Szabad Nógrád. 1953. augusztus (9. évfolyam. 61-69. szám)

1953-08-29 / 69. szám

T9S3 augusztus 29. SZABAD A’SfiBÍD 3 A nógrádi szénbányászat vezetésének/ néhány problémája A pataki pártagitátorokhoz Kedves Elvtársak! Rátok falusi pártagitátorokra, akik a falusi lakosság körében fejtetek ki politikai tevékeny­séget, ma igen nagyjelentőségű és tiszteletre­méltó felailat kárul. Nektek kell megmagyarázó’ világosan és félreérthetetlenül a kormánypro­gramén megvalósítását célzó kormányrendelete­ket, melyek a népgazdaság további fejlesztésére, d lakosság anyagi és Kulturális életkörülmé­nyeinek megjavítására irányulnak. Ezt joggul elvárják tőletek a falusi dolgozó parasztok. Nektek, agitátoroknak kelt elsősorban segít­séget nyújtani a dolgozóknak, hogy megértsék pártunk irányelvét, hogy ellenőrizzék: az állam milyen intézkedésekéi lesz a paraszti ■ termelés növelésére, a falusi lakosság életszínvonalának megjavítására. ,S most már magától értetődik, hogy ez a tevékenység annyit jelent, hogy a pa­taki dolgozó parasztok tömegei a ti szavaitok, érveléseitek szerint kapcsolódnak bele a határo­zatok végrehajtásáért folyó harcba. Agitáeiós érvekben nem lehet hiány. Ti, agl- tátvorok még nem rendelkeztetek ilyen gazdag, a dolgozók problémáival közvetlenül összefüggő érvelési lehetőségekkel, mint most. Ezeket a gaz­dag, változatos érveket azonban csak úgy vehe­titek birtokotokba, ha alaposan, rendszeresen tanulmányozzátok a kormányhatározatokat. Ne felejtsétek el, csak az az agitátor tud világos, érhető választ adni a dolgozó parasztok kérdé­seire, aki tisztában van a határozat jelentőségé­vel. S hozzátehetem, csak ilyen agitátorokhoz ragaszkodnak bizalommal a dolgozók. A párt- és a kormány napról napra úja.bb in­tézkedéseket tesz — határt, zatok formájában — a politikában és a gazda,kodásban elkövetett hi­bák mielőbbi kijavítása, a nemzetgazdaság to­vábbi fejlesztése érdekében. Számos községbeh dolgozó paraszt nem érti ezeket a határozatokat. /I határozatok bővebb megmagyarázására lenne szükség. Ennek hiányában előfordulnak o.yan esetek is, hogy t\~)bben akár tudatosan, vagy tu­datlanul lebecsülik e határozatokat. Most kellene a felvilágosító szó. Ez azonban nincs sehol, nincs, aki visszaverje az ellenséges agitációt, nincs, aki bebizonyítsa a hozott határozatok elő­nyét, jelentőségét. Még annyi fáradságot sem vettetek, hogy megbeszéljétek az erre vonatkozó teendőket Nem lustálkodásra, nem tétlenségre van most szükség, hanem harms, politikai nevelő mun­kára. Kézbe kell venni a kormányhatározatokat, el kell menni a dolgozó parasztikhoz, s velük égyült számolni, számolni és számolni, hogy a számok tömegével zúzzuk szél az ellenséges ér­veket, hogy a számok tömegével a napnál is fényesebben bebizonyíthassuk, hogy forintérték­ben milyen megtakarításhoz jutottak a dolgozó parasztok. Nos, számoljunk csak egy kicsit. Nézzük meg. milyen ’ m’egtakaritáshoz jutott Fábián Vince HO holdas középparaszt a beadási hátralékok és kártérítések törléséről szóló rendelet után. Fá­bián hiányosan teljesítette a baromfi-, tojás-, ku­korica-, burgonyabeadás multévi tervét. Az ak­kori törvény értelmében büntetésül magas kár­térítést róttak ki rá. Az új rendelkezések értelmé­ben Fábiánnak elengedték a 33 kg baromfi, 27 kg tojás, 5 mázsa 62 kg kukorica. 20 mázsa 12 kg burgonya műt {évi hátralékát. Ezenkívül 18.907 forint kártérítés alól mentesült. Ha csak az elengedett kártérítés összegét vesszük, Fábián vehet ezen 12.000 forintos szobabútort, 2500 fo­rintos konyhabútort, egy hízónak való sertést, 960 forintos modern, tűzhelyet, s még sok más egyebet, amely a dolgozó paraszti családok anyagi, kulturális igényei kielégítéséhez szüksé­ges. Ilyen példa negyvennél is több akad a község­ben, különösen, ha figyelembe vesszük azt. hogy a kártérítés törléséről szóló rendelet 49 dolgozó parasztot érintett, s az elengedett kártérítések összege 609 ezer, forintot tesz ki. De ezzel még nem fejeztük be a munkát. Nem ért véget az az agitátor feladata. El kell mondanunk a dol­gozó parasztoknak, hogy a további életszínvonal- emelkedés csak abban az esetben lehetséges, ha a begyűjtési terv pontos teljesítésével Ls elő­segítjük azt. Most néíjünk meg egy másik példát. A rende­cet kimondja, a termelőszövetkezeti csoportok be­adási kötelezettségének 10 száza'ékos csökkenté­sét is. Nektek agiiáloroknak már két héttel ez­előtt ismertetni kellett volna nemcsak a ísdá- nov csoportbeliekkel, hanem az egyéniekkel is, hogy a rendelet milyen jövedelemhez juttatta a csoport tagjait. No, de nézzük meg Kividen. 20 mázsa búza, 11 mázsa rozs. 27 mázsa árpa, 2 mázsa zab, 21 mázsa kukorica, 4 mázsa napra­forgó, 25 mázsa burgonya, 20 mázsa szántóföldi széna. 60 mázsa rétiszéna, 157 kg sertés, 728 kg szarvasmarha, 1100 liter tej, 50 kiló tojás, 96 kg baromfi. Ennyi megtakarítást jelent a 10 száza­lékos kezvezmény. Ha csak a közepes, szabad­piaci árakat vesszük alapul, e cikkféleségek fo­rintértéke 71.792 forint. Hu mi ezt az összegei a• 16 csoporttag között szél akarnánk osztani, pontosan 4237 forint jutna egy tagra .. . Nem fér semmi kétség ahhoz, hogy ezzel az érveléssel, izzé-porrá tudjuk zúzni a határozatok jelentő­ségét lekicsinylő állításokat. .4 mezőgazdasági dolgozók soronkövetkezö fel­adata a vetöszánlás megkezdése. Kormányunk ezen a téren Is segítséget nyújt a dolgozó pa­rasztoknak, megváltoztatta'a díjtételeket. Tehát érdemes a dolgozó parasztiknak igénybe ven­ni ök a traktormunkát, hisz a 16—20 centiméteres középmélyszántás dija az eddigi 84 búzakilo- gramm helyett 53 búzaki log ramm lett, illetve 106 forint. A község egyéni fogalosai pedig egy hold földet 250— 260 forintért szántanak fel. ’Tehát, ha 30 dolgozó paraszt szántat a gépállomással, az csak 5300 forintba, míg az egyéni fogatosok által végzett munka 13.000 forintba kerülne. így lehetne sorról-sorra venni azokat a fontos kormányhatározatokat, melyek mind a nyűgöd- tabb, biztonságosabb paraszti termelés, a falusi lakosság életszínvonalának emelésére Irányulnak. Sose fe.ejtsétek el pataki agitátorok — és me­gyénk agitátorai — hegy a párt és a kormány a maga határozatait egyedül és kizárólag a nép érdekében hozta, s agilációnk abc-jei a határoza­tok. Enélkül olyan lenne agitó.ciónk, mint az el­szabadult léggömb, amelyet minden széláram.- lat magával sodor és legfeljebb egy elszakadt madzagot képes felemelni. Ezzel együtt olyan, mint a vadászgép, amely — ha kell — felderít, támad és véd. de mindig összhangban van a fő hadmozdulatokkal. Ilyen munkát kell most nektek végezni, pa­taki agitátorok. Elvtársi üdvözlettel: LANTOS LÁSZLÓ Boda János harca a traktorosbecsület megvédéséért Pártunk és kormányunk pro- grammját ezidáig 14 törvény- erejű rendelet követte, amelyek részleteiben megjelölik a dolgo­zók életszínvonala, szociális és kulturális élete megjavításának útját. E programm megjelené­se után különösen megtisztelő feladat több, jobb szenet adni a hazának. Most érzik igazán bányászaink, hogy minden csille szén a jobb, derűsebb,, boldo­gabb életet segíti elő. A szén­bányászat előtt átló feladatok megoldásához is szükséges a dolgozók és a vezetők egységes aharata.yegybeforrotlsága, a ve­zetés színvonalának emelése, a dolgozók tapasztalatainak, bírá­latainak meghallgatása és fi­gyelembevétele. Ma, még in­kább, mint valaha, szükség van arra, hogy szénbányászatunk ve­zetői a dolgozóik között tartóz­kodjanak, a helyszínen, konkré­tan harcoljanak célkitűzéseink jnegva lósít á s áért, A termelés helyzete Megyénk bányászai már sok elismerést harcoltak ki. Az 1945-ös széncsatáktól kezdve nem egy versenyből országosan is győztesen kerültek ki. 19513 első félévében 24.035 tonna sze­ret termeltek terven felül (bár ennek is van szépséghibája). Több vállalat és üzem az au­gusztus 20-i versenyben is ter­ven felül adott szenet a hazá­nak. A bányászhéten pedig újabb sikerek, termelési győzel­mek látnak napvilágot. Amióta pártunk és kormá­nyunk programmja megjelent, a nógrádi bányászokat mégsem említik az élenjárók között — súlyosan veszélyeztetik lemara­dásukkal a kormányprogramm megvalósulását. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt augusz­tus havi tervének esedékes ré­szét 26-ig mindössze 95.6 szá­zalékra teljesítette. Az ehavi adósság már több' mint 8 és félezer tonna. Komolyan megla­zult a munkafegyelem is. E hó­napban az igazolatlan műsza­kok száma eléri a 910-et, a be­tegség miatt mulasztott műsza­kok száma is megnőtt, amely­ben nem kevés a jogtalan mu­lasztás. Bár a kormán ypro- gramm világosan rámutatott, hogy az életszínvonal tervszerű emelése e termelés és termelé­kenység állandó növelésével ér­hető el, mégis az tapasztalható, hogy a nógrádi szénmedencé­ben az elmúlt félév utolsó hó­napjának 1147 tonnás műsza­konként! teljesítménye júliusban 1042-re, míg augusztusban 1030-ra csökkent. Tervszerűtlen irányítás, a karbantartás elha­nyagolása miatt, most a szén­fal mellől kell a fenntartáshoz elvonni a szakembereket. Jú­liusban — júniushoz viszonyít­va — 1.8 százalékkal csökkent a szenelő műszakok száma. Ez mintegy napi 650 Ionná szén kiesését .jelenti. Amellett azon­ban, hogy a tervezett szenelő- létszámot sem telepítik, a szé­nen dolgozóknak több mint a fele nem teljesíti napi tervét. A 100 százalékon alul termelők száma a júniusi 42 százalékról júliusban 56.1 százalékra, emel­kedett. Emellett megromlott a széntisztaság, a palatartaíom majdnem minden vállalatnál emelkedett e hónapban, a,z előző hónaphoz képest. A felső irányítás Ezek a számadatok félreért­hetetlenül tükrözik a vezetésben mutatkozó igen komoly fogya­tékosságokat. A tröszt vezetői helytelenül értelmezték, sőt nem tanulmányozták alaposan, mé- lyenhatóan Rákpsi és Nagy Im­re eivtársak beszédét. Közöttük egyrészről a liberalizmus, meg­alkuvás. másrészről a hideg, pa­rancsolgató, lekezelő magatar­tás honosodott meg. Olyan tűr­hetetlen álláspont alakult ki a trösztben, amely a hibákért nem soraikban keresi a felelősödet, hanem az egész népünk által nagy lelkesedéssel fogadott kor- mányprogrammot veszi bírálat alá. A tröszt nem egy vezető szakembere helyteleníti a pénz­bírság eltörlését, valamité.e kü­lön intézkedést, rendeletet vár­nak, amely, mint egy csodaszer, megjavítja a fegyelmet, ahe­lyett, hogy alkalmaznák a régi, jól bevált fegyelmező eszközöket,, Nem értették meg: a kormány­programm nem jelenti, hogy mindenki azt csinál, amit akar.s Engedték, hogy meglazuljon a vezetés tekintélye. Számos vál­lalati igazgató elmondja, hogy az utóbbi időtlen nem kérik számon a tröszttől a tervtetjesí- tésben és a fegyelemben elköve­tett lazulások okait Egyszóval, lazult a tröszt segítő ellenőr­zése a vállalatok felé. Az üze­meknél ez aztán úgy néz ki, hogy egyes aknászok nem me­rik felelősségre vonni a rend­bontókat, sőt nem egy esetben az igazolatlan mulasztást fize­tett szabadságolással igazolják. Segítés helyett durván, sértő módon lépnek fel a vállalatok igazgatóival, az üzemek vezetői­vel szemben. Elfojtják a helyi kéz d emén ve zéseke t, javaslatokat. Gasparovics elvtárs, termelési osztályvezető így intézkedik a vállalatoknál: „Mi van?!!!... Miért nincs 100 százalék?!.1!... Holnapra 100 százalék legyen!" Kőhalmi elvtárs, trösztigazgató még ennél is tovább megy. Mátranovákon úgy akarta a ter­melést megjavítani, hogy az igazgatót leváltással fenyegette. Ahol a vezetők igy basáskod- nak és közben mégis megalkuvó magatartásuk érvényesül, ott következésképpen kialakul a hibák el tusolásának, a dolgozók félrevezetésének szelleme is. A nógrádi szénbányák — jogosan — félévi eredményeikért nem nyerhették el a minisztertanács zászlaját. Bár bányászaink nap mint nap érdeklődnek ennek oka felől, nem kapnak rá kielé­gítő választ, mert akkor a tröszt vezetőinek saját hibáikat kelle­ne feltárniok. El kellene mon­dani a dolgozóknak, hogy bű­nös törvényszegést követtek el, semmibevelték a dolgozók al­kotmányban biztosított .jogait. Az első félévről 14.000 üdülő- műszak maradt erre a félévre. Ha ezeket az üdülési műszako­kat a tervnek megfelelően biz­tosítják a dolgozók számára, akkor a félévi tervteljesítés há­rom, három és fél százalékkal alacsonyabb lett volna, vagyis 100 százalékon alul marad. Az olcsó és jogtalan sikerre való számítás megbosszulta magát. Júniusban magasra emelkedett a szénen dolgozók száma, ugyanakkor a tröszt nem telje­sítette félévi feltárási tervét. De nem kaphatta meg a. tröszi a zászlót azért sem, mert orszá­gos viszonylatban szinte pél­dátlanul, egv év alatt 48 szá­zalékkal emelkedett a balesetek száirt3 és a legtöbb a rossz fenntartási szállítási balesetek­ből adódik. Most a hibák kijavítás» ér­dekében sürgős intézkedésekre lenne szükség. Ezek jórésze azonban elmaradt. Kőhalmi eiv- társ, igazgató megszüntette a havi versenyben győztes válla­latoknak járó versenyzá&zlót és cé’jutalmat. Nem irányítják a versenyt arra, hogy a sztahano­visták ne egy csapatbun legye­nek, hanem a gyengébben dolgo­zó csapatok élére kerüljenek és vállalásuk a gyengébbek meg­segítése legyen. A szénen dotgir- zóknak mintegy 90 százaléka csak minőségi felajánlást tett. Emel'ett a versenyagitációt nem kötik össze a minisztertanács ha­tározataival. amelyek többek között a munkavédelem, a hűség­jutalom, lakásviszonyok megja­vítása kérdéseivel foglalkoznak. Törődni kellett volna azzal is, hogy ai szállítás zennél yzet ki­vegye részét a bányásznapj ver­senyből. A műszaki vezetők, egy két kivétellel, abbahagyták a választási békeverseny idején bevált havi műszaki intézkedé­si tervek készítését, amely lénye­gében a műszaki dolgozók vál­lalása volt. Csak ezek a feladatok biztosít­ják, hogy a termelés egyenletes; szakadatlanul emelkedő legyen. Nem kirakatpolitikára van szük­ség, mint az augusztus 19-i 104.5 százalék és a közvetlen rákövetkező 21 -i 90.4 százalék. Nem olyan eredményekre van szükség, amely másnap vagy harmadnap a termelés súlyos csökkenéséhez vezet, hanem olyanokra, amelyek maradandók, amelyek becsületes, tervszerű munka eredményei. Fölényes, öntett magatartás Pártunk arra tanítja gazdasá­gi funkcionáriusainkat is, hogy legyenek szerény, odaadó mun­kásai hazánknak, népünknek. Legyenek hu képviselői a dolgo­zók érdekeinek, tartsanak fe­gyelmet, rendet. Legyenek kér­lelhetetlenek saját és munkatár­saik hibáival,szemben. Pártunk­nak ebbő! a tanításából a tröszt néhány vezetője, elsősorban Kő­halmi István elvtárs, igazgató, keveset érvényesít a gyakorlat­ban. Viselkedése kihívó, pöf- feszkedő, a dolgozókat lenéző. A tröszt irodáiban ritkán látják, de ha bemegy, akkor sem köszön. Ha munkatársai bemennek hoz­zá, azoknak háttal áll, az abla­kon néz kifelé, úgy lesz, mintha észre sem venné őket. Nem egy beosztottja úgy vélekedik, mint Pintér János újítási meg­bízott, hogy nem megy be töb­bet hozzá, mert meg sem hall­gatja problémáit. Ha valaki megbírálja, mint például Va- dasi elvtárs, azt egyszerűen alacsonyabb beosztásba helyezi. Ugyanakkor körülveszi magát olyan emberekkel, akik dörgö- lőznek hozzá, elhallgatják hibáit. Kőhalmi elvtárs egyénieskedő, személyi babérokra' törő maga­tartása nyilván a párttól, a tár­sadalmi szervektől való elszaka­dásra vezet. Közel négy hónapja vezetője a nógrádi szénbányák­nak, de al'apszervezele taggyűlé­sein mindössze egy alkalommal vett részt. Ahelyett, hogy közö­sen oldaná meg a feladatodat a pártszervezetekkel, a Bányász Szakszervezettel, nem látja vilá­gosan: a dolgozók véleménye, tapasztalata nélkül, a dolgozók szervezeteire való támaszkodás nélkül nem lehet jó vezető: Kő­halmi elvtárs ezt egyéni elgon­dolásaival helyettesük A Szabad Nép július 18-i számában cikk jelent meg Kőhalmi elvtárs ne­vében. Még aznap körértesítést adott ki a vállalatokhoz, hogy ezt a cikket mindenki tanulmá­nyozza! és arról hangulatjelen- tést adjanak neki. Talán úgy gondolja Kőhalmi elvtárs, hogy a Szabad Nép más cikkei nem fontosak? Sőt, a dolog odáig fa­jul, hogy a bányászpártszerve­zet titkárait egyszerűen berendeli a járási pártbizottság megkérder zése, beleegyezése nélkül. Sem a párt- sem a szakszervezeti funkcionáriusok nincsenek Kő- hatimi elvtársnak alárendelve, nincs joga azokat utasítani, nem hogy berendelni. Kőhalmi elvtársinak a párt- és szakszervezet munkáját lebecsü­lő magatartása kiterjed a tröszt más vezetőire is. ,4 terv teljesítés­ben, fegyelemben bekövetkezett lazulásokért elsősorban a párt­szervezeteket teszik felelőssé, hallgatva és nem is keresve a maguk hibáját. Elfelejtik, hogy a gazdasági és műszaki vezetőknek egyben agitátoroknak is kell len­ni, akik legfőbb feladatuknak a dolgozókkal való törődést tart­ják. Természetesen nehéz a gazdasági és műszaki vezetőknek úgy a dolgozók elé állni, ha ők nem teljesítik a dolgozók iránti kötelezeltségeikel. A Szénbányá­szati Tröszt, igen nagyrészt sa­ját hibájából, a helyi lehetőségek fel. nem használása miatt, az el­ső félév munkavédelmi beruhá­zásainak összegét mindössze 7 százalékban használta fel. A dol­gozókká’ való tűrhetetlen bánás­mód bizonyítéka, hogy Kő­halmi elvtárs még egyetlen mun­kavédelmi értekezleten som vett részt, holott legtöbb kötelessége lenne azt minden hónapban megtartani. Néhány következtetés A lények tehát bizonyítják, hogy a széntermelés lemaradá­sáért elsősorban a tröszt vezetői' felelősek. A dolgozókkal való nemtörődömség, a bírálat elfoj­tása, az egyszemélyi vezetés helytelen értelmezése hibás in­tézkedések .sorozatához vezet. Kőhalmi elvtársnak és a tröszt többi vezetőinek pártunk és kor­mányunk programmjának ala­pos tanulmányozása, saját mun­kájukban való alkalmazása biz­tosíthatja csak az eredményes munkát. Feladat számukra, hogy következetesen végrehajtsák ä feltárási, elővájási terveket, ma­radéktalanul biztosítsák a dol­gozók alkotmányban lefektetett jogait. Feltétlenül szüksége«, hogy szénbányáink vezetőt meg­erősítsék kapcsolataikat a dol­gozókkal, amely csakis a velük való törődés, bírálataik meg­hallgatása és hasznosítása út­ján érhető el. Szénbányáink felelős vezetői­ben megvan az erő és lehetőség, hogy hibáikat kijavítsák, a gaz­daság vezetésének magasabb színvonalát valósítsák meg. Nem kétséges, hogy ehhez harcedzett bányászainktól minden segítsé­get megkapnak. Bafogh Gyula Orosz Béla Az aratás és a csépi és befe­jezése után nagyfontosságú fel­adat az őszi vetöszániás. A jö­vőévi gazdag termés biztosítá­sa érdekében jó minőségben és határidőre el kell végezni ezt a munkál. Nagy feladat hárul ennek elvégzésében a gépállo­mások traktoristáira, hiszen munkásosztályunk küldöttei ők falvainkban. Nagyrészben tő­lük függ országunk jövő évi kenyere, dolgozó népünk élet­színvonalának emelkedése. Ál­lamunk azzal a céllal hozta lét­re a gépállomásokat, hogy a me­zőgazdasági termelés fejleszté­sének központjai, a termelőszö­vetkezetek megszilárdításának, valamint a falu gazdasági, kul­turális és társadalmi felemelke­désének szilárd támaszai te­gyenek. Erre a hatalmas, nagy­szerű feladatra a gépállomások dolgozóinak alaposan fel kell készülniök, ha nem akarnak szé­gyent vallani. Traktoristáinknak, mivel erre a feladatra vállal­koztak kell bizonyitaniok a gépi munka magasabbrenduségét, hogy jobban járnak dolgozók, mert minőségileg jobb és ol­csóbb e traktormunka. Azt kelt elérniük, mivel most már nemcsak a termelőszövetkezetek­nek, hanem az egyéni gazdál­kodóknak is dolgoznak, hogy ai egyszerű dolgozó parasztok valóban segítőtársukat lássák a gépállomásban. Boda János, a tereskei Zalka Máté tszcs traktorosa megér­tette, hogy mit vár tőle népünk Dolgozik is keményen. A teres­kei határban most is ott zúg a cséplőgép, hirdetve, hogy már az 50. vagon gabonánál jár. Bo­da János csillogó szemmel fi­gyeli a munkát. Szereti a trak­tor egyhangú, de számára oly sokait jelentő bugását. E zaj nélkül talán már el sem tudja képzelni életét, Nézi hogyan telnek meg sórrai a zsákok * drága magvakkal, amelyek mint megannyi ara-nvszemeeskék ra­gyognak a napfényben. Hiába', azonban egyesek mun- kalendülele, a gépállomáson bi­zony hibák vannak. Boda . elv- társ például még nem ismeri az őszi szántást tervet, holott at­tól sem riad vissza, hogy éjsza­ka is szántson, ha arra szük­ség van. Bántja, hogy eddig még csak 27 holdat szántottak s iereskei Zalka Máténak. Pedig most már csak akkor kezdenek újból szántani, ha befejezik a cséplést, ami bizony még ezen a héten eltart. Boda János, a tszcs traktorosa, érzi. hogy fe­lelősség van a vállán. Tudja, hogy a gépállomások dolgozói felelősek a termelőszöverkezetek termeléséért, gazdasági megerő­södéséért és a szervezeti meg­szilárdulásért. Nem üres fecse­géssel, hanem jó munkával bi­zonyította be, hogy átérezte a megbízatást: a megyében ő csépelte el a legtöbb gabonát. Egyedül azonban gyengének ér­zi magát a szövetkezeti csopor­tért vívott harcban. Segítségei kért a gépállomástól, hogy az­tán így megerősödve vigye to­vább ezt a harcot. A várt se­gítség azonban elmaradt.A csép­lőgépet hajtó erőgépnél eltö­rött az első kerékben a csapágy Körülbelül már egy hete történt és 2 gépállomás még a mai napig sem tartotta érdemesnek a hibát kijavítani. A meglévő csapággyal csak álló munkát le­het végezni. A tervszerűtlen munkát jellemzi, hogy majd akkor kapkodnak fühöz-fához, amikor a szántás ideje eljön, holott most minden fennakadás nélkül megjavíthatnák a. gépet A gépállomás azonban mind­ezekkel nem akar törődni. A szántáshoz meg például nem- biztosítottak megfelelő ekevasat, A visszásságok miatt a gép­állomás vezetőségét és főleg a gépállomás igazgatóját terheli a felelősség. Az igazgató úgy látszik irtózik a dolgozóktól, mert feléjük sem néz. Ha néha mégis megtörténik, hogy kinéz a határba, beszélni akkor sem tehet vele. Ilyen munka láttán méltán háborodnak fel a becsületes dol- gozók, Boda János például a cséplés befejezése után ott akarja hagyni a traktort hogy heálljon egyszerű csm porttagnak, annak ellenére, hogy nagy kedvvel dolgozik a gépen. Azonban nem tudni, mi okból, nern hagyják őt úgy dolgozni, mint ahogy szeretne, ezzel bi­zony sok esetben kedvét szegik. Pedig Boda János megérdemli, hogy foglalkozzanak vele. An­nak ellenére, hogy a gépállomás hátráltatja a munkát, igyekszik teljesíteni becsületbeli köteles­ségét. A traktorosbecsület meg­védéséhez azonban hozzátarto­zik az is, hogy Boda elvtárs fel­vesse a gépállomás felé azokat a hiányosságokat, amelyek gá­tolják öt munkájában. A gép­állomás vezetősége — főleg az igazgató — vegye szívügyének hivatását. Ne csak szükség­ből do'gozzanak, hanem pró­bálják megszeretni a dolgo­zókat, és ”z abban mutatkoz­zon meg, hogy többet törődje­nek velük. Nem szabad megtör­ténni, hogy nemtörődömségük­ből a gépállomás traktorosai le­maradjanak ai tervteljesítésben( mint a tavalyi ősziszántásnál. Most még nem késő, a , szántást idény elején vagyunk, alapos fel* készültséggel kijavíthatják ed­digi hibájukat. De ha továbbra is tétlenkednek, e nemtörődöm­ség megbosszulja magát, ami­nek természetesen a dolgozók fogják kárát vallani. (Honfi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom