből a hatalmas korszerű épületek. Ezek a házaik barátságos külsejűtek, de belső elosztásuk is kényelmes, nyu­godt otthont biztosít a dolgo­zóknak. A Salgótarján építkezésében résztvevő dolgozóknak az elmúlt héten adtak át egy 96 szemé­lyes munkásszállót. Ez a mun­gvás nem szükséges, de nyilván­tartás végett be kell jelenteni a községi tanácshoz. (4) A haszonbérletek szabá­lyozására és ellenőrzésére ki­adott, a jelen rendelettel ellen'' tétes minden korábbi rendelke­zés hatályát veszti. (5) A 9000/1948. (VIII. 28.) Korm. számú, rendelet alapján az állami haszonbérleti jogának gyakorlásával létesített kisha- szonbérletek érvényességét a bérlő kívánságárai legfeljebb öt évig kell meghosszabbítani. 7. §■ A haszonbérlő a tartaléktőid­ből vagy tulajdonostól (haszon­élvezőtől) bérelt területet saját kezelésébe köteles megművelni, azt tovább haszonbérbe nem ad­hatja 8. §. A tartailékföldek használatá­nak rendezése és azok gondos megművelésének biztosítása a községi tanács végrehajtó bi­zottságának a feladata. 9. §. A jelen rendelet végrehajtásá­ról a földművelésügyi minisz­ter, a begyűjtési miniszter, a pénzügyminiszter és az iga.z- ságügy.miniszter gondoskodik. kásszáMó a nyugodt otthon mel­lett szórakozási lehetőséget is biztosít az építőipar dolgozói­nak. Súlyos hiba azonban, hogy az 1952 decemberében a Rokkant* ■telepen elkészült 20 db szövet­kezeti lakás még ma is kihass* nálatíanuí áM. Ezért nagy fele* lös'ség terheli az Épületszerelő vállalatot, mely nem gondosko­dott arról, hogy ezek a lakások a megépülés után a legrövidebb időn belül beköltözhet ők tegye­nek (Fehér,') Nagy Imre s. k., a. minisztertanács elnöke Egyre több lakást kap Salgótarján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom