Szabad Nógrád. 1953. augusztus (9. évfolyam. 61-69. szám)

1953-08-05 / 62. szám

4 SZABAD NOGBId 1953 augusztus (. Nyáron is ápoljuk a kapásm vényeket Harcoljunk egy-egy, előttünk álló feladat határidőben való teljesítéséért! Balassagyarmaton a dolgozó parasztság derekasan meg­vívta ,,a minden szem gabonáért” folyó harc csatáját. A város határában a dolgozó parasztság július 15-én befejezte — a zab kivételével — az összes aratási munkálatokat. 10-én rnegkezdő- döt! a hordás is. Bóta András, Csesznék György, Megyeri András, Chodák István dolgozó parasztok mellé, sorra, csatlakoztak e töb­biek is. Július 24-re befejeztékia gabona behordását. Gabonájukat gyorsan szérűre hordták. Az első cséplőgép július 16-án kezdte meg a munkát. Július 20-tól három |cséplőgép teljes ütemben, dolgozik. Naponként átlagban 4 vagon gabonát csépelnek el. A versenyben első Nyárjasi cséplőgép munkacsapata, a Szabó­brigád. Napi átlagteljesítménye meghaladja a 150 mázsát, ök nyerték el a versenyzászlót. Közvetlen nyomukban jár a villamos- cséplőgép munkacsapatainak teljesítménye. A eséplési munka tehát jól folyik. Mindamellett vannak hiányosságok is. >A legfőbb 4itba, a,z éberség teljes hiánya. Például nem vették észre a kórházi cséplőgépnél ez'ellenség részéről több ízben is elkövetett provo­kációt. így például egyszer egy ócska, rozsdás íé] lópatkóvasat, máskor ökölnyi nagyságú kődarabot talállak a dobban, ami min­den bizonnyal az ellenség munkája volt. A másik hiányosság az öntudat hiánya, így például Simon István, Hunyadi-utcai lakos a munkacsapat hetedik hívására ment e! nagynehezen a cséplőgép­hez. Hétszer 'kellett értesíteni, hogy az ő asztagjához értek és a gabonáját akarják csépelni. A gabona aratásával lemaradt a tszcs. A lemaradás oka, a kevés létszám és a munkaerő széiíorgá- csolódása. Fontos feladat a tarlóhántás, másodvetés, silózás és gabona- begyűjtés munkája is. A tarlóhántás mielőbbi elvégzésével a jövő évben ijobb ter­mést, a másod vetés sei több takarmányt, biztosítunk. Kövessék a dolgozó parasztok Bóla András, Csesznék György, Cseri János dudás, i Bencsik István példáját. A békehairc fontos tényezője az állami beadási kötelezettség cséplőgéptől való gyors teljesítése. Az összgabona egyharmad részét mintegy 33 vagon gabonát 149 gazda, csépelt el 'eddig. Közülük 136-an teljesítették beadási kö­telezettségüket. A 13 lemaradt dolgozó paraszt is rendezze mi­előbb, a lehető legrövidebb időn belül az állam iránti adósságát. Harcoljunk egy-egy, előttünk álló feladat határidőben való teljesí­téséért úgy, hogy egymással versenyezve vigyük előre a jobb munkát. Csatlakozzanak a még versenyben nem áüóidolgozó pa­rasztok is id. Tresó József, ifjabb Tresó József, Bencsik István, Trézs Pál, Molnár János s még 20 dolgozó paraszttársukhoz, akik egymással versenyben álévá teljesítik mind a mező- gazdasági, mind pedig a begyűjtési kötelezettségeiket. Munkánk, feladataink versenyben való elvégzése biztosítéka újabb és újabb győzelmünknek. Rádió műsorából Kossuth-rádió: 5.00: Hanglemezek. 5.30: Hírek, lapszemle. 5.40: Hanglemezek. 6.00; Falurádió, 6.30: Hanglemezek. 6.45; Hírek, 7.45: Lapszemle. 7.55: Műsorismertetés. 8.00: Hanglemezek. 8.30. Műsorzárás. 12.00: Hangos Újság. 14.00; Időjárás és vízállás Jelen­tés. 16.20: Iskolások rádiója. 17.00: Hírek. 20.00: Hangos Újság. 22.00; Hírek, sport. 24.00: Hírek. Petőfi.rádió: 6.00: Hanglemezek. 6.35: Termelési hírek. 6.45j Jő reggelt gyerekek. 7.35: Hanglemezek. 9.20: Iskolások rádiója. AUGUSZTUS 3., SZERDA. Az idei bőséges nyári csapa­dék nemcsak a cukorrépa, kuko­rica, burgonya, napraforgó fej­lődésének volt rendkívül ked­vező, hanem a gyomoknak is. Éppen ezért a gyomok irtását aratás után is folytatni _ kell, mert a jó erőben lévő gyomok dús gyökérzetükkel elszívják a nedvességet és tápanyagod kul- túrnövényeinik elől. Az elgazoso- dás a jónak ígérkező kapás­növényeink termését lényegesein csökkentheti. Elég, ha az egyes helyeken későn végzett kapálás miatt el sárgult kukorica- vagy cukorrépa-táblákra hivatkozunk, amelyeken már nem lehet segí­teni. Az ilyen táblák vádaskodva virítanak ki az időben meg­munkált táblák haragoszöld nö­vényzete közül és máris biztos, hogy alacsony terméssel fizet­nek. A nyári hónapokban a cukor­répagyökér fejlődése, a kukorica cső- és szemképződése csak ak­kor lesz zavartalan, ha a növé­nyeket nem fojtogatják a gyo­mok. A nyári gyomirtással a jö­vőnek is dolgozunk. Ha a gyo­mok nem fogyasztják a talaj víz- és tápanyagkészletét, több ma­rad a jövőévi növények részére, de a jövő év nővény ápolási mun­káit is könnyebbé teszi, ha nem engedünk magot érlelni a gyo­moknak. Ne engedjük, hogy az idei bőséges nyári csapadékot elfogyasszák a gyomok. Tarta­léknedvességre szükségünk lehet esetleg a száraz nyári hónapok­ban, vagy a száraz jellegű kö­vetkező esztendőben. A nyári kapálással légjárha- tóvá tesszük a talajt. A nyári záporeső következtében a talaj szerkezete megromlott, a felső talajmorzsák összetömődtek, a levegőtlenné vált talajban a bio­lógiai viszonyok is rosszabbakká váltak. Ezért a nyári kapálás már nem csupán növényápolás, hanem a talaj biológiai viszo­nyainak javítása, igen . fontos taiajápolási munka is. A nyári kapálás beérlek a ta­lajt, az összeiömődő kemény ké­reg helyett porhanyós marad a talaj felszíne, amely alatt rugal­mas, nyirkos réteg alakult ki. A nyáron megsairabolt kukorica és cukorrépa tarlóját igen könnyen fel lehet szántani, míg a sarabolás nélkül hagyottakat nagy hantokba szaggatja fel az eke. A nyári sarabolás sietteti a növények fejlődését, különösen áll ez a kései kukoricára, amely a bőséges talajnedvesség követ­keztében erős vegetativ életet él. A porhanyítás a nedvesség mellett nagyobb tápanyag- feltárást biztosít a növények.ré- szére, nagyobb lesz az anvag- csereforgalom, a tápanyagoknak a csövekbe való bevándorlása. A Szovjetunió tapasztalatai és hazai eredményeink is igazol­ják, hogy például a nyári kapá­lással 20—30 mázsával növel­hetjük cukorrépatermésünket kar taszteri holdanként. Ugyan­ennek megfelelően kukoricater­mésünket 4—5 mázsával tudjuk növelni kataszteri holdanként. Péidáu! a pásztói Szabadság tsz, amely a műit évben elvé­gezte a cukorrépa nyári kapálá­sát, a szárazság ellenére is 170 mázsás átlagtermést tudott be­takarítani. Tehát bőségesen meg­térül a fáradság, amit a nyári növényápolás elvégzésére fordí­tunk. Hogyan végezzük e! a nyári növányápolást? Ügyelnünk keli arra, hogy a növények között dolgozva, a földfeletti és föld­alatti részeiket munkaeszközök­kel meg ne sértsük, ezért alap- elv, hogy a nyári porhanyítást mindig sekélyen, sarabo!éssze­rűen kell elvégezni A nyári ka­pálást elsősorban a cukorrépa­ős a kukoricatáblákon végezzük el. A cukorrépa nyári sarabolá- ©át a sorközökben kézi saraboló kapával végezzük. A cukorrépa dús levélzeténök etterülése au­gusztus hónapban már alább­hagy és a sorkőzökben a kapá­lás könnyen elvégezhető. Ügyel­ni kel! arra, hogy a fejlődő répa gyökerét meg ne sértsük. A cu­korrépa nyári kapálását ugyan­csak kézi erővel végezzük. De ahol a kukorica megfelelő 80—90 centiméter sortávolságokra lett ültetve és a sorok megfelelő egyenesek, !ókapálás®a! fe el lehet végezni a kapálást,. ilyen­kor a csövek még nem akadá­lyozzák a sorközökben való já­rást és a rövid kisefa- (hanfai-) kapcsolással vontatott lókapa a már fedett kukoricaszárban nem okoz kárt. A nyári növényápolási mun­kák elvégzésénél nagy feladatok hárulnak pártszervezeteinkre és tanácsainkra, hogy népnevelő­munkával mozgósítsák termelő- szövetkezeteink tagságát és csa­ládtagjait, valamint az egyéni dolgozó parasztságot, a nyári növényápolási munkák sikeres elvégzésére. Hogv ai nyári nö- ványápolási munkákat eredmé­nyesen e! tudjuk végezni, első­sorban párttagjaink, a tanácsta­gok, valamint az állandó bizott­ság tagjai mutassanak jó Példát és járjanak élen a munkák el­végzésében. Minden dolgozó paraszttal meg kell értetni, hogy ha elvégzi a nvári növényápo­lást, ezzel elsősorban saját jö­vedelmét fogja elősegíteni azon keresztül, hogv több kukoricát vagv cu'korrénát fog betakarí­tani De a többtermelésen ke­resztül erősíti dolgozó népünk államát is. Hollósi József főagronómus Kossuth-rádió: 12.30: Vidám trakto­rosok. — 13.30: Hevesi népdalok. — 15.50: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 16.20: Vidám szünidő. A gyermekrádió műsora. — 17.10: Ke­ringők, polkák. Hgl. — 17.25: Szív küldi szívnek szívesen. — 17.40: A béketábor országaiban. — 20.10: Egy falu — egy nóta. — 21.30: Bukarest hívja a világ ifjúságát. Petőfi-rádió : 11.00: Népek zenéje. — 15.30: Fiataljainkról. — 16.30: A szakszervezet szerepe a munkavé­delemben. Előadás. — 17.10: Öráról- órára. Kovács Attila irodalmi riport­ja. — 18.40: Szegény ember jó órá­ja. Gárdonyi Géza elbeszélése. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK. Kossuth-rádió: 12.30: Ifj. Magyari Imre és zenekara játszik. — 13.00: Szórakoztató zene a Moszkvai Rádió műsorából. — 15.30: Városok és em­berek. Részlet Szeberényi Lehel bul­gáriai útinapiójábói. — 16.00: Jó munkáért szép muzsikát. — 17.15: If­júság hangja. — 21.30: Bukarest hív­ja a világ ifjúságát. Petőfi-rádió: 10.45: Medgyesi Nán­dor és zenekara játszik. — 15.50: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 16.25: Szív küldi szívnek szívesen. — 16.45: Az ember aki . . . Bán Pál és Kállai István szatírája. — 17.40: Tánczene. — 18.40: Az Elbától a Csendes-Óceánig. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK. Kossuth-rádió: 12.30: Operett és filmzene. 13.00; A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 15.30: Pusz­ták dalai. —> 17.25: Ifjúsági dalok. — 18.00: Nemzetközi kérdések. — 18.10: Egy falu — egy nóta. — 21.10: Tánc­zene. — 21.30: Bukarest hívja a vi­lág ifjúságát. Petőfi-rádió: 11.25: Ipari tanulók versenyhíradója. — 15.00: Részletek Székár Dezső Tavasz a fővárosban c. operettjéből. — 17.50: Száll az ének. szól a muzsika. — 18.40: Tánczene. Hgl. — 19.00: Beethoven VII. szim­fóniája. Lehel György előadása. — 19.45: Sport. Alkotmányunk ünnepén színpompás sportműsorral nyitja meg kapuit a Népstadion Augusztus 20-án nyitják meg ka­puit ötéves tervünk büszkeségének : T Népstadionnak. A megnyitás közel­sége érthetően nagy örömet kel­tett a magyar sportolók, sportkedve­lők között, hiszen valóra válik végre sok évtizedes álmunk. A sportközvélemény most különös érdeklődéssel fordul a Népstadion fe­lé. Az építők munkája még lelkesebb lett, s a társadalmi építők ezrei ve­szik ki részüket a napokban ebből a nagyszerű munkából. Augusztus 20-án, alkotmányunk ün­nepén színpompás sportműsor kere­tében adják át rendeltetésének a Nép­stadiont. Reggel 9 órakor tizennégy harsonás adja hírül a megjelentek­nek, hogy az ünnepség megkezdő­dik. A harsonák hangjai után a Rákosi Mátvás Művek 800 ifjúmunkás spor­tolója mutat be zászlódíszelgést. majd ezt követőleg a Népstadion két kapu ián át 13 ezer sportoló vonul be a Játéktérre mezbeöltozötten. Ar ünnepség zenemfísorát Is nagy gonddal állították össze. A felvonu­lás, valamint ar egves gyakorlatok zenesráma it külön zeneszerzői mun­kaközösség készítette erre a célra. Mintegv 150 zenész kőzet órán át íátsza maid a szebbnél-szebb szá­mokat, indulókat. Az ünnepi sportműsor 1600 úttörő fiú és leány színpompás gyakorlatá­val kezdődik. A Népstadion zászlajá­nak felvonása közben 10 ezer ga­lambot röpítenek a magasba a ma­gyar sportolók békevágya kifejezése- képen* Igen látványos lesz a sokszáz Ipari tanuló botgyakorlata Is. Ezt követőleg élőbetüs felírás jelenik majd meg a smaragzöld gyepsző­nyegen „A Békéért harcolunk'* fel­irattal. Egyike lesz a legszebb szá­moknak az egyesületi vegycscsapa- tok tornája. Ezüst jel vénnyel jutalmazzák meg azokat a társadalmi munkásokat, akik a legjobb munkát végezték az építkezésen. A délelőtti műsor 12 óra felé ér ré­get. Délután az atlétika s a labdarúgás kedvelőinek rendelkezésére áll majd a Népstadion. Három órai kezdettel a magyar—norvég atlétikai viadal zajlik le. Fél 5-kor pedig nemzetközi labdarúgó mérkőzés lesz. Augusztus 20-a örömünnepe lesz a magyar sportnak. Azok, akik végig­nézik majd a Népstadion ünnepélyes megnyitását, felejthetetlen élményben gazdagon fognak eltávozni onnan. Augusztus 23-án kezdődnek cs december 6-án fejeződnek be A labdarúgó NB I. őszi küzdelmei augusztus, 23-án kezdődnek, tehát egy héttel az NB II. kezdete után. Októberig hétről-hétre folynak a küz­delmek. csak azután lesznek válo­gatott mérkőzések, melyek miatt ki- sebb-nagyobb megszakítások lesz­nek. Amikor a labdarúgóválogatot­tunk külföldön szerepel, természete­sen csak azok az NB I. csapatok kötelesek idehaza lejátszani bajnoki mérkőzéseiket, amelyek nem adnak játékost a válogatott számára. A mérkőzések sorsolása a követ­kező: Augusztus 23. Csepel—Sztálinvá- ros. Salgótarján—Dorog. Sortex—Bp. Bástya. Bp. Kinizsi—Bp. Vasas. Pos­tás—Győr. Szeged—Bp. Honvéd. Szombathely—Bp. Dózsa. Augusztus 30.: Dorog—Sortex. Sztáiinváros—Salgótarján. Bp. Hon­véd—Szombathely, Győr—Szeged. Bp. Vasas—Postás. Bp. Bástya—Bp. Ki­nizsi. Dózsa—Csepel. Szeptember 6. : Salgótarján—Csepel. Sortex-rSztá linváros. Kinizsi—Dorog Postás—Bástya. Szeged—Vasas. Szombathely—Győr. Honvéd—Dózsa. Szeptember 13. : Dorog—Postás. Sztáiinváros—Kinizsi. Csepel—Sortex. Győr—Bp Honvéd Vasas—Szombat- | hely. Bástya—Szeged. Dózsa—Salgó­tarján. Szeptember 20. : Sortex—Salgótar­ján. Kinizsi—Csepel. Postás—Sztáiin­város. Szeged—Dorog. Szombathely- Bástya. Bp. Honvéd—Vasas. Győr— Dózsa. Szeptember 27. : Dorog—Szombat­hely. Sztáiinváros—Szeged. Csepel— Postás. Salgótarján—Kinizsi. Bp. Vasas—Győr. Bástya—Honvéd. Dó­zsa—Sortex. Október 4. : Kinizsi—Sortex. Postás —Salgótarján. Szeged—Csepel. Szom­bathely—Sztáiinváros. Honvéd—Do­rog. Győr—Bástya. Bp. Vasas—Dó­zsa. Október 25. : Dorog—Győr. Sztáiin­város—Honvéd. Csepel—Szombat­hely. Salgótarján—Szeged. Sortex— Postás. Bástya—Vasas. Dózsa—Kini­zsi. November t.: Postás—Kinizsi. Sze­ged—Sortex. Szombathely—Salgó­tarján. Honvéd—Csepel. Győri V.— Sztáiinváros. Vasas—Dorog. Bástya— Dózsa. November 15. : Dorog—Csepel. Szombathely—Szeged. Honvéd—Pos­tás. Győr—Kinizsi. Vasas—Sortex. Bástya—Salgótarján. Dózsa—Sztáiin­város. November 22. : Dorog—Bástya. Sztáiinváros—Vasas. Csepel—Győr. Salgótarján—Bp. Honvéd. Sortex— Szombathely. Kinizsi—Szeged. Pos­tás— Dózsa. November 29. : Szeged—Postás. Szombathely—Kinizsi. Honvéd—Sor­tex. Győr—Salgótarján. Vasas—Cse­pel. Bástya—Sztáiinváros. Dózsa— Dorog. December 6. : Sztáiinváros—Dorog. Csepel—Bástya. Salgótarján-Vasas. Sortex—Győr. Kinizsi.—Honvéd. Pos­tás-Szombathely. Szeged—Dózsa. PÁSZTÓI VÖRÖS METEOR- NAGY- BÄTONYI BÁNYÁSZ 1:1. Pásztóu a Nagybátonyi Bányász NB Il-es csapata játszott edzőmérkőzést a helyi csapattal. A pásztói fiatalok, igen nagy akarással vetették magu­kat a küzdelembe ezen a találkozón, s így a nagybátonyiaknak nem sike­rült legyőzni őket. Helyesbítés Lapunk folyó hó 29-i számá­ban a „Vállaljuk és maradék­talanul teljesítjük is" című cikk­ben az említett észszerífeítést nem Molnár István — a cséplő* írép kezelője — hanem Varga Márton a Nógrádmegyei Mező­gazdasági Géojavító Vállalat igazgatója találta fel. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmeqyel Párt­bizottságának 'ao|a Felelős kiadó: Haldü József Szerkeszróaée ás kiadóhivatal: Salqótarlán. Rákóczi u 91 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari. mezőirazdasájTi és kultúrrovat 52. kladóh'vatal 438 Szikra tannyomda Budapest. Rökk Szilárd-utca 6. 9. v.' Kulcsár Mihály Nóyrútli jegyzeteli HIBAKERESŐK I ÉPÜL, SZÉPÜL I Salgófar- I 1 ián varos. A városban sétálók két szép park pompázó virágaiban gyö­nyörködhetnek. Ha úgy tetszik nekik, esténként betérhetnek a „Vidám Kert’’-be is. ahol ketle- mes zene, s üdítő sör mellett szórakozhatnak. De vájjon elég-e ez Salgótarján dolgozóinak? Nem lehetne-e még kedvesebbé, szebbé tenni a meleg nyári dél­utánokat? De igen. E sorok ol­vasása után talán akadnak olyan dolgozók is, akik kardos­kodva jelentik ki, „nekünk jó így is." Azonban elmondhatjuk minden nagyítás nélkül, hogy sokkal több azoknak a dolgozók­nak a száma, akik szebbet, job­bat kívánnak — s igazuk is van. Sok még a tennivaló váro­sunkban. Hogy ez mennyire Így van, igazolják az alábbi tények: A város utcái porosak, pisz­kosak. A napi háromszori öntö­zés helyett bizony néha csak egyszer öntöznek. Tehát intéz­ményesen terjesztik a tbc-t. Az utcán szanaszét papírhulladé­kok ékeskednek. Bizony akadnak hanyag dolgozók is, akik nem törődnek a tisztasággal. Szel­hajigái ják a gyümölcs, papi' s más egyéb ételmaradékol. Gondolják, majd eltakarítja ezl utánuk a Köztisztasági Hiva­tal. Ugylátszik e vállalat sem győzi a tisztaság fenntartását, mert az Arany János-utcában még délután egy ómkor is az utca szélén éktelenkednek a sze­metes vödrök, bűzt árasztva maguk körül. Persze ne gondolják azt ked­ves olvasóink, hogy ez csupán sz'órszálhasogatás akar lenni. Ezek a tények ugyan apróságok­nak tűnnek fel. de jelentőségük annál nagyobbak. Hogy ezeket megszüntessük, közös erőfeszí­tésre, gondos munkára, a város szeretetére van szükség. A ta­nács most indított be egy moz­galmat „városunk legtisztább utcája." címmel. Harcoljon lel­kesen városunk minden dolgo­zója e cím elnyeréséért. Most pedig körsétára vezet­jük olvasóinkat városunkban. S nevezzük magunkat „hiba kere­sőknek". Talán kezdjük körsé­tánkat a vasútállomás épületé­nél. A falon világító óra függ. Igen, már több hónapja, hogy ott függ. Az óra éjjel-nappal hosszú hetek óta hétörát mutat• Ha ehhez az órához mérnék a napot, bizony sosem lenne nap­lemente. tátogas­suk meg a 31-es italmérést is. Megdöb­bentő kép tárul szemünk elé. Paprika kocsányok, szalámi héj­jak. cigar ettasv égek, gyümölcs­hulladékok hevernek a kövön szerte-széjjetl. Még a szemétko­sár is feldőlve fekszik. Nagy erőfeszítésünkbe kerül, míg le tudjuk nyelni a pohár „meleg" sört. A kellemes megkönnyeb­bülést csak a 29-es számú ital- mérés hozta meg számunkra. Minden ragyogott a tisztaságtól. Fekete László boltkezelő dicsé­retet érdemel ezért. Kérésünkre elmondja, hogy sok baj van a jéggel. Amikor kánikula von nincs jég, s amikor hűvösebb idő következik be, van jég. Ki ne tenne dühös az ihren meg­fordított állapotra. Miféle gon­doskodás ez a dolgozókra'?! Itt most 22.60 Ft-os.t mérnek. Kicsit drága, persze mértek itt II.10. 10.70, 15.50 Ft-os borokat is. Négyfajta bort adnak egy italmé­résnek. Van it hegyi pecsenye, asztali színes, abasári, de mind­egyikből keveset adnak, s mi­vel nincs megfelelő hordó ezen italok tárolására savmryodás- nak indul a bor. Elfogyasztása után a dolgozóknál sokszor be­következik a fejfájás, s afféle gyomorbántalmak. Dekát akár­hogy is csűrjük-csavarjuk, jobb­minőségű italt kellene a város dolgozóinak rendelkezésére bo­csátani. I ÚTKÖZBEN I for 1 _____________! gyaszto kisfiúra esik te kintetünk, megkérdezzük tőle, miért vág olyan savanyú arcot? — Rossz a fagylalt. — Volt a kurta válasz. A fagylaltot szerető városi gyermekek nevében kénytelenek vagyunk ezúton megkérni az il­letékeseket, javítsák meg a fagy­lalt minőségét. S ezen túlmenö- leg rendszeresítsék hétközna­pokon is a fagylalt árusítását. Ha ez. nem lesz meg, bizony a városi gyerekeknek rossz véle­ményük lesz a cukrászdák ve­zetőiről. A trafikokban nem lehet bé­lyeget és egyéb postai értékeit* keket kapni. A postán nagy a forgalom. Alig lehet bélyeget úgy venni, hogy ne kelljen a dolgozónak hosszú ideig várni. Az acélárugyárba vezető vas­út mentén felhalmozódott kő- és téglatörmelékek egész halmaza mond éles bírálatot a vasutasok munkája felett. A sok „csúnya­ság" után, végre szép is követ­kezik. Bizonyára már sok dol­gozónk szivét vidította fel, s töltötte csordulásig kedvesség­gel a rendőrkapitányság előtti parkrészlet. A szirtes petóniák egész, tömege teszi e részt a vá­ros szépségébe*.,Mi is nyugod­tan eltöltöttilnk volna itt egy pár percet, de mivel a városi tanács nem gondoskodott padok­ról tovább kellett mennünk, a bányai strandra. Első megjegy­zésünk: a drága jegy. Pesten, de más városokban is olcsób­ban lehet strandolni és jobb fürdőkben, mint a tarjám. A kis büffé nem rendelkezik cukor­kává!, gyümölccsel, vagy sóskif­livel. Tehát nincs gondoskodás a strandoló gyermekekről, aztán meg a felnőttek is szívesen fo­gyasztanának üdítő italokat. A bányafürdő mögött a patakpar­ton van egy játszótér. Árnyas, de elhanyagolt. Bár még jó fel­szereléssel rendelkezik, kis javí­tással rendbe lehetne hozni a körhintát is. Ha nem szívesen járnak ide a gyerekek, vigyék a felszerelést a megyei tanáccsal szemben lévő új nagy házakhoz, ott rengeteg gyermek játszik a porban az építkezési törmelékek között. Azok nagyon örülnének e játszószereknek. A bányaka­szinóval szemben van egy vas­úti aluljáró este nincs kivilágít­va, ezt el lehet mondani a piac­téri aluljáróra is. Mivel esteledik megtekintve a nagyállomás szennyes váróter­mét is, elindulunk a város szí­vébe, ahol már az esihomály- ban a tűzhely gyáriak, készülnek a „vidám nyári szombatesték" megtartására. A dolgozók nem nagy kedvvel nézték a műsort, tömegesen hagyták olt azt. Hogy miért? Mert nem elégítette ki a dolgozók szórakozási Erényeit. Elmentünk a Vidám Kertbe. Itt már jól érzi magát az em­ber. A kellemes vidám muzsika­szó mellett jól csúszik a sör, a szemekből a táncolni való kedv sugárzik. Az utcáról kiváncsi szemek tekimtgetnek befelé •* nem túlzók, ka azt mondom: ezek a kiváncsi szemek a jobb zenére, a tüzes táncra, egyszóval magasabb színvonalú szórako­zásra vágynak. S amikor körül­nézek, e kicsi „vidám kertbe" igazat adok nekik. TÖBB SZÓRAKOZÁSI lehetőséget kívánnak a város dolgozói, s hogy ez nincs meg­teremtve még a mai napig sem annak tudható be, hogy a város vezetőinél hiányos a szépérzék, s a dolgozók kulturális igénye magasabb fokra emelkedett, mint az övék. De úgy szokott az lenni, amelyik vezető nem igényes saját magával szemben, nem lehet igényes másokkal szemben sem. S itt kell meg­mondani nekik nyíltan. Legyé­nek figyelmesebbek az emberek iránt. Fokozottabban gondos­kodjanak szükségleteik és Igé­nyeik kielégítéséről. Keményeb­ben harcoljanak a bürokratiz­mus, a létekielen és az érzéket­lenség ellen. (Lantos) EGY PILLANATRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom