Szabad Nógrád. 1953. augusztus (9. évfolyam. 61-69. szám)

1953-08-29 / 69. szám

2 SZABAD RAD 1953 augusztus K, A minisztertanács határozata az őszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról Ä jövőévj gazdag termés biz tosítása. érdekében jó tninőség- ben, • korszerű agrotechnika felhasználásával, tnegíelelő ha­táridőre kell elvégezni az őszi szántás-vétési munkálatokat. E mellett biztosítani kell a jó ter­mést ígérő kapásnövényeink hiány nélküli betakarítását is. E kettős feladat teljesítése egyik legfontosabb eszköz dolgozó né­pünk életszínvonalának emelése érdekében. Az elmúlt évben a földmű­velésügyi minisztérium, a helyi tanácsok VB-elnökeinek, a ter­melőszövetkezetek vezetőségei­nek, az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatóinak je­lentős része nem készült fel megfelelően az őszi betakarítás, vetés és mélyszántás állami ter­veinek teljesítésére. Ezért a? megyék többsége ke­nyérgabona vetéstervét nem tel­jesítette és az elvetett kenyér- gabona 20 százaléka megkésve került a földbe. Ebben az évben pártunk Köz­ponti Vezetőségének határozata és a’ kormányprogramul alapján ai termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok fo­kozott gépi segítséget, műtrá­gyát és jóminőségű vetőmagot kapnak. A termelőszövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztok, a gépállomások és az állami gazdaságok, felhasználva a szá­mukra nyújtott segítséget, a munka jobb megszervezésével, a gépierő és eszközök megfelelő kihasználásával végezzék el kellő időben és jó minőségben az őszi munkákat. Az őszi mező- gazdasági munkák sikeres el­végzéséért folyó harcban dol­gozó népünk legyen éber, lep- i'ezze le és tegye ártalmatlanná 4z ellenség mesterkedését, bár­milyen formában jelentkezzék is a. Az őszi mezőgazdasági munkák megszervezése A minisztertanácsi határozat első része az őszi mezőgazda- sági munkák megszervezésével foglalkozik. Az őszi mezőgazda- sági munkák jó végrehajtásá­nak feltétele, hogy a megyei, járási és a községi tanácsok, a termelőszövetkezetek, az egyéni termelők, a gépállomások és az állami gazdaságok szervezetten Készüljenek fel a munkák végre­hajtására. Ezért a határozat előírja, hogy a megyei, a járási és a községi tanácsok, valamint az állami gazdaságok az őszi munkák elvégzésére ( szeptember I-ig készítsenek végrehajtási tíervet. A gépállomások őszi iídénytervük alapján szeptem­ber 1-ig készítsék el az egyes gépek menefiránytervét. A megyei és járási végre­hajtási terveket a tanácsok vég­rehajtó bizottságai tárgyalják meg, a községi tanácsok pedig szeptember 4 — 13-ig kibővített tanácsüléseken ismertessék és vitassák meg a dolgozó parasz­tokkal a' község őszi mező- gazdasági munkáinak végrehaj­tási tervét. A munkák előkészí­tésébe, megszervezésébe és ellen­őrzésébe vonják be a mező- gazdasági állandó bizottságok tagjait és aktíváit. A gépállomások és állam' gazdaságok igazgatóit felhívja a minisztertanács, hogv a ha­tározatot és az őszi mezőgazda­sági munkák végrehajtási tervét a dolgozókkal termelési értekez­leten ismertessék. A termelőszö­vetkezetek elnökeinek javasolja a minisztertanács, hogv az őszi mezőgazdasági munkák végre­hajtására készítsenek egyszerű tervet és ezt közgyűlésen tár­gyalják meg. A gépállomások igazgatói és agronómu-ai adjanak a termelő- szövetkezeteknek messzemenő segítséget a tervek elkészítésé ben. A körzeti agronomusok ke­ressék fel a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetet és beszél­jék meg az őszi mezőgazda-sági munkák végrehajtási tervét. A gépállomások igazgatói szep­tember 1-ig állapítsák meg a termelőszövetkezetek gépimunka szükségletét és ehhez képest kös­senek az éves gépimunkaszerző­dés alapján az őszi mezőgazda- sági munkákra kiegészítő meg­állapodást. A minisztertanácsi határozat kötelezi a gépállomások és álla­mi gazdaságok igazgatóit, hogy #z őszi mezőgazdasági munkák befejezéséig minden erőgép dol­gozzék. Ezért a minisztertanács utasítja a kohó- és gépipari mi­nisztert, hogy a gépállomások és az állami gazdaságok részé­re megrendelt traktoralkatrésze­ket, az eke- és vetőgépalkatré­szeket, a kormánylemezeket, ekevasakat, az eke- és kapasz­kodó csavarokat az illetékes ipari üzemek szeptember 10-ig folyamatosan bocsássák az elő­írt minőségben a földművelés- ügyi miniszter rendelkezésére. Előírja a határozat, hogy a gépállomásokon és az állami gazdaságokban az őszi munkák elvégzéséihez szükséges gépeket, a földművelésügyi miniszter ál­tal előírt határidőig ki kell ja­vítani. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a javí­tásokat legkésőbb szeptember 5-ig végezzék el. A minisztertanácsi határozat felszólítja a gépállomásokat és állami gazdaságokat, hogy mi­nél több gépet készítsenek elő az őszi betakarítási munkák meggyorsítására. Fokozzák a cu­korrépa gépi szedését. A termelőszövetkezetek a cu­korrépa vetésterületüknek leg­alább 30 százalékán, az állami gazdaságok pedig legalább 50 százalékán gépek segítségével végezzék a cukorrépa szedését. Fokozottan készüljenek fel a napraforgó és rizs gépi betaka­rítására. A továbbiakban arra hívja fel a nrnisztertanácsi határozat a gépállomásokat, hogy az őszi idényben legalább 2,850.000'nor­málhold őszi tatajmunkát és 460.000 hold vetést végezzenek el. Tovább kel! erősíteni a ter­melőszövetkezetek, a gépállomá­sok és az állami gazdaságok szervezetét. A premizálás érde­kében biztosítani kell, hogy a növényápolás során egy-egv dol- gozórai kijelölt terület termése a betakarításnál pontosan meg­állapítható legyen. Ezután a ha­tározat megjelöli, kik felelősek az őszi munkák megszervezé­séért és végrehajtásáért. A gépek teljesítőképességének maradéktalan kihasználása érde­kében különös gondot kell for­dítani a rendszeres karbantar­tásra, a hiányzó alkatrészek pót­lására és a szükséges tartozé­kok folyamatos kiegészítésére. Mindezért a gépállomásoknál és az állami gazdaságokban az igazgatók mellett felelősek a ve­zetők és a körzeti mechanikusok. Az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtása A minisztertanácsi határozat második része az őszi mező­gazdasági munkák végrehajtásá­ról szól. El kell érni — mond­ja ái határozat — hogy a ter­més betakarítása minél kisebb veszteséggel történjék. A termelőszövetkezetek. az egyéni termelők, valamint az állami gazdaságok az őszi ter­ménybetakarítást' a legmegfele­lőbb érési állapotban az ország egész területén, legkésőbb no­vember 10-ig végezzék el. A ter­mést elsősorban azokról a terü­letekről takarítsák be, ahová őszi vetés kerül. A határozat a következőkben megállapítja a napraforgókért és a kukoricaszár betakarításá­nak, valamint a cukorrépái beta­karításának, szállításának és egyéb növények betakarításának határidejét. A minisztertanács határozata kötelezi az állami gazdaságokat és javasolja a termelőszövetke­zeteknek, az egyéni termelőknek, hogy az őszi betakarításnál nö­veljék a takarmánykészleteket. Az állami gazdaságok igaz­gatói különös gonddal végezzél- el a vetőmag, illetve a vető­gumóparcellák termésének be­takarítását. A betakarítás meg­kezdése előtt jelöljenek ki alkal­mas táblákat, táblarészeket, amelyek a legjobb minőségű (fajtaazonos, betegségmentes) termést adják. Ugyanezt java­solja a minisztertanács a ter­melőszövetkezet elnökeinek is. Felhívja a határozat a termelő- szövetkezeteket, az egyéni ter­melőket és az állami gazdaságo­kat arra is. hogy gondos rak­tározással csökkentsék a télj tá­rolási veszteségeket. Az őszi talajelökés-zílési és vetési munkákkal kapcsolatosan a határozat előírja, hogy a ter­melőszövetkezetek, az egyéni termelők és az állami gazdasá gok * nagyobb termés érdeké ben az őszi vetésű növényeket megfelelő elővetemények után morzsajékos, ülepedett talajba idejében, a fejlett agrotechnikai szabályok beartásával vessék el. A minisztertanács támogatja az őszi vetések sikeres végre­hajtását. Utasítja a földműve­lésügyi minisztert és a begyűj­tési minisztert, hogy az ősz fo­lyamán az állami gazdaságok­nak, a termelőszövetkezeteknek, valamink az egyénileg dolgozó parasztoknak nagymennyiségű, nemesített vetőmagot bocsásson rendelkezésére. A termelőszövet­kezetek és az egyéni termelőik a minőségi vetőmagot azonos mennyiségű szokvány csereter­mény ellenében kapják. Az állami gazdaságokat fel­szólítja a határozat, hogy a tervben meghatározott mértékig létesítsenek őszi gabona-vetés­területükön vetömagparcel Iákat, de javasolja a termelőszövetke­zeteknek is, hogy a vetésterület egyhetedrészén létesítsenek ve- tőmagpaircellákail. A földműve­lésügyi miniszter a vetőmagpar­cellákat lássa el II. fokú sza- poritá-sú minősítési vetőmaggal. A tartalékterületeket haszno­sító termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok a hasznosított terület mértékéig vetőmagkölcsönt kaphatnak. A vetőmagot kölcsönként kell ki­adni és azt a jövő évi termés­ből 5 százalékos többlettel kell visszaadni. A termelőszövetkezetek és — a földmüvesszövetkezetek útján — az egyéni termelők kész- pénzfizetés ellenében többfajta t a ka r m á n y vetőma got kaphatnak. A gépállomások az őszi ga­bonafélék keresztsoros vetését továbbra is a megállapított díj- kedvezmény mellett végezzék. A kenyérgabona vetésterületét az állami gazdaságokban a vetési terv határozza meg, a termelő- szövetkezetek és egyéni terme­lők számárg pedig megyénként jelölte meg határozatában a minisztertanács. Javasolja a termelőszövetkezeteknek és egyé­ni termelőknek, hogy minél na­gyobb mértékben vessenek ősziárpát. Az állami gazdasá­goknak előírja, a termelőszövet­kezeteknek és egyéni termelők­nek pedig javasolja a határo­zat, hogy az őszi növények ta­lajelőkészítésénél és vetésénél alkalmazzák a határozatban megjelölt agrotechnikai módsze­reket. A vetéshez gondosan előké­szített 98 százalékos tisztaságú vetőmagot kell felhasználni. Az ősziárpá-t szeptember 1-ig, a ro­zsot szeptember 10-ig, a búzát szeptember 20-ig kel! kitisztíta­ni. Az ősziárpa- és az őszibúza- vetömagot az üszögfertőzés el­len csávázni kell. Előírja a ha­tározat, hogv a vetést géppel, különös gondossággal végezzék el. A minisztertanács az egyes növények vetésének végső ha­táridejét az alábbiakban álla­pítja meg: a nyári keverékta­karmányokat és a lucernát au­gusztus 31-lg, a repcét és bí­borherét szeptember 5-ig, a ro­zsos keverékeket szeptember 15-ig, az ősziárpá-t szeptember 30-:g, a rozsot és a búzás ke­veréktakarmányokat október 10- ig, a7. őszibúzát október 31-ig kell elvetni. A termésátlagok fokozása ér­dekében tovább kell növelni a trágyáz.ott területet és nagy mértékben javítani keli a trá­gyázás minőségét. Ennek érde­kében előírja, hogy a nehéz­ipari miniszter gondoskodjék műtrágya gyártásáról és a mű­trágya november 15-ig megtör­ténő leszállításáról. A határo­zat az áhami gazdaságoknak előírja^ a termelőszövetkezetek­nek pedig javasolja, hogy az istáHótrágyázást november 30- ig a rendelkezésre álló összes istállótrágya felhasználásával a szántóterület legalább 20 szá­zalékán végezzék el. A tavaszi vetésű növények terméshozamának fokozásai ér­dekében a betakarítás után mi nél rövidebb idő alatt el kell végezni az őszi mélyszántást, elsősorban etőhántós ekével. A gyapot alá szeptember 30-ig, az összes egyéb ipari növény alá november 30-ig végezzék el a-z őszi mélyszántást. Az őszi mélyszántás elvégzé­se alól a |árási tanács végre­hajtó bizottsága adhat felmen­tést. Az őszi betakarítási, vetési, trágyázás: és mélyszántás' munkák elvégzésének ütemét.. és végső határidejét az országos határidőkön belül a megyei, a járási és a községi tanácsok végrehajtási tervben állapítják' meg. Az állami gazdaságban az illetékes termelési igazgatósá­gok állapítják meg a határidő­ket. Az őszi mélyszántás minő­ségéért a megyei és járást ta­nácsok, valamint a gépállomá­sok és az állami gazdasagok «gronómu&ai felelősek. Az őszi mezőgazdasági munkák ellenőrzése A minisztertanács felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy a gépállomásokon és állami gazdaságokban szeptember 1 és 10-e között ellenőrizze az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülést. Az ellenőrzés­ben vegyenek részt a megyei és járási tanácsok is. A gépál­lomások agronómusai és a já­rási mezőgazdasági osztályok dolgozói szeptember 10-ig ke­ressék fel a termelőszövetkeze­teket és adjanak segítséget az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészüléshez. A határozat felhívja a minisztereket és a helyi tanácsok elnökeit, hogy ré­szesítsék dicséretben és juta­lomban az élenjárókat és intéz­kedjenek azok felelősségre voná­sáról, akik az őszi munka el­végzését szándékosán. vagy gondatlanságból késleltetik, vagy elmulasztják. A határozat végül felkéri a tömegszervezeteket, ai DISZ-t, az MNDSZ-t, a MEDOSZ-t és felhívja a mezőgazdasági állan­dó bizottságokat, hogy az ősz' munkák sikeréért nyújtsanak minél nagyobb segítséget a me­zőgazdasági dolgozók széleskö­rű versenymozgaimának megin­dításához és fejlesztéséhez. A termelőszövetkezetek tagjai, az egyéni termelők, a helyi taná­csok, agronómusok, a gépállo­mások és állami gazdaságok dolgozói szorgalmukkal és jó munkájukkal biztosítsák a jövő­évi magas terméseredményeket, dolgozó népünk nagyobb kenye­rét. A francia nép győzelme A francia munkásosztály és ” a dolgozók nemzetközi összefogása ragyogó győzelmet aratott: kiszabadították az or­szág becsületét és függetlensé­gé: eláruló Lanicl kormány bör­tönéből Andre Sitiit! a- l'Huma- nifé föszerKesztöjét, Sztálin- díjas írót, Le Léap ot, az ősz- tálvharcos GGT főtitkárát. Lu­den Mo!ino-t, a CGT titkárát, a Köztársasági Ifjúsági Szövet­ség vezetőit: Guy Ducoloné f, Paul Laudenl-t, Louis Baillot-t. A háború és a nemzetárulás kormánya ismét meghátrálásra kényszerült a béke erői előtt. A hónap elején Henri Martin, a béke ifjú tengerésze szabadult ki börtönéből és most új gyö zelmet aratott a francia mun­kásosztály. Az igazi Franciaország, Ro­bespierre. a párizsi lAimmünárok és Maurice Thorez Franciaor szaga ismét megmutatta erejét. Három héten át ragyogó egy­ségben, több mint 4 millió fran­cia dolgozó lépett sztrájkba a Laniel kormánynak augusztus elején hozott mimkásellenes és jogsértő rendelkezései e'len. Me­lyek azok a rendeletek, ame­lyek az utolsó napokig teljes egységben lefolyt sztrá'kot ki­váltották? A rende'etek k'mond­ják, a közalkalmazottak nyug­díj korhatárának hét tíz évvel va'ó felemelését, lényegesen csökkentik a háborúk áldozatai­nak nyújtandó kormánysegély összegét, lehetőséget adnaik a lakbérek 50 százalékig terjedő fokozatos emelésére — ezek el­len és ehhez hasonló munkásel­lenes rendszabályok ellen tilta­kozott a francia nép. ki int láthattuk a dolgozók * gazdasági érdekeiért e-záll­tak síkra. De lehet e osupán gazdasági jelentőségűnek tulaj­donítani, hogy a sztráj­kot az állam alkalmazottai kezdték és azok három héten át kitartottak követeléseik mel­lett? I.ehel-e csupán gazdasági jelentőségű az a harc. ahol kiko- vácsolódott a kommunista, gzo cia! ista, katolikus és pártonkí- vüli dolgozók nagyszerű akció­egysége? Lehet e ezt a harcot a gazdasági harcra korlátozni, amikor a sztrájkolok milliói a lakosság különböző rétegeinek széles tömegej támogatták? Tá­mogatta a parasztság; az or­szág több vidékén rokonszenv- sztráj" ba léptek a; szőlőterme­lők, szolidaritásukat fejezték Ki a vendéglátó üzemek tulajdono­sai. kisiparosok, kereskedők és más középrétegbeliek. A francia nép ragyogó harca volt ez. ai reakciós búr zsoá kormány az új fasizmus, az amerikai bérenc, ..atlanti po­litika” ellen —- a holnaip Fran­ciaországért. A nagyszerű harc kiváltotta a nemzetközi mun­kásosztály testvéri együttérzé­sét. Az angol, belga és holland dolgozók harcos szolidaritásuk­ról biztosították a francia test- véreiket. A francia burzsoázia eszeveszett támadást indított a hős sztrájkolök ellen. Katoná­kat és fegyeneeket akart fel­használni sztrájktörőknek — si­kertelenül. A demonstrativ, egy­séges harci fellépés nemcsak e francia burzsoáziát, de az áruló szakadár szál-szervezeteik veze­tőit is felbőszítette. Ezek gyalá­zatos. gaztettet követtek el: e sztrájk kellős közepén elárulták a dolgozók érdekeit, megegyez­tek a -nép.sanyargaló nagytőke kormányával. Az árulók ismét leleplezték önmagukat. A fran­cia nép előtt ismét bebizonyoso- dott. hogy egyedül a kommunis­ta párt vezetésére számíthatnak. Csak a kommunisták és a har­cos* forrada'mi CGT vállalta a harc vezetését. A francia válság mélyen gyö­keredzik Az egymást vál'ogató kormányok LISA bérencségéből, az önálló nemzeti politika fel­adásából. rabló, gyarmati po­litikájából, a lakosság többsége kizsákmánvolása. tönkretétele és nvomorbadöntése és az új világ» háború e!íjkészítésének politiká­jából adódik. A francia vá'ság a züllött rothadt kapitalista rend. szer válsága. Wan-e kivezető út ebből a ’ mé'yenjáró gazdasági, poli­tikai és erkölcsi válságból? Vám kiút és ez. a munkásosztály egységfrontjának megteremte, se. „A munkásosztály -• egység­frontjának az Ie6z majd ez eredménye, hogy a demokratikus és nemzeti erők tömörülnek, aizután elsöprik a reakciót, s végre-valahára szilárd kor­mányt adnak az országnak a nép bizalmára támaszkodó de­mokratikus egység kormányát." (M. Thorez) A szövetkezés új életet biztosított számomra A tőr'mcpusztai Dimitrov termelőszövetkezet 520 katasztrá- l‘s hold földjén 56 lag dolgozik. De ezek aztán dolgoznak ke­ményen. aminek meg is van az eredménye. Á csoport szép állatállománnyal rendelkezik: 62 darab szar vasmarha, hat pár ló, négy csikó, 120 sertés, 375 juh és 350 da­rab baromfi tanúskodik a csoporttagok jó munkájáról. Vetésterü­letükön is nagyszerű eredményt értek el. 50 katusztrátis holdon 610 mázsa össz'ermést értek el búzából. A búza egyrészét. ke- resztsorosan vetették, itt holdanként 14 mázsán felüli termésát­lagai értek el. II mázsás állag helyett. Rozsnál 9 mázsás, ár­pánál pedig 12 mázsás volt a termésátlag. Jól sikerük a dohány­termésük is, holdanként ugyancsak elérte a 15—17 mázsát. Jut tehát bőven termés a tagoknak. Tóth József például, a csoport juhásza csak kenyérgabonából II mázsa 85 kg-ot vitt ha­za. SzabkoiHCs János állattenyésztési dolgozó közel 15 mázsa ke­nyérgabona* kapott. Rék János az augusztus 1-ig elért munka­egységéért 16 mázsa kenyérgabonát vitt el. A csoport még a ki­osztható gabonából 25 százalékot tartalékolt a zárszámadásra. Nem volt azonban mindig ilyen egyetértés a csoport tagjai között. Voltak itt is sokan, akik úgy gondolkodtak, hogy ók ki­lépnek a csoportból, fíoráz István is azok között volt, akik az el­lenségre hallgatva rrt akarták hagyni a csoportot. A jövedelem- elosztás u*án megváltozott a véleménye. BORDÁS ISTVÁN Beszéljenek az eredmények a szövetkezés előnyeiről A világ leghaladóbb mező- gazdasága a Szovjetunió szo­cialista mezőgazdasága tapasz­talatai lehetővé tették, a- magyar dolgozó parasztság számára \ !s a haladó technika alkalmazását, A parasztnak ereje megíeszbé- séve! két három napig kellett robotolnia, hogy faekével egy hektár földet felszántson. A traktor egy nap alatt 15—20 hektárt szánt fel. A traktorvon- tatású vetőgéppel végzett vetés 18 szorosára, a kombájnnal végzett gabonaibetakarítás 44- szeresére csökkenti a munkára fordítást. Ott, ahol traktorra! szántottak, aratógéppel, vagy kombájnnal arattak, természete­sen több és jobb termés várha­tó. E'sősorban tszcs-kről van szó, amint már megyeszerle szemesgabonából az elölegosz- •ás. bizonyítja, nagyszerű ered­mények születtek a haladó tech­nika alkalmazása következté­be*.. Magyarnándor község Ver­seny termelőszövetkezetének dolgozó tagjai munkaegységen, ként 9.5 kg búzát kaptak most az elölegosztásnál. Hasonlókép­pen az eredményes munkát bi zonyftja a cserhátszentiváni Dó­zsa tszcs elölegosztása, amelv szerint egy munkaegységre 8 kg búza- jut. De szép az ered­mény a jobbágyi Uj Otthonban, a kutasói Búzakalászban, a- pa- lotási Uj Életben, valamint az erdő:arcsal Szabadság tszcs- ben, mert a- tagok 6—6 kg búzát kaplak előlegként egy-egy mun­kaegységre. Számítsuk ki, ha valaki, mondjuk, legkevesebb- 250 munkaegységet ért el, már 15 mázsát vihet haza éléskam­rájába. Természetes, hogy a be­csületesen dolgozó szövetkezeti parasztok telt zsákokkal, megra­kodva térnek majd haza a vég­ső elszámolási«*! Nagybátony kii/ségben kiosztották verseny jutalom tárgyait N agvbátonv község dolgozó parasztsága a'ikotmánvunk ünnepén, délben fejezte he a ga- bonaneműek cséplését. Az, hogy határidőre teljesítették felaján­lásukat annak köszönhető, hogy a tanács, az állandó bizottság­gal karöltve augusztus 4-től egyik cséplőgépnél, még augusz­tus 10-től a másik cséplögépné" is megszervezte az állandó éjjeli csép’ést. így, körülbelül 10 napi előnyt nyerteik.' A csép'ésnél egyidőben nagy lendülettel, az elsőségért verse­nyezve, folyt a gabonaneműek begyűjtése. A községi tanács hangoshiradója és a ..Béke” fa­liújsága naponta közölte az élenjárók neveit és 'köszöntötte őket. A község augusztus 21 -re kenyérgabona-beadási tervét 102 százalékra, takarmánygabona- beadási tervét !00 százalékra teljesítette. Augusztus 23-án ki­osztották a jutaiam/t'árgvakat a begyűjtésben élenjáró dolgozók­nak. Az első dijat, egy darab kerékpárt: özv. Nagvfalusi Lász- lóné 6 holdas dolgozó paraszt­asszony nverte el. aki kenyérga­bona beadás: kötelezettségének 152 százalékban, takarmánvga- bonaheadásának 154 százalék­ban, szállastakarmánybeadásá- nak 106 százalékban tett eleget, ezenkívül teljesítette az évi to­jásbeadását, és a háromnegyedé évi baromfibeadását 120 száza­lékra tú'íe!jesítette. Elvégezte a tarlóhántást is. A második dí­jat, egv darab férfi esőköppenvt, Nagvbalázs András, a harmadik díjat, egv darab bőrcsizmát. Su­lyok h. Sándor, a negyedik dí­jat, egy darab zsírosbödönt. Sulyok c; András és az ötödik dijat, egv darab ébresztőórát Nagvbalázs József dolgozó pa‘ raszfok nyerték meg. A begyűj­tési versenv tovább folvik a to­jás-. baromi -, sertés- és vágó­marhatervek teljesítése érdeké­ben, s a járási elsőségért. Kígyósi István. a salgótarjáni járási tanács áR, begy. bi«, elnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom